1996. évi VI. törvény a Magyar Köztársaságban élő szlovén nemzeti kisebbség és a Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség különjogainak biztosításáról szóló, Ljubljanában, 1992. november 6-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről [LÁBJEGYZET_1] 1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaságban élő szlovén nemzeti kisebbség és a Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség különjogainak biztosításáról szóló, Ljubljanában, 1992. november 6-án aláírt Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerősítéséről szóló okiratok cseréje 1994. április 29-én lezajlott, és az Egyezmény két hónappal ezután, 1994. június 29-én hatályba lépett.) 2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő: „Egyezménya Magyar Köztársaságban élő szlovén nemzeti kisebbség és a Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség különjogainak biztosításáról A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek) attól a szándéktól vezérelve, hogy a Magyar Köztársaságban élő szlovén nemzeti kisebbség és a Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség (a továbbiakban: kisebbség) számára minél magasabb szintű jogi védelmet, valamint nemzeti identitásuk megőrzését és fejlesztését biztosítsák; meggyőződve arról, hogy a szlovén, illetve a magyar kisebbség tényleges egyenlősége, a saját identitás megőrzése egyéni és közösségi különjogokkal érhető el; kiindulva a nemzetközi emberjogi és szabadságjogi dokumentumok, valamint a nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentumok elveiből, különösképpen pedig: az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, az állampolgári és politikai jogok egyezségokmánya, a gazdasági, szociális és kulturális jogok egyezségokmánya, a faji megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetésére vonatkozó egyezmény, a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, a Helsinki Záróokmány, az Új Európáról szóló Párizsi Charta, az EBEÉ emberi dimenziókról rendezett párizsi, koppenhágai és moszkvai konferenciája az emberi jogok, valamint szabadságjogok biztosításáról szóló európai egyezmény, a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai konvenciója alapelveiből; abból a tényből kiindulva, hogy a kisebbségek teljes körű fejlődése, különösen azokon a területeken, ahol őshonos módon élnek a Magyar Köztársaságban a Rába-vidéken és a Szlovén Köztársaságban a Mura-vidéken, gazdagítja a kulturális életet és a két ország közötti sokoldalú kölcsönös együttműködést, az alábbiakban állapodtak meg: 1. Cikk A Szerződő Felek biztosítják a kisebbségek és hozzájuk tartozó személyek számára a kultúra, a nyelv, a vallás és a teljes szlovén, illetve magyar identitás megőrzésének és fejlődésének, valamint szabad kinyilvánításának a lehetőségét. Ennek érdekében az oktatás, a kultúra, a tömegtájékoztatás a kiadói és tudományos kutatási tevékenység, a gazdaság és egyéb területeken olyan megfelelő intézkedéseket és mechanizmusokat hoznak létre és valósítanak meg, amelyek elősegítik a kisebbségek sokoldalú fejlődését. 2. Cikk A Szerződő Felek megkülönböztetett figyelemmel támogatják a két országban élő nemzeti kisebbségek intézményes anyanyelvű és anyanyelvi oktatását az óvodákban, az általános iskolákban, illetve a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, az anyanemzet, valamint a kisebbségi közösség kultúrájának, történelmének és jelen valóságának megismerését. E célból szorgalmazzák a kisebbségi iskolarendszerrel, különösképpen a kétnyelvű oktatással kapcsolatos tapasztalatok cseréjét és egymás tankönyveinek alternatív használatát. Elősegítik továbbá a diák- és tanárcserét, tankönyvek, oktatási segédletek és eszközök küldését, tanfolyamok és szakmai gyakorlatok szervezését, állami és alapítványi ösztöndíjak kölcsönös adományozását, teljes, rész- és posztgraduális képzés céljából, különösképpen a pedagógus- és teológusképzést is. Emellett az oktatás minden szintjén ösztönzik a kisebbségek és azok anyanemzetei nyelvének, kultúrájának és történelmének megismerését és tanulását a többségi nemzethez tartozók számára is. 3. Cikk A Szerződő Felek ösztönzik a nemzeti kisebbségek kulturális és művelődési igényeinek maradéktalan teljesítését. Elősegítik kulturális intézményeik, szervezeteik, egyesületeik és alapítványaik létrehozását és működését. E célból különösen támogatják könyvek és folyóiratok, hang- és képhordozók nem kereskedelmi jellegű (vám- és illetékmentes) küldését, a nemzeti kisebbségek saját kiadói tevékenységét, hivatásos és amatőr művészeti együttesek vendégszereplését, valamint minden olyan kulturális és művészeti rendezvény megszervezését, amely a két országban élő nemzeti kisebbség kultúrájának és identitásának gazdagítását szolgálja. 4. Cikk A Szerződő Felek a kisebbségek tagjai számára a magán- és közéletben biztosítják a saját nyelv, így az eredeti vezeték- és utónevek szabad használatát és anyakönyveztetését. A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy az őshonos nemzetiségek által lakott területeken biztosítják mindkét nyelv egyenlő használatát, különösképpen a földrajzi nevek és nyilvános feliratok vonatkozásában a helyi önkormányzatok szerveiben, az írásos és szóbeli kommunikációban, a közigazgatási és igazságügyi szervek előtt, valamint egyéb közintézményekben. 5. Cikk A Szerződő Felek elismerik a két kisebbség jogát az anyanyelvükön való tájékoztatásra a sajtó, a rádió és a televízió útján. Ennek érdekében biztosítják a kisebbségek saját információs tevékenységét és annak fejlesztését. Támogatják a kisebbségek nyelvén történő szabad információáramlást, valamint a kisebbségek és a többségi nemzet tömegtájékoztatási eszközei közötti együttműködést. A Szerződő Felek gondoskodnak a hazai és anyanemzeti rádió- és televízióműsorok vételi lehetőségeiről, az anyanyelvű rádió- és televízióadások rendszeres és megfelelő műsoridejéről. 6. Cikk A Szerződő Felek támogatják a kisebbségek jogainak, múltjának és jelen helyzetének a tudományos kutatását és tanulmányozását. Ebből a célból támogatják a kisebbségek részvételét a kutatásokban, a Szerződő Felek és a kisebbségek tudományos intézményeinek a létrehozását, működését és együttműködését, valamint lehetővé teszik a Felek területén a kisebbségkutatást. 7. Cikk A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy területi és gazdasági fejlesztési terveikben figyelembe veszik a kisebbségek külön érdekeit, és az őshonos kisebbségek által lakott területeken biztosítják a gazdasági és társadalmi fejlődést, amely lehetővé teszi a kisebbségek társadalmi és gazdasági egyenjogúságát. A Szerződő Felek kisebbségeik érdekében támogatják a határon átnyúló együttműködés minden formáját, különös tekintettel a gazdasági együttműködésre. A Szerződő Felek olyan regionális gazdasági fejlesztést támogatnak, amely megakadályozza a lakosság elvándorlását és az őshonos területek etnikai összetételének az erőszakos megváltoztatását. 8. Cikk A Szerződő Felek belső jogrendjükkel összhangban biztosítják a kisebbségek megfelelő részvételét a kisebbségek és azok tagjainak jogaira és helyzetére vonatkozó helyi, területi és országos szintű döntések esetén. 9. Cikk A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy az állam, valamint a helyi önkormányzat közigazgatási és területi szervezeteit nem alakítják ki a kisebbségek kárára. Törekedni fognak, hogy a közigazgatási, a választókörzeti és a két kisebbség által lakott területek minél inkább egybeessenek. Belső jogrendjükkel összhangban biztosítják a kisebbségek országos érdekképviseleti szervezeteinek a működési feltételeit. 10. Cikk A Szerződő Felek biztosítják a kisebbségek számára a sokoldalú szabad és közvetlen kapcsolatok lehetőségét az anyanemzetek polgáraival, állami és közintézményeivel. Ebből a célból elsősorban újabb határátkelőket nyitnak, gondoskodnak a közlekedési összeköttetésről, támogatják a gazdasági és kulturális kapcsolatokat és a szakemberek cseréjét. 11. Cikk A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy ebből az Egyezményből eredő kötelezettségeiket a kölcsönös megállapodások és együttműködési programok megkötésekor figyelembe veszik. A Szerződő Felek biztosítják a kisebbségek képviselőinek közreműködését azon szerződések kötésekor, amelyek jelen Egyezményből adódóan közvetlenül a helyzetükre és jogaikra vonatkoznak. 12. Cikk A Szerződő Felek a jelen Egyezményben meghatározott kötelezettségek megvalósításához megfelelő anyagi és egyéb támogatást biztosítanak. 13. Cikk Ennek az Egyezménynek egyetlen pontja sem értelmezhető vagy végrehajtható úgy, hogy ezzel a biztosított és már elért jogok szintje csökkenjen. 14. Cikk A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy bármely Szerződő Fél területi integritását védené. 15. Cikk A Szerződő Felek külön kormányközi kisebbségi bizottságot hoznak létre, amely figyelemmel kíséri a jelen Egyezmény rendelkezéseinek a megvalósítását. Ebbe a bizottságba mindkét Szerződő Fél kormányai minden ülés alkalmával megfelelő számú tagot neveznek ki. A bizottság kisebbségi tagjait a kormányok kisebbségi szervezetek javaslatára nevezik ki. A kormányközi bizottság évente legalább kétszer ülésezik, felváltva mindkét szerződő országban. A kormányközi bizottság feladatai a következők: - megvitatja a két kisebbség időszerű kérdéseit; - értékeli az Egyezményből eredő kötelezettségek megvalósítását; - ajánlásokat készít elő és fogad el saját kormányaik számára az Egyezmény megvalósításával, szükség esetén módosításával kapcsolatosan. A bizottság állásfoglalásait egyhangúlag fogadja el. 16. Cikk A jelen Egyezményt a Szerződő Felek saját belső jogszabályaikkal összhangban ratifikálják. A jelen Egyezmény a ratifikálásról szóló okirat kicserélését követő két hónap múlva lép hatályba, a 15. Cikk szerinti bizottság az aláírást követően azonnal kinevezhető. 17. Cikk A jelen Egyezmény öt évig marad hatályban. Ha a Szerződő Felek egyike sem mondja fel írásban az Egyezményt annak mindenkori lejárta előtt hat hónappal, annak hatálya további öt-öt évre meghosszabbodik. Az Egyezmény Ljubljanában, 1992. november 6-án, két eredeti példányban, magyar és szlovén nyelven készült, mindkettő egyaránt hiteles. A Magyar Köztársaság nevében A Szlovén Köztársaság nevében” 3. § E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1994. június 29-től kell alkalmazni. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1996. február 27-i ülésnapján fogadta el.