1997. évi CXLVI. törvény

a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről  [LÁBJEGYZET_1]

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1998. évi központi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1998. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSŐ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § Az Országgyűlés az 1998. évi központi költségvetés
a) kiadási főösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül - 2 801 855,1 millió forintban, azaz kettőmillió-nyolcszázegyezer-nyolcszázötvenöt egész, egytized millió forintban,
b) bevételi főösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül - 2 382 821,9 millió forintban, azaz kettőmillió-háromszáznyolcvankettőezer-nyolcszázhuszonegy egész, kilenctized millió forintban,
c) hiányát 419 033,2 millió forintban, azaz négyszáztizenkilencezer-harminchárom egész, kettőtized millió forintban állapítja meg.
2. § (1) Az 1. § a) pontjában megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését, rendes és rendkívüli kiadások szerint tagolva, az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) Az 1. § b) pontjában megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését, rendes és rendkívüli bevételek szerint tagolva, az e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.
3. § A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások részletezését, az e törvény 1. számú mellékletének a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságának törlesztése és a XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságának törlesztése fejezetei tartalmazzák. A külföldi hitelfelvételből származó bevételek részletezését az e törvény 2. számú mellékletének a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságának törlesztése fejezete tartalmazza.
4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje.
(2) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 82. §-ában meghatározott hitelei 1998-ban érvényes kamatlába 8,05%.

MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés céltartalék-előirányzatai

5. § (1) A központi költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) az 1998. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti egyszeri kifizetésekkel, továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (2) bekezdése alapján végrehajtott illetménykiegészítés-emelésekkel kapcsolatos többletkiadások részbeni, illetőleg teljes fedezetére 1700 millió forint céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím 1. előirányzat-csoportján.
(2) A céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a társadalombiztosítási önkormányzatok által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében saját bevétel fedezi, illetve azon munkavállalók után, akiket saját bevételük terhére foglalkoztatnak.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

6. § (1) A hitelintézetekben, illetve a nem az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-hez (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tartozó gazdasági társaságokban az állami részesedés után 1998. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.
(2) Az ÁPV Rt. 1998. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjának bevételéből 8000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az ezen felüli bevételt - a törvény 11. számú mellékletében részletezett ráfordítási előirányzatok teljesítése, valamint a (4) bekezdésben részletezett jövőbeni kifizetésekre szolgáló tartalék (a továbbiakban: privatizációs tartalék) 28 000 millió forinttal történő feltöltése, illetve a (10) bekezdésben meghatározott előirányzat felhasználása után - az államadósság törlesztésére kell fordítani. Az államadósság e bekezdés szerinti csökkentésének módjáról a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter állapodik meg. Az ÁPV Rt. 1998. évi nyitó készpénzállományából a folyó működéshez szükséges 5000 millió forinton felüli részt 1998. év folyamán a privatizációs tartalékba helyezi.
(3) Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés címén és az adóskonszolidációs követelések értékesítésének ellenértékeként együttesen 12 000 millió forint befizetést teljesít a központi költségvetésbe.
(4) A privatizációs tartalék a következő célokra szolgál:
a) a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos jövőbeli kifizetések;
b) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítésének fedezete;
c) a készfizető kezességi nyilatkozat alapján történő lehívás, az átvállalt tartozások kiegyenlítése;
d) a bírósági végzés alapján történő kifizetések;
e) a „reverzális” levelek alapján történő kifizetések;
f) az E-hitel garancia lehívása;
g) az elvont ingatlanok után beálló kezesi felelősség rendezése;
h) a belterületi föld értéke alapján, alapítói jogon kifizetendő, a helyi önkormányzatokat törvény alapján megillető kifizetések;
i) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedésigények;
j) az egyes társaságoknál a privatizációval összefüggésben kialakult válsághelyzetek kezelését szolgáló kifizetések.
(5) A privatizációs tartalék felhasználásához:
a) a (4) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott célokra történő kifizetésekhez a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter előzetes hozzájárulása szükséges;
b) a (4) bekezdés c)-i) pontjaiban meghatározott kifizetésekről az ÁPV Rt. utólag negyedévenként tájékoztatja a pénzügyminisztert;
c) a (4) bekezdés j) pontjában meghatározott célra fordítható összeg nem haladhatja meg a 20 000 millió forintot, melyből éves szinten 1000 millió forint értékig - ügyletenként 200 millió forint összeghatárig - az ÁPV Rt. Igazgatósága, a Kormány félévenkénti utólagos tájékoztatása mellett dönthet. A további összeg felhasználására a Kormány egyedi döntése alapján kerülhet sor.
(6) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: priv. tv.) 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitel- és kötvénykibocsátásra 1998. évben az ÁPV Rt. nem jogosult.
(7) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére vállalja át az 1996. január 1-jével megszűnt, az agrár tulajdonváltással összefüggő mezőgazdasági reorganizációs programhoz kapcsolódó kamattámogatási kötelezettségeket 3000 millió forintban, a mezőgazdasági alaptevékenységek beruházási támogatását 1300 millió forintban, a nem biztosítható mezőgazdasági elemi károk kezelését 700 millió forint összegben, valamint a honvédelmi célú erdőgazdaságok reorganizációs ráfordításait 500 millió forint összegben, illetve a nem az ÁPV Rt. portfoliójába tartozó szovjet ingatlanok környezetvédelmi, kárelhárítási kiadásait 800 millió forint összegben.
(8) A közvetlen privatizációs és privatizációt előkészítő kiadások előirányzata (díjak, jutalékok, a vagyonkezeléssel kapcsolatos ráfordítások) a privatizációs bevétel számítottnál nagyobb mértéke esetén, indokolt esetben - a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter és a pénzügyminiszter egyetértése mellett - túlléphető.
(9) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 7000 millió forint értékben járul hozzá a területfejlesztés központi, regionális és megyei - kiemelten a legsúlyosabb helyzetű Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék - szerkezetátalakítási programjainak támogatásához. A hozzájárulás módjáról és feltételeiről - az 57. § (1) bekezdésében foglaltakra is kiterjedően - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter 1998. február 28-ig köt megállapodást.
(10) A (2) bekezdésben előírt befizetések teljesítése után a további privatizációs bevételekből az ÁPV Rt. legfeljebb 6000 millió forint értékben a Munkaerőpiaci Alap bevételeihez is hozzájárulhat. A hozzájárulás módjáról, feltételeiről a munkaügyi miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter köt megállapodást.
7. § (1) A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosítása esetén a ráfordításokkal csökkentett (nettó) készpénzbevétel felerészben az illetékes települési önkormányzatot - ezen belül Budapesten 50-50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot - illeti meg, felerészben pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Az (1) bekezdésben említett ráfordításnak az őrzés-védelemmel, az állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelő beruházásokkal, a környezetvédelmi károk elhárításával, a tűzszerészeti mentesítéssel, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.
(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő, nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat illetően - foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére - eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.
(4) A Magyar Állam tulajdonában és az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok közül, a Budapest XI. kerület, belterületi, 6420-as tulajdoni lapon szereplő 4197/2. helyrajzi számú ingatlan E-3 számú ingatlanrészéből a priv. tv. 35. § c) pontjában foglaltakra tekintettel térítésmentesen adja át a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) részére az ingatlan raktárhelyiség céljára szolgáló állami tulajdonú részét. Az ÁPV Rt.-től átvett ingatlanrészre a KVI a térítésmentes vagyonkezelésre vonatkozó szerződést a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal köti meg. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium az ingatlanrészt - a Kormány döntésének megfelelően - kizárólag az országos állami tervdokumentációs irattár és adattár működtetési céljaira jogosult felhasználni.
(5) A (4) bekezdésben foglaltak tekintetében az ÁPV Rt. gondoskodik arról, hogy a nevezett ingatlanrész per- és tehermentesen 1998. december 31-ig a KVI részére átadásra kerüljön.
8. § (1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a központi költségvetési szerv köztartozását. Az ezt követően fennmaradó összegből a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének javaslatára a pénzügyminiszter határozza meg jogcímenként az építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra felhasználható összeget. A köztartozás megfizetése után a köztartozás mértékét és az értékesítés költségének az összegét meghaladó bevételhányad legalább 50%-a a központi költségvetési szervet illeti meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a Honvédelmi Minisztériumra, amely a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékét - köztartozásai kiegyenlítését követően - teljes egészében az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre felhasználhatja.
(3) A Népjóléti Minisztérium kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében a fejezetnél lévő egészségügyi intézmények ingatlanhasznosításából befolyó ellenértéknek megfelelő összeggel - legfeljebb 1500 millió forint értékhatárig - az egészségügyi intézmények köztartozásainak kiegyenlítését követően az egészségügy felhalmozási céljaira szolgáló előirányzatain belül a 9. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport kiemelt előirányzatait a népjóléti miniszter megemelheti.
(4) A központi költségvetési szervek az (1)-(3) bekezdésben meghatározott értékesítésből befolyt és az általuk felhasználható ellenérték összegével - amennyiben azt nem tervezték meg - a kiadási és bevételi előirányzatukat növelhetik.
(5) A bevételeknek az (1) és (3) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(6) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 10 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját hatáskörben, 10 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel összegével - amennyiben azt nem tervezték meg - az intézményi dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai saját hatáskörben növelhetők.
(7) Az Áht. 108. §-a (3) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 10 000 forint.
(8) A kincstári vagyonnak a központi költségvetési szervek közötti, vagy a költségvetési szerv, illetve szervezeti egysége megszüntetése esetén a feladatait ellátó szervezet részére történő bérbeadásánál az Áht. 108. §-ának (1) bekezdését nem kell alkalmazni.
(9) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy - a Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összhangban - a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, feleslegessé váló ingatlanok - elsősorban szociális, kulturális, oktatási és foglalkoztatáspolitikai célú - hasznosítására eseti döntést hozzon, amennyiben az ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítése eredménytelen volt. E döntés vonatkozhat az ingatlan térítésmentes, illetve kedvezményes önkormányzati tulajdonba adására is. Az így sem hasznosítható ingatlanokat az esetleges veszélyhelyzet elhárítása után a KVI részére - megállapodás alapján, térítésmentesen - át kell adni. Az átadást 1999. december 1-jéig kell befejezni.
(10) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 17. előirányzat-csoport „Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat racionalizálás miatti műszaki fejlesztés” előirányzat-csoport 1500 millió forint előirányzatát a MÁV Rt. veheti igénybe abban az esetben, ha a társaságon belüli egyes szervezeti egységeknél végrehajtott létszámcsökkentés műszaki fejlesztéssel oldható meg. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által együttesen jóváhagyott feltételek, illetve adatok alapján kerülhet sor.
9. § (1) A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon átmeneti vagy tartós hasznosításából, értékesítéséből származó - kiadásokkal csökkentett - bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bevételből a KVI javaslatára a pénzügyminiszter egyedi hozzájárulás alapján 800 millió forint a vagyonhasznosítással, illetve a vagyongazdálkodással kapcsolatos, az állami feladatellátással összefüggő kiadásokra fordítható. Ezen belül a KVI vezérigazgatója 30 millió forintig ügyletenként - de éves szinten legfeljebb 300 millió forintig - dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntéséről a pénzügyminisztert negyedévente utólag tájékoztatja.
(2) Az ÁPV Rt. pénzbeli térítés nélkül adja át a KVI-nek a saját, illetve a hozzárendelt vagyonába tartozó, de a Nagy Imre Emlékház, a Társadalmi Unió, a Duna Bizottság, a XXI. század Művelődési és Oktatási Komplex Alapítvány, a Magyar Cserkész Szövetség Székháza és a Magyarok Világszövetségének Székháza elhelyezésére szolgáló ingatlanokat.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

10. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az 1998. évi eredményelszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.
11. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül
a) az intézményi ellátás díja,
b) az alkalmazottak térítése,
c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele,
d) az illetékjellegű bevételek
eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján
a) évközi díjtételemelésből,
b) saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből
keletkezett.
(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megillető részt az előirányzat-maradvány elszámolás során kell kimutatni, és annak jóváhagyását követően kell rendezni.
12. § (1) A központi költségvetési szervek - kivéve a Központi Edzőtáborokat, a Népstadion és Létesítményeit, a Nemzeti Sportuszodákat, valamint a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát és a (4) bekezdésben foglaltak szerint a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságot - a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1998. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:
a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, mezőgazdasági termékek értékesítési bevételét;
b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat; továbbá
c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:
ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételeit,
cb) a lízingdíjbevétel,
cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítése,
cd) a vállalkozási bevételek: áruértékesítés, szolgáltatás,
ce) az egyéb bevételek;
d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.
(3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át. A tárgyévet terhelő befizetési kötelezettségnek legkésőbb december 20-áig eleget kell tenni, ha ezen időpontig a teljesítendő összeg nem érte el az előbbiekben meghatározott mértéket.
(4) A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság bevételeiből 1998. évben havi 20 millió forint a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(5) Az (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség nem vonatkozik a Magyar Tudományos Akadémia törzsvagyonának hasznosításából származó bevételekre.
13. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 70 000 forint/év, a doktori képzésben résztvevők egy főre megállapított támogatási normatívája 408 000 forint/év.
(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 204 000 forint/fő/év.
14. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás, gyakorlóintézmények esetén ennek kétszeres összege illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 23. c)-e) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. l), p), valamint 2-5. pontjai.
(2) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó fejezettől igényelheti.
(3) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.
(4) A (1) bekezdésben meghatározott normatív támogatás elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni.
15. § A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 140 000 forint/foglalkoztatott, fogvatartott/év, de 1998. évben összességében nem több, mint 515 millió forint fordítható.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

Állami hozzájárulás és támogatás

16. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: helyi önkormányzatok) számára a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.
(2) A normatív állami hozzájárulásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter 1998. január 31-ig együttes rendeletben hirdeti ki.
17. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:
a) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 4. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,
b) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,
c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló - módosított - 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában,
d) a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében meghatározott normatív feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti szakmai mutatók alapján - önkormányzatonként a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni,
e) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására a 8. számú mellékletben meghatározott feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni,
f) a termelő, valamint a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti céltámogatási rendszer keretében támogatható humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló 30/1997. (IV. 18.) OGY határozat alapján kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint. Az állami támogatási előirányzat kiemelten segítse (szolgálja) a helyi önkormányzatok céltámogatással megvalósuló beruházásaihoz szükséges saját erő kiegészítését,
g) felhalmozási és „vis maior” célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés (a továbbiakban: területfejlesztési tanácsok) döntési jogosultságát a Cct. szabályozza. Ezen előirányzat a következőkre tagozódik:
ga) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg;
gb) vis maior tartalékra, amelyből a területfejlesztési tanácsok további összeget vehetnek igénybe, ha a ga) pont szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10%-át, a második félévben halmozottan legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.
(2) E törvény a Cct. 8. §-a (2) és (3) bekezdése alapján az 1998-ban támogatható célok körét a következők szerint állapítja meg és rangsorolja:
a) települési szilárdhulladék-lerakó építése,
b) életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása,
c) működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelőt is) gép- és műszerbeszerzései,
d) a Cct. 3. számú mellékletének I. Vízgazdálkodás, szennyvízelvezetés és -tisztítás alcím megjegyzésében jelzett igénykielégítési sorrend és az 1998. évre célonként külön benyújtott támogatási igényű, de üzembe helyezhetőség szempontjából műszakilag összetartozó beruházások együttes kezelésének figyelembevételével a költségvetési előirányzatból még kielégíthető szennyvíztisztító telep, települési folyékonyhulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztító telep és szennyvízcsatorna-hálózat építés.
(3) A címzett és céltámogatásban 1998-ban nem részesülő önkormányzatok igényüket a későbbi években - az akkor érvényes feltételekkel - újra benyújthatják.
(4) Ha normatív állami hozzájárulásról, továbbá az (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatásról való lemondás olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatátadással függ össze, amelyre a feladatot átvevő szervezet vagy személy is jogosult - e törvény 30. §-a szerint - normatív állami hozzájárulás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell és annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.
(5) Az (4) bekezdésben foglaltak kivételével a helyi önkormányzat normatív állami hozzájárulásaiból, az (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatásokból lemondással felszabaduló előirányzat, az (1) bekezdés gb) pontjában, valamint a 18. §-ban meghatározott előirányzatot növeli. Ezen előirányzatokat növeli továbbá az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 30. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.
(6) Amennyiben e törvény 30. §-a szerint normatív állami hozzájárulásra jogosult szervezet év közben feladatot ad át helyi önkormányzat részére, amelynek az kötelező feladatellátási körébe tartozik, akkor az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív állami hozzájárulás előirányzata megemelkedik az e törvény 3. és 8. számú mellékletében foglalt igényjogosultsági szabályok alapján.
18. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 87. §-ának (1) bekezdése alapján, önállósága és működőképessége védelme érdekében az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) önkormányzat, valamint - külön törvény alapján - a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint.
19. § (1) Ha a helyi önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást - ideértve a 17. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatást is - az őt ténylegesen megilletőnél 5%-kal vagy azt meghaladó mértékben vette igénybe, köteles a túllépés teljes összege után külön jogszabály szerint kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál az e törvény 3. számú mellékletének 5., 6/b), 6/c), 8-23. pontjaiban szereplő mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások, valamint a 8. számú mellékletben szereplő, az egyes közoktatási feladatokra felhasználható kiegészítő támogatások együttes összegét kell alapul venni.
(2) A központi költségvetés külön jogszabály szerint köteles kamatot fizetni a helyi önkormányzatnak, ha az általa időarányosan folyósított normatív állami hozzájárulás, valamint a 17. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás együttes összege legalább 5%-kal kevesebb az önkormányzatot megillető összegnél.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint fizetendő kamat mértéke 500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes éves átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.
(4) Az a helyi önkormányzat, amely visszafizetési kötelezettségének, illetőleg kamatfizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott határidőre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő - kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.
(5) Ha a helyi önkormányzat a 17. § (1) bekezdésében szereplő támogatást tévesen, jogtalanul vagy a tervezettet meghaladó mértékben vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vesz igénybe, vagy a 18. §-ban meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év közben haladéktalanul, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni és az igénybe vett napokra számítva a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresének megfelelő mértékű, továbbá a (4) bekezdés szerinti kamatot fizetni a központi költségvetés javára. Az évközi visszafizetés esetén a visszafizetéssel egyidejűleg az önkormányzat a területileg illetékes Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton, illetve a Fővárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton (a továbbiakban együtt: TÁKISZ) keresztül kezdeményezi a Belügyminisztériumnál az előirányzat módosítását.
(6) A helyi önkormányzat által a központosított előirányzatról, az egyéb központi támogatásról - a 17. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban meghatározott előirányzatok kivételével - év közben történő lemondással, illetve a visszafizetéssel felszabaduló előirányzat a tárgyévben ugyanazon jogcímen újra elosztható.
(7) A helyi önkormányzatok által a KESZ kijelölt alszámlájára tárgyévben visszafizetett összegekről a Kincstár az összeg igénybevétele éve szerint, jogcímenként csoportosítva, önkormányzatonként, havonta, minden hónap 20-áig a Belügyminisztériumot értesíti.
(8) Az ÁSZ által az 1998. január 1-jét követően feltárt és az Országgyűlés által jóváhagyott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezésének napja:
a) az (1) bekezdésben szereplő állami hozzájárulás, támogatás esetében kormányrendeletben megjelölt nap,
b) az (5) bekezdésben szereplő támogatások esetében a jogtalan igénybevétel napja.
A fizetendő kamat mértéke az igénybevétel évében érvényes átlagos jegybanki alapkamat kétszerese.
(9) Az (1)-(5) és a (8) bekezdésben, valamint a 26. § (2) bekezdésében meghatározott kamatok a központi költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, Egyéb vegyes kiadások (17. cím, 1. alcím, 11. kiemelt előirányzat), illetve Egyéb vegyes bevételek (22. cím, 1. alcím, 8. kiemelt előirányzat) előirányzatát növelik, illetve csökkentik.
(10) Ha a helyi önkormányzat az Áht. 72. és 80. §-ában előírt, az éves költségvetésről és az éves beszámolóról, illetve a féléves beszámolóról szóló információt határidőre nem szolgáltatja, a Belügyminisztérium - a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig - a nettó finanszírozás keretében az önkormányzatot megillető összeg folyósítását felfüggeszti. Az így elmaradó összeg az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében - havonta egyenlő részletben - illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a (2) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.

Átengedett, megosztott bevételek

20. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1996. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40%-a, 179 090 millió forint összegben illeti meg, a (2)-(9) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) Minden települési önkormányzatot megilleti az állandó lakosok által bevallott és településenként az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 20%-a, összesen 89 545 millió forint.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adóból összesen 33 350 millió forint személyi jövedelemadó-kiegészítés illeti meg a települési önkormányzatokat a (4) és (5) bekezdés szerint.
(4) Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-bevételnek az egy főre jutó összege - az 1996. január 1-jei állandó népességet számítva - nem éri el a községek esetében a 8000 forintot, a városok esetében a 9800 forintot, a bevétel e szintig kiegészül. Az önkormányzat jogi helyzetét az 1997. augusztus 31-i állapotnak megfelelően kell alapul venni. A szétvált önkormányzatoknál az előirányzatokat az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell megosztani.
(5) A települési önkormányzatok a (4) bekezdésben foglaltak alapján az őket megillető személyi jövedelemadó-kiegészítés összegének arányában további 11 953 millió forint személyi jövedelemadóban részesednek.
(6) A megyei önkormányzatokat a személyi jövedelemadóból megilleti összesen 9500 millió forint. Ebből minden megyei önkormányzatot megillet:
a) egységesen 210 millió forint,
b) a megye 1997. január 1-jei állandó lakosai után 450 forint/fő,
c) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után 10 800 forint/fő.
(7) A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősített, valamint a súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő, kormányrendelet által meghatározott települések önkormányzatai hátrányos helyzetük mérséklésére, a személyi jövedelemadóból az 1997. január 1-jei állandó népességszámuk alapján 1695 forint/fő mértékben, összesen 3000 millió forintban részesednek.
(8) A települési önkormányzatok a személyi jövedelemadóból összesen 43 695 millió forint összeget a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások normatív állami hozzájárulása jogcímében meghatározott feladatokhoz kapcsolódóan, annak kiegészítéseként vesznek igénybe az e törvény 3. számú mellékletének 7. számú jogcímében foglalt feltételek szerint.
(9) A (2)-(8) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó helyi önkormányzatonkénti és jogcímenkénti részletezését a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.
(10) A (6) bekezdés c) pontja szerinti megyei fenntartású intézmények ellátottjai számbavételénél a 3. számú melléklet 8-10., 12-13. számú jogcímeihez kapcsolódóan tervezett ellátott, a 11. számú jogcímhez kapcsolódóan tervezett férőhely, a 14-22. számú jogcímekhez kapcsolódóan ellátott, oktatott létszámot együttesen kell alapul venni. A 14-22. számú jogcímeken tervezett létszámok számításánál figyelembe kell venni a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 1/f) pontjában foglalt rendelkezéseket.
21. § (1) A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból, a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg.
(2) A termőföld bérbeadásból származó - a települési önkormányzatok által beszedett - adó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.
22. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő - értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.
23. § A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a a területileg illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása

24. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 1998. január 1-jétől beszedett illeték - az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével - 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig - a (3)-(8) bekezdésekben meghatározott módon - a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg. Az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékbevétel 90%-a a központi költségvetést, 10%-a pedig - a (3)-(8) bekezdésekben meghatározottak szerint - az önkormányzatokat illeti meg.
(2) Az illetékhivatalok az (1) bekezdés szerint, a központi költségvetést megillető illetékbevételt az előző hó végén fennálló állapotnak megfelelően minden hónap 10. napjáig utalják át a KESZ kijelölt alszámlájára.
(3) A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett és a (2) bekezdésben meghatározottak szerint csökkentett illeték a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.
(4) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt és a (2), valamint a (6)-(7) bekezdésekben foglaltak szerint csökkentett összeg a megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg.
(5) A megyei illetékhivatal által beszedett, a (2) és (4) bekezdésben meghatározottak szerinti összeggel, illetve a megyei önkormányzatnál a beszedéssel - az illetékhivatal működtetésével összefüggően - felmerült költségek fedezetére visszatartott összeggel csökkentett illetékbevétel
a) 30%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot,
b) 70%-ának fele egyenlő összegben, fele a megye 1997. január 1-jei állandó népessége arányában a megyei önkormányzatokat illeti meg. A költségek fedezetére visszatartott összeget is az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatnál illetékbevételként kell elszámolni.
(6) A megyei jogú város legkésőbb 1998. február 1-jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét - beleértve az érdekeltségi célú kifizetéseket is - és mértékét, valamint az elszámolás ellenőrzésének módját.
(7) A megyei illetékhivatal a megyei jogú várost megillető bevételből az annak megszerzéséhez szükséges - megállapodásnak megfelelő, megállapodás hiányában a (8) bekezdésben foglaltak szerint számított - költségek egytizenketted részét havonta visszatartja.
(8) A (6) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a megyei jogú várost megillető bevételből a felmerült költségek fedezése céljára visszatarthatja a megyei jogú várost illető bevétel és a központi költségvetést megillető összeggel csökkentett beszedett illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni.
(9) A megyei illetékhivatal minden hónap 10. napjáig az előző hó végén fennálló állapotnak megfelelően átutalja a megyei jogú város költségvetési elszámolási számlájára az általa beszedett illetékbevételből a (4) bekezdésben megjelölt és a (6)-(8) bekezdésekben meghatározott költségekkel csökkentett összeget.
(10) Az (5) bekezdés b) pont szerinti bevételt a megyei illetékhivatal a (9) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg a KESZ kijelölt alszámlája javára átutalja. A Kincstár az így befolyt, országos szinten összesített bevétel 50%-át népességarányosan, a további 50%-át pedig egytizenkilenced részenként átutalja a tárgyhónap 20. napjáig a megyei önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

25. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 64. §-ában, valamint a 64/A-64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

26. § (1) A gyermeknevelési támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, az időskorúak járadéka, valamint - a Munkaerőpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, továbbá a Népjóléti Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat 1998. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti - külön jogszabály szerinti - éven belüli elszámolási kötelezettséggel.
(2) Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzat az őt 1998. évben megillető kiegészítő állami támogatás összegének terhére - utólagos elszámolási kötelezettség mellett - finanszírozási előleget vehet igénybe. Az előleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján - annak elfogadási időpontjához igazodóan, 1998. február 10-ig, illetve 1998. március 10-ig - van lehetőség. A jogosan igénybe vehető előleg összege az előző évben is forráshiányos önkormányzat esetében nem lehet több, mint az 1997. évben a részére folyósított forráskiegészítő támogatás összegének 50%-a. Abban az esetben, ha az előleget igénylő önkormányzat az előző évben ezen a címen nem részesült támogatásban, a saját számításai szerinti működési forráshiányra igényelt előleg összege nem lehet több, mint az önkormányzatot - e törvény alapján - megillető kiegészítő támogatás összegének 50%-a. Az erre irányuló kérelmeket a Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg átutalása az első félév során havonta időarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik, az e törvény 6. számú melléklete 1. pontja szerinti kiegészítő támogatás terhére. Amennyiben az első alkalommal megállapított forráskiegészítő támogatás összege kisebb, mint az igényelt előleg, akkor a jogtalanul igénybe vett előlegkülönbözetet - az előleg folyósításától a támogatás folyósításának megkezdéséig számított, a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten - a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell elszámolni.
(3) E törvény 4. számú mellékletében, az 5. számú melléklet 1., 17., 22. pontjaiban, a 6. számú melléklet 1. és 2/b. pontjaiban, valamint a 7. és 8. számú mellékletekben meghatározott előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint a nettó finanszírozás keretében történik.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

27. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18%-át köteles az 1998. évi eredményelszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.
(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybe vett összeg rendezése

28. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Alapok) terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés az Alapok 1998. január 1-jén meglévő tartozásán felül a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 65 000 millió forint összegig, az Egészségbiztosítási Alap részére 40 000 millió forint összegig kamatmentesen hitelt nyújt. Ha a magánnyugdíjpénztárakba átlépők miatt a Nyugdíjbiztosítási Alap kieső nyugdíjjárulék bevétele év közben meghaladja a központi költségvetés „A Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása” (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 1. alcím) előirányzatból a 20 000 millió forintot, a Nyugdíjbiztosítási Alap által igénybe vehető kamatmentes hitel összege a magánnyugdíjpénztárakba e címen ténylegesen befizetett tagdíjak különbözetének az összegével növekszik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó hitel igénybevételére az Alapok kamat fizetése mellett jogosultak. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamat mértékével.
(3) Hitel akkor nyújtható, ha
a) az Alapok pénzforgalmi számláin és az ezekhez kapcsolódó előirányzat-felhasználási keretszámlákon meglévő pénzeszközök nem elegendőek az esedékes kiadásuk finanszírozására,
b) az Alapok nem rendelkeznek értékpapírral, illetve egyéb, hitelviszonyt megtestesítő befektetéssel (pl. hosszú lejáratú bankbetét, adott kölcsön), kivéve az 1995. január 1-je előtt elhelyezett hosszú lejáratú bankbetéteket, kihelyezett kölcsönöket és vásárolt hosszú lejáratú értékpapírokat.
(4) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat az Alapoknak az 1994. december 31-e előtt vállalkozásban szerzett részesedésére és a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdése alapján ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyonra vonatkozóan a hitel igénybevételének ideje alatt is hozhatnak tulajdonosi döntéseket, ideértve a befektetések értékesítéséből származó ellenérték új befektetésre fordítását is. Nem lehet azonban új befektetésekre fordítani az ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyon hasznosításából származó bérleti és lízingbevételeket, a kapott vagyon befektetéséből származó osztalék-, kamat- és egyéb bevételeket, valamint a kapott vagyon átvételekor az átadó által közölt, de legfeljebb a piaci értéken történő nyilvántartásbavételi érték és értékesítésekor keletkező árfolyamnyereséget. Ezen bevételeket a könyvviteli nyilvántartásukban el kell különíteni, és az ellátások finanszírozására kell fordítani.
(5) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról hitelt igénybe venni csak a Kincstár által jóváhagyott finanszírozási terv alapján lehet, amely tartalmazza a hitel legnagyobb napi összegét és éves növekményét. A finanszírozási tervet három hónapra előre, havi és ezen belül napi bontásban a tényleges igénybevételhez igazítva kell elkészíteni, havonta a finanszírozási időszakot megelőző hónap 25-éig kell benyújtani. Az ellátások központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.
(6) A Kincstár az Alapok által folyósított, de nem az Alapból finanszírozott ellátásokat az azokat folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozza. A finanszírozási tervet az ellátások folyósítására, azok esedékességére vonatkozó jogszabályok alapján három hónapra előre és ezen belül napi bontásban kell elkészíteni és havonta a pénzellátási időszakot megelőző hónap 25. napjáig kell benyújtani.
(7) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik. Az Alapok hiányának a költségvetés terhére történő elszámolását az Alapok zárszámadásában kell rendezni.
(8) A Nyugdíjbiztosítási Alap a központi költségvetésben tervezett költségvetési hozzájárulás előirányzatát az 1998. december havi utolsó ellátásutalás utáni hiány mértékéig használhatja fel. A Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő kiadások évközi átmeneti hiányának finanszírozására az (1) és (2) bekezdés az irányadó.

C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

29. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az e törvény 12. számú melléklete szerint állapítja meg.
(2) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.
(3) A Kincstár a pénzalap kiadási előirányzataira addig teljesít kifizetést - kivéve a Munkaerőpiaci Alapból a munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély és a jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek kifizetése -, amíg a pénzalap bevételei és az előző évi maradványa erre fedezetet biztosítanak és a folyó bevételek és kiadások különbsége nem haladja meg a jóváhagyott egyenleget.
(4) A pénzalap - az előirányzatok adott időszakra előzetesen ütemezett összegét meghaladó - finanszírozási igényei teljesítéséhez legfeljebb három hónapra igénybe veheti a KESZ-t. Az igénybevételt a pénzügyminiszter engedélyezi.
(5) A pénzalapoknak előírt befizetési kötelezettséget - Munkaerőpiaci Alap 7000 millió forint, Útalap fogyasztási adó megtérítése címen 5400 millió forint és befizetés a központi költségvetésbe címen 7000 millió forint - időarányosan, havonta egyenlő részletekben - kivéve az Útalap befizetés a központi költségvetésbe jogcímű befizetést, amelyet 1998. második félévben két részletben - kell a központi költségvetésbe teljesíteniük.
(6) Az Útalap fogyasztási adó megtérítése címen teljesített befizetéseit a jövedéki adóból az Útalap-hozzájárulás visszaigénylése címen teljesített tényleges kiadásokkal helyesbíteni, valamint az M5-ös autópálya használatához nyújtott tényleges díjkedvezménnyel csökkenteni kell. A befizetés a központi költségvetésbe jogcímen teljesített befizetéseket helyesbíteni kell a 63 600 millió forintot meghaladó többletbevétel 87,5%-os időarányos teljesítése figyelembevételével. A módosítások végrehajtásának és az eltérésként megállapított összeg átutalásának határideje a negyedévet követő hónap 15. napja.

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

Társadalmi önszerveződések támogatása

30. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben meghatározott felsőoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:
a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e törvény 3. és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 23. c) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. pont l), m), p), valamint a 2-4. pontjai,
b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket - a közhasznú társaságok és a START Rehabilitációs Vállalat kivételével - az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,
c) a nem állami felsőoktatási intézmények által közoktatási feladatokra az e törvény 3. és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás, gyakorlóintézmények esetén ennek kétszeres összege illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 23. pont c)-e) pontjában meghatározottakat; nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. pont l) és p), valamint 2-5. pontjai,
d) nem jár normatív állami hozzájárulás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak,
e) az egyházi felsőoktatási intézményeket normatív állami hozzájárulás illeti meg a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben meghatározottak szerint,
f) a felsőoktatási közfeladatokat ellátó nem állami és nem egyházi intézmények fenntartóit az 1996. szeptember 1-je előtt felvett nappali tagozatos hallgatók felsőoktatási képzéséhez 80 000 forint/fő/év hozzájárulás illeti meg,
g) a szociális közfeladatot ellátó, a társasági jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket - a közhasznú társaságok kivételével - a h) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,
h) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartóit, a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú melléklet 8-13. pontjaiban megállapított normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg.
(2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív állami hozzájárulást a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik.
(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás igénylését a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámlaszerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján
a) már működő intézmény esetén a tárgyév január 1-jei létszámát figyelembe véve január 31-éig,
b) új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve a tanévkezdést megelőző hónap első napjáig kell benyújtani a területileg illetékes közigazgatási hivatalhoz.
(4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója szeptember 1-jei létszámáról szeptember 15-éig köteles a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.
(5) A (1) bekezdésben meghatározott normatív támogatás elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni.
(6) Az (1) bekezdés e) és f) pontjaiban meghatározott felsőoktatási hallgatói kör normatív támogatásának elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év átlaglétszáma alapján történik. Az átlaglétszámot a tárgyév márciusi és az októberi statisztikai létszámjelentés alapján kell kiszámítani.
(7) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény esetében:
a) az intézmény működési feltételei és szolgáltatásai, valamint az intézményi térítési díj megfelelnek a jogszabályi előírásoknak,
b) a közfeladatokat ellátó nem állami szerv írásbeli nyilatkozata arról, hogy rendelkezik az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.
(8) A fővárosi és megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelő - megyei szinten, ezen belül fenntartó-típusonként, az egyházi fenntartóknál egyházanként összesített - támogatási igényt a szakminisztériumhoz nyújtja be.
(9) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig és a fővárosi és megyei közigazgatási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással.
(10) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.
(11) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson túl kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 14-22. pont alapján számított - a helyi önkormányzati létszámadatokkal - súlyozott átlagnormatíva 60%-a.
(12) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson túl kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 8-13. pontjában megállapított normatíva 29%-a.
(13) A (11)-(12) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra a normatív állami hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók.
31. § (1) Az 1998. évi költségvetés összeállításánál figyelembe vett személyi jövedelemadó-bevétel éves tervezett összege 618 100 millió forint. Ebből az összevont adóalap adója 576 100 millió forint. Ezt kell figyelembe venni a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvényben meghatározott további 1% kiszámításánál.
(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § b) pontjában meghatározott kedvezményezett alatt e törvény I. Országgyűlés fejezet, 8. Társadalmi önszerveződések támogatása cím, 1. Társadalmi és karitatív feladatok támogatása alcím, 2. Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása kiemelt előirányzatot kell érteni.
(3) A (2) bekezdés szerinti előirányzatot a szociálisan rászoruló családok, gyermekek és fiatalok támogatására lehet fordítani.
32. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - módosított - 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) rendelkezései szerint a képviselői megbízatás megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedően, időarányosan részesülnek.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján fel nem használt előirányzat - a Ptv. 5. §-ában foglaltaknak megfelelő - új elosztására a Kormány kap felhatalmazást.
(3) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatására előirányzott keretek (I. Országgyűlési fejezet, 6. cím, 8. cím, 1. alcím, 1. kiemelt előirányzat) felhasználásáról - kijelölt bizottságainak javaslata alapján - az Országgyűlés dönt.
(4) A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. E támogatási lehetőségeket a felhasználásért felelős szerveknek nyilvánosságra kell hozni.
(5) A hozzájárulás az egyházi alapintézmények működéséhez, felújításához és beruházásaihoz előirányzat (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport), a 18. számú mellékletben foglaltak szerint oszlik meg az egyházak között.
(6) Az egyházak támogatása előirányzat (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím) tartalmazza a hitoktatók díjazására, a nyugdíjakra és járulékokra biztosított támogatások összegét, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 26. §-ának (3) bekezdésében foglalt állami kötelezettség fedezetét is.

ÖTÖDIK FEJEZET

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA

33. § (1) A Kormány által 1998. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 1,0%-át.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzésekre.
(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.
34. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a központi költségvetés terhére
a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, a német Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW), továbbá Északi-Beruházási Bankkal kötendő hitelszerződéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában összegszerű korlátozás nélkül kezességet vagy szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon,
b) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. külföldről felvett és felvételre kerülő - fejlesztési célú - közép- és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból eredő fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E kezességvállalások együttes állománya 1998. december 31-én legfeljebb 80 000 millió forint lehet.
35. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.
36. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 1998. december 31-én legfeljebb 75 000 millió forint lehet.
(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 1998. december 31-én legfeljebb 75 000 millió forint lehet.
(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítások állománya 1998. december 31-én legfeljebb 185 000 millió forint lehet.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.
37. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt.
a) természetes személy,
b) gazdasági társaság,
c) közhasznú társaság,
d) szövetkezet,
e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet
hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, ha a szervezet által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma - az MRP szervezet kivételével - a 300 főt nem haladja meg.
(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az 55 000 millió forintot.
(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-át, mezőgazdasági tőkepótló hitel esetében - kivéve az 5 millió forint alattiakat - éves átlagban 60%-át, és jogosultanként a 400 millió forintot.
(4) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
38. § (1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által - a jogszabályban meghatározott mezőgazdasági tőkepótló hitelkonstrukcióval összefüggésben - vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.
(2) Az Alapítvány természetes személyek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: szervezet), hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet, ha a szervezet által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma a 250 főt nem haladja meg.
(3) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 33 000 millió forintot.
(4) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. Az 5 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 60%-os mértéket és jogosultanként a 60 millió forintot, kivéve az integrátorokat.
(5) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
39. § (1) Az állam az e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett kezességet vállal a központi költségvetés terhére az állami felsőoktatási intézményekben, továbbá a nem állami felsőoktatási intézményekben az erre adott megbízás alapján első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, valamint akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben - nappali tagozaton - tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú és a deviza-jogszabályok szerint devizabelföldinek minősülő hallgatók által tandíj, illetőleg költségtérítés kifizetése céljából a Magyar Köztársaság területén bejegyzett hitelintézettől - a (4)-(5) bekezdésben és külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - forintban felvett hitel meghatározott részének (a továbbiakban: hitel) visszafizetésére.
(2) Az állami kezességvállalás mértéke a felvett hitel, de legfeljebb a hitelrészletek igénybevétele időpontjában érvényben lévő - az éves költségvetési törvényekben megállapított - egy főre eső hallgatói normatívák összege mint tőke, az ehhez kapcsolódó ügyleti kamat, a jogszabály által meghatározott büntető kamat és a bírósági végrehajtásra irányuló eljárás megindítása közvetlen költségei összegének 80%-a.
(3) Az állami kezességvállalás egy hallgató tanulmányainak teljes időtartama alatt legfeljebb tíz félév hitelfelvételére terjed ki.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelre számított teljes ügyleti kamat és kezelési költség éves mértékét úgy kell megállapítani, hogy az a hitelszerződés fennállása alatt ne haladja meg a pénzügyminiszter által rendeletben meghatározott mértéket.
(5) A hitel után a (4) bekezdésben meghatározott ügyleti kamaton és kezelési költségen kívül egyéb költség, illetőleg díj nem számítható fel.
(6) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani.
(7) Nem kell a tartozást a központi költségvetésnek megfizetni abban az esetben, ha a hitelfelvevő meghalt, vagy a visszafizetés esedékességekor munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható, vagy munkanélküli és a munkanélkülisége megszakítás nélkül a kezesség beváltásától számítva legalább öt évig fennáll.
(8) Ha a hitelfelvevő a visszafizetés esedékességekor munkanélküli, de a kezesség beváltásától számított öt éven belül munkába áll, akkor a munkába állását követő egy év elteltével válik a költségvetés által kifizetett összeg adók módjára behajthatóvá. Ebben az esetben a kifizetéstől eltelt időre kamatot, illetőleg késedelmi pótlékot nem kell felszámítani.
40. § (1) A 33-34. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve elengedheti.
(3) A 33. § (2) bekezdés szerinti beszerzésekhez kapcsolódó kezességvállalás esetén nem kell kezességvállalási díjat fizetni.

HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

41. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:
a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím), a 32. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel,
b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím), a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím, 1 alcím, 1 kiemelt előirányzat),
c) az országos kisebbségi önkormányzatok működésének támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 4. alcím),
d) az egyházak támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím), valamint az egyházi közgyűjtemények támogatása (XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 9. alcím, 1. előirányzat-csoport).
(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére az Áht. 46. §-ában foglalt kivétellel.
(3) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a következő normatívák, illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:
a) a felsőoktatási intézményekben az egy főre megállapított hallgatói normatíva, valamint a doktori képzésben részt vevők támogatási normatívája, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatók pénzbeli juttatásának normatívája (13. §),
b) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának, támogatásának jogcímei és összegei (3. és 8. számú melléklet),
c) a humánszolgáltatást ellátó nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásainak jogcímei és összegei,
d) a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának a 20-24. §-okban meghatározott arányai.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

42. § (1) A 2. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül
a) a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím) és a kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 8. alcím) támogatásoknál,
b) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül:
ba) a körjegyzőség támogatásánál (5. számú melléklet 1. pontja),
bb) a lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatásnál (5. számú melléklet 3. pontja),
bc) a települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál (5. számú melléklet 4. pontja),
bd) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 9. pontja),
be) az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésénél (5. számú melléklet 10. pontja),
bf) a pedagógusok szakkönyvvásárlásának támogatásánál (5. számú melléklet 15. pontja),
bg) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 20. pontja),
bh) a pedagógusok minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítésénél (5. számú melléklet 22. pontja),
amennyiben a 45. § (6) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,
c) a végkielégítésre és az illetménykiegészítés-emelésére szolgáló keret előirányzatánál (X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport),
d) az állatkártérítésnél (XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 6. alcím),
e) a társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítésnél (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 10. cím), kivéve a folyósított ellátások utáni térítést (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím),
f) a polgári szolgálatnál (XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport) és az ifjúsági szakképzés korszerűsítése világbanki programhoz kapcsolódó vám- és általános forgalmi adó előirányzatoknál (XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 5. előirányzat-csoport),
g) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. előirányzat-csoport),
h) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),
i) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 9., 11., 12. és 14. kiemelt előirányzat),
j) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím),
k) a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),
l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím),
m) a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím),
n) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál és annak munkáltatót terhelő járulékainál legfeljebb 6%-kal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál és annak munkáltatót terhelő járulékainál legfeljebb 4%-kal, a teljesítmények figyelembevételével, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint,
o) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport),
ö) a nemzetközi elszámolásoknál (XL. fejezet),
p) a belföldi államadósság költségvetési elszámolásainál (XLI. fejezet),
q) a társadalombiztosítás informatikai programjának támogatásánál (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet 9. cím, 13. alcím),
r) a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatásnál a játékadó 50%-os mértékéig (XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím, 5. alcím, 4. előirányzat-csoport, 10. kiemelt előirányzat), a Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány és a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életért Közalapítvány támogatásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím, 5. alcím, 7. előirányzat-csoport, 3. és 5. kiemelt előirányzat), a totó játékadójának 100%-os, illetőleg a sorsolásos játékok játékadójának 12%-os tényleges teljesülése mértékéig,
s) az új okmánycsalád bevezetésénél (XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 19. előirányzat-csoport),
t) a humánszolgáltatások normatív és állami támogatásának, valamint kiegészítő támogatásának előirányzatainál (XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 3. előirányzat-csoport és 9. alcím, 53. előirányzat-csoport, XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 4. alcím),
u) az otthonteremtési támogatásnál (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 35. előirányzat-csoport),
v) a mozgáskorlátozottak támogatásánál (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 36. előirányzat-csoport),
w) a gyermektartásdíjak megelőlegezésénél (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 37. előirányzat-csoport és a VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 3. alcím),
x) az ÁPV Rt. privatizációval, vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításai közül a belterületi föld értéke alapján, az alapítói jogon kifizetendő, a területi önkormányzatokat megillető kifizetéseknél, valamint a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján az átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedés teljesítésénél [6. § (4) bekezdés h) és i) pontjai],
y) a légvédelmi rakéta beszerzésnél (XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport) az árfolyamváltozás mértékével, valamint a Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz előirányzatnál (XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport),
z) a kincstári biztosok alkalmazásával kapcsolatos kiadásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 22. előirányzat-csoport)
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
(2) A 3. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságainak törlesztése fejezetnél a kiadások és bevételek, valamint a XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságainak törlesztése fejezetnél az éven túli hitel- és állampapír-törlesztésekhez kapcsolódó kiadások külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól. A XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságainak törlesztése fejezet bevételei és az éven belüli hitel- és állampapír-törlesztési kiadásai előirányzattal nem rendelkeznek és az Áht. 113/A. §-ának figyelembevételével a központi költségvetés hiánya vagy többlete alakulásának, valamint az állampapírpiaci helyzetnek megfelelően teljesülnek.
(3) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján az 1997. évben keletkezett piaci zavar elhárítása céljából felvásárolt termék vagy a termék feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapír értékesítéséből származó, a XII. Földművelésügyi Minisztérium, 11. cím eredeti bevételi előirányzatát meghaladó tényleges többletbevétellel a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 11. cím kiadási előirányzatai túlléphetőek.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

43. § (1) A XXXV. Euroatlanti integráció fejezetben szereplő - a csatlakozási tárgyalásokkal közvetlenül összefüggő tevékenység ellátását szolgáló - előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.
(2) A Kormány év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 1., 2. és 6. előirányzat-csoportok előirányzatai terhére.
44. § (1) A Kormány a X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 2. alcím 1. és 10. előirányzat-csoport előirányzatai között átcsoportosítást hajthat végre.
(2) A Kormány a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, illetve a 11. cím előirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.
(3) A Kormány év közben a XI. Belügyminisztérium fejezet, 16. Adatfeldolgozó Hivatal cím működési előirányzataiból 50 millió forintot - a felhasználási igény figyelembevételével - átcsoportosíthat a XXXIV. Történeti Hivatal fejezet kiemelt előirányzataira.
(4) A Kormány felhatalmazást kap, hogy az egyházi műemlékek rekonstrukciójának, valamint a nem műemléki rekonstrukciók támogatása a Református Egyháznál (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím, 25. és 26. előirányzat-csoport) előirányzatának felhasználásáról - az egyházakkal történt előzetes egyeztetés és a 18. számú mellékletben foglalt arányok alapján - döntsön, figyelemmel az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében, valamint 8. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra.
(5) A Kormány felhatalmazást kap a Rendőrség feladatainak egyszeri támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 24. előirányzat-csoport) előirányzatának felhasználására.
(6) A Kormány a tényleges műsorterjesztési költségekre vonatkozó szerződések ismeretében a Magyar Rádió műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. előirányzat-csoport) és a Közszolgálati televíziók műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 11. cím) szolgáló előirányzatok között szükség szerint átcsoportosít, illetve ezen előirányzatok terhére a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 75. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatására - legfeljebb 450 millió forint összegű - előirányzatot hoz létre.
45. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra - felmérés alapján - történő átcsoportosítására és az igénylés feltételeit részletesen szabályozó útmutató kiadására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.
(2) A költségvetési fejezetek 11. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.
(3) A 17. § (4) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter értesítése alapján a pénzügyminiszter a fejezet felügyeletét ellátó miniszterrel együtt intézkedik.
(4) A 17. § (5) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik.
(5) A 17. § (6) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a fejezet felügyeletét ellátó miniszter értesítése alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik.
(6) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 4. alcím) jogcímei között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím) jogcímei között, továbbá a 4. és 5. alcím, valamint a 9. alcím 2. kiemelt előirányzat között - a felhasználás iránti igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre.
(7) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 6. alcím 1-2. előirányzat-csoportokon szereplő előirányzatok fejezetekre, címekre, alcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására - az előirányzat eredeti rendeltetésének változatlanul hagyása mellett - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője kap felhatalmazást.
46. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjének, a XI. Belügyminisztérium fejezet esetében pedig a belügyminiszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok, a 11. cím Kormányzati Ellenőrzési Iroda, valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt tartalék-előirányzatokra (12-13. cím), illetve a XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím Országos Testnevelési és Sporthivatal költségvetési előirányzataira.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter, a 11. cím Kormányzati Ellenőrzési Iroda és a XI. Belügyminisztérium fejezeten belül a 22. cím Országos Testnevelési és Sporthivatal esetében a szervezet elnöke látják el.
(3) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a fejezeten belüli átcsoportosítási joga az
a) 1-13. címekre, kivéve a 13. cím, 3. alcím, 1., 2. és 6. előirányzat-csoport,
b) a 18. cím alcímeire
terjed ki.
(4) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 5. alcím tekintetében a közmunkavégzés támogatására szolgáló előirányzatból a közmunkaprogramok működési kiadásaira 2,5% fordítható. A működésre elkülönített előirányzatnak a fejezeten belüli, címek közötti előirányzat-módosítási jogkörét - a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.
(5) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 2., 4., 6., 7. és 8. alcímek tekintetében a fejezeten belüli címek közötti előirányzat-módosítási jogkört - a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.
(6) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.
(7) A XXXV. Euro-atlanti integráció fejezet tekintetében a fejezet felügyeletét ellátó szervezet vezetőjének feladatait a Miniszterelnöki Hivatal vezetője látja el.
(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a Világbank által támogatott modernizációs program I. fázisában részt vevő intézménycsoportok körében a külön megállapodásban rögzített előirányzat-átcsoportosítási jogokat az érintett intézményeknek átadja.
(9) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy az egyházi közgyűjtemények támogatása (XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 9. alcím, 1. előirányzat-csoport) előirányzatának felhasználásáról - az egyházakkal történt előzetes egyeztetés után - döntsön.
(10) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a felsőoktatásban az 1998. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel összefüggően a XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 2-6. címeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg e címeken belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.
(11) A X. Miniszterelnökség fejezet, 13. cím, 8. alcím Speciális eszközök bérleti díja előirányzat felhasználásáról a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok felett felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.
(12) A XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. kiemelt előirányzat, továbbá a 25. cím, 4. alcím, valamint a 25. cím, 6. alcím felhasználásáról az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter dönt.
(13) A XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím felhasználásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter - az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után - dönt.
(14) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a haderő-átalakítással összefüggő szervezeti intézkedésekre tekintettel a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg címen belül is a kiemelt előirányzatokat a pénzügyminiszter egyetértésével egymás között átcsoportosítsa.
(15) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím fejezeti kezelésű előirányzatok, 3. alcím beruházási célprogramok, 19. előirányzat-csoport a MÁV Rt. modernizációs program támogatásra 6600 millió forint előirányzatból 3500 millió forint a tervezett PHARE-segélyhez szükséges költségvetési támogatás. PHARE-segély elmaradása esetén a kapcsolódó 3500 millió forint költségvetési támogatás felhasználásáról a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.
(16) Az Országgyűlés felhatalmazza a népjóléti minisztert, hogy a XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport, 4. kiemelt előirányzat Egyéb központi beruházás kiemelt előirányzata terhére - 1100 millió forintos keretösszegben - címzett támogatásból megvalósuló kórházrekonstrukciókhoz, az egészségügyi struktúra átalakítással összefüggő feladatok teljesíthetősége érdekében - egyedi felülvizsgálatot követően - kiegészítő támogatást biztosítson.
(17) A XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezetnél a 12. cím, 3. alcím, 3. előirányzat-csoporton előirányzott bérpolitikai tartalék a közalkalmazotti illetménytábla garantált illetménytételei eléréséhez kapcsolódó kifizetésekre használható fel, amennyiben a költségvetési szerv részére jóváhagyott személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata, továbbá a befolyt többletbevételek - erre fordítható része - nem nyújtanak arra fedezetet.

HETEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

47. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 1998. évben 4290 forint, naptári évre számított összege 1 565 850 forint.
48. § A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátható üdülési csekkek értékének felső határa 1998-ban 5000 millió forint, amely az alapítvány részére az inaktív rétegek üdülési támogatására biztosított céltámogatás résszel túlléphető.
49. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap 1998. évben 26 000 forint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott illetményalap a Ktv. 45. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában megjelölteknél - ide nem értve a közigazgatási államtitkárokat -, 23 400 forint.
50. § Az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 5. § (1) bekezdése c) pontjában foglalt rendelkezés alapján a fegyveres erők 1998. évi költségvetési létszámának felső határát a 9. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.
51. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §-ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 1998. március 1-jétől az 1997. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.
(2) Az Étv. alapján 1997. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.
(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke (2) pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 1998. március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik.
52. § A központi költségvetési szerv közfeladatainak teljes vagy részbeni átadásával, jogutódlással létrejövő, illetve a feladatokat átvevő közhasznú szervezetek, gazdasági társaságok részére az alapító, illetve a feladatot átadó köteles a közfeladat ellátásához szükséges eszközöket térítésmentesen - a pénzügyminiszter egyetértésével - tulajdonba, illetve vagyonkezelésbe vagy használatba adni.
53. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ország leghátrányosabb helyzetű megyéi kiemelt fejlesztése érdekében
a) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program (XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 31. előirányzat-csoport) 1998. évi állami támogatásának fedezetét fejezeti kezelésű támogatási célprogramok, célelőirányzatok terhére - fejezetek közötti átcsoportosítással - biztosítsa, továbbá a program megvalósításában érintett állami pénzalapok előirányzataiból meghatározott mértékű keretösszegek elkülönítését kezdeményezze;
b) a Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék elfogadott területfejlesztési programjai 1998. évi feladatai támogatásának fedezetéül
ba) a Gazdaságfejlesztési előirányzat (XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport),
bb) a Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása (XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport),
bc) a Területfejlesztési célfeladatok (XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím),
bd) a Térségi válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 14. előirányzat-csoport)
fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint az elkülönített állami pénzalapok közül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alap része, a Vízügyi Alap és a Központi Környezetvédelmi Alap pályázati rendszerben működő előirányzatainak - az előző évről áthúzódó determinációval együtt számítva - legalább 10%-át különítse el. Az elkülönített keretek felhasználásáról a tárcákkal egyeztetett megyei feladattervek alapján az érintett minisztériumok és megyei területfejlesztési tanácsok kötnek megállapodást. A bb) pontban meghatározott előirányzat terhére elkülönített keret a megyékre decentralizált keretből és külön rendelet alapján automatikusan igénybe vehető támogatásokból áll.
54. § (1) A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben megállapított műsorterjesztési költségek mértékéig, a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A közszolgálati televíziók részére megállapított műsoridőkeret megosztása a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány megállapodása alapján történik. Ennek hiányában az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke testületi döntés alapján közli a műsoridőkeret megosztását, és a műsorterjesztési költségekről benyújtott számlákat ennek megfelelő mértékben kell figyelembe venni. Műholdsugárzás esetén e mérték kiszámítása olyan módon történik, hogy a havi átlagban napi 14 órás vagy ennél hosszabb (a terjesztési költségek fedezésénél elismert) műsoridő minősül teljes napi sugárzásnak. Amennyiben a megállapított műsoridő-megosztás következtében ennél rövidebb műsoridő terjesztési költségeit fedezi a költségvetés, a támogatás mértéke a 14 órához viszonyított százalékos mértékben határozandó meg.
(2) A XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím Országos Testnevelési és Sporthivatal, 5. alcím, 4. előirányzat-csoport, 10. kiemelt előirányzatát, a 7. előirányzat-csoport, 3. és 5. kiemelt előirányzatát a központi költségvetéssel negyedévenként el kell számolni.
55. § (1) A fejezeti kezelésű célprogramok feladatainak ellátásához szükséges bevételi forrásokat és mértéküket a 10. számú melléklet tartalmazza.
(2) A fejezeti kezelésű célprogramok támogatásai terhére - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - az éves kiadási előirányzat 40%-ának megfelelő összegű éven túli kötelezettség vállalható.
56. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 13. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.
57. § (1) Az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevételt terhelő kiadások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és az azt terhelő kiadások időbeli eltéréséből fakadó átmeneti finanszírozási igények teljesítéséhez a Kincstár kamatmentes hitelt nyújt. A hitel összegéről, folyósítási és törlesztési feltételeiről a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter köt megállapodást.
(2) A KESZ-ről hitelt igénybe venni az (1) bekezdés esetében is csak a Kincstár által jóváhagyott pénzellátási terv alapján lehet.
(3) A hitelt a 6. § (2) bekezdésében meghatározott privatizációs többletbevételből az ÁPV Rt. soron kívül köteles törleszteni.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása

58. § A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló - módosított - 1995. évi LVI. törvény 1-3. és 6. számú melléklete helyébe az e törvény 14-17. számú melléklete lép.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

59. § (1) A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy - jogszabályban meghatározottak szerint - évenként a megelőző év utolsó napján érvényes legkisebb munkabér (minimálbér) ötven százaléka összegének megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához.”
(2) A Kt. 19. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi (4)-(5) bekezdés számozása (7)-(8) bekezdésre módosul:
„(4) A munkáltató a nevelési-oktatási intézményben a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás, a pedagógiai fejlesztő tevékenység keretében nyújtott átlagon felüli munkateljesítményt havi rendszerességgel kifizetett keresetkiegészítéssel ismeri el (a továbbiakban: minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés). Minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak részére állapítható meg.
(5) Minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés egy nevelési, tanítási évre szól, de a közalkalmazott részére több alkalommal is megállapítható. A keresetkiegészítés összegét differenciáltan kell megállapítani a munkateljesítménytől függően azzal a megkötéssel, hogy egy havi összege nem lehet kevesebb, mint a pótlékalap hetven százaléka.
(6) A minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételeit kollektív szerződésben, ennek hiányában a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni azzal a megkötéssel, hogy megilleti ez a keresetkiegészítés azt a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, aki által felkészített tanulók bejutottak a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium vagy a szakképesítésért felelős minisztérium által meghirdetett országos tanulmányi verseny döntőjébe, illetve kijutottak a nemzetközi diákolimpiára.”
(3) A Kt. 78. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik az 52. § (1) bekezdésében foglaltak alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban vehetnek részt.”
(4) A Kt. 81. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A miniszter az országos kisebbségi önkormányzattal is köthet közoktatási megállapodást. A művelődési és közoktatási miniszter köteles közoktatási megállapodást kötni az országos kisebbségi önkormányzattal, ha nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó iskolai, kollégiumi feladatok ellátása az önkormányzati feladatellátás keretében nem megoldott, és az iskola, kollégium országos feladatot lát el. A helyi önkormányzat, amennyiben a tulajdonában, fenntartásában lévő közoktatási intézmény tulajdoni, fenntartói jogát az országos kisebbségi önkormányzatnak átengedi, köteles a (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint közoktatási megállapodást kötni.”
(5) A Kt. 115. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások:)
„d) a - nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatás kivételével - felnőttoktatásban a tizenegyedik évfolyamtól a gimnáziumban és a szakközépiskolában, valamint a szakközépiskolában vagy szakiskolában első szakképesítés megszerzésekor a szakképzési évfolyamon a 114. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában felsoroltak.”
(6) A Kt. 118. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az iskolának a támogatás meghatározott részét jogszabályban foglaltak szerint tartós tankönyv vásárlására kell fordítani.”
(7) A Kt. 118. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetét a központi költségvetés biztosítja a (2) bekezdésben meghatározottak szerint. A rendelkezésre bocsátott összeg nyolcvan százalékát a fenntartó intézményarányosan, az érintett közalkalmazottak létszámának megfelelően osztja szét. A fennmaradó húsz százalékot a fenntartásban lévő intézmények között szabadon oszthatja szét a fenntartó, a helyi érdekegyeztetésre vonatkozó előírások megtartásával. A differenciálásra az egyes nevelési-oktatási intézmények által végzett munka eredményeinek alapján kerülhet sor.”  [LÁBJEGYZET_2]
(8) A Kt. 120. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gondozói tanfolyam költségeit a vizsgálatot végző, illetőleg a tanfolyamot szervező közoktatási intézmény fizeti ki. A kifizetéshez szükséges fedezetet az országos közalapítványból kell biztosítani.”
(9) A Kt. 122. §-ának (3) bekezdésében a „19. §-ának (2)-(3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „19. §-ának (2)-(6) bekezdésében” szövegrész lép.
(10) A Kt. 122. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) E törvény 19. §-ának (4)-(6) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell a pedagógiai szakszolgáltatást ellátó intézményekben pedagógus-munkakörben, valamint a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében is.”
(11) A Kt. 124. §-a a következő (23)-(24) bekezdéssel egészül ki:
„(23) A 19. § (4)-(6) bekezdésével megállapított minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítést első alkalommal 1998. szeptember 1-jétől kell megállapítani, és az 1998. szeptember havi illetménnyel kell kifizetni. Az ily módon megállapított keresetkiegészítés egy havi összege nem lehet kevesebb, mint a pótlékalap negyven százaléka. A keresetkiegészítés összegét 1999. szeptember 1-jétől a 19. § (5) bekezdése szerint kell meghatározni.
(24) A 19. § (4)-(6) bekezdésében meghatározott minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés 118. § (8) bekezdésében meghatározott fedezetének számítási alapja 1998. szeptember 1-jétől 1999. augusztus 31-ig a közalkalmazotti pótlékalap huszonöt százalékának, 1999. szeptember 1-jétől ötven százalékának és a 19. § (4) bekezdése, illetve a 122. § (11) bekezdése alapján érintett közalkalmazottak létszámának szorzata.”
(12) A Kt. 1. számú melléklete második részének a „A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe, 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. A más célra fel nem használható központosított előirányzatok összegét és az igénybevétel feltételeit az éves költségvetési törvény határozza meg.”
(13) A Kt. 1. számú melléklet második része a „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcíme 1. pontjának a)-b) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A normatív hozzájárulás meghatározásakor)
„a) az óvodába felvett gyermeket egy gyermekként kell figyelembe venni, ha az óvodai ellátást a nevelési év átlagában legalább heti harminc órára igényli azoknak a gyermekeknek a létszámát, akik az óvodai nevelést a nevelési év átlagában heti harminc óránál kevesebb időre igénylik (ebéd után nem igénylik a foglalkoztatást), kettővel el kell osztani.
b) a nappali rendszerű iskolai oktatásban azt a tanulót lehet egy tanulóként figyelembe venni, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik saját döntésük alapján magántanulók, öttel; vendégtanulók, illetőleg, akik térítési díjat fizetnek, hárommal el kell osztani; a magántanulók létszámából csak annyi tanuló vehető figyelembe, mint amennyi az iskola nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók tíz százaléka;”
(14) A Kt. 1. számú melléklet második része a „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcíme 1. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A normatív hozzájárulás meghatározásakor)
„d) a felnőttoktatásban a 78. § (6) bekezdése alapján a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulót kettővel, a levelező vagy más sajátos munkarend szerint oktatott tanulók számát öttel elosztva kell figyelembe venni.”
(15) A Kt. 1. számú melléklet harmadik része „A vezetők és beosztott pedagógusok kötelező óraszáma” alcíme II. fejezetének 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. A pedagógus kötelező óráját az igazgató jogszabályban meghatározottak szerint csökkenti, ha a pedagógus továbbképzésben vesz részt, illetve, ha szakvizsgára készül fel, és a pedagógussal tanulmányi szerződést köt.”

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

60. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 95. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvény szerinti állami feladatok - beleértve a vadászati igazgatás működését is - ellátásához az alábbi pénzügyi források használhatók fel:
a) a központi költségvetésben e cél megvalósítására előirányzott pénzösszeg;
b) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díj;
c) a vadvédelmi hozzájárulás;
d) a vadgazdálkodási bírság;
e) a vadvédelmi bírság.”

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

61. § (1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Har.) 4. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adósságrendezési eljárás akkor kezdeményezhető, ha a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati költségvetési szerv”
(2) A Har. 10. §-ának (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Az adósságrendezés megindításáról a polgármester (annak hiányában a pénzügyi gondnok) - a végzés Cégközlönyben történő megjelenését követő 8 napon belül - tájékoztatja:]
„e) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az egészségügyi intézmény vezetőjét a 16. § (1) bekezdésében meghatározott bizottságban képviseletét ellátó tagjának kijelölése érdekében, ha az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat egészségügyi intézményének fizetésképtelensége miatt indult.”
(3) A Har. 13. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adósságrendezés megindításának időpontjától a helyi önkormányzat)
„d) a korábban vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesítheti, kivéve a 31. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségeket, valamint - a válságköltségvetésben és a válságtervben - a törvény 11. § (1) és 18. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltak alapján - megjelölt kötelezettségeket.”
(4) A Har. 16. §-ának (1) bekezdése az utolsó mondatot követően a következő rendelkezéssel egészül ki:
„Ha az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat egészségügyi intézményének fizetésképtelensége miatt indult, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az egészségügyi intézmény képviselője is tagja az adósságrendezési bizottságnak.”

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

62. § A Rendőrségről szóló - módosított - 1994. évi XXXIV. törvény 65. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései a fedővállalkozásra nem vonatkoznak.”

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

63. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló - módosított - 1995. évi CXXV. törvény 64. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései a fedővállalkozásra nem vonatkoznak.”

A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása

64. § (1) A közraktározásról szóló - az 1996. évi CXII. törvénnyel módosított - 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krtv.) 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felügyeleti eljárásért felügyeleti eljárási díjat kell fizetni. A felügyeleti eljárási díj alapja az előző naptári évben (beszámolási időszakban) - a 16. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték együttes összegének 0,5 ezreléke.”
(2) A Krtv. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:
„(3) A felügyeleti eljárási díjat a tárgyévet követő év március 31-éig kell befizetni az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium részére. Azok a közraktárak, amelyek tevékenységüket év közben megszüntették - a tevékenység megszüntetését követő 30 napon belül - a megszüntetésig kibocsátott közraktárjegyek értéke alapján kötelesek a felügyeleti eljárási díjat befizetni. A befizetés részletes szabályait az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter rendeletben szabályozza.”

A hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet módosítása

65. § A hajózásról szóló - módosított - 1973. évi 6. törvényerejű rendelet a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § (1) A jogszabály által engedélykötelesnek minősített árufuvarozásra és személyszállításra vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni. A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Közlekedési Főfelügyelet jogosult.
(2) A bírság összege
a) jogosulatlan árufuvarozás esetén legalább a szerződésben megállapított fuvardíj 20%-a, de legfeljebb 100%-a,
b) jogosulatlan személyszállítás esetén személyenként legalább 10 000 forint, de legfeljebb 50 000 forint.
(3) A bírság ismételten is kiszabható.
(4) A beszedett bírság összege a Közlekedési Főfelügyeletet illeti meg. Felhatalmazást kap a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy a felhasználás rendjét rendeletben állapítsa meg.
(5) Amennyiben jogosulatlan árufuvarozás esetén a fuvardíj összege nem állapítható meg, a bírság alapja az engedély nélkül végzett árufuvarozás időpontjában az adott közlekedési viszonylatban leggyakrabban érvényesülő (szokásos) fuvardíj.
(6) A vízi rendészet rendőri szerve jogosult ellenőrizni, hogy a Magyar Köztársaság területén engedélykötelesnek minősített hajózási tevékenységet végző úszó létesítmény a tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezik-e. Amennyiben az engedélyköteles tevékenységet végző úszó létesítmény a tevékenység végzésére jogosító engedéllyel nem rendelkezik, a rendőri szerv haladéktalanul értesíteni köteles a Közlekedési Főfelügyeletet.
(7) A határvámhivatal az úszó létesítmények vámkezelése során köteles meggyőződni arról, hogy a nemzetközi belvízi hajózási egyezmények szerinti engedélyköteles forgalomban részt vevő úszó létesítmények - a nemzetközi egyezményekben részes felek lobogója alatt közlekedő úszó létesítmény kivételével - rendelkeznek-e az egyezményekben meghatározott árufuvarozási, illetve személyszállítási engedélyekkel. Amennyiben az országból kilépni kívánó úszó létesítmény az árufuvarozásra és személyszállításra jogosító engedéllyel nem rendelkezik, a határvámhivatal köteles haladéktalanul értesíteni a Közlekedési Főfelügyeletet, és az árufuvarozásra, illetve személyszállításra jogosító engedély megszerzéséig az úszó létesítménynek, személyzetének, továbbá az úszó létesítményen lévő árunak a kiléptetését megtagadni.”

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

66. § (1) A közúti közlekedésről szóló - módosított - 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 18. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Utánképzésen kell részt vennie annak a gépjárművezetőnek,
a) akit a bíróság közlekedési bűncselekmény miatt a közúti járművezetéstől eltiltott, vagy
b) akinek a vezetői engedélyét a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt hozott határozata alapján legalább hat hónapra visszavonta.
(5) A vezetői engedély csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett személy igazolja, hogy az utánképzésen részt vett.”
(2) A Kktv. a következő 20. §-sal egészül ki:
„20. § (1) Az e törvény és más jogszabály által engedélykötelesnek minősített közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni. A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Közlekedési Főfelügyelet jogosult.
(2) A bírság összege jogosulatlan árufuvarozás esetén legalább 100 000 forint, de legfeljebb 500 000 forint.
(3) A bírság ismételten is kiszabható.
(4) A beszedett bírság összege a Közlekedési Főfelügyeletet illeti meg. Felhatalmazást kap a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy a felhasználás rendjét rendeletben állapítsa meg.
(5) A közlekedési hatóság jogosult ellenőrizni, hogy a Magyar Köztársaság területén engedélykötelesnek minősített közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységet végző közúti jármű a tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezik-e. Amennyiben az engedélyköteles tevékenységet végző közúti jármű a tevékenység végzésére jogosító engedéllyel nem rendelkezik az (1) bekezdés szerinti eljárást meg kell indítani.
(6) A határvámhivatal a közúti járművek vámkezelése során köteles meggyőződni arról, hogy a nemzetközi közúti fuvarozási egyezmények szerinti engedélyköteles forgalomban részt vevő közúti járművek - a nemzetközi egyezményekben részes felek hatósági jelzésével ellátott közúti járművei kivételével - rendelkeznek-e az egyezményekben meghatározott árufuvarozási engedéllyel. Amennyiben az országból kilépni kívánó közúti jármű az engedéllyel nem rendelkezik, a határvámhivatal köteles haladéktalanul értesíteni a Közlekedési Főfelügyeletet, és az engedély megszerzéséig a közúti járműnek, személyzetének, továbbá a közúti járművön lévő árunak a kiléptetését megtagadni.”

A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosítása

67. § A közbeszerzésekről szóló - módosított - 1995. évi XL. törvény 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott költségvetési szerveknél az egészségügyi ellátásokhoz kapcsolódóan központosított közbeszerzési eljárást kell alkalmazni. A Kormány jogosult a megvalósítás részletes szabályainak a meghatározására, beleértve a személyi és tárgyi hatályt, valamint az ajánlatkérésre jogosultat. A központosított közbeszerzések fedezete a mindenkori Egészségbiztosítási Alap költségvetésében az adott ellátási forma előirányzata.”

A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény módosítása

68. § (1) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló - módosított - 1990. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Cspt.) 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nevelőszülő vagy a gyám a háztartásában a gyámhatóság döntése alapján elhelyezett gyermek után jogosult családi pótlékra, függetlenül attól, hogy az e törvény szerinti jövedelmi feltételeknek megfelel-e.
Egyéb esetekben - feltéve, hogy a nevelőszülő megfelel az (1) bekezdés szerinti feltételeknek - a nevelőszülő akkor jogosult a családi pótlékra, ha a gyermek vér szerinti, illetve örökbefogadó szülei a gyermek neveléséről tartós akadályoztatásuk miatt saját háztartásukban nem tudnak gondoskodni.”
(2) A Cspt. 1. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az után a gyermek után is jár családi pótlék, aki
a) a gyámhatóság döntése alapján gyermekotthonban került elhelyezésre,
b) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben (a továbbiakban: szociális intézmény) került elhelyezésre,
c) a bíróság döntése alapján javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben büntetését tölti.”
(3) A Cspt. 1. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A családi pótlékot a gyermekotthonban, a javítóintézetben, illetve a büntetés-végrehajtási intézetben nevelt gyermek után a vagyonkezelői joggal felruházott gyámnak, ennek hiányában a vagyonkezelő eseti gondnoknak, a szociális intézményben elhelyezett gyermek után pedig a szociális intézmény vezetőjének kell folyósítani.”
(4) A Cspt. 1. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket gyermekotthonban helyezték el, illetve javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben tölti büntetését, az utána járó családi pótlékot a vagyonkezelői joggal felruházott gyámja vagy - ennek hiányában - a vagyonkezelő eseti gondnoka köteles gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán elhelyezni. A szociális intézményben elhelyezett személy után járó családi pótlékot az intézmény a költségvetésétől elkülönítve kezeli, és biztosítja a személyre szóló felhasználást.”
(5) A Cspt. 1/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egy főre jutó jövedelem számításánál a család tagjaként - a kérelem benyújtásának időpontjában a családhoz tartozó - a családi pótlékot igénylő szülő és a vele közös háztartásban élő
a) házastársa, élettársa,
b) 25 évesnél fiatalabb, keresőtevékenységet nem folytató, vér szerinti, örökbefogadott és nevelt gyermeke,
c) az a)-b) pontok alatt nem említett az a rokona, akinek eltartására a szülő a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) alapján köteles, és e tartási kötelezettségének eleget tesz
vehető figyelembe.”
(6) A Cspt. 1/A. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben meghatározott nettó jövedelem csökkenthető a család tagjának folyósított gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás összegével, valamint az (1) bekezdésben figyelembe nem vett személy részére a Csjt. alapján nyújtott]
„b) a gyámhatóság igazolásával bizonyított egyéb tartás esetén - ha az eltartott személy havi jövedelme nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét - a tartásra köteles személy nettó jövedelmének eltartott személyenként 20%-ával, több eltartott esetén legfeljebb 50%-ával.”
(7) A Cspt. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A családi pótlékra való jogosultság és összegének megállapítása szempontjából csak az igénylő háztartásában nevelt vér szerinti, örökbefogadott és nevelt gyermeket lehet figyelembe venni, ha a gyermekre vonatkozóan az (1) bekezdésben előírt feltételek fennállnak.”
(8) A Cspt. 5. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A családi pótlék havi összege gyermekenként
a) havi nettó 24 000 forintos egy főre jutó jövedelemhatárig
- 1 gyermekes családnak	3800 Ft,
- 1 gyermekes egyedülállónak	4500 Ft,
- 2 gyermekes családnak	4700 Ft,
- 2 gyermekes egyedülállónak	5400 Ft,
b) havi nettó 24 001-26 000 forint közötti egy főre jutó jövedelemérték esetén
- 1 gyermekes családnak	1900 Ft,
- 1 gyermekes egyedülállónak	2250 Ft,
- 2 gyermekes családnak	2350 Ft,
- 2 gyermekes egyedülállónak	2700 Ft.
(2) A három- és többgyermekes családnak gyermekenként 5900 forint, három- és többgyermekes egyedülállónak gyermekenként 6300 forint, a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermekek után, korhatárra való tekintet nélkül 7500 forint, a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket nevelő kétgyermekes családban a további gyermekre 4700 forint, a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket nevelő kétgyermekes egyedülálló esetén a további gyermekre 5400 forint összegű családi pótlék jár az 1. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelmi feltételtől függetlenül.
(3) Az 1. § (6) bekezdésének a)-c) pontjai szerinti
a) tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után 7500 Ft,
b) az a) pont alá nem tartozó gyermek után 5400 Ft
összegű családi pótlék illeti meg a vagyonkezelői joggal felruházott gyámot, ennek hiányában a vagyonkezelő eseti gondnokot, illetve a szociális intézmény vezetőjét.
(4) A gyámhatóság döntése alapján elhelyezett gyermek után a nevelőszülőt vagy a gyámot a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után 7500 forint, egyéb esetekben 5400 forint összegű családi pótlék illeti meg.
(5) A gyermeket egyedül nevelők esetén az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárokat 1,2-szeres szorzóval növelt összegben kell figyelembe venni.”
(9) A Cspt. 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A családi pótlékra való jogosultságot az 1. § (1) bekezdés szerinti feltételek esetén évenként újból meg kell állapítani, amely május 1-jétől a következő év április 30-áig terjedő időszakra (a továbbiakban: jogosultsági év) érvényes.
(2) A családi pótlékra az 1. § (1) bekezdése szerinti jogosultnak, ha a családjában az 1/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyek közül
a) van személyi jövedelemadó-bevallásra kötelezett személy, évenként, de legkésőbb a családi pótlékot igénylő személy, vagy ha ő nem adóköteles, az adófizetésre kötelezett családtagja személyi jövedelemadó-bevallása benyújtásának határidejéig három példányban jövedelemnyilatkozatot kell tennie.
A jövedelemnyilatkozat egyik példányát,
aa) ha az igénylő maga is adóbevallásra kötelezett, egyénileg vagy munkáltatója által tett személyi jövedelemadó-bevallásával együtt,
ab) ha az igénylő adóbevallásra nem kötelezett, adóköteles családtagjának egyénileg vagy munkáltatója által tett személyi jövedelemadó-bevallásával együtt
meg kell küldeni az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) illetékes igazgatóságához a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott ellenőrzés céljából.
A jövedelemnyilatkozat másik példányát a családi pótlékot igénylő személynek a (8) bekezdés szerinti szervhez legkésőbb március 20-áig kell benyújtania. A jövedelemnyilatkozat harmadik példánya az igénylőé;
b) nincs személyi jövedelemadó-bevallásra kötelezett személy, évenként, legkésőbb március 20-ig egyszerűsített jövedelemnyilatkozatot kell tennie. Az egyszerűsített jövedelemnyilatkozat egyik példányát a családi pótlékot folyósító szervnek kell benyújtani, a másik példány az igénylőé.
(3) A jövedelemnyilatkozat a családi pótlékra való jogosultság megállapítása és ellenőrzése céljából tartalmazza - a család jövedelmi helyzetére vonatkozó adatokon kívül - valamennyi családtag nevét, születési idejét, születési helyét, anyja nevét, lakó- és tartózkodási helyét, ezen túlmenően a családi pótlékot folyósító szervnek leadott példány valamennyi családtag társadalombiztosítási azonosító jelét, az APEH-nek megküldött példány a családtagok adóazonosító jelét és a családi pótlékot folyósító szerv megnevezését. A jövedelemnyilatkozatot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) az APEH egyetértésével adja ki.
(4) A jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok közül
a) a család tagjaira vonatkozó adatok valódiságát, valamint a család jövedelmét képező, az önkormányzat által folyósított ellátások összegszerűségét a települési önkormányzat jegyzője,
b) a család jövedelmét képező, a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátások összegszerűségét a nyugdíjfolyósító szerv,
c) a jövedelemnyilatkozatban és a család tagjainak a személyi jövedelemadó-bevallásában egyaránt megtalálható adatok összegszerűségét, azonosságát, valamint a családi pótlékot igénylő személy és családtagjai adófizetésre vonatkozó nyilatkozatának valódiságát az APEH
ellenőrzi. Az ellenőrzésért az OEP és az APEH együttesen felelős, amelynek végrehajtására megállapodást kötnek. Az ellenőrzés kiterjed a családipótlék-igénylés alapját képezhető legalább hat havi jövedelemcsökkenés adatainak vizsgálatára is, amelyet a társadalombiztosítási igazgatási szerv végez.
(5) Az igénylő családi pótlékra való jogosultságát akkor is meg kell állapítani, ha
a) változik az ellátásra való jogosultság megállapításánál figyelembe vehető családtagok (személyek) száma, akik figyelembevételével az egy főre jutó jövedelem az 5. §-ban meghatározott jövedelemhatárt nem haladja meg,
b) az ellátásra való jogosultság megállapításánál figyelembe vehető személyek jövedelmi helyzetében tartós, hat hónapot meghaladó - tartós betegség, tartós munkanélküliség, munkahely-, illetve foglalkozásváltás, 3 éven aluli gyermek gondozása, 3 éven felüli, de 10 évesnél fiatalabb beteg gyermek, továbbá közeli hozzátartozó otthoni ápolása miatt - olyan változás következik be, amelynek figyelembevételével az egy főre jutó jövedelem az 5. §-ban meghatározott jövedelemhatárt nem haladja meg.
(6) Az (5) bekezdésben említett esetben a családi pótlékra való jogosultság annak a hónapnak az első napjával nyílik meg, amelyben a jogosultsághoz előírt valamennyi feltétel bekövetkezik, azonban a családi pótlék legfeljebb az igény előterjesztését megelőző hat hónapra folyósítható.
(7) Ha az (5) bekezdés b) pontjában szereplő esetben a jövedelemváltozás előre megállapíthatóan meghaladja a hat hónapot, a jogosultság megállapítására vonatkozó igény a jövedelemváltozás időpontjától benyújtható.
(8) A családi pótlékra vonatkozó igényt
a) ha a munkaadónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, a munkaadónál,
b) ha a jogosult munkabérét a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat folyósítja, a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatnál,
c) ha a jogosult nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy egyéb nyugdíjszerű rendszeres ellátásban részesül, a nyugdíjfolyósító szervnél,
d) egyéb esetekben a jogosult állandó lakóhelye szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál (kirendeltségnél)
kell előterjeszteni.
(9) A családi pótlékra vonatkozó igényt a (8) bekezdésben felsorolt szervek bírálják el, illetve gondoskodnak az ellátás folyósításáról.
(10) A családi pótlékot a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (kirendeltség) havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig, a nyugdíjfolyósító szerv a tárgyhavi nyugellátással, egyéb nyugdíjszerű ellátással együtt, a munkaadó a tárgyhónapra járó munkabér végelszámolásakor folyósítja.
(11) A családipótlék-igény elutasításáról, a nyugellátással, baleseti nyugellátással együtt megállapított, illetve folyósított családi pótlék megszüntetéséről, szüneteltetéséről határozatot kell hozni.”
(10) A Cspt. 13/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az 1. § (1) bekezdésében említett szülőt gyermekgondozási segély illeti meg]
„a) a gyermeke harmadik életévének betöltéséig, ha a családban a jogosultsági év kezdő napját megelőző naptári évben az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az 5. § (1) bekezdés b) pont szerinti felső jövedelemhatárt, egyedülálló esetén az 5. § (5) bekezdés szerinti értékhatárt;”
(11) A Cspt. 13/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem jár gyermekgondozási segély a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában felsorolt rendszeres pénzellátás folyósításának időtartamára, kivéve a gyermekgondozási segély mellett végzett keresőtevékenység után járó táppénzt.”
(12) A Cspt. 14. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
„a) a Kormány, hogy az e törvényben foglalt ellátásokra jogosító tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos és az egyedülálló személyek körét, az ellátások igénylésének, megállapításának, folyósításának részletes szabályait, az igényérvényesítés és a jogorvoslat rendjét, a jogalap nélkül felvett ellátások visszafizetésének és megtérítésének a részletes szabályait, továbbá az ellátások igénybevételével kapcsolatos, az igénylők statisztikai állományára vonatkozó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget érintő rendelkezések részletes szabályait megállapítsa;”

Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény módosítása

69. § (1) Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló - módosított - 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eat.) 60. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vízhasználónak a vízkészletjárulékot
a) a b)-c) pontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 1,35 Ft/m3 alapjárulék,
b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget - az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel - 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 2,70 Ft/m3 alapjárulék,
c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 6,80 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt - az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő - szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítani. A vízmennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
(4) A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-a után köteles a 60. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott 1,35 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége - a 63. § (1) bekezdés b), f) és i) pontjaiban meghatározott esetek kivételével - a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el.
(5) Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 4,10 Ft/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítani.”
(2) Az Eat. 65. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(5) bekezdés számozása (6)-(7) bekezdésre változik:
„(4) A pályázatok elbírálásáról a döntéshozónak emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az értékelés legfontosabb körülményeit, így különösen
a) a támogatással elérni kívánt célt,
b) a támogatott pályázatok elfogadásának indokait,
c) a támogatási forma és mérték meghatározásának szempontjait és indokolását,
d) a kikötött biztosítékok megfelelőségének szempontjait,
e) egyéb, a döntéshozó által fontosnak vélt körülményeket.
(5) Az emlékeztetőt bárki megtekintheti.”

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény módosítása

70. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló - módosított - 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„78. § (1) Az MNB bevételei és ráfordításai alapján számított tárgyévi eredményének az MNB éves közgyűlése által meghatározott hányadát - a fejlesztésre, tartalékolásra, valamint egyéb célra visszatartott összeget meghaladó részt - osztalékként fizeti be a központi költségvetésbe.
(2) Az MNB és a központi költségvetés az MNB éves közgyűlése által osztalékként megállapított és az osztalékelőlegként megfizetett összeg különbözetét a közgyűlést követő 8 napon belül egymás között rendezi.
(3) A közgyűlés az éves nyereség felosztása és a költségvetési befizetés megállapítása során köteles gondoskodni arról, hogy az MNB saját tőkéje ne legyen kevesebb, mint a forgalomban lévő bankjegy- és érmeállomány éves átlagának 9%-a.
(4) Ha az MNB tárgyhavi bevételek és ráfordítások alapján számított eredménye pozitív, az MNB a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig e nyereségének megfelelő osztalékelőleget fizet.
(5) Ha a tárgyhónap utolsó napján az MNB saját tőkéjének összege meghaladja a forgalomban lévő bankjegy- és érmeállomány átlagának 9%-át, az MNB a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig a többletet az MNB általános tartaléka, annak hiányában az eredménytartalék terhére, azok mértékéig, köteles a központi költségvetésbe befizetni.
(6) Ha az MNB tárgyhavi bevételek és ráfordítások alapján számított eredménye negatív, a központi költségvetés a felmerült veszteséget a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig az MNB-nek megtéríti.
(7) Ha a tárgyhónap utolsó napján az MNB saját tőkéjének összege kisebb, mint a forgalomban lévő bankjegy- és érmeállomány átlagának 9%-a, a központi költségvetés a különbözetet a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig eredménytartalékként az MNB-nek megtéríti.
(8) Ha a tárgyhónap utolsó napján a (4)-(7) bekezdés alapján az MNB-t és a központi költségvetést is fizetési kötelezettség terheli, akkor a felek az egymással szembeni kötelezettségeket bruttó módon számolják el és a kötelezettségek egyenlegének megfelelő összegben pénzügyileg teljesítik.
(9) A tőkekövetelmény bázisaként meghatározott éves átlagállomány a tárgyhónap utolsó napján - a (3) bekezdés alkalmazásánál a mérleg fordulónapján - és az azt megelőző tizenegy hónap utolsó napján kimutatott állományok számtani átlagaként számítandó ki.”
(2) Az MNB tv. 84. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az MNB a devizajogszabályok alapján korábban devizakülföldinek tekintendő, de utóbb belföldi gazdasági társasággá átalakuló társaságban fennálló részesedését a (4) bekezdésben foglaltak szerint köteles elidegeníteni.”

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

71. § A köztisztviselők jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A köztársasági elnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztos hivatalaiban, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Irodánál, a minisztériumokban és a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének mértéke 50%.”

A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény módosítása

72. § (1) A halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) 43. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § A halászati igazgatással összefüggő irányítási, szervezési, valamint hatósági és ellenőrzési feladatokat - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a miniszter és a halászati felügyelő látja el.”
(2) A Hhtv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Halászati hatósági ügyben - ha e törvény másképp nem rendelkezik - első fokon a halászati felügyelő jár el. A halászati felügyelő hatáskörébe tartozó ügyben felettes szervként - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a miniszter jár el. Az első fokú halászati hatóság illetékességi területét a miniszter rendeletben határozza meg.”
(3) A Hhtv. 52. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásával)
„h) a halászati igazgatás működésével”
(kapcsolatos költségek részbeni vagy teljes fedezésére támogatás nyújtható.)

A földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény módosítása

73. § (1) A földadóról szóló - módosított - 1991. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Fatv.) 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Elemi csapás esetét a földhasználó kérelmére a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: hivatal) igazolja. Az igazoláshoz erdő művelési ág esetén az illetékes erdészeti hatóság véleményét is csatolni kell.”
(2) A Fatv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Elemi csapások:)
„a) a jégeső, az árvíz, a belvíz és a tűz: a szántó, a kert, a szőlő, a gyümölcsös, a gyep, a nádas és az erdő művelési ágban;”
(3) A Fatv. 7. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Elemi csapások:)
„e) a hó-, jég- és széltörés erdő művelési ágban.”
(4) A Fatv. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Elemi csapás okozta kár az, amely bekövetkezte által a gazdálkodónak okozott termésveszteség a tárgyévet megelőző elemi csapástól mentes 3 évben ténylegesen betakarított átlagterméshez viszonyítva az összes növényi kultúrában 15%-nál, egy növényi kultúrában 25%-nál nagyobb mértékű, továbbá erdő esetében az elemi kárral érintett terület az erdőrészlet területének 30%-át meghaladja.”
(5) A Fatv. 7. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Erdő esetében a kárt szenvedett terület hozamcsökkenése:
a) árvíz, belvíz, tűz esetében az erdőérték-becsléssel meghatározott erdőállomány értéke,
b) hó-, jég- és széltörés esetén az erdőérték-becsléssel meghatározott erdőállomány értéke növelve a kárfelszámolás költségeivel, illetőleg csökkentve a károsodott, kényszerkitermelt faállomány értékesítéséből származó árbevétellel.”

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítása

74. § (1) A rádiózásról és televíziózásról szóló - módosított - 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: média tv.) 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § kiegészül a következő (2)-(3) bekezdéssel, egyidejűleg a (2)-(5) bekezdés számozása (4)-(7) bekezdésre változik:
„(1) Az állam a központi költségvetés „Országgyűlés” fejezetében a közszolgálati célok megvalósulása érdekében biztosítja a (2) bekezdésben felsoroltak műsorterjesztési költségeinek megfelelő összegű támogatást.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt támogatás mértékének meghatározásánál a következő adásokat, illetve műsoridőt kell figyelembe venni:
a) a Magyar Rádió esetében
aa) rövidhullámú sugárzásnál a külföldre irányuló műsorszolgáltatás műsoridejét,
ab) középhullámú sugárzásnál a Kossuth rádió adásainak és a körzeti adásoknak a műsoridejét,
ac) ultrarövid-hullámú sugárzásnál 70 MHz-es frekvencián a Kossuth rádió adásainak és a körzeti adásoknak, a 100 MHz-es frekvencián a Petőfi rádió és a Bartók rádió adásainak, valamint a körzeti adásoknak a műsoridejét;
b) a Magyar Televízió 1, a Magyar Televízió 2 és a Duna Televízió esetében együttesen havi 1100 műsoróra adásidőt, egymás közti megosztással. A műsorterjesztési költségekről benyújtott számlákat a megosztásnak megfelelő mértékben kell figyelembe venni. Műholdsugárzás esetén e mérték kiszámítása olyan módon történik, hogy a havi átlagban napi 14 órás vagy ennél hosszabb (a terjesztési költségek fedezésénél közszolgálatinak elismert) műsoridő minősül teljes napi sugárzásnak. Amennyiben a megállapított műsoridő-megosztás következtében ennél rövidebb műsoridő terjesztési költségeit fedezi a központi költségvetés, a támogatás mértéke a 14 órához viszonyított százalékos mértékben határozandó meg.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt megosztás a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumainak évenkénti megállapodása szerint történik. A megállapodást legkésőbb a tárgyév január hó 31. napjáig meg kell kötni. Amennyiben ez nem történik meg, az Országos Rádió és Televízió Testület 15 napon belül köteles az adott évre vonatkozóan megosztani a műsoridőt a három televízió csatorna között.”
(2) A média tv. 79. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Abban az esetben, ha több magánszemély közös tulajdonában, használatában van a díjfizetési kötelezettséggel járó televíziókészülék, a magánszemélyek a díjfizetési kötelezettség megfizetésére vonatkozóan írásban megállapodhatnak. Ez esetben a bejelentési, bevallási, megfizetési kötelezettség azt terheli, aki a megállapodásban kötelezettként szerepel. A megállapodás tényéről az adóbevallásban is nyilatkozni kell. Megállapodás hiányában az üzemeltetők a kötelezettség teljesítéséért egyetemlegesen felelnek.”
(3) A média tv. a következő 82/A. §-sal egészül ki:
„82/A. § (1) Az üzemben tartási díj az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 3. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában adónak minősül azzal, hogy az e kötelezettséggel kapcsolatos adóhatósági feladatokat - a helyszíni ellenőrzés és az annak eredményeként megindított adóigazgatási eljárás kivételével - az üzemben tartási díj beszedésével megbízott (a továbbiakban: Megbízott) látja el.
(2) A Megbízott az üzemben tartási díj fizetésére kötelezetteket a bejelentés, az ellenőrzés vagy az adatszolgáltatás adatai alapján nyilvántartásba veszi.
(3) Az Art. 57. §-ának (3) bekezdése szempontjából a lakással mint vagyontárggyal kapcsolatos ellenőrzéssel esik egy tekintet alá a televíziókészülék üzemeltetésének ellenőrzése magánlakásban. A magánszemély lakásába történő belépésre nem jogosult az adóhatóság az üzemben tartási díjfizetési kötelezettség ellenőrzése céljából, ha az ellenőrzés megkezdése előtt
a) a díj fizetésére kötelezett a bejelentési kötelezettség teljesítését megfelelően igazolja, vagy
b) a díjfizetési kötelezettség bejelentésének elmulasztását elismeri.
(4) Az önkormányzati adóhatóság a Megbízott megkeresésére és anélkül is jogosult illetékességi területén azon magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet üzemben tartási díjfizetési kötelezettségének helyszíni ellenőrzésére, aki (amely) nem szerepel a Megbízott által a naptári év október 1. napjáig az önkormányzati adóhatósághoz, annak illetékességi területén bejelentett üzemben tartási díj fizetésére kötelezetteket és az üzemeltetés helyét tartalmazó listán.
(5) Ha az önkormányzati adóhatóság helyszíni ellenőrzése során tárja fel, hogy az adózó az üzemben tartási díjfizetési kötelezettségének keletkezését elmulasztotta bejelenteni, az adóhatóság mulasztási bírság megfizetésére kötelezi, amely a települési önkormányzat bevétele.
(6) A mulasztási bírság mértéke a fizetési kötelezettség elmulasztására, de legfeljebb 30 hónapra számított üzemben tartási díj kétszerese.
(7) A (5) bekezdésben foglaltak esetében a bejelentés elmulasztásával érintett időszakra adóbírság és késedelmi pótlék, valamint a média tv. 82. §-ának (2) bekezdésében meghatározott pótdíj fizetési kötelezettség nem állapítható meg. Az adóhatóság a feltárt díjeltitkolást és a megállapított mulasztási bírságot tartalmazó államigazgatási határozat egy példányát megküldi a Megbízottnak.
(8) A üzemben tartási díj beszedése érdekében a Megbízott birtokába került adatok adótitoknak minősülnek, azok felhasználására és más szervek tájékoztatására az Art. 47. §-ának rendelkezései irányadók.
(9) A hálózati műsorszolgáltató, valamint az AM mikro műsorszolgáltató a Megbízottnak negyedévenként, a negyedévet követő hó 15. napjáig adatot szolgáltatnak a nyilvántartásukban szereplő előfizetők nevéről és lakcíméről (székhelyéről, telephelyéről).
(10) A díjfizetésre kötelezett
a) magánszemély az adóévről benyújtott személyi jövedelemadó bevallásában, illetőleg munkáltatójának adott, az adó megállapítására jogosító nyilatkozatában nyilatkozik arról, hogy üzemeltet-e televíziókészüléket és ez üzemben tartási díjfizetési kötelezettség alá esik-e,
b) jogi személy és egyéb szervezet az Art. 20. §-ának (5) bekezdésében meghatározott éves összesítő bevallásában nyilatkozik arról, hogy hány és hányszoros üzemben tartási díjfizetési kötelezettség alá eső televíziókészüléket üzemeltet,
c) az a magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet, akinek (amelynek) adóbevallási kötelezettsége nincs, az a)-b) pontban jelzett kötelezettségét a Megbízotthoz teljesíti.
(11) Az állami adóhatóság a bevallásról az üzemben tartási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó adatokat külön feldolgozza, és a feldolgozást követő 15 napon belül elektronikus úton vagy mágneses adathordozón átadja a Megbízottnak. A Megbízott az adatokat egybeveti a nyilvántartásában szereplő, a díjfizetési kötelezettekre vonatkozó adatokkal és a nyilvántartásában korábban nem szerepelt üzembentartóktól a díjat beszedi.
(12) Az Alap kezelőjét a Megbízottal szemben megilleti az Art. 47. §-ának (3) bekezdésében foglalt, az elkülönített állami pénzalapok kezelőit megillető tájékoztatás joga, a beszedett díjak alakulásáról, a díjfizetési kötelezettségek teljesüléséről, és jogosult a Megbízott ellenőrzésére.
(13) A (10) bekezdésében előírt bevallási kötelezettséget első ízben az 1997. évről benyújtandó bevallásban az 1998. január 1-jétől fennálló díjfizetési kötelezettség tekintetében, a (6) bekezdését pedig az 1998. január 1. napja után megállapított bevallási, bejelentési kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni.
(14) Az üzemben tartási díj beszedésével kapcsolatban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(4) A média tv. 83. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A díjfizetésre kötelezett)
„a) a televíziókészülék üzemeltetését, az üzemeltetés megszűnését,”
(köteles bejelenteni.)
(5) A média tv. 84. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj negyven százaléka a Magyar Televízió Részvénytársaságot, huszonnyolc százaléka a Magyar Rádió Részvénytársaságot, huszonnégy százaléka a Duna Televízió Részvénytársaságot illeti - a tulajdonos közalapítványon keresztül történő folyósítással -; egy százaléka a Testület, egy százaléka - egymást közt egyenlő arányban - a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány működési költségeinek fedezetére, hat százaléka a közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál.”
(6) A média tv. 148. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az üzemben tartási díj beszedésének rendszerét, a beszedésre jogosult szervezet kiválasztásának részletes szabályait - ideértve a 82. § (2) bekezdésében foglaltakat is - rendeletben szabályozza.”

A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény módosítása

75. § A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény 33. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az e törvényben meghatározott feladatok ellátásához az OTSH bevételi forrásai a következők:)
„e) az OTSH feladatköréhez kapcsolódó sporttevékenységekre szervezett bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának 50%-a.”

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

76. § (1) Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alrendszerek költségvetése olyan pénzügyi terv, illetve pénzügyi alap, amely az érvényességi időtartam alatt a feladat ellátásához teljesíthető jóváhagyott kiadásokat és a teljesítendő várható bevételeket (költségvetési kiadásokat és költségvetési bevételeket) előirányzatként, illetve előirányzat-teljesítésként tartalmazza. Az alrendszerek tulajdonát képező, illetve rendelkezésére álló pénzeszköz év végi záróállománya - kincstári körbe tartozók esetén az előirányzat-maradvány, ideértve a teljesítésarányos finanszírozás miatt meg nem nyitott előirányzat-felhasználási keretet is -, illetve annak forrásként történő számbavétele a következő év költségvetésében eredeti előirányzatként, a folyó évi költségvetési bevételek között a helyi önkormányzati alrendszer kivételével nem tervezhető, a folyó évi költségvetési kiadások forrásául azonban - jogszabályban meghatározott módon - megjelölhető és elszámolható. A pénzeszközök - kincstári körbe tartozók esetén az előirányzat-maradvány - év végi záróállománya felhasználására, az áthúzódó kiadások teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat a társadalombiztosítási alrendszer és az alapok esetében törvény, a helyi önkormányzatok esetében törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet, egyébként törvény és kormányrendelet állapítja meg.”
(2) Az Áht. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Fizetési kötelezettségekre, fizetésre kötelezettek körére, a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább negyvenöt napnak kell eltelnie, kivéve, ha a törvény a fizetési kötelezettséget mérsékli és a fizetési kötelezettségek, valamint a fizetésre kötelezettek körét nem bővíti.”
(3) Az Áht. 13/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az államháztartás alrendszereiből finanszírozott vagy támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettség írható elő a részükre céljelleggel - nem szociális ellátásként - juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó ellenőrizni jogosult a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni.”
(4) Az Áht. 13/A. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból támogatás akkor adható, ha a támogatás igénylője előzetesen írásban hozzájárul, hogy a 18/C. § (12)-(13) bekezdésében meghatározott adatait a 18/C. § (11) és (13) bekezdésében felsorolt szervek az (5)-(8) bekezdésben, valamint a 18/C. § (11)-(12) bekezdésében foglaltak szerint felhasználják.
(5) A (4) bekezdésben megjelölt alrendszerekből támogatás - a 12. § (4) bekezdésében foglalt támogatás kivételével - nem folyósítható, amíg a támogatás kedvezményezettjének a 10. §-ban foglalt fizetési kötelezettségével összefüggő, esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van.
(6) A (4) bekezdésben megjelölt alrendszerekből megítélt és folyósításra kerülő támogatásból - a 12. § (4) bekezdésében foglalt támogatás kivételével, törvényben, kormányrendeletben meghatározottak szerint - a támogatások kedvezményezettjét terhelő köztartozások összege visszatartásra kerülhet. A visszatartás a kedvezményezett támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem érinti.
(7) A (6) bekezdésben foglalt visszatartásról a kedvezményezettet a támogatást nyújtó szerv írásban értesíti. A támogatást nyújtó szerv a visszatartott összegből 8 napon belül utalja át a köztartozás jogosultjának a kedvezményezettel szemben fennálló követelését. Ha a folyósítandó támogatás összege a kedvezményezettet terhelő köztartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt a támogatást nyújtó szerv a köztartozások arányában utalja át a jogosultaknak.
(8) A (4)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezés végrehajtásának részletes szabályait a Kormány rendeletben szabályozza.”
(5) Az Áht. 17. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatok közül a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek minősülő (titkos, szigorúan titkos), a központi költségvetésben előirányzatként szereplő adatokat legfeljebb kiemelt előirányzati részletezettségben, más hasonló - de a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó - közgazdasági jellegű kiadásokkal, illetve bevételekkel összevontan, az azonosíthatóságot kizáró módon kell megjeleníteni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatokkal összefüggő beszámolót a Kormány az Országgyűlés illetékes bizottsága elé terjeszti. A bizottság a beszámolót zárt ülésen vitatja meg, és a beszámoló elfogadásáról a Házszabály szerint tájékoztatja az Országgyűlést.”
(6) Az Áht. 18/B. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Kincstár ellátja a 124. § (2) bekezdésének s) pontjában és a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 97. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás szerinti kormányrendeletben a számára meghatározott feladatokat.
(9) A Kincstár a jogszabályi előírásoknak meg nem felelő megbízások és rendelkezések teljesítését a megbízás, illetve a rendelkezés kezdeményezőjének értesítése mellett visszautasítja.
(10) A nemzetközi szerződések alapján külföldről a magyar állam, illetve a kincstári ügyfelek részére nyújtott támogatásokat a Kincstárhoz kell befizetni. A támogatások nyilvántartását és a támogatásoknak a kincstári ügyfelek körében történő felhasználásával összefüggő folyósítási és szükség szerinti lebonyolítási feladatokat a Kincstár végzi.”
(7) Az Áht. 18/C. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 18/B. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak ellátásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására a Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál pénzforgalmi számlával rendelkezik. A Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat és azon e törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát - a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke által meghatározott módon - tarthatja és használhatja fel.”
(8) Az Áht. 18/C. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A Kincstár a kötelezett külön rendelkezése nélkül teljesíti a 18/B. § (5)-(6) bekezdésében és a (6) bekezdésben meghatározott szervezetekkel szemben benyújtott olyan beszedési megbízást, amely jogerős bírósági, államigazgatási határozaton vagy jogszabály által meghatározott azonnali beszedési megbízás útján teljesítendő fizetési kötelezettségen alapul.”
(9) Az Áht. 18/C. §-a a következő (11)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A Kincstár - a 13/A. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint az állami támogatások kedvezményezettjeiről - azok előzetes írásbeli hozzájárulásával - a (12) bekezdésben felsorolt adatokat szolgáltat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség, továbbá az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, illetve azok szervei (a továbbiakban együtt: adóhatóságok) részére.
(12) A (11) bekezdésben meghatározott adatközlés a kedvezményezett nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére) és adószámára, adóazonosító jelére, társadalombiztosítási azonosító jelére (társadalombiztosítási folyószámla számára) terjed ki.
(13) Az adóhatóságok a (11)-(12) bekezdés szerinti adatközlés alapján a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kötelesek jelezni az állami támogatások utalványozóinak és a Kincstárnak, ha a támogatások kedvezményezettjeinél esedékessé vált és a Kormány 13/A. § (8) bekezdésében megjelölt rendeletében meghatározott idő alatt meg nem fizetett köztartozás alakult ki, a köztartozás jogcímét és összegét, illetve azt is, ha a köztartozást megfizették.”
(10) Az Áht. 18/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Nemzeti Bank a kincstári egységes számla mindenkori egyenlege után az egy hónapos jegybanki passzív műveletre meghirdetett kamatot fizeti. Ennek hiányában a kamat mértéke a jegybanki alapkamat.”
(11) Az Áht. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A központi költségvetésben címként jelenik meg a pártok és alcímként az országos kisebbségi önkormányzatok működésének biztosítását szolgáló központi költségvetési támogatás, azon belül előirányzat-csoportonként az egyes pártok, illetve egyes országos kisebbségi önkormányzatok részére megállapított előirányzat.”
(12) Az Áht. 20. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A költségvetési fejezetnek a (2)-(4) bekezdések hatálya alá nem tartozó előirányzatai esetében a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
(13) Az Áht. 24. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(7) bekezdések számozása (4)-(8) bekezdésekre változik:
„(3) A működési célú előirányzatok személyi kiadások kiemelt előirányzataihoz átcsoportosítás kizárólag a munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzat megfelelő mértékű növelésével együttesen hajtható végre.”
(14) Az Áht. 24. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célra használhatók fel. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, kezelési költségeit, a rendelkezési jogosultságokat és a felhasználás ellenőrzését - ha a költségvetési törvény, illetve kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.
(4) A (3) bekezdés szerinti szabályozás kiterjedhet az előirányzat-maradványok jóváhagyásának és következő évi felhasználásának, az éven túli kötelezettségvállalásnak, a visszterhesen (kölcsönök) és visszatérítés nélkül nyújtható támogatások folyósításának és visszatérítésének, az előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről történő, a 108. § (2) bekezdése szerinti lemondásnak a részletes szabályaira.”
(15) Az Áht. 24. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezeten belül az (1) bekezdésben foglalt címekhez az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelően a törvényi kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a Kormány rendeletében meghatározott módon, előirányzat-módosítással - a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében csoportosíthatók át. A fejezeti kezelésű előirányzatok más fejezethez tartozó címhez az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelő átcsoportosítása az érintett fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek megállapodása alapján - a Kormány egyidejű tájékoztatásával - hajtható végre.”
(16) Az Áht. 24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/A. § (1) A központi költségvetésben a költségvetési évet megelőző év előirányzat-maradványai elszámolása és jóváhagyása keretében a 93. § (3) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben a pénzügyminiszter a költségvetési év Országgyűlés által megállapított költségvetési előirányzatait az előirányzat-maradványok teljes - az elvonandó és felhasználható - összegével megnövelheti. Az előirányzat-módosítást a pénzügyminiszter a fejezet előirányzat-maradvány elszámolása alapján - a 93. § (3) bekezdésében foglalt intézményi hatáskörű módosításokra is figyelemmel - hajtja végre.
(2) A pénzügyminiszter a központi beruházások tárgyévi előirányzatát a tárgyévet megelőző év előirányzat-maradványaival - az érintett beruházások folyamatosságának biztosítása érdekében - megnövelheti. Az előirányzat-módosítást a pénzügyminiszter a fejezet központi beruházási előirányzatai teljesítésének elszámolása alapján hajtja végre.
(3) A központi beruházások tárgyévet megelőző évi előirányzat-maradványainak a (2) bekezdésben meghatározotton felüli összegének törlésére vagy ezen összeggel más fejezet beruházási előirányzatának megnövelésére a pénzügyminiszter jogosult.”
(17) Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az adók módjára behajtandó köztartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.”
(18) Az Áht. 33. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy - a költségvetési törvény eltérő rendelkezése hiányában - az (1) bekezdésben meghatározott előirányzat terhére külföldi székhelyű hitelintézet hitelező jogosult javára szerződést biztosító önálló kötelezettséget is vállaljon azzal, hogy az erre vonatkozó szerződés alapján a külföldi jognak alávetheti magát.
(7) A Kormánynak a (6) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásaira az állam által vállalt kezességre irányadó jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(19) Az Áht. a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § (1) Jogi személy által vállalt kezesség érvényesítéséből eredő, a jogi személyt terhelő fizetési kötelezettség alapján az általa kifizetett összeg erejéig a költségvetési törvény - az ott meghatározott esetekben és mértékben - megtérítési kötelezettséget állapíthat meg (viszontgarancia).
(2) A jogi személy a kezesség érvényesítését követően a rá átszálló követelés behajtásából származó - külön jogszabályban meghatározott költségekkel csökkentett - bevételt a költségvetési törvényben vállalt, az (1) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség arányában köteles a központi költségvetés részére befizetni.
(3) A költségvetési törvényben egyedileg meg kell határozni az (1) bekezdés szerinti jogi személyek által vállalható - viszontgaranciával biztosított - kezesség állományának felső határát.”
(20) Az Áht. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Állami feladatok, központi költségvetési szervek előirányzatainak célját, rendeltetését nem érintő, fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra - a 24. § (7) bekezdésében foglalt eset kivételével - a Kormány jogosult.”
(21) Az Áht. 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A központi költségvetésben fejezetet alkotó, de a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó szervek és testületek esetében a 24. § (2) bekezdés b) pontjában és a 39. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány hatáskörébe tartozó előirányzat-átcsoportosítási jogokat a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja. Az átcsoportosítás többlettámogatási igényt nem eredményezhet.”
(22) Az Áht. 48. §-a a következő r) ponttal egészül ki:
(A pénzügyminiszter)
„r) gondoskodik az állami támogatási programok szabályozásának és az egyedi állami támogatásoknak az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás versenyjogi szabályaival való összehangolásáról.”
(23) Az Áht. 49. §-ának f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - ha törvény másként nem rendelkezik -)
„f) a Kormány rendeletében szabályozott módon gyakorolja a hatáskörébe utalt előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási és -felhasználási jogköröket, ideértve a költségvetési címen belüli alcímek közötti - kiemelt előirányzatok adott címre összesített előirányzatát nem érintő - átcsoportosítást, a 24. § (2)-(6) bekezdésében foglalt belső átcsoportosítást, a fejezeti tartalék felhasználását is;
g) jóváhagyja a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat-maradványát, egyidejűleg meghatározva a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználásának célját, rendeltetését.”
(24) Az Áht. 49. §-ának o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - ha törvény másképpen nem rendelkezik -)
„o) a pénzügyminiszterrel egyetértésben - évente február 15-ig, kormányrendeletben foglalt összehangolási szabályokra figyelemmel - szabályozza a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételeit és kiadásait, - a költségvetési törvényben meghatározott célra tekintettel - felhasználását, kezelési költségeit, az előirányzat-maradványok jóváhagyását és következő évi felhasználását, az éven túli kötelezettségvállalást; a visszterhesen nyújtható támogatások (kölcsönök) folyósításának és visszatérítésének, az előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről való lemondásnak a rendjét.”
(25) Az Áht. 63. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a (2) bekezdésben meghatározott források a nettósítás során beszámítandó, a külön jogszabályban rögzített közterhekre nem nyújtanak fedezetet, akkor a különbözetet a Kincstár a helyi önkormányzatok részére átmenetileg megelőlegezi, és éven belül a következő hónapokban kiutalandó nettó összegből levonja. Ha három egymást követő hónapban vagy legkésőbb november 30-ig a különbözet levonása nem teljesül, akkor a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújthat be a helyi önkormányzat ellen. Amennyiben a decemberi nettó finanszírozás után is marad fenn megelőlegezett összeg, akkor annak erejéig a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen.”
(26) Az Áht. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-ig nyújtja be a képviselő-testületnek. Ha a költségvetési törvény kihirdetésére a költségvetési évben kerül sor a benyújtási határidő a költségvetési törvény kihirdetését követő 45. nap.”
(27) Az Áht. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § A helyi önkormányzat az elfogadott költségvetéséről a 71. § (1) bekezdése szerinti benyújtási határidőtől számított 30 napon belül, az államháztartási információs és mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatja a Kormányt.”
(28) Az Áht. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok és költségvetési létszámkeretek között átcsoportosítást a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a képviselő-testület engedélyezhet.”
(29) Az Áht. 86/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„86/C. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pótköltségvetési törvényjavaslata készítésére a 41. § az irányadó. A társadalombiztosítási önkormányzatok a pótköltségvetési tervezetet e helyzet várható kialakulása esetén elkészítik, és a Kormánynak megküldik. Az Országgyűléshez való benyújtásra a költségvetési törvényjavaslatukra vonatkozó 85/A. § szerinti eljárási szabályokban foglaltakat - az ott megjelölt határidők kivételével - kell alkalmazni.”
(30) Az Áht. 87. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szerv az államháztartás részét képező olyan jogi személy, amely a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló jogszabályban, határozatban, alapító okiratban (a továbbiakban együtt: alapító okirat) meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, nem haszonszerzés céljából, az alapító okiratban megjelölt szerv szakmai és gazdasági felügyelete mellett, az alapító okiratban rögzített illetékességi és működési körben, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi.”
(31) Az Áht. 88. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A költségvetési szerv alapításáról alapító okiratban, megszüntetéséről megszüntető jogszabályban, határozatban, okiratban (a továbbiakban együtt: megszüntető okirat) kell intézkedni. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, állami feladatként ellátandó alaptevékenységét, gazdálkodási jogkörét, felügyeleti szervét, az alapító szerv nevét, a költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendjét, az ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét. A megszüntető okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, felügyeleti szervét, a megszüntető szerv nevét, az esetleges jogutódlással kapcsolatos rendelkezéseket, valamint azt a tényt, hogy a költségvetési szerv megszüntetésére e törvény mely rendelkezése alapján került sor.
(4) A költségvetési szerv - a jogszabállyal alapított költségvetési szervet kivéve - a Pénzügyminisztérium által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel - az alapító okiratban meghatározott hatállyal - jön létre, és a nyilvántartásból a megszüntető jogszabály rendelkezése szerint, vagy az okiratban meghatározott hatállyal való törléssel szűnik meg. A nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak.”
(32) Az Áht. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„93. § (1) A költségvetési szerv a jóváhagyott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni. Fel nem használt kiadási előirányzatát a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv felülvizsgálja.
(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevételét a felügyeletét ellátó szerv egyidejű tájékoztatásával, a tényleges többletnek megfelelő összegű intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után, a külön jogszabályban szabályozott felülvizsgálat után jóváhagyott előző évi előirányzat-maradványát tárgyévben, az előirányzat-maradvány teljes összegére vonatkozó intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel.
(3) A kincstári körbe tartozók, ha a törvény másként nem rendelkezik, az előirányzat-maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett, saját hatáskörű előirányzat-módosítással teljesíthetnek
a) a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon a társadalombiztosítási alapoktól, az alapoktól és a helyi önkormányzatoktól előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos kiadásokat,
b) az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokat.
Az előirányzat-maradványok felülvizsgálatát követő jóváhagyásáig más kifizetés azok terhére nem teljesíthető.
(4) Helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve közgyűlése a (2) bekezdés szerinti többletbevételek intézményi hatáskörében felhasználható körét és mértékét önkormányzati rendeletben szabályozhatja.
(5) Az előző évi előirányzat-maradvány jóváhagyását követően az előirányzat-maradvány személyi juttatásokra fordítható részének az ugyanezen előirányzatok megtakarításából származó összeget kell tekinteni.
(6) A központi költségvetési szervek előirányzatai, a fejezeti kezelésű előirányzatok teljesítésének tárgyévet követő elszámolása során és a maradványelszámolás során a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete, valamint a véglegesen elmaradt feladatokhoz, támogatási célokhoz kapcsolódó előirányzatok - következő évre áthúzódó kötelezettséggel nem terhelt, engedélyezési okirattal, illetve szerződéssel le nem kötött külön jogszabályban foglaltak szerint megállapított - maradványa törlésre kerül.
(7) A fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa a következő évben a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében elvégzett előirányzat-módosítás után, változatlan rendeltetéssel elsősorban az előző évben keletkezett követelések, de pénzforgalmilag csak a következő évben teljesülő kiegyenlítésére használható fel a pénzügyminiszter által jóváhagyott összeg erejéig. A pénzügyminiszteri jóváhagyást megelőző felhasználást utólagos korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség terheli. Az előirányzat-maradvány felhasználására ugyanazok az eljárási szabályok vonatkoznak, mint az eredetileg megállapított előirányzatra.
(8) A nemzetközi szerződések alapján megvalósuló segélyprogramok előirányzat-maradványát a fejezeti előirányzat-maradványon belül, elkülönítetten kell kimutatni, felhasználására a vonatkozó nemzetközi szerződés rendelkezései az irányadók.
(9) A központi költségvetési szerv előirányzatai teljesítésének elszámolását a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a fejezet összesített előirányzatai teljesítésének elszámolását a pénzügyminiszter vizsgálja felül, és hagyja jóvá.”
(33) Az Áht. 98. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:
„(7) A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény alkalmazása szempontjából a költségvetési szervnél a pénzügyi fedezetet rendelkezésre állónak kell tekinteni, ha a beszerzés
a) a költségvetési szerv részére a költségvetési törvényben, költségvetési rendeletben meghatározott dologi kiadási előirányzat vagy felhalmozási kiadási előirányzat terhére valósul meg, vagy
b) a 12/A. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalást jelent, vagy
c) a költségvetési törvényben meghatározott központi beruházás kiadási jogcímeihez tartozó beruházások és beruházási programok megvalósítását szolgálja.”
(34) Az Áht. 100. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szerv a 66. §-ban foglalt költségvetési szervek és a Kincstár kivételével, valamint törvény eltérő rendelkezése hiányában az alap
a) pénzkölcsönt (hitelt) nem vehet fel,
b) kezességet nem vállalhat,
c) értékpapírt - kivéve a 94. § (4) bekezdése szerinti gazdasági társasági részesedést megtestesítő értékpapírt - nem vásárolhat,
d) váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el.”
(35) Az Áht. 101. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A helyi önkormányzatokat a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény szerint megillető, az előző években fel nem használt címzett és céltámogatások, valamint a céljellegű decentralizált támogatás előirányzatának a (3) bekezdésben foglaltak szerint igénybevételre kerülő összegével a pénzügyi teljesítés előtt, továbbá a döntéssel le nem kötött előirányzat-maradvánnyal és a helyi önkormányzatok által a tárgyévet megelőzően igénybe vett címzett és céltámogatásnak a tárgyév első félévében visszafizetett összegével a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi előirányzatát meg kell növelni. A helyi önkormányzatok által a tárgyévet megelőzően igénybe vett címzett és céltámogatásnak a tárgyév második félévében visszafizetett összege a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatási előirányzatát, valamint a céljellegű decentralizált támogatás tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalékának előirányzatát növeli. A termelő infrastrukturális feltételekben meglevő területi fejlettségi különbségek mérséklésére, a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére előirányzott állami támogatásnak, a tárgyévet megelőző évek maradványaiból a tárgyévben igénybe vett összegével a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi ilyen célú előirányzatot meg kell növelni.”
(36) Az Áht. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„102. § (1) A kincstári körbe tartozók kiadásainak utólagos teljesítése - a jóváhagyott költségvetésben megállapított kiadási és bevételi előirányzat várható teljesülésére figyelemmel megállapított - havi előirányzat-felhasználási keret alapján történik. A havi előirányzat-felhasználási keret megállapításánál a Kormány rendeletében szabályozott módon kell számításba venni a Kincstár által közvetlenül - a kincstári körbe tartozó szerv rendelkezése, illetve adatszolgáltatása alapján - finanszírozott, program-(projekt-)finanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokat és központi beruházásokat, valamint a kifizetésre kerülő társadalombiztosítási ellátásokat és a munkaadókat terhelő járulékok (hozzájárulások) összegét, továbbá az előirányzott, de az ellátandó feladatok jellegéből adódóan csak meghatározott időszakban teljesíthető bevételeket.
(2) Az előirányzat-felhasználási keret előrehozása kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben és elszámolási kötelezettséggel történhet. A működési célú előirányzatok személyi kiadások kiemelt előirányzataira az előrehozás folyósítása kizárólag a munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzataira történő megfelelő mértékű előrehozással egyidejűleg hajtható végre.
(3) Az előirányzat-felhasználási keret megállapításánál a megelőző időszakban ténylegesen teljesített saját bevételek összegét jogszabályban meghatározott módon kell számításba venni.
(4) Az előirányzat-felhasználási keret megállapítása során a kincstári körbe tartozók által elismert tartozásállományról benyújtott adatszolgáltatás, valamint annak az (5) bekezdésben foglalt felülvizsgálata alapján a Kincstár - kormányrendeletben szabályozott módon - az állammal és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozás összegére előirányzat-felhasználási keretet nem nyit meg. A tartozásállomány csökkentésére irányuló átutalási megbízások esetén a Kincstár az átutalási megbízásban foglalt összeggel megnöveli az előirányzat-felhasználási keretet és teljesíti a megbízást.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás hitelességét az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint - ellenőrzi és annak eredményéről a Kincstárt értesíti.
(6) A meg nem nyitott előirányzat-felhasználási keret nem haladhatja meg az egyébként megnyitható teljes havi előirányzat-felhasználási keret 50%-át.
(7) Amennyiben a ténylegesen teljesített bevételek elmaradnak a jóváhagyott előirányzattól, a kiadási előirányzatokat is csökkenteni kell az elmaradás mértékével.
(8) A kincstári körbe tartozók jóváhagyott előirányzatai terhére - azok mértékéig - figyelemmel az (1) bekezdés szerinti keret összegre is, a teljesítés után, utalványozott számla, az azt helyettesítő más bizonylat alapján kiállított fizetési megbízás alapján, annak esedékességekor, a kincstári körbe tartozó szerv külön rendelkezésére a Kincstár teljesít kifizetést. E tevékenysége tekintetében a Kincstár nem áll jogviszonyban a számla kedvezményezettjével.
(9) A Kincstár - a 12. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével - előirányzati fedezet hiányában kifizetést nem teljesíthet.
(10) A Kincstár a működésének rendjét szabályozó rendeletben meghatározott határnapig beérkező fizetési megbízást teljesíti az esedékességi időpontban. A fizetési megbízásnak a határnapon túli beérkezéséből fakadó késedelmes teljesítésének esetleges pénzügyi terhei (kötbér, késedelmi pótlék stb.) a megbízót terhelik. Abban az esetben, ha a fizetési megbízás a határnapig a Kincstárba beérkezik és a Kincstár az esedékesség időpontját követően késedelmesen teljesíti a kifizetést, az esetleges pénzügyi terhek nem a megbízót terhelik.
(11) A Kincstár a fizetési megbízások teljesítése során figyelemmel kíséri a személyi juttatások előirányzatát terhelő kiadásokkal összefüggő, a 101. § (6) bekezdésében meghatározott államháztartást megillető kötelezettségek befizetését. Amennyiben a befizetés nem éri el a Kormány rendeletében meghatározott mértéket, a Kincstár a Kormány rendeletében meghatározott intézkedésekre - ideértve a köztartozások átutalását is - jogosult.”
(37) Az Áht. 109/J. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A KVI a kincstári vagyont - törvény, illetve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - saját maga vagy az általa megbízott szervezet útján értékesítheti. Az államot megillető követelések fejében az állam tulajdonába kerülő - a 109/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak nem minősülő, értékesítésre szánt - társasági részesedések értékesítésére és annak megtörténtéig a vagyon kezelésére a KVI az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársasággal (a továbbiakban: ÁPV Rt.) köt megállapodást. Az értékesítésből származó bevételt az ÁPV Rt. törvényen alapuló egyéb befizetési kötelezettségeitől függetlenül a központi költségvetésbe befizeti.”
(38) Az Áht. 109/K. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kincstári vagyon értékesítésére kizárólag akkor van lehetőség, ha annak a kincstári vagyonkörből történő kikerülését a KVI javaslata alapján a pénzügyminiszter jóváhagyja. A 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkörre nézve törvény, egyéb esetben törvény vagy kormányrendelet, illetve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.”
(39) Az Áht. 109/K. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) Az állami öröklés révén a Magyar Állam tulajdonába, a KVI vagyonkezelésébe került vagyon kincstári vagyonkörből történő kikerüléséről - a 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak kivételével - a KVI vezérigazgatója 10 millió forint egyedi bruttó értékhatárig saját hatáskörben, a pénzügyminiszter félévenként történő tájékoztatása mellett dönthet.”
(40) Az Áht. 113/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kincstár az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet végezhet. A Kincstár e tevékenységeire az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(41) Az Áht. 123. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 18/B. § (10) bekezdésében foglaltakat az 1998. január 1-jét követően kötött megállapodáson alapuló támogatásokra kell alkalmazni.”
(42) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő u)-v) ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„u) az állami támogatási rendszerekre és az egyedi állami támogatásokra vonatkozó szabályozásoknak az Európai Megállapodással való összehangolása rendjét,
v) a 13/A. § (4)-(7) bekezdésének, a 91/A. § és a 94. § (4) bekezdésének, valamint a 102. § (4)-(6) bekezdésének és (11) bekezdésének végrehajtási szabályait.”

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

77. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70-75. § szerint illetménypótlékra jogosult. A 70-75. § szerinti illetménypótlék számításának alapja (a továbbiakban: pótlékalap) havi 13 500 forint.”

Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény módosítása

78. § (1) Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Alk. tv.) 3. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet 2. oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti)
„a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék,
b) a Tbj. 19. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék,”
(2) Az Alk. tv. 5. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A munkavállalónak a tárgyévet követő január 15-éig az AM könyvet a kiállítónak le kell adni. Ezzel egyidejűleg nyilatkozni kell arról, hogy magánnyugdíjpénztárral létesített-e tagsági viszonyt. Tagsági viszony fennállása esetén be kell mutatnia a magánnyugdíjpénztár által záradékolt belépési nyilatkozatot. A kiállító január 31-ig igazolást ad ki a munkavállalónak, amely tartalmazza a munkavállaló nevét, lakcímét, TAJ-számát és adóazonosító jelét, az AM könyvbe ragasztott közteherjegy(ek) alapján számított ellátási alapját naptári negyedévenkénti bontásban megfizetett adóelőlegét, a munkaviszony időtartamát, valamint a munkavállaló tájékoztatását arról, hogy igazolás alapján milyen jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik. Az igazolásban a munkavállalót arról is tájékoztatni kell, hogy a munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége a székhelye szerint illetékes megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) és megyei egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) részére nyilvántartásba vétel céljából továbbította a munkavállaló nevére, születési helyére és idejére, anyja leánykori nevére, lakcímére, a TAJ-számra, a munkaviszony időtartamára és az ellátások alapjára vonatkozó adatokat.
(7) A munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége a tárgyévet követő február 15-éig adatot szolgáltat a székhelye szerint illetékes megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) és a megyei egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek). Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a munkavállaló nevét, születési helyét és idejét, anyja leánykori nevét, lakcímét, TAJ-számát, a munkaviszony időtartamát és az ellátások alapjául szolgáló keresetet. A magánnyugdíjpénztár tagja esetében az adatszolgáltatásnak külön kell tartalmaznia a pénztári tagság fennállása alatti munkaviszony időtartamát és az ellátási alap összegét. A települési önkormányzat jegyzője az adatszolgáltatáshoz szükséges adatokról közvetlenül értesíti az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központi kirendeltségét, az adattovábbítás (adatszolgáltatás) e szerv feladata. A nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) az adatszolgáltatás alapján a saját nyilvántartásában rögzíti ezeket az adatokat, és ennek megtörténtéről, valamint a magánnyugdíjpénztár javára történő átutalás mértékéről a munkavállalót évente március 31-ig értesíti. A kiállító az AM könyvet az igazolás kiadásával egyidejűleg visszaadja a munkavállalónak, és kérelmére új könyvet állít ki.”
(3) Az Alk. tv. 5. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (8) bekezdés számozása (9) bekezdésre változik:
„(8) A nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) adatszolgáltatása alapján az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 1999. március 31-ig átutalja az illetékes magánnyugdíjpénztárnak a magán-nyugdíjpénztári tagság kezdő napjától számított ellátási alap hat százalékát, ha ennek összege az egyszáz forintot meghaladja.”
(4) Az Alk. tv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § Az Mt., a Tbj., a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.), a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, az Flt. és az Szt. alkalmazása szempontjából napi kereseten az adott napon beragasztott közteherjegy értékéhez tartozó, a melléklet 3. oszlopában meghatározott összeget (ellátási alap) kell érteni.”
(5) Az Alk. tv. 11. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Flt. 36/A. §-át és a munkanélküli járadék megállapításához szükséges igazolólapról szóló 4/1997. (I. 28.) MüM rendelet szabályait nem kell alkalmazni az alkalmi foglalkoztatás esetén.
(3) A Tbj. és az Mpt. szabályait az alkalmi foglalkoztatás esetén az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

79. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény a következő 62/A. §-sal egészül ki:
„62/A. § Az önkormányzat a 62. § (1)-(2) bekezdésben említett bevételét a 3. § (1) bekezdésben meghatározott célra, használt lakás vásárlására is felhasználhatja.”

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosítása

80. § (1) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló - módosított - 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) 20. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kereskedelmi forgalomban beérkező vámáru esetén - a (7)-(8) bekezdésben foglaltak kivételével - a vámkezelést kérőnek a vámkezelési kérelemhez csatolnia kell a vámértékbevallást, amelyet a 21-31. §-ok rendelkezéseinek figyelembevételével állított ki.”
(2) A Vámtv. 145. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (6) bekezdés d) pontja esetében az elintézési határidőbe a külföldi vámhatóság válaszának megérkezéséig eltelt idő nem számít be.”

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása

81. § (1) A felsőoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 7. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A felsőoktatási intézmények folytathatnak iskolai rendszerű szakképzést, felkészítést szakmai vizsgára, továbbá szakmai vizsgát bonyolíthatnak le. E tevékenységre a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. E képzésben részt vevők jogállása és e képzés finanszírozása megegyezik a szakképző iskola tanulóinak jogállásával és képzésfinanszírozásával. A felsőoktatási intézmények ezen túlmenően költségtérítéses formában, illetőleg vállalkozási tevékenységként iskola rendszeren kívüli szakképzést is folytathatnak.”
(2) Az Ftv. 9/B. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„9/B. § (1) A képzési és fenntartási előirányzat a felsőoktatási intézmény kiadásainak az a része, amely az államilag finanszírozott, valamint költségtérítéses, illetve vállalkozási tevékenység keretében folytatott oktatási tevékenység ellátásához közvetlenül kapcsolódó feltételekről, továbbá az ettől el nem különíthető kutatási feltételekről való gondoskodást szolgálja. Ezen előirányzat részét képezi továbbá a felsőoktatási tevékenység infrastrukturális hátterének üzemeltetési feltételeit biztosító előirányzat is. A kiadási előirányzat tartalmazza a saját bevételt is.
(2) A képzési és fenntartási előirányzat részét képezi az az elkülönítetten megtervezett előirányzat is, amely a képzéshez szükséges gyakorlóiskola, klinika, tangazdaság, művészeti gyakorlóhely, valamint gyakorló óvoda működési költségeihez járul hozzá.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat részét képező képzési és fenntartási normatíva (ezen belül a személyi juttatások) megállapítása az egyes képzési szakterületek fajlagos ráfordításának értékelésével, a teljesítménymutatók megállapításával és az államilag finanszírozott hallgatólétszám alapulvételével történik. A képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozás részletes szabályait kormányrendeletben kell meghatározni úgy, hogy az megteremtse a költségvetési támogatás és a hallgatói létszám növekedés összhangját, valamint a képzési és fenntartási előirányzat, illetve a kiemelt előirányzatok tervezésekor érvényesüljenek a hallgatólétszám változásával, az egyes költségelemek eltérő alakulásával és a költségvetési támogatás meghatározásával összefüggő követelmények.
(4) Ha valamelyik képzés kreditként beszámítható valamely főiskolai vagy egyetemi képzésbe, akkor a kreditérték erejéig a magasabb képzési szint képzési és fenntartási normatíváját kell biztosítani.
(5) A képzési és fenntartási normatívák alapján számított előirányzat mértékét növelő tényezőket kell figyelembe venni:
a) a doktori képzésben résztvevők oktatói tevékenységének díjazására;
b) a nemzetközi megállapodás alapján hazánkban tanuló külföldi hallgatók magyar hallgatókkal azonos elvek szerinti finanszírozására;
c) a nemzetközi megállapodás alapján hazánkban tanuló külföldi hallgatók képzésének támogatására
szolgáló összegeket.”
(3) Az Ftv. 9/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A programfinanszírozási előirányzat az állami támogatásnak az a része, amely a felsőoktatási intézmény célprogramjaihoz, oktatáshoz kapcsolódó vagy azt kiegészítő tevékenységeihez való hozzájárulás, amely az új vagy egyedi sajátosságokkal rendelkező szakok és programok indításának, a tankönyvkiadásnak és taneszközfejlesztésnek, a sport- és kulturális tevékenységnek, valamint a nemzetközi kapcsolatoknak és egyéb intézményi és központi célfeladatoknak a támogatására szolgál. A programfinanszírozási előirányzat nem lehet kevesebb, mint a felsőoktatási intézmények éves képzési és fenntartási normatívája alapján számított képzési és fenntartási előirányzat öt százaléka. A programfinanszírozási előirányzat előre le nem kötött részéből támogatások csak pályázat útján nyerhetők. Lekötöttnek a nemzetközi, továbbá a legalább miniszteri szintű kötelezettségvállalás minősül.”
(4) Az Ftv. 9/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A korszerű, színvonalas tankönyvkiadás költségvetési többlettámogatásának évenkénti mértéke nem lehet kevesebb a képzési és fenntartási normatíva alapján számított támogatási előirányzat egy százalékánál, amely pályázati rendszerben kerül elosztásra.”
(5) Az Ftv. 9/E. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felsőoktatási intézményekben folyó tudományos kutatások, kísérleti fejlesztések, valamint tudományos műhelyek támogatására, továbbá a doktori képzés keretében a doktori fokozat megszerzésére felkészítő programok feltételeinek biztosítására az éves központi költségvetési törvényben kutatási előirányzat áll rendelkezésre. A kutatási előirányzat összegét a felsőoktatási intézményekben dolgozó doktori fokozattal rendelkező oktatók és kutatók létszáma, valamint egy átlagos kutatási támogatási normatíva szorzata alapján kell meghatározni. A kutatási támogatási normatíva nem lehet kisebb, mint a legalacsonyabb képzési és fenntartási normatíva kétszerese. E pénzeszközök elosztásának rendjére a 111. § (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(6) Az Ftv. 9/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kutatási előirányzat elkülönítetten tartalmazza a Magyar Tudományos Akadémiától 1998. január 1. után átvett és a továbbiakban a felsőoktatási intézmény kutatóintézeteként, kutatócsoportjaként működő szervezeti egységek létesítményfenntartási, szakmai feladatait szolgáló előirányzatot.”
(7) Az Ftv. 9/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9/F. § A fejlesztési előirányzat és a „Felsőoktatás Fejlesztési Alapprogramok” előirányzata a felsőoktatási intézmények beruházási, felújítási, infrastruktúra-fejlesztési kiadásaihoz, új felsőoktatási intézmények, illetőleg karok létesítésére biztosított támogatást, valamint e célra átvett pénzeszközöket, saját bevételeket tartalmazza.”
(8) Az Ftv. 9/G. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az állami felsőoktatási intézmény az államilag nem finanszírozott feladat ellátásával kapcsolatos bevétel felhasználásáról az Áht. keretei között saját maga dönt azzal, hogy]
„a) a költségtérítéses alap-, illetőleg vállalkozói tevékenység bevételének fedeznie kell az e tevékenységet terhelő összes kiadást, beleértve a kincstári vagyon használatáért járó térítést is;”
(9) Az Ftv. 9/H. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nem állami felsőoktatási intézmény külön megbízás alapján államilag finanszírozott felsőfokú szakemberképzési feladatot is elláthat. E feladat tekintetében a nem állami felsőoktatási intézmény)
„b) jogosult a 9/B. § (2) bekezdésének alapján a szakterületre megállapított képzési és fenntartási normatívára a megállapodásban rögzített hallgatói létszám alapján.”
(10) Az Ftv. 10/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ösztöndíj - amely személyi jövedelemadó köteles és nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját - négy évre nyerhető el, és mértéke a költségvetési évet megelőző évben érvényes legkisebb kötelező munkabér nyolcszorosa.”
(11) Az Ftv. 81. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A MAB ügyintézésének feladatait titkárság látja el. A titkárság vezetőjét - a MAB elnökének egyetértésével - a művelődési és közoktatási miniszter nevezi ki és menti fel, és adja ki részére a magasabb vezetői (főtitkári) megbízást. A titkárság dolgozói közalkalmazottak, a velük kapcsolatos munkáltatói jogokat - a titkárság vezetője, valamint a gazdasági igazgatója kinevezésének és felmentésének kivételével - a MAB elnöke gyakorolja. A titkárság vezeti az országos habilitációs és az országos doktori nyilvántartást, amelyek nyilvánosak.”

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

82. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló - módosított - 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 100. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az I. besorolási osztály 9 beosztási kategóriából, ezen belül 25 fizetési fokozatból áll, a II. besorolási osztály pedig 3 beosztási kategóriából és ezen belül 17 fizetési fokozatból áll.”
(2) A Hszt. 6. számú melléklete helyébe az e törvény 22. számú melléklete lép.

A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény módosítása

83. § A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló - 1997. évi LXXVII. és az 1997. évi CXI. törvénnyel módosított - 1996. évi CXXIV. törvény 42. §-ának (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
[A törvény 2. §-a (1)-(2) bekezdésében meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:]
„v) a költségvetés általános tartaléka előirányzatnál (X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 1. alcím) legfeljebb 2500 millió forinttal,”
(a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.)

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

84. § A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 7. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(Az Alapból az alábbi célokra teljesíthetők kiadások:)
„g) hozzájárulás pályázati úton a kulturális és művészeti intézményeknél a honoráriumok és tiszteletdíjak társadalombiztosítási járulékához.”

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

85. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Atv.) 20 §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult)
„f) a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 18/C. §-ának (11) bekezdésében meghatározott feladata teljesítéséhez.”
(2) Az Atv. 23. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(A TAJ-számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)
„h) a Kincstár az Áht. 18/C. §-ának (11) bekezdésében meghatározott feladata teljesítéséhez.”
(3) Az Atv. 24. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
(A TAJ-szám továbbítására jogosultak:)
„j) a Kincstár az Áht. 18/C. §-ának (11) bekezdésében meghatározott feladata teljesítéséhez.”

Az olimpiai bajnoki járadékról szóló 1997. évi XXII. törvény módosítása

86. § (1) Az olimpiai bajnoki járadékról szóló 1997. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Obt.) a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § A járadékot az Országos Testnevelési és Sporthivatal (a továbbiakban: OTSH) havonként folyósítja. A járadék fedezetét és a végrehajtás költségeit az OTSH az éves költségvetésében biztosítja.”
(2) Az Obt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) E törvény 1998. január hó 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a járadékban részesülőknek az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény 2. §-ának (2) bekezdése szerinti pótlék folyósítását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, illetőleg a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság megszünteti, és a járadék folyósításhoz szükséges adatokat az OTSH-nak átadja. Az adatkérés és adatátadás módjáról, valamint időpontjáról az OTSH és a nyugdíjfolyósító szervek megállapodást kötnek.
(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a járadék megállapításának és folyósításának részletes szabályait 1998. március 15-ig alkossa meg; az 5/A. § szerinti térítés módját, továbbá a járadék tárgyévre vonatkozó havi összegét rendeletben határozza meg.
(3) Az OTSH a (2) bekezdésben meghatározott kormányrendelet hatálybalépéséig a jogosultak részére a járadékot előlegként folyósítja.”

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

87. § (1) Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdésben foglaltak kivételével - 1998. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az e törvény 58. §-ával megállapított környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995. évi LVI. törvény 1-3. és 6. számú melléklete, a 64. §-ával megállapított közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 12. §-ának (2)-(3) bekezdése, a 65. §-ával megállapított a hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet 21/A. §-a, a 66. §-ával megállapított a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. §-a, a 69. §-ával megállapított az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 60. §-ának (3)-(5) bekezdése, az e törvény 10. számú melléklete 8. pontjának rendelkezése 1998. február 15-én lép hatályba.
(3) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvénynek az e törvény 61. §-ának (1), (2) és (4) bekezdéseiben megállapított rendelkezései 1998. december 1-jén lépnek hatályba.
(4) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvénynek e törvény 68. §-ának (8) bekezdésében megállapított rendelkezései 1998. május 1-jén lépnek hatályba.
(5) A Magyar Nemzeti Bankról szóló - módosított - 1991. évi LX. törvénynek (a továbbiakban: MNB tv.) e törvény 70. §-ának (1) bekezdésével megállapított rendelkezései 1997. december 31-én lépnek hatályba.
(6) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek (a továbbiakban: Kjt.) az e törvény 77. §-ával megállapított rendelkezése 1998. február 1-jén lép hatályba.
(7) A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvénynek e törvény 83. §-ával megállapított rendelkezése a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(8) E törvény 89. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés 1997. december 20-án lép hatályba.
(9) A Kjt.-nek az e törvény 77. §-ával megállapított rendelkezése hatálybalépésének időpontjától a Kjt. 1. számú mellékletének helyébe e törvény 19. számú melléklete, 2. számú melléklete helyébe pedig e törvény 20. számú melléklete lép.
(10) A Kjt. alapján járó illetményemelés megállapítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az összeget, amelyet a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott kötelező óraszáma - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezése miatti - megemelésének ellentételezésére kapott, feltéve, hogy az emelés időpontjától még 5 év nem telt el.
(11) A Kjt. alapján 1997. február 1-jét megelőzően az „F” vagy „G” fizetési osztályba sorolt közalkalmazott havi garantált illetményét, e törvény 77. §-a hatálybalépésének időpontjától - a Kjt. 66. §-a (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - legalább a Kjt. 2. számú melléklete szerinti mértékben kell meghatározni, ha a közalkalmazottnak a Kjt. 66. § (1) bekezdése alapján kiszámított garantált illetménye ennél alacsonyabb. Az e feltételnek megfelelő közalkalmazott esetében is alkalmazni kell a Kjt. 66. §-a (2)-(8) bekezdésében foglaltakat azzal, hogy a garantált illetmény növekedésének meghatározása során a Kjt. 66. § (1) bekezdés szerint járó garantált illetmény helyett a Kjt. 2. számú melléklete szerinti garantált illetményeket kell alapul venni.
(12) Ahol a jogszabály az illetménypótlék, tiszteletdíj vagy egyéb juttatás alapjaként az „A1” fizetési fokozat illetményét határozza meg, azon 1998. február 1-jétől 13 500 forintot kell érteni.
(13) A Magyar Nemzeti Bank 1997. évi mérlegét az MNB tv.-nek az e törvény 70. § (1) bekezdésével megállapított rendelkezéseinek figyelembevételével kell megállapítani.
(14) Ha a központi költségvetésnek az MNB tv. - e törvény 70. § (1) bekezdésével megállapított - 78. §-a alapján a jegybankkal szemben fizetési kötelezettsége keletkezik, azt a XLI. A belföldi államadósság költségvetési elszámolásai fejezet kiadásai terhére teljesíti.
(15) Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvénynek (a továbbiakban: Alk. tv.) az e törvény 78. §-ának (2) bekezdésével megállapított rendelkezését első ízben az 1998. év utáni elszámolások esetében kell alkalmazni.
(16) Az Alk. tv.-nek az e törvény 78. §-ában megállapított rendelkezései hatálybalépésének időpontjától az Alk. tv. melléklete helyébe az e törvény 21. számú melléklete lép.
88. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - hatályát veszti:
a) a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény 13. §-ának (4) bekezdése, 13/E. §-ának utolsó mondatából a „6%” szövegrész és 14. §-ának (2) bekezdése;
b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 7. § a (3) bekezdéséből „az Országos Népegészségügyi Központ (a továbbiakban: ONK), amely” szövegrész; 7. §-a (4) bekezdéséből az „ONK főigazgatója az” szövegrész és az „aki” szó; 9. §-a b) pontjából „az ONK intézeteinek igazgatói” szövegrész;
c) az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 18. § (2) bekezdése;
d) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 120. §-a (2) bekezdésének c) pontja;
e) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/C. §-a;
f) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 59. §-a (1) bekezdésének d) pontja és a 149. §-ának (2) bekezdése;
g) az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 64. §-a.
(2) Az MNB tv. e törvény 70. § (1) bekezdésével megállapított rendelkezéseinek hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az MNB tv. 20. §-a.
(3) A Kjt.-nek az e törvény 77. §-ával megállapított rendelkezése hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 91. §-ának (4)-(8) bekezdése, valamint 13-14. számú melléklete hatályát veszti.
89. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) rendeletben szabályozza az agrárgazdasági célokhoz nyújtandó támogatás folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának szabályait,
b) rendeletben állapítsa meg a gazdálkodó szervezetek egyedi termelési támogatásának 1998. évi felhasználási szabályait,
c) rendeletben határozza meg a 39. §-ban meghatározott állami kezesség vállalásának és érvényesítésének feltételeit.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy
a) rendeletben szabályozza a 37-38. §-ban foglalt viszontgarancia feltételeit, részletes szabályait,
b) rendeletben határozza meg a 39. §-ban meghatározott állami kezességvállalással biztosított hitel hiteldíjának a betéti kamathoz viszonyított mértékét,
c) helyt álljon a költségvetési szervek vagyonbiztosítása alapján - a központi költségvetés terhére - az 1971. január 1. napja előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a költségvetést terhelő kártérítésekért, a feladat ellátásával jogszabályban költségvetési szervet bízzon meg, és rendeletben határozza meg az ezen balesetekkel összefüggésben folyósított járadékok emelésének mértékét.
(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) - a pénzügyminiszterrel és az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel egyetértésben - az exporttámogatás feltételeit és mértékeit,
b) az a) pontban nem említett agrártámogatások feltételeit és mértékeit.
(4) Felhatalmazást kap a Kincstár, hogy a központi költségvetési szervek 1998. évi előirányzata terhére a munkavállalók 1997. december havi járandóságait, valamint a helyi önkormányzatokat 1998. évre nettó módon megillető támogatások és átengedett bevételek 1/13-ad részét 1997. december 20-át követően megelőlegezze, hogy az 1998. január 5-ig esedékes járandóságok fedezete - az illetménykifizetés napjához igazodóan - az év végi munkanapok átcsoportosítása miatt rendelkezésre álljon.
90. § A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport a MÁV Rt. hatékonyságának javítását célzó 6000 millió forint összegű rendkívüli támogatás igénybevételére - a Kormány által elfogadott, a hatékonyság javítását eredményező - intézkedési program teljesítése esetén kerülhet sor, a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által jóváhagyott adatok alapján és ütemezés szerint.
91. § A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdésében megjelölt üzemben tartási díj összege havonta 530 forint.
92. § A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 1998. december 31-ig
a) árubeszerzés esetén: 15 millió forint,
b) építési beruházás esetén: 30 millió forint,
c) építési műszaki terv készítése esetén: 7,5 millió forint,
d) szolgáltatás megrendelése esetén: 7,5 millió forint,
e) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint.
93. § (1) Az elkülönített állami pénzalapok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, a 6. § (9) bekezdésében meghatározott privatizációs bevételek, valamint a 17. § (1) bekezdés f)-g) pontjaiban meghatározott támogatási előirányzatok terhére nyújtható fejlesztési célú központi, illetve decentralizált döntési körbe tartozó támogatások pályázati felhívásait legkésőbb 1998. február 28-ig közzé kell tenni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok fejlesztési célú támogatási rendszereinek döntés-előkészítési és döntéshozatali eljárásrendjét úgy kell kialakítani, hogy az új induló fejlesztések tekintetében az első támogatási döntések legkésőbb 1998. május 31-ig meghozhatók legyenek.

1. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

Millió forintban
Elő-	Ki-			Elő-	KIADÁSOK
Cím-szám	Alcím-szám	irány-zat cso-port-szám	emelt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	irány-zat cso-port-név	Kiemelt előirányzat neve	1998. évirendeselőirányzat	1998. évi rendkívülielőirányzat
I. ORSZÁGGYŰLÉS
1				Országgyűlés Hivatala
2				Országgyűlés hivatali szervei
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	2 732,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	986,0
3				Dologi kiadások	1 293,1
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	9,0
2			Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		299,5
2				Felújítás		350,0
4				Egyéb központi beruházás		282,0
4				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Megalakuló országgyűlési bizottságok kiadásai	14,0
2				Alkotmányozással kapcsolatos kiadások		20,0
3				Észak-atlanti Központ kiadásai	6,0
4				150 éves a parlamenti demokrácia évfordulójával kapcsolatos kiadásokra		30,0
5				EU-integrációs kiadások		50,0
6				Képviselő-testület váltásával kapcsolatos kiadások		1 500,0
1-4. cím összesen:	5 040,8	2 531,5
5				Közbeszerzések Tanácsa
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	58,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	25,0
3				Dologi kiadások	53,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		10,0
5. cím összesen:	136,0	10,0
6				Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása	79,1
7				Pártok támogatása
1				Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
1				FIDESZ-Magyar Polgári Párt	204,9
2				Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt	234,6
3				Kereszténydemokrata Néppárt	205,1
4				Magyar Demokrata Fórum	282,9
5				Magyar Szocialista Párt	634,2
6				Szabad Demokraták Szövetsége	415,1
2				Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása
2				Munkáspárt	52,6
5				Köztársaság Párt	41,9
6				Magyar Igazság és Élet Pártja	26,2
7				Agrárszövetség	34,7
8				Társadalmi önszerveződések támogatása
1				Társadalmi és karitatív feladatok támogatása
1				Társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása	291,1
2				Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása	1,0
10				Magyar Rádió Közalapítvány támogatása
1				Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire	3 175,9
11				Közszolgálati televíziók műsorterjesztési költségeire	4 565,8
14				Magyar Távirati Iroda Rt. támogatása	1 119,4
I. fejezet kiadásai összesen:	16 541,3	2 541,5
II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG
1				Köztársasági Elnöki Hivatal
1				Köztársasági Elnöki Hivatal
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	96,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	40,9
3				Dologi kiadások	31,9
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	81,5
2				Köztársasági Elnök Katonai Irodája
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	0,7
3				Dologi kiadások	4,6
2				Fejezeti kezelésű előirányzatok
2				Célelőirányzatok
1				Állami kitüntetések	110.0
II. fejezet kiadásai összesen:	367,5
III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
1				Alkotmánybíróság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	244,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	107,1
3				Dologi kiadások	149,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		22,3
2				Felújítás		5,0
4				Egyéb központi beruházás		94,0
2				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Alkotmánybírák megbízatásának lejártával összefüggő kiadások		17,2
III. fejezet kiadásai összesen:	500,8	138,5
IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA
1				Országgyűlési Biztos Hivatala
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	264,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	112,0
3				Dologi kiadások	116,4
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		25,0
IV. fejezet kiadásai összesen:	493,1	25,0
V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
1				Állami Számvevőszék
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	975,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	418,9
3				Dologi kiadások	266,9
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,4
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		69,5
2				Felújítás		16,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		2,0
4				Egyéb központi beruházás		100,0
2				Továbbképzési Intézet és Üdülő
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	21,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	9,0
3				Dologi kiadások	26,5
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		1,0
2				Felújítás		20,2
V. fejezet kiadásai összesen:	1 720,9	208,7
VI. BÍRÓSÁGOK
1					Bíróságok
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	11 765,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	5 126,2
3				Dologi kiadások	2 533,6
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	11,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		90,3
2				Felújítás		75,0
4				Egyéb központi beruházás		470,0
2				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Fejezeti kezelésű intézményi előirányzat
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 790,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	752,7
3				Dologi kiadások	316,7
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		203,2
2				Felújítás		254,5
4				Egyéb központi beruházás		1 175,0
3				Gyermektartásdíjak állami megelőlegezése	140,0
4				Ágazati célfeladatok
1				Büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás	50,0
1
VI. fejezet kiadásai összesen:	22 486.2	2 268,0
VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE
1				Ügyészségek
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	5 567,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	2 434,2
3				Dologi kiadások	583,2
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,5
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		76,0
2				Felújítás		163,0
4				Egyéb központi beruházás		707,0
2				Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	65,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	28,9
3				Dologi kiadások	7,9
VIII. fejezet kiadásai összesen:	8 707,5	946,0
X. MINISZTERELNÖKSÉG
1				Miniszterelnöki Hivatal
1				Miniszterelnöki Hivatal igazgatás
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	717,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	308,1
3				Dologi kiadások	123,2
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4,4
2				Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	249,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	104,7
3				Dologi kiadások	726,4
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	69,6
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		87,3
2				Felújítás		161,0
4				Egyéb központi beruházás		150,0
2				Magyar Közigazgatási Intézet
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	45,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	16,5
3				Dologi kiadások	16,7
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		1,5
3				Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	62,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	26,0
3				Dologi kiadások	56,3
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		3,5
5				Határon Túli Magyarok Hivatala
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	124,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	48,7
3				Dologi kiadások	102,6
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		8,2
6				Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Titkársága
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	14,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	6,2
3				Dologi kiadások	14,6
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		0,5
7				MOBILITÁS Szolgálat
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	16,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	5,7
3				Dologi kiadások	7,1
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		1,1
9				Fejezeti kezelésű előirányzatok
2				Célelőirányzatok
1				Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványa támogatása		474,0
2				Új Kézfogás Közalapítvány támogatása		340,0
3				Első Közép- és Kelet-Európai Együttműködés Alapítvány támogatása		58,0
4				Illyés Közalapítvány támogatása	506,0
5				Teleki László Alapítvány támogatása	70,0
6				Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret	55,0
7				Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány támogatása		10,0
8				Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány támogatása	60,0
9				Politikatörténeti Alapítvány támogatása		71,0
10				Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása	250,0
11				Művészeti díjak	18,3
12				Svéd-Magyar Európa tanulmányok képzési program		45,0
13				Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány támogatása	6,0
14				Modernizációs és Integrációs Program támogatása		153,0
15				Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány támogatása		30,0
16				Gyermek- és ifjúsági alapprogramok támogatása	480,0
17				X-400-as rendszer üzemeltetése		60,0
18				Balatoni kutatások támogatása		125,0
20				Youth for Europe program	80,0
21				Két- és többoldalú nemzetközi szerződések alapján szervezett nemzetközi ifjúsági csereprogramok	112,0
22				Gyermek- és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács működésének támogatása	8,0
26				„Magyarország 2000” tanácskozás	30,0
27				Európai Nonprofit Expó támogatása	15,0
41				Bős-Nagymaros feladatkörrel kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálása		75,8
42				Balaton Fejlesztési Tanács működésének támogatása		10,0
43				Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projektiroda támogatása		60,0
44				Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány	228,0
45				Nagy Imre Emlékház támogatása		30,0
47				Magyarság Hírnevéért Díj	15,0
48				Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány	50,0
3				Egyházak támogatása
1				Hozzájárulás az egyházi alapintézmények működéséhez, felújításához és beruházásaihoz		3 044,0
24				Járadékfizetés		3 245,1
25				Egyházi Műemlékek rekonstrukciójának támogatása		1 421,0
26				Nem műemléki rekonstrukciók támogatása a Református Egyháznál		50,0
4				Országos kisebbségi önkormányzatok támogatása
1				Bolgár Országos Önkormányzat	13,8
2				Görög Országos Önkormányzat	13,8
3				Magyarországi Horvátok Országos Önkormányzata	41,7
4				Magyarországi Németek Országos Önkormányzata	81,8
5				Magyarországi Románok Országos Önkormányzata	20,8
6				Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat	120,0
7				Országos Lengyel Önkormányzat	13,8
8				Országos Örmény Önkormányzat	13,8
9				Országos Szlovák Önkormányzat	42,0
10				Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat	16,3
11				Szerb Országos Önkormányzat	20,3
5				Társadalmi szervezetek címzett támogatása
1				Magyarok Világszövetségének támogatása	183,7
6				Beruházási célprogramok
1				Központi kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése		600,0
2				Kormányzati távközlési célprogram		312,0
7				Fejezeti tartalék	186,3
1-9. cím összesen:	5 618,6	10 627,4
10				Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok
1				Nemzetbiztonsági Hivatal
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 668,0	3,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	703,9	1,4
3				Dologi kiadások	612,9	4,5
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		52,9
2				Felújítás		37,5
4				Egyéb központi beruházás		300,0
5				Lakástámogatás		20,0
2				Információs Hivatal
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 048,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	442,5
3				Dologi kiadások	1 496,4
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		38,4
2				Felújítás		8,1
4				Egyéb központi beruházás		135,0
5				Lakástámogatás		15,0
3				Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 860,0	21,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	785,0	8,9
3				Dologi kiadások	802,9	6,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		216,9
2				Felújítás		37,5
4				Egyéb központi beruházás		450,0
5				Lakástámogatás		30,0
10. cím összesen:	9 420,1	1 386,4
11				Kormányzati Ellenőrzési Iroda
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	140,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	61,0
3				Dologi kiadások	44,9
2				Felhalmozási kiadások
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		25,0
11. cím összesen:	246,8	25,0
12				Tartalékok
1				Költségvetés általános tartaléka	14 200,0
2				Céltartalék
1				Végkielégítésre és illetménykiegészítés emelésére szolgáló keret	1 700,0
13				Kormányzati rendkívüli kiadások
1				Egyházi ingatlanok visszaadása		4 000,0
8				Speciális eszközök bérleti díja		2 340,0
X. fejezet kiadásai összesen:	31 185,5	18 378,8
XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM
1				Belügyminisztérium igazgatása
1				Belügyminisztérium központi igazgatása
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 287,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	535,3
3				Dologi kiadások	551,2
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		104,4
2				Felújítás		140,2
5				Lakástámogatás		6,4
2				Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	368,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	157,2
3				Dologi kiadások	39,8
2				Fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	2 220,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	936,7
3				Dologi kiadások	835,6
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	50,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		2,7
2				Felújítás		9,7
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		122,3
5				Lakástámogatás		10,0
3				Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	2 531,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 137,6
3				Dologi kiadások	1 015,7
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	58,1
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		377,6
2				Felújítás		90,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		2,0
5				Lakástámogatás		19,0
4				Menekültügyi és Migrációs Hivatal és szervei
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	213,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	88,9
3				Dologi kiadások	354,1
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	247,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		3,3
2				Felújítás		3,6
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		25,0
5				Lakástámogatás		2,8
5				Rendőrség
1				Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	3 913,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 573,1
3				Dologi kiadások	3 103,4
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	125,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		3 734,2
2				Felújítás		95,1
5				Lakástámogatás		161,0
2				Budapesti Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	7 990,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	3 376,4
3				Dologi kiadások	3 787,6
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		429,8
2				Felújítás		318,8
5				Lakástámogatás		60,0
4				Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 193,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	499,8
3				Dologi kiadások	336,2
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		10,7
2				Felújítás		17,0
5				Lakástámogatás		8,0
5				Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 526,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	636,2
3				Dologi kiadások	439,1
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		28,5
2				Felújítás		13,0
5				Lakástámogatás		12,0
6				Békés Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 118,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	473,0
3				Dologi kiadások	338,1
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		9,3
2				Felújítás		18,0
5				Lakástámogatás		8,0
7				Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 949,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	804,9
3				Dologi kiadások	582,5
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		17,1
2				Felújítás		31,0
5				Lakástámogatás		13,0
8				Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 212,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	507,6
3				Dologi kiadások	369,3
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		80,3
2				Felújítás		134,0
5				Lakástámogatás		11,0
9				Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 109,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	468,6
3				Dologi kiadások	326,2
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		8,1
2				Felújítás		11,0
5				Lakástámogatás		8,0
10				Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 052,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	439,5
3				Dologi kiadások	313,2
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		7,5
2				Felújítás		18,0
5				Lakástámogatás		8,0
11				Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 407,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	595,3
3				Dologi kiadások	419,3
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		34,0
2				Felújítás		16,0
5				Lakástámogatás		9,0
12				Heves Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	832,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	351,5
3				Dologi kiadások	247,4
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		32,8
2				Felújítás		11,0
5				Lakástámogatás		6,0
13				Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 120,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	472,4
3				Dologi kiadások	338,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		8,1
2				Felújítás		14,0
5				Lakástámogatás		4,0
14				Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	856,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	361,4
3				Dologi kiadások	256,6
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,1
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		6,3
2				Felújítás		15,0
5				Lakástámogatás		6,0
15				Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	756,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	314,4
3				Dologi kiadások	210,9
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		15,3
2				Felújítás		16,0
5				Lakástámogatás		6,0
16				Pest Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	2 346,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	992,9
3				Dologi kiadások	744,1
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		142,7
2				Felújítás		166,0
5				Lakástámogatás		12,0
17				Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 161,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	482,8
3				Dologi kiadások	711,7
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		11,0
2				Felújítás		23,0
5				Lakástámogatás		7,0
18				Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 342,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	567,8
3				Dologi kiadások	408,4
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,1
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		49,0
2				Felújítás		17,0
5				Lakástámogatás		7,0
19				Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	915,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	383,2
3				Dologi kiadások	240,8
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		8,7
2				Felújítás		10,0
5				Lakástámogatás		6,0
20				Vas Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	845,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	357,0
3				Dologi kiadások	263,1
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		9,3
2				Felújítás		14,0
5				Lakástámogatás		7,0
21				Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 019,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	424,5
3				Dologi kiadások	276,1
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,7
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		12,2
2				Felújítás		14,0
5				Lakástámogatás		8,0
22				Zala Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	880,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	366,9
3				Dologi kiadások	250,3
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		7,5
2				Felújítás		20,0
5				Lakástámogatás		8,0
23				Készenléti Rendőrség
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	2 494,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 122,8
3				Dologi kiadások	1 051,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		70,0
2				Felújítás		55,0
5				Lakástámogatás		15,0
24				Köztársasági Őrezred
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 253,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	532,5
3				Dologi kiadások	272,5
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		30,0
2				Felújítás		15,0
5				Lakástámogatás		30,0
25				Híradástechnikai Szolgálat
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	281,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	118,8
3				Dologi kiadások	1 460,6
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		51,0
2				Felújítás		2,0
26				Központi Bűnüldözési Igazgatóság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	662,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	269,8
3				Dologi kiadások	248,1
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		396,5
2				Felújítás		150,0
6				Határőrség
1				Határőrség Országos Parancsnokság és szervei
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 083,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	395,1
3				Dologi kiadások	896,6
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		603,2
2				Felújítás		547,2
4				Egyéb központi beruházás		305,0
5				Lakástámogatás		103,0
2				Határőr igazgatóságok
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	8 515,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	3 473,2
3				Dologi kiadások	2 393,3
3				Körmendi Határrendészképző Szakiskola
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	255,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	111,2
3				Dologi kiadások	57,0
7				Tűzoltóság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 276,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	500,1
3				Dologi kiadások	410,4
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4,6
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		117,8
2				Felújítás		45,2
3				Egyéb központi beruházás		150,0
5				Lakástámogatás		22,4
8				Polgári Védelem
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 048,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	468,3
3				Dologi kiadások	530,2
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		40,0
2				Felújítás		51,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		5,0
5				Lakástámogatás		17,0
9				BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	242,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	103,9
3				Dologi kiadások	96,3
2				Felhalmozási kiadások
2				Intézményi beruházási kiadások		5,0
3				Felújítás		4,8
4				Egyéb központi beruházás		63,0
5				Lakástámogatás		2,6
10				Duna Palota és Kiadó
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	158,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	63,0
3				Dologi kiadások	117,0
2				Felhalmozási kiadások
2				Intézményi beruházási kiadások		3,0
5				Lakástámogatás		2,6
11				Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	241,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	100,8
3				Dologi kiadások	148,9
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	20,8
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		24,0
2				Felújítás		8,3
5				Lakástámogatás		1,0
12				Rendőrtiszti Főiskola
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	407,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	185,6
3				Dologi kiadások	167,2
2				Felhalmozási kiadások
2				Felújítás		9,0
5				Lakástámogatás		3,0
13				BM Központi Kórház és intézményei
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	939,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	412,3
3				Dologi kiadások	802,4
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		17,6
2				Felújítás		22,5
5				Lakástámogatás		16,0
14				Központi Gazdasági Főigazgatóság és részben önálló szervei
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 142,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	466,1
3				Dologi kiadások	1 024,5
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,5
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		42,0
2				Felújítás		119,8
5				Lakástámogatás		21,0
15				BM Országos Közbeszerzési Főigazgatóság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	137,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	53,3
3				Dologi kiadások	50,1
2				Felhalmozási kiadások
2				Felújítás		15,8
5				Lakástámogatás		1,4
16				Adatfeldolgozó Hivatal
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	525,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	230,1
3				Dologi kiadások	1 201,5
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		125,7
2				Felújítás		0,9
5				Lakástámogatás		6,8
19				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	163,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	18,5
3				Dologi kiadások	24,3
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	26,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		47,0
4				Egyéb központi beruházás		1 960,5
5				Lakástámogatás		45,0
2				Ágazati célfeladatok
1				Gépjármű-korszerűsítési program	50,0
2				Állami és nemzeti ünnepek központi lebonyolításának kiadásai	55,0
6				Önkéntes tűzoltóegyesületek és önkéntes tűzoltóságok támogatása	250,0
8				NATO Békepartnerségi Program (Polgári Védelem feladatai)	19,0
9				Világbanki hitelből megvalósuló beszerzések áfa vonzata	100,0
11				Nukleárisbaleset-elhárítási Kormánybizottság feladatai	20,0
12				Katonai Szabványügyi Műszaki Bizottság katonai szabványügyi munka, rendvédelmi szolgálatok eszközrendszeresítése	4,5
13				Katasztrófavédelmi program		50,0
16				Irat-felülvizsgáló Bizottság működési költsége	35,0
19				Nemzetközi követelményeknek megfelelő okmánycsalád bevezetése	2 474,0
21				Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok miniszteri jutalmazása, hősi halottakkal kapcsolatos szociális és kegyeleti kiadásai	32,0
23				Választás, népszavazás		3 053,0
24				A Rendőrség feladatainak egyszeri támogatása	800,0
52				Köztisztviselői továbbképzési rendszer és közigazgatási vezetőképzés működési feltételei	300,0
3				Társadalmi önszerveződések támogatása
2				Rendőr és Határőr SE támogatása	17,0
3				Szakszervezetek támogatása	5,0
4				Magyar Rendészeti Sportszövetség támogatása	15,0
5				Szabadságharcosokért Alapítvány	13,0
6				Nemzeti Panteon Alapítvány		30,0
18				Közbiztonság Közalapítvány	100,0
4				Beruházási célprogramok
1				Várpalota és térsége környezetvédelmi rehabilitációs program		3 000,0
6				Fejezeti tartalék	5,2
1-19. cím összesen:	120 170,2	18 470,9
22				Országos Testnevelési és Sporthivatal
1				Országos Testnevelési és Sporthivatal Igazgatása
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	206,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	88,2
3				Dologi kiadások	93,3
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,1
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		2,5
2				Felújítás		8,9
4				Egyéb központi beruházás		60,0
3				Központi sportintézmények és sportlétesítmények
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	842,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	367,0
3				Dologi kiadások	1 224,0
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	1,2
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		204,5
2				Felújítás		119,0
4				Egyéb központi beruházás		1 130,0
4				MTK Sportlétesítményeket Ellátó Intézmény
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	34,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	14,5
3				Dologi kiadások	55,2
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		3,8
2				Felújítás		3,1
4				Egyéb központi beruházás		30,0
5				OTSH kezelésű előirányzatok
2				Felhalmozási kiadások
2				Felújítás		100,0
4				Egyéb központi beruházás		80,0
4				OTSH kezelésű szakmai előirányzatok
1				Verseny és élsport	851,2
2				Utánpótlás-nevelés, diáksport	187,7
3				Szabadidősport	20,0
4				Sporttudomány	8,0
5				Magyar Olimpiai Bizottság	100,0
7				Egyéb ágazati szakmai célfeladatok	180,0
9				UTE támogatása	135,0
10				Bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatás	150,0
11				Olimpia és olimpiai minősítő versenyek	40,0
12				Vasas Sportlétesítmények működésére		92,0
13				Magyar Speciális Olimpiai Szövetség	8,0
14				Magyar Paraolimpiai Bizottság	16,0
6				Sporttámogatási célelőirányzatok
1				Versenysport szervezetek normatív támogatása	168,5
2				Diáksport szervezetek normatív támogatása	25,5
3				Szabadidő- és speciális sportszervezetek normatív támogatása	8,5
4				Labdarúgás sportág támogatása	12,3
5				Létesítményre pályázati támogatás	28,4
6				Működésre pályázati támogatás	22,6
7				Eseményre pályázati támogatás	13,2
8				Egyéb célra pályázati támogatás	8,8
9				Működési kiadások	12,2
7				Sportcélú alapítványok támogatása
1				Mező Ferenc Alapítvány támogatása		5,0
2				Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány támogatása		350,0
3				A Gerevich Aladár NS Közalapítvány totó játékadóból származó támogatása		330,0
4				Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életért Közalapítvány támogatása		5,0
5				A Wesselényi Miklós NISzEÉ Közalapítvány sorsolásos játékok játékadójából származó támogatása		440,0
22. cím összesen:	4 923,4	2 963,8
23				Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai
1				Normatív hozzájárulások
1				Községek általános támogatása	5 820,0
2				Települési, igazgatási, kommunális és sportfeladatokhoz	12 519,0
3				Körzeti igazgatási feladatokhoz	3 046,5
4				Megyei/fővárosi igazgatási és sportfeladatokhoz	1 564,9
5				Üdülőhelyi feladatokhoz	3 415,2
6				Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokhoz	11 890,7
7				Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz	10 655,0
8				Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokhoz	7 838,0
9				Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátáshoz	9 774,4
10				Nappali szociális intézményi ellátáshoz	2 142,9
11				Hajléktalanok átmeneti intézményeire	492,1
12				Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok ápoló-, gondozóotthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátásához	11 465,7
13				Bölcsődei ellátáshoz	2 089,9
14				Óvodai neveléshez	24 040,2
15				Iskolai oktatáshoz az 1-6. évfolyamokon	49 386,4
16				Iskolai oktatáshoz a 7-8. évfolyamokon	16 731,6
17				Iskolai oktatáshoz a 9-10. évfolyamokon	17 654,5
18				Iskolai oktatáshoz a 11-13. évfolyamokon	18 707,9
19				Iskolai szakképzéshez	9 594,3
20				Kollégiumi, externátusi ellátáshoz	9 166,2
21				Különleges gondozás keretében nyújtott ellátáshoz	6 385,5
22				Alapfokú művészetoktatáshoz	4 776,3
23				Egyéb közoktatási hozzájárulásokhoz	23 614,1
24				Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátásához	5 790,0
25				Megyei és fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátásához	2 482,9
2				Helyi önkormányzatok színházi támogatása
1				Épületműködtetési hozzájárulás	2 878,6
2				Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás	1 498,4
3				Bábszínházak művészeti munkájának támogatása	113,0
4				Színházak pályázati támogatása	280,0
3				Címzett és céltámogatások		42 800,0
4				Központosított előirányzatok
1				Körjegyzőség támogatása	1 000,0
2				Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása	60,0
3				Lakossági közműfejlesztés támogatása	2 000,0
4				Települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása	300,0
5				Pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálatainak támogatása		1 110,0
6				Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása	3 400,0
7				Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása		150,0
8				Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása	350,0
9				Gyermeknevelési támogatás	9 500,0
10				Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése	17 220,0
11				Gyermek és ifjúsági feladatok	130,0
12				Szakmai fejlesztések támogatása	2 543,0
13				Pedagógus szakvizsga és továbbképzés	3 486,0
14				Körzeti, térségi feladatok támogatása	3 231,0
15				Pedagógusok szakkönyvvásárlásának támogatása	1 220,0
16				Tankönyvvásárlás támogatása	1 592,0
17				Érettségiztetés, szakvizsgáztatás támogatása	500,0
18				Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás	400,0
19				Helyi önkormányzati hivatásos zenekarok és énekkarok támogatása	230,0
20				Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz	1 500,0
21				Dél-Buda-Rákospalota Metró építése		200,0
22				Pedagógusok minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítése	2 436,6
23				Fővárosi József Attila Gimnázium új helyen történő kialakításának támogatása		200,0
5				Működésképtelenné vált helyi önkormányzat kiegészítő támogatása
1				Önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzat támogatása		6 700,0
2				Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzat támogatása		500,0
6				Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása	11 600,0
7				Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás		9 000,0
8				Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához	6 483,1
9				Céljellegű decentralizált támogatás
1				Területfejlesztési tanácsok normatív kerete		4 000,0
2				Vis maior tartalék		300,0
23. cím összesen:	344 995,4	64 960,0
XI. fejezet kiadásai összesen:	470 089,5	86 394,7
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
1				Földművelésügyi Minisztérium igazgatása
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 180,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	532,9
3				Dologi kiadások	583,5
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	66,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		20,0
2				Felújítás		100,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		176,0
4				Egyéb központi beruházás		250,0
2				Szakigazgatási intézmények
1				Költségvetési Iroda
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	433,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	195,1
3				Dologi kiadások	193,4
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		25,0
2				Felújítás		10,0
4				Egyéb központi beruházás		14,0
2				Állat-egészségügyi, élelmiszer-ellenőrzési szakigazgatási intézmények
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	4 187,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 821,9
3				Dologi kiadások	2 782,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	47,9
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		350,0
2				Felújítás		180,0
4				Egyéb központi beruházás		105,0
3				Növény-egészségügyi szakigazgatási intézmények
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 777,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	747,6
3				Dologi kiadások	1 308,1
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		206,0
2				Felújítás		150,0
4				Egyéb központi beruházás		74,0
4				Földművelésügyi szakigazgatási intézmények
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	502,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	210,0
3				Dologi kiadások	256,1
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		20,0
2				Felújítás		10,0
4				Egyéb központi beruházás		10,0
5				Erdészeti szakigazgatási intézmények
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	802,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	332,1
3				Dologi kiadások	379,3
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		40,0
2				Felújítás		20,0
4				Egyéb központi beruházás		30,0
3				Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	4 199,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 857,0
3				Dologi kiadások	1 898,3
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		130,0
2				Felújítás		90,0
4				Mezőgazdasági minősítés és törzstenyészet-fenntartás intézményei
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 190,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	538,3
3				Dologi kiadások	1 379,6
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4,1
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		30,0
2				Felújítás		130,0
4				Egyéb központi beruházás		150,0
5				Kárpótlási szervezet, agrárpiaci szervezet
1				Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	530,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	235,0
3				Dologi kiadások	244,1
6				Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	882,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	400,0
3				Dologi kiadások	881,1
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	8,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	19,2
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		50,0
2				Felújítás		120,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		0,5
4				Egyéb központi beruházás		350,0
7				Közművelődési intézmények
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	122,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	53,2
3				Dologi kiadások	97,6
2				Felhalmozási kiadások
2				Felújítás		50,0
4				Egyéb központi beruházás		30,0
8				Agrárkutató intézetek
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 001,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	440,5
3				Dologi kiadások	771,6
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	38,3
6				Kamatfizetések	2,1
2				Felhalmozási kiadások
2				Felújítás		63,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		2,0
4				Egyéb központi beruházás		142,0
9				FM kiemelt sportlétesítmények
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	108,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	49,1
3				Dologi kiadások	230,1
2				Felhalmozási kiadások
2				Felújítás		59,0
4				Egyéb központi beruházás		245,0
10				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	170,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	68,0
3				Dologi kiadások	232,0
2				Ágazati célelőirányzatok
1				Élelmiszerkönyv kiadása, szabványosítás és minőségügyi feladatokra	30,0
4				Mezőgazdasági birtokrendezés feladatai	640,0
5				A Magyar Agrárkamara Gazdajegyzői Hálózat üzemeltetésének támogatása	800,0
6				Az Euro-Atlanti integráció előkészítése	500,0
7				Munkavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási feladatok	50,0
8				Nemzetközi feladatok, tagdíjak	200,0
9				Agrárkutatási feladatok támogatása	450,0
12				Nemzeti kataszteri program feltételrendszere	900,0
13				Magyar Állatorvosi Kamara által ellátott állami feladatok támogatása	20,0
14				Hegyközségek állami feladatainak támogatása	270,0
3				Beruházási célprogramok
1				Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás		1 400,0
3				Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása		1 900,0
4				Támogatási célelőirányzatok
1				Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása		28 320,0
2				Erdészeti feladatok
1				Erdészeti közcélú feladatok	3 500,0
2				Erdei vasutak működtetésére	65,0
3				Jóléti- és parkerdőfenntartásra	65,0
3				Termőföld minőségi védelme, hasznosítása	1 400,0
4				Állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok	550,0
5				Halgazdálkodási tevékenységek	250,0
6				Vadgazdálkodási tevékenységek	600,0
9				Agrárinformatika, farm és egyéb szakmai gyakorlatok támogatása	200,0
5				Fejezeti tartalék	230,0
6				Állatkártérítés	2 200,0
7				Járványvédelmi céltámogatás (állat)	200,0
1-10. cím összesen:	49 139,1	35 051,5
11				Vállalkozások folyó támogatása
1				Piacra jutási támogatás	41 000,0
3				Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás	31 480,0
4				Erdőkárok felszámolásához nyújtott támogatás	250,0
11. cím összesen:	72 730,0
XII. fejezet kiadásai összesen:	121 869,1	35 051,5
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
1				Honvédelmi Minisztérium
1				Honvédelmi Minisztérium igazgatása
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	656,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	273,7
3				Dologi kiadások	338,7
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4,5
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		215,5
2				HM hivatalai
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	479,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	137,7
3				Dologi kiadások	985,9
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	345,9
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		4,7
3				HM háttérintézményei
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	2 347,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	934,0
3				Dologi kiadások	1 548,5
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	6,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		623,0
2				Felújítás		15,3
2				Magyar Honvédség
1				Magyar Honvédség Parancsnoksága (Honvéd Vezérkar) és közvetlen szervezetei
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	13 401,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	5 212,6
3				Dologi kiadások	18 748,6
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	206,3
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		867,6
2				Felújítás		2 266,0
2				Magyar Honvédség Szárazföldi csapatai
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	10 376,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	3 875,2
3				Dologi kiadások	4 454,9
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	55,5
3				Magyar Honvédség Repülő és légvédelmi csapatai
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	8 984,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	3 716,9
3				Dologi kiadások	3 587,1
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	47,3
3				Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok
1				Katonai Felderítő Hivatal
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	2 618,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 086,9
3				Dologi kiadások	1 169,4
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	8,7
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		77,7
2				Felújítás		7,0
2				Katonai Biztonsági Hivatal
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	605,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	254,0
3				Dologi kiadások	174,3
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		19,5
2				Felújítás		1,2
4				MH Katonai Tanintézetek
1				Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 661,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	629,0
3				Dologi kiadások	547,1
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,1
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		15,9
2				Felújítás		75,0
2				Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	525,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	185,9
3				Dologi kiadások	112,4
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,9
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		25,7
5				MH Katonai Ügyészségek
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	294,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	120,8
3				Dologi kiadások	41,1
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,8
6				MH egészségügyi intézetek
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	2 223,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	958,6
3				Dologi kiadások	1 832,2
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	13,0
7				Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	91,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	38,5
3				Dologi kiadások	24,4
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,2
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		2,8
8				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
2				Felhalmozási kiadások
4				Egyéb központi beruházás		700,0
5				Lakástámogatás		600,0
6				Lakásépítés		1 500,0
2				Ágazati célelőirányzatok
1				NATO Békepartnerségi Program	767,0	25,0
3				Társadalmi szervek támogatása	104,6
4				Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz	3 744,7
7				Biztonságpolitikai szerződéseket koordináló tárcaközi bizottság	57,0
8				NATO PARP feladat többlete		4 000,0
9				NATO integrációs feladatok	338,0
10				NATO képviseletbővítés	450,0
11				Légvédelmi rakétabeszerzés		9 000,0
12				Budapesti Honvéd Sport Egyesület támogatása	90,0
3				Kiemelt jelentőségű beruházások
1				Magyar Honvédség Központi Honvédkórház		100,0
2				Kecskeméti Katonai Repülőtér		300,0
3				KILÁTÓ I-IV. feladatok és szaktechnika		160,0
4				Légvédelmi beruházás		400,0
XIII. fejezet kiadásai összesen:	101 501,6	21 001,9
XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
1				Igazságügyi Minisztérium igazgatása
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	503,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	223,9
3				Dologi kiadások	298,5
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	44,5
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		27,7
2				Felújítás		9,5
4				Egyéb központi beruházás		10,0
3				Szakértői intézetek
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	282,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	123,6
3				Dologi kiadások	127,6
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,3
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		25,0
4				Egyéb központi beruházás		25,0
4				IM Büntetés-végrehajtás
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	5 641,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	2 349,8
3				Dologi kiadások	3 972,2
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	2,7
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	699,7
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		610,6
2				Felújítás		382,8
4				Egyéb központi beruházás		1 498,8
5				Lakástámogatás		100,0
6				Lakásépítés		65,0
5				Fejezeti kezelésű előirányzatok
2				Ágazati célfeladatok
1				A fogva tartottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek támogatása		515,0
3				Alapítványok támogatása
1				Emberi Jogok Magyar Központja Közlapítvány		10,0
4				Fejezeti tartalék		10,0
XIV. fejezet kiadásai összesen:	14 270,4	3 289,4
XV. IPARI, KERESKEDELMI ÉS IDEGENFORGALMI MINISZTÉRIUM
1				Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium
1				Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium igazgatása
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 429,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	595,2
3				Dologi kiadások	1 799,3
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	122,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		16,0
2				Felújítás		35,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		15,0
2				IKIM Gazdasági Igazgatóság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	118,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	52,4
3				Dologi kiadások	659,1
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,6
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		70,0
2				Felújítás		38,1
4				Egyéb központi beruházás		400,0
3				IKIM Jóléti igazgatóság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	50,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	22,3
3				Dologi kiadások	49,4
2				Felhalmozási kiadások
2				Felújítás		0,8
4				Magyar Köztársaság Kereskedelmi Képviselete, Moszkva
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	465,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	50,2
3				Dologi kiadások	504,8
2				Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	16,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	7,1
3				Dologi kiadások	17,2
4				Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	25,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	10,6
3				Dologi kiadások	21,5
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		2,5
2				Felújítás		0,6
6				Műszaki Biztonsági Főfelügyelet
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	314,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	133,7
3				Dologi kiadások	550,1
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,7
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		35,0
2				Felújítás		10,0
7				Idegenforgalmi intéző bizottságok titkárságai
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	76,6	0,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	32,3	0,4
3				Dologi kiadások	82,4	18,2
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	11,5
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		7,1
2				Felújítás		25,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		215,0
8				Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	27,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	13,8
3				Dologi kiadások	22,3
2				Felhalmozási kiadások
2				Felújítás		2,0
9				Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	11,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	5,1
3				Dologi kiadások	8,1
10				Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	227,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	96,4
3				Dologi kiadások	240,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		37,0
2				Felújítás		45,7
13				Magyar Geológiai Szolgálat
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	469,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	203,1
3				Dologi kiadások	300,5
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		29,4
2				Felújítás		23,5
4				Egyéb központi beruházás		101,0
14				Magyar Bányászati Hivatal
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	231,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	98,1
3				Dologi kiadások	65,2
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		3,4
2				Felújítás		5,4
15				Magyar Energia Hivatal
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	230,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	91,6
3				Dologi kiadások	216,9
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		42,8
2				Felújítás		2,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		2,0
18				Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	314,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	133,1
3				Dologi kiadások	557,1
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	285,5
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		35,0
2				Felújítás		12,2
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		1,5
21				Magyar Szabadalmi Hivatal
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	582,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	232,0
3				Dologi kiadások	453,0
5				Egyéb működésű célú támogatások, kiadások	50,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		313,0
2				Felújítás		50,0
22				Országos Mérésügyi Hivatal
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	588,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	243,6
3				Dologi kiadások	197,8
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		186,0
2				Felújítás		101,2
23				Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	240,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	94,8
3				Dologi kiadások	284,2
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		11,9
2				Felújítás		30,0
24				Országos Atomenergia Hivatal
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	311,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	135,4
3				Dologi kiadások	335,4
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	0,1
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	145,5
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		87,7
25				Fejezeti kezelésű előirányzatok
2				Ágazati célelőirányzatok
1				Alapítványok támogatása
1				Fogyasztók Tisztességes Tájékoztatásáért Alapítvány	12,0
4				Szabványosítási és akkreditálási nemzetközi feladatok	119,3
5				Magyar találmányok külföldi bejelentése	125,0
3				Gazdaságfejlesztési célelőirányzatok
1				Gazdaságfejlesztési előirányzat	3 620,0	5 730,0
2				„Lisszabon EXPO ’98”		68,0
3				„Hannover 2000”		432,0
4				„PHARE SME” program	2 000,0
6				Egyéb kamattámogatás beruházási hitelekhez		500,0
4				Turisztikai célelőirányzat	5 131,0
6				Piaci intervenciós célelőirányzat	29,6
7				Műszaki fejlesztési alapprogram célelőirányzat	4 982,0	1 418,0
8				Hadiipari kapacitás fenntartása	147,0
9				I-II. Ipari Szerkezetátalakítási Program	16,8
11				ITD-H Kereskedelmi szolgálat	1 174,3
12				Segéllyel megvalósuló programok
1				EU SAVE II program		65,3
2				Energetikai PHARE program		327,6
3				Biomassza energetikai célú felhasználását elősegítő japán segély		20,6
13				Kiemelt jelentőségű beruházás
1				Mecseki Uránércbánya bezárása		2 500,0
14				Társadalmi szervezetek címzett támogatása
1				MTESZ támogatása	96,0
2				Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása	3,0
XV. fejezet kiadásai összesen:	32 423,8	13 073,7
XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
1				Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium igazgatása
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	833,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	363,4
3				Dologi kiadások	501,6
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		92,9
2				Felújítás		118,6
4				Egyéb központi beruházás		680,0
2				Országos Műemlékvédelmi Hivatal
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	441,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	193,6
3				Dologi kiadások	760,3
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		49,6
2				Felújítás		1,6
4				Egyéb központi beruházás		900,0
3				Országos Meteorológiai Szolgálat
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	357,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	156,0
3				Dologi kiadások	377,7
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		98,0
2				Felújítás		50,0
4				Egyéb központi beruházás		110,0
4				Környezetgazdálkodási Intézet
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	414,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	177,3
3				Dologi kiadások	442,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	47,5
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		96,0
2				Felújítás		10,0
4				Egyéb központi beruházás		150,0
5				Természetvédelmi területi szervek
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	558,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	244,3
3				Dologi kiadások	350,1
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		13,2
2				Felújítás		51,5
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		1,5
4				Egyéb központi beruházás		235,0
6				Környezetvédelmi területi szervek
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 207,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	530,4
3				Dologi kiadások	408,1
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	9,7
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		12,7
2				Felújítás		25,2
4				Egyéb központi beruházás		285,0
8				Fejezeti kezelésű előirányzatok
2				Ágazati célelőirányzatok
6				Alföld program	200,0
9				Duna monitoring	20,0
10				Grassalkovich Kastély Közalapítvány támogatása		170,0
11				Szigetközi térség kárainak mérséklése	150,0
21				Nemzetközi tagdíjak	140,0
23				Megyei és regionális fejlesztési tanácsok
1				Megyei területfejlesztési tanácsok		133,0
2				Regionális fejlesztési tanácsok		60,0
3				Budapesti agglomerációs fejlesztési tanács		18,0
25				Levegőtisztaság-védelmi mérőhálózatok működtetése	50,0
26				Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program	100,0
27				Természetvédelmi területek védettségi szintjének helyreállítása program		1 000,0
28				Örökségünk Őrei Alapítvány támogatása		5,0
31				Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program
1				BAZ Megyei ISZVP támogatással fedezett kiadásai		10,0
2				BAZ Megyei ISZVP segéllyel fedezett kiadásai		706,4
32				Országos Környezetvédelmi Tanács működtetése	12,0
35				Környezet- és természetvédelmi monitoring rendszer működtetése	50,0
36				OECD-tagság, EU-csatlakozás és egyéb nemzetközi kötelezettségek többletfeladatai	150,0
37				Védett természeti értékek megóvása	150,0
38				PHARE CBC program
1				PHARE CBC program támogatással fedezett kiadásai		387,0
2				PHARE CBC program segéllyel fedezett kiadásai		2 088,0
3				Beruházási célprogramok
2				Céltámogatásai kiegészítő keret		330,0
3				Budai vár, Szent György tér környezetének rendezése		450,0
4				Területfejlesztési célfeladatok
1				Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai		3 834,6
2				Területfejlesztési célfeladatok segéllyel fedezett kiadásai		569,4
6				Fejezeti tartalék	119,8
XVI. fejezet kiadásai összesen:	9 531,7	12 742,2
XVII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
1				Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium igazgatása
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	621,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	267,1
3				Dologi kiadások	303,1
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,4
2				Felhalmozási kiadások
2				Felújítás		15,0
4				Egyéb központi beruházás		56,0
2				Közlekedési felügyeletek
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	3 409,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 470,0
3				Dologi kiadások	2 116,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	862,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		800,0
2				Felújítás		117,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		12,0
4				Egyéb központi beruházás		70,0
3				Hírközlési intézmények
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 173,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	483,9
3				Dologi kiadások	2 202,5
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	27,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		1 219,1
2				Felújítás		110,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		6,2
4				Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	236,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	107,3
3				Dologi kiadások	507,4
2				Felhalmozási kiadások
2				Felújítás		17,7
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		475,3
5				Légügyi Igazgatóság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	92,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	39,0
3				Dologi kiadások	44,1
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		18,0
2				Felújítás		0,5
6				Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	4 353,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 845,0
3				Dologi kiadások	8 012,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	60,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		6 000,0
2				Felújítás		900,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		30,0
7				Vízügyi és árvízvédelmi intézmények
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	3 995,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 735,5
3				Dologi kiadások	2 310,2
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	178,6
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		73,4
2				Felújítás		42,3
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		2,8
4				Egyéb központi beruházás		150,0
8				MÁV egészségügyi szolgáltatás
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	90,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	39,2
3				Dologi kiadások	25,0
9				MÁV egészségügyi alapellátó intézmények
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	2 429,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 080,1
3				Dologi kiadások	1 638,4
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,7
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		3,0
2				Felújítás		8,2
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		70,5
10				Közlekedési Múzeum
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	96,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	43,5
3				Dologi kiadások	27,3
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		1,4
4				Egyéb központi beruházás		40,0
11				Magyar Űrkutatási Iroda
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	8,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	4,0
3				Dologi kiadások	17,2
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	631,7
13				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
2				Felhalmozási kiadások
2				Felújítás		70,0
2				Ágazati célelőirányzatok
2				Szigetközi vízpótlással kapcsolatos működési kiadások	254,9
4				Vízkárelhárítási művek fenntartása	1 336,0
6				Polgári védelmi és információs feladatok	75,0
7				Nemzetközi tagdíjak	145,2
8				Kutatási feladatok	243,2
12				EU integrációs feladatok	100,0
13				Informatikai eszközfenntartás	15,0
14				Veszélyes árufuvarozás szabályozása	4,5
16				Légi riasztási rendszer fenntartási feladatai	15,0
18				ENSZ vasúti projekt költségei	7,6
19				NATO integráció előkészítésével kapcsolatos feladatok	10,0
20				A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai	469,0
21				MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása részben PHARE segélyből		3 500,0
3				Beruházási célprogramok
1				Postai épületrekonstrukció		400,0
2				Kiemelt városok szennyvízkezelése		2 370,0
3				Vízkárelhárítás
1				Elsőrendű árvízvédelmi művek fejlesztése és rekonstrukciója		1 400,0
2				Folyó- és tószabályozás		360,0
3				Duna Budapest-Szap közötti szakaszának rendezése		400,0
4				Nagy műtárgyak rekonstrukciója		700,0
5				Síkvidéki és dombvidéki vízrendezés		1 100,0
6				Vízpótló- és elosztó rendszer		350,0
8				Felső-Tisza vidéki árvízvédelmi rendszerek fejlesztése		750,0
9				Holtág rehabilitáció támogatása		100,0
10				Duna-Tisza közi hátság vízpótlása		350,0
4				Balatoni vízkárelhárítás		55,0
5				Egyéb regionális víziközmű-hálózat fejlesztése		1 400,0
6				Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése		1 550,0
7				Egyéb vízminőség-védelem
1				Egyéb vízminőség-védelem		300,0
2				Vízbázisvédelem		1 300,0
3				Vízrajz		400,0
8				Balatoni vízminőség-védelem		1 200,
10				Kombinált fuvarozás, logisztikai központok, kikötők fejlesztése
1				Kombinált fuvarozás fejlesztése		1 100,0
2				Logisztikai központ fejlesztése		300,0
3				Kikötők fejlesztése		600,0
11				Vasúthálózat fejlesztése		10 000,0
12				VOLÁN autóbusz-rekonstrukció		2 100,0
13				Nagymaros feletti befejezetlen védtöltések rendezése		350,0
14				Vasútegészségügyi fejlesztések		515,0
15				Infrastruktúra fejlesztési feladatok		240,0
17				Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat racionalizálás miatti műszaki fejlesztés		1 500,0
19				MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása		6 600,0
4				Kiemelt jelentőségű beruházások
3				M0-ás körgyűrű. Északi szektor M3-11. sz. főút között		1 040,0
5				Új 2. sz. főút építése III. ütem, (Budapest-Dunakeszi szakasza)		1 520,0
6				44-es főút Gyulát elkerülő szakasza, I. ütem		200,0
7				Esztergomi Mária-Valéria híd építése		350,0
8				Szlovén vasúti átmenet építése		5 650,0
9				68-as főút határátkelőhöz vezető szakaszának megépítése		150,0
10				Székesfehérvárt elkerülő út építése		250,0
11				A 4. számú főút Hajdúszoboszlót elkerülő útszakasz építése		50,0
13				A 10-es út rekonstrukciója		150,0
14				6-os út korszerűsítése		40,0
5				Hírközlési célfeladatok
1				Távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok	3 600,0
7				Fejezeti tartalék	158,7
1-13. cím összesen:	49 017,2	60 998,4
14				Kormányzati rendkívüli kiadások
1				Észak-kelet Magyarországi Autópálya Fejlesztő és Üzemeltető Rt. támogatása az M3-as autópálya építésére		3 530,0
XVII. fejezet kiadásai összesen:	49 017,2	64 528,4
XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM
1				Külügyminisztérium igazgatása
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 322,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	529,8
3				Dologi kiadások	589,8	80,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	3,5
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		201,8
2				Felújítás		57,0
4				Egyéb központi beruházás		570,0
2				Külképviseletek
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	8 214,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 676,5
3				Dologi kiadások	7 664,9
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	314,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		669,6
2				Felújítás		650,1
3				KüM Jóléti intézményei
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	21,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	8,7
3				Dologi kiadások	58,7
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		0,6
4				Fejezeti kezelésű előirányzatok
3				Fejezeti tartalék		198,0
XVIII. fejezet kiadásai összesen:	20 404,8	2 427,1
XIX. MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM
1				Munkaügyi Minisztérium igazgatása
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	647,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	279,2
3				Dologi kiadások	396,9
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	388,1
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		54,3
2				Felújítás		1,5
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		32,0
4				Egyéb központi beruházás		59,0
2				Érdekegyeztető Tanács Titkársága
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	27,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	11,2
3				Dologi kiadások	9,8
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	12,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		0,2
3				Nemzeti Szakképzési Intézet
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	121,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	39,0
3				Dologi kiadások	695,5
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	30,5
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		27,0
2				Felújítás		15,0
4				Egyéb központi beruházás		1,0
4				Munkaügyi Kutatóintézet
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	31,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	12,2
3				Dologi kiadások	10,5
2				Felhalmozási kiadások
2				Felújítás		0,5
5				Regionális átképző központok
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	555,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	244,2
3				Dologi kiadások	755,8
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		142,2
2				Felújítás		15,8
4				Egyéb központi beruházás		27,0
6				Munkaügyi Minisztérium Oktatási és Pihenő Központ
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	11,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	5,2
3				Dologi kiadások	10,1
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		0,6
2				Felújítás		0,2
4				Egyéb központi beruházás		5,0
7				Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	120,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	50,6
3				Dologi kiadások	43,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	71,2
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		4,2
2				Felújítás		1,0
4				Egyéb központi beruházás		2,0
9				Országos Munkaügyi és Módszertani Központ
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	201,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	83,5
3				Dologi kiadások	164,8
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		8,0
2				Felújítás		3,0
10				Munkaügyi Központok
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	5 024,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	2 246,9
3				Dologi kiadások	2 415,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	27,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		330,5
2				Felújítás		97,0
11				Fejezeti kezelésű előirányzatok
2				Ifjúsági szakképzés korszerűsítése világbanki program
4				Hitelfedezet		405,0
5				VÁM-ÁFA kiadások		50,0
3				III. Ipari Szerkezetátalakítási Program visszafizetése		30,0
4				Normatív finanszírozás
1				Polgári szolgálat	200,3
5				Közmunkavégzés támogatása
1				Egyéb közmunkaprogramok támogatása		4 100,0
2				Erdőtelepítési programok		550,0
6				Munkaerő-piaci szervezet fejlesztési program		1 000,0
7				Megyei Munkaügyi Központok működési tartaléka		150,0
8				Rehabilitációs beruházás		300,0
XIX. fejezet kiadásai összesen:	14 946,4	7 412,0
XX. MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM
1				Művelődési és Közoktatási Minisztérium igazgatása
1				Művelődési és Közoktatási Minisztérium igazgatása
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	940,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	405,2
3				Dologi kiadások	431,6
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	14,1
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		25,0
2				Felújítás		50,0
4				Egyéb központi beruházások		140,0
2				MKM jóléti és szociális intézmények
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	211,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	91,5
3				Dologi kiadások	182,7
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,5
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		8,2
2				Felújítás		18,0
3				MKM külkapcsolatok
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	596,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	84,2
3				Dologi kiadások	967,8
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	156,8
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	193,3
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		20,0
2				Felújítás		50,0
4				Egyéb központi beruházás		500,0
2				Tudomány- és műszaki egyetemek, művészeti felsőoktatás
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	16 583,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	6 702,3
3				Dologi kiadások	9 130,7
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	5 007,4
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	180,3
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		1 154,9
2				Felújítás		1 158,9
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		89,3
4				Egyéb központi beruházás		758,0
3				Agrártudományi egyetemek
1				Egyetemek
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	5 425,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	2 236,5
3				Dologi kiadások	4 360,8
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	999,2
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,1
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		353,4
2				Felújítás		271,5
4				Egyéb központi beruházás		477,0
4				Orvosegyetemek, Egészségtudományi egyetem
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	15 388,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	6 637,9
3				Dologi kiadások	15 137,3
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	814,3
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	44,5
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		1 732,3
2				Felújítás		475,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		10,5
4				Egyéb központi beruházás		50,0
5				Főiskolák
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	7 962,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	3 393,3
3				Dologi kiadások	4 225,7
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	2 735,5
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	66,6
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		350,0
2				Felújítás		370,7
6				Továbbképző intézetek
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	388,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	150,7
3				Dologi kiadások	260,1
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,1
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		18,5
2				Felújítás		3,5
7				Egyéb oktatási intézmények
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	290,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	128,6
3				Dologi kiadások	185,8
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	17,3
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		13,0
2				Felújítás		94,6
4				Egyéb központi beruházás		30,0
8				Nemzeti kulturális intézmények
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	4 483,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 996,4
3				Dologi kiadások	2 208,2
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	22,1
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		106,5
2				Felújítás		204,3
4				Egyéb központi beruházás		912,0
9				Kutató és szolgáltató intézetek
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	689,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	275,2
3				Dologi kiadások	503,3
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	426,7
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		28,4
2				Felújítás		32,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		2,0
10				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
1				Működési költségvetés	250,0
2				Felhalmozási kiadások
2				Felújítás		500,0
4				Egyéb központi beruházás		400,0
4				Beruházási célprogramok
1				Királyi városok rekonstrukcióira		500,0
2				Világbanki hitelből megvalósuló felsőoktatási program		1 500,0
3				Múzeumi rekonstrukció		2 000,0
2				Normatív finanszírozás
1				Felsőoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli juttatásai központi előirányzata	2 600,0
3				Humánszolgáltatások normatív állami támogatása	8 490,1
4				Doktorandusz hallgatók ösztöndíja	157,3
7				Hallgatói létszám képzési többlete (állami felsőoktatás)	977,0
8				Egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzése	510,0
10				Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés)	1 740,0
11				Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás)	1 250,0
12				Felsőoktatási hallgatók lakhatási támogatása	730,0
4				Közoktatási feladatfinanszírozás
1				Közoktatási feladatok és szakmai programok	775,0	25,0
2				Közoktatási tankönyvkiadás	405,0
3				Közoktatás-fejlesztés és számítógépes hálózat kialakítása	1 000,0	400,0
4				Pedagógus szakvizsga és továbbképzés	850,0	350,0
6				Kommunikációs testületek, szakmai bizottságok	30,0
8				Diákparlament megrendezése	40,0
9				Nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények központi előirányzata	528,0
10				Tankönyv, taneszköz-fejlesztés támogatás	60,0
11				Pedagógusok minőségi munkavégzésének elismerése	270,0
5				Felsőoktatási feladatfinanszírozás
1				Felsőoktatási programfinanszírozások	1 800,0	300,0
2				Felsőoktatási fejlesztési alapprogram	400,0	1 200,00
3				Felsőoktatási központi kutatási előirányzat	620,0	160,00
4				Széchenyi Professzori Ösztöndíj	251,9
5				Szakmai könyvek, folyóiratok beszerzése a felsőoktatásban	245,0
6				Hallgatók tankönyv-, jegyzettámogatása	95,0
7				Nem állami felsőoktatási intézmények kollégiumi ellátásának támogatása	50,0
8				Egyes egyházi felsőoktatási intézmények működéséhez történő hozzájárulás	114,6
9				Köztársasági ösztöndíj	53,9
11				Magyar Akkreditációs Bizottság	115,0	5,0
12				Országos Tudományos Diákköri Tanács támogatása	12,0
13				Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának támogatása	12,0
16				Európai Uniós Közösségi Programok	100,0
18				Gyakorló iskolák normatív ellátása	470,0
19				Vezető oktatók minőségi bérezése	1 250,0
20				PHARE programok külföldi hozzájárulása		761,5
21				Alapítványi (felsőoktatási) intézmények Kjt. kihatása	4,4
6				Kulturális feladatfinanszírozás
1				Kulturális célfeladatok	366,0
2				Művészeti ösztöndíjak, művelődési és közoktatási miniszteri díjak és kitüntetések	105,0
7				Nemzeti Színház kormánybiztosi iroda	36,0
8				Közhasznú társaságok közhasznú feladatai	418,0
12				Ezeréves államiságunk megünneplése	225,0	55,0
13				1848-49-es forradalom és szabadságharc 150 éves évfordulója	120,0
14				Kulturális szaktörvényekből adódó feladatok	578,0	66,0
15				Közgyűjteményi és közművelődési telematikai fejlesztés	269,0	95,0
16				Nemzeti művészeti intézmények modernizációja, átalakítása	190,0
17				Frankfurti könyvvásár	100,0
7				Egyéb feladatfinanszírozás
1				II. Európai Ifjúsági Központ	15,0
2				Civil társadalom fejlesztési program	40,0
3				Határon túli magyar színházak támogatása	60,0
4				Magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok támogatása	290,0
5				Határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatása	525,0
6				Vagyon-, munka-, tűzvédelem, energiaracionalizálási és polgári védelmi feladatok	20,0
7				Beruházásból belépő létesítmények	950,0
8				Finnugor Világkongresszus tagdíja	2,0
8				Társadalmi szervezetek támogatása
1				Országos oktatási, közművelődési és művészeti szövetségek, társaságok és egyesületek támogatása	212,0
2				Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete Önigazgató Szakmai Szervezete működési támogatása	363,0
4				Országos Diákjogi Tanács	8,0
5				Országos Kisebbségi Bizottság	8,0
6				TIT intézmények támogatása	74,1
7				Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága támogatása	33,9
8				Magyar népfőiskolai mozgalom céljaira	20,0
9				Egyházak támogatása
1				Egyházi közgyűjtemények támogatása	300,0
53				Egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása	3 746,2
10				Alapítványok támogatása
1				Osztrák-Magyar Tudományos és Kooperációs Alapítvány	49,0
2				Mozgókép Alapítvány	900,0
3				Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány	445,0
4				Pető Alapítvány	490,0
5				Gandhi Közalapítvány	230,0
7				Autizmus Alapítvány	15,0
8				Közoktatási Modernizációs Közalapítvány	300,0
13				Magyar Könyv Alapítvány	60,0
19				Fulbright Alapítvány	25,0
20				OKTK Közalapítvány támogatása	90,0
22				Magyar Történelmi Film Alapítvány	25,0
26				Esély Közalapítvány	200,0
34				A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány	200,0
12				Kiemelt jelentőségű beruházások
1				Új Nemzeti Színház		2 000,0
2				Lágymányosi egyetemek fejlesztése		7 805,0
XX. fejezet kiadásai összesen:	161 714,1	27 630,0
XXI. NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM
1				Népjóléti Minisztérium igazgatása
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	674,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	286,2
3				Dologi kiadások	371,6
2				Felhalmozási kiadások		33,3
4				Egyéb központi beruházás		40,0
2				Népegészségügyi Intézetek
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	6 938,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	3 001,1
3				Dologi kiadások	4 449,9
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,0
2				Felhalmozási kiadások		261,8
3				Szak- és továbbképző intézmények, könyvtárak, dokumentációs központok
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	445,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	185,2
3				Dologi kiadások	316,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	334,8
2				Felhalmozási kiadások		16,2
4				Gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	8 129,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	3 653,0
3				Dologi kiadások	10 777,2
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	4,1
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	1,2
2				Felhalmozási kiadások		1 532,5
5				Állami szociális intézetek
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	307,7
2				Munkaadókat terhelő járulékok	136,1
3				Dologi kiadások	247,3
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	1,1
2				Felhalmozási kiadások		0,5
6				Országos Mentőszolgálat
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	4 893,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	2 177,7
3				Dologi kiadások	2 394,1
2				Felhalmozási kiadások		75,8
7				Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	741,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	334,8
3				Dologi kiadások	438,8
4				Ellátottak pénzbeli juttatásai	7,8
2				Felhalmozási kiadások		72,0
8				Népjóléti Minisztérium üdülője
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	6,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	2,6
3				Dologi kiadások	8,3
9				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
2				Felhalmozási kiadások
2				Felújítás		1 500,0
4				Egyéb központi beruházás		5 049,0
4				Kiemelt jelentőségű beruházás
1				Pécsi Orvostudományi Egyetem Szívsebészeti Centrum II. ütem		1 615,0
4				Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet rekonstrukciója		170,0
2				Ágazati célelőirányzatok
1				Az AIDS-program kiemelt feladainak támogatása		150,0
3				Egészségfejlesztési célok		700,0
4				Egészségügyi minőségbiztosítás feltételeinek kialakítása		90,0
7				Nemzeti környezet-egészségügyi akcióprogram		100,0
10				Ápolásfejlesztés		150,0
11				Egészségügyi szakképzés		90,0
13				Hajléktalanok ellátása		500,0
14				Térségi válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök		520,0
15				Szociális szakellátások fejlesztése		741,0
17				Szociális oktatási, kutatási és szakértői feladatok		55,0
19				Falugondnok-hálózat fejlesztése		180,0
21				PHARE programokhoz való hozzájárulás		246,0
22				Ágazati informatikai programok		145,0
29				Körzeti védőnői szolgálat működési feltételeinek javítása		150,0
32				Felsőoktatási törvény által előírt feladatok		1 295,0
35				Otthonteremtési támogatás		600,0
36				Mozgáskorlátozottak támogatása		4 086,0
37				NM - Gyermektartásdíjak megelőlegezése		200,0
38				Családsegítő központok, gyermekjóléti szolgálatok fejlesztése		406,7
43				Gyermekvédelmi intézmények fejlesztése		300,0
45				Drogambulanciák létesítése és működtetése		170,0
47				Alapradiológiai géppark korszerűsítése		1 500,0
56				Mentálhigiénés program		180,0
57				Alapellátás, járóbeteg-szakellátás és sürgősségi betegellátás		340,0
58				Aktív fekvőbeteg-ellátást kiváltó ellátási formák		305,0
59				Krónikus, rehabilitációs osztályok kialakítása		300,0
60				Minimumkövetelmények területi kiegyenlítő program és az egészségügyi reform feltételeinek megteremtése		585,0
61				Járványügyi karanténszolgálat feltételeinek javítása		120,0
62				Az onkológiai sugárterápia feltételeinek javítása		900,0
63				Vérellátás		1 755,0
64				Mentési feladatok		105,0
65				Nagyértékű, kiemelt egészségügyi beavatkozások (szív-, tüdő-, máj-, hasnyálmirigy-átüteltés és PET vizsgálat)		440,0
66				Szociális intézetek létszám normatívája		600,0
67				Aneszteziológiai és intenzív ellátás, valamint sterilezés műszerfeltételeinek megteremtése		530,0
4				Humánszolgáltatások normatív állami támogatása
1				Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás	1 282,0
2				Nappali szociális intézményi ellátás	73,3
3				Fogyatékosok ápoló-, gondozóotthoni és gyógypedagógiai intézményi ellátása	341,8
4				Gyermek- és ifjúságvédelem keretében állami és intézeti, vagy átmenetileg és tartósan neveltek, ideiglenes hatállyal elhelyezettek ellátása	78,0
6				Hajléktalanok átmeneti intézményei	209,3
7				Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése	374,0
8				Bölcsődei ellátás	10,0
5				Nem normatív humánszolgáltatás
1				Nem normatív humánszolgáltatás	40,0
7				Nemzetközi megállapodások végrehajtása
1				Világbanki megállapodásokban vállalt kötelezettség		3 275,0
2				Nemzetközi szervezetek tagdíja (WHO)		118,0
8				Alapítványok támogatása
1				Autizmus Alapítvány és kutatócsoport támogatása		20,0
4				Külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítvány		170,0
5				Jóléti Szolgálat Alapítvány		20,0
6				Gyorssegély Alapítvány		40,0
7				Hajléktalanokért Alapítvány		25,0
8				Mocsáry Lajos Alapítvány		20,0
9				ADDETUR Alapítvány		5,0
11				Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány		940,0
13				Húszan Még Vagyunk Alapítvány támogatása		20,0
14				Kézenfogva Alapítvány támogatása		50,0
10				Európai integrációra való felkészülés		100,0
11				Szociális okokból felmentettek tv előfizetési díj átalánya		3 800,0
13				A társadalombiztosítás informatikai programjának támogatása		2 780,0
14				Társadalmi szervezetek támogatása
1				Fogyatékosokat képviselő és segítő szervezetek támogatása
1				Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége	68,4
2				Hallássérültek Országos Szövetsége	105,6
3				Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége	92,4
4				Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége	124,8
2				Társadalmi szervezetek címzett támogatása
1				Magyar Vöröskereszt támogatása	385,2
2				Magyar-Máltai Szeretetszolgálat	150,0
3				Magyar Orvosi Kamara támogatása		30,0
4				Nagycsaládosok Országos Egyesülete		20,0
5				Rákbetegek Országos Szervezetei		45,0
3				Ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása		100,0
1-9. cím összesen	54 600,5	40 478,8
10				A társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítés
1				A társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátások
1				Családi támogatások
1				Családi pótlék	117 900,0
2				Anyasági támogatás	2 000,0
3				Gyermekgondozási díj	2 000,0
4				Gyermekgondozási segély	34 700,0
3				Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások
1				Rokkantsági járadék	2 800,0
2				Megváltozott munkaképességűek járadéka	30 800,0
3				Egészségkárosodási járadék	1 230,0
4				Bányászok korengedményes nyugdíja, szénjárandóság kiegészítése és keresetkiegészítése	3 000,0
5				Mezőgazdasági járadék	7 000,0
6				Vakok személyi járadéka	3 300,0
7				Megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítése	400,0
8				Politikai rehabilitációs és más nyugdíj-kiegészítések	9 170,0
9				Házastársi pótlék	5 920,0
10				Cukorbetegek támogatása	50,0
11				Lakbértámogatás	250,0
12				Katonai családi segély	250,0
4				Különféle jogcímen adott térítések
1				Közgyógyellátás	10 000,0
2				Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás	2 500,0
3				Terhességmegszakítás	800,0
5				Folyósított ellátások utáni térítés	1 900,0
6				GYES-en lévők után nyugdíjjárulék megtérítése a Nyugdíjbiztosítási Alapnak	8 000,0
XXI. fejezet kiadásai összesen:	298 570,5	40 478,8
XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
1				Pénzügyminisztérium igazgatása
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 282,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	547,0
3				Dologi kiadások	613,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	71,5
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		27,1
2				Felújítás		55,2
4				Egyéb központi beruházás		330,0
2				Állami Biztosítás, Szerencsejáték Felügyelet és az ÁllamiPénztárfelügyelet
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	732,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	319,5
3				Dologi kiadások	1 374,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	263,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		87,8
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		8,5
3				Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 276,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	551,6
3				Dologi kiadások	824,1
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások		39,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		245,0
2				Felújítás		260,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		53,5
4				„Lánchíd” Irodaház
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	69,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	29,8
3				Dologi kiadások	242,9
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,4
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		1,5
5				Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	13 983,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	6 230,5
3				Dologi kiadások	5 388,9
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	4,6
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		1 420,0
2				Felújítás		1 340,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		10,0
6				Vám- és Pénzügyőrség
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	9 163,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	3 731,0
3				Dologi kiadások	6 034,6
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		2 281,5
2				Felújítás		210,0
4				Egyéb központi beruházás		3 111,0
5				Lakástámogatás		50,0
6				Lakásépítés		150,0
7				Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	27,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	11,8
3				Dologi kiadások	173,3
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások	15,0
2				Felújítás	18,0
9				Kincstári Vagyoni Igazgatóság
1				Kincstári Vagyoni Igazgatóság
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	632,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	274,7
3				Dologi kiadások	244,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		156,9
2				Kincstári vagyonkezelés és -hasznosítás
1				Működési költségvetés
3				Dologi kiadások	1 102,2
2				Felhalmozási kiadások
2				Felújítás	118,1
4				Egyéb központi beruházás		100,0
11				Alapkezelő szervezetek
2				Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezet
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	70,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	32,2
3				Dologi kiadások	114,6
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	23,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		7,0
2				Felújítás		0,2
12				Magyar Államkincstár
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	2 202,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	940,5
3				Dologi kiadások	1 332,3
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások		0,8
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		353,1
2				Felújítás		75,0
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		7,0
4				Egyéb központi beruházás		246,7
13				Fejezeti kezelésű előirányzatok
2				Ágazati célelőirányzatok
1				Országmozgósítás gazdasági felkészülés központi kiadásai	300,0
2				Államháztartással összefüggő rendszerfejlesztési munkára és önk. adók feldolgozására	220,0
5				Kárrendezési célelőirányzat
1				Függő kár kifizetés	1 000,0
2				Járadék kifizetés	1 350,0
3				Tőkésítésre kifizetés	120,0
5				TB átalány	70,0
7				Nyugdíjreform technikai feltételeinek megteremtésére		250,0
20				Magánnyugdíj-pénztári rendszer bevezetéséhez kapcsolódó feladatokra		702,8
22				Kincstári biztosok alkalmazásával kapcsolatos kiadások	150,0
23				Adóbeszedés szigorításával, információs és nyilvántartási rendszerek fejlesztésével összefüggő kiadások, valamint a VPOP-nál a jövedékiadó-törvény hatálybalépéséből adódó többletfeladatok finanszírozása	1 580,3
24				Adójegyek előállítási költségeire	300,0
3				Beruházási célprogramok
1				Folyamatban lévő beruházások		400,0
2				Beruházások évközi célfeladatai		400,0
6				Állami beruházási intervenció		200,0
7				Adóigazgatás korszerűsítési program		1 802,5
8				Államháztartás korszerűsítési program		605,9
9				KATOR világbanki program		513,7
14				EXPO ’96 lemondásával összefüggő területrendezési, környezetvédelmi, ingatlanhasznosítási feladatok		300,7
5				Segélyből megvalósuló programok
1				Nyugdíjreform PR tevékenysége		100,0
2				Pénzügyi szektor modernizációja PHARE segélyből		816,6
3				Tőkepiac fejlesztése japán segélyből		61,0
4				Közbeszerzés fejlesztése		43,6
1-13. cím összesen:	65 154,9	16 823,6
14				Vállalkozások folyó támogatása
1				Normatív támogatások
1				Termelési támogatás
1				Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása	7 000,0
2				Egyedi támogatások
1				Termelési támogatás	42 080,0
2				Eximbank Rt. kamatkiegyenlítése	300,0
3				Kamattámogatás (felszámolt vagyon értékesítéséhez)	650,0
4				MÁV Rt.-nél a hatékonyság javítását célzó támogatás		6 000,0
3				Egyéb vállalati támogatások	1 000,0
15				Fogyasztói árkiegészítés	61 000,0
16				Lakástámogatások	46 600,0
17				Egyéb költségvetési kiadások
1				Vegyes kiadások
8				K600 hírrendszer működtetésére	900,0
9				Helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának elszámolásából eredő fizetési kötelezettség	1 500,0
11				Egyéb vegyes kiadások	1 275,0
12				1% szja közcélú felhasználása	2 900,0
14				Várpalota és környéke helyi önkormányzatai japán kölcsönével kapcsolatos áfa-befizetési kötelezettség fedezetének visszatérítendő megelőlegezése	470,0
16				Őstermelői igazolványok kiadásával kapcsolatos kiadások	110,0
18				Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése
1				Jogszabályi és Kormány által vállalt egyedi kezességekből eredő fizetési kötelezettség		8 300,0
3				Eximbank által vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség		1 000,0
4				EB Rt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettség		770,0
5				Hitelgarancia Rt. garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség		1 300,0
7				Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség		400,0
24				Kormányzati rendkívüli kiadások
2				Pénzbeli kárpótlás
1				Pénzbeli kárpótlás		11 920,0
2				Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás		1 500,0
3				Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei		80,0
26				Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz
1				A Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása		20 100,0
XXII. fejezet kiadásai összesen:	230 939,9	68 193,6
XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL
1				Gazdasági Versenyhivatal igazgatása
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	221,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	97,4
3				Dologi kiadások	40,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	33,1
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		15,6
2				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Ágazati célelőirányzatok
2				Az 1997. január 1-jétől hatályos versenytörvény alkalmazásához kapcsolódó feladatok		2,1
XXX. fejezet kiadásai összesen:	392,1	17,7
XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
1				KSH Igazgatás
1				KSH Központi Igazgatás
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 171,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	500,4
3				Dologi kiadások	713,3
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		28,3
2				KSH Informatika
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	114,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	49,8
3				Dologi kiadások	120,3
2				Felhalmozási kiadások
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		261,0
2				KSH Megyei Igazgatás
1				KSH Megyei Igazgatóságai
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 175,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	492,3
3				Dologi kiadások	221,7
2				KSH Megyei Informatika
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	102,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	44,9
3				Dologi kiadások	53,1
4				KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	44,2
2				Munkaadókat terhelő járulékok	19,5
3				Dologi kiadások	24,0
5				KSH kutatóintézetei
1				KSH Népességtudományi Kutató Intézet
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	16,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	6,8
3				Dologi kiadások	3,3
2				KSH Gazdaságelemzési és Informatikai Intézet
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	50,3
2				Munkaadókat terhelő járulékok	22,8
3				Dologi kiadások	28,1
2				Felhalmozási kiadások
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		2,2
6				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	16,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	6,9
3				Dologi kiadások	36,5
2				Felhalmozási kiadások		26,2
2				Felújítás		368,0
4				Egyéb központi beruházás
2				Célelőirányzatok
1				Az Európai Unió tevékenységi osztályozásának (NACE) bevezetéséhez szükséges fejlesztések		70,0
11				Statisztikai regiszter		300,0
13				Gazdasági szervezetek teljes körű összeírásának végrehajtása		200,0
14				Adatfelvételi és információs rendszerek korszerűsítése és továbbfejlesztése		113,0
15				Világbank - KATOR program
3				Világbank - KATOR program dologi kiadásai		1 055,0
3				Beruházási célprogramok
1				Világbank - KATOR program beruházási kiadásai		1 000,0
XXXI. fejezet kiadásai összesen:	5 035,1	3 423,7
XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
1				MTA Titkársága
1				MTA Titkárság Igazgatása
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	236,4
2				Munkaadókat terhelő járulékok	105,8
3				Dologi kiadások	134,1
2				Felhalmozási kiadások
2				Felújítás		10,0
2				MTA Doktori Tanács Titkársága
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 147,9
2				Munkaadókat terhelő járulékok	4,5
3				Dologi kiadások	20,6
3				Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	598,0
2				MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	4,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1,4
3				Dologi kiadások	3,9
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		0,3
3				MTA Könyvtára
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	118,5
2				Munkaadókat terhelő járulékok	52,4
3				Dologi kiadások	70,8
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		2,0
2				Felújítás		1,2
4				MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	2 548,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	1 004,0
3				Dologi kiadások	1 663,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	62,3
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		219,6
2				Felújítás		22,6
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		3,0
5				MTA Élettudományi kutatóintézetek
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 117,6
2				Munkaadókat terhelő járulékok	451,1
3				Dologi kiadások	629,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	30,9
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		68,4
2				Felújítás		4,6
6				MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	1 007,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	398,0
3				Dologi kiadások	296,1
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	10,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		9,6
2				Felújítás		0,5
3				Egyéb intézményi felhalmozási kiadások		1,8
7				MTA Területi akadémiai központok
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	37,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	16,0
3				Dologi kiadások	22,9
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	0,2
2				Felhalmozási kiadások
2				Felújítás		6,0
8				MTA Kutatást kiszolgáló szervek
1				MTA Kutatást kiszolgáló szervek
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	121,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	52,1
3				Dologi kiadások	81,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		0,4
2				Felújítás		95,0
2				Nemzetközi tudományos együttműködés		173,7
9				MTA Támogatott Kutatóhelyek Irodája
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	486,1
2				Munkaadókat terhelő járulékok	211,8
3				Dologi kiadások	39,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	2,6
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		3,9
10				MTA egyéb intézményei
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	87,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	39,5
3				Dologi kiadások	109,7
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		5,4
2				Felújítás		23,7
11				OTKA Iroda
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	84,8
2				Munkaadókat terhelő járulékok	35,2
3				Dologi kiadások	46,0
5				Egyéb működési célú támogatások, kiadások	5,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		5,0
12				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
2				Felhalmozási kiadások
2				Felújítás		232,9
4				Egyéb központi beruházás		611,0
2				Ágazati célelőirányzatok
1				Tudós társaságok támogatása	13,6
2				Tudományos könyv- és folyóirat kiadás		107,1
4				Fiatal kutatók pályázatos támogatása		247,8
5				Kutatóintézeti konszolidáció		870,0
6				Stratégiai kutatások	200,0
3				Fejezeti tartalék
1				Fejezeti általános tartalék	25,0
2				Akadémiai Kutatási Pályázatok Forrása	166,3
3				Bérpolitikai tartalék		300,0
4				Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok
1				Kutatási témapályázatok	2 224,0
2				Műszerpályázat	300,0
5				Bolyai ösztöndíj		300.0
XXXIII. fejezet kiadásai összesen:	16 123,6	3 325,5
XXXIV. TÖRTÉNETI HIVATAL
1				Történeti Hivatal igazgatása
1				Működési költségvetés
1				Személyi juttatások	127,0
2				Munkaadókat terhelő járulékok	56,0
3				Dologi kiadások	40,0
2				Felhalmozási kiadások
1				Intézményi beruházási kiadások		67,0
2				Felújítás		60,0
XXXIV. fejezet kiadásai összesen:	223,0	127,0
XXXV. EURO-ATLANTI INTEGRÁCIÓ
1				Euró-atlanti integrációs feladatok		1 807,6
XXXV. fejezet kiadásai összesen:		1 807,6
XL. NEMZETKÖZI ELSZÁMOLÁSOK
3				Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek kihelyezett hitelei
2				Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek kamat és rendelkezésre tartási jutalék törlesztése
1				Világbank felé		5 831,4
2				EBB felé		1 994,9
3				EBRD felé		202,2
5				KfW felé		1 486,0
6				Japan’s Overseas Economic Cooperation Fund (OECF) felé térítés		236,6
7				Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer osztrák hitel kamata miatti térítés		2 262,0
9				Költségvetési (állami) devizabetét kamata		7 792,6
5				Vegyes kiadások
2				Nemzetközi tagdíjak
1				Nemzetközi fejlesztési intézményekben való tagsággal összefüggő tőkehozzájárulás
1				IBRD		900,0
2				EBRD		516,0
3				IDA		600,0
3				Magyar angol kötvénytörlesztés		60,0
8				Állam által felvett nemzetközi hitelek és segélyek banki megbízási díja		759,7
10				Egyéb kiadások		150,0
13				Alaptőke-hozzájárulás az ET Társadalomfejlesztési Alapjához		105,0
14				Tagdíj az ET Társadalomfejlesztési Alapjához		5,0
XL. fejezet kiadásai összesen:		22 901,4
XLI. A BELFÖLDI ÁLLAMADÓSSÁG KÖLTSÉGVETÉSI ELSZÁMOLÁSAI
1				Költségvetés által felvett MNB hitelek kamata
1				1991 előtt felvett hitelek kamata
1				Költségvetési hiányt finanszírozó hitelre	20 742,5
3				Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptőke-részesedési hitel	503,4
4				ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitelre	13 707,4
5				Központi költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelre	213,0
6				Állami forgóalap-létesítési hitelre	3 244,4
3				Államkötvények kamata
1				Hiányt finanszírozó	208 290,0
2				Lakással kapcsolatos	13 444,6
3				Konszolidációval kapcsolatos	52 551,8
4				Rubelkövetelések megvásárlását fedező	4 057,2
5				Kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos	67 353,4
6				Társadalombiztosítási alapok hiányait finanszírozó	3 298,8
8				Pénzintézeti alapjuttatást fedező	381,0
4				1997-ben átváltott devizaadósság kamata	175 218,9
5				Kincstárjegyek kamata	164 215,4
6				Egyéb kamat-, költség- és jutalékfizetések
1				Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének kamata	17,0
2				Egyéb jutalékok	6 000,0
3				A központi költségvetés belföldi követeléseinek kezelésével kapcsolatos költségek		3,0
7				Reklám- és nyomdaköltségek
1				Államkötvények	550,0
2				Kincstárjegyek	605,0
8				Származékos világbanki hitelek folyósítása		70,0
XLI. fejezet kiadásai összesen:	734 393,8	73,0
FEJEZETEK KIADÁSI FŐÖSSZEGE:	2 363 449,4	438 405,7
KIADÁSI FŐÖSSZEG:	2 801 855,1
BEVÉTELI FŐÖSSZEG:	2 382 821,9
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA	419 033,2
XLII. A KÖLTSÉGVETÉS NEMZETKÖZI HITELFELVÉTELEI ÉS KÜLFÖLDI ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE
2				A költségvetés külföldi adósságának törlesztése
2				Korábban nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek törlesztése
1				Világbank felé		14 767,6
2				EBB felé		1 410,2
3				EBRD felé		406,0
8				Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer osztrák hitel törlesztése miatti térítés		8 772,0
3				Költségvetési (állami) devizabetét törlesztése		27 528,5
XLII. fejezet kiadásai összesen:		52 884,5
XLIII. A KÖLTSÉGVETÉS BELFÖLDI HITELFELVÉTELEI ÉS BELFÖLDI ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE
1				Költségvetés által felvett MNB hitelek törlesztése
1				1991 előtt felvett hitelek törlesztése
1				Költségvetési hiányt finanszírozó MNB hitelek	42 350,0
3				Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptőke-részesedési hitel	662,1
4				ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitel	23 316,5
5				Költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelek törlesztése	255,4
2				Államkötvény-adósság törlesztése
1				Hiányt finanszírozó	261 986,2
2				Lakással kapcsolatos	5 510,4
3				Pénzintézeti alapjuttatást fedező	900,0
XLIII. fejezet kiadásai összesen:	334 980,6
2

2. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

Millió forintban
Elő-	Ki-			Elő-	BEVÉTELEK
Cím-szám	Alcím-szám	irány-zat cso-port-szám	emelt elő-irány-zat-szám	Cím-név	Alcím-név	irány-zat cso-port-név	Kiemelt előirányzat neve	1998. évi rendes előirányzat	1998. évirendkívülielőirányzat
I. ORSZÁGGYŰLÉS
1				Országgyűlés Hivatala
2				Országgyűlés hivatali szervei
1				Működési költségvetés	201,0
5				Közbeszerzések Tanácsa
1				Működési költségvetés	146,0
I. fejezet bevételei összesen:	347,0
V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
1				Állami Számvevőszék
1				Működési költségvetés	4,7
2				Felhalmozási bevételek		0,4
2				Továbbképzési Intézet és Üdülő
1				Működési költségvetés	27,7
V. fejezet bevételei összesen:	32,4	0,4
VI. BÍRÓSÁGOK
1				Bíróságok
1				Működési költségvetés	2 545,1	25,0
2				Felhalmozási bevételek	30,0
2				Fejezeti kezelésű előirányzatok
1				Fejezeti kezelésű intézményi előirányzat
1				Működési költségvetés	177,3
2				Gyermektartásdíjak visszatérülése	9,0
VI. fejezet bevételei összesen:	2 761,4	25,0
VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE
1				Ügyészségek
1				Működési költségvetés	18,8
2				Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet
1				Működési költségvetés	0,3
VIII. fejezet bevételei összesen:	19,1
X. MINISZTERELNÖKSÉG
1				Miniszterelnöki Hivatal
1				Miniszterelnöki Hivatal igazgatás
1				Működési költségvetés	3,9
2				Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság
1				Működési költségvetés	247,7
2				Felhalmozási bevételek		29,5
2				Magyar Közigazgatási Intézet
1				Működési költségvetés	12,1
5				Határon Túli Magyarok Hivatala
1				Működési költségvetés	0,5
6				Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Titkársága
1				Működési költségvetés	5,0
10				Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok
1				Nemzetbiztonsági Hivatal
1				Működési költségvetés	28,6	9,2
2				Felhalmozási bevételek		1,7
2				Információs Hivatal
1				Működési költségvetés	38,1
3				Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
1				Működési költségvetés	88,5
2				Felhalmozási bevételek		8,0
11				Kormányzati Ellenőrzési Iroda
1				Működési költségvetés	2,5
X. fejezet bevételei összesen:	426,9	48,4
XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM
1				Belügyminisztérium központi igazgatása
1				Belügyminisztérium központi igazgatása
1				Működési költségvetés	29,3
2				Fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok
1				Működési költségvetés	384,8
3				Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok
1				Működési költségvetés	931,8
4				Menekültügyi és Migrációs Hivatal és szervei
1				Működési költségvetés	31,0
5				Rendőrség
1				Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei
1				Működési költségvetés	946,3
2				Budapesti Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés	971,6
4				Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés	113,9
5				Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés	83,5
6				Békés Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés	76,7
7				Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés	116,6
8				Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés	90,4
9				Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés	71,9
10				Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés	89,2
11				Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés	99,8
12				Heves Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés	56,8
13				Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés	81,3
14				Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés	62,4
15				Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés	46,3
16				Pest Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés	120,0
17				Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés	108,7
18				Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés	70,0
19				Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés	63,6
20				Vas Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés	98,9
21				Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés	70,2
22				Zala Megyei Rendőr-főkapitányság
1				Működési költségvetés	67,5
23				Készenléti Rendőrség
1				Működési költségvetés	294,8
24				Köztársasági Őrezred
1				Működési költségvetés	49,5
25				Híradástechnikai Szolgálat
1				Működési költségvetés	42,2
26				Központi Bűnüldözési Igazgatóság
1				Működési költségvetés		20,0
6				Határőrség
1				Határőrség Országos Parancsnokság és szervei
1				Működési költségvetés	155,7
2				Felhalmozási bevételek		28,4
2				Határőrigazgatóságok
1				Működési költségvetés	266,6
3				Körmendi Határrendészképző Szakiskola
1				Működési költségvetés	10,0
7				Tűzoltóság
1				Működési költségvetés	102,6
2				Felhalmozási bevételek		3,1
8				Polgári Védelem
1				Működési költségvetés	29,1
9				BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet
1				Működési költségvetés	19,5
10				Duna Palota és Kiadó
1				Működési költségvetés	187,4
11				Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal
1				Működési költségvetés	95,3
12				Rendőrtiszti Főiskola
1				Működési költségvetés	96,5
13				BM Központi Kórház és intézményei
1				Működési költségvetés	1 895,4
2				Felhalmozási bevételek		1,0
14				Központi Gazdasági Főigazgatóság és részben önálló szervei
1				Működési költségvetés	1 040,5
2				Felhalmozási bevételek		5,2
15				BM Országos Közbeszerzési Főigazgatóság
1				Működési költségvetés	50,2
16				Adatfeldolgozó Hivatal
1				Működési költségvetés	442,0
22				Országos Testnevelési és Sporthivatal
1				Országos Testnevelési és Sporthivatal Igazgatása
1				Működési költségvetés	17,2
2				Felhalmozási bevételek		2,0
3				Központi sportintézmények és sportlétesítmények
1				Működési költségvetés	1 624,3	220,5
4				MTK Sportlétesítményeket Ellátó Intézmény
1				Működési költségvetés	12,0
XI. fejezet bevételei összesen:	11 313,3	280,2
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
1				Földművelésügyi Minisztérium igazgatása
1				Működési költségvetés	257,5
2				Felhalmozási bevételek		176,0
2				Szakigazgatási intézmények
1				Költségvetési Iroda
1				Működési költségvetés	73,6
2				Felhalmozási bevételek		30,0
2				Állat-egészségügyi, élelmiszer-ellenőrzési szakigazgatási intézmények
1				Működési költségvetés	6 700,0
2				Felhalmozási bevételek		200,0
3				Növény-egészségügyi szakigazgatási intézmények
1				Működési költségvetés	2 829,4
2				Felhalmozási bevételek		180,0
4				Földművelésügyi szakigazgatási intézmények
1				Működési költségvetés	344,0
2				Felhalmozási bevételek		30,0
5				Erdészeti szakigazgatási intézmények
1				Működési költségvetés	403,1
2				Felhalmozási bevételek		40,0
3				Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet
1				Működési költségvetés	1 617,4
4				Mezőgazdasági minősítés és törzstenyészet-fenntartás intézményei
1				Működési költségvetés	2 021,0
2				Felhalmozási bevételek	665,7	10,0
6				Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei
1				Működési költségvetés	767,4
2				Felhalmozási bevételek		10,5
7				Közművelődési intézmények
1				Működési költségvetés	49,6
8				Agrárkutató intézetek
1				Működési költségvetés	1 215,1
2				Felhalmozási bevételek		2,0
9				FM kiemelt sportlétesítmények
1				Működési költségvetés	164,0
10				Fejezeti kezelésű előirányzatok
4				Támogatási célelőirányzatok
1				Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása		2 260,0
2				Erdészeti feladatok
1				Erdészeti közcélú feladatok	3 200,0
3				Termőföld minőségi védelme, hasznosítása	1 400,0
4				Állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok	550,0
5				Halgazdálkodási tevékenységek	250,0
6				Vadgazdálkodási tevékenységek	600,0
11				Vállalkozások folyó támogatása
2				Piacra jutási támogatás megtérülése		10,0
XII. fejezet bevételei összesen:	22 442,1	2 948,5
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
1				Honvédelmi Minisztérium
2				HM hivatalai
1				Működési költségvetés	343,5
3				HM háttérintézményei
1				Működési költségvetés	216,6
2				Magyar Honvédség
2				Magyar Honvédség Parancsnoksága (Honvéd Vezérkar) és közvetlen szervezetei
1				Működési költségvetés	6 391,7
2				Felhalmozási bevételek		1 229,3
2				Magyar Honvédség Szárazföldi csapatai
1				Működési költségvetés	675,9
3				Magyar Honvédség Repülő és légvédelmi csapatai
1				Működési költségvetés	412,0
3				Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok
1				Katonai Felderítő Hivatal
1				Működési költségvetés	75,6
2				Katonai Biztonsági Hivatal
1				Működési költségvetés	13,5
4				MH Katonai Tanintézetek
1				Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
1				Működési költségvetés	97,4
2				Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola
1				Működési költségvetés	6,8
5				MH Katonai Ügyészségek
1				Működési költségvetés	8,3
6				MH Egészségügyi intézetek
1				Működési költségvetés	4 257,4
8				Fejezeti kezelésű előirányzatok
2				Ágazati célelőirányzatok
8				NATO PARP feladat többlete		800,0
XIII. fejezet bevételei összesen:	12 498,7	2 029,3
XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
1				Igazságügyi Minisztérium igazgatása
1				Működési költségvetés	270,4
3				Szakértői intézetek
1				Működési költségvetés	16,1
4				IM Büntetés-végrehajtás
1				Működési költségvetés	1 157,5
XIV. fejezet bevételei összesen:	1 444,0
XV. IPARI, KERESKEDELMI ÉS IDEGENFORGALMI MINISZTÉRIUM
1				Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium központi igazgatása
1				Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium igazgatása
1				Működési költségvetés	65,4
2				IKIM Gazdasági igazgatóság
1				Működési költségvetés	484,2
2				Felhalmozási bevételek		2,0
3				IKIM Jóléti igazgatóság
1				Működési költségvetés	74,4
4				Magyar Köztársaság Kereskedelmi Képviselete, Moszkva
1				Működési költségvetés	1 018,0
2				Felhalmozási bevételek		2,0
2				Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ
1				Működési költségvetés	6,1
4				Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet
1				Működési költségvetés	26,7
6				Műszaki Biztonsági Főfelügyelet
1				Működési költségvetés	1 044,0
2				Felhalmozási bevételek		2,0
7				Idegenforgalmi intézőbizottságok titkárságai
1				Működési költségvetés	66,9	20,0
2				Felhalmozási bevételek	5,1	240,0
8				Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium
1				Működési költségvetés	19,0
9				Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
1				Működési költségvetés	1,3
10				Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség
1				Működési költségvetés	180,3
13				Magyar Geológiai Szolgálat
1				Működési költségvetés	297,1	21,4
14				Magyar Bányászati Hivatal
1				Működési költségvetés	3,4
15				Magyar Energia Hivatal
1				Működési költségvetés	539,2	46,0
2				Felhalmozási bevételek		0,8
18				Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala
1				Működési költségvetés	20,8
21				Magyar Szabadalmi Hivatal
1				Működési költségvetés	1 680,0
22				Országos Mérésügyi Hivatal
1				Működési költségvetés	1 030,1	287,2
23				Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár
1				Működési költségvetés	244,4	41,9
24				Országos Atomenergia Hivatal
1				Működési költségvetés	606,9	87,5
2				Felhalmozási bevételek		0,2
25				Fejezeti kezelésű előirányzatok
3				Gazdaságfejlesztési célelőirányzatok
1				Gazdaságfejlesztési előirányzat	850,0
4				Turisztikai célelőirányzat	2 700,0
6				Piaci intervenciós célelőirányzat	29,6
7				Műszaki fejlesztési alapprogram célelőirányzat	1 400,0
12				Segéllyel megvalósuló programok
1				EU SAVE II program		30,6
2				Energetikai PHARE program		327,6
3				Biomassza energetikai célú felhasználását elősegítő japán segély		20,6
XV. fejezet bevételei összesen:	12 392,9	1 129,8
XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
1				Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium igazgatása
1				Működési költségvetés	154,7
2				Felhalmozási bevételek		1,5
2				Országos Műemlékvédelmi Hivatal
1				Működési költségvetés	23,7
2				Felhalmozási bevételek		6,6
3				Országos Meteorológiai Szolgálat
1				Működési költségvetés	332,7
2				Felhalmozási bevételek		77,3
4				Környezetgazdálkodási Intézet
1				Működési költségvetés	1 011,2
2				Felhalmozási bevételek		100,6
5				Természetvédelmi területi szervek
1				Működési költségvetés	314,4
2				Felhalmozási bevételek		5,2
6				Környezetvédelmi területi szervek
1				Működési költségvetés	455,3
2				Felhalmozási bevételek		11,6
8				Fejezeti kezelésű előirányzatok
2				Ágazati célelőirányzatok
6				Alföld program	200,0
9				Duna Monitoring	20,0
11				Szigetközi térség kárainak mérséklése	150,0
25				Levegőtisztaság-védelmi mérőhálózatok működtetése	50,0
26				Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program	100,0
27				Természetvédelmi területek védettségi szintjének helyreállítása program		200,0
31				Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program
2				BAZ Megyei ISZVP segéllyel fedezett kiadásai		706,4
35				Környezet- és természetvédelmi monitoring rendszer működtetése	50,0
37				Védett természeti értékek megóvása	150,0
38				PHARE CBC program
2				PHARE CBC program segéllyel fedezett kiadásai		2 088,0
4				Területfejlesztési célfeladatok
1				Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai		600,0
2				Területfejlesztési célfeladatok segéllyel fedezett kiadásai		569,4
XVI. fejezet bevételei összesen:	3 012,0	4 366,6
XVII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
1				Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium igazgatása
1				Működési költségvetés	47,2
2				Közlekedési Felügyeletek
1				Működési költségvetés	8 774,0
2				Felhalmozási bevételek		12,0
3				Hírközlési Intézmények
1				Működési költségvetés	5 157,0
2				Felhalmozási bevételek		65,2
4				Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság
1				Működési költségvetés	851,5
2				Felhalmozási bevételek		493,0
5				Légügyi Igazgatóság
1				Működési költségvetés	92,6
6				Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság
1				Működési költségvetés	21 200,0
7				Vízügyi és árvízvédelmi intézmények
1				Működési költségvetés	3 706,0
2				Felhalmozási bevételek		58,4
8				MÁV egészségügyi szolgáltatás
1				Működési költségvetés	0,3
9				MÁV egészségügyi alapellátó intézmények
1				Működési költségvetés	5 227,4
2				Felhalmozási bevételek		3,0
10				Közlekedési Múzeum
1				Működési költségvetés	14,4
11				Magyar Űrkutatási Iroda
1				Működési költségvetés	580,0
13				Fejezeti kezelésű előirányzatok
2				Ágazati célelőirányzatok
20				A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai	469,0
21				MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása részben PHARE segélyből		3 500,0
5				Hírközlési célfeladatok
1				Távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok	3 600,0
XVII. fejezet bevételei összesen:	49 719,4	4 131,6
XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM
1				Külügyminisztérium igazgatása
1				Működési költségvetés	47,7
2				Felhalmozási bevételek		82,0
2				Külképviseletek
1				Működési költségvetés	4 097,4
2				Felhalmozási bevételek		24,0
3				KüM jóléti intézményei
1				Működési költségvetés	65,9
4				Fejezeti kezelésű előirányzatok
3				Fejezeti tartalék		183,0
XVIII. fejezet bevételei összesen:	4 211,0	289,0
XIX. MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM
1				Munkaügyi Minisztérium igazgatása
1				Működési költségvetés	276,0
2				Felhalmozási bevételek		17,0
3				Nemzeti Szakképzési Intézet
1				Működési költségvetés	530,3	25,0
2				Felhalmozási bevételek		2,0
4				Munkaügyi Kutatóintézet
1				Működési költségvetés	27,3	0,5
5				Regionális átképző központok
1				Működési költségvetés	981,3	45,0
2				Felhalmozási bevételek		92,2
6				Munkaügyi Minisztérium Oktatási és Pihenő Központ
1				Működési költségvetés	21,7
2				Felhalmozási bevételek		0,8
7				Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség
1				Működési költségvetés	50,8	3,0
9				Országos Munkaügyi és Módszertani Központ
1				Működési költségvetés	451,3	3,0
2				Felhalmozási bevételek		8,0
10				Munkaügyi Központok
1				Működési költségvetés	8 838,7	47,0
2				Felhalmozási bevételek		380,5
11				Fejezeti kezelésű előirányzatok
5				Közmunkavégzés
2				Erdőtelepítési programok		550,0
6				Munkaerő-piaci szervezet fejlesztési program		1 000,0
7				Megyei Munkaügyi Központok működési tartaléka		150.0
8				Rehabilitációs beruházás		300.0
XIX. fejezet bevételei összesen:	11 177,4	2 624,0
XX. MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM
1				Művelődési és Közoktatási Minisztérium igazgatása
1				Művelődési és Közoktatási Minisztérium igazgatása
1				Működési költségvetés	157,6
2				Felhalmozási bevételek		4,7
2				MKM Jóléti és szociális intézmények
1				Működési költségvetés	209,7
2				Felhalmozási bevételek		3,0
3				MKM Külkapcsolatok
1				Működési költségvetés	114,4
2				Felhalmozási bevételek		7,6
2				Tudomány- és műszaki egyetemek, művészeti felsőoktatás
1				Működési költségvetés	10 194,7
2				Felhalmozási bevételek		437,3
3				Agrártudományi egyetemek
1				Egyetemek
1				Működési költségvetés	4 934,9
2				Felhalmozási bevételek		130,6
4				Orvosegyetemek, Egészségtudományi Egyetem
1				Működési költségvetés	29 151,7
2				Felhalmozási bevételek		945,3
5				Főiskolák
1				Működési költségvetés	5 274,5
2				Felhalmozási bevételek		135,6
6				Továbbképző intézetek
1				Működési költségvetés	809,2
2				Felhalmozási bevételek		19,0
7				Egyéb oktatási intézmények
1				Működési költségvetés	231,9
2				Felhalmozási bevételek		13,6
8				Nemzeti kulturális intézmények
1				Működési költségvetés	2 070,2
2				Felhalmozási bevételek		59,9
9				Kutató és szolgáltató intézetek
1				Működési költségvetés	969,5
2				Felhalmozási bevételek		43,8
10				Fejezeti kezelésű előirányzatok
5				Felsőoktatási feladatfinanszírozás
20				PHARE programok külföldi hozzájárulása		761.5
XX. fejezet bevételei összesen:	54 118,3	2 561,9
XXI. NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM
1				Népjóléti Minisztérium igazgatása
1				Működési költségvetés	12,1
2				Felhalmozási bevételek		1,0
2				Népegészségügyi intézetek
1				Működési költségvetés	3 712,3	118,3
2				Felhalmozási bevételek	1,1	27,0
3				Szak- és továbbképző intézmények, könyvtárak, dokumentációs központok
1				Működési költségvetés	177,7	2,1
2				Felhalmozási bevételek		4,0
4				Gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei
1				Működési költségvetés	20 819,6	257,3
2				Felhalmozási bevételek	1,9	1 008,4
5				Állami szociális intézetek
1				Működési költségvetés	121,7	0,5
6				Országos Mentőszolgálat
1				Működési költségvetés	2 652,5
2				Felhalmozási bevételek		75,8
7				Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei
1				Működési költségvetés	95,5	0,4
2				Felhalmozási bevételek	0,2
8				Népjóléti Minisztérium üdülője
1				Működési költségvetés	9,5
9				Fejezeti kezelésű előirányzatok
2				Ágazati célelőirányzatok
21				PHARE programokhoz való hozzájárulás		206,0
XXI. fejezet bevételei összesen:	27 604,1	1 700,8
XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
1				Pénzügyminisztérium igazgatása
1				Működési költségvetés	468,3
2				Felhalmozási bevételek		2,7
2				Állami Biztosítás, Szerencsejáték Felügyelet és az Állami Pénztárfelügyelet
1				Működési költségvetés	2 142,6	96,3
3				Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet
1				Működési költségvetés	2 652,5	597,5
4				„Lánchíd” Irodaház
1				Működési költségvetés	342,3	1,5
5				Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
1				Működési költségvetés	200,3
6				Vám- és Pénzügyőrség
1				Működési költségvetés	1 476,0
2				Felhalmozási bevételek		766,5
7				Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet
1				Működési költségvetés	245,4
9				Kincstári Vagyoni Igazgatóság
2				Kincstári Vagyonkezelés és hasznosítás
1				Működési költségvetés	1 000,0
6				Kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos központi költségvetést megillető bevételek	300,0
12				Magyar Államkincstár
1				Működési költségvetés	268,8
13				Fejezeti kezelésű előirányzatok
2				Ágazati célelőirányzatok
5				Kárrendezési célelőirányzat	40,0
5				Segélyből megvalósuló programok
1				Nyugdíjreform PR tevékenysége		100,0
2				Pénzügyi szektor modernizációja PHARE segélyből		816,6
3				Tőkepiac fejlesztése japán segélyből		61,0
4				Közbeszerzés fejlesztése		43,6
19				Vállalkozások költségvetési befizetései
1				Társasági adó	180 000,0
2				Bányajáradék	14 022,0
3				Vám- és importbefizetések	104 000,0
5				Játékadó-bevétel	14 600,0
6				Koncessziós díj	600,0
7				Egyéb befizetések	22 700,0
20				Fogyasztáshoz kapcsolt adók
1				Általános forgalmi adó	761 000,0
2				Fogyasztási és jövedéki adó	301 850,0
21				Lakosság költségvetési befizetései
1				Személyi jövedelemadó	431 010,0
2				Egyéb lakossági adók	3 200,0
3				Lakossági vámbefizetések	2 000,0
4				Lakossági illetékek	40 000,0
22				Egyéb költségvetési bevételek
1				Vegyes bevételek
1				Koncessziós díjbevétel (szerencsejáték)	744,0
2				Várpalota és környéke helyi önkormányzatai japán kölcsönével kapcsolatos áfa-fizetésre megelőlegezett összegek visszatérítése	500,0
8				Egyéb vegyes bevételek	3 800,0
9				Kezesség visszatérülés		2 400,0
23				Költségvetési befizetések
1				Központi költségvetési szervek	6 000,0
2				Önkormányzatok befizetései	3 800,0
3				Elkülönített állami pénzalapok befizetései
4				Útalap	12 400,0
6				Munkaerő-piaci Alap	7 000,0
25				Pénzintézetek befizetései
1				Pénzintézetek társasági adója	31 500,0
27				MNB befizetése	62 000,0
XXII. fejezet bevételei összesen:	2 011 862,2	4 885,7
XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
1				KSH Igazgatás
1				KSH Központi Igazgatás
1				Működési költségvetés	252,8
2				Felhalmozási bevételek		2,0
2				KSH Megyei Igazgatás
1				KSH Központi Igazgatóságai
1				Működési költségvetés	87,2
4				KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat
1				Működési költségvetés	2,6
5				KSH kutatóintézetei
1				KSH Népességtudományi Kutató Intézet
1				Működési költségvetés	2,2
2				KSH Gazdaságelemzési és Informatikai Intézet
1				Működési költségvetés	48,5
6				Fejezeti kezelésű előirányzatok
2				Célelőirányzatok
11				Statisztikai regiszter		300,0
XXXI. fejezet bevételei összesen:	393,3	302,0
XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
1				MTA Titkársága
1				MTA Titkárság Igazgatása
1				Működési költségvetés	6,2
2				MTA Doktori Tanács Titkársága
1				Működési költségvetés	6,0
3				MTA Könyvtára
1				Működési költségvetés	15,0
4				MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek
1				Működési költségvetés	2 605,2
2				Felhalmozási bevételek		98,2
5				MTA Élettudományi kutatóintézetek
1				Működési költségvetés	999,2
2				Felhalmozási bevételek		34,2
6				MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek
1				Működési költségvetés	447,8
2				Felhalmozási bevételek		2,3
7				MTA Területi akadémiai központok
1				Működési költségvetés	17,2
8				MTA Kutatást kiszolgáló szervek
1				MTA Kutatást kiszolgáló szervek
1				Működési költségvetés	88,5
10				MTA egyéb intézményei
1				Működési költségvetés	113,3
2				Felhalmozási bevételek		2,0
XXXIII. fejezet bevételei összesen:	4 298,4	136,7
XXXV. EURO-ATLANTI INTEGRÁCIÓ
1				Euro-atlanti integrációs feladatok		100,0
XXXV. fejezet bevételei összesen:		100,0
XL. NEMZETKÖZI ELSZÁMOLÁSOK
2				Kormányhitelek visszatérülése
1				Rubelelszámolású hitelek visszatérülése		20 700,0
2				Dollárelszámolású hitelek visszatérülése		7 710,0
4				Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek kihelyezett hiteleinek visszatérülése
1				Belföldre továbbkölcsönzött hitelek tőke visszatérülése
1				Világbanki hitelre		2 848,4
2				EBB hitelre		1 410,2
3				EBRD hitelre		406,0
2				Belföldre továbbkölcsönzött hitelek kamat és  rendelkezésre tartási jutalékának visszatérülése
1				Világbanki hitelre		2 270,2
2				EBB hitelre		1 994,9
3				EBRD hitelre		202,0
4				Japan’s Overseas Economic Cooperation Fund (OECF) hitelre		236,6
6				Vegyes bevételek
2				Egyéb bevételek		350.0
XL. fejezet bevételei összesen:		38 128,3
XLI. A BELFÖLDI ÁLLAMADÓSSÁG KÖLTSÉGVETÉSI ELSZÁMOLÁSAI
10				A költségvetés követeléseit csökkentő bevételek
1				Állami kölcsön törlesztés	350,0
2				Állami alapjuttatás járadéka	7 740,0
11				Kamatbevételek
1				Állami kölcsön kamata	150,0
2				Alárendelt kölcsöntőke-kötvény kamata	2 970,6
3				Kincstári egységes számla forintbetét kamata	35 145,4
4				Kincstári egységes számla devizabetét kamata	7 792,6
6				Egyéb kamatok
1				Államkötvények felhalmozott kamata	10 351,2
12				Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek
1				ÁPV Rt. által fizetett osztalék és adóskonszolidációs bevétel		12 000,0
2				Szerencsejáték Rt. osztaléka		1 200.0
3				Banki osztalék		1 100.0
4				Privatizációs bevételek központi költségvetést megillető hányada		8 000.0
13				Hitelkonszolidációs bevételek		200,0
15				Származékos világbanki hitelek törlesztése		60,0
XLI. fejezet bevételei összesen:	64 499,8	22 560,0
BEVÉTELI FŐÖSSZEG:	2 294 573,7	88 248,2
XLII. A KÖLTSÉGVETÉS NEMZETKÖZI HITELFELVÉTELEI
ÉS KÜLFÖLDI ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE
1				A költségvetés külföldi hitelfelvételei
2				Hitelfelvétel nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől
1				Világbanki hitelek felvétele		13 025,4
2				EBB hitelek felvétele		5 100,0
4				KfW hitelek felvétele		5 650,0
6				Japan’s Overseas Economic Cooperation Fund (OECF) hitel felvétele		3 000,0
7				EF-SAL hitel felvétele		23 118,7
8				P-SAL hitel felvétele		20 722,5
XLII. fejezet bevételei összesen:		70 616,6

3. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei

1. Községek általános támogatása
Összege: 2 millió Ft/község
A hozzájárulást az 1997. augusztus 31-én önálló közigazgatási státussal rendelkező községek, nagyközségek vehetik igénybe.
2. Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok
Összege: 1200 Ft/fő
A települési önkormányzatot az igazgatási, sport, kommunális, út-, hídfenntartási, valamint a település üzemeltetés során jelentkező egyéb kiadásaihoz a hozzájárulás az 1997. január 1-jei állandó népességszám alapján illeti meg.
3. Körzeti igazgatási feladatok
a) Összege: 4 000 000 Ft egységesen
b) Összege: 200 Ft/fő, az ellátási körzet állandó népességének 1997. január 1-jei száma alapján illeti meg az önkormányzatot.
A hozzájárulás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (2) bekezdésében hivatkozott kormányrendeletben kijelölt önkormányzatok első fokú gyámügyi és építésügyi igazgatási feladataihoz kapcsolódik. Ezt az összeget az érintett körzetre vonatkozóan csökkenti a c) pontban megjelölt önkormányzatokat megillető állami hozzájárulás.
c) Összege: 70 Ft/fő, a Kormány által - az a), b) pontokban érintetteken túl - kijelölt települések önkormányzatát a település állandó népességének 1997. január 1-jei száma alapján illeti meg.
Azon település, amely saját kezdeményezésére az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a Kormánytól engedélyt kap a hivatkozott törvény 52. §-ának (2) bekezdése szerinti építésügyi hatósági jogkör ellátására, a település állandó népességének száma alapján részesül állami hozzájárulásban. Ezeket az önkormányzatokat az a), b) pontban foglalt állami hozzájárulás nem illeti meg.
4. Megyei/fővárosi igazgatási és sportfeladatok
Összege: 150 Ft/fő
A megyei/fővárosi önkormányzatot igazgatási, területi honvédelmi igazgatási, sport, valamint területfejlesztési informatikai feladatainak kiadásaihoz a hozzájárulás az 1997. január 1-jei állandó népességszám alapján illeti meg.
5. Üdülőhelyi feladatok
Összege: 2 Ft/idegenforgalmi adó
Az állami hozzájárulás az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 Ft. (Üdülőépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem igényelhető a hozzájárulás.)
6. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok
a) Összege: 933 Ft/fő
Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatoknak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézmények működési költségeihez kapcsolódik.
Ezek különösen: a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított családi napközis ellátás, házi gyermekfelügyelet.
Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatot a település állandó népességének 1997. január 1-jei száma alapján illeti meg.
Kiegészítő hozzájárulás illeti meg a települési önkormányzatokat az általuk működtetett családsegítő szolgálat, valamint falugondnoki szolgálat fenntartásához kapcsolódóan a következő feltételek szerint:
b) Összege: 300 Ft/fő
Kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelő családsegítő, illetve gyermekjóléti szolgáltatást tart fenn, vagy ezen feladatot a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 120. és 122. §-a szerinti ellátási szerződés útján biztosítja, valamint együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:
- a családsegítő, illetve gyermekjóléti szolgálat önálló intézményként, vagy intézménye önálló szervezeti egységenként működik,
- ezen feladat az intézmény alapító okiratában 1997. január 31-i időpontban szerepelt, illetve az ellátási szerződés megkötésére 1997. január 31-e előtt került sor, vagy a szolgáltatás bevezetésére a települési önkormányzat a Népjóléti Minisztériummal 1997. évben támogatási szerződést kötött,
- a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálatot 1998. évben is működteti, vagy ellátási szerződés útján biztosítja.
A kiegészítő hozzájárulást az intézményt fenntartó települési önkormányzat a település állandó népességének 1997. január 1-jei száma alapján veheti igénybe. Megilleti a támogatás az önkormányzatot akkor is, ha az előző feltételek mellett a családsegítő központot - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43. §-a szerint - intézményirányító társulás keretében működteti. Társulásnak minősül, ha a családsegítő, illetve gyermekjóléti szolgálatot írásos megállapodásban az önkormányzatok közösen alapítják, és/vagy megállapodás alapján közösen üzemeltetik, közösen döntenek annak költségvetéséről, együttesen nevezik ki vezetőjét.
c) Összege: 900 000 Ft egységesen
Kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely a falugondnoki szolgáltatást a külön jogszabályban foglalt szakmai jogszabályoknak megfelelően működteti, valamint együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:
- a település állandó népességének száma 1997. január 1-jei állapot szerint nem haladja meg a 2000 főt, továbbá
- a települési önkormányzat a Népjóléti Minisztériummal, illetve a megyei területfejlesztési tanáccsal az 1997. évre falugondnoki szolgáltatás működtetésére vagy bevezetésére vonatkozóan támogatási szerződést kötött, és a szolgáltatást 1998. évben is működteti.
7. Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások
Összege: 2500-12 500 Ft/fő állandó népesség
A hozzájárulás, valamint az e törvény 20. § (8) bekezdése szerinti átengedett személyi jövedelemadó együttes összege a települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján nyújtandó pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz tartozó és az önkormányzatot terhelő különféle járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez kapcsolódik.
E feladatok különösen: a rendszeres szociális segély, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak és az időskorúak járadékának a 30%-a, a tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának, és az ezen ellátottak után fizetendő egészségügyi hozzájárulásnak a 25%-a, lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj, az átmeneti (krízis) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás, a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának szociális alapon történő mérséklése vagy elengedése, valamint az önkormányzat által nyújtott lakáscélú támogatások.
A települési önkormányzatok a hozzájárulást a település 1997. január 1-jei állandó népességszáma alapján vehetik igénybe. A hozzájárulás, valamint az e törvény 20. § (8) bekezdése szerint átengedett személyi jövedelemadó együttes összegének meghatározása a település szociális jellemzőiből képzett mutató figyelembevételével történik.
565 Ft/fő egységesen illet meg minden települési önkormányzatot. További 4660 Ft/fő a településre jellemző együttes mutatószám (szorzó) függvényében jár. A két tényező együttes összegének el kell érnie a 2500 Ft/fő mértéket, és nem haladja meg a 12 500 Ft/fő összeget.
A települési önkormányzatokat megillető differenciált normatív hozzájárulás meghatározásánál használt mutatószám (szorzó) az alábbi tényezőket veszi figyelembe:
Szociális mutatók:
- a 0-17 éves korcsoportba tartozó állandó népességnek 1997. január 1-jei állapot szerinti,
- a 60 éves és idősebb korcsoportba tartozó állandó népességnek 1997. január 1-jei állapot szerinti,
- a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők és a jövedelempótló támogatást közhasznú munkavégzés miatt szüneteltetők együttes - az 1996. november, 1997. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított - átlagának,
- a regisztrált munkanélkülieknek az előző bekezdésben felsoroltakkal csökkentett - az 1996. november, 1997. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított - átlagának, továbbá
- az aktív korú személyi jövedelemadót nem fizetők számának az 1996. évi adóbevallások összesítése szerinti
részaránya az összes népességen belül.
8. Gyermek- és ifjúságvédelem
Összege: 400 000 Ft/ellátott
A hozzájárulás a megyei/fővárosi önkormányzat által - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján - nyújtandó gyermekvédelmi szakellátásokhoz (otthont nyújtó ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás) kapcsolódik. A hozzájárulás a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzatot illeti meg az alábbiak szerint:
A) Gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett, intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0-18 éves korúak után, illetve az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek után (a továbbiakban együtt: állami gondoskodás), akik
- nevelőszülőnél,
- gyermekotthonban,
- kollégiumban,
- kórházban és egyéb egészségügyi intézményben,
- munkásszálláson,
- albérletben és egyéb helyen
elhelyezettek, kivéve a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (nevelőintézetben, gyermekotthonban, büntetés-végrehajtási intézetben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottakat.
B) Az előzőeken túlmenően igénybe vehető ezen hozzájárulás 18-24 éves korig a volt gondozott fiatal felnőtt után,
- ha számára a gyámhivatal utógondozói ellátást rendelt el,
- ha az utógondozói ellátás időtartama alatt sorkatonai szolgálatot teljesít, ez esetben azonban a hozzájárulás összegének csak 20%-a (töredékévi szolgálat esetén ez utóbbinak időarányos része) jár.
Amennyiben a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat nyújt az ellátottak részére általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatást, a gyermek- és ifjúságvédelemre vonatkozó normatív hozzájáruláson túl külön igénybe veheti a közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat - a 14. és 20. pont alatti jogcímek kivételével -, és az egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatásokat az ott meghatározott feltételek szerint.
Ha az eddigiekben felsorolt intézményi ellátásokat nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja, a feladatot ellátó önkormányzat jogosult a normatív állami hozzájárulásra.
Az állami gondoskodásban részesülő gyermekek után bölcsődei, óvodai és kollégiumi ellátásra e jogcímen külön normatív állami hozzájárulás nem igényelhető. Ha a bölcsődei, óvodai és kollégiumi ellátásokat nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja, akkor a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat a feladatot ellátó önkormányzat számára azokat megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív hozzájárulásoknak megfelelő szintig.
Ha az állami gondoskodásban lévő gyermek más önkormányzat által fenntartott napközi otthoni ellátásban részesül, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a feladatot ellátó önkormányzat részére térítési díjat fizet.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, az elszámolásnál az állami gondoskodásban részesülők éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel. A gondozási napok szerinti nyilvántartást - elhelyezés-típusonként - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat köteles vezetni.
9. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás
Összege: 292 000 Ft/ellátott
A hozzájárulás - a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeinek kivételével - az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban, a rehabilitációs intézményekben, valamint a gyermekek, a családok, az időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben, valamint a gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülőnél ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon - időskorúak, hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát, illetve rehabilitációs intézményt, továbbá időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek és fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt, illetve - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott módon - gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt és/vagy helyettes szülői hálózatot tartanak fenn, és ezen feladat - intézményes ellátás esetén - az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel.
Ha a rehabilitációs intézmény közoktatási (korai fejlesztési és gondozási, óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók után igénybe veheti a közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat, valamint a 8. számú melléklet szerinti támogatásokat az azokban meghatározott feltételekkel.
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minősülnek a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona, helyettes szülői hálózat, időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozóháza (szállást biztosító klub, panzió, otthonház).
A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 11. pont alatti, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeiben ellátottak után a 12. pont alatti normatív állami hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
10. Nappali szociális intézményi ellátás
Összege: 60 000 Ft/ellátott
A hozzájárulás az időskorúak, a fogyatékosok, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a hajléktalanok nappali intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét (idősek klubja, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, nappali melegedő) tartanak fenn, és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel. A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók, kivéve a nappali melegedőt igénybevevőket.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (eseménynapló) alapján naponta összesített tagok számának alapulvételével kiszámított éves ellátotti létszám osztva 313-mal.
11. Hajléktalanok átmeneti intézményei
Összege: 120 200 Ft/férőhely
A hozzájárulás a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma alapján illeti meg az önkormányzatot. Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére, és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel.
A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel.
12. Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményi ellátása
Összege: 391 000 Ft/ellátott
A hozzájárulás a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnőttek bentlakásos intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékosok (látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos) bentlakásos elhelyezést nyújtó intézményt, tartanak fenn.
Ha az ide tartozó intézmények közoktatási (korai fejlesztési és gondozási, óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellátnak, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti a közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat és a 8. számú melléklet szerinti közoktatási célú támogatásokat is az azokban meghatározott feltételekkel.
Ez a hozzájárulás igényelhető a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményekben kollégiumi ellátásban résztvevők után is.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
13. Bölcsődei ellátás
Összege: 161 000 Ft/ellátott
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott bentlévő gyermekek után veheti igénybe. Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számba venni. A bölcsődében korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után az önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 21. a) pont szerinti hozzájárulást.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, az elszámolásnál a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti bentlévő gyermekek számának alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
Állami gondoskodásban részesülő gyermekek után ez a hozzájárulás nem igényelhető.
14. Óvodai nevelés
Összege: 67 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában ellátottak után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek működéséhez.
Állami gondoskodásban részesülő gyermekek után ez a hozzájárulás nem igényelhető.
15. Iskolai oktatás az 1-6. évfolyamokon
Összege: 72 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában - iskolatípustól függetlenül az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszon - oktatottak után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
16. Iskolai oktatás a 7-8. évfolyamokon
Összege: 75 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában - iskolatípustól függetlenül az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszon - oktatottak után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
17. Iskolai oktatás a 9-10. évfolyamokon
a) Összege: 76 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában tanulók, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) alapján szervezett, szakiskolai és szakmunkásképző iskolában folyó oktatásban részesülő tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
b) Összege: 68 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában és szakmunkásképző iskolában oktatott tanulók után veheti igénybe abban az esetben, ha az oktatást az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: oktatásról szóló törvény) szerint szervezik. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
18. Iskolai oktatás a 11-13. évfolyamokon
a) Összeg: 96 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott gimnáziumban és szakközépiskolában oktatott tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
b) Összege: 70 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában és szakmunkásképző iskolában oktatott tanulók után veheti igénybe abban az esetben, ha az oktatást a oktatásról szóló törvény szerint szervezik a 11. évfolyamon. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
19. Iskolai szakképzés
a) Összege: 25 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában az oktatásról szóló törvény szerint szervezett iskolai rendszerű gyakorlati képzésben a 9-11. évfolyamokon, továbbá a művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakiskolai oktatásban az 5-11. évfolyamokon részt vevő tanulók után veheti igénybe, ha az utóbbi oktatást a közoktatási törvény szerint párhuzamos képzésben szervezi meg.
b) Összege: 45 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakmunkásképző iskolában az oktatásról szóló törvény szerint szervezett iskolai rendszerű gyakorlati képzésben a 9-11. évfolyamon oktatott tanulók után veheti igénybe.
c) Összege: 77 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában, szakmunkásképző iskolában a szakképzési évfolyamon - a 10. évfolyam után - szakmai-elméleti oktatásban résztvevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény, vagy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1993. szeptember 1-jét megelőzően kiadott egyedi/kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
d) Összege: 100 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakközépiskolában a szakképzési évfolyamon szakmai-elméleti oktatásban résztvevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény, vagy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1993. szeptember 1-jét megelőzően kiadott egyedi/kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
e) Összege: 45 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakmunkásképző iskolában és szakközépiskolában a szakképzési évfolyamon iskolai szakmai-gyakorlati oktatásban részt vevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény, vagy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1993. szeptember 1-jét megelőzően kiadott egyedi/kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez. Ez a hozzájárulás jár az 5-13. évfolyamon a művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskolai oktatásban részt vevők után is, ha az oktatást a közoktatásról szóló törvény szerint párhuzamos képzésben szervezik.
f) Összege: 30 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában a szakképzési évfolyamon iskolai szakmai-gyakorlati oktatásban résztvevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény, vagy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1993. szeptember 1-jét megelőzően kiadott egyedi/kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez.
20. Kollégiumi, externátusi ellátás
Összege: 135 500 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolai kollégiumban, externátusban ellátottak után veheti igénybe.
Ez a hozzájárulás vehető igénybe a kollégiumba, diákotthonba, iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvétel céljából felvett 3-7 éves gyermek után is.
(A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben kollégiumi ellátásban résztvevők után nem ez, hanem a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményében ellátottakhoz kapcsolódó hozzájárulás igényelhető.)
A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok működéséhez. Állami gondoskodásban részesülő gyermekek után ez a hozzájárulás nem igényelhető.
21. Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás
a) Összege: 94 000 Ft/fő
A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni vagy intézeti ellátás keretében, illetve nem közoktatási intézményben korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után veheti igénybe a fenntartó, illetve a feladatot ellátó helyi önkormányzat. A fogyatékosok bentlakásos intézményében, a bölcsődében ellátott után is jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézet az ellátott részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást is nyújt.
b) Összege: 130 000 Ft/fő
A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai (óvodai, iskolai) nevelésben, oktatásban résztvevő gyermek, tanuló után veheti igénybe a fenntartó önkormányzat, függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy külön veszik igénybe az ellátást.
Ez a hozzájárulás jár, ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeit a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesíti. A pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményében ellátott gyermek, tanuló után is jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézmény a gyermek, tanuló részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást, ellátást is nyújt. E hozzájárulás mellett a 14-19. pontban és a 23. a) pontban felsorolt hozzájárulások nem vehetők igénybe, de az iskolai gyakorlati oktatáshoz a 19. a) pont szerinti hozzájárulás is jár.
A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.
c) Összege: 130 000 Ft/fő
A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján családi-otthoni, vagy intézeti ellátás keretében fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség) résztvevő gyermek, tanuló után veheti igénybe a fenntartó, illetve a feladatot ellátó helyi önkormányzat. A pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményében ellátott után is jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézet az ellátott részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást, ellátást is nyújt.
22. Alapfokú művészetoktatás
Összege: 45 000 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészet oktatási intézményben oktatott tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok működéséhez, 1200 Ft-ot az oktatáshoz szükséges művészetoktatási eszközök vásárlásához.
23. Egyéb közoktatási hozzájárulások
a) Összege: 3200 Ft/fő
A hozzájárulást a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján veheti igénybe a fenntartó helyi önkormányzat a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek, tanuló óvodai, iskolai ellátásához, ha a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó terápiás gondozásba veszi, továbbá a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján kis létszámú - legfeljebb 15 fős - óvodai foglalkozásokat, tanórai foglalkozásokat kell szervezni, vagy ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tesz eleget.
A hozzájárulás háromszorosát veheti igénybe a fenntartó önkormányzat, ha a tanuló a közoktatásról szóló törvény 27. § (7) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatásban vesz részt.
b) Összege: 10 500 Ft/fő
A hozzájárulást a fenntartó helyi önkormányzat a nem állandó lakóhelyükön, illetve ennek hiányában nem a tartózkodási helyükön óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátásához veheti igénybe. Ez a hozzájárulás nem jár a főváros közigazgatási területén lakók után, ha fővárosi székhelyű óvodát, iskolát vesznek igénybe.
c) Összege: 12 000 Ft/fő
A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe, ha a közoktatásról szóló törvényben meghatározott kötelező közoktatási feladatai ellátását - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43. §-a szerint - intézményirányító társulás keretében oldja meg. Községi, városi önkormányzati társulásnak minősül, ha a nevelési-oktatási intézményt írásos megállapodásban az önkormányzatok közösen alapítják és/vagy megállapodás alapján közösen üzemeltetik, közösen döntenek az intézmény költségvetéséről, együttesen nevezik ki a vezetőjét. Az 1998. évben létrehozandó új társulásaik esetén további feltétel, hogy az ellátottakhoz kapcsolódó fajlagos kiadások csökkenését az érintett képviselő-testületek egybehangzó határozataival a Kiegészítő Szabályok m) pontja szerint dokumentálni kell. A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok között létrejött társulások keretében ellátott, oktatott gyermekek, tanulók után ez a hozzájárulás nem igényelhető.
d) Összege: 20 000 Ft/fő
A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe az óvodai és általános iskolai ellátásban, oktatásban résztvevők után abban az esetben, ha 1997. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett és illetékességi területén az állandó lakosok száma a költségvetési évet megelőző év első napján nem éri el a 3000 főt.
e) Összege: 10 000 Ft/fő
A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe az óvodai és általános iskolai ellátásban, oktatásban résztvevők után abban az esetben, ha 1997. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett és illetékességi területén az állandó lakosok száma a költségvetési évet megelőző év első napján 2999 főnél több, de a 3500 főt nem éri el.
f) Összege: 13 700 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában vagy kollégiumban szervezett intézményi étkeztetésben részt vevő gyermekek, tanulók után veheti igénybe úgy, hogy egy tanuló csak egy intézménynél vehető figyelembe.
Nem igényelhető hozzájárulás a kollégiumban lakhatásért térítési díjat, az iskolában az oktatásért térítési díjat, vagy tandíjat fizető tanulók után.
g) Összege: 3800 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában napközis foglalkozáson részt vevő tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat a napközis foglalkozáson részt vevő cigány tanulók után, ha részükre a szülők igénye alapján - legalább napi egy órában, legfeljebb három tanulóból álló csoport keretében - a tanulmányi felzárkóztatást, a társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozást tartanak.
h) Összege: 19 200 Ft/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben folyó két tanítási nyelvű általános és középiskolai oktatáshoz veheti igénybe, ha azt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 29207/1987. (Műv. K. 22.) számú engedélyében foglaltaknak megfelelően, vagy 1998. szeptember 1. napjától az első és a hetedik évfolyamon a helyi tanterv alapján szervezik.
24. Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátása
Összege: 555 Ft/fő
A hozzájárulás az 1997. január 1-jei állandó népesség alapján illeti meg a települési önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és a levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatai ellátásához.
25. Megyei/fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátása
a) Összege: 48 500 000 Ft egységesen
b) Összege: 145 Ft/fő a megye/főváros állandó népességének 1997. január 1-jei száma alapján illeti meg, a megyei/fővárosi önkormányzatot.
A hozzájárulás a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és a levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatok ellátásához kapcsolódik.
Kiegészítő szabályok
1. Közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokkal, valamint a 8. számú mellékletben szabályozott, egyes közoktatási feladatok ellátását szolgáló kiegészítő támogatásokkal összefüggő kiegészítő és értelmező szabályok:
a) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerint szervezik az oktatást a szakiskolában, a szakmunkásképző iskolában és a szakközépiskolában, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire, valamint szakmai előkészítő ismeretekre készítik fel a tanulót.
b) A közoktatásról szóló törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az oktatást a szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában, szakiskolában, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire egyidejűleg, egy évfolyamon készítik fel a tanulót. [1998. szeptember 1-jétől új kilencedik évfolyam ilyen formában nem indítható, a közoktatásról szóló törvény 124. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján.]
c) Párhuzamos képzésben szervezik a művészeti szakmai vizsgára felkészítő oktatást, ha a tanuló egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. A párhuzamos képzést folytató művészeti szakiskolák, illetve szakközépiskolák tanulói után az iskolai közismereti oktatáshoz - az egyes évfolyam-csoportokhoz - meghatározott, továbbá a szakmai művészeti vizsgára felkészítő képzéshez, az iskolai szakképzéshez a 3. számú melléklet 19. a), illetve e) pontjai szerinti hozzájárulások vehetők igénybe.
d) A közoktatásról szóló törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatásról szóló törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az iskolai rendszerű gyakorlati képzést, ha a tanuló ciklusos váltásban az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire és a szakképzés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire felkészítő tanórai foglalkozásokon, illetve gyakorlati képzésben vesz részt. [1998. szeptember 1-jétől új kilencedik évfolyam ilyen formában nem indítható, a közoktatásról szóló törvény 124. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján.]
e) Szakképzési évfolyamon folyik a felkészítés, ha a tanuló kizárólagosan a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit sajátítja el.
f) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulások megállapítása tervezésnél az önkormányzatok által becsült mutatószámok alapján történik, az elszámoltatás a költségvetési éven belüli tanévváltáshoz igazodóan az ellátott, oktatott létszám 8/12-ed részének és 4/12-ed részének éves, önkormányzati szinten és jogcímenként összesített átlaga alapján történik.
g) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokkal az elszámolás - a h), i) pontok kivételével - a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra, és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra vagy a hozzájárulást megalapozó tanügyi okmányokra épül.
h) A napközis foglalkozás szervezéséhez biztosított hozzájárulással a napközis foglalkozáson átlagosan részt vett tanulók száma alapján kell elszámolni, azaz a foglalkozási naplók szerint összesített létszám nyitvatartási napokkal osztott eredménye szerinti létszám után jár a hozzájárulás. Ez a hozzájárulás ugyanazon tanuló után csak egy jogcímen vehető igénybe, azaz a cigány tanulók felzárkóztatásához, társadalmi beilleszkedéséhez kapcsolódó differenciált hozzájárulásra való igényjogosultság számításánál figyelembe vett tanulókat a napközis alap normatívára való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.
i) A gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez biztosított hozzájárulás esetén az elszámolás az élelmezési napok száma alapján történik. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, iskolai) étkeztetésben résztvevők számának megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, hogy a gyermek, tanuló egyszeri vagy többszöri étkeztetésben részesül. Egy gyermek, tanuló után egyszer jár e hozzájárulás, ha számára legalább napi egyszeri főétkezés biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás.
j) A közoktatásról szóló törvény 1. számú melléklet második része határozza meg, hogy a normatív állami hozzájárulás megállapításához az óvodába felvett gyermeket, az iskolai oktatásban részt vevő tanulót, a kollégiumi ellátásban részesített tanulót milyen módon kell számításba venni. E rendelkezések alapján kell figyelembe venni a nem magyar állampolgárokat, az óvodai ellátottakat, a saját elhatározás alapján magántanulókat, a vendégtanulókat, a felnőttoktatásban résztvevőket, valamint a térítési díjat fizetőket és az alapfokú művészetoktatásban részesülőket. A vendégtanulók létszámának megállapításánál előbbieken túlmenően a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet feltételeit is figyelembe kell venni. A beszámoltató rendszerű szakképzésben résztvevők létszámát a felnőttoktatásban a levelező vagy más munkarend szerint oktatottakra vonatkozó előírások szerint kell meghatározni. E rendelkezések alkalmazásánál figyelembe kell venni a közoktatásról szóló törvény 124. §-ának (11)-(12) bekezdésében meghatározottakat is.
k) A szakképzésben részt vevő tanulók után - a fogyatékos gyermekek kivételével - csak akkor igényelhető normatív állami hozzájárulás, ha a tanuló a közoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint az első szakképesítés megszerzésére készül fel. E rendelkezések alkalmazásánál figyelembe kell venni a közoktatásról szóló törvény 124. §-ának (10) bekezdésében meghatározottakat is.
l) Az intézményirányító társulások támogatása jogcímen hozzájárulás - a bejáró gyermek, tanuló utáni hozzájárulás mellett - az után a gyermek, tanuló után igényelhető, aki a társult önkormányzatok önkormányzati törvényben kötelezően előírt feladatellátása keretében vesz részt óvodai, általános iskolai oktatásban. A városi önkormányzat által fenntartott intézménybe beíratott városi tanulók után e kiegészítő hozzájárulás nem jár. Intézményirányító társulás esetén abban az esetben vehető igénybe a 23. d) pont szerinti hozzájárulás, ha a közös intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén az állandó lakosok száma nem éri el a 3000 főt.
m) Az intézményirányító társulás keretében a közös feladatellátás alacsonyabb fajlagos ráfordítását a társulás létrehozását megelőző - addig önkormányzatonként számított - és a társulás létrehozását követő évre számított fajlagos (egy ellátott, oktatott gyermekre, tanulóra jutó) kiadás csökkentésével kell dokumentálni. Ha a társulás révén fajlagos ráfordítás csökkenés a tárgyév végén nem mutatható ki, a hozzájárulás igénylése jogszerűtlenné válik az év végi központi költségvetési támogatásokkal, hozzájárulásokkal való elszámolásoknál.
n) A normatív állami hozzájárulások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők.
o) A hozzájárulás szempontjából 3000, illetve 3500 fő alatti lakosúnak minősül az az önkormányzat, amelynek az illetékességi területén az állandó lakosok száma a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal 1997. január 1-jei adatai alapján nem érte el a 3000, illetve a 3500 főt.
p) Amennyiben a gyermek- és ifjúságvédő intézetben elhelyezett gyermek, tanuló részére nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatást, a normatív állami hozzájárulásokat a gyermek, tanuló ellátásáról gondoskodó nevelési-oktatási intézményt fenntartó önkormányzat veheti igénybe, a 23. f) és a 23. g) jogcímen biztosított hozzájárulások kivételével.
2. Ha a tanuló gyermek- és ifjúságvédő intézetben van elhelyezve, lakóhelyét az alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen található.
3. A közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények esetén - a 3. számú melléklet 6. pont b) és c) jogcímei kivételével - az intézmény székhelye szerinti önkormányzat igényelheti a normatív állami hozzájárulást és számol is el a hozzájárulással.
4. Amennyiben helyi önkormányzat más helyi önkormányzatnak 1998. január 1-jével ad át feladatot, illetve intézményt, az erről szóló megállapodás alapján a feladatot, intézményt átvevő helyi önkormányzatnak az általa a mutatószám felméréskor közölt adatok alapján jár a normatív állami hozzájárulás.
5. Amennyiben a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt nem helyi önkormányzatnak év közben ad át, illetve átvesz, a törvény 3. számú melléklet 14-23. pontjaiban felsorolt közoktatási jogcímekhez kapcsolódó mutatószám változásnál az alábbi eljárást kell alkalmazni:
- az átadás/átvétel hónapjáig a statisztikai alapokmány szerinti létszámmal,
- az átadás/átvétel hónapját követő hónaptól a feladatváltozást rögzítő megállapodással korrigált létszámmal kell számolni.
6. Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle ápoló-, gondozóotthoni intézményi, átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülők ellátása), amely az intézményben történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenes távollévők - kórházi ápolás, szabadság - is beszámítanak a gondozási napokba.
7. A 6. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok b) és c) jogcímű hozzájárulás teljes összege csak abban az esetben jár, ha a szolgáltatás egész évben működik, töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működtetés megszűnését követő hó 1-jéig jár.
8. A 7. pont szerinti „Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti szolgáltatások” jogcímű normatíva paraméterei alapján kiszámított összeg 80,4%-át a törvény 20. § (8) bekezdése szerinti SZJA-ként, 19,6%-át az ilyen megnevezésű normatív állami hozzájárulásként kell elszámolni.
9. Az állandó népességre vonatkozó adatok a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal adatai. A település állandó népességszámának megállapításához az 1997. január 1-jei állapotot kell figyelembe venni.

4. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

Helyi önkormányzatok színházi támogatása

A helyi önkormányzatok színházi támogatása 1998. évben összesen 4 770,0 millió forint.
Ebből:
a) Épületműködtetési hozzájárulás	2 878,6 millió forint
A költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó kőszínházat fenntartó helyi önkormányzatokat színházépület működtetési hozzájárulás illeti meg az alábbiak szerint:
Millió forint
Önkormányzatok	Működésihozzájárulás
Békés Megyei Önkormányzat (Jókai Színház)	74,0
Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház)	78,0
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat(Móricz Zsigmond Színház)	77,0
Tolna Megyei Önkormányzat (Deutsche Bühne)	*27,0
Veszprém Megyei Önkormányzat (Petőfi Színház)	89,0
Zala Megyei Önkormányzat (Hevesi Sándor Színház)	85,0
Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csokonai Színház)	118,0
Dunaújváros Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Bartók Színház)	13,0
Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház)	155,0
Kaposvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csiky Gergely Színház)	94,0
Kecskemét Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Katona József Színház)	84,0
Miskolc Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház)	118,0
Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház, Harmadik Színház)	140,0
Sopron Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Petőfi Színház)	77,0
Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház)	149,0
Székesfehérvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Vörösmarty Színház)	49,0
Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Szigligeti Színház)	90,0
Tatabánya Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Jászai Mari Színház)	35,0
Budaörs Városi Önkormányzat (Budaörsi Játékszín)	5,0
Budapest Főváros VIII. kerületi Önkormányzata (Bárka Színház)	55,0
Budapest Fővárosi Önkormányzat (Bp. Bábszínház, Fővárosi Operettszínház, József Attila Színház, Katona József Színház, Kolibri Színház, Madách Színház, Mikroszkóp Színpad, Radnóti Miklós Színház, Thália Színház, Új Színház, Vidám Színpad, Vígszínház)	1 266,6
Összesen:	2 878,6
b) Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás	1 498,4 millió forint*
A helyi önkormányzatokat a költségvetési rendeletükben tervezett színháztámogatási előirányzatuk arányában a művészeti kiadásokhoz hozzájárulás illeti meg. Az igénybevétel rendjét a művelődési és közoktatási miniszter 1998. január 31-éig rendeletben szabályozza.
* Amennyiben a Tolna Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Deutsche Bühne 1998. év folyamán a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata fenntartásába kerül át, úgy a támogatási előirányzat időarányos része átcsoportosul a Miniszterelnökség fejezet Magyarországi Németek Országos Önkormányzata előirányzatába.
c) Bábszínházak művészeti támogatása	113,0 millió forint
A helyi önkormányzatokat az önálló bábszínházak után művészeti támogatás illeti meg az általuk fenntartott, költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában működő, az a) pontban nem szereplő bábszínházak részére, a fenntartó önkormányzatok költségvetési rendeletükben tervezett támogatási előirányzat arányában. Az igénybevétel rendjét a művelődési és közoktatási miniszter 1998. január 31-éig rendeletben szabályozza.
d) Színházak pályázati támogatása	280,0 millió forint**
E támogatást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázati felhívása alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott - az a) pontban nem szereplő -, illetve az általuk támogatott szabadtéri színpadok, nemzetiségi színházak, valamint színházi vállalkozások és alternatív műhelyek igényelhetik, az önkormányzat ellenjegyzésével. Az e célra felosztható támogatási összeg megoszlása a következő:
Szabadtéri színházak	130,0 millió forint
Nemzetiségi színházak	40,0 millió forint
Színházi vállalkozások, alternatív műhelyek	110,0 millió forint
Az elosztásról kuratórium dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.
** Amennyiben nemzetiségi színház(ak) 1998. év folyamán az érintett országos kisebbségi önkormányzatok fenntartásába kerül(nek) át, úgy a támogatás időarányos része az érintett országos kisebbségi önkormányzatot illeti meg oly módon, hogy azt a helyi önkormányzat átadja a részére.

5. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok

Millió forint
Kiemeltelőirányzatszáma	Cél	Igénybevétel feltételei	Támogatásikeret
1.	Körjegyzőség támogatása	Az 1998. január 1. napján működő körjegyzőségek alaptámogatása körjegyzőségenként havi 70 000 forint.	1 000
Az alaptámogatáson túl további ösztönző támogatás illeti meg
a) a két községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma meghaladja az 1000 főt: a támogatás összege havi 90 000 forint;
b) a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma nem éri el az 1000 főt: a támogatás összege havi 70 000 forint;
c) a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1000 főt: a támogatás összege havi 140 000 forint;
d) a nagyközségi, városi (megyei jogú városi) székhelyű körjegyzőséget a székhelyhez kapcsolódó második és minden további, de legfeljebb nyolc község után: a támogatás összege községenként havi 50 000 forint.
Az ösztönző támogatás egy jogcímen vehető igénybe az 1997. január 1-jei lakosságszám alapján.
Körjegyzőségnek tekintendő a közös képviselő-testület hivatala is. Az 1998. évben megalakuló új körjegyzőséget a támogatás időarányos része illeti meg a megalakulását követő hónaptól.
A körjegyzőség (a közös képviselő-testület, a körjegyzői feladatokat ellátó nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat polgármestere nyújthatja be az igényt a Belügyminisztériumhoz a megyei TÁKISZ-on keresztül. Az igénybejelentést egész évre szólóan 1998. január 15-éig kell megtenni. Az igénybejelentés alapján a Belügyminisztérium intézkedik a támogatásnak a körjegyzőség részére a Kincstár által havi egyenlő részletekben a nettó finanszírozás keretében történő átutalására. Az első átutalás 1998. február hóban történik, amely a körjegyzőség támogatását a januári és februári havi ütemnek megfelelően együttesen tartalmazza.
A polgármester köteles a Belügyminisztériumnak a TÁKISZ útján bejelenteni, ha az éves igénybejelentést követően a körjegyzőség igényjogosultságában változás következik be. Ennek alapján a Belügyminisztérium intézkedik a Kincstár részére az év hátralévő időszakára a körjegyzőségnek utalandó támogatásról és annak havi ütemezéséről.
2.	Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása	Támogatásban részesül - a Határőrség Országos Parancsnoksága által kimutatott 1997. évi (közúti ki- és beléptetési) adatok alapján - minden határátkelőhelyet (kivéve vasúti átkelőt) fenntartó települési önkormányzat.	60
A támogatás átutalásáról a Belügyminisztérium 1998. március 15-ig intézkedik.
3.	Lakossági közműfejlesztés támogatása	A közműfejlesztések támogatásáról szóló 89/1991. (VII. 12.) Korm. rendelet alapján igényelhető.	2 000
4.	Települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása	Igényelheti minden helyi önkormányzat, amely lakossági folyékony települési hulladékgyűjtést ártalmatlanítás céljából saját önkormányzati szervezetével végez, vagy külső vállalkozóval végeztet. A támogatás az összegyűjtött és a szabályozott lerakóhelyek által igazolt ártalmatlanított lakossági folyékony hulladék után köbméterenként - áfával együtt - 15 km szállítási távolságig 100 Ft, 15 km szállítási távolság felett 120 Ft. Igényelhető utólag, az önkormányzathoz beérkezett, előzőek szerint igazolt és az önkormányzat által felülvizsgált számlák alapján, minden negyedévet megelőző hónap 20-áig a Belügyminisztériumtól a megyei TÁKISZ-on keresztül.	300
5.	Pincerendszerek és természetes	a) Pincerendszerek esetén:	1 110 Ft
partfalak veszélyelhárítási	Igényelheti  azon  -  veszélyeztetett  közterülettel  rendelkező  -
munkálatainak támogatása	település önkormányzata, amely a település szakszerűen kidolgozott komplex veszélyelhárítási programját és ezen belül annak 1998-ra vonatkozó munkatervét a Belügyminisztériumhoz benyújtotta.
A támogatásban részesülő veszélyelhárítási programokról (pincékről és kapcsolódó létesítményekről), valamint a támogatásnak a település vállalt önrészesedését is figyelembe vevő mértékéről - a sürgősség és a védendő közvagyon mérlegelésével - tárcaközi bizottság dönt.
Az ilyen célokra engedélyezhető összes támogatás összege maximálisan 650 millió Ft.
b) Természetes partfalak esetén:
Igényelheti az a települési önkormányzat, ahol a természetes partfalak mozgása a települést különösen veszélyezteti, és amely önkormányzat a Belügyminisztériumnak az érintett társminisztériumokkal egyetértésben megjelentetett részletes támogatási feltételei szerint - az abban közölt határidőig - támogatási igényét benyújtja.
A támogatás összegéről a tárcaközi bizottság javaslata alapján a belügyminiszter dönt.
Az e célra engedélyezhető összes támogatás maximálisan 460 millió Ft.
6.	Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása	Az előirányzat azoknak a települési önkormányzatoknak a támogatására szolgál, amelyeknél az önkormányzati, az állami és más szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízelvezetés, ártalmatlanítás magas ráfordítással végezhető. Az igénybejelentés rendjéről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium - az érintett társminisztériumokkal egyetértésben - tájékoztatót jelentet meg. Az igényekről tárcaközi bizottság dönt. A tárcaközi bizottság - a rendelkezésére álló előirányzat keretei között - az érintett szolgáltatói körben figyelembe veszi a szolgáltatás tényleges ráfordításait, az ebben várható változásokat, valamint a lakossági fogyasztás, illetve szolgáltatás arányait. A tárcaközi bizottság intézkedik arról is, hogy a megállapodás szerinti önkormányzatokhoz a jóváhagyott összeg átutalásra kerüljön. A szolgáltatásban részt vevő települési önkormányzatok közötti további megosztást az érintett önkormányzatoknak az átutalást követő 30 napon belül saját megállapodásuk szerint kell végrehajtaniuk. Amennyiben az előírt határidőig a megállapodás nem jön létre, a tárcaközi bizottság dönt. A jóváhagyott összeget az önkormányzatoknak a lakossági ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás céljaira kell felhasználniuk.	3 400
7.	Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása	Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények felújításának fedezetére szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat - kivételes esetben új eszköz beszerzését - a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. Kivételesen méltánylandó foglalkoztatáspolitikai érdekek esetén lehetőség van a működtetés támogatására is, amennyiben a településről más tömegközlekedési eszközzel munkába járni nem lehet.	150
Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú-közútpótló jelleggel érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság dönt. Az igénybejelentés feltételeiről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium az érintett társminisztériumokkal egyeztetett tájékoztatót jelentet meg.
8.	Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása	Azonos összegű támogatásra jogosultak az 1998. január 1-jén működő helyi kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzaton keresztül, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok.	350
A támogatás a kisebbségi önkormányzatokat működési költségeikre illeti meg. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 1998. január 10-ig tájékoztatja a kisebbségi önkormányzatokat az őket megillető támogatás összegéről, és ezzel egyidejűleg intézkedik a Belügyminisztérium útján a Kincstár felé a támogatásnak az érintett önkormányzatok részére két egyenlő részletben 1998. január 31-ig, illetve 1998. július 31-ig történő átutalására.
Az év közben megszűnő kisebbségi önkormányzat - gazdálkodásának végrehajtó szerve útján - a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a megszűnést követő 30 napon belül az idevonatkozó bizonylatok becsatolásával elszámol a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felé, és egyidejűleg intézkedik a Belügyminisztérium felé az őt meg nem illető - de legalább időarányos - támogatási előirányzatról történő lemondás iránt, továbbá a Kincstár felé az ennek megfelelő összeg visszautalásáról.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a Belügyminisztérium útján intézkedik a Kincstár felé a további folyósítás megszüntetéséről.
A támogatási keretből 15 millió forint szolgálja az 1998. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását követően újonnan megalakult helyi kisebbségi és kisebbségi települési önkormányzatok működését. Támogatás csak azon a településen működő kisebbségi önkormányzatokat illeti meg, ahol a választást megelőzően kisebbségi önkormányzat nem működött. A támogatás összege legfeljebb az 1998. január 1-jén működő kisebbségi önkormányzatok éves támogatási összegének időarányos összege lehet.
Az újonnan megalakult kisebbségi önkormányzatok igényének kielégítése után fennmaradó részt a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal egyenlő arányban osztja szét a választást követően megalakult valamennyi kisebbségi önkormányzat között.
Az így elkülönített összeg felosztásáról és a települési önkormányzatokon keresztül a kisebbségi önkormányzatok részére történő átutalásáról a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a Belügyminisztérium útján intézkedik a Kincstár felé.
9.	Gyermeknevelési támogatás	Három vagy több kiskorú gyermek családon belüli neveléséhez biztosított szociális támogatás. A jogosultsági kört, a támogatás feltételeit és mértékét a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény határozza meg. A támogatás igénybevétele az önkormányzatok által havonta kifizetett összegek alapján történik. Az igénylés rendjét az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szabályozza.	9 500
10.	Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján járó, a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermekes családok részére járó rendszeres gyermekvédelmi támogatás önkormányzatok által kifizetett összeg 70%-ának fedezetére szolgál. Igénybevétele az önkormányzatok által havonta kifizetett összegek 70%-a alapján, az időskorúak járadékánál a bentlakásos szociális intézményben ellátottak és a hajléktalan személyeknek kifizetett támogatások 100%-a alapján történik. Az igénylés rendjét az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet tartalmazza.	17 220
Megilleti továbbá a támogatás az önkormányzatokat a 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-ára.
11.	Gyermek és ifjúsági feladatok	A támogatási keret felhasználásáról a Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács dönt.	130
12.	Szakmai fejlesztések támogatása	Igényelhetik a helyi önkormányzatok fenntartási körükbe tartozóan	2 543
a) a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítéséhez,
b) az iskolában működő internet-szolgáltatás üzemeltetéséhez a szolgáltatás működéséről szóló nyilatkozattal, abban az esetben, ha a Művelődési és Közoktatási Minisztérium az internet-szolgáltatóval szerződést kötött.
A támogatás igénylésének, a folyósítás rendjének és - e törvény figyelembevételével - az elszámolás részletes feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium - a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével - 1998. január 31-ig jelenteti meg.
13.	Pedagógus szakvizsga és továbbképzés	Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk foglalkoztatott pedagógusok kötelező továbbképzéséhez és a szakvizsga letételének megszervezéséhez. A támogatás igénylésének, a folyósítás rendjének és - e törvény figyelembevételével - az elszámolás részletes feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium - a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével - 1998. március 31-ig jelenteti meg.	3 486
14.	Körzeti, térségi feladatok támogatása	Igényelhetik a megyei (fővárosi) önkormányzatok a fővárosi és a megyei közalapítványok működéséhez, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokhoz, valamint a pedagógiai szakszolgálatok tevékenységéhez. A támogatás közalapítványt megillető részének átutalási kötelezettsége mellett is a megyei (fővárosi) önkormányzat számol el az e címen rendelkezésre bocsátott előirányzatok felhasználásáról. A támogatás igénylésének, a folyósítás rendjének és - e törvény figyelembevételével - az elszámolás részletes feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium - a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével - 1998. március 31-ig jelenteti meg.	3 231
15.	Pedagógusok szakkönyv-vásárlásának támogatása	Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus munkakörben foglalkoztatottak után. Az igényjogosultság részletes feltételeit a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet határozza meg. A támogatás igénylésének módjáról a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998. március 31-ig részletes tájékoztatót ad ki. A folyósítás egy összegben, a kormányrendeletben meghatározott kötelezettség teljesítési határidejének megfelelően történik.	1 220
16.	Tankönyvvásárlás támogatása	Igényelhetik a helyi önkormányzatok az 1998/1999. évi tanévre tervezett tanulói létszám alapján. Az igénylés és az elszámolás eljárási rendjét a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998. március 31-ig jelenteti meg. A támogatás folyósításáról - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium javaslata alapján - a Belügyminisztérium 1998. augusztus hónapban intézkedik.	1 592
17.	Érettségiztetés, szakvizsgáztatás támogatása	Igényelhetik a helyi önkormányzatok a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet szerint, az érettségiztetés és szakvizsgáztatás díjazásához. A hozzájárulás feltételeit, az igénylés, a folyósítás és az elszámolás rendjét a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998. március 31-ig jelenteti meg. A folyósítás utólag, egy összegben történik.	500
18.	Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás	Igényelhetik települési és megyei/fővárosi önkormányzatok az általuk fenntartott nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez. A támogatás részletes pályázati feltételeit, az igénylés és az elszámolás rendjét - a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium egyetértésével - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998. március 31-ig jelenteti meg.	400
19.	Helyi önkormányzati hivatásos zenekarok és énekkarok támogatása	A támogatás önkormányzati körben történő igénybevétele feltételeiről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998. február 15-ig ad tájékoztatást. A pályázatok elbírálásáról kuratórium dönt.	230
20.	Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz	A központi költségvetés egyszeri hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatoknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott körön kívüli feladatellátás racionálisabb megszervezése, szükségtelen foglalkoztatás megszüntetéséhez kapcsolódóan felmerülő kötelezettségei teljesítéséhez.	1 500
A pályázat feltételeit a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben 1998. január 31-ig jelenteti meg.
21.	Dél-Buda-Rákospalota metró építése	Az előirányzatot a 1027/1997. (III. 5.) Korm. határozat végrehajtására a Fővárosi Önkormányzat veheti igénybe úgy, hogy a beruházó a majdani üzemeltető, a BKV Rt. A folyósítás a Kincstáron keresztül történik. A támogatás teljesítmény alapján, az előirányzat mértékéig - a fővárosra és a központi költségvetésre előírt 40-60%-os arány betartásával - vehető igénybe.	200
22.	Pedagógusok minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítése	Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott nevelési, oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus munkakörben, pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak után az 1998. szeptember 1-jén bevezetésre kerülő keresetkiegészítés fedezetének megteremtésére. A támogatás igénylésének, a folyósítás rendjének feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium - a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével - 1998. március 31-ig jelenteti meg. Az 1998. évi támogatási összeg folyósítása - a juttatás bevezetését követő hónaptól - havi egyenlő részletekben történik.	2 436,6
23.	Fővárosi József Attila Gimnázium új helyen történő kialakításának támogatása	Igénybe veheti a Fővárosi XI. Kerületi Önkormányzat a Belügyminisztériumhoz benyújtott, a feladat végrehajtását bemutató kiviteli és pénzügyi terv alapján két egyenlő részletben, április és augusztus hónapban.	200
Központosított előirányzat összesen	52 758,6

6. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása

1. Önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzat támogatása
A forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés esetén az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet. E támogatást csak az az önkormányzat igényelheti, amely a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására (helyi adóztatás - különösen az iparűzési adó alapjának csökkenése miatti adómérték emelése -, vagyonhasznosításból származó jövedelmek, pénzeszköz-átvétel stb.) és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések (pl. intézmények társulásos működtetése, körjegyzőség, hatósági feladatok társulás útján való ellátása) mellett sem képes a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31. előtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok 1998. évben esedékes kamatai teljesítésére.
Nem igényelhet támogatást ezen a címen az a helyi önkormányzat, amely
a) helyi adó bevezetéséről nem döntött,
b) a tárgyévi összes felhalmozási célú bevételein túl tervezi a felhalmozási célú kiadásait, ideértve az 1991. január 1. után felvett fejlesztési célú hitel törlesztését és annak kamatait.
Felhalmozási célú bevételként a felhalmozási célra kapott támogatás vagy átvett pénzeszköz, a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott települések támogatásának a helyi önkormányzatot - a személyi jövedelemadóból - megillető előirányzat 50%-a, a lakossági befizetés (beleértve a helyi adóból származó kommunális adót is, amennyiben azt az önkormányzati rendelet kifejezetten egy adott beruházási célra vetette ki), az önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei, a pénzmaradvány felhalmozási célú része, a felhalmozási kiadások áfa-tartalmának visszatérített összege, valamint a felhalmozási célra felvett hitel vehető figyelembe;
c) intézményeit is ideértve, 3 hónapra vagy ennél hosszabb időre lekötött tartós bankbetéttel rendelkezik, kivéve, ha a bankbetét összege nem haladja meg a b) pont szerinti felhalmozási célú bevételeknél átmenetileg fel nem használt forrásokat;
d) az egészségügyi, szociális, oktatási intézmények intézményenkénti kihasználtsága az 50%-ot nem éri el, kivéve azt a települési önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel;
e) az alacsony kihasználtsággal működő intézményeinek társulás útján történő közös fenntartását nem kezdeményezte.
A forráshiány összegének megállapításánál csak a kötelező önkormányzati feladatok 1997. évi tényleges működési kiadásait - az 1998. évi költségvetési törvényből fakadó kötelezettséggel, továbbá az államháztartás alrendszereitől átvett kötelező feladatok előirányzatának összegével növelten - lehet figyelembe venni.
Amennyiben a helyi önkormányzat egy ellátottra, lakosra jutó 1997. évi teljesített működési kiadásainak összege az 1996. évi teljesített működési kiadások (13%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó, az önkormányzatok egymás közötti pénzeszköz-átvételével tisztított átlagának 140%-át meghaladja, illetve annak összege nem éri el az 1996. évi teljesített működési kiadások (13%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó, az önkormányzatok egymás közötti pénzeszköz-átvételétől tisztított átlagának 80%-át, akkor a forráshiány számított összegét - a TÁKISZ javaslatára - csökkenteni, illetve növelni lehet. A számítást az OEP finanszírozási kör figyelembevétele nélkül kell elvégezni.
Az önkormányzattól elvárható bevételek és az elismerhető kiadási szint számításához e törvény alapján a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium részletes módszertani útmutatót készít, és arról - a területileg illetékes TÁKISZ-okon keresztül - a helyi önkormányzatokat 1998. március 10-ig tájékoztatja.
A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz a TÁKISZ-okon keresztül nyújthatják be. A TÁKISZ-okhoz való beérkezés időpontja:
- 1998. április 30.
- 1998. szeptember 30.
Az igénylést a következő dokumentumokkal kell megküldeni (az 1998. első félévre vonatkozó dokumentumok csak a második határidőre szükségesek):
- az 1997. évi költségvetés végrehajtásáról, az 1997. évi önkormányzati pénzmaradvány megállapításáról és felhasználásáról, az 1998. évi költségvetésről, és az
- 1998. első félévi beszámolóról szóló képviselő-testületi előterjesztés és rendeletet, illetőleg határozat,
- az 1990. december 31. előtti hiteltartozás és kamatai 1998. évet érintő kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat,
- működési célú éven belüli hitelek és azok kamatainak (kivéve a munkabérhitelek) igazolásáról szóló banki bizonylat,
- a képviselő-testület nyilatkozata a c)-e) pontokban foglaltak igazolására.
A TÁKISZ-ok az előzőekben jelzett határidőket követő 30 napon belül a rendelkezésre álló dokumentumok és helyi ismereteik alapján rövid szöveges és számszaki elemzést készítenek a figyelembe vehető forráshiány összegére. A kérelmeket és azok mellékleteit önkormányzatonként 2 példányban a Pénzügyminisztérium részére küldik meg.
A kérelmek döntés-előkészítése során - indokolt esetben - a Pénzügyminisztérium és Belügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól. A támogatások odaítéléséről készített közös javaslatot a pénzügyminiszter és a belügyminiszter bemutatja az Országgyűlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottságának. Ezt követően támogatásuk odaítéléséről a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt. A döntésüket - évenként két alkalommal - a Magyar Közlönyben teszik közzé. Az átutalás - a nettó finanszírozás keretében - a közzététel hónapjáig időarányosan járó támogatásra szólóan egy összegben, a további részre vonatkozóan havi ütemezésben történik.
2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára.
a) Visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg.
A visszatérítendő kamattámogatás legfeljebb a jegybanki alapkamat +1% mértékig nyújtható. A kamattámogatás kamatmentes. Visszatérítését a hitel lejáratát követő évben kell megkezdeni. A kamattámogatás visszatérítésének időtartama nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje. A kérelemhez mellékelni kell a pénzintézeti hitelről kötött megállapodást, az önkormányzat saját forrásaira és a fizetőképességére vonatkozó nyilatkozatot, a kamattámogatás visszatérítéséhez előkészített megállapodás tervezetét és az ezeket bizonyító okiratokat.
b) Az adósságrendezés megindítását követően, az adósságrendezési eljárás időtartama alatt a forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés és az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a helyi önkormányzat támogatást igényelhet. E támogatást csak az a helyi önkormányzat igényelheti, amely a források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben vagy a működési válságtervben foglalt feladatok ellátására.
A visszterhes kamattámogatás és a működési támogatás igénylésének és elbírálásának rendjét a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 10-14. §-ai rögzítik.
A kérelmek döntés-előkészítése során indokolt esetben a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól.
c) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás vehető igénybe.
A pénzügyi gondnokok díjának folyósításáról - a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően - a belügyminiszter intézkedik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 9. §-a alapján.
A pénzügyi gondnok díjának összege 1998-ban legalább 600 ezer forint, legfeljebb 2500 ezer forint.

7. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása

Hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok állami támogatásának feltételei:
A hivatásos önkormányzati tűzoltóság állami támogatásának megállapítása - az egyes ellátási körzetekhez tartozó térségek eltérő természeti és épített környezeti adottságai miatt - többelemes normatíva alkalmazását indokolja.
A tűzoltási, a tűzmegelőzési és a műszaki mentési feladatok ellátásának feltételeit leginkább jellemző alábbi szakmai mutatók és azokhoz kapcsolódó normatívák alapján történik az egyes érdekelt önkormányzatok állami támogatásának megállapítása:
1. a) A személyhez kötődő juttatások és járulékok alapján számított támogatás összegét a létszámnormatíva (1 309 698 Ft/fő) és a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság 28/1996. (XI. 26.) BM rendeletben meghatározott létszámának - kivéve a készenléti szolgálattal nem rendelkező parancsnokságok létszáma - szorzata adja. A normatíva tartalmazza a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hszt.) meghatározott pótlékok 1997. november 1-jétől, illetve 1998. november 1-jétől történő bevezetésének és a bérfejlesztés feltételét.
b) A Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság - a Hszt. 342. § (2) bekezdésének e) pontjában, valamint a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján kiadott 20/1997. (III. 19.) BM rendelet szerint - megyei illetékességű középirányító tevékenységet ellátó hivatásos állományú tagjai 1997. november 1-jétől illetménykiegészítésre jogosultak. Ezért az 1. a) pontban meghatározottakon túl a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság a létszáma és 6711 Ft/fő létszámnormatíva szorzatának megfelelő támogatásban részesül.
2. A készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságok működtetési (dologi) kiadásai alapján számított támogatást
a) a tűzoltó laktanyák üzemeltetésénél a telekkönyvi nyilvántartásban, illetve a használatbavételi engedélyekben bejegyzett fűtéssel, világítással ellátott nettó alapterület és az 1 m2-re vetített normatíva (3000 Ft) szorzatának,
b) a tűzoltó járművek üzemeltetésénél az 59/1995. (V. 30.) Korm. rendeletben tűzoltó-parancsnokságonként meghatározott tűzoltó járművek számának, és a járművek 3 év átlaga alapján számított futásteljesítményének, valamint az üzemeltetési és karbantartási normatíva (50 Ft/km) szorzatának,
c) a különleges szerek: emelőkosaras gépjármű, gépezetes létra, daru, műszaki mentő, gyorsbeavatkozó, porral oltó gépjármű, habbal oltó gépjármű, olajbalesetet elhárító gépjármű, az 59/1995. (V. 30.) Korm. rendeletben és az 1997. évben központi fejlesztési források terhére vásárolt eszközök tűzoltó-parancsnokságonként meghatározott járműszám, illetve az évi rendszeres és kötelező műszaki felülvizsgálat átlagos normatívája (300 000 Ft/db) szorzatának,
a speciális szerek: búvárszer, tűzoltóhajó, légzőbázis, turbóreaktív oltógépjármű, porhab kombinált oltójármű, lánctalpas erdőtüzes gépjármű, konténerszállító gépjármű műszaki felülvizsgálatának kiadásához az eszközök szerenkénti normatívája (250 000 Ft/db) szorzatának,
d) a működéssel kapcsolatos egyéb dologi kiadások fedezetéhez (irodaszer, tisztítószer stb.) a 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet szerinti létszám és a számított (27 033 Ft/fő) normatíva szorzatának
összege adja.
3. A készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok állami támogatására a 28/1996. (XI. 26.) BM rendeletben megállapított létszám alapján 2 450 000 Ft/fő, amelyből személyi kiadásokra 2 050 000 Ft/fő, működési kiadásokra 400 000 Ft/fő normatívával számított összeg áll rendelkezésre.

8. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához

I. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához a következő támogatások vehetők igénybe.
1. Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók
a)	óvodai neveléséhez:	23 000 Ft/fő
b)	általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatásához:
- a kisebbségi nyelv oktatása esetén:	24 500 Ft/fő, vagy
- cigány etnikumhoz tartozók felzárkóztató oktatása esetén:	24 000 Ft/fő, vagy
- kisebbség nyelvén vagy két tanítási - kisebbségi és magyar - nyelven történő oktatás esetén:	27 000 Ft/fő
A helyi önkormányzat a 3. számú mellékletben meghatározott normatív hozzájárulás mellett kiegészítő támogatást igényelhet az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók részére szervezett óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz. A b) pont alatt felsorolt kiegészítő támogatás tanulónként egy jogcímen vehető igénybe.
A kiegészítő támogatás akkor igényelhető, ha
a) szülői igény alapján a nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása a művelődési és közoktatási miniszter által kiadott vagy jóváhagyott, illetőleg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által megküldött vagy jóváhagyott nemzeti, etnikai kisebbségi nevelési, oktatási tervek, programok, tantervek, 1998. szeptember 1. napjától az első és a hetedik évfolyamon a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve, illetve az óvodai nevelésre kiadott irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv, nevelési terv alkalmazásával folyik. A cigány kisebbséghez tartozók nevelése, oktatása esetén további feltétel, hogy ha a nevelés, oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik, akkor legalább heti 6 tanórai vagy tanórán kívüli foglalkozást biztosítsanak a program megvalósításához,
b) a nevelési-oktatási intézmény alapító okirata tartalmazza a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátását.
Nem jár a támogatás abban az esetben, ha az óvoda, általános iskola olyan településen működik, amelyen nem alakult helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló, kivéve, ha legalább nyolc ugyanahhoz a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó szülő kezdeményezte az óvodai nevelés, iskolai oktatás indítását. Ha az óvoda, iskola olyan településen működik, amelyen nem alakult helyi kisebbségi önkormányzat, a támogatás az előzőekben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor vehető igénybe, ha az országos kisebbségi önkormányzat véleménye alapján az nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el.
E támogatást a kisebbségi oktatás többletfeladatainak ellátására, a kisebbség nyelvének tanításához, illetve a kisebbségi nyelven folyó tanításhoz szükséges tanórai foglalkozások időkeretének, az osztálybontáshoz szükséges időkeretnek, a kisebbségi oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítására kell fordítani.
2.	Kiegészítő támogatás a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléshez, iskolai neveléshez, oktatáshoz:	20 000 Ft/fő
A helyi önkormányzat az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás megszervezéséhez az 1. pontban meghatározott támogatás mellett igényelheti e támogatást a következő feltételek együttes megléte esetén:
a) az óvoda gyermeklétszáma a nevelési év első közoktatási statisztikai adata szerint a 60, az iskola tanulólétszáma a 130 főt nem haladja meg, és a településen az adott nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás egy óvodában, illetve iskolatípusonként egy iskolában folyik,
b) a nevelési-oktatási intézményben ugyanazon az évfolyamon csak egy óvodai csoport, iskolai osztály van.
3.	Kiegészítő támogatás a cigány tanulók kollégiumi neveléséhez:	10 000 Ft/fő
A kiegészítő támogatás a kollégiumba felvett cigány tanulók után igényelhető, ha a szülők kérésére legalább heti 6 órában, legfeljebb három tanulóból álló csoport keretében felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozást szerveznek. 1998. szeptember 1-jétől további feltétel, hogy a kollégium pedagógiai programja tartalmazza e feladatokat.
II.	Kiegészítő támogatás a könyvtári feladatok ellátásához és/vagy az informatikai oktatáshoz:	2 200 Ft/fő
A támogatást a helyi önkormányzat a nappali rendszerű oktatásban részt vevő iskolai tanulók után veheti igénybe a szakmai feltételek megléte esetén.
A támogatás a következő célokra használható fel:
a) többször használatos (tartós) tankönyvek beszerzésére,
b) az iskola könyvtári állományának bővítésére,
c) az önkormányzati fenntartású közművelődési könyvtár állományának bővítésére, amennyiben az iskolai könyvtárként is működik,
d) informatikai oktatási segédanyagok (CD ROM, videokazetta stb.), valamint informatikai berendezések vásárlására.
Könyvtári ellátásnak minősül, ha a tanulók részére a könyvtári szolgáltatást a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben meghatározottak figyelembevételével szervezik meg, függetlenül attól, hogy az oktatási intézményben vagy ezen kívül biztosított a szolgáltatás.

9. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

A fegyveres erők költségvetési létszáma

A Magyar Honvédség létszáma (fő):
Megnevezés	Létszám
Tiszt	8 715
Tiszthelyettes	8 924
Szerződéses állomány	5 000
Sor- és tanintézeti hallgatói állomány együtt	21 926
Honvédségi közalkalmazott és köztisztviselő együtt	11 010
Mindösszesen	55 575
A Határőrség létszáma (fő):
Megnevezés	Létszám
Tiszt	1 984
Tiszthelyettes és zászlós	6 780
Tanintézeti hallgató	207
Sorállomány	2 840
Határőrségi közalkalmazott és köztisztviselő együtt	2 445
Mindösszesen	14 256

10. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

Fejezeti kezelésű támogatási célprogramok egyes szabályai

1. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 5. alcím, 1. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a koncessziós díj (a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós szerződésekből származó - a koncesszióba adással kapcsolatos költségek levonása után fennmaradt - egyszeri koncessziós díj 70%-a, majd az évente fizetendő koncessziós díj 70%-a),
b) a koncessziós szerződés megszegése miatt érvényesített követelések alapján befolyt összegek, továbbá a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 22. §-a alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes összege,
c) a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 104. §-a alapján megállapított és megfizetett pénzbírságok teljes összege,
d) az előirányzat terhére nyújtott visszatérítendő támogatások visszafizetéséből származó összeg.
2. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport tekintetében bevétel: visszatérítési kötelezettséggel adott támogatások tárgyévi megtérülése.
3. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 2. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) az erdőfenntartási járulék,
b) az erdővédelmi bírság,
c) az újraerdősítési költség,
d) az erdőgazdálkodási bírság.
4. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 3. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a földvédelmi járulék,
b) a földvédelmi bírság,
c) a talajvédelmi bírság.
5. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 4. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a tenyésztési hozzájárulás,
b) az állattenyésztési bírság,
c) a lóverseny-totalizatőr forgalma.
6. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 5. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) az államot megillető halászati jog haszonbérbe adása,
b) az állami halászjegy és az állami horgászjegy díja,
c) a halászvizsga és a horgászvizsga díja,
d) halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság,
e) a halászat céljait elősegítő egyéb önkéntes befizetések,
f) jogszabályban előírt egyéb befizetések,
g) halászatfejlesztési hozzájárulás.
7. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 6. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díjak (vadászjegyek, vadászati engedélyek, trófeabírálat díja stb.),
b) a vadvédelmi hozzájárulás,
c) a vadgazdálkodási bírság.
d) a vadvédelmi bírság.
8. A XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím tekintetében bevétel:
a) a turisztikai hozzájárulás,
b) a turisztikai hozzájárulás mértéke:
ba) a kereskedelmi szálláshelyek - fizető-vendéglátás kivételével - éves nettó árbevételének 2%-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők:
- 081100 szállodai szolgáltatás,
- 081210 turistaszállás-szolgáltatás,
- 081220 panziószolgáltatás,
- 081230 kempingszolgáltatás,
- 081240 nyaraló szolgáltatás,
bb) a vendéglátóhelyek éves nettó árbevételének 1%-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők:
- 082100 éttermi vendéglátás,
- 082200 cukrászdai vendéglátás,
- 082300 egyéb nyílt árusítású vendéglátás,
bc) az utazásszervezői és egyéb turisztikai szolgáltatások:
- 094320 utazásszervezés és/vagy - közvetítői tevékenység éves árrésének és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások éves árrésének 1%-a,
- 094320 idegenvezetési tevékenység éves nettó árbevételének 1%-a,
- 113110 személygépkocsi-kölcsönzésből származó éves nettó árbevétel 2%-a,
- 113110 vezető nélküli sportjárművek kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
- 113120 kezelőszemélyzet nélküli vízi sporteszközök kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
- 113130 kezelőszemélyzet nélküli sportrepülők kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
- 113430 személyi használatú cikkek (kerékpár, vízi bicikli, szörf) kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,
- 191950 játékautomaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a,
- 191990 sétakocsikázás- és lovagoltatás-szolgáltatásból származó éves nettó árbevétel 1%-a,
- 195120 pénznyerő automaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a,
- 195130 játékkaszinók működtetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a.
c) az előirányzat terhére nyújtott visszatérítendő támogatások visszafizetéséből származó összeg,
d) „pályázati eljárási díj” bevétel.
9. A XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím tekintetében bevétel: a vételárrész [az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. § (6) bekezdés].
10. Turisztikai hozzájárulást fizetnek a 8. pont ba)-bc) alpontjaiban meghatározott tevékenységet folytató jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók.
11. A turisztikai hozzájárulás befizetésének teljesítésére év közben a vállalkozók előleget fizetnek, az előleg alapja a tárgyévet megelőző teljes év nettó árbevételének (az utazásszervezés és/vagy közvetítő tevékenységnél árrésének) időarányos része. Az így kiszámított díjat a vállalkozók negyedévenként vallják be, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint. Az év közben újonnan alakult vagy átalakult vállalkozások előlegének alapja a meghatározott tevékenységekből várható éves árbevétel (az utazásszervezés és/vagy közvetítő tevékenységnél árrés), amelynek összegét a vállalkozásnak az alakulástól, illetve átalakulástól számított 15 napon belül be kell jelentenie az állami adóhatósághoz. A turisztikai hozzájárulás fizetésének határidejére féléves, majd negyedévenkénti előlegfizetési kötelezettség vonatkozik. Az éves adatok alapján számított előlegfizetés mértéke az első félévre 50%, a harmadik negyedévben 30%, a negyedik negyedévben 20%. A tárgyévi befizetés határideje az első félévet követő hónap 20., illetve a tárgynegyedévet követő hónap 20. napja. A turisztikai hozzájárulásról a tárgyévet követő május 31-éig kell bevallást adni. A kötelezettség és a tényleges befizetés közötti különbözet rendezésének (befizetés, visszaigénylés) határideje július 20.
12. A 8. pont ba)-bc) alpontjaiban meghatározott árbevétel alatt a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 45. § (1)-(2) bekezdésének alapján meghatározott értékesítés nettó árbevétele értendő, amely az e tevékenységekkel kapcsolatos alvállalkozói tevékenységek és/vagy bérmunkák ellenében kifizetett összegekkel csökken.
13. A turisztikai hozzájárulásként fizetendő összeget a befizető ráfordításként (költségként) számolhatja el.

11. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. költségvetési befizetési kötelezettségei és a privatizációval, a vagyonkezeléssel összefüggő ráfordítása

Megnevezés	1998. évielőirányzat,millió Ft
1. Költségvetési befizetési kötelezettség
-	az állami vagyon privatizációja bevételéből	8 000
-	az állami vagyon utáni részesedés, az adóskonszolidációs követelések értékesítése alapján együttesen	12 000
Összesen:	20 000
2. Ráfordítások
-	közvetlen privatizációs és privatizációt előkészítő kiadások (díjak, jutalékok), vagyonkezeléssel kapcsolatos ráfordítások	6 000
-	működési költségek összesen	3 000
-	a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések	2 500
-	reorganizációra a Kormány egyedi jóváhagyásával ebből éves szinten 1000 millió forint értékig, ügyletenként 200 millió forint összeghatárig az ÁPV Rt. Igazgatósága - a Kormány félévenkénti utólagos tájékoztatása mellett - dönthet. Az ÁPV Rt. által nyújtott tulajdonosi hitel törlesztése az előirányzatot nem növelheti meg.	17 000
-	agrár reorganizációs program kamatterheinek átvállalása	3 000
-	nem biztosítható mezőgazdasági elemi károk kezelése	700
-	mezőgazdasági alaptevékenységek beruházási támogatása	1 300
-	a honvédelmi célú erdőgazdaságok reorganizációs ráfordításai	500
-	a gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatására a Központi Környezetvédelmi Alapba félévente egyenlő összegű átutalás	1 000
-	a területfejlesztés központi, megyei és regionális programjainak támogatására a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint	7 000
ebből:
= Borsod-Abaúj-Zemplén megye	1 500
= Nógrád megye	360
= Szabolcs-Szatmár-Bereg megye	900
-	nem az ÁPV Rt. portfóliójába tartozó volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítása	800
Összesen:	42 800

12. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

1. ÚTALAPA bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

Millió forintban
Elő-	Ki-					Elő-	Ki-
irány-	emelt		BEVÉTELEK			irány-	emelt		KIADÁSOK
zat	elő-			1998. évi		zat	elő-			1998. évi
cso-	irány-			előirányzat		cso-	irány-			előirányzat
port	zat		Kiemelt előirányzat neve			port	zat		Kiemelt előirányzat neve
száma						száma
1.			Közút üzemeltetés	9 500,0
1.			Üzemanyagokat terhelő befizetett jövedéki adó hányada	71 600,0		2.			Közútkezelő szervezetek saját útfenntartási munkálataira	4 400,0
2.			Gépjármű túlsúlydíj	400,0		3.			Külső kivitelezői útfenntartás	13 160,0
3.			Belföldi gépjárműadó	5 000,0		4.			Út-, hídépítés	12 040,0
4.			Külföldi gépjárműadó	1 900,0		5.			Útkorszerűsítés	2 410,0
5.			Külső szervtől átvett pénzeszköz	500,0		6.			Hídkorszerűsítés	750,0
6.			Egyéb bevétel	350,0		7.			Előkészítés	3 420,0
8.			Gépészeti, műszaki fejlesztés	500,0
9.			Közúti telepek fejlesztése	200,0
10.			Műszaki fejlesztés, kutatás	50,0
11.			Önkormányzatok támogatása	900,0
12.			Folyó kamat, járulékfizetés	8 500,0
13.			ÁFA fizetés	9 770,0
14.			Fogyasztási adó visszatérítés megtérítése	5 400,0
15.			Egyéb kiadás	1 750,0
16.			Befizetés a központi költségvetésbe	7 000,0
Folyó bevételek	79 750,0					Folyó kiadások	79 750,0
7.			Külföldi hitelfelvétel IBRD III.	1 300,0		17.			Hiteltörlesztés	6 300,0
8.			Külföldi hitelfelvétel EIB I.
9.			Külföldi hitelfelvétel EIB II.	4 500,0
ÖSSZES BEVÉTEL	85 550,0					ÖSSZES KIADÁS	86 050,0
Folyó bevételek	79 750,0
Folyó kiadások	79 750,0
GFS. egyenleg	0,0

2. VÍZÜGYI ALAPA bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

Millió forintban
Elő-	Ki-					Elő-	Ki-
irány-	emelt		BEVÉTELEK			irány-	emelt		KIADÁSOK
zat	elő-			1998. évi		zat	elő-			1998. évi
cso-	irány-			előirányzat		cso-	irány-			előirányzat
port	zat		Kiemelt előirányzat neve			port	zat		Kiemelt előirányzat neve
száma						száma
1.			Áruk szolgáltatások, ÁFA	450,0
1.			Vízkészletjárulék	5 150,0		2.			Vízügyi állami alapfeladatok	1 404,0
2.			Egyéb folyó bevétel	60,0		3.			Kamatfizetés	5,0
4.			Víztársulati fenntartás	300,0
5.			Vízminőségi kárelhárítás költségvetési szervek útján	0,0
6.			Működési kiadások	101,0
7.			K+F munkák	0,0
8.			Beruházási támogatás: ipar	100,0
9.			Beruházási támogatás: víztársulati beruházás	400,0
10.			Beruházási támogatás: víziközmű-társulati beruházás	100,0
11.			Önkormányzati beruházások támogatása	2 336,0
12.			Egyéb kiadások	14,0
Folyó bevétel	5 210,0					Folyó kiadások	5 210,0
13.			Hiteltörlesztés pénzintézetnek	15,0
ÖSSZES BEVÉTEL	5 210,0					ÖSSZES KIADÁS	5 225,0
Folyó bevételek	5 210,0
Folyó kiadások	5 210,0
GFS. egyenleg	0,0

3. MUNKAERŐ-PIACI ALAPA bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

Millió forintban
Elő-	Ki-					Elő-	Ki-
irány-	emelt		BEVÉTELEK  [LÁBJEGYZET_3] 			irány-	emelt		KIADÁSOK
zat	elő-			1998. évi		zat	elő-			1998. évi
cso-	irány-			előirányzat		cso-	irány-			előirányzat
port	zat		Kiemelt előirányzat neve			port	zat		Kiemelt előirányzat neve
száma						száma
1.			Munkaadói járulék	89 862,0		1.			Aktív foglalkoztatási eszközök
2.			Munkavállalói járulék	31 164,7			1.		Egyéb aktív foglalkoztatási eszközök	28 200,0
3.			Egyéb bevétel	597,2			2.		Foglalkoztatást fenntartó támogatás	1 000,0
4.			Rehabilitációs hozzájárulás	1 600,0		2.			Szakképzési célú kifizetések	4 100,0
5.			Visszterhes támogatások törlesztése	100,0		3.			Munkanélküli ellátások	57 613,3
7.			Szakképzési hozzájárulás	4 000,0		4.			Jövedelempótló támogatás	20 260,1
8.			Szakképzési kamatmentes kölcsön visszafizetés	100,0		5.			Bérgarancia kifizetések	420,0
9.			Bérgarancia támogatás törlesztése	200,0		6.			Rehabilitációs célú kifizetések
1.		Munkahelyteremtés és -megtartás támogatása	1 600,0
2.		Megváltozott munkaképességűek támogatása (átadás   központi költségvetésnek)	7 000,0
7.			Átadott pénzeszközök
1.		Alapkezelőnek működési célra	275,0
2.		Alapkezelőnek felhalmozási célra	17,0
3.		Munkaerő-piaci szervezetnek működési célra	9 250,0
4.		Munkaerő-piaci szervezetnek felhalmozási célra	388,5
5.		Működési célú tartalék	150,0
6.		Munkaerő-piaci szervezet fejlesztési program	1 000,0
7.		Rehabilitációs célú fejlesztési program	300,0
8.			Közmunkavégzés támogatása (erdőtelepítési programok)	550,0
Folyó bevételek	127 623,9					Folyó kiadások	132 123,9
ÖSSZES BEVÉTEL	127 623,9					ÖSSZES KIADÁS	132 123,9
Folyó bevételek	127 623,9
Folyó kiadások	132 123,9
GFS. egyenleg	-4 500,0

4. NEMZETI KULTURÁLIS ALAPA bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

Millió forintban
Elő-	Ki-					Elő-	Ki-
irány-	emelt		BEVÉTELEK			irány-	emelt		KIADÁSOK
zat	elő-			1998. évi		zat	elő-			1998. évi
cso-	irány-			előirányzat		cso-	irány-			előirányzat
port	zat		Kiemelt előirányzat neve			port	zat		Kiemelt előirányzat neve
száma						száma
1.			Kulturális járulék	2 379,0		1.			Pályázati támogatás és pályázati úton elnyerhető
2.			Bírság, egyéb bevétel	12,0					hozzájárulás tb.-járulékhoz	2 198,4
3.			Mecenatura bevétel	10,0		2.			Alapkezelő igazgatóságok működési költségvetése	202,6
Folyó bevételek	2 401,0					Folyó kiadások	2 401,0
ÖSSZES BEVÉTEL	2 401,0					ÖSSZES KIADÁS	2 401,0
Folyó bevételek	2 401,0
Folyó kiadások	2 401,0
GFS. egyenleg	0,0

5. KÖZPONTI KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPA bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

Millió forintban
Elő-	Ki-					Elő-	Ki-
irány-	emelt		BEVÉTELEK			irány-	emelt		KIADÁSOK
zat	elő-			1998. évi		zat	elő-			1998. évi
cso-	irány-			előirányzat		cso-	irány-			előirányzat
port	zat		Kiemelt előirányzat neve			port	zat		Kiemelt előirányzat neve
száma						száma
1.	1.		A bevételek jogszabályban meghatározott része, jogcímenkéntKörnyezetvédelmi és természetvédelmi bírságok			1.			Támogatás a környezetvédelmet közvetlenül elősegítő fejlesztésekhez (tájrendezési és kármentesítés is)	16 272,0
- Bírságok: légszennyezési	700,0		2.			Közcélú környezetvédelmi feladatok	4 500,0
- Bírságok: szennyvíz	300,0		3.			Környezeti károkozás megelőzését és felderítését szolgáló
- Bírságok: veszélyes hulladék	50,0					munkák feltételeinek javítása	530,0
- Bírságok: zaj- és rezgés	9,0		4.			Környezeti károkozás, veszélyeztetés elhárítását szolgáló
- Bírságok: természetvédelmi	1,0					beavatkozások költségeinek megtérítése	950,0
2.		Környezetvédelmi termékdíjak			5.			Kezelés, működtetés a bevételek beszedése és az ellenőrzés
- A jövedéki adó üzemanyag termékdíj jogcímen						költségei
beszedett hányada	7 700,0			1.		Bevételek beszedése és ezzel összefüggő ellenőrzési	550,0
- Csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja	3 650,0					tevékenység
- Gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja	1 300,0			2.		Kezelés, működtetés és a felhasználások ellenőrzése	600,0
- Hűtőberendezések és közegek környezetvédelmi			6.			Kamatfizetés	0,0
termékdíja	400,0
- Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja	750,0
- Kenőolajok környezetvédelmi termékdíja	5 000,0
3.		Műemlékvédelmi bírság	100,0
4.		Építésügyi bírság	200,0
5.		Az állami tulajdonú műemlékek értékesítéséből befolyt bevétel	100,0
6.		A bányajáradék átengedett része	1 150,0
2.			Egyéb bevételek
1.		Az Alapnál nyújtott támogatások visszafizetése	2 200,0
2.		Az Alap javára megtérített kárelhárítási költségek és kártérítés	50,0
3.		A gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárítását szolgáló bevételi forrás	1 000,0
Folyó bevételek	24 660,0					Folyó kiadások	23 402,0
7.			Hiteltörlesztés más alapnak
ÖSSZES BEVÉTEL	24 660,0					ÖSSZES KIADÁS	23 402,0
Folyó bevételek	24 660,0
Folyó kiadások	23 402,0
GFS. egyenleg	1 258,0

6. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAPA bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

Millió forintban
Elő-	Ki-					Elő-	Ki-
irány-	emelt		BEVÉTELEK			irány-	emelt		KIADÁSOK
zat	elő-			1998. évi		zat	elő-			1998. évi
cso-	irány-			előirányzat		cso-	irány-			előirányzat
port	zat		Kiemelt előirányzat neve			port	zat		Kiemelt előirányzat neve
száma						száma
1.			Kis- és közepes aktivitású hulladéktárolók létesítésének előkészítése	780,0
1.			Nukleáris létesítmények befizetései			2.			Nagy aktivitású hulladéktárolók létesítésének előkészítése	160,0
1.		Paksi Atomerőmű Rt.	7 428,7		3.			Kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójának bővítése	2 624,9
2.		MKM (BME-NTI)	5,0		4.			Átadott pénzeszközök
3.		MTA (KFKI-AEKI)	5,0			1.		Püspökszilágyi hulladéktároló működtetése	75,7
2.			Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése	20,7			2.		Önkormányzatok támogatására	55,0
3.			NM-ÁNTSZ befizetései	30,0			3.		Alapkezelőnek működési célra	16,0
4.			Egyéb bevétel	15,0			4.		Egyéb működési célra	65,0
Folyó bevétel	7 504,4					Folyó kiadások	3 776,6
ÖSSZES BEVÉTEL	7 504,4					ÖSSZES KIADÁS	3 776,6
Folyó bevételek	7 504,4
Folyó kiadások	3 776,6
GFS. egyenleg	3 727,8

13. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 1998. ÉVI MÉRLEGE

Millió forintban
BEVÉTELEK	1998. évielőirányzat		KIADÁSOK	1998. évielőirányzat
GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI			GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA
Társasági adó (pénzintézetek nélkül)	180 000,0		Egyedi és normatív támogatás	56 030,0
Bányajáradék	14 022,0		Egyéb támogatás	1 000,0
Vám- és importbefizetések	104 000,0		Együtt:	57 030,0
Játékadó	14 600,0		Agrárgazdaság támogatása
Egyéb befizetések	22 710,0		Piacrajutási támogatás	41 000,0
Összesen:	335 332,0		Agrártermelési támogatás	31 730,0
FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK			Együtt:	72 730,0
Általános forgalmi adó	761 000,0		Összesen:	129 760,0
Fogyasztási adó	301 850,0		FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS	61 000,0
Összesen:	1 062 850,0		FELHALMOZÁSI KIADÁSOK
LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI			Központi beruházások költségvetési fedezete
Személyi jövedelemadó	431 010,0		Kiemelt beruházások, beruházási célprogramok	79 454,8
Adóbefizetések	5 200,0		Egyéb felhalmozási kiadások, lakástámogatás	31 469,0
Illetékbefizetések	40 000,0		Együtt:	110 923,8
Összesen:	476 210,0		Lakástámogatások	46 600,0
Összesen:	157 523,8
GARANCIA ÉS HOZZÁJÁRULÁS A TB-HOZ	28 100,0
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SAJÁT BEVÉTELEI	234 148,8		TB KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL FOLYÓSÍTOTT ELLÁTÁSOK
TÁMOGATÁSI CÉLPROGRAMOK SAJÁT BEVÉTELEI	18 049,0		Családi támogatások	156 600,0
Összesen:	252 197,8		Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások	64 170,0
Különféle jogcímen adott térítések	15 200,0
Összesen:	235 970,0
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKTŐL SZÁRMAZÓ BEFIZETÉSEK	6 000,0		KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEFIZETÉSEI	3 800,0		Költségvetési szervek támogatással fedezett kiadásai	654 601,4
ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK BEFIZETÉSEI	19 400,0		Támogatási célprogramok támogatással fedezett kiadásai	54 679,6
NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOKBÓL EREDŐ BEVÉTELEK	38 128,3		Együtt:	709 281,0
ÁLLAMI, KINCSTÁRI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEFIZETÉSEK	15 944,0		Költségvetési szervek saját bevétellel fedezett kiadásai	234 148,8
PÉNZINTÉZETEK TÁRSASÁGI ADÓJA	31 500,0		Támogatási célprogramok saját bevétellel fedezett kiadásai	18 049,0
MAGYAR NEMZETI BANK BEFIZETÉSE	62 000,0		Összesen:	961 478,8
EGYÉB BEVÉTELEK	6 700,0
ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK	64 759,8		TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA	2 503,4
BEVÉTELI FŐÖSSZEG PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTELEK NÉLKÜL:	2 374 821,9		HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA	409 955,9
PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTELEK NÉLKÜLI HIÁNY:	427 033,2		ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK TÁMOGATÁSA
PRIVATIZÁCIÓBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK	8 000,0	NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK KIADÁSAI	22 901,4
BEVÉTELI FŐÖSSZEG:	2 382 821,9	ADÓSSÁGSZOLGÁLAT, KAMATTÉRÍTÉS	734 466,8
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA:	419 033,2	EGYÉB KIADÁSOK	7 155,0
ÁLTALÁNOS TARTALÉK	14 200,0
CÉLTARTALÉKOK	1 700,0
KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI KIADÁSOK	23 370,0
ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSE	11 770,0
KIADÁSI FŐÖSSZEG:	2 801 855,1
A KÖLTSÉGVETÉS HITELFELVÉTELEI		A KÖLTSÉGVETÉS TÖRLESZTÉSEI
Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok	70 616,6	Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok	52 884,5
Belföldi hitelvételek		Adósságtörlesztés	334 980,6
Összesen:	70 616,6	Összesen:	387 865,1

14. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

„1. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez

A gumiabroncsok termékdíjtételei

1.	Új gumiabroncs esetén (beleértve külön jogszabályban meghatározott mennyiségű újrafutózásra behozott gumiabroncsot is)	32,40 Ft/kg
2.	Importált használt gumiabroncs esetén	129,60 Ft/kg	”

15. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

„2. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez
A csomagolóeszközök termékdíjtételei
A csomagolóeszköz anyaga	A csomagoló-eszköztermékdíja(Ft/kg)
Műanyag	11,0
Társított	9,0
Alumínium	5,4
Fém (kivéve alumínium)	4,3
Papír, fa, természetes alapú textil	3,3
Üveg	2,2
Egyéb	5,4	”

16. számú melléklet  az 1997. évi CXLVI. törvényhez

„3. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez

A termékdíjtételek

I. A hűtőberendezések termékdíjtételei

Névleges hűtőtérfogat	t (Ft/db)
120 literig	650,0
120,01-250,0 liter	1 170,0
250,0 liter fölött	3 020,0
A hűtőközeg mennyisége	k (Ft/db)
0,50 kg-ig	162,0
0,51-2,00 kg	290,0
2,01 kg fölött	760,0

II. A termékdíjköteles hűtőközegek termékdíjtételei

Termékdíjköteles hűtőközeg	TermékdíjtételFt/kg
Kemény freon és CFC keverék	270,0
Lágy freon és HCFC keverék	118,0	”

17. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

„6. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez

Az akkumulátorok termékdíjtétele

Akkumulátorok	41,0 Ft/kg”

18. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

Egyes egyházi támogatások elosztása

1. Hozzájárulás az egyházi alapintézmények működéséhez, felújításához és beruházásaihoz
(X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport)
Az előirányzat az alábbi megoszlásban illeti meg az egyes egyházakat:
ezer forintban
Magyar Katolikus Egyház	1 709 000
Magyarországi Református Egyház	695 000
Magyarországi Evangélikus Egyház	293 000
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége	93 000
AGAPÉ Gyülekezet	1 160
A Magyarországi Biblia Szól Egyház	930
A Tan Kapuja Buddhista Egyház	1 340
Az Üdvhadsereg Szabadegyház - Magyarország	680
Budapesti Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség	9 040
Budai Szerb Ortodox Egyházmegye	16 830
Buddhista Misszió, a Magyarországi Arya Maitreya Mandala Egyházközség	3 560
Erdélyi Gyülekezet Megbékélés Közössége	1 980
Evangéliumi Pünkösdi Közösség	27 480
Evangéliumi Szabad Eklézsia	70
Élő Isten Gyülekezete	450
H. N. Adventista Egyház	21 620
Hit Gyülekezete	20 380
Isten Gyülekezete Szövetségi Missiója	1 400
Karma Decsen Özel Ling Tibeti Buddhista Közösség	790
Keresztény Testvéri Közösség	560
Magyar Iszlám Közösség	1 070
Magyar Ortodox Egyház	9 200
Magyarországi Arany Rózsakereszt Vallásközösség	2 910
Magyarországi Baptista Egyház	45 790
Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház	1 550
Magyarországi Csan Buddhista Közösség	620
Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség	11 080
Magyarországi Jehova Tanúi	4 810
Magyarországi Karma-Kagyüpa Közösség	2 980
Magyarországi Késői Eső Gyülekezet	730
Magyarországi KRISNA-tudatú Hívők Közössége	3 360
Magyarországi Metodista Egyház	7 170
Magyarországi Román Ortodox Egyház	9 860
Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet	3 580
Magyarországi Unitárius Egyház	17 390
Nyújtsd ki Kezed Krisztusért Szeretet Gyülekezet	1 130
OM Wishwa Guru Deep Hindu Mandir	480
Őskeresztyén Apostoli Egyház	6 140
Shalom Nyitott Biblia Gyülekezetek	6 270
Teljes Evangéliumi Keresztyén Közösség MAHANAIM Gyülekezet	9 880
Trolhattani Svéd Pünkösdi Misszió Forrás Gyülekezete	80
Összesen:	3 044 350
2. Egyházi műemlékek rekonstrukciójának támogatása
(X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím, 25. előirányzat-csoport)
Az előirányzat elosztásánál az alábbi arányokra kell tekintettel lenni
millió forintban
Magyar Katolikus Egyház	622,0
Magyarországi Református Egyház	394,0
Magyarországi Evangélikus Egyház	140,0
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége	150,0
Egyéb egyházak	115,0
Összesen:	1 421,0

19. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

„1. számú melléklet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényhez

A fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok

Fizetésifokozatok	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J
1.	19 700	22 100	23 200	24 400	27 900	33 600	37 100	39 500	44 100	48 700
2.	1,04	1,05	1,05	1,05	1,05	1,06	1,06	1,06	1,06	1,06
3.	1,08	1,10	1,10	1,10	1,10	1,12	1,12	1,12	1,12	1,12
4.	1,12	1,15	1,15	1,15	1,15	1,18	1,18	1,18	1,18	1,18
5.	1,16	1,21	1,21	1,21	1,21	1,24	1,24	1,24	1,24	1,24
6.	1,20	1,27	1,27	1,27	1,27	1,30	1,30	1,30	1,30	1,30
7.	1,24	1,33	1,33	1,33	1,33	1,36	1,36	1,36	1,36	1,36
8.	1,28	1,39	1,39	1,39	1,39	1,42	1,42	1,42	1,42	1,42
9.	1,32	1,45	1,45	1,45	1,45	1,48	1,48	1,48	1,48	1,48
10.	1,36	1,51	1,51	1,51	1,51	1,54	1,54	1,54	1,54	1,54
11.	1,40	1,57	1,57	1,57	1,57	1,60	1,60	1,60	1,60	1,60
12.	1,44	1,63	1,63	1,63	1,63	1,66	1,66	1,66	1,66	1,66
13.	1,48	1,69	1,69	1,69	1,69	1,73	1,73	1,73	1,73	1,73
14.	1,52	1,75	1,75	1,75	1,75	1,80	1,80	1,80	1,80	1,80	”

20. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

„2. számú melléklet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényhez

Az 1997. február 1-jét megelőzően „F” vagy „G” fizetési osztályba sorolt közalkalmazottak garantált illetménye forintban

Fizetési fokozatok	F fizetési osztály	G fizetési osztály
1.	-	41 800
2.	-	42 700
3.	42 500	-
4.	44 600	-
5.	46 900	-
6.	48 800	-
7.	51 800	56 000
8.	54 400	58 100
9.	55 800	59 400
10.	57 200	-
11.	60 000	-
12.	60 300	-
13.	61 400	-
14.	61 400	- ”

21. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

„Melléklet az 1997. évi LXXIV. törvényhez

Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj a közteherjegy és az ellátási alap sávjai

Ha a kifizetett munkadíj (Ft/nap)	A közteherjegy értéke(Ft/nap)	Az ellátási alap(Ft/nap)
800-1299		500		900
1300-1899		1000		1500
1900-2400		1500		2300	”

22. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

„6. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez

I. Besorolási osztály

Beosztásikategória	Fizetésifokozat	Beosztásbaneltöltött évekszáma	Szorzószám
Pályakezdő	1	0-1	1,25
I.	2	2-3	1,50
3	4-6	1,65
4	7-9	1,80
5	10-	1,95
II.	6	0-3	2,10
7	4-6	2,25
8	7-9	2,40
9	10-	2,55
III.	10	0-3	2,70
11	4-6	2,85
12	7-9	3,00
13	10-	3,15
IV.	14	0-3	3,30
15	4-6	3,45
16	7-	3,60
V.	17	0-3	3,75
18	4-	3,90
VI.	19	0-3	4,05
20	4-	4,20
VII.	21	0-3	4,35
22	4-	4,50
VIII.	23	0-3	4,65
24	4-	4,80
IX.	25	-	4,90

II. Besorolási osztály

Beosztásikategória	Fizetésifokozat	Beosztásbaneltöltött évekszáma	Szorzószám
Pályakezdő	1	0-1	1,00
I.	2	2-3	1,25
3	4-6	1,30
4	7-9	1,35
5	10-	1,40
II.	6	0-3	1,50
7	4-6	1,60
8	7-9	1,70
9	10-	1,80
III.	10	0-3	1,90
11	4-6	2,00
12	7-9	2,10
13	10-13	2,20
14	14-17	2,30
15	18-21	2,40
16	22-25	2,50
17	26-	2,60

Rendfokozati illetmények táblázata

Rendfokozat	Szorzószám
őrvezető	0,34
tizedes	0,35
szakaszvezető	0,36
őrmester	0,38
törzsőrmester	0,40
főtörzsőrmester	0,41
zászlós	0,42
törzszászlós	0,43
főtörzszászlós	0,44
hadnagy	0,56
főhadnagy	0,59
százados	0,63
őrnagy	0,69
alezredes	0,75
ezredes	0,84
dandártábornok	0,95
vezérőrnagy	1,06
altábornagy	1,28
vezérezredes	1,50	”

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1997. december 9-i ülésnapján fogadta el.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1998/17.

[LÁBJEGYZET_3] E törvény 6. §-ának (10) bekezdése alapján a privatizációs bevételekből az ÁPV Rt. 6.000 millió Ft befizetést teljesíthet a Munkaerő-piaci Alapba.