1996. évi XLIII. törvény

a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról  [LÁBJEGYZET_1]

A Magyar Köztársaság függetlenségének, alkotmányos rendjének, valamint a lakosság és az ország anyagi javainak védelmét ellátó szervek hivatásos állományától az állam tántoríthatatlan hűséget, bátor helytállást követel. A hivatásos állomány tagjai a törvények és más jogszabályok, valamint a nemzetközi jog előírásainak megfelelően, a fegyveres szervek feladataihoz igazodó szakmai ismeretek birtokában különleges közszolgálatot teljesítenek. Az Országgyűlés - elismerve a hivatásos szolgálattal járó nagyobb áldozatvállalást és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát - a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

I. Fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya a fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség), a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság), valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki.
(2) E törvény rendelkezéseit a fegyveres szervek szerződéses állományú tagjaira, továbbá - a rájuk vonatkozó mértékben - a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben a fegyveres szervek hivatásos, szerződéses és nyugállományú tagjainak hozzátartozóira is alkalmazni kell.
(3) A szükségállapot és a rendkívüli állapot idején - a hivatásos állomány tagjainak szolgálati viszonyára - alkalmazandó eltérő rendelkezéseket külön jogszabályok állapítják meg.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában
a) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: az a parancsnok, vezető, aki jogosult a szolgálati viszony létesítésére, megszüntetésére, tartalmának törvény szerinti érvényesítésére, a fegyelmi és kártérítési felelősség megállapítására, valamint mindazon jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére, amelyeket jogszabály a munkáltató részére meghatároz;
b) állományilletékes parancsnok: az az általános munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, aki a fegyveres szerv olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával rendelkezik; gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a törvény nem határoz meg más parancsnok, vezető részére;
c) elöljáró parancsnok: az állományilletékes parancsnok közvetlen szolgálati elöljárója;
d) szolgálati elöljáró: a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy;
e) országos parancsnok: a Magyar Honvédség (a továbbiakban: honvédség) parancsnoka, a Határőrség országos parancsnoka, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője, a tűzoltóság, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, valamint a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói és a katonai főügyész;
f) országos parancsnokság: a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói és a katonai főügyész kivételével az e) pontban meghatározott személyek által vezetett szervek;
g) miniszter: a fegyveres szervet irányító miniszter;
h) szervezeti egység: a fegyveres szerv szervezeti rendszerében elhelyezkedő, különböző szervezeti elemekből álló, az állományilletékes parancsnok által vezetett szervezet;
i) szolgálati hely: az a szervezeti egység, amelynek állományába a hivatásos állomány tagja tartozik;
j) a szolgálatteljesítés helye: az a földrajzilag körülhatárolható területrész, ahol a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani;
k) kinevezés: a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró rendelkezése hivatásos állományba történő felvételről (szolgálati viszony létesítéséről), az első és a tábornoki rendfokozat megállapításáról, a magasabb vagy azonos (hasonló) beosztásba helyezésről;
l) felmentés: a szolgálati beosztás betöltése, valamint a szolgálati viszony megszüntetésének módja;
m) áthelyezés: a fegyveres szerv szervezeti egységén belül, vagy az egyik szervezeti egységtől a másik szervezeti egységhez történő kinevezés vagy alacsonyabb beosztásba helyezés; az érintett miniszterek megállapodása alapján ez történhet a fegyveres szervek között is;
n) berendelés: a fegyveres szervet irányító miniszternek arra irányuló rendelkezése, hogy a hivatásos állomány tagja a minisztériumban meghatározott beosztásban teljesítse szolgálatát;
o) szolgálati viszonyra vonatkozó szabály: e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben, illetve az e törvényben megnevezett törvényekben és azok végrehajtási rendeleteiben meghatározott rendelkezés;
p) közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelő szülő, a testvér, valamint az élettárs;
r) vezénylés: a hivatásos állomány tagjának az eredeti szervezeti egységétől meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából más szervezeti egységhez időleges, illetőleg a rendelkezési állományból más szervezeti egységhez, valamint más szervhez időleges vagy határozatlan időtartamra történő átirányítása;
s) magasabb beosztás: nagyobb felelősséggel, szélesebb hatáskörrel és ennek megfelelően magasabb rendfokozattal és illetménnyel járó státusz.

A szolgálati viszony jellege

3. § (1) A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.
(2) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit - a fegyveres szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében - önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.

Egyenruha és rendfokozatok

4. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásához és feladatainak végrehajtásához az öltözködési szabályzatban előírtaknak megfelelően a fegyveres szervnél rendszeresített egyenruhát vagy polgári ruhát visel, és rendfokozattal rendelkezik.
(2) A rendfokozat kifejezi a hivatásos állomány tagjának állománycsoportba tartozását, feljebbvalói viszonyát, ami meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. A rendfokozati jelzést az egyenruhán kell viselni.
(3) A hivatásos állomány tagját az első és a tábornoki rendfokozatokba kinevezik, a többi rendfokozatokba előléptetik.
(4) A rendfokozatok a szolgálati beosztások szintjéhez illeszkednek.
(5) A rendfokozatokat és a rendfokozati várakozási időket a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
(6) A hivatásos állomány tagja rendfokozatát neve, az adott fegyveres szervhez tartozásra, illetve a szakbeosztásra utaló jelző után használhatja mind szóban, mind írásban (pl. r.szds., hőr.őrgy., mk.őrgy., r.o.alez.).

II. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONYRA VONATKOZÓ ALAPELVEK

A rendeltetésszerű joggyakorlás és kötelezettségteljesítés

5. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni.
(2) A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások zaklatására, jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, lehetséges véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet.
(3) A kötelezettség teljesítése különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az indokolatlan érdek- vagy jogsérelmet okoz.
(4) A rendeltetésellenes joggyakorlás és kötelezettségteljesítés hátrányos következményeit orvosolni kell.

A hátrányos megkülönböztetés tilalma

6. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatban a hivatásos állomány tagjaira vonatkozóan tilos minden hátrányos megkülönböztetés, így különösen a nem, családi állapot, nemzetiség, faj, származás, vallás, politikai meggyőződés, érdekképviseleti szervezethez való tartozás vagy ezzel összefüggő tevékenység, továbbá a szolgálati viszonnyal össze nem függő körülmény miatt.
(2) Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a szolgálatteljesítés jellegéből, a szolgálati időből, a rendfokozatból és a beosztásból eredő megkülönböztetés.
(3) Ha a hátrányos megkülönböztetés tilalmának vagy a jogos megkülönböztetés szabályainak megszegésével kapcsolatban szolgálati jogvitára kerül sor, a fegyveres szervnek kell bizonyítania, hogy eljárása az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat nem sértette.
(4) A fegyveres szerv megkülönböztetés nélkül biztosítja - kizárólag a szakmai képességek, a gyakorlat és a teljesítmény, továbbá a szolgálatban eltöltött idő alapján a rendfokozati és a beosztási kötöttségekre figyelemmel - a hivatásos állomány tagjának előmeneteli lehetőségét.

Jognyilatkozatok

7. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat (megállapodásokat) - eltérő rendelkezés hiányában - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A hivatásos állomány tagjának kérésére azonban a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az írásbeliség egyébként nem kötelező. Nem minősül a szolgálati viszonnyal kapcsolatos nyilatkozatnak a szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó parancs vagy intézkedés.
(2) E törvény rendelkezésének megfelelően írásbeliséghez kötött a szolgálati viszony létesítésére, szünetelésére és megszüntetésére, a hivatásos állomány tagjának kinevezésére, előléptetésére, előresorolására, elismerésére, áthelyezésére, vezénylésére, berendelésére, megbízására, helyettesítésére, valamint alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat, a minősítés, a fegyelmi, kártérítési és minősítő határozat, továbbá a külön törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzéshez való hozzájárulásról és az ellenőrzés eredményéről készült irat.
(3) Az írásbeli nyilatkozatot közölni kell a hivatásos állomány tagjával. A nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a hivatásos állomány tagjának vagy az átvételre jogosult személynek kézbesítették. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadta, vagy azt szándékosan megakadályozta. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

A jognyilatkozat megtámadhatósága, semmissége

8. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható, ha
a) a szolgálati viszonynak a 36. § (1) bekezdésében meghatározott valamelyik alanya (a továbbiakban a 8-11. §-ban: fél) a jognyilatkozat megtételekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette;
b) mindkét fél a lényeges tény vagy körülmény tekintetében téves feltevésben volt;
c) a nyilatkozat megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá.
(2) A nyilatkozatot az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére fenyegetéssel vettek rá, illetve az, aki téves feltevésben volt.
(3) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés vagy megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.
(4) A megtámadást a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell közölni a másik féllel. Az eljárásra a szolgálati jogvitára vonatkozó szabályok az irányadók.
9. § (1) Semmis az a jognyilatkozat vagy annak az a része, amely a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályba vagy egyébként jogszabályba ütközik.
(2) A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.
10. § (1) Érvénytelen a semmis és a sikeresen megtámadott jognyilatkozat.
(2) Ha a jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.
11. § (1) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna.
(2) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszonyt a fegyveres szerv köteles azonnali hatállyal megszüntetni.
(3) A fegyveres szerv hibájából eredő érvénytelenség esetén a hivatásos állomány tagjának fel nem róható magatartása szerinti felmentés szabályait, illetve jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni.
(4) Ha a feleknek a jognyilatkozat érvénytelenségéből kára származott, annak megtérítésére a kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény elévülése

12. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.
(2) Az igény elévülése az igény érvényesítésének esedékessé válásától kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén nem lehet visszakövetelni.
(3) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.
(4) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bírósági érvényesítése, megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

A határidők számítása

13. § (1) Napon - ha szolgálati viszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik - naptári napot kell érteni.
(2) A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés (pl. kézbesítés) történt.
(3) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő (időtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.
(4) Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

III. Fejezet

AZ ALAPVETŐ JOGOK KORLÁTOZÁSA

Általános rendelkezés

14. § (1) A hivatásos állomány tagja alapvető jogainak a szolgálati viszonnyal kapcsolatos korlátozása nem okozhat az elérni kívánt törvényes érdekkel nyilvánvalóan aránytalan hátrányt.
(2) Több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választani, amely az eredmény biztosítása mellett a korlátozással érintettre a legkisebb sérelemmel jár.

A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása

15. § (1) A hivatásos állomány tagjának szolgálati helyét a fegyveres szerv szervezeti egységei területi elhelyezkedésének és a fegyveres szerv feladataiból fakadó szakmai igényeknek megfelelően, a hivatásos állomány tagja méltányos érdekeinek figyelembevételével kell meghatározni.
(2) A hivatásos állomány tagja e törvényben meghatározott esetekben és feltételek szerint a szolgálati helyéről áthelyezhető, illetve más szolgálati helyre vezényelhető.
16. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati, szolgálatteljesítési helyét a szervezeti egység munkarendjében megállapított esetekben és módon hagyhatja el, és ennek megfelelően köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési időn kívüli tartózkodási helyét, ahol szükség esetén értesíthető vagy elérhető.
(2) A hivatásos állomány tagja köteles a külföldre utazását a szolgálati elöljárónak (vezetőnek) bejelenteni.
17. § (1) A hivatásos állomány tagja a tartózkodási helyéről - szabadsága ideje alatt is - a szolgálati, szolgálatteljesítési helyére visszarendelhető.
(2) A visszarendelésre a szolgálati elöljáró jogosult. Nem rendelhető vissza a hivatásos állomány tagja, ha a visszarendelés számára a szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna. A visszarendelés folytán felmerült költséget a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni.

A véleménynyilvánítás szabadsága

18. § (1) A fegyveres erők, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak [Alkotmány 40/B. § (4) bekezdés].
(2) A hivatásos állomány tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat.
(3) A szolgálati helyen és szolgálati feladat teljesítése közben a hivatásos állomány tagja politikai tevékenységet nem folytathat.
(4) A hivatásos állomány tagja a részére kiadott parancsot, intézkedést - a 69. § esetét kivéve - nem bírálhatja, azokról a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat.
(5) A szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket a hivatásos állomány tagja nem állíthat elő, és nem terjeszthet, ilyen tartalmú plakátot, hirdetményt vagy emblémát nem függeszthet ki.
(6) A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveinek a tevékenységi körébe eső hirdetményei a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozhatók.

Gyülekezési jog

19. § (1) A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható.
(2) Nem engedélyezhető rendezvény a szolgálati helyen, ha az
a) pártpolitikai célt szolgál,
b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul, vagy azt bírálja,
c) a fegyveres szerv iránti közbizalom megingatására alkalmas,
d) a fegyveres szerv feladataival ellentétes célra irányul.
20. § A hivatásos állomány tagja a szolgálati helyen kívüli politikai rendezvényen a fegyveres szerv egyenruháját - a helyszínen szolgálatot ellátó hivatásos állomány tagját kivéve - csak a fegyveres szervet képviselő személyként az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.

Egyesülési jog

21. § (1) A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveket az egyesülési jog alapján - e törvényben meghatározott keretek között - hozhatnak létre, illetve csatlakozhatnak azokhoz.
(2) A hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a fegyveres szerv feladataival ellentétes.
(3) A hivatásos állomány tagja köteles a hivatásával össze nem függő társadalmi szervezettel fennálló, illetőleg az újonnan létesülő tagsági viszonyát előzetesen az állományilletékes parancsnoknak szóban vagy írásban bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését írásban megtilthatja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, illetőleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
(4) A hivatásos állomány tagja kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén tagja az illetékes szakmai kamarának.

Az anyanyelv használata

22. § (1) A hivatásos állomány tagja anyanyelvét szabadon használhatja.
(2) A fegyveres szervek szolgálati és vezényleti nyelve a magyar.

Választójog

23. § A hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és kisebbségi, valamint a társadalombiztosítási önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását.
24. § (1) A hivatásos állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési, helyi és kisebbségi, valamint társadalombiztosítási önkormányzati választáson, továbbá népszavazáson és népi kezdeményezésen a lakóhelyén szavazhasson.
(2) Ha a hivatásos állomány tagja szolgálati érdekből a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választást megelőzően legalább 15 nappal értesíteni kell. Ez esetben lehetővé kell tenni számára - ha a választásról szóló törvény másképp nem rendelkezik -, hogy a szolgálatteljesítés helyén szavazhasson.

A munka és foglalkozás szabad megválasztása

25. § A hivatásos állomány tagja
a) az iskolai végzettségének (szakképesítésének) megfelelő szolgálati beosztását az előmeneteli rend szerint, a betölthető szolgálati beosztások keretei között, a szolgálati érdekre is figyelemmel választhatja meg;
b) beosztásában a polgári szakképesítését a szolgálat ellátására vonatkozó szabályoknak megfelelően gyakorolhatja;
c) más kereső foglalkozást e törvénynek az összeférhetetlenségről szóló 65. §-a figyelembevételével folytathat.

A művelődéshez való jog, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadsága

26. § (1) A hivatásos állomány tagja a művelődéshez, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadságához való jogát a szolgálati kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályok korlátai között gyakorolhatja.
(2) Az előmenetelhez szükséges képesítés megszerzése - külön törvények előírásainak megfelelően - a katonai és rendvédelmi oktatási intézményekben és a polgári oktatási intézményekben folyó oktatás, képzés, átképzés és továbbképzés, valamint egyéni képzés keretében történik.

IV. Fejezet

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK ÉS ÉRDEKVÉDELEM

27. § (1) A hivatásos állomány tagjai a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogaik és jogos érdekeik védelmére és képviseletére érdekképviseleti szerveket, szövetségeket hozhatnak létre, illetve azok tagjai lehetnek, érdekképviseleti fórumokon képviselettel rendelkezhetnek.
(2) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel nem akadályozhatják meg a fegyveres szerv rendeltetésszerű működését, a parancsok és intézkedések végrehajtását.
28. § (1) A fegyveres szerv köteles együttműködni az érdekképviseleti szervvel és biztosítani működésének feltételeit. Ez utóbbi körben lehetővé kell tenni, hogy az érdekképviseleti szerv
a) az érdekképviseleti tevékenysége céljából a fegyveres szerv kijelölt helyiségeit és azok berendezését a napi szolgálati (munka-)időn túl, illetőleg a szolgálati időben térítésmentesen használja;
b) az általa szükségesnek tartott tájékoztatásokat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye.
(2) A fegyveres szerv nem követelheti meg azt, hogy a hivatásos állomány tagja az érdekképviseleti hovatartozásáról nyilatkozzék, nem szüntetheti meg a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát, és nem károsíthatja meg a hivatásos állomány tagját az érdekképviseleti hovatartozása vagy tevékenysége miatt.
(3) Jogosultságot vagy juttatást a fegyveres szerv az érdekképviseleti szervezethez való tartozástól nem tehet függővé.
29. § (1) E törvény alkalmazásában szakszervezeten - elnevezésétől függetlenül - a hivatásos állomány tagjainak minden olyan érdekképviseleti szervét érteni kell, amelynek célja a hivatásos állomány tagjai szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek képviselete és megvédése.
(2) A szakszervezet jogosult, hogy
a) a fegyveres szerven belül működjön és tagjait tevékenységébe bevonja;
b) a hivatásos állomány tagjait az anyagi, szociális és kulturális, valamint az élet- és szolgálati körülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa;
c) tagjait a szolgálati viszonyt érintő körben a szervezeti egységgel szemben, illetőleg az állami szervek előtt, meghatalmazás alapján pedig az élet- és szolgálati körülményeiket érintő kérdésekben bíróság, más hatóság és egyéb szervek előtt képviselje.
(3) A szakszervezet a szervezeti egységgel kapcsolatban az alábbi jogokat gyakorolhatja:
a) minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a hivatásos állomány tagjainak a szolgálati viszonnyal összefüggő anyagi, szociális és kulturális érdekeivel kapcsolatos;
b) az a) pontba tartozó kérdésben a parancsnoki (vezetői) intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét az állományilletékes parancsnokkal közölheti, és ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezhet;
c) a szolgálati és munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását ellenőrizheti, azok végrehajtásáról tájékoztatást, adatot kérhet, melyet részére meg kell adni.
(4) A szakszervezet az ellenőrzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelős szerv vezetőjének a figyelmét felhívhatja. Ha az a szükséges intézkedést kellő időben nem tette meg, a megfelelő eljárást kezdeményezheti. Ennek eredményéről az eljárást lefolytató szerv a szakszervezetet tájékoztatni köteles.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott jogok az elöljáró szervek irányítása körébe tartozóan az adott szervezeten belüli reprezentatív szakszervezeti szervet illetik meg.
30. § (1) A szakszervezettel való együttműködés keretében az állományilletékes parancsnok köteles:
a) a szükséges tájékoztatás megadásával a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységét elősegíteni;
b) a szakszervezet által tett észrevételekre, javaslatokra vonatkozó álláspontját és ennek indokait közölni;
c) a szolgálati viszonnyal összefüggő anyagi, szociális és kulturális érdekeket érintő intézkedésének megtétele előtt - ha az a hivatásos állomány legalább 25%-át vagy több mint 50 főt közvetlenül érinti - a szervezeti egységen belül működő szakszervezet képviselőjét tájékoztatni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak irányadók - irányítása körébe tartozóan - az elöljáró szervek parancsnokaira (vezetőire) is.
31. § (1) A szervezeti egységnél képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagjait, illetve a szervezetét közvetlenül érintő jogellenes intézkedés, mulasztás (a továbbiakban együtt: intézkedés) ellen kifogást benyújtani.
(2) A kifogást az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani a jogellenes intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül. A kifogást az intézkedés megtételétől számított 1 hónapon túl nem lehet benyújtani.
(3) Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a hivatásos állomány tagja jogvitát kezdeményezhet.
(4) Ha az állományilletékes parancsnok a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye. Az egyeztető tárgyalást a kifogás benyújtásától számított 3 munkanapon belül meg kell kezdeni. Ha az egyeztetés 7 napon belül nem vezetett eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított 5 napon belül a szakszervezet a bírósághoz fordulhat. A bíróság nemperes eljárásban, 15 napon belül dönt.
(5) A kifogásolt intézkedést az egyeztető eljárás eredményes befejezéséig vagy a jogerős bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetőleg a végrehajtását fel kell függeszteni.
32. § (1) A szervezeti egység köteles a szakszervezet tisztségviselője számára munkaidő-kedvezményt biztosítani.
(2) A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen - eltérő megállapodás hiányában - minden 3, a szervezeti egységnél szolgálati viszonyban álló szakszervezeti tag után 200 szakszervezeti tagig havi 2 óra, 201-500 szakszervezeti tagig havi másfél óra, ezen felüli taglétszám esetén havi 1 óra. E kedvezmény mértékébe a szervezeti egységgel való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni.
(3) A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamokat, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a szervezeti egység köteles pénzben megváltani. A pénzbeni megváltást a szakszervezeti tisztségviselő előző naptári évi átlagkeresete alapján kell megállapítani, és bruttó összegben kell kifizetni a szakszervezet részére. Ez a pénzösszeg kizárólag érdekvédelmi tevékenységgel összefüggő célra használható fel.
(4) A fegyveres szerv a szakszervezet által a tagjai részére szervezett képzés időtartamára munkaidő-kedvezményt köteles biztosítani.
(5) A szakszervezet tagjai részére összesen - a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára - a szervezeti egység köteles előzetes egyeztetés alapján minden tíz, a szervezeti egységnél szolgálatot teljesítő szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadságot biztosítani. A szabadság igénybe vehető mértékét a szakszervezet határozza meg. A szabadság igénybevétele előtt a szervezeti egységet legalább harminc nappal értesíteni kell.
(6) A (2) és (5) bekezdésben meghatározott munkaidő-kedvezmény időtartamára a hivatásos állomány tagját távolléti díj illeti meg.
33. § (1) A hivatásos állomány választott szakszervezeti tisztséget betöltő tagjának más szolgálati helyre való - a fegyveres szerv által kezdeményezett - beosztásához, továbbá szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetéséhez az adott szervezeten belüli reprezentatív szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges. Ha a felmentés méltatlanság miatt válik szükségessé, vagy a szakszervezeti tisztségviselőt fegyelmileg kell felelősségre vonni, erről a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő 1 évre illeti meg, feltéve, hogy tisztségét legalább 6 hónapon át betöltötte.
(3) Ha a választott tisztségviselő ügyében az eljárásra jogosult szakszervezeti szerv nem határozható meg, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot az a szakszervezeti szerv gyakorolja, amelyben a tisztségviselő a tevékenységét kifejti.
34. § (1) A 31. és 33. §-ban biztosított jogok a szervezeti egységnél reprezentatívnak minősülő szakszervezetet, illetőleg tisztségviselőjét illetik meg. E jogok megilletik az előbbiek hiányában az országosan reprezentatívnak minősülő szakszervezetet is, ha a szervezeti egységnél legalább egy tagja van.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában reprezentatívnak azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek taglétszáma eléri a szervezeti egység, országosan pedig a fegyveres szerv hivatásos állományának 10%-át. Ha a szervezeti egységnél csak egy szakszervezet működik, azt taglétszámától függetlenül reprezentatívnak kell tekinteni.
(3) A reprezentatívnak nem minősülő szakszervezetet is megilleti a 31. § szerinti kifogás joga, ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró intézkedése jogszabályban foglalt rendelkezést sért.
35. § (1) A szolgálati viszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben a miniszter - az országos parancsnok részvételével - az Ágazati Érdekegyeztető Fórummal (a továbbiakban: Érdekegyeztető Fórum) egyeztet. Az Érdekegyeztető Fórumban minden, a 34. § (2) bekezdése szerinti taglétszámot országosan elérő érdekképviseleti szerv képviseltetheti magát. Az Érdekegyeztető Fórum véleményezési, javaslattételi jogkörrel rendelkezik.
(2) Az Érdekegyeztető Fórum testületként működik, működési rendjét maga állapítja meg.
(3) A hivatásos állomány egészét érintő kérdések esetenként Tárcaközi Érdekegyeztető Fórumon megtárgyalhatók.

V. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE

A szolgálati viszony alanyai

36. § (1) A szolgálati viszony alanya az állam képviseletében a fegyveres szerv, illetve a szolgálatában álló hivatásos állomány tagja.
(2) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az állományilletékes parancsnok gyakorolja.
(3) Jogszabályban meghatározott rész munkáltatói jogokat az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó parancsnok, kiemelt munkáltatói jogokat a törvény 2. számú melléklete alapján az országos parancsnok és a miniszter gyakorol.

A szolgálati viszony létesítésének feltételei

37. § (1) A hivatásos szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 35 évesnél nem idősebb, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, büntetlen előéletű, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű (szakképesítésű) magyar állampolgárral létesíthető, aki a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas, elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását, és - a külön törvényben meghatározottak szerint - megfelel a nemzetbiztonsági követelményeknek.
(2) Hivatásos szolgálati viszony létesíthető a legalább 5 év szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező személlyel, ha az (1) bekezdésben írt feltételekkel rendelkezik, illetőleg azokat a részére meghatározott időtartam alatt pótolja.
(3) A miniszter, illetve hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró - kivételesen - szolgálati viszonyt létesíthet a 45. életévét még be nem töltött személlyel.
(4) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges, az állampolgárok által beszerezhető adatokat és tényeket a jelentkezőnek igazolnia kell.
(5) Ha a szolgálati viszony létesítésének feltétele a nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelés, a hivatásos szolgálatra jelentkezőnek a jelentkezéskor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ezeknek a követelményeknek megfelel, és hozzájárul ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizze. Az ellenőrzéshez való hozzájáruláshoz a külön törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell.
(6) A fegyveres szerv a (4) és (5) bekezdésben meghatározott adatokat, illetve a feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt ellenőrizheti.

A hivatásos állomány utánpótlása

38. § (1) A hivatásos állomány létszámát - a 37. § (1) bekezdésében előírt feltételek megléte esetén - a katonai és rendvédelmi oktatási intézményekben végzett (szakképesítést szerzett) hallgatók hivatásos állománybavételével, a polgári oktatási intézményekben végzett személyek (szakképesítéssel rendelkezők), valamint a szerződéses állományból hivatásos állományba átvett személyek felvételével kell biztosítani.
(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények hallgatóinak jogviszonyáról külön törvények rendelkeznek.

A szolgálati viszony létesítése

39. § (1) A szolgálati viszony a hivatásos állományba való felvétellel és annak elfogadásával határozatlan időre létesül. A hivatásos állományba kinevezett személy esküt, illetve fogadalmat tesz, melyeknek szövegét a törvény 3. számú melléklete tartalmazza.
(2) A hivatásos állományba való felvétellel egyidejűleg a befejezett tanulmányainak megfelelően a hivatásos állomány pályakezdő tagját hadnaggyá, zászlóssá vagy őrmesterré kell kinevezni. A tanulmányait kiváló eredménnyel végzett pályakezdőt eggyel magasabb rendfokozatba kell kinevezni.
(3) A hivatásos állománybavételről készült kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a szolgálati viszonyra vonatkozó minden lényeges adatot, így különösen a szolgálati viszony kezdetét, a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztását és helyét, rendfokozatát, a besorolási osztályon belüli beosztási kategóriáját, fizetési fokozatát, az eskü, illetve fogadalom letételét és időpontját, továbbá - próbaidő kikötésénél - a próbaidő tartamát és a véglegesítéshez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzését. A kinevezési okmány egy példányát a hivatásos állomány tagjának át kell adni.
40. § (1) A nem katonai vagy rendvédelmi oktatási intézményből hivatásos állományba felvett személy rendfokozatát és besorolását beosztásának, életkorának és iskolai végzettségének (szakképesítésének) figyelembevételével kell megállapítani. E rendfokozata és besorolása azonban nem haladhatja meg a vele egykorú és azonos beosztású, de a fegyveres szerv oktatási intézményének elvégzésétől folyamatosan hivatásos szolgálatot teljesítők soron történt előléptetéssel elért rendfokozatát és besorolását.
(2) Az (1) bekezdés szerint hivatásos állományba felvett személy részére a fegyveres szerv jellegének megfelelő, illetve a beosztásához szükséges tanfolyam elvégzését és vizsga letételét kell előírni. Ha a tanfolyamot önhibájából nem kezdte meg, vagy azt a meghatározott idő alatt nem fejezte be, illetőleg a vizsgát nem tette le, a szolgálati viszonya megszűnik.

Próbaidő

41. § (1) A hivatásos állományba felvett személlyel - a katonai és rendvédelmi oktatási intézményt végzettek kivételével - a szolgálati viszony létesítésekor legfeljebb 12 hónapig terjedő próbaidő köthető ki. A próbaidő kikötése kötelező, ha a jelentkező nem rendelkezik szakirányú iskolai végzettséggel (szakképesítéssel).
(2) A hivatásos állomány tagját a próbaidő alatt a fegyveres szerv sajátosságainak megfelelő képzésben kell részesíteni.
(3) A hivatásos állomány tagja a próbaidő alatt a jogszabályban meghatározott illetményre és - lakás és lakhatási támogatás kivételével - a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosult.
(4) A próbaidő alatt a szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti.
(5) Ha a szolgálati viszony a próbaidő alatt megszűnt, az együtt jár a próbaidős rendfokozat elvesztésével és a kapott ruházati és felszerelési tárgyak visszaadásának kötelezettségével.

Állományba tartozás és szolgálatteljesítés

42. § (1) A hivatásos állomány tagja annak a fegyveres szervnek az állományába tartozik, amelybe őt a kinevezési okmányban felvették, és szolgálatát is - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - ott teljesíti.
(2) Hivatásos szolgálat a fegyveres szerven kívül a következő szerveknél teljesíthető:
a) a minisztériumban és közvetlen szerveinél (a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó minisztériumi hivatalok, háttérintézmények, egyéb szervek),
b) a felsőoktatási intézményeknél,
c) a tudományos intézményeknél,
d) a közigazgatási szerveknél,
e) a honvédelmi és rendvédelmi célú tevékenységet folytató vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szerveknél, valamint
f) az egészségügyi intézményeknél
(a továbbiakban együtt: más szerv).
(3) A miniszter a hivatásos szolgálati beosztást köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörré, a köztisztviselői, illetve közalkalmazotti munkakört hivatásos szolgálati beosztássá átminősítheti, illetőleg az állománytáblában megjelölt beosztást, munkakört a hivatásos állomány tagjával, köztisztviselővel vagy közalkalmazottal betöltheti.
(4) Ha a hivatásos állomány tagját állami vezetői (közigazgatási államtitkár, címzetes államtitkár, helyettes államtitkár) beosztásba nevezik ki, rendfokozatát nem használhatja és illetményben a köztisztviselőkre vonatkozó illetményrendszer szerint részesül. A hivatásos állomány kinevezett tagjának szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Amikor állami vezetői beosztásából felmentik, vele szemben a 64. § (2) bekezdésben leírtakat kell alkalmazni. Ha szolgálati nyugállományba helyezésére e beosztásból kerül sor, a felmentési időt részére a szolgálat felső korhatára előtt kell biztosítani.
43. § (1) A hivatásos állomány tagja - beleegyezésével - a miniszter és az érdekelt szerv vezetőjének megállapodása alapján határozott vagy határozatlan időtartamra történő vezényléssel más szervnél is teljesíthet szolgálatot. A határozott időre szóló szolgálatteljesítése a beleegyezésével meghosszabbítható.
(2) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv illetékes vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát. Tevékenységére, munkarendjére, illetményére és illetményjellegű juttatásaira, pihenőidejére, a kártérítésre, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére, illetve viselésére a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy számára a rendfokozati illetménynek megfelelő mértékű pótlékot, betegség esetén távolléti díjat és az e törvény szerinti jubileumi jutalmat kell fizetni.
(3) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjának előléptetése, kitüntetése, fegyelmi felelősségre vonása, szolgálati vagy rokkantsági nyugállományba helyezése - a más szerv vezetőjének javaslatára, illetve egyetértésével -, továbbá ruházati ellátmányának és a (2) bekezdésben nem említett járandóságainak biztosítása az eredeti fegyveres szervnél szolgálatot teljesítő hivatásos állományúakra vonatkozó szabályok szerint történik.
(4) A más szervnél teljesített szolgálat megszüntetésére az (1) bekezdés szerinti megállapodás, illetve beleegyezés alapján kerülhet sor. Ez esetben a fegyveres szerv a hivatásos állomány tagját az előmeneteli szabályok figyelembevételével köteles beosztásba vagy annak jogosultsága esetén szolgálati nyugállományba helyezni.

Rendelkezési állomány

44. § (1) A fegyveres szerv személyi állományába tartozó, de a fegyveres szervnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a fegyveres szerv rendelkezési állományába tartozik:
a) aki szolgálatát más szervnél teljesíti;
b) akinek a beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt megszűnt, a szolgálat felső korhatárának betöltését megelőző 1 éven belül, a korhatár betöltéséig, illetve akinek a beosztása a jelzett okok miatt szűnt meg, de más beosztásba tervezett, legfeljebb 1 évig;
c) aki átképzésen vesz részt, a beosztásba helyezéséig;
d) aki felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, a tanulmányai befejezéséig;
e) akinek a részére az oktatási intézményben folytatott tanulmányai befejezése után felkészültségének megfelelő szolgálati beosztás nem biztosítható, legfeljebb 1 évig;
f) aki egészségi, pszichikai és fizikai állapota miatt eredeti szolgálati beosztását ellátni képtelen, az általa ellátható más beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig;
g) aki szolgálati feladatait önhibáján kívüli okból (pl. gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt) nem tudja ellátni, legfeljebb az ok megszűnéséig;
h) akit függetlenített szakszervezeti tisztségbe választottak, tisztsége betöltéséig;
i) akit állami vezetővé kineveztek, megválasztottak, a tisztsége tartamára.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alá esők jogaira és kötelezettségeire a 43. § rendelkezései irányadók, a b), e) és f) pontja alá tartozók jogai és kötelezettségei azonosak a szolgálati beosztást betöltők jogaival és kötelezettségeivel, a c)-d) pontja alá tartozók jogait és kötelezettségeit az oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata, illetve a tanulmányi szerződés határozza meg, a g) pont alá tartozók jogait és kötelezettségeit - beleértve a társadalombiztosítási járulék fizetésének rendjét is - külön jogszabály állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdés h) pontja alattiak jogai és kötelezettségei - a tisztségük ellátására vonatkozók kivételével - azonosak a szolgálati beosztást betöltőkével.
(4) Az (1) bekezdés i) pontja alá tartozókra a 42. § (4) bekezdése irányadó azzal, hogy - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - velük szemben a munkáltatói jogkört a vezénylés helye szerinti miniszter gyakorolja.
(5) Az (1) bekezdés b), e) és f) pontja alá tartozó hivatásos állomány tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles gondoskodni.

Pályázati rendszer

45. § (1) A magasabb szolgálati beosztáshoz előírt iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése érdekében, a megfelelő oktatási intézménybe való felvételhez pályázatot kell, meghatározott szolgálati beosztások betöltéséhez pályázatot lehet kiírni.
(2) A pályázatot a katonai és rendvédelmi oktatási intézmény vezetője, illetve a megpályázható beosztás betöltésére jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írja ki.
(3) A pályázat kiírásának a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét tartalmaznia kell, e határidőtől nem lehet eltérni.
(4) A pályázatot titkosan kell kezelni. Tartalma csak a pályázó beleegyezésével közölhető más személlyel. A pályázat eredményéről a pályázót a pályázat egyidejű visszaküldésével írásban tájékoztatni kell.
(5) Pályázatra kiírt beosztás csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ez vonatkozik az oktatási intézménybe való felvételre is.
(6) A fegyveres szervek felsőoktatási intézményeinek oktatói és kutatói beosztásaira a hivatásos állomány külön jogszabályban előírt feltételekkel rendelkező tagjai korlátozás nélkül pályázhatnak. A pályázat elnyerése esetén őket a szolgálat érdekében kell a felsőoktatási intézménybe vezényelni.
(7) A fegyveres szervek egészségügyi intézményeiben - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a vezető beosztások kizárólag pályázat útján kerülhetnek betöltésre.

VI. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA

A szolgálati viszony módosításának esetei

46. § (1) A szolgálati viszony - e törvényben meghatározott eseteket kivéve - a hivatásos állomány tagja beleegyezésével módosítható.
(2) A módosítás esetei különösen:
a) a magasabb vagy azonos beosztásba kinevezés,
b) az alacsonyabb beosztásba helyezés,
c) a külföldi szolgálatra vezénylés,
d) a más beosztás vagy feladatkör ellátásával való tartós megbízás,
e) a szolgálati viszony szüneteltetése,
f) a más szervhez a 43. § (1) bekezdés szerinti vezénylés,
g) a magasabb iskolai végzettséget (szakképesítést) nyújtó oktatási intézménybe beiskolázás,
h) a más fegyveres szervhez történő áthelyezés.

Beosztásból felmentés, más beosztásba kinevezés, áthelyezés

47. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében felmenthető és magasabb beosztásba kinevezhető, az 56. § (3) bekezdés esetét kivéve beleegyezése nélkül a szolgálati beosztásából felmenthető, és egyidejűleg azonos vagy annak megfelelő más beosztásba kinevezhető. Azonos, vagy annak megfelelő más beosztásba való kinevezés kérelemre is történhet.
(2) A hivatásos állomány tagja szolgálati érdekből beleegyezése nélkül - a létszámcsökkentés és az átszervezés indokát kivéve - 5 éven belül más beosztásba nem kerülhet áthelyezésre.

Alacsonyabb beosztásba helyezés

48. § (1) A hivatásos állomány tagja alacsonyabb beosztásba helyezhető:
a) létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt;
b) a saját kérelmére;
c) ha minősítése alapján az általa betöltött szolgálati beosztásra előírt követelményeknek nem felel meg;
d) fegyelmi fenyítésként.
(2) Az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezéshez az (1) bekezdés c) és d) pontja esetén a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges.

Vezénylés

49. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett a fegyveres szerv bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve beleegyezése nélkül - meghatározott szolgálati feladat teljesítésére vezényelhető. A hivatásos önkormányzati tűzoltóra e szabály nem vonatkozik.
(2) A más helységbe való vezénylések együttes időtartama 3 évenként a 6 hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés időtartamának befejezésétől számított 6 hónapon belül újabb vezénylésre nem kerülhet sor. Méltánylást érdemlő személyi vagy családi érdekből azonban kérelemre e korlátoktól kivételesen el lehet tekinteni.
(3) A rendelkezési állományba nem tartozók iskolarendszerű oktatása/képzése az oktatás időtartamára vezényléssel történik. A külföldre vezénylés a külföldi szolgálati kötelezettség teljesítésének időtartamára szól. Az iskolarendszerű oktatásra/képzésre történő vezénylés időtartama nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott időtartamba.
(4) A hivatásos állomány tagját külföldi szolgálatra az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségeknek, ezek teljesítése feltételeinek és körülményeinek ismertetése után a miniszter vezényelheti, aki az érintettek részére az e törvény alapján járónál kedvezőbb pénzbeli és természetbeni ellátást állapíthat meg.

Megbízás

50. § (1) Az ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás ellátásával, illetőleg a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, továbbá a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati beosztások ellátására, illetve a helyettesítésre szóló megbízás történhet az eredeti beosztás ellátása mellett vagy az ellátása alóli mentesítéssel, amelynek időtartama az egy évet nem haladhatja meg. Az egy hónapi időtartamot meg nem haladó megbízáshoz a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges. A szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem esik a fenti időkorlátozás alá.
(3) Ha a megbízott személyt az eredeti beosztás ellátása alól mentesítették, részére a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél.
(4) Ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért az illetményalap 25-100%-áig terjedő díjazásra jogosult. A szervezetszerű helyettesnek a parancsnoka helyettesítéséért díjazás nem jár.
(5) A (3) bekezdés szerinti illetmény és a (4) bekezdés szerinti díjazás a 30 napot meghaladó megbízás esetén visszamenőleg, a megbízás első napjától jár.

A szolgálati viszony szünetelése

51. § (1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány olyan tagjának, akit az országgyűlési képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri - ha a fegyveres erők, a rendőrség vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozik, ezeken felül helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői - választáson jelöltként nyilvántartásba vettek. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.
(2) A szünetelés időtartama alatt a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja (pl. egyenruhát, szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható), az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik.
(3) Ha a hivatásos állomány országgyűlési képviselő-, főpolgármester-, illetve polgármesterjelöltként vagy helyi- és kisebbségi önkormányzati képviselőként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.

A szolgálati viszony korhatára

52. § A hivatásos szolgálat felső korhatára a férfiak öregségi nyugdíjkorhatáránál 5 évvel alacsonyabb életkor betöltése.

VII. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE

A szolgálati viszony megszűnésének esetei

53. § A szolgálati viszony megszűnik:
a) közös megegyezéssel;
b) lemondással;
c) felmentéssel;
d) azonnali hatállyal a próbaidő alatt;
e) a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával;
f) büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetés, lefokozás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával;
g) a hivatásos állomány tagja halálával,
h) a törvény erejénél fogva, e törvényben meghatározott esetekben.

Közös megegyezés

54. § A szolgálati viszony - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak és a hivatásos állomány tagjának közös megegyezésével - bármikor megszüntethető. A megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti. A megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a szolgálati viszonyból eredő, a felek egymás iránti jogait és kötelezettségeit is (megtérítési kötelezettség, lakásbérleti jog alakulása stb.). A jogokban és kötelezettségekben való megegyezés nem feltétele a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének.

Lemondás

55. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról vagy azzal együtt a rendfokozatáról - a szükségállapot vagy rendkívüli állapot idejét, továbbá az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott időszakot kivéve - lemondhat.
(2) A lemondási idő 2 hónap, a felek ennél rövidebb határidőben is megállapodhatnak.
(3) Aki a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével elveszti - a szolgálati nyugdíjra, valamint a szolgálati idő kedvezményes számítására vonatkozó jog kivételével - a hivatásos szolgálat alapján járó, jogszabályban meghatározott jogait.
(4) Aki a lemondáskor szolgálati nyugdíjra jogosult, azt nyugállományba kell helyezni. A szolgálati nyugdíj folyósítására a 182. § (7) bekezdése irányadó.

Felmentés

56. § (1) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya - a (3) és (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha
a) az Országgyűlés, a Kormány vagy - a Kormány által meghatározott létszámhatárig - az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a fegyveres szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt további szolgálatára nincs lehetőség;
b) átszervezés következtében szolgálati beosztása megszűnt;
c) szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot és az eredeti beosztásában szolgálati érdekből tovább nem foglalkoztatható, a számára felajánlott legalább azonos szintű beosztást pedig nem fogadta el.
(2) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha
a) minősítése, egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján, illetve - ha ez feltétel - nemzetbiztonsági szempontból a beosztásának ellátására alkalmatlan;
b) a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a hivatásos állomány tagja akkor menthető fel, ha iskolai végzettségének (szakképesítésének), addigi beosztásának, rendfokozatának és besorolásának megfelelő más - akár átképzés után - betölthető beosztás, illetőleg más helységben levő ilyen beosztás nem biztosítható számára, továbbá, ha az átképzéshez, illetve a más helységbe, illetőleg beosztásba való áthelyezéséhez nem járult hozzá, és rendelkezési állományban sem tartható. Felmentéssel szüntethető meg a szolgálati viszonya annak is, akinek alacsonyabb szolgálati beosztás biztosítható, de azt nem fogadja el.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja alapján nyugellátásra jogosult a hivatásos állomány tagja, ha rendelkezik a 182. § (1) bekezdésében meghatározott feltétellel.
(5) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai vagy fizikai ok következménye, a hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha állapotának megfelelő betöltetlen beosztás a fegyveres szervnél nincs, vagy ha az ilyen beosztásba történő kinevezéséhez nem járult hozzá, illetőleg rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett.
(6) A hivatásos szolgálatra méltatlan az:
a) akit jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, kivéve, ha a bíróság katonai fogdában rendelte azt végrehajtani;
b) akit a bíróság jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt és előzetesen nem mentesített a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól;
c) aki szolgálaton kívüli magatartásával a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartását súlyosan veszélyezteti.
(7) A miniszter a (6) bekezdés a) és b) pontja esetén a méltatlanság megállapításától eltekinthet. A (6) bekezdés a) pontja esetén erre csak akkor kerülhet sor, ha a szabadságvesztés mértéke az 1 évet nem haladja meg.
(8) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felmentést köteles megindokolni. Ebből világosan ki kell tűnnie, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.
57. § (1) A felmentési idő 6 hónap. A felmentés időtartamának felére a hivatásos állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját a teljes felmentési időre mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól.
(2) A hivatásos szolgálatra méltatlanná vált személy szolgálati viszonya felmentési idő nélkül szüntethető meg.
(3) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálat felső korhatárát még nem érte el és szolgálati nyugdíjra jogosult, a felmentésével egyidejűleg nyugállományba kell helyezni. Ebben az esetben a hivatásos szolgálat a felmentési idő elteltével szűnik meg. A nyugdíj folyósítására a 182. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
58. § (1) Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam és az azt követő 30 nap alatt:
a) a betegség és az egészségügyi szabadság, valamint az egészségi okból megkezdett orvosbizottsági alkalmassági felülvizsgálat ideje;
b) a beteg gyermek ápolásának ideje vagy ilyen célból, illetőleg a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott illetmény nélküli szabadság;
c) a terhesség ideje, a szülést követő 3 hónap, illetőleg a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljára kapott illetmény nélküli szabadság;
d) a házastárs tartós külföldi kiküldetése miatt kapott illetmény nélküli szabadság.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a hivatásos állomány szolgálati vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult, illetőleg a szolgálatra méltatlanná vált tagja szolgálati viszonyának a megszüntetésére.

A szolgálati viszony megszűnése a törvény erejénél fogva

59. § (1) A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya
a) a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése;
b) a képzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása [40. § (2) bekezdése, 259. § (1) bekezdése, 336. § (2) bekezdése];
c) országgyűlési képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, valamint a fegyveres erők, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó esetén az előbbieken kívül még társadalmi megbízatású polgármesterré, alpolgármesterré, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselővé történt megválasztás;
d) az összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása [66. § (2) bekezdése]
miatt.
(2) A szolgálati viszony a törvény erejénél fogva azon a napon szűnik meg, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a törvényi feltétel beálltát megállapította.

Más fegyveres szervhez történő áthelyezés

60. § (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén - az érintett miniszterek által meghatározott feltételek mellett - rendfokozatának megtartásával más fegyveres szervhez áthelyezhető.
(2) A hivatásos állomány áthelyezett tagjának a szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

Eljárás a szolgálati viszony megszűnése esetén

61. § (1) A szolgálati viszony megszűnésekor, a szolgálatteljesítés utolsó napján a hivatásos állomány tagja részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, és ki kell adni a szolgálati viszonyra vonatkozó igazolást.
(2) Az (1) bekezdésben említett igazolás tartalmazza a hivatásos állomány tagjának:
a) a szolgálati viszonya megszűnésének jogcímét;
b) a fegyveres szervnél szolgálati viszonyban töltött idejét;
c) az illetményéből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozását és ennek jogosultját, illetőleg azt, hogy ilyen tartozása nincs;
d) a szolgálati viszony megszűnésének évében igénybe vett szabadsága időtartamát;
e) a szolgálati nyugellátásra való jogosultság megszerzésére és folyósítására vonatkozó, a 182. § szerinti rendelkezést;
f) a kifizetésre került végkielégítés összegét.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell a 43. § szerinti vezénylés és a 60. § szerinti áthelyezés esetén is.

Megtérítési kötelezettség

62. § (1) Ha a szolgálati viszony méltatlanság miatt, továbbá az 53. § b), e)-f) vagy az 59. § (1) bekezdésének b) és d) pontja alapján az oktatási intézményben kötelező tanulmányi időnél rövidebb idő alatt szűnt meg, a tanulmányokhoz nyújtott támogatások közül a hivatásos állomány volt tagja köteles megtéríteni a pénzbeli juttatásokat, a természetbeni élelmezés értékét, valamint a megállapított, de meg nem fizetett tandíjnak azt a hányadát, amelyet a felsőoktatási intézményben a szociális és tanulmányi kedvezmények mellett is meg kellett volna fizetni. Ez a kötelezettség terheli a hivatásos állomány tagját akkor is, ha a próbaidő alatt szűnik meg a szolgálati viszonya.
(2) Amennyiben a hivatásos állomány tagja a tanulmányi szerződésben meghatározott kötelező szolgálati időtartamnak egy részét nem töltötte hivatásos szolgálatban, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.
(3) Nem kell megtéríteni azt az összeget, amely a tanulmányi időnek a sorkatonai szolgálati időként beszámított tartamára esik.
(4) A hivatásos állomány tagja köteles teljes mértékben megtéríteni a 74. § szerint megkötött tanulmányi szerződés alapján részére kifizetett tanulmányi támogatás összegét, ha a szolgálati viszonya a szerződésben meghatározott idő előtt az (1) bekezdésben felsorolt okból szűnt meg.

Végkielégítés

63. § (1) A hivatásos állomány tagját felmentése, valamint a 197. § (4) bekezdésének alkalmazása esetén - a (6) bekezdésben felsorolt kivételekkel - a felmentési időre járó átlagkeresetén túl végkielégítés illeti meg.
(2) A végkielégítés összege, ha a hivatásos állomány felmentett tagja szolgálati viszonyban töltött ideje
a) az 5 évet nem haladja meg,	2 havi;
b) a 8 évet nem haladja meg,	3 havi;
c) a 12 évet nem haladja meg,	6 havi;
d) a 20 évet nem haladja meg,	9 havi;
e) a 20 évet meghaladja,	12 havi
távolléti díjnak megfelelő összeg.
(3) A 64. § (1) bekezdése alapján a hivatásos szolgálatba visszavett személy szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszűnésekor a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést követően szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni.
(4) A végkielégítés összegének felére jogosult a hivatásos állomány tagja, ha azért mentették fel, mert az 56. § (3) vagy (5) bekezdése szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos (hozzátartozó elhelyezkedési, iskoláztatási, gondozási lehetetlensége, lakhatási feltételek nehézségei miatti, stb.) indokkal tagadta meg.
(5) A felmentés idejére járó illetményt, illetőleg a végkielégítést a munkavégzési kötelezettséggel járó utolsó szolgálati napon kell kifizetni.
(6) Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha
a) nyugellátásra szerzett jogosultságot és azt részére folyósítják;
b) alkalmatlansága miatt mentették fel, kivéve az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmatlanságot;
c) a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált.

A hivatásos állományba való visszavétel

64. § (1) Akinek a szolgálati viszonyát az 56. § (1) bekezdésének a)-c) pontja alapján felmentéssel megszüntették, a szolgálat érdekében - kérelmére - a hivatásos állományba visszavehető. A visszavétel felső korhatára a betöltött 45. év.
(2) Akinek a szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja alapján szűnt meg, mandátumának lejártát követően - 30 napon belül előterjesztett kérelmére - a hivatásos állományba vissza kell venni.
(3) Akinek a rokkantságát a felülvizsgálat során megszüntették, a hivatásos állományba akkor vehető vissza, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek.
(4) Akinek a rokkantságát a szolgálattal összefüggő baleset, betegség miatt állapították meg, és a rokkantságát megszüntették, a hivatásos állományba visszavehető, ha az egészségi állapotának megfelelő beosztás részére biztosítható.
(5) Visszavétel esetén a hivatásos állomány tagja legfeljebb olyan rendfokozatba léptethető elő, mint amilyen rendfokozatot folyamatos szolgálatteljesítés esetén soron történő előléptetéssel elérhetett volna.

Összeférhetetlenség

65. § (1) A hivatásos állomány tagja nem tölthet be olyan szolgálati beosztást
a) amelyben - a miniszter által meghatározott kivétellel - közeli hozzátartozójával közvetlen szolgálati elöljárói-alárendelti viszonyba kerül,
b) amelynek révén - az állományilletékes parancsnok engedélye nélkül - olyan gazdálkodó szervezettel kerül elszámolási viszonyba, amelyben közeli hozzátartozójának tulajdoni hányada meghatározó, vagy a hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget (munkakört) lát el.
(2) A hivatásos állomány tagja csak engedéllyel létesíthet olyan munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, amely a hivatásos szolgálattal, illetve a szolgálati beosztással nem összeférhetetlen. Vezető beosztású személy - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthet.
(3) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni a szolgálati időn kívüli
a) sporttal vagy ismeretterjesztéssel összefüggő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését,
b) gazdasági társaságban - munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő - személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági, felügyelő bizottsági tagsági vagy a gazdasági társaságban vezető tisztségviselői viszony létesítését, továbbá a gazdasági társaságban vagyonával közvetlenül érdekeltté válását, ide nem értve a nem meghatározó arányú részvényt és kisebbségi üzletrésztulajdont.
(4) Nem kell bejelenteni, illetve engedélyeztetni a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység folytatását.
(5) Nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, a társadalmi szervezetben való részvétel vagy tisztségviselés ellentétes a fegyveres szerv feladataival, vagy a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, illetve a fegyveres szerv tekintélyét veszélyezteti.
(6) A hivatásos állomány tagja az 59. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tisztséget nem tölthet be.
66. § (1) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, illetve, ha szolgálati viszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. Az állományilletékes parancsnok köteles - a 65. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetet kivéve - felszólítani a hivatásos állomány tagját az összeférhetetlenség megszüntetésére, illetve köteles a szükséges intézkedést megtenni az összeférhetetlenség kizárására.
(2) Ha a hivatásos állomány tagja az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított 30 napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya megszűnik.

VIII. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA

A szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok

67. § A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles:
a) a hivatásos állomány tagja feladatait a munkaköri leírásban rögzíteni, őt a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni, részére az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani;
b) a szolgálati feladatok ellátását úgy megszervezni, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja;
c) a feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, a szolgálatteljesítéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani.
68. § (1) A hivatásos állomány tagja köteles:
a) az előírt helyen és időben, szolgálatképes állapotban megjelenni és feladatát teljesíteni, illetve e célból rendelkezésre állni;
b) a szolgálati feladatait a törvényes előírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően - szükség esetén a veszély vállalásával -, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani;
c) a munkatársaival együttműködni, a munkáját úgy végezni és általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az - kivéve, ha ez a feladat végrehajtásával elkerülhetetlenül együtt jár - más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi károsodását ne idézze elő;
d) a számára meghatározott iskolai rendszerű oktatásban/képzésben részt venni, és az előírt vizsgákat letenni;
e) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tenni;
f) szolgálaton kívül is a hivatásos állomány tagjához és beosztásához méltó magatartást tanúsítani.
(2) A hivatásos állomány tagja köteles megtartani az állami és a szolgálati titkot, valamint az adatok védelmére vonatkozó szabályokat.
(3) A hivatásos állomány tagja a szolgálati feladathoz kapcsolódó nyilvános szerepléséért tiszteletdíjat nem fogadhat el.
69. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani az elöljáró parancsát, a felettes rendelkezését, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a hivatásos állomány tagja a jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az elöljáró a parancsát, a felettes a rendelkezését ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.
70. § (1) Mentesül a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól:
a) az állampolgári kötelezettségének teljesítése alatt;
b) a közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább 2 munkanapra;
c) a kötelező orvosi vizsgálat - ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is - teljes időtartamára;
d) a véradás miatt távol töltött teljes - a szolgálati helyen kívül szervezett véradás esetén legalább 4 óra - időtartamra;
e) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a szolgálati helyén megjelenni;
f) a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály vagy engedély alapján.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a hivatásos állomány tagja a távollét idejére távolléti díjra jogosult.

Az előmenetel feltételei

71. § (1) A hivatásos állomány tagjának a hivatásos pályán belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a magasabb szolgálati beosztás, besorolás és rendfokozat eléréséhez, illetve az azokhoz szükséges feltételek megszerzéséhez.
(2) Az előmenetel feltétele:
a) a magasabb beosztáshoz, besoroláshoz, illetve rendfokozathoz meghatározott iskolai végzettség (szakképesítés);
b) a magasabb beosztás ellátásához szükséges gyakorlati tapasztalat, illetőleg vezetői készség;
c) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság;
d) a pályázat útján betölthető beosztás esetén pályázat benyújtása.
(3) Az előmenetelhez szükséges iskolai végzettségi (szakképesítési) feltételek megszerzéséhez (oktatási intézményi beiskolázáshoz) a hivatásos állomány tagjai részére pályázati rendszeren nyugvó esélyegyenlőséget kell biztosítani.

Iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények

72. § A tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez egyetemi vagy főiskolai, a zászlósi és tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez pedig középiskolai végzettség szükséges. Jogszabályban meghatározott tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztásoknál szakiskolai végzettség esetén a középiskolai végzettségtől el lehet tekinteni.
73. § (1) A magasabb beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzését hazai vagy külföldi katonai, rendvédelmi, illetőleg polgári felsőoktatási és középfokú oktatási intézményben, iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatás/képzés keretében kell biztosítani. A beiskolázásra pályázat útján kerül sor. Emellett lehetőséget kell adni a hivatásos állomány tagjának a szolgálati érdek sérelmével nem járó, saját elhatározáson alapuló egyéni továbbtanulásra is.
(2) A hivatásos állomány tagját szakmai ismereteinek fejlesztése céljából szakmai továbbképzésben, illetve átképzésben kell részesíteni, amelyre az állományilletékes parancsnok jelöli ki a résztvevőket.
74. § (1) Szolgálati érdekből polgári oktatási intézményben vagy iskolarendszeren kívüli oktatás/képzés folytatása céljából a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagjával tanulmányi szerződést köthet. A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni.
(2) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a hivatásos állomány tagját megillető támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a fegyveres szervnél kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő tartamát, továbbá a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó megtérítési kötelezettségét, ha a hivatásos állomány tagja a tanulmányait nem fejezi be, vagy a szerződésben vállalt hivatásos szolgálati időt önhibából nem tölti le.

Egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság

75. § (1) A hivatásos állomány tagjának meg kell felelnie a miniszter által meghatározott, a beosztásának és életkorának megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. Az alkalmasság elérésének és szintentartásának feltételeit a fegyveres szerv biztosítja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott alkalmassági feltételeket az érintettek tudomására kell hozni, és az alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell.
(3) A hivatásos állomány tagja köteles magát az ellenőrzéseknek alávetni.
(4) Ha a hivatásos állomány tagja az előírt követelményeknek nem felel meg, határidő kitűzésével az ellenőrzést meg kell ismételni.
(5) Ha a hivatásos állomány tagja a megismételt ellenőrzésen sem felelt meg a követelményeknek, az 56. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.

Előmenetel a beosztásban

76. § (1) Szolgálati érdekből magasabb betölthető szolgálati beosztásba kell kinevezni a hivatásos állomány tagját, ha a beosztáshoz előírt iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) rendelkezik, egészségügyi elbírálás alapján a beosztás betöltésére alkalmas minősítése van, a fizikai alkalmassági követelményeknek megfelel és a korábbi beosztásaiban nyújtott elméleti és gyakorlati teljesítmények alapján a magasabb beosztás betöltésére alkalmas, pályázat útján betölthető beosztás esetén a pályázaton sikeresen részt vett.
(2) A hivatásos állomány tagjainak magasabb beosztásba történő kinevezésével biztosítani kell a fegyveres szerveknél a parancsnoki (vezetői) váltások tervszerűségét, valamint - a rendkívül indokolt eseteket kivéve - a vezetési szintek szerinti fokozatos előrehaladást.

Előmenetel a rendfokozatban

77. § A rendfokozatban való előmenetel a magasabb rendfokozatba történő előléptetéssel és kinevezéssel valósul meg. A hivatásos állomány tagja előléptethető
a) soron,
b) soron kívül,
c) a 81. §-ban meghatározott egyéb okból.

Soron történő előléptetés

78. § (1) A soron következő rendfokozatba elő kell léptetni a hivatásos állomány tagját, ha megfelel az alábbi együttes feltételeknek:
a) a soron következő rendfokozatra előírt iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) rendelkezik;
b) az előléptetését a beosztásához rendszeresített rendfokozat lehetővé teszi;
c) a rendfokozatára megállapított várakozási ideje letelt.
(2) A várakozási időt a rendfokozatba kinevezésről, illetve az előléptetésről szóló okmányban meghatározott naptól kell számítani. A várakozási időbe az 1 évet meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama - a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságot kivéve - nem számít bele.
79. § (1) Nem léptethető elő a hivatásos állomány tagja, ha
a) a beosztását vagy rendfokozatát érintő jogerős bírósági büntetés vagy fegyelmi fenyítés hatálya alatt áll;
b) ellene büntető- vagy fegyelmi eljárás van folyamatban.
(2) Ha a hivatásos állomány tagját az (1) bekezdés b) pontja miatt nem léptették elő, de a büntetőjogi vagy fegyelmi felelősségét nem állapították meg, őt a várakozási ideje leteltének napjával elő kell léptetni.
(3) A meghosszabbított várakozási idő leteltének napjával a hivatásos állomány tagját elő kell léptetni.

Soron kívüli előléptetés

80. § (1) A hivatásos állomány tagja soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető, ha ezt a beosztásához rendszeresített rendfokozat lehetővé teszi, a magasabb rendfokozathoz szükséges iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) és kiemelkedő minősítéssel rendelkezik, és a meglévő rendfokozatában eltöltendő várakozási időnek legalább a fele eltelt.
(2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nélkül is soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba előléptetheti a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálat teljesítésében kimagasló helytállást tanúsított.
(3) A hivatásos állomány tagját a soron következő rendfokozatba elő kell léptetni:
a) állományilletékes parancsnoki (vezetői) beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata alacsonyabb a beosztáshoz rendszeresített rendfokozatnál;
b) magasabb beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata a rendszeresített rendfokozatnál legalább kettővel alacsonyabb.
(4) A békében kinevezhető tábornoki létszámot az Országgyűlés állapítja meg.

Az előléptetés egyéb esetei

81. § (1) A nyugállományba helyezéssel egyidejűleg eggyel magasabb rendfokozatba lehet előléptetni a hivatásos állomány tagját, ha a nyugállományba helyezésére a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésével vagy azt követően, illetőleg 20 évi szolgálat után szolgálati kötelmekkel összefüggő rokkantság miatt került sor, és szolgálati feladatait kiemelkedő eredményességgel látta el.
(2) Eggyel magasabb rendfokozatba kell előléptetni, kinevezni a hősi halottá nyilvánított tisztet, főtisztet és tábornokot. A hősi halottá nyilvánított, tisztnél alacsonyabb rendfokozatú személyt hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni.

A hivatásos állomány tagjának minősítése

82. § (1) A hivatásos állomány tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozatú tagját - a nyugdíjkorhatár elérését megelőző 5 év kivételével - magasabb beosztásba történő kinevezése, besorolása előtt, továbbá szakmai alkalmatlanságának felmerülése esetén, a próbaidő megszűnése után, a véglegesítéskor, illetve, ha azt fontos okból maga kérte, de legalább 5 évenként az állományilletékes parancsnok minősíti. Egyéb esetekben szolgálati jellemzést kell készíteni.
(2) A hivatásos állomány tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú tagjairól minden esetben szolgálati jellemzést kell készíteni, melynek tartalmát és készítésének eseteit külön jogszabály állapítja meg.
(3) A minősítés és a szolgálati jellemzés célja a hivatásos állomány tagja szolgálati teljesítményének megítélése, a teljesítményt befolyásoló ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése, továbbá az előmenetelének elősegítése.
(4) A minősítés kötelező elemeit a törvény 4. számú, a honvédség és a határőrség hivatásos állományára vonatkozóan az 5. számú mellékletében foglalt minősítési lap tartalmazza. A minősítésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek. A minősített alkalmasságának megítélését indokolni kell.
83. § (1) A hivatásos állomány tagja kérésére az állományilletékes parancsnok köteles lehetővé tenni, hogy a szervezeti egységnél működő érdekképviseleti szerv vagy tisztségviselője a minősítésben foglalt megállapításokra észrevételt tegyen.
(2) A minősítést ismertetni kell a hivatásos állomány tagjával, aki arra írásban észrevételt tehet, és az ismertetés megtörténtét aláírásával igazolja.
(3) A hivatásos állomány tagja a minősítés valótlan vagy személyiségi jogát sértő megállapítása ellen a bírósághoz fordulhat.

Szolgálatteljesítési idő

84. § (1) A szolgálatteljesítési idő heti 40 óra.
(2) A részben vagy egészben készenléti jellegű beosztásokban az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb, de heti 54 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg. Ettől eltérni csak a háromváltásos rendszer alkalmazása esetén lehet.
(3) A szolgálatteljesítési idő - a heti szolgálatteljesítési idő figyelembevételével - több heti, havi vagy éves keretben is meghatározható.
(4) A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban a szolgálatteljesítési időt - a (2) bekezdésben meghatározott időtartam figyelembevételével - éves keretben kell meghatározni.
85. § (1) A szolgálatteljesítési idő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A napi szolgálatteljesítési idő ilyen esetben sem lehet 4 óránál rövidebb, és - a részben vagy egészben ügyeleti, őr-, készültségi és készenléti jellegű szolgálati beosztásokat kivéve - 12 óránál hosszabb.
(2) Fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen időbeosztásnál sem haladhatja meg a 6 órát.
86. § (1) A hivatásos állomány nő tagját terhessége megállapításától a gyermekének 1 éves koráig éjszakai szolgálatteljesítésre, ha gyermekét egyedül neveli és annak felügyeletét 6 éves koráig más nem tudja ellátni, 24 órás szolgálatra nem lehet beosztani.
(2) A munkaközi szünetet a napi szolgálatteljesítési időn belül kell kiadni.
(3) A hivatásos állomány tagja részére a napi szolgálati tevékenység befejezése és a másnapi szolgálatteljesítés megkezdése között legalább 8 óra pihenőidőt kell biztosítani, amelybe a lakásról a szolgálati helyre és az onnan való visszautazás időtartama nem számít bele.
(4) A hivatásos állomány tagját hetenként 2 pihenőnap illeti meg, amelyet lehetőleg együtt kell kiadni. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban szolgálatot teljesítők esetében az 1 hónapra eső pihenőnapok közül legalább az egyiknek vasárnapra kell esnie.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően a pihenőnap - a fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve - a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadható.
(6) A Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napokon túl, munkaszüneti nap az egyes fegyveres szervek e törvény különös szabályait tartalmazó Második Részében meghatározott napjai. Munkaszüneti napra távolléti díj jár.

Túlszolgálat

87. § (1) Ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset (baleset, elemi csapás vagy súlyos kár megelőzése, illetőleg elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb előre nem látható körülmény bekövetkezése) szükségessé teszi, a hivatásos állomány tagja a 84. §-ban meghatározott szolgálatteljesítési időn túl, valamint a munkaszüneti és pihenőnapon is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen (túlszolgálat), illetőleg meghatározott ideig és helyen arra készen álljon. Nem minősül túlszolgálatnak az ügyeleti-, őr-, készültségi és készenléti szolgálat, valamint a gyakorlaton való részvétel.
(2) Az elrendelhető túlszolgálat tartama naptári évenként 300 óra, amely a miniszter által kiadott rendelkezésben további 50%-kal növelhető.
(3) A (2) bekezdésben írt korlátozás nem alkalmazható, ha a túlszolgálatra rendkívüli esetben kerül sor.
88. § (1) A (2) és (3) bekezdés szerinti túlszolgálatot az állományilletékes parancsnoknak írásban kell elrendelnie. A teljesített túlszolgálatról nyilvántartást kell vezetni.
(2) A hivatásos állomány tagját - az állományilletékes és annál magasabb parancsnok (vezető) kivételével - évi 150 óráig terjedő túlszolgálatért szabadidő, azon felüli túlszolgálatért - beleértve a rendkívüli esetben teljesítettet is - díjazás illeti meg. Az állományilletékes parancsnok a 150 órán belüli túlszolgálat díjazását is engedélyezheti, ha a szabadidő kiadása a szolgálat ellátását veszélyeztetné. Nem jár szabadidő vagy díjazás azért a túlszolgálatért, amelyért a hivatásos állomány tagja illetménypótlékban részesül.
(3) A túlszolgálatért annak időtartamával megegyező, ha pedig a túlszolgálatot a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő, illetőleg díjazás jár.
(4) A túlszolgálatért járó szabadidőt a túlszolgálatot követő napon (napokon), de legkésőbb 30 napon belül kell kiadni. Ettől el lehet térni, ha a túlszolgálat havi vagy éves szolgálatteljesítési idő keretében történt.
(5) A túlszolgálatért annak idejére távolléti díj jár, amelyet legkésőbb a tárgyhónapot követő 2. hónapban kell kifizetni.

Szabadság

89. § A hivatásos állomány tagja alap-, pót-, egészségügyi, szülési és illetmény nélküli szabadságra jogosult.

Alap- és pótszabadság

90. § (1) Az alapszabadság évi 25 munkanap.
(2) A pótszabadság évente a hivatásos állomány felsőfokú iskolai végzettségű tagja esetén:
a) 0-2 év szolgálati viszonyban töltött idő után	3 munkanap;
b) 3-5 év szolgálati viszonyban töltött idő után	4 munkanap;
c) 6-10 év szolgálati viszonyban töltött idő után	5 munkanap;
d) 11-15 év szolgálati viszonyban töltött idő után	6 munkanap;
e) 16-20 év szolgálati viszonyban töltött idő után	7 munkanap;
f)  21-25 év szolgálati viszonyban töltött idő után	8 munkanap;
g) 25-30 év szolgálati viszonyban töltött idő után	9 munkanap;
h) 30 évnél hosszabb szolgálati viszonyban töltött idő után	10 munkanap.
Ha a hivatásos állomány tagja középfokú vagy ennél alacsonyabb iskolai végzettségű, a pótszabadság mértéke 1-1 nappal kevesebb.
(3) A (2) bekezdés szerinti pótszabadság helyett meghatározott parancsnokokat (vezetőket) vezetői pótszabadság illet meg. Ezek körét, valamint a vezetői pótszabadság 9-15 munkanapig terjedő mértékét fegyveres szervenként e törvénynek a különös szabályokról szóló Második része tartalmazza.
(4) A parancsnoki pótszabadságra jogosult a szolgálati idő után járó pótszabadság és a vezetői pótszabadság közül a számára kedvezőbbet választhatja.
91. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja nő, gyermekét egyedül nevelő férfi, őt évenként a 16 évesnél fiatalabb
a) 1 gyermeke után 2 munkanap,
b) 2 gyermeke után 4 munkanap,
c) 2-nél több gyermeke után összesen 7 munkanap
pótszabadság illeti meg.
(2) A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
92. § (1) A hivatásos állomány tagja a folyamatos és átlagon felüli fizikai, pszichikai igénybevételéből származó egészségkárosodás megelőzése, illetve a fizikai állóképességének megőrzése céljából a 90. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti pótszabadságon felül külön pótszabadságra jogosult, amely
a)	a fokozottan veszélyes (nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetőleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett, továbbá föld alatti létesítményekben, mesterséges és klimatikus viszonyok melletti) beosztásban	évente 10 munkanap,
b)	repülőgép- és helikoptervezető, fedélzeti szolgálattevő és ejtőernyős, valamint közvetlen életveszélynek kitett tűzszerész, búvár, továbbá a terrorelhárító beosztásban	évente 14 munkanap.
(2) Tartós igénybevétel (harcászati gyakorlat, elemi csapás elhárítása stb.) utáni pihentetés céljából esetenként legfeljebb 5 nap szabadidő engedélyezhető. Ezt gyakorlattal kapcsolatban a gyakorlatvezető engedélyezi.

Egészségügyi szabadság

93. § (1) Egészségügyi szabadság jár a hivatásos állomány tagjának, ha betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása az egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné, illetőleg, ha a szolgálatképességének helyreállítása pihenést vagy gyógyüdülést igényel.
(2) Az egészségügyi szabadság a felgyógyulásig, illetőleg a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb - a 94. §-ban foglaltak kivételével - 1 évig jár.
(3) A szolgálatképtelenség igazolására, illetve az egészségügyi szabadság engedélyezésére vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
94. § Ha a hivatásos állomány tagja nő vagy gyermekét egyedül nevelő férfi, őt gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg az alábbiak szerint:
a) a nőt 1 évesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg a nőt és a gyermekét egyedül nevelő férfit a gyermek ápolása címén a gyermek 1 éves koráig,
b) 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 84 naptári napon át;
c) 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári napon át;
d) 6 évesnél idősebb, de 10 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári napon át.

Szülési szabadság

95. § (1) A hivatásos állomány terhes, illetve szülő nő tagját a munkajogi szabályok szerinti mértékű szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.
(2) A szülési szabadság megszűnik, ha
a) a gyermek halva született, a szüléstől számított 6. hét elteltével;
b) a gyermek meghal, az elhalálozást követő 15. napon;
c) a gyermeket állami gondozásba adták, az azt követő napon.
(3) A szülési szabadság időtartama a szülést követően 6 hétnél rövidebb nem lehet.
(4) Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét - a szülést követő 1 évig - a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.
(5) A nőnek - ha nem veszi igénybe a 94. §-ban engedélyezett egészségügyi szabadságot - a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1 óra, ezt követően a 9. hónap végéig naponta 1 óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.

Illetmény nélküli szabadság

96. § A hivatásos állomány tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni:
a) a szülési szabadság letöltése után a gyermek gondozása céljából a gyermek 3. életévének, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 10. életéve betöltéséig,
b) a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében a gyermek 10 éves koráig a betegség tartamára;
c) a tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozójának otthoni ápolása, gondozása céljából annak idejére, de legfeljebb 2 évig, feltéve, hogy az ápolást, gondozást személyesen végzi;
d) a magánerőből saját lakás építésére 1 évig, mely időtartam több részletben is igénybe vehető;
e) a házastárs tartós külföldi kiküldetése esetén, annak tartamára.

A szabadság közös szabályai

97. § (1) A szabadság engedélyezésére az állományilletékes parancsnok jogosult.
(2) Az alap- és pótszabadság együttes időtartamának 50%-át egyfolytában, a 25%-át, de legalább 10 napot pedig a hivatásos állomány tagja által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a fegyveres szerv működőképességét ne veszélyeztesse. A fegyveres szerv az általa meghatározott szabadság kezdő napját 30 nappal előbb köteles közölni a hivatásos állomány tagjával.
(3) A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Ha fontos szolgálati érdek miatt erre nincs lehetőség, úgy azt a következő év január 31. napjáig, a hivatásos állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni.
(4) Más szervhez történő vezénylés és áthelyezés esetén a hivatásos állomány tagja részére ki nem adott szabadságot az új szolgálati helyen kell kiadni.
(5) A szabadság címén engedélyezett és a szoptatási munkaidő-kedvezmény miatti távollét idejére távolléti díjat kell folyósítani. Ha a hivatásos állomány egészségügyi szabadságon levő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta, távolléti díjra nem jogosult; ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, a távolléti díja legfeljebb 50%-kal csökkenthető.
(6) Az egészségügyi szabadságra járó távolléti díjat meg lehet vonni a hivatásos állomány tagjától, ha a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.

Tanulmányi munkaidő-kedvezmény

98. § (1) A hivatásos állománynak a katonai és rendvédelmi oktatási intézményeken kívüli iskolarendszerű oktatásban/képzésben részt vevő tagja részére a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani kell.
(2) A szabadidő mértékét az oktatási intézmény által kiadott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolás alapján kell megállapítani.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl vizsgánként, ha pedig egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként - a vizsga napját is beleszámítva - 4 munkanap szabadidőt kell biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.
(4) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt kell biztosítani.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott szabadidőt a hivatásos állomány oktatásban/képzésben részt vevő tagja kérésének megfelelően, a tanulmányi év folyamán kell kiadni.
(6) A hivatásos állomány iskolarendszeren kívüli oktatásban/képzésben részt vevő tagjának tanulmányi munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt szolgálati viszonyra vonatkozó szabály elrendeli vagy a tanulmányi szerződés megállapítja.
(7) A hivatásos állomány tagja részére a tanulmányi munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díjat kell fizetni, ha az (1) vagy a (6) bekezdés szerinti tanulmányok folytatására őt a fegyveres szerv kötelezte, illetve a távolléti díj fizetését tanulmányi szerződés állapítja meg. Egyéb esetekben a tanulmányi munkaidő-kedvezmény tartama illetmény nélküli távollétnek számít.

IX. Fejezet

AZ ILLETMÉNY

99. § (1) A hivatásos állomány tagja havi illetményre jogosult. Az illetmény beosztási és rendfokozati illetményből, illetménykiegészítésből, valamint illetménypótlékokból áll.
(2) A beosztási és a rendfokozati illetmény együttes összege képezi az alapilletményt.
(3) A hivatásos állomány kimagasló teljesítményt nyújtó tagjának a miniszter - e törvényben meghatározott illetményrendszertől eltérő - személyi illetményt állapíthat meg.
100. § (1) A beosztási illetmény szempontjából a hivatásos állomány tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozatú tagjait az I., a tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú tagjait a II. besorolási osztályba kell besorolni.
(2) Az I. besorolási osztály 9 beosztási kategóriából, ezen belül 25 fizetési fokozatból, a II. besorolási osztály pedig 3 beosztási kategóriából és ezen belül 13 fizetési fokozatból áll.
(3) A besorolási osztály beosztási kategóriái az illetmény szempontjából azonos szintűnek tekintett, a miniszter által meghatározott beosztásokat tartalmazzák.
(4) A fizetési fokozatok a beosztásban eltöltött szolgálati idő tartama alapján emelkednek. A fizetési fokozatokhoz és a rendfokozatokhoz növekvő szorzószámok tartoznak.
(5) A beosztási és a rendfokozati illetmény összegét a köztisztviselői illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) és e törvény 6. számú mellékletében a fizetési fokozatokhoz, illetve a rendfokozatokhoz meghatározott szorzószámok szorzata adja.
101. § (1) A hivatásos állomány tagját az első vagy magasabb beosztásba való kinevezésekor a beosztására meghatározott beosztási kategória legalacsonyabb fizetési fokozatába kell besorolni.
(2) A hivatásos állomány pályakezdő tagját a besorolási osztály 1-es fizetési fokozatába 1 évre kell besorolni.
(3) Illetménybesorolás szempontjából pályakezdőnek minősül a hivatásos állomány tagja az első beosztás ellátásához szükséges végzettség megszerzését követő 1 évig.
(4) Az állományilletékes parancsnok a rendelkezésére álló illetménykereten belül a hivatásos állomány tagját mérlegelés alapján az illetményfokozatra megállapított összegnél 10%-ig terjedően magasabban vagy alacsonyabban besorolhatja.
102. § (1) A magasabb fizetési fokozatba előre kell sorolni a hivatásos állomány tagját, ha a fizetési fokozatra előírt várakozási idő eltelt.
(2) Azonos vagy alacsonyabb beosztásba történő áthelyezés esetén a beosztási illetmény nem csökkenhet. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha az alacsonyabb beosztásba helyezés alkalmatlanság, fenyítés miatt vagy kérelemre történik.
103. § (1) A hivatásos állomány tagja illetménykiegészítésre jogosult, ha
a) a minisztériumban, az országos parancsnokságon, vagy országos hatáskörű központi szervnél,
b) a minisztérium közvetlen szerveinél, az országos parancsnok alárendeltségébe tartozó, legalább megyei illetékességű középirányító szervnél (parancsnokságnál, igazgatóságnál) és a velük azonosnak tekinthető szervnél
teljesít szolgálatot.
(2) Az illetménykiegészítés mértéke az a) pont esetén - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a beosztási illetmény 15%-a, a b) pont esetén a 10%-a.
(3) A hivatásos állomány minisztériumban szolgálatot teljesítő, felsőfokú végzettségű tagja esetében az illetménykiegészítés mértéke a beosztási illetmény 35%-a.
104. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a hivatásos állomány tagja, ha olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben az idegen nyelv használata szükséges, feltéve, hogy az nem a szolgálati beosztással járó feladata.
(2) Az idegen nyelv tudását az állami nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.
(3) A képzés nyelve szempontjából állami nyelvvizsga nélkül is felsőfokú nyelvvizsgának minősül a külföldön szerzett felsőfokú végzettség, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzésen, illetve vezetőképzésen szerzett végzettség, ha a képzés időtartama az 1 évet meghaladta.
(4) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként
a) felsőfokú nyelvvizsga esetén az illetményalap 50%-a,
b) középfokú nyelvvizsga esetén az illetményalap 25%-a,
c) alapfokú nyelvvizsga esetén az illetményalap 10%-a.
105. § (1) Az illetményt a törvényes magyar pénznemben kell megállapítani, és havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kifizetni, vagy a hivatásos állomány tagja megbízása alapján a bankszámlájára átutalni.
(2) Ha a hivatásos állomány tagja az illetményfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a szolgálati helyén, kérésére, az illetményét az illetményfizetés előtti utolsó szolgálati helyén töltött napon kell kifizetni, vagy a szervezeti egység költségére a tartózkodási helyére megküldeni.
(3) Ha a megszakítás nélkül igénybe vett szabadság időtartama a 10 munkanapot eléri, és a szabadság időtartamába az illetményfizetés esedékességének napja is beleesik, a szabadság alatti fizetési napot megelőző hónap végéig járó illetményt vagy távolléti díjat - a hivatásos állomány tagja kérésére - a szabadság megkezdése előtt 2 munkanappal kell kifizetni.
(4) Az illetmény késedelmes kifizetése esetén - ha az a fegyveres szerv hibájából következik be - a polgári jogi szabályokban meghatározott kamat jár.
(5) A hivatásos állomány tagja részére a kifizetett illetményről részletes, írásbeli elszámolást kell adni, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető.
106. § (1) Az illetményből levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a hivatásos állomány tagjának hozzájárulása alapján van helye; ettől eltérni nem lehet.
(2) A fegyveres szerv az előlegnyújtásból eredő követelését a hivatásos állomány tagja illetményéből levonhatja. Az illetményből való levonásra egyebekben a bírósági végrehajtás szabályai az irányadók.
(3) A jogalap nélkül kifizetett illetmény 60 napon belül írásbeli felszólítással visszakövetelhető a hivatásos állomány tagjától. Az általános elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett illetmény, ha annak jogtalanságáról a hivatásos állomány tagja tudott, vagy tudnia kellett volna.
(4) A hivatásos állomány tagja az illetményre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, és a levonásmentes illetményrészét nem ruházhatja át.
107. § (1) A hivatásos állomány beosztásából felfüggesztett, előzetes letartóztatásban lévő vagy szabadságvesztés büntetését katonai fogdában töltő tagjának távolléti díj jár, amelyet a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró legfeljebb 50%-kal csökkenthet.
(2) A beosztásból való felfüggesztés vagy előzetes letartóztatás miatt visszatartott illetményt a kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárás felmentéssel zárul.
108. § (1) Ahol e törvény átlagkeresetről rendelkezik, ott a havi átlagkereset összegének megállapításánál az esedékesség időpontjában érvényes alapilletmény és illetménykiegészítés, valamint az utolsó 4 naptári negyedévben (irányadó időszak) kifizetett illetménypótlék, jutalom és külön juttatás együttes összegének egyhavi átlagát kell alapul venni.
(2) Ha a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya 4 naptári negyedévnél rövidebb, az átlagkeresete megállapításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett, (1) bekezdés szerinti illetményeket és juttatásokat kell figyelembe venni.
(3) Az irányadó időszakban kifizetett, de az irányadó időszakot meghaladó, meghatározott időtartamra járó illetménynek, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de az irányadó időszak alatti szolgálatteljesítés alapján járó illetménynek csak az átlagszámítás alapjául figyelembe vehető időszakra eső (időarányos) részét lehet beszámítani.
(4) Ha a hivatásos állomány tagjának a fennálló szolgálati viszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagkereseteként a távolléti díjával azonos összeget kell megállapítani.

X. Fejezet

JUTTATÁSOK, KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK, KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK

Külön juttatás

109. § (1) A hivatásos állomány tagja minden naptári évben legalább egyhavi távolléti díjnak megfelelő összegű külön juttatásra jogosult.
(2) A külön juttatást legkésőbb a tárgyévet követő első hónap 15. napjáig, ha pedig a szolgálati viszony év közben szűnt meg, az egyhavi távolléti díj időarányos részét a szolgálatteljesítés utolsó napján kell kifizetni.
(3) A külön juttatásra jogot adó időnek kell tekinteni az 57. § (1) bekezdése, valamint a 70. § szerinti időtartamokat is.

Jubileumi jutalom

110. § (1) A hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke:
a) 25 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 2 havi,
b) 30 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 3 havi,
c) 35 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 5 havi,
d) 40 és ezt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 7 havi
távolléti díjnak megfelelő összeg.
(2) A jubileumi jutalom a szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján esedékes.
(3) A hivatásos állomány tagjának nyugdíjazásakor ki kell fizetni:
a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,
b) a 30 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 1 év vagy ennél kevesebb van hátra,
c) a 35 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra,
d) a 40 év és az ezt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra.
(4) Ha a szolgálati viszony a hivatásos állomány tagjának halála miatt szűnt meg, a (3) bekezdés alkalmazása alapján járó jubileumi jutalmat özvegyének (élettársának), ennek hiányában az örökösnek kell kifizetni.

Napidíj

111. § (1) A hivatásos állomány tagja a kiküldetése esetén az illetményalap 1 munkanapra eső összegének 25%-ában megállapított napidíjra jogosult. Ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem érte el, a napidíj fele jár.
(2) A napidíj kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni. A napidíjat 10 forintra felkerekítve kell megállapítani.

Távolléti díj

112. § Távolléti díj fejében a hivatásos állomány tagja részére az alapilletmény, az illetménykiegészítés, valamint a rendszeres illetménypótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár.

Költségtérítések

113. § (1) A hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni
a) az egyik szolgálati helyről a másikra szolgálati érdekből történő áthelyezéssel vagy vezényléssel kapcsolatos,
b) a szolgálati feladat ellátásával kapcsolatban váratlanul felmerült,
c) a szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel összefüggő
költséget.
(2) A hivatásos állomány tagjának a munkábajárás helyközi utazási költségeit az erre vonatkozó külön jogszabály szerint kell megtéríteni. A munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet a hivatásos állomány tagja részére biztosítható.

Kedvezmények és támogatások

114. § (1) A hivatásos állomány tagja részére - szolgálati viszonya alapján - visszatérítendő, illetőleg vissza nem térítendő szociális, jóléti és kulturális kedvezmények és támogatások biztosíthatók. Ezek különösen a következők:
a) kedvezményes üdülés vagy üdülési hozzájárulás (családtagoknak is),
b) családalapítási támogatás,
c) közcélú lakástelefon létesítéséhez támogatás,
d) szociális támogatás,
e) illetményelőleg,
f) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési támogatás.
(2) A hivatásos állomány tagja kedvezményes étkezésre vagy étkezési hozzájárulásra jogosult.
(3) A hivatásos állomány tagját a belföldi menetrend szerinti távolsági közlekedési eszközök igénybevételénél jogszabályban meghatározott utazási kedvezmény illeti meg.

Lakhatási támogatás

115. § (1) A hivatásos állomány tagja részére lakhatási támogatások nyújthatók, melyek különösen az alábbiak:
a) a minisztérium, illetve a fegyveres szerv kezelése alatt álló állami tulajdonú lakás biztosítása a lakbér legmagasabb összegének megállapításával;
b) magántulajdonú lakás megszerzésének anyagi támogatása kamatmentes kölcsönnel és vissza nem térítendő juttatással;
c) a lakásigény megoldásához egyszeri pénzbeli támogatás nyújtása;
d) a minisztérium, illetve a fegyveres szerv rendelkezése alatt álló önkormányzati tulajdonú lakásbérlet esetén személyi (családi) jövedelemhez igazodó mértékű lakbértámogatás vagy albérleti díj hozzájárulás;
e) az egyedülállóak és gyermektelen házaspárok részére szükség esetén saját szálló- vagy garzonelhelyezés;
f) a lakással rendelkezők részére a lakhatással kapcsolatos költségekhez való hozzájárulás.
(2) A hivatásos állomány tagja számára az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti bérlakást a külön jogszabály szerint szolgálati érdekből kell biztosítani.

Természetbeni ellátás

116. § (1) A hivatásos állomány tagját a természetbeni ellátás keretében térítésmentesen el kell látni a fegyveres szerv feladatainak megfelelő fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és - a jogszabályban meghatározott esetben - élelmezéssel.
(2) Az ellátási normákban meghatározott egyenruházat és felszerelési cikkek beszerzésére első alkalommal alap-felszerelési, ezt követően pedig évenként utánpótlási egyenruházati ellátmány jár.
(3) A hivatásos állomány egyenruha viselésére nem jogosult vagy nem kötelezett tagja polgári ruházati cikkek vásárlása céljából az egyenruházati ellátási normáknak megfelelő pénzösszegre jogosult. Ez a pénzösszeg a személyi jövedelemadó alkalmazásában egyenruha pénzbeli megtérítésének minősül.

Családi pótlék, gyermekgondozási segély, anyasági támogatás

117. § A hivatásos állomány tagja a családi pótlékra, a gyermekgondozási segélyre és az anyasági támogatásra a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló jogszabályok szerint jogosult.

XI. Fejezet

AZ ÉRDEMEK ELISMERÉSE

118. § A hivatásos állomány tagja az adott szolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve a szolgálati feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésekben részesíthető:
a) a fizetési fokozatban eltöltendő várakozási időnek 1 évvel történő csökkentése,
b) egy fizetési fokozattal való előresorolás,
c) pénz- vagy tárgyjutalom,
d) hazai vagy külföldi jutalomüdülés,
e) a miniszter által adományozott, névre szóló szál- vagy lőfegyver, emléktárgy,
f) a miniszter által alapított kitüntető cím, díj, plakett, oklevél, emléklap stb.
g) soron kívüli előléptetés,
h) szolgálati jel,
i) kitüntetés.

XII. Fejezet

FEGYELMI FELELŐSSÉG

A fegyelmi felelősség általános szabályai

119. § (1) Fegyelemsértést követ el, és fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi.
(2) A fegyveres erők, a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagja olyan szabálysértésének elbírálására, amelyet a szolgálati helyen vagy a szolgálattal összefüggésben követett el, a fegyelmi eljárás szabályait kell alkalmazni.
120. § (1) A fenyítés célja a szolgálati rend és fegyelem védelme, az elkövetőnek és másoknak a fegyelemsértéstől való visszatartása.
(2) A fenyítés mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy - figyelembe véve a fegyelemsértőnek a magatartását és a szolgálati rendhez való viszonyát - az (1) bekezdésben meghatározott cél figyelmeztetéssel is elérhető.
121. § (1) A hivatásos állomány tagja nem fenyíthető meg, ha a fegyelemsértést az elöljáró (vezető) parancsára követte el. Ha azonban tudta, hogy a kapott parancs teljesítésével fegyelemsértést követ el, és azt a 69. § (2) bekezdésben előírtak mellőzésével végrehajtotta, a felelősségét meg kell állapítani.
(2) A fenyíthetőséget kizárja, ha a hivatásos állomány tagja a fegyelemsértést
a) kóros elmeállapotban,
b) kényszer vagy fenyegetés hatása alatt,
c) tévedésből,
d) jogos védelmi helyzetben,
e) végszükségben
követte el. A fenyíthetőséget kizáró okok értelmezésére a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) Nem tekinthető a (2) bekezdés a) pontja szerinti kóros elmeállapotnak az az eset, amikor a hivatásos állomány tagja a cselekményt önhibából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el.
122. § Elévülés miatt nem indítható fegyelmi eljárás, ha
a) a fegyelemsértés elkövetése óta 1 év, a szabálysértés elkövetése óta 6 hónap, vagy
b) az állományilletékes parancsnoknak a fegyelemsértésről való tudomásszerzésétől számított 3 hónap
eltelt.

Fenyítések

123. § (1) A hivatásos állomány tagjával szemben a következő fenyítések alkalmazhatók:
a) feddés,
b) megrovás,
c) pénzbírság,
d) egy fizetési fokozattal 1 évre való visszavetés,
e) a soron következő rendfokozatba való előléptetés várakozási idejének 6 hónaptól 2 évig terjedő meghosszabbítása,
f) eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig történő visszavetés,
g) alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés,
h) a szolgálati viszony megszüntetése,
i) lefokozás.
(2) Pénzbírság fenyítés csak a 119. § (2) bekezdésében meghatározott szabálysértés miatt alkalmazható. A pénzbírság mértéke nem haladhatja meg az egyes szabálysértésekre a szabálysértési jogszabályok alapján kiszabható pénzbírság összegét.
(3) A lefokozás fenyítés következménye a szolgálati viszony megszüntetése is.
124. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a 123. § (1) bekezdés c)-g) pontjában foglalt fenyítések végrehajtását legfeljebb 1 év próbaidőre felfüggesztheti, ha várható, hogy az kellő nevelő hatással jár.
(2) Ha a próbaidő eredményesen eltelt, ezt úgy kell tekinteni, mintha a hivatásos állomány tagja fenyítésben nem részesült volna. Ha viszont a próbaidő alatti magatartása miatt - a 123. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározottat kivéve - újabb fenyítést szabtak ki vele szemben, a felfüggesztett fenyítést is végre kell hajtani.
(3) A szolgálati viszony megszüntetése és lefokozás fenyítés alkalmazása esetén a felfüggesztett fenyítés nem hajtható végre.

A fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró

125. § (1) A fegyelmi jogkör magában foglalja a fegyelmi eljárás lefolytatásának és a fenyítés kiszabásának jogát.
(2) A fegyelmi jogkör gyakorlására a 126. §-ban meghatározott szolgálati elöljárók (vezetők) jogosultak.
(3) Az alacsonyabb beosztású elöljáró részére biztosított fegyelmi jogkör megilleti a magasabb beosztású elöljárót is.
(4) A miniszter és az országos parancsnok - ha e törvény kivételt nem tesz - az alárendeltjeire e törvény szerinti fenyítések bármelyikét alkalmazhatja.
126. § (1) A fegyelmi jogkört - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az állományilletékes parancsnok gyakorolja.
(2) A rendfokozatban való visszavetés, a szolgálati viszony megszüntetése és a lefokozás fenyítést ezredesre csak a miniszter szabhat ki.
(3) A rendfokozatban való visszavetés, a szolgálati viszony megszüntetése és a lefokozás fenyítést tisztre, főtisztre - ezredes kivételével - az országos parancsnok, az ennél alacsonyabb rendfokozatúakra pedig az a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró szabhatja ki, aki a kinevezésükre és előléptetésükre jogosult.
(4) Az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fenyítés kiszabása - ha az állományilletékes parancsnok hatáskörét meghaladja - annak a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak a hatáskörébe tartozik, aki a beosztásba való kinevezésre jogosult.
(5) Az állományilletékes parancsnok szervezetszerű helyettesével szemben a fegyelmi jogkört az elöljáró parancsnok gyakorolja.
(6) Az országos parancsnokkal, valamint szervezetszerű helyetteseivel szemben a fegyelmi jogkört a miniszter gyakorolja.
127. § (1) Ha a fegyelemsértést a hivatásos állomány több tagja együttesen valósította meg, a fegyelmi eljárás lefolytatására az az elöljáró jogosult, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi elkövetőre kiterjed.
(2) Az országos parancsnok felhatalmazhatja a fegyelmi jogkörrel rendelkező elöljárót (vezetőt) az illetékességi körén kívül eső ügyben is a fegyelmi eljárás lefolytatására.
(3) Az országos parancsnok - az önkormányzati tűzoltóság kivételével - indokolt esetben bármely fegyelmi ügyet az eljárás bármely szakaszában saját hatáskörébe vonhat.
(4) Tábornok rendfokozatban való visszavetésére, szolgálati viszonyának megszüntetésére és lefokozására a miniszter tesz javaslatot a Magyar Köztársaság elnökének.

A fegyelmi eljárás

128. § (1) Az állományilletékes parancsnok 8 munkanapon belül elrendeli a fegyelmi eljárást, ha a tudomására jutott tények fegyelemsértés alapos gyanúját alapozzák meg.
(2) A fegyelmi eljárást határozattal kell elrendelni; ennek egy példányát az eljárás alá vont személynek kézbesíteni kell. A határozatnak tartalmaznia kell az eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, a kivizsgálással megbízott személy nevét vagy - bonyolultabb ügyben - bizottságot (a továbbiakban együtt: vizsgáló) és az eljárás befejezésének határidejét.
(3) A fegyelmi eljárást 30 napon belül be kell fejezni. E határidőt az eljárás elrendelője egy alkalommal - legfeljebb 30 nappal - meghosszabbíthatja.
129. § (1) A fegyelmi vizsgálattal nem bízható meg az eljárás alá vontnál alacsonyabb rendfokozatú személy. E szabály nem vonatkozik a magasabb szolgálati beosztású, illetve azokra a személyekre, akiknek beosztásból eredő feladatuk a fegyelmi ügyekben eljárni.
(2) A vizsgálatban nem vehet részt az, aki az ügyben érdekelt, vagy akitől egyéb okból elfogulatlanság nem várható.
130. § (1) Az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésétől kezdve jogi képviselőt vehet igénybe, illetve kérheti, hogy képviseletében az érdekképviseleti szerv járjon el.
(2) Nem lehet képviselő a szervezeti egység parancsnoka (vezetője), parancsnokhelyettese, jogtanácsosa, jogi előadója, továbbá, akit az ügyben tanúként vagy szakértőként hallgatnak meg.
(3) A jogi képviselő munkadíját és költségeit az eljárás alá vont személy viseli. Ha azonban a fegyelemsértés megállapítására nem került sor, a jogi képviselettel kapcsolatos költségeit meg kell téríteni.
131. § (1) A fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, ha az eljárás alá vont személy tartós távolléte, illetve egészségi állapota miatt védekezését előterjeszteni nem tudja, eljárási jogait nem gyakorolhatja. A fegyelmi eljárást a távolléte, illetve akadályoztatása időtartamára kell felfüggeszteni. Ha azonban előreláthatólag szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabása szükséges, a fegyelmi eljárást folytatni lehet.
(2) A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni, ha
a) szakértői vizsgálat szükséges, a szakvélemény elkészítéséig,
b) az eljárás alá vont személy külföldön tartózkodik, a visszaérkezéséig,
c) a cselekmény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, annak a döntéséig.
(3) A fegyelmi eljárás felfüggesztésének ideje nem számít be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló időtartamba és az elévülési időbe.
132. § (1) Ha a fegyelemsértés súlya vagy jellege miatt az eljárás alá vont személynek a szolgálati helytől való ideiglenes távoltartása szükséges, az eljárás befejezéséig, de legfeljebb 2 hónapra a szolgálati beosztásából felfüggeszthető.
(2) Az elöljáró parancsnok a felfüggesztést indokolt esetben további egy hónappal meghosszabbíthatja.
(3) Ha a fegyelmi eljárást a büntetőeljárásra tekintettel függesztették fel, a beosztásból történő felfüggesztés a bűntetőeljárás jogerős befejezéséig tarthat.
(4) Ha a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés indoka az (1) és (3) bekezdésben meghatározott eljárás befejezése előtt megszűnt, a felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg - indokolt esetben - az eljárás alá vont személy más beosztásban foglalkoztatható.
(5) Ha az eljárást fegyelemsértés hiányában szüntették meg, a felfüggesztés idején visszatartott illetményt törvényes kamatával 3 napon belül ki kell fizetni.
133. § (1) A vizsgáló az eljárás alá vont személyt, a tanút, a sértettet, a szakértőt a meghallgatása idejéről értesíti, a képviselőt pedig felhívja az eljárási cselekményen való részvételre azzal, hogy távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza. Az értesítést, felhívást az érintett személynek úgy kell elküldeni, hogy az az eljárási cselekmény előtt legalább 3 nappal kézbesíthető legyen.
(2) A fegyveres szerv tagja esetén az értesítés az illetékes parancsnok (vezető) útján történik.
(3) A fegyveres szervhez nem tartozó személyt meghallgatása végett fel kell keresni.
134. § (1) A fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni kell. Az eljárás alá vont személy javára és terhére szolgáló körülményeket egyaránt fel kell deríteni; ennek keretében kell beszerezni az ügy szempontjából jelentős okiratokat is.
(2) A fegyelmi eljárás alá vont személyt a vizsgálat folyamán a jogaira ki kell oktatni.
(3) A fegyelmi eljárás során a fontosabb eljárási cselekményeket (pl. az eljárás alá vont személy és a tanúk meghallgatását) jegyzőkönyvbe kell foglalni. A szemléről és a helyszíni szemléről jelentés is készülhet.
(4) A fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője a fegyelmi ügy irataiba betekinthet, azokról feljegyzést, másolatot készíthet.
135. § (1) A vizsgálat befejezésekor a vizsgáló az eljárás alá vont személyt és a képviselőt felhívja, hogy az iratismertetésen - melynek időpontját közli - jelenjen meg.
(2) Az iratismertetés során az eljárás alá vont személy és a képviselő bizonyítási indítványt tehet. A bizonyítás felvételéről vagy mellőzéséről a vizsgáló dönt. A döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(3) A vizsgáló az iratismertetést követően jelentésben foglalja össze a megállapításait, az eljárás alá vont személy és képviselője észrevételeivel kapcsolatos véleményét és az ügy lezárására vonatkozó javaslatát. A keletkezett iratokat és a jelentését a vizsgálat befejezését követően 3 napon belül az állományilletékes parancsnoknak átadja.
136. § (1) Az állományilletékes parancsnok az iratok kézhez vételétől számított 5 napon belül meghallgatást tűz ki, melyen az eljárás alá vont személy és képviselője, valamint a vizsgáló lehet jelen.
(2) A fegyelmi határozat meghozatalát nem akadályozza, ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson alapos ok nélkül nem jelent meg, vagy írásbeli védekezését a megjelölt határidőn belül nem terjesztette elő.
(3) Ha a tényállás nincs kellően felderítve, vagy olyan eljárási szabályszegés történt, amely az ügy érdemi elbírálását lényegesen befolyásolta, az állományilletékes parancsnok póteljárást rendel el. A póteljárás tartama nem haladhatja meg a 15 napot.
137. § Az egyszerű ténybeli megítélésű, csekély tárgyi súlyú fegyelemsértés esetén, ha a hivatásos állomány tagja a fegyelemsértést beismerte, a vizsgáló megbízása mellőzhető. Ez esetben a fegyelmi ügy az eljárás alá vont személynek az állományilletékes parancsnok által történt meghallgatása alapján is elbírálható.
138. § A személyes meghallgatást követően az állományilletékes parancsnok 5 napon belül az ügyet elbírálja. Ennek keretében kiszabja a fenyítést, vagy - ha a hatáskörét meghaladó fenyítés alkalmazását látja szükségesnek - az iratokat a fenyítésre vonatkozó javaslatával szolgálati úton a hatáskörrel rendelkező elöljáróhoz felterjeszti; ha pedig a 140. § (1) bekezdésben meghatározott eset áll fenn, az eljárást megszünteti.
139. § (1) A fenyítést a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövető vétkességének, a személyi körülményeinek, valamint a szolgálatban tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni.
(2) Ugyanazon fegyelemsértésért több fenyítés nem szabható ki, és egyik fenyítés a másikkal nem kapcsolható össze. Ha több fegyelemsértést egy eljárásban bírálnak el, csak egy fenyítés szabható ki.
140. § (1) A fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha
a) a magatartás fegyelemsértést vagy szabálysértést nem valósított meg,
b) az eljárás alá vont személy vétkessége nem állapítható meg,
c) a fegyelemsértést nem az eljárás alá vont személy követte el,
d) az ügyet más eljárásban már elbírálták,
e) az eljárás alá vont személy meghalt, vagy - a szabálysértés esetét kivéve - szolgálati viszonya megszűnt,
f) a cselekmény elévült.
(2) Ha a fegyelmi eljárás során azt állapították meg, hogy az eljárás alapjául szolgáló magatartás bűncselekmény vagy a 119. § (2) bekezdése alapján fegyelmi eljárásban el nem bírálható szabálysértés alapos gyanújának megállapítására alkalmas, a feljelentést az illetékes nyomozó, illetve szabálysértési hatósághoz meg kell tenni. Ezzel egyidejűleg a fegyelmi eljárást a 131. § (2) bekezdésének c) pontja alapján fel lehet függeszteni.
141. § A fegyelmi ügyben megindokolt határozatot kell hozni, amelyet az eljárás alá vont személy előtt ki kell hirdetni. A határozat egy példányát - ha államtitkot vagy szolgálati titkot nem tartalmaz - az eljárás alá vont személy részére kézbesíteni kell.

Jogorvoslatok

142. § (1) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen a közlését követő 8 napon belül a hivatásos állomány tagja, illetve - az ő belegyezésével - a képviselője az elöljáró parancsnokhoz panasszal élhet. A panaszt a fenyítést kiszabó elöljáróhoz kell benyújtani.
(2) A panaszt az iratokkal együtt 3 napon belül az elöljáró parancsnokhoz kell felterjeszteni.
(3) Az országos parancsnok által kiszabott fenyítés ellen benyújtott panaszt az elbírálására jogosult miniszterhez kell felterjeszteni.
(4) A miniszter által kiszabott fenyítés ellen panasznak helye nincs.
143. § (1) Az elöljáró parancsnok az iratok alapján az egész eljárást felülvizsgálja. Ha indokoltnak tartja, meghallgatja az eljárás alá vont személyt, majd az iratok felterjesztésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi határozatot helybenhagyja, vagy megváltoztatja és más fenyítést szab ki, illetőleg az eljárást megszünteti.
(2) Az elöljáró parancsnok a határozatának egy példányát megküldi az első fokon eljárt parancsnoknak, az eljárás alá vont személynek és a képviselőnek.
144. § A miniszter hatáskörében hozott, valamint a panasszal kapcsolatos határozat ellen az eljárás alá vont személy és képviselője bírósághoz fordulhat.

Eljárás szabálysértés esetén

145. § (1) Ha a szabálysértési hatóság iratai alapján a tényállás és a felelősség kétséget kizáróan megállapítható, mellőzni lehet a további bizonyítás lefolytatását. Az eljárás alá vont személyt azonban ez esetben is meg kell hallgatni, és vele az iratokat ismertetni kell.
(2) Szabálysértés miatt pénzbírságnál súlyosabb fenyítés nem alkalmazható a 123. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.
(3) Ha a szabálysértés miatt elkobzás vagy más intézkedés indokolt, a fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró a fenyítés kiszabásával egyidejűleg a szükséges intézkedés megtétele céljából az illetékes szabálysértési hatóságot megkeresi. Az intézkedés kezdeményezése ellen panasznak nincs helye.
(4) Ha a fegyelmi eljárás szabálysértés miatt indult - és az elkövető szolgálati viszonya időközben megszűnt -, az eljárás iratait a szabálysértési hatósághoz kell áttenni.

A fenyítés végrehajtása

146. § (1) A fenyítést az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül végre kell hajtani.
(2) A fegyelmi határozat akkor jogerős, ha ellene panaszt nem jelentettek be, vagy a panaszt visszavonták, illetőleg a fenyítési határozatot a felülvizsgálatra jogosult elöljáró elbírálta, illetve a bíróság helybenhagyta.

A fenyítés hatálya

147. § (1) A fenyítés hatálya az az időtartam, amely alatt a hivatásos állomány tagja a jogszabályban meghatározott joghátrányokat viseli.
(2) A hivatásos állomány tagja a fenyítés jogerőre emelkedésétől a végrehajtásának befejezéséig, ezenfelül még az alábbi időtartamokig áll a fenyítés hatálya alatt:
a) a 123. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott fenyítés esetén 6 hónapig,
b) a 123. § (1) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott fenyítés esetén 1 évig,
c) a 123. § (1) bekezdés h)-i) pontjában meghatározott fenyítés esetén 3 évig.

A fenyítés hatálya alóli mentesülés

148. § (1) A hivatásos állomány tagja mentesül a fenyítés hatálya alól, ha a 147. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott időtartam eltelt.
(2) A fenyítés hatálya alól a 147. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott időtartam eltelte előtt - kivételesen - akkor van helye mentesítésnek, ha a megfenyített személy a fenyítés után átlagon felüli teljesítményt nyújtott, és példamutató magatartást tanúsított.

Eljárás bűncselekmény esetén

149. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjával szemben a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségeivel össze nem függő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul, a szolgálati beosztásából - a 107. § (1) bekezdése alkalmazásával - az eljárás befejezéséig felfüggeszthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztésnek akkor van helye, ha a hivatásos állomány tagja terhére rótt bűncselekmény a fegyveres szerv tekintélyét, működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti, vagy a büntetőeljárás miatt a hivatásos állomány tagjának a szolgálattól való távoltartása indokolt, és az eljárást folytató szerv azt kezdeményezte.
(3) Ha a hivatásos állomány tagja a terhére rótt bűncselekmény elkövetését a nyomozás során beismerte, vagy tetten érték, és megfelelő bizonyítékok állnak rendelkezésre, az állományilletékes parancsnok a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt is megvizsgálhatja, hogy a méltatlanná válás feltételei nem állnak-e fenn.

XIII. Fejezet

KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

A hivatásos állomány tagjának kártérítési felelőssége

150. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő kötelességének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.
(2) A károkozó vétkességét, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a fegyveres szervnek kell bizonyítania.
151. § (1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke - a (2) bekezdésben szabályozott esetek kivételével - a károkozó 1 havi alapilletményének 50%-át nem haladhatja meg.
(2) A károkozó a 3 havi alapilletménye erejéig felel, ha
a) a fegyveres szerv gazdálkodására, az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével,
b) az ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,
c) hatósági jogkörben eljárva a jogszabályok megsértésével
okozta a kárt, vagy
d) a kár olyan - jogszabályba ütköző - parancs, utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg a figyelmet felhívta.
152. § Szándékos károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni.
153. § (1) A hivatásos állomány tagja vétkességére tekintet nélkül felelős azért a hiányért, amely olyan dologban következett be, amelyet visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel jegyzék vagy elismervény alapján vett át, és amelyet állandóan az őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel.
(2) A pénz- és értékkezelő, valamint a pénztáros jegyzék vagy elismervény hiányában is teljes felelősséggel tartozik az általa kezelt pénzért, értékpapírért vagy egyéb értéktárgyért.
(3) Mentesül a hivatásos állomány tagja a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a fegyveres szerv a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét és mértékét a fegyveres szervnek kell bizonyítania.
(5) A megőrzésre átadott dolog megrongálódásából eredő kár esetén a hivatásos állomány tagja a vétkességi felelősségre vonatkozó szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása őt terheli.
154. § (1) A leltárhiányért megtérítési felelősséget - a raktárosok előzetes hozzájárulásának hiányában - csak a raktár teljes készletének leltározása alapján lehet megállapítani.
(2) A raktárvezetőnek és helyettesének személyében történt változás vagy a felelősségi szabályok megváltozása esetén a raktárt leltározással kell átadni, illetve átvenni.
(3) Leltározásnál a raktárosnak, illetve akadályoztatása esetén a képviselőjének a jelenlétét lehetővé kell tenni. Ha a raktáros a képviseletéről nem gondoskodott, akkor az állományilletékes parancsnok e feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselőt köteles kijelölni.
(4) A raktáros a leltározással kapcsolatban a leltárfelvétel során és azt követően is észrevételt tehet.
(5) A leltárhiányért való felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül el kell bírálni, és a határozatot a raktárossal írásban közölni kell. Büntetőeljárás esetén a határidő a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának kézbesítését követő nappal kezdődik. A 60 nap eltelte után a raktárost kártérítésre nem lehet kötelezni.
155. § (1) A leltárhiány a kezelésre átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.
(2) A leltárhiányért
a) a raktárvezető és a raktárvezető helyettes 6 havi,
b) a beosztott raktáros (anyagkezelő) 4 havi
alapilletménye erejéig felel.
(3) Ha a hivatásos állomány tagja olyan raktári beosztásban teljesít szolgálatot, ahol az átvett anyagokat (raktári készleteket) állandóan egyedül kezeli, a teljes leltárhiányért felel.
156. § A leltárhiányért megtérítési felelősséget akkor lehet megállapítani, ha
a) a raktárost a raktári beosztásba helyezéskor írásban tájékoztatták a kártérítési felelősség formájáról és mértékéről,
b) az anyagokat (raktári készleteket) kezelésre szabályszerűen átadták, és azokat a raktáros átvette.
157. § (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük - a megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiány és leltárhiány esetén az alapilletményük - arányában felelnek.
(2) Ha a kárt többen szándékosan okozták, a felelősségük egyetemleges.
(3) Nem kell a hivatásos állomány tagjának megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a fegyveres szerv közrehatása következtében állt elő.
158. § (1) A hivatásos állomány tagja kártérítési felelősségének megállapítására az állományilletékes parancsnok jogosult.
(2) Az állományilletékes parancsnok a kár felfedezése után haladéktalanul intézkedni köteles a kár összegének és a károkozó személyének megállapítására.
(3) A kártérítési eljárás során a tényállás megállapításával arra alkalmas, érdektelen és elfogulatlan személyt kell megbízni. Ha a tényállás bonyolult, a káreljárás lefolytatására bizottságot kell kijelölni.
(4) A kártérítési eljárásban a hivatásos állomány tagját meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni, hogy védekezését részletesen előadja. A lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni.
(5) A hivatásos állomány tagja a kártérítési eljárásban érdekeinek védelmével megbízhatja az érdekképviseleti szervét, illetőleg ügyvédet hatalmazhat meg.
159. § (1) A kár összegének megállapítását követő 60 napon belül az állományilletékes parancsnok a kártérítésre kötelezésről vagy annak mellőzéséről indokolt határozattal dönt. Ha a károkozóval szemben a kárigénnyel összefüggően büntetőeljárás indult, a határidő a büntetőeljárás jogerős befejezésekor veszi kezdetét.
(2) Az állományilletékes parancsnok a határozatban felhívja a károkozót, hogy a határozattal szemben 15 napon belül panasszal élhet.
(3) Ha a károkozó nem él panasszal, a kártérítésre vonatkozó határozat végrehajtható.
(4) Az állományilletékes parancsnok határozata elleni panaszt 8 napon belül fel kell terjeszteni az elöljáró parancsnokhoz, aki azt 30 napon belül elbírálja. E határozat ellen a kártérítésre kötelezett bírósághoz fordulhat.
160. § A bíróság által megítélt kártérítés behajtása a bírósági végrehajtás szabályai szerint történik.
161. § (1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítést utólag mérsékelheti, ha a kártérítésre kötelezett körülményeiben olyan változás következett be, amely a kártérítés méltányos csökkentését teszi indokolttá.
(2) Méltánylást érdemlő személyi körülményekre tekintettel az állományilletékes parancsnok a kártérítés levonását vagy végrehajtását elhalaszthatja, illetőleg részletfizetést engedélyezhet.

A fegyveres szerv kártérítési felelőssége

162. § (1) A fegyveres szerv - az e fejezetben foglaltak figyelembevételével - vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel azért a kárért, amely a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyával összefüggésben keletkezett.
(2) Mentesül a fegyveres szerv a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.
163. § (1) A hivatásos állomány tagjának kell bizonyítania, hogy a kár a szolgálati viszonnyal okozati összefüggésben keletkezett.
(2) A szolgálati viszony körébe esnek különösen a fegyveres szerv feladatainak ellátásával összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgásából és működéséből eredő okok.
(3) Ha a hivatásos állomány tagja a tevékenységét rendeltetésszerűen a szolgálati helyen kívül is ellátja, az e körben történt károsodásának okát működési körön belül esőnek kell tekinteni.
164. § (1) A fegyveres szerv a vétkességére tekintet nélkül felel a kárért, ha az olyan betegség következménye, amely
a) a szolgálat teljesítésével összefüggésben keletkezett, vagy
b) a szolgálat sajátosságaival összefüggésben jelentősen súlyosbodott.
(2) A betegség súlyosbodását akkor lehet jelentősnek tekinteni, ha a munkaképesség 15%-ot meghaladó mértékben csökkent.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott betegségen kívüli egyéb megbetegedés folytán keletkezett kárért a fegyveres szerv csak vétkessége esetén felel.
(4) A fegyveres szerv a szolgálati viszonnyal összefüggő balesetből eredő személyi kárért vétkességére tekintet nélkül felel.
165. § A fegyveres szerv a 162. § (1) bekezdésén, továbbá a 164. § (1) és (4) bekezdésén alapuló felelőssége alapján a hivatásos állomány tagjának elmaradt jövedelmét, dologi és nem vagyoni kárát, a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni.
166. § (1) A szolgálati viszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni az elmaradt átlagkeresetet, továbbá azoknak a rendszeres szolgáltatásoknak a pénzbeni értékét, amelyekre a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony alapján jogosult, feltéve, hogy azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.
(2) A szolgálati viszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres keresetet kell megtéríteni.
(3) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeni változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével előre számolni lehetett.
(4) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a hivatásos állomány tagja a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárított el.
(5) Nem kell megtéríteni az olyan szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén járó összeget.
167. § Ha az átlagkereset számításánál irányadó időszakon belül általános illetményemelés volt, az átlagkeresetet - ha ez a hivatásos állomány tagjára kedvezőbb - csak az emelés időpontjától kell számítani.
168. § (1) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni.
(2) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.
169. § (1) A fegyveres szerv köteles megtéríteni a hivatásos állomány tagja közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is.
(2) Ha a károkozással összefüggésben a hivatásos állomány tagja meghalt, eltartott hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségleteinek - a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.
170. § A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni:
a) az elmaradt illetményre eső nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot, munkavállalói járulékot és számított személyi jövedelemadó előleget,
b) az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátás ellenértékét,
azt a pénzösszeget:
c) amelyet a hivatásos állomány tagja munkaereje hasznosításával megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,
d) amelyhez a hivatásos állomány tagja (illetve annak hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,
e) amelyhez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá.
171. § (1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsult vagy a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.
(2) Ha a kárnak vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a fegyveres szerv olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.
(3) Ha a kártérítés megállapítása után változás következett be a hivatásos állomány tagjának lényeges körülményeiben, mind a károsult, mind a fegyveres szerv, illetőleg - a felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén - a biztosító a megállapított kártérítés módosítását kérheti.
172. § A károsult állományilletékes parancsnoka a károkozásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a károsultat felhívni kárigényének előterjesztésére. A fegyveres szerv a kárigény bejelentésétől számított 15 napon belül írásbeli tájékoztatást ad a károsultnak az eljáró szervről és az eljárás módjáról.
173. § (1) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni:
a) a betegség idejére járó távolléti díj és a sérelem folytán csökkent kereset, valamint
b) a betegség idejére járó távolléti díj és a rokkantsági nyugdíj
különbözetének megtérítése iránti igényt.
(2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.
(3) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel
a) a betegség idejére járó távolléti díj első fizetésének napjától,
b) attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés első ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra, végül
c) a rokkantsági nyugállományba helyezés időpontjától kezdődik.
(4) Járadékigény 6 hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a fegyveres szerv a 172. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. 3 évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.
174. § (1) A fegyveres szerv a hivatásos állomány kártérítésre jogosult tagjától, illetve annak közeli hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.
(2) A fegyveres szerv a károsultat értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló illetményemelést hajtott végre. A fegyveres szerv hivatalból módosítja a járadék összegét.
175. § (1) A károsult a kártérítési kérelmet az állományilletékes parancsnokához nyújthatja be.
(2) A vezénylés időtartama alatt bekövetkezett kár esetében a kárigényt annál a szervezeti egységnél kell benyújtani, amelynél a kár keletkezett.
176. § (1) A kártérítést jogosságának megállapítása után a szervezeti egység fizeti ki, ha
a) a felelőssége nyilvánvaló;
b) az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű;
c) a kártérítés összege nem haladja meg a miniszter által megállapított összeghatárt.
(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben a kártérítés megállapítása és kifizetése a miniszter által kijelölt szerv hatáskörébe tartozik.
177. § (1) A kártérítési igényt az igénybejelentés beérkezésétől számított 60 napon belül, a 175. § (1) és (2), illetve a 176. § (2) bekezdésében meghatározott szervnek kell elbírálnia, és a döntést a károsulttal indokolt határozatban kell közölnie. Ha a kártérítési igény, illetőleg annak mértéke alaptalan vagy részben alaptalan, erről a károsultat azzal értesíti, hogy igényével bírósághoz fordulhat.
(2) A károsult a határozat ellen keresettel fordulhat a bírósághoz. A határozat keresettel nem érintett részei jogerőre emelkednek.
178. § Az 1965. január 1-je előtt bekövetkezett balesetből, illetve szolgálati megbetegedésből eredő kártérítési követelésekre e törvény rendelkezései nem alkalmazhatók. Ilyen esetben a polgári jog kártérítési szabályai irányadók.

XIV. Fejezet

A HIVATÁSOS SZOLGÁLATI VISZONYON ALAPULÓ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

Egészségügyi szolgáltatás

179. § (1) A hivatásos állomány tagjai egészségének és testi épségének védelmét az őket terhelő fokozott igénybevétel követelményeinek megfelelően kell biztosítani.
(2) A hivatásos állomány tagjai egészségük megőrzéséhez, illetve helyreállításához egészségügyi szolgáltatásra a társadalombiztosítási szabályok alapján jogosultak.
(3) Az egészségügyi szolgáltatás a fegyveres szerv által fenntartott, támogatott vagy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott egészségügyi intézményeknél vehető igénybe.

A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség megállapítása

180. § (1) A hivatásos állomány tagja balesetének, betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggését hivatalból kell vizsgálni.
(2) A hivatásos állomány tagjának haláláról, 1 napot meghaladó szolgálatképtelenséget okozó balesetéről vagy a szolgálati kötelmekkel összefüggő olyan megbetegedéséről, amely előreláthatólag tartós szolgálatképtelenséggel jár, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv felvételéről az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.
(3) A balesetnek, betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről a miniszter által kijelölt szerv indokolt határozatban dönt (minősítő határozat). Az önkormányzati tűzoltóság tagjait az állományilletékes parancsnok minősíti.
(4) A minősítő határozatot írásba kell foglalni, és azt a hivatásos állomány tagja - halála esetén közeli hozzátartozója - részére meg kell küldeni.
(5) A minősítő határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a miniszterhez fellebbezésnek van helye. A miniszter döntése ellen keresetet lehet a bírósághoz benyújtani.

Nyugellátás

181. § (1) A hivatásos állomány tagját saját jogán szolgálati nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj és baleseti járadék illeti meg.
(2) A hivatásos állomány tagja után a hozzátartozókat megillető hozzátartozói nyugellátások: az özvegyi nyugdíj, a végkielégítés, az árvaellátás és a szülői nyugdíj.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyugellátásra a társadalombiztosításról szóló jogszabályokat az e törvényben meghatározott eltéréseknek megfelelően kell alkalmazni.

A szolgálati nyugdíj

182. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati nyugdíjra jogosult 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idő után.
(2) A hivatásos állomány tagja szolgálati nyugdíjra jogosult 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idő előtt is, ha a hivatásos szolgálat 52. §-ban meghatározott felső korhatárának elérésekor tényleges szolgálati viszonyban legalább 10 évet eltöltött, és rendelkezik a társadalombiztosítási szabályok szerint számított 25 év szolgálati idővel.
(3) A szolgálati nyugdíjat teljes összegében kell folyósítani, ha a szolgálati viszony a felső korhatár elérésekor szűnt meg.
(4) A felső korhatár elérése előtt is teljes összegben kell folyósítani a szolgálati nyugdíjat, ha a hivatásos állomány tagja
a) 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkezik, és szolgálati viszonya a törvény 56. §-a (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja alapján, illetőleg egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlansága miatt szűnt meg;
b) 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkezik, és szolgálati viszonya megszűnésekor az 50. életévét már betöltötte, vagy munkaképességének csökkenése az 50%-ot elérte, de nem rokkant.
(5) Ha a hivatásos állomány 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező tagjának a szolgálati viszonyát az 50. életéve betöltése előtt közös megegyezéssel szüntetik meg, részére a szolgálati nyugdíj 50%-a folyósítható az 50. életéve betöltéséig, illetve munkaképessége csökkenése 50%-os mértékének eléréséig. Ettől kezdve a szolgálati nyugdíjat a (4) bekezdés b) pontja szerint kell folyósítani.
(6) A miniszter a szolgálati érdemekre, illetve a szociális helyzetre figyelemmel, az (5) bekezdés esetében az érintett javára eltérést engedélyezhet.
(7) Nem folyósítható a felső korhatár betöltése vagy megrokkanása előtt a szolgálati nyugdíj annak, akit a hivatásos szolgálatra való méltatlanság miatt felmentettek, vagy akinek a szolgálati viszonya az 53. § b), e) vagy f), illetve az 59. § (1) bekezdésének d) pontja alapján szűnt meg.
183. § (1) A szolgálati nyugdíj összegét a nyugdíjazást közvetlenül megelőző 12 hónap alatt a szolgálati viszony keretében elért illetménynek és illetmény jellegű juttatásoknak a számított személyi jövedelemadóval csökkentett összege havi átlaga alapján kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg kiszámításánál alkalmazni kell a társadalombiztosítási jogszabályokban az öregségi nyugdíj megállapításánál előírt korlátozásokat.
(3) A repüléstől egészségi okból véglegesen eltiltott repülőhajózó nyugdíját a szolgálati viszonyának megszűnésekor a vele azonos rendfokozatú, beosztású és minősítésű repülőhajózó illetményének és illetmény jellegű juttatásainak alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint megállapítani, ha ez számára kedvezőbb.
(4) Az (1) és (3) bekezdésben említett illetményen és illetmény jellegű juttatáson az alapilletményt, az illetménykiegészítést, az illetménypótlékot, a külön juttatást és a jutalmat kell érteni.
184. § A szolgálati nyugdíj összege a társadalombiztosítás szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő tartamától és a 183. § (1) bekezdése alapján számított illetmény és illetmény jellegű juttatások havi átlagától függ. Ezek figyelembevételével a szolgálati nyugdíj összege:
Szolgálati idő/év	Havi átlagkereset %-a
25	65,0
26	66,0
27	67,5
28	69,0
29	70,5
30	72,0
31	73,5
32	75,0
33	76,5
34	78,0
35	79,5
36	81,0
37 és ennél több	83,0

Rokkantsági nyugdíj

185. § (1) Szolgálati idejére tekintet nélkül rokkantsági nyugdíjra jogosult a hivatásos állománynak az a tagja, aki a szolgálat-(munka-)képességét legalább 67%-ban elvesztette.
(2) A rokkantsági nyugdíj mértéke a nyugdíj megállapításáig szerzett, a társadalombiztosítás szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő tartamától és a rokkantság fokától függ. Ennek megfelelően a rokkantsági nyugdíj összege:
Ha a teljes	A rokkantság
szolgálati	III.	II.	I.
évek száma	csoportjában az illetményátlag %-ában
0	50,0	55,0	60,0
1	50,5	55,5	60,5
2	51,0	56,0	61,0
3	51,5	56,5	61,5
4	52,0	57,0	62,0
5	52,5	57,5	62,5
6	53,0	58,0	63,0
7	53,5	58,5	63,5
8	54,0	59,0	64,0
9	54,5	59,5	64,5
10	55,0	60,0	65,0
11	55,5	60,5	65,5
12	56,0	61,0	66,0
13	56,5	61,5	66,5
14	57,0	62,0	67,0
15	57,5	62,5	67,5
16	58,0	63,0	68,0
17	58,5	63,5	68,5
18	59,0	64,0	69,0
19	59,5	64,5	69,5
20	60,0	65,0	70,0
21	61,0	66,0	71,0
22	62,0	67,0	72,0
23	63,0	68,0	73,0
24	64,0	69,0	74,0
25	65,0	70,0	75,0
26	66,0	71,0	76,0
27	67,5	72,5	77,5
28	69,0	74,0	79,0
29	70,5	75,5	80,5
30	72,0	77,0	82,0
31	73,5	78,5	83,5
32	75,0	80,0	85,0
33	76,5	81,5	86,5
34	78,0	83,0	88,0
35	79,5	84,5	89,5
36	81,0	86,0	91,0
37 és ennél több	83,0	88,0	93,0
(3) Akinek a 64. § (4) bekezdés szerinti rokkantságát az orvosi felülvizsgálat megszüntette és a rokkantság idejét is beleszámítva a szolgálati nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkezik, a továbbiakban részére szolgálati nyugdíjat kell megállapítani és folyósítani.

Baleseti ellátás

186. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége alapján - ha a szolgálati-(munka-)képesség-csökkenése a 67%-ot eléri - baleseti rokkantsági nyugdíjra, a 16%-ot elérő szolgálati-(munka-)képesség-csökkenés esetén pedig baleseti járadékra jogosult.
(2) A baleseti rokkantsági nyugdíj, valamint a baleseti járadék mértéke azonos a társadalombiztosítási rendelkezések szerinti baleseti rokkantsági nyugdíj, illetőleg baleseti járadék mértékével.

Hozzátartozói nyugellátás

187. § (1) A hivatásos állomány tagja vagy a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személy elhalálozása esetén özvegyének (élettársának) özvegyi nyugdíj, végkielégítés, gyermekének árvaellátás, szülőjének szülői nyugdíj jár.
(2) Az özvegyi nyugdíj az özvegyet az elhalt házastársa szolgálati viszonyának idejére tekintet nélkül megilleti.
(3) Az özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60%-a, amely az elhalálozottat a III. rokkantsági csoportban nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
188. § (1) A baleseti özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60%-a, amely a sérültet, illetőleg a baleseti rokkantsági nyugdíjast a halál időpontjában a II. rokkantsági csoportban járó baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.
(2) Ha a baleseti rokkantsági nyugdíjas nem a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset következtében halt meg, az özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60%-a, amely a nyugdíjast a halál időpontjában a III. rokkantsági csoportban járó baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.
(3) A hősi halott után az özvegyet megillető özvegyi nyugdíj összege a II. rokkantsági csoportban baleseti nyugdíj címén járó nyugdíj 70%-a.
189. § (1) Annak az özvegynek, akinek 12 hónapon túl is járó özvegyi nyugdíja újabb házasságkötés folytán szűnt meg, egy évi özvegyi nyugdíjának megfelelő összegű végkielégítés jár.
(2) Az özvegyi nyugdíj továbbfolyósítása helyett végkielégítést kérhet az az özvegy, akinek az özvegyi nyugdíjra jogosultságát az újabb házasságkötés nem szünteti meg.
190. § (1) Az árvaellátás összege árvánként az özvegyi nyugdíj 50%-a. Annak az árvának, akinek mindkét szülője meghalt (szülőtlen árva), az özvegyi nyugdíj teljes összegének megfelelő árvaellátás jár.
(2) A szülői nyugdíj összege az özvegyi nyugdíj összegével egyenlő. Ha a szülői nyugdíjra többen szereztek jogot, a szülői nyugdíj a jogosultakat egyenlő arányban illeti meg.

A nyugellátás megállapítása

191. § (1) Az e törvény alapján járó nyugellátások megállapításáról első fokon a miniszter által kijelölt szerv indokolt határozatban dönt.
(2) A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a miniszterhez fellebbezés nyújtható be. A miniszter határozata ellen a kézbesítésétől számított 30 napon belül keresettel a bírósághoz lehet fordulni.
192. § (1) A nyugellátásra jogosultnak a nyugállományba helyezést követő 2 hónapra nyugdíj helyett az utolsó havi illetménye kétszeresének számított személyi jövedelemadóval csökkentett összegét kell kifizetni.
(2) Ha a hivatásos állomány tagja meghalt, az (1) bekezdés szerinti összeget azoknak a nyugellátásra jogosult hozzátartozóknak kell folyósítani, akik az elhalttal annak halálakor együttéltek.

XV. Fejezet

KÉRELEM, PANASZ, SZOLGÁLATI JOGVITA

Kérelem

193. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyával összefüggő ügyben szóban vagy írásban kérelmet terjeszthet elő.
(2) A kérelmet szolgálati úton ahhoz a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz kell előterjeszteni, akinek a kérelem elbírálása a hatáskörébe tartozik.
(3) Az elöljáró a kérelem tárgyában 30 napon belül intézkedni köteles.

Szolgálati panasz

194. § (1) A hivatásos állomány tagja - meghatalmazás alapján nevében az érdekképviseleti szerv és az ügyvéd is - szolgálati panasszal élhet, ha a szolgálati viszonyára vonatkozó, e törvény 195. §-ában nem szabályozott döntést vagy intézkedést, illetve ezek elmulasztását sérelmesnek tartja.
(2) A panaszt a döntést hozó (mulasztó) elöljárónál lehet benyújtani, aki - ha annak nem ad helyt - az ügyre vonatkozó iratokkal együtt köteles haladéktalanul felterjeszteni az elöljáró parancsnokhoz. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az elöljáró parancsnok azt 30 napon belül bírálja el, és döntését a panaszt benyújtóval közli. E határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható.
(3) A panaszjog gyakorlásában senkit sem szabad korlátozni. A panasztevőt a panasz megalapozatlansága esetén hátrány nem érheti, kivéve, ha azzal szándékos fegyelemsértés, illetve szabálysértés vagy bűncselekmény valósult meg.
(4) A más jogszabályban meghatározott panaszjog gyakorlását e törvény nem érinti.

Határozat elleni panasz, fellebbezés

195. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyával kapcsolatos ügyben a fegyveres szerven belüli eljárás során hozott elsőfokú határozat ellen - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a kézbesítésétől számított 15 napon belül panaszt [142. § (1) és 159. § (2) bekezdés] vagy fellebbezést [180. § (5) és 191. § (2) bekezdés] nyújthat be.
(2) A hivatásos állomány tagja halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggése kérdésében hozott határozat ellen a közeli hozzátartozó nyújthat be fellebbezést.
(3) A panaszt vagy fellebbezést a szolgálati elöljáró, illetőleg a miniszter által meghatározott szerv - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - 30 napon belül bírálja el. E határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható.

A bírósági út

196. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz, ha
a) a szolgálati panaszát, illetőleg az elsőfokú határozat elleni panaszát vagy fellebbezését elutasították;
b) a sérelmezett döntést a miniszter hozta;
c) az a)-b) pontba nem tartozó, alanyi jogon biztosított jogosultságokkal kapcsolatban hozott döntés vagy intézkedés, illetve ezek elmulasztása miatt joghátrány érte.
(2) A fegyveres szerv a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igényével közvetlenül a bírósághoz fordulhat, ha a törvény a fegyveres szerven belüli eljárásról nem rendelkezik.
197. § (1) A bíróság a szolgálati viszonynak felmentéssel történő megszüntetéséről hozott határozatot hatályon kívül helyezi, ha az felmentési tilalomba ütközik, vagy egyébként jogellenes.
(2) Ha a szolgálati viszonyt jogellenesen szüntették meg, a hivatásos állomány tagját olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szolgálati viszony meg sem szűnt volna.
(3) A szolgálati viszony megszüntetéséről hozott határozat hatályon kívül helyezése esetén a hivatásos állomány tagját eredeti beosztásába vissza kell helyezni, és meg kell téríteni az elmaradt illetményét, egyéb járandóságát, valamint a felmerült kárát. Nem kell megtéríteni az illetménynek, az egyéb járandóságnak és a kárnak azt a részét, amelyet a hivatásos állomány tagja munkaereje hasznosításával megkeresett vagy megkereshetett volna.
(4) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyának fenntartását nem kívánta, ezt úgy kell tekinteni, mintha szolgálati viszonya a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával közös megegyezéssel szűnt volna meg. Ebben az esetben részére végkielégítés jár.
(5) A fegyveres szerv kérelmére a bíróság mellőzi az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést, ha a fegyveres szerv a hivatásos állomány tagjának a felmentés esetén járó végkielégítés kétszeresének megfelelő összeget megfizeti. Ha pedig a hivatásos állomány tagja végkielégítésre nem lenne jogosult, részére a 63. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg kétszerese jár.
(6) Nem alkalmazható az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha a felmentés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (5. §), a hátrányos megkülönböztetés tilalmába (6. §), illetve felmentési tilalomba ütközik (58. §).
(7) Ha a felmentés azért jogellenes, mert e törvényben előírtnál rövidebb felmentési időt állapítottak meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a szolgálati viszony a szabályos felmentés utolsó napjáig tart.
198. § A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyával összefüggő jogvitában a sérelmezett döntést hozó első fokon eljárt szerv székhelye szerint illetékes munkaügyi bíróság - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a rendőrség nem nyílt hivatásos állományú tagjai esetén kizárólag a Fővárosi Munkaügyi Bíróság - jár el.

XVI. Fejezet

SZEMÉLYÜGYI NYILVÁNTARTÁS

199. § (1) A hivatásos állomány tagjairól személyügyi alapnyilvántartást és központi személyügyi nyilvántartást kell vezetni (a továbbiakban együtt: személyügyi nyilvántartások).
(2) Személyügyi alapnyilvántartást az állományilletékes parancsnok szervezeti egységénél, központi személyügyi nyilvántartást - a miniszter döntése szerint - a minisztériumban vagy az országos parancsnokságon kell vezetni.
(3) A személyügyi nyilvántartásokban kezelhető adatokat e törvény 7. számú melléklete tartalmazza.
200. § (1) A személyügyi alapnyilvántartás keretében a hivatásos állomány tagjairól személyi anyaggyűjtőt kell vezetni, amely a szolgálati viszony létesítésével kapcsolatos, a szolgálati viszony fennállása alatt és azt követően keletkezett iratokat és okmányokat, továbbá a szolgálati viszony fennállása alatt készült minősítéseket (szolgálati jellemzéseket) tartalmazza.
(2) A szolgálati viszony megszűnését követően a személyi anyaggyűjtőt és a nyilvántartható adatokat tartalmazó egyéb adatállományt további 50 évig a szolgálati viszonyban állók nyilvántartásától elkülönítetten kell kezelni.
201. § (1) A nyilvántartható adatok számítógépes rendszerben is feldolgozhatók. A számítógépes személyügyi nyilvántartó rendszer a fegyveres szerv, illetve a minisztérium egyéb nyilvántartásaival (adatrendszereivel) csak az adatszolgáltatás szükséges mértékéig, egyéb adatrendszerrel csak törvény felhatalmazása alapján kapcsolható össze.
(2) A személyügyi alapnyilvántartás adatairól és változásairól az állományilletékes szerv folyamatos adatszolgáltatást nyújt a személyügyi központi nyilvántartásnak.
(3) A személyügyi nyilvántartásokból a (2) bekezdésen kívül csak törvényben meghatározott szervek részére, a meghatározott céllal és adattartalommal szolgáltathatók adatok.
202. § A személyügyi alapnyilvántartásba betekinteni, illetve abból adatot átvenni jogosult:
a) a saját adatait illetően a hivatásos állomány tagja;
b) az alárendeltjei vonatkozásában
- a minősítést végző személy,
- a szolgálati elöljáró,
- az állományilletékes parancsnok,
- az országos parancsnok és az illetékes helyettese;
c) a miniszter, az államtitkár, felügyeleti hatáskörében a helyettes államtitkár;
d) a szervezeti egység, az országos parancsnokság, valamint a minisztérium személyügyi szervének vezetője és az arra feljogosított beosztottja, valamint a fegyelmi ügyben eljáró személy;
e) a törvényben meghatározott egyéb szervek és személyek.
203. § (1) A személyügyi alapnyilvántartás vezetéséhez az érintett személy (saját magára vonatkozóan), valamint az adattal rendelkező szerv köteles adatot szolgáltatni. Az alapnyilvántartás adatkörében beállt változásról az érintett köteles 8 munkanapon belül bejelentést tenni az illetékes személyügyi szervnek.
(2) A hivatásos állomány tagja jogosult a róla nyilvántartott adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. Az adatkezelő köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni.
(3) A személyügyi nyilvántartás adatai közül a fegyveres szerv megnevezését, a hivatásos állomány tagja nevét, továbbá a beosztására, rendfokozatára és kitüntetésére vonatkozó adatot a hivatásos állomány tagja beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.
(4) A 202. §-ban foglalt személyeken és szerveken kívül - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más részére tájékoztatást, igazolást, jellemzést, javaslatot a személyügyi nyilvántartásban őrzött iratok alapján csak az érintett hozzájárulásával lehet adni.
(5) A személyi anyaggyűjtő a szolgálati hely tervezett vagy kérelmezett változtatását megelőzően az új szervezeti egység vezetőjének betekintésre átadható. A 42. § (2) bekezdése szerinti - minisztériumon kívüli - más szerv vezetőjének csak az érintett hozzájárulásával adható át.

XVII. Fejezet

A NYUGÁLLOMÁNYÚAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

204. § (1) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett személy (a továbbiakban: a nyugállomány tagja) - a 205. §-ban meghatározott eset kivételével - egyenruháját viselheti, és rendfokozatát a nyugállományra utaló megjelöléssel használhatja.
(2) A nyugállomány tagja, házastársa és az általa eltartott gyermeke a 179. § szerinti egészségügyi szolgáltatáson túl jogosult - a külön jogszabályban meghatározott - kedvezményes üdülésre. A házastársat e jog a nyugállomány tagjának halála után is megilleti.
(3) A nyugállomány tagja változatlan feltételek mellett megtartja a minisztérium, illetve a fegyveres szerv kezelése vagy rendelkezése alatt álló lakáshoz való bérleti jogát.
(4) A nyugállomány tagja rendfokozatban egy alkalommal előléptethető (kinevezhető), ha a fegyveres szerv célja érdekében kifejtett tevékenységével arra érdemesült.
(5) Az egyenruha viselésének és a rendfokozat használatának a joga, továbbá a lakás bérleti joga nem illeti meg a nyugállomány tagját, ha a szolgálati viszonya az 53. § b), e)-f) pontja alapján vagy a hivatásos szolgálatra méltatlanná váláson alapuló felmentés miatt szűnt meg.
205. § (1) A nyugállomány tagja politikai rendezvényen egyenruhát nem viselhet.
(2) Ha a nyugállomány tagja a magatartása alapján az egyenruha viselésére és a rendfokozatra méltatlan, annak viselésétől, illetve használatától eltiltható.
(3) Az egyenruha viselésére és a rendfokozatra méltatlan az,
a) aki egyenruhában nyilvános helyen, mások előtt megbotránkozást keltő magatartást tanúsít;
b) aki a fegyveres szerv megbecsülését és tekintélyét romboló tevékenységet folytat;
c) akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság szabadságvesztésre ítélt.

XVIII. Fejezet

SZOCIÁLIS ÉS KEGYELETI GONDOSKODÁS

Szociális gondoskodás

206. § A fegyveres szervek szociális gondoskodásának körébe tartozik:
a) a fegyveres szervek hivatásos és nyugállományú tagja, valamint annak közeli hozzátartozója;
b) az elhunyt hivatásos és nyugállományú tag özvegye, árvája, amíg ellátást folyósítanak számára, illetve az özvegy akkor is, ha saját jogú nyugdíjat kap;
c) akinek a szolgálati viszonya a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség miatt szűnt meg.
207. § A szociális gondoskodás keretében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló jogszabályokban biztosítottakon túl, a fegyveres szerv saját költségvetése terhére pénzbeni, természetbeni, személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosít.

A kegyeleti gondoskodás

208. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítése során az életét feláldozta, őt az illetékes miniszter hősi halottá vagy a szolgálat halottjává nyilváníthatja.
(2) A miniszter, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos, valamint a nyugállomány tagját - a szolgálat teljesítése során szerzett érdemeire figyelemmel - a fegyveres szerv, fegyvernem, helyőrség, szervezeti egység halottjává nyilváníthatja.
209. § (1) A kegyelet hivatalos kifejezéseként az elhunytat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - végtisztesség megadásaként katonai tiszteletadással, az intézkedésre jogosult hozzátartozó kérésének megfelelően egyházi vagy polgári szertartással kell eltemetni.
(2) Nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti katonai tiszteletadással történő eltemetés azt, aki a halálát szándékosan maga okozta, illetve akinek a halála önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotának következménye.
(3) Különös méltánylást érdemlő körülmények figyelembevételével a (2) bekezdésben foglalt esetben is lehetséges a katonai tiszteletadással történő eltemetés.
210. § (1) Ha a hivatásos állomány tagját hősi halottá, a szolgálat, illetve a fegyveres szerv halottjává nyilvánították, temetésének költségeit a fegyveres szerv viseli.
(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó elhunyt esetében a fegyveres szerv 50%-ban viseli a temetés költségeit; míg a 209. § (2) bekezdése alá tartozók esetében méltányosságból hozzájárulhat a temetési költségekhez.

MÁSODIK RÉSZ

KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

XIX. Fejezet

A HIVATÁSOS KATONÁKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Általános rendelkezés

211. § (1) A honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjaira (a továbbiakban e fejezetben együtt: hivatásos katona) e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A hivatásos katonák kötelezettségeire és jogaira az e törvényben meghatározottakat a Hvt.-ben foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.
(3) Ahol e törvény a szerződéses állomány tagját (a továbbiakban: szerződéses katona) külön nem említi, ott ránézve a hivatásos állomány tagjára vonatkozó szabályok az irányadók.

A hivatásos katona kötelessége

212. § (1) A hivatásos katona a szolgálati elöljárótól
a) a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének a)-d), valamint a 34. §-a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani;
b) a hivatásos katona a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének e), f) és h), valamint a Hvt. 34. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.
(2) A hivatásos katona a szolgálati feladatához rendszeresített öltözetet az előírásoknak megfelelő módon köteles viselni.

A személyes szabadság korlátozása

213. § (1) A hivatásos katona a feljebbvaló vagy a katonai rendész felszólítására személyazonosságát - a külön jogszabály szerint - igazolni köteles.
(2) A feljebbvaló a hivatásos katonát a személyazonossága igazolására azokban az esetekben szólíthatja fel, amely esetekben parancsadásra jogosult.
(3) A hivatásos katona személyazonosságát szolgálati igazolványával igazolja.
214. § (1) A hivatásos katona személyi szabadságát a katonai rendész is korlátozhatja. Ennek keretében a hivatásos katonát - az erre vonatkozó külön jogszabály szerint - igazoltathatja és előállíthatja, ha
a) bűncselekmény, szabálysértés vagy súlyos fegyelemsértés elkövetésével gyanúsítható, vagy ha ilyen cselekmény elkövetése közben tetten érték;
b) jogosulatlanul visel fegyvert vagy rendfokozatot, magát jogosulatlanul hatósági személynek adja ki, és ilyen jellegű tevékenységet folytat;
c) a katonai rendész jogszerű parancsát ismételt felszólításra sem hajtja végre, az intézkedésével szembeszegül, őt megfenyegeti, bántalmazza vagy az utóbbit megkísérli.
(2) A katonai rendész a hivatásos katonát a legközelebbi helyőrségi rendészeti kommendáns hivatalhoz, illetve katonai szervezet egységügyeleteséhez állítja elő. Az előállítás és az ideiglenes őrzés legfeljebb az intézkedés megkezdésétől számított 6 órán át tarthat.
(3) Ha a hivatásos katona megkísérli, hogy az előállítás helyét önkényesen elhagyja, illetőleg a katonai rendész jogos intézkedése során ellenszegül, vele szemben arányosan szükséges kényszerítő eszköz alkalmazható.
215. § Ha a szolgálati rend és a fegyelem fenntartása érdekében elkerülhetetlenül szükséges, a szolgálati elöljáró, a helyőrség-, illetve az egységügyeletes a hivatásos katonát bűncselekmény elkövetése esetén elkülönített helyiségben, felügyelet alatt tarthatja. Ez a személyi szabadságkorlátozás legfeljebb 6 órán át tarthat.

A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása

216. § (1) A hivatásos katona - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a szolgálati helye szerinti helyőrségben köteles lakni.
(2) A hivatásos katona a helyőrségen kívül csak az állományilletékes parancsnok engedélyével lakhat.

Lelkiismereti és vallásszabadság

217. § (1) A hivatásos katona a szolgálati helyén a szolgálati kötelezettség teljesítésének sérelme nélkül vehet igénybe lelki gondozást, illetve vehet részt vallási szertartáson. A lelki gondozásra vagy a vallási szertartáson való részvételre azonban nem kötelezhető.
(2) A szolgálati helyen a lelki gondozást, illetve a vallás szabad gyakorlását a Tábori Lelkészi Szolgálat biztosítja. A Tábori Lelkészi Szolgálat a Honvédelmi Minisztérium közvetlen szerve.
(3) A tábori lelkész a lelkipásztori szolgálatát az egyházi törvények és előírások szerint végzi. Tevékenysége során figyelembe veszi a katonai szervezet működési rendjét, a parancsnoknak ezzel kapcsolatos parancsait és intézkedéseit.
(4) A tábori lelkész a katonai szolgálatának tartalmával össze nem függő feladat ellátására nem kötelezhető. Szolgálati elöljárója, illetve szolgálati alárendeltje csak tábori lelkész lehet.
(5) A szolgálati helyen történő lelki gondozáshoz és vallásgyakorláshoz szükséges személyi és dologi feltételek biztosításának rendjét külön jogszabály állapítja meg.

A szolgálati viszony alanyai

218. § A szolgálati viszony alanya a honvédség és az állományába tartozó hivatásos és szerződéses katona.

A szolgálati viszony létesítésének feltételei

219. § A tábori lelkészi szolgálati viszony létesítéséhez az illetékes egyház, felekezet egyetértése is szükséges.
220. § (1) Szerződéses szolgálati viszony tisztesi beosztás betöltéséhez általános iskolai végzettséggel rendelkező jelentkezővel is létesíthető.
(2) Szerződéses szolgálati viszonyt létesíteni a 30. életév betöltéséig lehet.
(3) Szerződéses szolgálati viszony létesítésének további feltétele férfiak esetén a sorkatonai szolgálat letöltése.
221. § (1) Szerződéses szolgálati viszony létesíthető olyan tiszti, zászlósi, tiszthelyettesi és tisztesi szakbeosztások betöltésére, amelyek polgári iskolai végzettség (szakképesítés), illetve a sorkatonai szolgálat során szerzett katonai szakképzettség alapján elláthatók.
(2) A szerződéses katona - kivételesen - parancsnoki beosztást is betölthet.
(3) A szerződéses katonákkal betölthető tisztesi beosztásokat a katonai szervezet állománytáblája külön megjelöli.
222. § Szerződéses szolgálati viszony - az előzőekben meghatározott feltételek fennállása mellett is - akkor létesíthető, ha a jelentkező tiszti, zászlósi és tiszthelyettesi beosztás esetén legalább 5 év, tisztesi beosztás esetén legalább 2 év időtartamra vállalja a szolgálatot. A szerződéses szolgálat időtartama közös megállapodás alapján parancsban meghosszabbítható.

A szolgálati viszony létesítése és felső korhatára

223. § (1) A szerződéses szolgálatra jelentkező és a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszony létesítéséről írásbeli megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza a szerződéses katona szolgálati beosztását, a kezdő rendfokozatot, a szolgálati helyét, a vállalt szolgálati idő tartamát és kezdőnapját, továbbá az illetményt, az egyéb juttatásokat és ellátásokat.
(2) A szolgálati viszony az állományba vétellel keletkezik. Az állományba vétel a megállapodásban foglalt feltételekkel, parancsban történik.
224. § (1) A szerződéses szolgálati idő együttes tartama - a (2) bekezdésben foglalt korhatár figyelembevételével - tiszti, zászlósi és tiszthelyettesi beosztás esetén a 20 évet, tisztesi beosztás esetén a 15 évet nem haladhatja meg.
(2) A szerződéses szolgálat felső korhatára tiszti, zászlósi és tiszthelyettesi beosztás esetén a betöltött 45. életév, tisztesi beosztás esetén a betöltött 40. életév.
(3) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében végzett és egyéb békefenntartó feladatok végrehajtására önként jelentkezők szerződéses szolgálati viszonyára az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően lehet megállapodni.
225. § A szerződéses katona a szolgálat első félévében köteles a szolgálati beosztásának ellátásához szükséges katonai, szakmai ismeretek elsajátítása végett az illetékes főnökség külön követelményprogramja alapján felkészülni, és vizsgát tenni.

Próbaidő

226. § (1) A szerződéses szolgálati viszony létesítésekor a jelentkezővel legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidő köthető ki.
(2) A rendfokozat nélkül felvett szerződéses katonát legalább őrvezetői rendfokozatba kell előléptetni.

Állományba tartozás és szolgálatteljesítés

227. § (1) A hivatásos katona a 42. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottakon kívül szolgálatot teljesíthet
a) a Köztársasági Elnöki Hivatalnál,
b) a bíróságoknál,
c) a védelmi bizottságoknál,
d) a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatalnál,
e) a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál.
(2) A katonai bírákra és ügyészekre, valamint a hivatásos állományú orvosokra a rájuk vonatkozó törvények szabályait is alkalmazni kell.
(3) A 42. § (2) bekezdésének a)-b) és f), valamint e § (1) bekezdésének a), c)-e) pontjában meghatározott szervezetekhez vezényelt hivatásos katonára a 43-44. §-ok rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) szolgálati viszonyára a honvédség szervezeteinél hivatásos szolgálatot teljesítő katonák szolgálati viszonyára vonatkozó szabályok irányadók;
b) a szolgálati beosztása betöltésével összefüggő költségek a vezénylés helye szerinti szervezetet terhelik;
c) vele szemben a munkáltatói jogkört a vezénylés helye szerinti szervezet hatáskörének megfelelő vezetője gyakorolja;
d) a vezénylés megszüntetése után - ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt történt - a vezénylés tartama alatti előmenetelének megfelelő beosztást kell részére a honvédségnél biztosítani.
(4) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaira a (3) bekezdésben foglaltakon túl megfelelően alkalmazni kell a rájuk vonatkozó külön törvényt, a 198. §-nak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó szabályát és a 278-279. §, 280. § (1) bekezdés, 284. § (1) bekezdés, 285. § (1) bekezdés, 286. § (2)-(3) bekezdés, 288-289. §, 292. §, 295-296. §, 297. § (1)-(2) bekezdés, valamint a 299. § (1) bekezdés rendelkezéseit.

A szolgálati viszony módosítása

228. § (1) A hivatásos állomány tagjának külföldi gyakorlaton való részvételéhez beleegyezése nem kell.
(2) A szerződéses katona más szervezeti egység állományába csak kérelmére vagy írásbeli hozzájárulásával helyezhető át, illetve vezényelhető. Az évente összesen 60 napot meg nem haladó tartamú vezényléshez hozzájárulás nem kell. Nem minősül vezénylésnek a helyőrségen kívüli gyakorlaton vagy bázisképzésen való részvétel.
(3) A szerződéses katona közigazgatási és érdekképviseleti szervhez nem vezényelhető.

A szolgálati viszony megszűnése

229. § (1) Azt a hivatásos katonát, akinek a szolgálati viszonya a hadkötelezettség Hvt. 70. §-a (1) bekezdésében meghatározott felső korhatárának elérése előtt szűnt meg - kivéve a szolgálati vagy a rokkantsági nyugállományba helyezést -, tartalékos állományba kell helyezni.
(2) A katonai bírónak a honvédséggel fennálló szolgálati viszonya - a lemondása kivételével - akkor szüntethető meg, illetőleg az a törvény erejénél fogva a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése miatt csak akkor szűnik meg, ha a bírói tisztsége megszűnik.
(3) A katonai ügyésznek és más katonai ügyészségi alkalmazottnak a honvédséggel fennálló szolgálati viszonya - a lemondása kivételével - akkor szüntethető meg, illetőleg az a törvény erejénél fogva a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése miatt csak akkor szűnik meg, ha ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik.
(4) A (3) bekezdésben említett eseten kívül a honvédséggel fennálló szolgálati viszony akkor is megszüntethető, ha a katonai ügyész és más katonai ügyészségi alkalmazott áthelyezését kéri a Magyar Köztársaság ügyészsége nem katonai ügyészségi szervezeti egységéhez, és az áthelyezéséhez a legfőbb ügyész hozzájárul.
230. § A szerződéses szolgálati viszony megszűnésének esetei az 53. §-ban meghatározottakon túl az alábbiak:
a) a hivatásos állományba vétel;
b) a szerződésben meghatározott szolgálati idő letelte, ha annak meghosszabbítására nem került sor;
c) a szerződés felbontása
- létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt,
- a katonai szervezet áttelepülése (megszűnése) miatt, ha a más szervezeti egység állományába történő áthelyezéshez a szerződéses katona nem járul hozzá,
- a szerződéses katona körülményeiben bekövetkezett, előre nem látható változás miatt, amelynek folytán a szolgálat további ellátása számára aránytalan nehézséget, illetőleg hátrányt okozna.

Leszerelési segély

231. § (1) A szerződéses katonát, ha a szolgálati viszonya a szerződésben meghatározott idő letöltésekor szűnik meg, leszerelési segély illeti meg. A leszerelési segély összegére a 63. § (2) bekezdésében meghatározottak irányadók.
(2) Nem jár leszerelési segély annak a szerződéses katonának, akit szolgálatának megszakítása nélkül hivatásos állományba vettek, akinek a szolgálati viszonya az 53. § b), e)-f) pontja, a 66. § (2) bekezdése, méltatlanság, illetve rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszerzése miatt szűnt meg.
(3) Ismételten létesített szerződéses szolgálati viszony megszűnésekor vagy később létesített hivatásos szolgálati viszony felmentéssel történt megszüntetésekor a leszerelési segély (hivatásos szolgálati viszony esetében a végkielégítés) alapjául az újabb szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni.

Előmeneteli bizottság

232. § (1) Az előmeneteli rendszer tervszerű és szakszerű működésének biztosítása érdekében a személyügyi alapnyilvántartással rendelkező katonai szervezeteknél előmeneteli bizottságot kell létrehozni. Az előmeneteli bizottságba 3-5 fő hivatásos katonát kell választani, akik a katonai szervezetet képviselik. Az előmeneteli bizottságban az érdekvédelmi szervezet is képviselteti magát.
(2) Az előmeneteli bizottság rangsorolással javaslatot tesz:
a) a magasabb beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzésére,
b) a magasabb beosztás betöltésére való alkalmasságra,
c) a soron kívüli előléptetésre.
(3) Az előmeneteli bizottságot be kell vonni a pályázat útján betölthető beosztások esetén a pályázatok elbírálásába.

Előmenetel a beosztásban

233. § (1) Az a hivatásos katona, akit alegység-parancsnoki beosztásból - neki felróható okból - 5 év elteltével nem helyeztek magasabb beosztásba, beosztási alkalmassági felmérő vizsgát köteles tenni. Ettől függően beosztásában meghagyható, más beosztásba helyezhető, illetőleg vele szemben az 56. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazható.
(2) Azt az alegység-parancsnoki beosztásban lévő hivatásos katonát, aki 10 éven belül nem vált alkalmassá magasabb beosztás betöltésére, beleegyezésével átképzésben kell részesíteni, majd más beosztásba kell helyezni.
(3) Ha a hivatásos állománynak alegység-parancsnoki beosztásban lévő tagja e beosztását megfelelően ellátja, és nem kíván magasabb beosztásba kerülni, az alegység-parancsnoki beosztásában meg kell hagyni.

Előmenetel a rendfokozatban

234. § (1) A parancsnoki beosztásokhoz rendszeresített rendfokozatokat a katonai szervezetek állománytáblájában kell meghatározni a következők szerint:
a)	a szakaszparancsnoki beosztáshoz	tiszthelyettestől főhadnagyig,
b)	a századparancsnoki beosztáshoz	százados,
c)	az önálló századparancsnoki beosztáshoz	őrnagy,
d)	a zászlóalj-(osztály-)parancsnoki beosztáshoz	alezredes,
e)	az ezred- és önálló zászlóalj-(osztály-)parancsnoki beosztáshoz	ezredes,
f)	a dandárparancsnoki beosztáshoz	dandártábornok,
g)	a hadosztály-parancsnoki beosztáshoz	vezérőrnagy,
h)	a hadtestparancsnoki és ennél magasabb parancsnoki beosztáshoz	altábornagy,
i)	a Magyar Honvédség parancsnoka és a vezérkari főnöki beosztáshoz	vezérezredes.
(2) A d)-h) pontok szerinti rendfokozatok a nem kiemelten sorolt katonai szervezetek parancsnoki beosztásainál eggyel alacsonyabbak. A kiemelt katonai szervezeteket és szervezeti elemeket a honvédelmi miniszter határozza meg.
(3) A parancsnokhelyettesi beosztásokra a parancsnokira megállapítottnál eggyel alacsonyabb rendfokozatot kell rendszeresíteni. Azoknál a katonai szervezeteknél, amelyeknél a parancsnoki (főnöki) beosztásra rendszeresített rendfokozat tábornok, a helyettesi beosztások rendszeresített rendfokozata kettővel alacsonyabb lehet. Egyes intézményeknél (pl. kórházaknál) a parancsnokival azonos lehet a helyettesi beosztásra rendszeresített rendfokozat.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben nem szabályozott parancsnoki (parancsnokhelyettesi), továbbá a parancsnoki beosztásnak nem minősülő tiszti, valamint a zászlósi, tiszthelyettesi és tisztesi beosztásokhoz tartozó rendfokozatokat a parancsnoki beosztásokhoz viszonyítva, azokkal beazonosítva kell meghatározni.
(5) A beosztásokhoz tartozó beosztási kategóriákat a miniszter által jóváhagyott nómenklatúra alapján az állománytábla tartalmazza.

Rendfokozatba kinevezés

235. § A nem katonai vagy rendvédelmi oktatási intézményből hivatásos állományba felvett személy rendfokozatát a 40. §-ban foglaltak figyelembevételével kell megállapítani azzal, hogy az nem lehet alacsonyabb a tartalékos rendfokozatánál.

A szabadság

236. § (1) A szakasz- és az annál magasabb parancsnoki, illetve az ezeknek megfelelő vezető beosztású hivatásos katonákat a szolgálati idő után járó pótszabadság helyett parancsnoki pótszabadság illeti meg, amely évente:
a)	szakaszparancsnoknál	9 munkanap,
b)	századparancsnoknál	10 munkanap,
c)	zászlóalj-(osztály-)parancsnoknál	11 munkanap,
d)	ezredparancsnoknál	12 munkanap,
e)	dandárparancsnoknál	13 munkanap,
f)	hadosztályparancsnoknál	14 munkanap,
g)	hadtestparancsnoknál és ennél magasabb beosztású elöljáró esetén	15 munkanap.
(2) A 86. § (6) bekezdése szerint a Magyar Honvédség napja május 21.

Illetménypótlék

237. § (1) Az illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:
a) fokozottan veszélyes szolgálatért
-	repülési pótlék az éves repülési terv 100%-os teljesítése esetén, a feladat bonyolultságától, illetve a hajózó osztályos fokozatától függően	180-1240%
-	repülőgép berepülési pótlék gépenként	18-27%
-	ejtőernyős ugrási pótlék az ugrások számától és bonyolultságától függően ugrásonként	4,2-34%
-	ejtőernyő beugrási pótlék az ernyő típusától függően ernyőnként	23-31%
-	tűzszerész pótlék óránként	2,9-9,2%
-	búvárpótlék óránként	2,6-3,5%
-	nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetőleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka havonta	45%
b) a feladat bonyolultságához és nehézségi fokához igazodó mértékű harckészültség és működőképesség miatti fokozott igénybevételért
-	harckészültségi pótlék havonta	9,0-12,6%
-	készültségi pótlék naponként	3,2-5,2%
-	ügyeleti díj szolgálatonként	3,8-7,4%
-	orvosi ügyeleti díj ügyeletenként	3,0-18,8%
-	készenléti díj naponként	6,3%
-	gépkocsivezetői pótlék havonta	5,3-18,8%
-	terepfelmérői pótlék naponta	4,2-8,4%
-	gyakorlati pótlék naponta	6,3%
-	díszelgési pótlék havonta	10,0%
-	zenekari pótlék havonta	10,0%
-	repülő és helikopter műszaki üzemben tartó pótlék havonta	20,0%
c) a különleges felkészültségért
-	osztálybasorolási pótlék havonta	6,3-37,5%
-	aranykoszorús kiegészítő pótlék havonta	11,3-16,5%
(2) A szolgálatteljesítés helyén az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények elviseléséért távoli helyőrségi pótlék jár, amelynek havi összege a körülményeket figyelembe véve 19,4-33%.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ügyeleti díjazás nem illeti meg a folyamatos szolgálat ellátására szervezett beosztásokat betöltőket.
(4) A katonai büntetés-végrehajtási intézmény foglári állományánál a 306. §-t kell alkalmazni.

Repülőhajózók és ejtőernyősök egyszeri juttatása

238. § (1) A hivatásos katona végkielégítés jellegű egyszeri repülőhajózói és ejtőernyős juttatásra jogosult, ha neki fel nem róható egészségi okból vagy a szolgálat érdekében
a) alacsonyabb repülőgép-(helikopter-)típusra vagy földi beosztásba helyezték,
b) a repüléstől, ejtőernyőugrástól véglegesen eltiltották.
(2) Az egyszeri juttatás összegét a beosztás és osztályos fokozat figyelembevételével - a repülőhajózó, illetőleg ejtőernyős beosztásokban eltöltött minden év után - az illetményalap 25-75%-ában kell megállapítani.

Lakhatási támogatás

239. § (1) A hivatásos katona a lakhatásának megoldásához és lakásának fenntartásához honvédségi támogatásra jogosult. A támogatás a hivatásos katona családi körülményeihez, rendfokozatához, szolgálati beosztásához igazodik. Érvényre kell azonban juttatni az egyenlő elbírálás követelményét is.
(2) A nyugállomány tagja - ha a szolgálati érdek nem zárja ki - lakása helyett megfelelő cserelakásra jogosult, továbbá lakását - a külön szabályok szerint - megvásárolhatja. Halála esetén e jog a vele közös háztartásban élt házastársát illeti meg. Külön jogszabály korlátai között a nyugállomány tagjának egyeneságbeli rokona a bérleti jogviszony folytatására jogosult.
(3) A nyugállomány tagjának halála esetén az (1) és (2) bekezdés szerinti jogok az élettársat illetik meg, ha
a) az együttélésből közös gyermek született, vagy
b) az együttélés a halál bekövetkezéséig megszakítás nélkül legalább 5 éven át tartott.
240. § (1) A szerződéses katona - ha a beosztása indokolja - lakhatási támogatást kaphat.
(2) A szerződéses katona jogosulttá válik a lakhatási támogatásra, ha a szerződéses szolgálatban 5 évet már eltöltött, és összesen legalább 10 év szolgálatot vállalt.

Fegyelmi felelősség

241. § (1) A honvédség katonai szervezeteinél a hivatásos katonák feletti fegyelmi jogkört - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az ezred- (önálló zászlóalj-, osztály-), dandár-, hadosztály-, hadtest-, intézet- és a vele azonos vagy magasabb szintű parancsnok, főnök (szolgálati elöljáró) gyakorolja.
(2) A század-(üteg-), zászlóalj-(osztály-) és a vele azonos szintű parancsnok a szolgálati alárendeltségébe tartozó hivatásos katonák által elkövetett fegyelemsértésről és szabálysértésről - a szolgálati út betartásával - írásban köteles jelentést tenni az állományilletékes parancsnoknak.
242. § (1) A jogerős fenyítésről szóló határozatot állománygyűlésen kell kihirdetni. Az állománygyűlésen csak a megfenyített személlyel azonos vagy nála magasabb rendfokozati állománycsoportba tartozó és beosztású hivatásos katonák vehetnek részt.
(2) A jogerős fenyítéseket az erre rendszeresített dicséreti/fenyítési lapon nyilván kell tartani. Ha a hivatásos katonát áthelyezték, a dicséreti/fenyítési lapját az új szolgálati helyére meg kell küldeni.
243. § A más szervnél szolgálatot teljesítők a katonai fegyelmi és büntető jogszabályok hatálya alatt állnak.

A hivatásos állomány személyügyi nyilvántartása

244. § (1) Összesített személyügyi nyilvántartást kell vezetni az alárendelt katonai szervezetek hivatásos állományáról az elöljáró katonai szervezeteknél, amelyek körét a honvédelmi miniszter határozza meg.
(2) A személyügyi alapnyilvántartást vezető katonai szervezetek az általuk nyilvántartott adatokról és azok változásairól folyamatos adatszolgáltatást nyújtanak az elöljáró katonai szervezeteknél vezetett összesített nyilvántartás részére.
(3) A Honvédelmi Minisztériumban szolgálatot teljesítők alapnyilvántartását a minisztérium személyügyi szerve vezeti. A központi nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatásra a 201. § (2) bekezdése vonatkozik.
245. § A személyügyi alapnyilvántartásba jogosult betekinteni a katonai szervezetnél működő előmeneteli bizottság elnöke.

XX. Fejezet

A HATÁRŐRSÉG, A RENDŐRSÉG, A POLGÁRI VÉDELEM, A HIVATÁSOS ÁLLAMI ÉS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁG HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

246. § A határőrség, a rendőrség, a polgári védelem, valamint az állami és önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományára e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Közös szabályok

247. § (1) A fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél állományilletékes parancsnok; az országos parancsnok és a főigazgató, a megyei (budapesti) rendőrfőkapitány, a határőr-igazgató, a megyei polgári védelmi és a megyei tűzoltóparancsnok, a fővárosi önkormányzati tűzoltóparancsnok, a városi (budapesti kerületi) rendőrkapitány, az önkormányzati tűzoltóparancsnok, valamint az ezekkel azonos jogállású szervezeti egység vezetője.
(2) Az állományilletékes parancsnokok munkáltatói jogkörét e törvény keretei között a belügyminiszter állapítja meg.
248. § A belügyminiszter a fegyveres szerv hivatásos állományú tagját határozott vagy határozatlan időre - beleegyezésével - a Belügyminisztériumba szolgálatteljesítésre berendelheti. A berendeltre a 43-44. §-ok szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) szolgálati viszonyára a fegyveres szerv hivatásos állományára vonatkozó szabályok az irányadók;
b) a foglalkoztatásával összefüggő költségek a minisztériumot terhelik;
c) a munkáltatói jogkört vele szemben a fegyveres szerv irányításában és felügyeletében közreműködő minisztériumi egység vezetője gyakorolja;
d) a berendelés megszüntetése után - ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt történt - legalább a berendelés előtti szolgálati beosztásával azonos, illetve a berendelés során elért előmenetelének megfelelő besorolású szolgálati beosztást kell a részére biztosítani.
249. § A magasabb beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzésére a pályázatot a felsőoktatási intézmény a belügyminiszter jóváhagyásával írja ki.
250. § (1) A hivatásos állomány tagja a fegyveres szerv más szervezeti egységéhez - ha az a szolgálatteljesítés helyének megváltozásával is jár - beleegyezésével helyezhető át.
(2) A tanfolyamrendszerű továbbképzésen kívül évente 3 hónapot meghaladó időtartamra vezényelni a hivatásos állomány tagját csak beleegyezésével lehet.
251. § (1) A belügyminiszter határozza meg e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél rendszeresített beosztásokat, a betöltésükhöz szükséges további követelményeket (iskolai végzettség, szakképesítés, sorkatonai szolgálat letöltése), a beosztásokban elérhető legmagasabb rendfokozatokat, valamint a beosztásokhoz tartozó fizetési fokozatokat.
(2) A próbaidő legrövidebb időtartama 6 hónap.
252. § A fegyveres szervek hivatásos tiszthelyettesi állományát a 82. § (1) bekezdése szerint kell minősíteni, a szerződéses állományban levőkről szolgálati jellemzést kell készíteni.
253. § (1) A fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél
a)	-	a szakaszparancsnokot,
-	az előzővel azonos besorolású vezetőt	9,
b)	-	a századparancsnokot,
-	a rendőrkapitánysági alosztályvezetőt,
-	az előzőekkel azonos besorolású vezetőt	10,
c)	-	a rendőrkapitánysági osztályvezetőt,
-	a zászlóaljparancsnokot,
-	a határőr kirendeltségvezetőt,
-	a városi (budapesti kerületi) tűzoltóparancsnok-helyettest,
-	az előzőekkel azonos besorolású vezetőt	11,
d)	-	a megyei (budapesti) parancsnoksági (főkapitánysági) osztályvezetőt,
-	a határőr-igazgatósági osztályvezetőt,
-	a fővárosi tűzoltó-parancsnokság osztályvezetőjét,
-	az előzőekkel azonos besorolású vezetőt	12,
e)	-	az országos parancsnokság osztályvezetőjét,
-	a megyei (budapesti) parancsnokság (főkapitányság) főosztályvezetőjét és parancsnokhelyettesét,
-	a határőrigazgató-helyettest,
-	a polgári védelmi körzetparancsnokot,
-	a városi (budapesti kerületi) rendőrkapitányt, tűzoltóparancsnokot,
-	az előzőekkel azonos besorolású vezetőt	13,
f)	-	az országos parancsnokság főosztályvezetőjét,
-	a megyei (budapesti) főkapitányt,
-	a megyei parancsnokot,
-	a határőr-igazgatót,
-	a fővárosi tűzoltóparancsnokot,
-	az előzőekkel azonos besorolású vezetőt	14,
g)	-	az országos parancsnokot, főigazgatót	15
munkanap parancsnoki pótszabadság illeti meg.
(2) A 92. § (2) bekezdése szerinti tartós igénybevétel esetén a rendkívüli pihenőnapokat az országos parancsnok engedélyezi.
254. § (1) A hivatásos állomány felsőfokú és középfokú végzettségű tagját 10 év elteltével az állományilletékes parancsnok a 82. § (4) bekezdés szerint minősíti, a minősítés alapján kinevezheti a következő beosztási kategória első fizetési fokozatába. Ha az érintett a következő beosztási kategóriához előírt szakirányú végzettséget megszerezte, kinevezésére 10 év letelte előtt is sor kerülhet.
(2) A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában a következő pótlékok illetik meg:
a) egy hónapra számítva:
-	különleges bevetési pótlék	100-150%
-	lovasjárőri pótlék	25%
-	kutyavezetői pótlék	20%
-	gépjárművezetői pótlék	13%
-	különleges gépjárművezetői pótlék	25%
-	díszelgési pótlék	25%
-	hajóvezetői pótlék	20%
-	nyomozói pótlék	20%
-	zenekari pótlék	10%
-	nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetőleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka	45%
b) teljesített óránként:
-	repülőgép-(helikopter-)vezetői pótlék	10%
-	éjszakai pótlék	0,5%
-	délutáni pótlék	0,25%
-	készenléti pótlék	0,25%
-	tűzszerészpótlék	9%
-	búvárpótlék	5%
-	akció szolgálati pótlék	0,5%
c) szolgálatonként:
-	ügyeleti pótlék	3,8-7,4%
(3) A (2) bekezdés szerinti pótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének, illetve beosztás betöltésének idejére jár.

A határőrség hivatásos állományára vonatkozó szabályok

255. § A határőrség hivatásos állományú tagjaira megfelelően alkalmazni kell a 211-215. §-ok, továbbá a 322. § (2) bekezdésének rendelkezéseit.
256. § (1) A határőrség szerződéses szolgálati viszonyt létesíthet meghatározott szolgálati beosztások betöltésére.
(2) A szerződéses állományra vonatkozóan megfelelően kell alkalmazni a 220-226., 228., 230-231., valamint a 240. §-ok rendelkezéseit.
257. § A határőrség 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja június 27-e, Szent László napja.

A rendőrség hivatásos állományára vonatkozó szabályok

258. § (1) Rendőri szolgálati jogviszony - a 37. § (1) és a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeken túl - akkor létesíthető, ha a jelentkező, valamint közeli hozzátartozóinak és a vele egy háztartásban élőknek az életvitele kifogástalan, és
a) írásban hozzájárul személyes adatai kezeléséhez, továbbá ahhoz, hogy a felvételi követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében lakó- és családi körülményeit, továbbá a korábbi büntetéseire vonatkozó adatokat előzetesen megvizsgálják;
b) megszerzi a közeli hozzátartozói, illetve a vele közös háztartásban élő személyek hozzájárulását - saját személyükre vonatkozóan - személyes adataik kezeléséhez;
c) írásban elfogadja, hogy az a) pontban meghatározott feltételeket a szolgálati viszony tartama alatt a fegyveres szerv bármikor megvizsgálhatja.
(2) A vizsgálat befejezéséről, annak terjedelméről, a megvizsgált körülményekről és következtetésekről a szolgálati viszonyt létesíteni kívánó, illetve a szolgálatot teljesítő személyt tájékoztatni kell. Amennyiben a szolgálati viszony nem jön létre, vagy szolgálati viszonyt érintő adat nem keletkezett, az előzetes vizsgálat során keletkezett adatokat meg kell semmisíteni.
(3) Többes állampolgárságú magyar állampolgár szolgálati viszonyának létesítését a belügyminiszter engedélyezi.
259. § (1) A szolgálati viszonyt létesítő személyt, illetve azt a rendőrt, aki e törvény hatálybalépésekor még nem rendelkezik rendőri szakképzettséggel, a feltételek biztosítása mellett megfelelő határidő kitűzésével kötelezni kell a rendőri szakképzettség megszerzésére. Ha ennek az előírt határidőben nem tesz eleget, a szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdésének b) pontja alapján megszűnik.
(2) A rendőri szakképzettséggel nem rendelkező rendőr önálló intézkedésre nem jogosult, szolgálatba történő beosztására rendőri szakképzettséggel rendelkező rendőrnek alárendelten vagy kötelékben alkalmazva kerülhet sor.
260. § (1) Próbaidő kikötése kötelező, ha a hivatásos állományba jelentkező rendőri szakképzettséggel nem rendelkezik.
(2) A rendőr-szakképzőiskolán tanulmányokat folytató személyeket az első oktatási év eredményes befejezését követően 12 hónap próbaidő kikötésével hivatásos állományba kell venni.
261. § (1) A bűnözés elleni eredményes fellépés céljából a rendőr, hivatásos szolgálati viszonyának fenntartása mellett - szolgálati feladatként, a rendőrséghez tartozás leplezésével - más foglalkoztatási jogviszony létesítésével, vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység folytatásával bízható meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása alatt a rendőr társadalombiztosítási ellátására, járandóságaira a hivatásos állományra vonatkozó szabályok szerint jogosult.
262. § A foglalkoztatásra vonatkozó speciális szabályokat - a hatályos jogszabályok keretei között - a belügyminiszter állapítja meg, továbbá - a költségvetési és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése és a járandóságok tekintetében - az érintett szervezetekkel kötött megállapodás tartalmazza.
263. § A 85. § alapján elrendelt szolgálatteljesítési időbeosztást - a 87. § (1) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - az illetékes szolgálati elöljáró köteles azt megelőzően legalább 1 héttel közölni a rendőrrel.
264. § A rendőrség 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja április 24-e, Szent György napja.

A polgári védelem hivatásos állományára vonatkozó szabályok

265. § (1) A polgári védelem hivatásos állományú tagjai szolgálatot teljesíthetnek a 42. § (2) bekezdésén kívül a megyei (fővárosi) és települési önkormányzatoknál, valamint a védelmi bizottságoknál.
(2) A polgári védelem meghatározott beosztásokra szerződéses szolgálati viszonyt létesíthet.
(3) A szerződéses állomány tekintetében alkalmazni kell a 220-226., 228., 230-231., valamint a 240. §-okat.
266. § (1) A polgári védelem szerveinél kiemelt munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az országos parancsnok, állományilletékes parancsnok pedig a fővárosi, megyei parancsnok.
(2) Szolgálati elöljáró a polgári védelem szerveinél:
a) a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy,
b) a főigazgató, igazgató a főigazgatóság, igazgatóság állománya,
c) a főosztályvezető, osztályvezető a főosztály, osztály állománya,
d) a körzetparancsnok a körzet állománya
tekintetében.
267. § A polgári védelem 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja március 1-je, a polgári védelem napja.

Az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományára vonatkozó szabályok

268. § (1) Az önkormányzati tűzoltóparancsnok kinevezése és felmentése az önkormányzati képviselő-testület (a továbbiakban: képviselő-testület), a Főváros esetén a közgyűlés (a továbbiakban: közgyűlés) hatáskörébe tartozik.
(2) Minden más munkáltatói jogot - a fegyelmi és kártérítési jogkör kivételével - a polgármester (főpolgármester) gyakorol.
269. § (1) Hivatásos szolgálati viszony férfi esetén csak a sorkatonai szolgálatot teljesített vagy az alól mentesített állampolgárral létesíthető.
(2) A szolgálati viszony az önkormányzati tűzoltó-parancsnokság és a hivatásos önkormányzati tűzoltó között, illetve az önkormányzat és a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok között jön létre.
(3) Az önkormányzati tűzoltóparancsnoki beosztást pályázat útján kell betölteni. A pályázatot a képviselő-testület (közgyűlés) írja ki. A pályázati feltételeket a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltóparancsnokkal előzetesen egyezteti.
270. § (1) Az önkormányzati tűzoltó-parancsnokság a legalább 1 évig tartó képzés, továbbképzés céljából más szervhez vezényelt hivatásos állományú tagja helyettesítésére határozott időre szolgálati viszonyt létesíthet (szerződéses tűzoltó).
(2) Szerződéses szolgálati viszony létesíthető tiszti, zászlósi és tiszthelyettesi beosztásokra akkor, ha a jelentkező legalább 1 év szolgálatot vállal, amely közös megállapodás alapján meghosszabbítható. A szerződéses szolgálati viszony összidőtartama legfeljebb 10 év lehet.
(3) Határozott időre történő alkalmazás esetén tiszthelyettesi beosztásba felvételre kerülő személyt tisztesi rendfokozatba kell kinevezni, ha középiskolai végzettséggel nem rendelkezik.
(4) Szerződéses szolgálati viszony létesítése esetén 6 hónap próbaidő kikötése kötelező.
(5) A szerződéses tűzoltó a próbaidő alatt köteles az alapfokú tűzoltó tanfolyamot elvégezni.
(6) A szerződéses tűzoltót az utánpótlás biztosításakor előnyben kell részesíteni.
(7) A szerződéses szolgálati viszony az 53. §-ban foglaltakon túl megszűnik határozatlan idejű kinevezés esetén, valamint a kinevezésben meghatározott szolgálati idő leteltével, ha annak meghosszabbítására nem került sor.
271. § (1) A hivatásos állomány tagja vezetői beosztásba történő kinevezéséhez 5 év tűzoltó szakmai gyakorlat szükséges.
(2) Ha a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokot beosztásából felmentik, alacsonyabb beosztásba helyezhető, vagy más állami, illetve önkormányzati tűzoltó-parancsnokság állományába áthelyezhető. Amennyiben ezt nem fogadja el, vele szemben a felmentés szabályait kell alkalmazni.
(3) A hivatásos tűzoltó - beleegyezésével - az állami vagy önkormányzati tűzoltó-parancsnokságról más állami vagy önkormányzati tűzoltó-parancsnokság állományába vezényelhető, ha a vezényléssel kapcsolatos költségek viseléséről az érintett parancsnokságok írásban megállapodtak.
272. § (1) A tűzoltóság szakképzettséggel nem rendelkező hivatásos állományú tagja nem láthat el önállóan olyan szolgálatot, amelyhez tűzoltói szakképzettség szükséges.
(2) Bármely beosztásba történő első kinevezés esetén kötelező az alapfokú tűzoltó tanfolyam elvégzése. Ez alól felmentést a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltóparancsnok adhat.
(3) A századosi rendfokozati állománycsoportba tartozó tűzoltói beosztások betöltéséhez középfokú állami és szakmai iskolai végzettség is elfogadható.
(4) A hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokot a polgármester (főpolgármester) minősíti a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltóparancsnok véleményének a figyelembevételével.
273. § Az önkormányzat saját költségvetése terhére a törvényben meghatározottakon túl további juttatásokat állapíthat meg.
274. § (1) Az önkormányzati tűzoltóparancsnok helyettese felett a fegyelmi jogkört a polgármester (főpolgármester) gyakorolja.
(2) A fegyelmi eljárást
a) hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok esetében az önkormányzati képviselő-testület (közgyűlés),
b) parancsnokhelyettes esetében a polgármester (főpolgármester) rendeli el.
(3) A fegyelmi eljárás elrendeléséhez ki kell kérni a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltóparancsnok véleményét.
(4) A fegyelmi vizsgálatot az önkormányzati tűzoltóparancsnok esetében a képviselő-testület vagy annak bizottsága - a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltó-parancsnokság képviselőjének bevonásával - folytatja le.
(5) Az önkormányzati tűzoltóparancsnok felfüggesztéséről a polgármester vagy az eljáró bizottság javaslatára a képviselő-testület határoz, parancsnokhelyettes esetében a polgármester intézkedik.
(6) A felelősségre vonásról vagy annak mellőzéséről az önkormányzati tűzoltóparancsnok esetében a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület hoz határozatot.
(7) A 123. § (1) bekezdésének g) és h) pontjában meghatározott fenyítések helyett a polgármester (főpolgármester) a parancsnok, illetve a parancsnokhelyettes beosztásból történő felmentését kezdeményezheti.
(8) Ha a fegyelemsértést több önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományába tartozók együttesen követték el, a fegyelmi vizsgálat lefolytatásáról az az önkormányzati tűzoltóparancsnok intézkedik, akinek a működési területén a fegyelemsértést elkövették. Az érdemi döntést azonban az eljáró parancsnok javaslatának figyelembevételével az állományilletékes tűzoltóparancsnokok hozzák meg.
275. § (1) A hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok hatáskörében hozott intézkedése, fenyítési és kártérítési határozata ellen benyújtott panaszt a polgármester bírálja el.
(2) A képviselő-testület (közgyűlés), illetve a polgármester (főpolgármester) által a munkáltatói jogkörében hozott határozattal (minősítéssel) szemben közvetlenül a munkaügyi bírósághoz lehet fordulni.
276. § (1) A hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok és helyettese személyi anyagába - a 202. §-ban meghatározottakon kívül, és az érintett beleegyezésével - a polgármester (főpolgármester) megbízottja tekinthet bele.
(2) Az önkormányzati tűzoltó-parancsnokság a belügyminiszter által meghatározott rendben szolgáltatja a szükséges adatokat és okmányokat a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltó-parancsnokság részére.
(3) Az önkormányzati tűzoltó-parancsnokság személyzeti és munkaügyi tevékenységének felügyeletét a szakmai felügyeletet ellátó tűzoltó-parancsnokság látja el.
(4) A tűzoltóság napja május 4-e, Szent Flórián napja.

XXI. Fejezet

A POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

277. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaira e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A szolgálati jogviszony jellege

278. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja fontos és bizalmas munkakört betöltő személynek minősül.

Az alapvető állampolgári jogok érvényesülése

279. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvényen történő megjelenési szándékát köteles a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak bejelenteni, aki összeférhetetlenség esetén (politikai tevékenység tilalma) a részvételt megtilthatja.
280. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja külföldre utazásának tervezett napját, útvonalát, célját, hazatérésének várható időpontját az állományilletékes parancsnoknak köteles bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a külföldre utazást szolgálati és biztonsági érdekből megtilthatja, illetőleg korlátozhatja.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - az elöljáró parancsnok által elrendelt időszakban - köteles bejelenteni a szolgálaton kívüli tartózkodási helyét.

Az érdekképviseleti szervek és érdekvédelem

281. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati és szociális életkörülményeikkel kapcsolatos érdekeik védelmére szolgálatonként érdekképviseleti szerveket hozhatnak létre, ha a hivatásos állomány egyharmada alapító tagként az érdekképviseleti szerv megalakítását kimondja. Az egyes érdekképviseleti szervek nemzetközi érdekképviseleti szövetséghez nem csatlakozhatnak.
(2) Az érdekképviseleti szervet egyetértési jog illeti meg a szolgálat költségvetésében előirányzott jóléti célú pénzeszközök felhasználásával és a jóléti jellegű intézmények, ingatlanok hasznosításával kapcsolatban.
(3) Az érdekképviseleti szervet véleményezési jog illeti meg az illetményfejlesztésre és az egyéb járandóságok fedezetére rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásával, a szociális juttatásokkal, lakásgazdálkodással, egészségügyi ellátással, illetőleg a szolgálati és munkakörülményekkel összefüggő tervek kialakításával kapcsolatban.
(4) Az érdekképviseleti szerv - halasztó hatállyal nem bíró - kifogást nyújthat be a munkáltatói jogkör gyakorlójánál a hivatásos állomány nagyobb csoportját közvetlenül érintő jogellenes elöljárói intézkedés (mulasztás) ellen. Ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye.
(5) A (4) bekezdésben foglalt kifogás benyújtására a jogellenes intézkedést (mulasztást) követő, illetőleg a tudomásra jutástól számított 8 munkanapon belül van lehetőség. A határidő jogvesztő. A kifogást a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró 5 munkanapon belül elbírálja. Az egyeztetésre ezt követően 8 munkanapon belül kerül sor. Az eredménytelen egyeztetést követően az érdekképviseleti szerv a miniszterhez fordulhat.
282. § (1) Az érdekképviseleti szerv a hivatásos állomány tagját a nemzetbiztonsági szolgálattal szemben bíróság vagy más hatóság előtt nem jogosult képviselni.
(2) Az érdekképviseleti szerv tevékenysége nem irányulhat a nemzetbiztonsági szolgálat rendeltetésszerű tevékenysége, valamint az elöljárói jogkör gyakorlása ellen.

A szolgálati viszony alanyai

283. § (1) E törvény alkalmazása során a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró alatt a főigazgatókat kell érteni.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében az illetékes főigazgató a 2. számú mellékletben meghatározottakon túl a következő munkáltatói jogköröket is gyakorolja:
a) főtiszt, tiszt szolgálati viszonyának megszüntetése;
b) beosztásba kinevezés, vezénylés, áthelyezés, beosztás ellátásával való megbízás, szünetelés (a miniszter jóváhagyásával) az ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztások esetében;
c) tartós külszolgálatra vezénylés (a miniszter jóváhagyásával);
d) külföldi tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira főtiszt, tiszt beiskolázása;
e) főtiszt, tiszt más szervhez vezénylése, más fegyveres szervhez történő áthelyezése;
f) személyi illetmény megállapítása főtiszt, tiszt számára;
g) az alá- és fölérendeltségi viszonyból eredő összeférhetetlenség feloldása;
h) tanácsosi és főtanácsosi cím adományozása.

A szolgálati viszony létesítésének feltételei

284. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál hivatásos szolgálati viszony azzal létesíthető, aki - a 37. §-ban meghatározott általános feltételeken túl - rendezett családi, illetve magánéletet él, és titoktartási kötelezettséget vállal.
(2) A miniszter további alkalmassági követelményeket határozhat meg; kivételes elbírálás során engedélyezheti többes állampolgárságú magyar állampolgárral szolgálati viszony létesítését.
(3) Ahol e törvény katonai és rendvédelmi oktatási intézményeket említ, a nemzetbiztonsági szolgálatok esetében - a 38. § (2) bekezdése kivételével - a szolgálatok oktatási intézményeit is érteni kell.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok próbaidőre felvett hivatásos állományú tagja a próbaidő alatt is részesíthető lakhatási támogatásban.

Állományba tartozás és szolgálatteljesítés

285. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - a 42. §-ban meghatározottakon túl - a külön törvényben meghatározott intézményeknél és szervezeteknél is teljesíthet szolgálatot.
(2) A miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját - beleegyezésével - határozott vagy határozatlan időre az irányítási feladatok ellátását segítő szervezetbe berendelheti. A berendelt hivatásos állományú tagra a 43-44. §-ok szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) szolgálati viszonyára a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományára vonatkozó szabályok irányadók;
b) vele szemben a munkáltatói jogkört - a kinevezés és felmentés kivételével - az irányítási feladatok ellátását segítő szervezet vezetője gyakorolja;
c) a berendelés megszűnése után - ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt történt - a berendelés alatt elért előmenetelének megfelelő besorolású szolgálati beosztást kell részére biztosítani.
(3) E törvény minisztériumokban szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagokra vonatkozó rendelkezéseit a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter feladatai ellátását segítő szervezetben szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagra is alkalmazni kell.
286. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja központi állományban van, ha szolgálatteljesítése alapvetően a munkáltató polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál történik.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja kihelyezett állományban van, ha nemzetbiztonsági feladatait külső munkaviszonyt létesítve - azt felhasználva - látja el.
(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a 44. §-ban meghatározott eseteken kívül akkor is rendelkezési állományban van, ha külső szervvel létesített munkaviszonya során nemzetbiztonsági feladatokat átmenetileg nem lát el, de szolgálati viszonyának fenntartása továbbra is indokolt. Ebben az esetben a rendelkezési állományban lévők a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok béralapja terhére illetményben és egyéb bérjellegű kifizetésekben nem részesülhetnek, szolgálati viszonyuk azonban folyamatos.

Vezénylés

287. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját külföldi szolgálatra - a miniszter jóváhagyásával - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója vezényli.

A szolgálati viszony tartalma

288. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében az elöljáró parancsa teljesítésének módjára a külön törvényben meghatározott eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A titoktartási kötelezettség alól a miniszter, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró adhat felmentést; e jogkör nem ruházható át.

A minősítés

289. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának minősítése során nem kötelező a törvény 4. számú mellékletében meghatározott lőkészség vizsgálata. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának minősítésére észrevételeket az érdekképviseleti szerv nem tehet.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja minősítését bíróság előtt nem támadhatja meg.

Vezetői pótszabadság

290. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőit parancsnoki pótszabadság az alábbiak szerint illeti meg:
- csoportvezetőt	10 munkanap,
- referatúravezetőt, alosztályvezetőt	11 munkanap,
- osztályvezetőt és helyettesét	12 munkanap,
- főosztályvezetőt és helyettesét	13 munkanap,
- igazgatót	14 munkanap,
- főigazgatót és helyettesét	15 munkanap.

Az illetmény

291. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a besorolási osztályokhoz és beosztási kategóriákhoz kötődő egyes rendszeresített beosztásokat és a beosztásokban elérhető rendfokozatokat a miniszter határozza meg.

Pótlékok

292. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának a külön törvényben meghatározottak szerint nemzetbiztonsági pótlék adható.
293. § (1) A 292. §-ban meghatározott pótlékon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában meghatározva a következő pótlékok illetik meg.
Egy hónapra számítva:
- személyi pótlék	50-100%,
- tanácsosi pótlék	50%,
- főtanácsosi pótlék	100%,
- gépjárművezetői pótlék	13%.
Teljesített óránként:
- délutáni pótlék, óránként	0,25%,
- éjszakai pótlék, óránként	0,5%,
- készenléti pótlék, óránként	0,25%,
- akció szolgálati pótlék	0,5%.
Teljesített szolgálatonként:
- ügyeleti díj	3,8-7,4%.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének, illetve a beosztás tényleges betöltésének idejére jár.

Érdemek elismerése

294. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak tanácsosi és főtanácsosi cím adományozható; a főtanácsos ezredessé előléptethető.

Fegyelmi felelősség

295. § (1) A hivatásos állomány tagjával szemben elrendelt fegyelmi eljárás során - képviselőként - ügyvéd nem járhat el. Képviselőként az érdekképviseleti szerv tagja vagy a nemzetbiztonsági szolgálattal szolgálati viszonyban álló más hivatásos állományú személy kérhető fel. A képviseletért díjazás nem adható.
(2) Ha a fegyelmi határozat állam- és szolgálati titokkörbe tartozó indokolást tartalmaz, az az érintettnek nem kézbesíthető.

Kártérítési felelősség

296. § A kártérítési eljárás során a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja képviseletében ügyvéd nem járhat el.

Szolgálati panasz és fellebbezés

297. § (1) Szolgálati panasz benyújtása esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja képviseletében ügyvéd nem járhat el.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által benyújtott panaszt a sérelmezett döntést hozó, intézkedést tevő vagy mulasztást elkövető személy szolgálati elöljárója bírálja el.
(3) A hivatásos állomány tagja panaszával közvetlenül nem fordulhat az illetékes ügyészséghez.
(4) A (2) bekezdés szerinti eljárásban hozott sérelmezett döntés ellen a hivatásos állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz panasszal fordulhat; ha a sérelmezett döntést a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró hozta, az (5) bekezdés szerint kell eljárni.
(5) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által hozott elsőfokú határozat, illetve nem felülvizsgálati jogkörben hozott döntés, intézkedés vagy mulasztás ellen a hivatásos állomány tagja a miniszterhez panasszal, illetve fellebbezéssel fordulhat.

Bírói út

298. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén akkor fordulhat a bírósághoz, ha a szolgálati viszonyára vonatkozó - az elöljáró mérlegelési jogkörébe nem tartozó - döntést vagy intézkedést, illetve ezek elmulasztását sérelmesnek tartja, és a fegyveres szerven belüli - illetve a 297. § (5) bekezdése szerinti - jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette.

Személyügyi nyilvántartás

299. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok központi személyügyi nyilvántartásaikat szolgálatonként vezetik. A szolgálatok személyügyi alapnyilvántartást nem vezetnek.
(2) A személyügyi központi nyilvántartásba a 202. § a), b) és e) pontjaiban meghatározottakon túl betekinteni, illetve onnan adatot átvenni a miniszter, a kabinetfőnök, valamint a miniszter által meghatározott, a miniszteri irányítási feladatok ellátását segítő szervezetben és az illetékes munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által meghatározott, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgozó személyek jogosultak.
300. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a - 342. § (2) bekezdésében meghatározottaktól eltérően - a miniszter utasításban állapítja meg:
a) a minősítés és a szolgálati jellemzés készítése, továbbá a személyügyi nyilvántartás rendjét, az ezekkel összefüggő személyügyi hatásköröket és a személyügyi igazgatással kapcsolatos feladatokat;
b) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeket, az azoknak való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást;
c) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, illetőleg, ahol idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a 2 nyelvnél több nyelv használatáért adható kiegészítő nyelvpótlék mértékét;
d) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyeknél a szolgálati viszonyban töltött idő számítása a 329. § (1) bekezdésében meghatározott szorzószámok szerint történik, ezen belül azokat a körülményeket, amelyek a számítás szempontjából különösen veszélyesnek minősülnek.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a 342. § (2) bekezdésében meghatározottaktól eltérően az illetékes munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró utasításban állapítja meg:
a) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen (szakképesítésen) túl magasabb iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése, illetve szaktanfolyam elvégzése szükséges;
b) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján tölthetők be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét;
c) a kártérítés mértékének összeghatárait, megállapításának módját, mérséklését és mellőzését, a szervezeti egység által fizethető kártérítés összeghatárát, és az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét;
d) az őr-, ügyeleti, készenléti és készültségi szolgálatok körét.

XXII. Fejezet

A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

301. § A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományára e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A szolgálati viszony létesítésének feltételei

302. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetnél a szolgálati viszony létesítésének - a 37. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül - további feltétele férfiak esetében az előírt sorkatonai szolgálati kötelezettség teljesítése.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltétel meglétét figyelmen kívül kell hagyni, ha a szolgálatra jelentkező a szolgálati viszony létesítésekor a sorköteles kort túllépte.
(3) A büntetés-végrehajtási szervezetnél a hivatásos szolgálati viszony létesítésének feltétele, hogy az érintett hozzájárul a személyes adatai kezeléséhez, illetve beszerzi közeli hozzátartozói és a vele közös háztartásban élő nagykorú személyek írásos hozzájárulását személyes adataik kezeléséhez.
(4) A büntetlen előélet ellenőrzéséhez a (3) bekezdésben felsoroltak írásbeli hozzájárulását csatolni kell.
(5) A büntetlen előéletnek való megfelelést a büntetés-végrehajtási szerv a szolgálati viszony létesítésekor ellenőrzi, annak fennállása alatt pedig ellenőrizheti.

Állományba tartozás és szolgálatteljesítés

303. § (1) A 42. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján az Igazságügyi Minisztériumhoz és a fegyveres szervek felsőoktatási intézményéhez vezényelt hivatásos állomány tagjára a 43-44. §-ok rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a szolgálati viszonyára a büntetés-végrehajtás hivatásos állományú tagjára vonatkozó szabályok irányadók,
b) ha e törvény másként nem rendelkezik, a munkáltatói jogkört a minisztériumhoz vezényelt személy esetén a fegyveres szerv felügyeletét ellátó minisztériumi vezető, a felsőoktatási intézményhez vezényelt személy esetén - az országos parancsnokkal egyetértésben - a felsőoktatási intézmény vezetője gyakorolja,
c) a vezénylés megszüntetése után - ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt történt - az annak tartama alatti előmenetelének megfelelő beosztást kell részére a büntetés-végrehajtási szervezetnél biztosítani.
(2) A 42. § (2) bekezdés e) pontja alapján a hivatásos állomány tagja a fogva tartottak foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervnél is teljesíthet szolgálatot. Esetében a 43. § (2)-(4) bekezdéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

Iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények

304. § A miniszter határozza meg a büntetés-végrehajtási szervezetnél rendszeresített szolgálati beosztásokat, a betöltésükhöz szükséges - a 72. §-ban meghatározottakon túli - iskolai végzettségi (szakképesítési) követelményeket, a beosztásokban elérhető legmagasabb rendfokozatokat, valamint a beosztásokhoz tartozó illetménykategóriákat.

A szabadság

305. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezet vezető beosztású hivatásos állományú tagjait a szolgálati idő után járó pótszabadság helyett évente vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke:
- osztályvezető-helyettesnél	9 munkanap,
- osztályvezetőnél	11 munkanap,
- főosztályvezető-helyettesnél, parancsnokhelyettesnél	12 munkanap,
- főosztályvezetőnél, parancsnoknál	13 munkanap,
- országos parancsnokhelyettesnél	14 munkanap,
- országos parancsnoknál	15 munkanap.
(2) A 90. § (2) bekezdése, valamint a 92. § (1)-(2) bekezdése szerinti pótszabadságon túl évente 5 munkanap pótszabadságra jogosult a hivatásos állomány tagja, ha szolgálati feladatait a különleges biztonsági körletben látja el.
(3) A büntetés-végrehajtási szervezet napja szeptember 8., Adorján napja.

Illetménypótlék

306. § A 104. §-ban meghatározott pótlékon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap %-ában meghatározva a következő pótlékok illetik meg:
- gépjárművezetői	havonta 13%,
- lovasjárőri	havonta 25%,
- kutyavezetői	havonta 15-20%,
- orvosi ügyeleti díj	ügyeletenként 10-15%,
- ügyeleti díj	szolgálatonként 3,8-7,4%,
- különleges gépjárművezetői szolgálat	naponként 10%,
- készenléti	teljesített óránként 0,25%,
- éjszakai	teljesített óránként 0,5%,
- délutáni	teljesített óránként 0,25%,
- fokozottan veszélyes munkakör ellátásáért	teljesített óránként 0,5%.

XXIII. Fejezet

A VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

307. § A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományára e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

308. § A 2. § alkalmazásában
a) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró:
- az országos parancsnok és helyettesei tekintetében a pénzügyminiszter,
- a vám- és pénzügyőrség más hivatásos állományú tagja tekintetében az országos parancsnok,
b) állományilletékes parancsnok: a középfokú szerv parancsnoka,
c) szolgálati elöljáró: az alsó fokú szerv parancsnoka,
d) szervezeti egység: a középfokú szerv,
e) szolgálati hely: a vámhivatal.

A szolgálati viszony létesítésének feltételei

309. § (1) A vám- és pénzügyőrséghez - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - legalább középiskolai végzettségű személy vehető fel.
(2) Középiskolai végzettség nélkül is felvehető a jelentkező a vám- és pénzügyőrség őrszolgálatának állományába.

A hivatásos állomány utánpótlása

310. § (1) A vám- és pénzügyőrségnél a hivatásos állomány utánpótlása - a (2) bekezdés kivételével - a 37. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közvetlenül hivatásos állományba vétellel történik. Az így felvettek szakmai képzésére a hivatásos állományba vételt követően kerül sor.
(2) A 38. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően történik a hivatásos állomány utánpótlása a Rendőrtiszti Főiskolát végzettek esetén.
311. § (1) A 310. § (1) bekezdés alapján hivatásos állományba vett személy részére az alapfokú szaktanfolyam, tiszti rendfokozattal felvettek esetében a középfokú szaktanfolyam elvégzése kötelező.
(2) Speciális szakterületen foglalkoztatottak felvételéhez a munkakörnek megfelelő végzettség írható elő.
312. § A 39. § (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából kiváló eredménnyel végzett pályakezdő a hivatásos állomány Rendőrtiszti Főiskola vámigazgatási szakon végzett tagja lehet.
313. § A vám- és pénzügyőrségnél pályázat kiírására az országos parancsnok jogosult.

Vezénylés

314. § (1) A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagja más helységbe 3 évenként összesen 12 hónapra vezényelhető. A 6 hónapot meghaladó időtartamú folyamatos vezényléshez a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szükséges.
(2) Ha a hivatásos állomány tagjának a 6 hónapon túli folyamatos vezényléséhez a beleegyező nyilatkozata hiányzik, akkor a vezénylését meg kell szüntetni. Ezt követően egy éven belül más szolgálati helyre nem vezényelhető.

Megtérítési kötelezettség

315. § A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjának a 62. §-ban foglaltakon kívül meg kell térítenie a bentlakásos tanfolyamoknak a pénzügyminiszter által meghatározott összegű költségeit, valamint az általa elvégzett olyan tanfolyamok tandíját is, amelyet helyette a vám- és pénzügyőrség fizetett ki, ha szolgálati viszonya 10 éven belül a 62. § (1) bekezdésében meghatározott ok miatt szűnt meg. 5 évet meghaladó hivatásos szolgálat esetén a fenti költségeknek a le nem töltött évekre eső hányadát kell megfizetni.

Összeférhetetlenség

316. § A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagja nem végezhet olyan gazdasági tevékenységet, amely a vám- és pénzügyőrség alaptevékenységéhez kapcsolódik.

Alkalmasság

317. § A hivatásos állomány egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasságát a Vám- és Pénzügyőrség Egészségügyi Szolgálata vizsgálja és minősíti.

Beosztáshoz rendszeresített rendfokozatok

318. § A vám- és pénzügyőrségnél az egyes beosztásokhoz rendszeresített tiszti és tábornoki rendfokozatokat a szerv állománytáblájában kell meghatározni.

Előléptetés

319. § A hivatásos állománynak a szaktanfolyamot kiváló eredménnyel elvégzett tagja - állománycsoportján belül - eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető. Ha az előléptetés állománycsoport-változás miatt nem lehetséges, a meglévő rendfokozatában a várakozási ideje tiszthelyettes és zászlós esetében 1 évvel, tiszt és főtiszt esetében 2 évvel csökken.

Szolgálatteljesítési idő

320. § (1) A 84. § (4) bekezdésének alkalmazásában folyamatos szolgálatnak minősül a határvámhivataloknál, valamint az állandó ügyeletet, őrfeladatokat ellátó szerveknél a váltószolgálat. A szolgálatteljesítési időt e szerveknél negyedéves keretekben kell meghatározni.
(2) A folyamatos szolgálatot ellátókat - amennyiben részükre szabadidő nem biztosítható - a túlszolgálat időtartamára az alapilletmény alapján számított díjazásban kell részesíteni.
(3) A 86. § (6) bekezdésének alkalmazásában a vám- és pénzügyőrség tekintetében munkaszüneti napnak minősül január 26-a, a nemzetközi vámnap.
(4) A túlszolgálat elrendelésére a vám- és pénzügyőrségnél a szolgálati elöljáró jogosult.

Szabadság

321. § (1) A hivatásos állomány tagja részére járó szabadságot a szolgálati elöljáró engedélyezi.
(2) A parancsnoki, illetve vezető beosztású hivatásos állomány tagját a szolgálati idő után járó pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke:
a) vámhivatali parancsnoknál	12 munkanap,
b) középfokú szerv vezetőnél	13 munkanap,
c) országos parancsnoksági vezetőnél	14 munkanap,
d) országos parancsnoknál	15 munkanap.

Illetménypótlék

322. § (1) A hivatásos állomány tagját a 104. §-ban foglaltakon túl a következő - az illetményalap százalékában számított - pótlékok illetik meg:
a) ügyeleti pótlék	szolgálatonként 3,8-7,4%,
b) készenléti pótlék	teljesített óránként 0,25%,
c) akciószolgálati pótlék	teljesített óránként 0,5%,
d) éjszakai pótlék	óránként 0,5%,
e) gépjárművezetői pótlék	havonta 10%,
f)  hajóvezetői pótlék	havonta 10%,
g) kutyavezetői pótlék	havonta 10%,
h) nyomozói pótlék	havonta 20%,
i) zenekari pótlék	havonta 10%,
j) utasforgalmi pótlék	havonta 10%,
k) éjszakai pótlék	havonta 10%,
l) veszélyességi pótlék	havonta 45%,
m) szemlepótlék	havonta 10%,
n) képviseleti pótlék	havonta 15%,
o) pénzkezelői pótlék	havonta 5%.
(2) A vám- és pénzügyőrség külföldi szolgálati helyen szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagját naponta a belföldi napidíj 50%-ának megfelelő külföldi szolgálati helyi pótlék illeti meg.
323. § A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai lakhatási támogatására a 115. §-ban meghatározottakat értelemszerűen kell alkalmazni.

Besorolás

324. § (1) A zászlósokat és a tiszthelyetteseket a középfokú, illetőleg a felsőfokú szaktanfolyam sikeres elvégzése után egy fizetési fokozattal előre kell sorolni.
(2) Egy fizetési fokozattal előre kell sorolni a tiszteket a felső fokú szaktanfolyam sikeres elvégzése után.
(3) Eggyel alacsonyabb fizetési fokozatba kell sorolni a hivatásos állomány tagját, aki középiskolai végzettséggel nem rendelkezik.

Vegyes szabályok

325. § (1) A hivatásos állomány tagja kártérítési felelősségének megállapítására, illetőleg a kártérítés összegének mérséklésére 500 000 Ft értékhatárig az állományilletékes parancsnok, ezt meghaladó kár esetén pedig az országos parancsnok jogosult.
(2) A 329. § (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásnak minősül a határvámhivataloknál, a nyomozó hivataloknál, a kábítószer felderítési szervezetnél, valamint az őrszolgálat akció alosztályánál ténylegesen teljesített szolgálat.

HARMADIK RÉSZ

VEGYES, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XXIV. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

A szolgálati idő számítása

326. § (1) A végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély szempontjából e törvény hatálybalépése előtt a fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött és a beszámított szolgálati időt szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni.
(2) Az e törvény hatálybalépése után létesített szolgálati viszony esetén a szolgálati viszonyban eltöltött időbe csak a 328. § (1) bekezdése szerint van helye beszámításnak.
(3) A hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő a kinevezési okmánnyal történt állománybavétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének napjáig tart.
(4) E törvény hatálybalépését követően a továbbszolgálói szolgálati viszonyban eltöltött időt szerződéses szolgálati viszonyban töltött szolgálati időnek kell tekinteni. Ha a szerződéses állomány tagja hivatásos szolgálati viszonyt létesít, az addig szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött ideje hivatásos szolgálati viszonyban töltött időnek számít.
327. § Akinek a szolgálati viszonyát megszüntették, annak az e törvény szerint számított hivatásos szolgálati idejét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - munkaviszony, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati viszony létesítése esetén a létesítendővel azonos jellegű jogviszonyban eltöltött időnek kell elismerni.
328. § (1) A szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött időnek kell tekinteni a sor-, a tartalékos, a póttartalékos, a továbbszolgáló és a szerződéses katonai, továbbá a katonai és rendvédelmi oktatási intézményeknél hallgatói (növendéki), valamint a fegyveres szerveknél hivatásos szolgálati viszonyban töltött időt.
(2) A szolgálati nyugdíj mértékének megállapításához az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a szolgálati időbe be kell számítani a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti szolgálati időket is.
(3) A katonai és rendvédelmi felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak (növendékeinek) e szolgálati ideje a társadalombiztosítási szabályok szerint nem számít korkedvezményre jogosító szolgálati időnek.
329. § (1) A 326. § (1) bekezdésében meghatározott szempontból az alábbiak szerint kell a szolgálati viszonyban eltöltött időt számítani:
a) 2-szeresen a hangsebesség feletti repülőgépek hajózó állományának, a külföldön háborús, rendkívüli vagy különösen veszélyes körülmények között szolgálatot teljesítőknek, valamint a terrorelhárítóknak,
b) 1,5-szeresen a hangsebesség alatti repülőgépek és a helikopterek hajózó állományának, az ejtőernyősöknek, aknakutatóknak, tűzszerészeknek, búvároknak, az a) pont alá nem eső, nemzetközi szerződés alapján békefenntartói tevékenységet folytatóknak, valamint a tartós külföldi szolgálatot teljesítőknek,
c) 1,2-szeresen a rendszeres csapatkiképzést folytató szervezetek állományának, harcálláspontokon, a földfelszín alatt szolgálatot teljesítőknek, a büntetés-végrehajtási szervezeteknél a fogvatartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozó állomány tagjainak, valamint a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásokban szolgálatot teljesítőknek.
(2) Nem számítható kedvezményesen az az idő, ami alatt az (1) bekezdésben meghatározottak nem a beosztásuknak megfelelő feladatot látnak el.
330. § (1) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni a szolgálati beosztásból való felfüggesztés, az előzetes letartóztatás, valamint a katonai fogdában végrehajtott szabadságvesztés időtartamát.
(2) Az (1) bekezdés - a katonai fogdát kivéve - nem alkalmazható, ha az érintett személyt az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették.
331. § (1) Az illetmény nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama a társadalombiztosítási szabályok szerint számít szolgálati időnek.
(2) A szolgálati viszony szünetelésének időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

XXV. Fejezet

HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

332. § (1) Ez a törvény a kihirdetést követő harmadik hónap első napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti:
- a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet, az ezt módosító 1974. évi 21. tvr., az 1981. évi 33. tvr., az 1984. évi 7. tvr. és az 1988. évi 15. törvényerejű rendelet, valamint az 1990. évi LXXXII. törvény;
- a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 46. §-a, valamint az előtte lévő cím, az 51. §-ának (2)-(5) bekezdése [az (1) bekezdés számozás nélkül marad], az 52. § (3)-(6) bekezdése, az 53-55. és 57-64. §-a, a 261. §-ának (5) bekezdése, valamint a melléklet 3. pontja;
- a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. §-ának (3)-(12) bekezdése;
- az egyes törvények és törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezéséről és módosításáról szóló 1990. évi XXII. törvény 13-19. §-a;
- a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 17. §-ának (2) bekezdése;
- a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 77. §-a;
- a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló 1973. évi 13. törvényerejű rendeletnek a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 10. §-ával megállapított 5. §-ának (6)-(7) bekezdése, valamint a 7. §-a.
(2) A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tényleges katonai állomány tagjainak szolgálati viszonyára vonatkozó szabályokat külön törvények állapítják meg.”;
Az (1) bekezdésének b) pontjából a „továbbszolgáló és”, a 45. §-ának (2) bekezdéséből „a továbbszolgálatra vagy”, a 47. §-ból a „továbbszolgáló”; a 49. § (1) bekezdéséből a „hivatásos, a továbbszolgáló, a szerződéses, továbbá a”; az 52. § (1) bekezdéséből „a továbbszolgáló” szóösszetétel kimarad; az „...illetve e törvényben...” szövegrész „...illetve törvényben...”-re módosul.
(3) A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény
a) 53. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A katonai bírót a honvédelmi miniszter - a kinevezéssel egyidejűleg - rendelkezési állományba helyezi. A katonai bíró szolgálatát a bírói tisztsége megszűnéséig az igazságügyi szervezetnél teljesíti.”
b) 68. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A katonai bírónak a Magyar Honvédségnél fennálló szolgálati viszonya - a lemondása kivételével - csak abban az esetben szüntethető meg, illetőleg az a törvény erejénél fogva a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése miatt csak akkor szűnik meg, ha bírói tisztsége megszűnik.”
(4) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„28. § (1) A katona által a szolgálati viszonya tartama alatt a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni. Ha a katona szolgálati viszonya a szabálysértés elbírálása előtt megszűnt, a szabálysértést a szabálysértési hatóság bírálja el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az elkobzásról, az elkobzás alá eső dolog értékének megfizetésére kötelezésről, továbbá a külön jogszabályban meghatározott igazgatási intézkedés megtételéről a szabálysértési hatóság rendelkezik.
(3) A szabálysértési rendelkezések alkalmazásában katona a fegyveres erők tényleges állományú tagja, valamint a rendőrség, a büntetés-végrehajtási testület és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.”
(5) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 122. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„122. § (1) E törvény alkalmazásában katona a fegyveres erők tényleges, továbbá a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.”
(6) A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, az igazságügyminiszter, a pénzügyminiszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter a fegyveres erőknél, a rendvédelmi szerveknél, a polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál szolgálatot teljesítők részére szolgálati jelet alapíthat.”
(7) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény
a) 28. §-ának (5) bekezdése a következő, utolsó mondattal egészül ki:
„Ha a katonai ügyész hivatásos katonai szolgálati viszonya lemondással szűnt meg, és más ügyészi munkakörbe történő áthelyezéséhez nem járul hozzá, ezt úgy kell tekinteni, hogy ügyészségi szolgálati viszonya a lemondási idő lejártának napjával lemondással megszűnik.”
b) 94. §-a a következő, új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) A Katonai Főügyészségen és a katonai ügyészségeken szolgálatot teljesítő hivatásos állományú katona ügyészségi alkalmazottak munkaidőn túl teljesített ügyeletének és készenlétének díjazására a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvénynek a hivatásos katonákra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”

XXVI. Fejezet

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

333. § A törvény hatálybalépését megelőzően létrehozott érdekképviseleti szervek működésére, illetőleg e szervek tisztségviselőinek jogosultságaira és kedvezményeire is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
334. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a fegyveres erőknél továbbszolgálatot teljesítők szolgálati viszonya szerződéses szolgálati viszonnyá alakul át, ez azonban nem érinti a megszerzett továbbszolgálói jutalomra való jogosultságot.
(2) Ha a továbbszolgáló állomány tagja nem vállalja a szerződéses szolgálati viszonyban való szolgálatot, továbbszolgálói viszonyát a törvény hatálybalépése előtti szabályok alapján kell megszüntetni, ha az részére kedvezőbb.
(3) A katonai felsőoktatási intézmény hallgatóját, akit a hatályos szabályok szerint az utolsó tanulmányi év megkezdése előtt hivatásos állományba vesznek, ezzel egyidejűleg rendelkezési állományba kell helyezni.
335. § (1) E törvény hatálybalépésekor a szolgálati viszony létesítésére és módosítására vonatkozóan folyamatba tett ügyekben e törvény szabályait, a szolgálati viszony megszüntetésére - beleértve a nyugállományba helyezést is - folyamatba tett ügyekben e törvény hatálybalépése előtti szabályokat kell alkalmazni.
(2) A 75. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés e törvény hatálybalépésétől számított 5 év eltelte után alkalmazható.
336. § (1) A 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények nem vonatkoznak a hivatásos állomány tagjára, ha a törvény hatálybalépésekor a 45. életévét betöltötte, illetőleg ha a képesítési követelményeknek való megfelelését a korábbi szabályok szerint elismerték.
(2) A hivatásos állomány 45. évét még be nem töltött, és az előírt iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) nem rendelkező tagjának a katonai vagy rendvédelmi oktatási intézményekben, illetve polgári oktatási intézményekben e törvény hatálybalépésétől számított 3 éven belül meg kell kezdenie az iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzésére irányuló tanulmányait, és azokat az oktatási intézmény kötelező tanulmányi idején belül be kell fejeznie. Ennek elmulasztása esetén alkalmazni kell az 59. § (1) bekezdésének b) pontját.
(3) Az előírt iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények teljesítésének hiánya a (2) bekezdés alá tartozók esetében nem akadálya e törvény hatálybalépése előtti követelmények szerinti beosztás további betöltésének és az elért rendfokozat viselésének.
(4) E törvény hatálybalépése előtt megkötött tanulmányi szerződésekre, illetve a megkezdett tanulmányokkal kapcsolatos kedvezményekre a szerződés megkötésekor, illetőleg a tanulmányok megkezdésekor hatályos szabályokat kell alkalmazni.
337. § A hivatásos állomány tagjának a törvény szerinti minősítésére, szolgálati jellemzésére, valamint személyi nyilvántartására a törvény hatálybalépését követő 1 éven belül kell áttérni.
338. § (1) A törvény szerinti illetményrendszerre 1999. január 1-jéig kell áttérni. A korábbi áttérés lehetőségét az éves költségvetések tárgyalásakor vizsgálni kell.
(2) A hivatásos állomány tagját e törvény 6. sz. melléklete szerinti fizetési fokozatba e törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül kell visszamenő hatállyal besorolni.
339. § (1) E törvény hatálybalépése után létesített szolgálati viszonynál a hivatásos állomány tagja számára az e törvény szerint járó illetménynél magasabb illetmény - más törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - nem állapítható meg.
(2) E törvény hatálybalépésével a hivatásos állomány tagjának illetménye - az új illetményrendszer bevezetése miatt - nem csökkenhet.
(3) E törvény alapján végkielégítésre a hivatásos állomány volt tagja a törvény hatálybalépését követő időben történt felmentése esetén jogosult.
(4) A 30 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén járó jubileumi jutalmat ki kell fizetni a hivatásos állomány azon tagjának is, akinek e törvény hatálybalépését követő 2 éven belül - a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése miatt - a törvény erejénél fogva szűnik meg a szolgálati viszonya [59. § (1) bekezdés a) pont] és a nyugállományba helyezésekor a szolgálati viszonyban töltött ideje meghaladta a 30 évet, de nem érte el a 110. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti időt.
340. § (1) A törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő fegyelmi és kártérítési ügyekben az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni.
(2) A törvényben meghatározott új fenyítéseket [123. § (1) bekezdés c)-d) pont] csak a törvény hatálybalépése után folyamatba tett ügyekben lehet alkalmazni.
341. § (1) Aki e törvény hatálybalépésekor a hatályos jogszabályok alapján szolgálati nyugdíjjogosultságot szerzett, vagy azt a törvény hatálybalépése évének december 31. napjáig megszerzi, e jogosultságát a törvény nem érinti.
(2) A hivatásos állomány (1) bekezdésben meghatározott tagja nyugdíjának megállapítására és folyósítására a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az rá nézve kedvezőbb.
(3) A hivatásos állomány tagja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott jogával e törvény hatálybalépését követő 5 évig élhet.
(4) Az (1) bekezdés szerint járó nyugdíjjogosultságról a hivatásos állomány tagját írásban értesíteni kell, és a kérésének megfelelő időpontban nyugállományba kell helyezni.

XXVII. Fejezet

FELHATALMAZÁSOK

342. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:
a) a más szervhez vezénylésre és áthelyezésre kerülők szolgálati viszonya módosításának rendjét, a foglalkoztatásukkal, jogaikkal és kötelezettségeikkel összefüggő kérdéseket, továbbá a velük kapcsolatos személyügyi igazgatást;
b) a szolgálati viszony szünetelésének eljárási rendjét;
c) a besorolási osztályok beosztási kategóriáiba történő besorolás, valamint az illetménypótlékok fizetése feltételeinek általános szabályait,
d) a fokozottan veszélyes beosztások meghatározását a 85. § (2) bekezdése, a 92. § (1) bekezdésének a) pontja, a 237. § (1) bekezdése, a 254. § (2) bekezdése, a 293. § (1) bekezdése, a 306. §, a 322. § (1) bekezdésének l) pontja, valamint a 329. § (1) bekezdésének c) pontja alkalmazása szempontjából.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül, a törvény alapján rendeletben részletesen szabályozza:
a) az egyenruha, a rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, az egyenruha és a rendfokozat viselése eltiltását a nyugállomány tagjainak esetében;
b) a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, megszüntetésének, a szolgálat ellátásának keretében a szolgálati viszony tartalmának, az előmenetelnek, a minősítés és a szolgálati jellemzés készítésének, a személyügyi nyilvántartásnak, az ezekkel összefüggő személyügyi hatáskörök és a személyügyi igazgatás rendjét;
c) a más kereső foglalkozást nem folytatható vezetők körét, a más kereső foglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárást;
d) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az azoknak való meg nem feleléssel, a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást, az egészségügyi szabadságra és szolgálatmentességre, valamint a csökkentett napi szolgálati időre vonatkozó szabályokat, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítő, térítéses egészségügyi szolgáltatás és az arra jogosultak körét, valamint a szolgáltatás térítésének eltérő módját;
e) az illetmény megállapítása (illetményfokozatba besorolás, előresorolás, kifizetés, levonás stb.), a juttatások, a költségtérítések, a kedvezmények és támogatások (beleértve a lakhatási jellegűeket is), a természetbeni ellátás feltételeit és az azokban való részesítés, a kedvezményes üdültetés, valamint a végkielégítés, leszerelési segély, továbbszolgálói jutalom kifizetésének rendjét;
f) azokat a szolgálati beosztásokat,
- amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, illetőleg, ahol az idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a kettőnél több nyelv használatáért adható kiegészítő nyelvpótlék mértékét,
- amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen (szakképesítésen) túl magasabb iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése, illetve szaktanfolyam elvégzése szükséges,
- amelyek pályázat útján tölthetők be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét;
g) a kártérítés mértékének összeghatárait, megállapításának módját, mérséklését és mellőzését, a szervezeti egység által fizethető kártérítés összeghatárát és az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét;
h) az őr-, ügyeleti, készenléti és készültségi szolgálatok körét;
i) a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokat;
j) az egyes elismerések adományozására jogosultak körét, az elismerésben részesítés feltételeit és rendjét;
k) azon szolgálati elöljárók körét, akik a dicsérő és fegyelmi jogkört gyakorolhatják és közöttük a dicséreti és fenyítési nemek elosztását;
l) a miniszter és az országos parancsnok munkáltatói jogkörében nem szereplő, alacsonyabb szintű munkáltatói jogkörök táblázatát;
m) a nyugellátás eljárási rendjét.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1996. május 14-i ülésnapján fogadta el.