1996. évi CXXIV. törvény a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről [LÁBJEGYZET_1] Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1997. évi központi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1997. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE ELSŐ FEJEZET A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA 1. § Az Országgyűlés az 1997. évi központi költségvetés a) kiadási főösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül - 2 561 607,5 millió forintban, azaz kettőmillió-ötszázhatvanegyezer-hatszázhét egész öttized millió forintban, b) bevételi főösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételből származó bevételek nélkül - 2 251 896,0 millió forintban, azaz kettőmillió-kettőszázötvenegyezer-nyolcszázkilencvenhat millió forintban, c) hiányát 309 711,5 millió forintban, azaz háromszázkilencezer-hétszáztizenegy egész öttized millió forintban állapítja meg. 2. § (1) Az 1. § a) pontjában megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését, rendes és rendkívüli kiadások szerint tagolva, e törvény 1. számú melléklete tartalmazza. (2) Az 1. § b) pontjában megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését, rendes és rendkívüli bevételek szerint tagolva, e törvény 2. számú melléklete tartalmazza. 3. § A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások és a hitelfelvételből származó bevételek részletezését e törvény 1. és 2. számú mellékleteinek a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságának törlesztése és a XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságának törlesztése fejezetei tartalmazzák. 4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje. (2) A központi költségvetésnek, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 82. §-ában meghatározott hitelei 1997-ben érvényes kamatlába 8,18%. 5. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által az MNBtv. 20. §-a szerint nyújtott kamatmentes forinthitel 1996. december 31-én fennálló teljes állományának és az MNBtv. 22. §-a alapján kibocsátott államkötvények állománya e § (2) bekezdésében meghatározott részének lecserélésére 1997. január 2-i hatállyal devizahiteleket vegyen fel. Az ezen adósságcsere keretében felvehető hitel - 1996. december 31-i, az MNB által meghatározott hivatalos devizaárfolyamon számított - összegét úgy kell meghatározni, hogy az egyezzen meg az MNB 1996. december 31-én fennálló nettó devizaadósságával. (2) Az MNBtv. 22. §-a alapján kibocsátott államkötvények állományából akkora rész cserélhető le, hogy annak és az MNBtv. 20. §-a alapján keletkezett, kamatmentes forinthitel teljes állományának együttes összege a felvételre kerülő devizahitelek összegével egyezzen meg. (3) A forintadósság devizaadósságra történő átalakítása módját a pénzügyminiszter - a Kormány döntésével összhangban - az MNB elnökével együttesen határozza meg. Az adósságcsere technikai lebonyolítására legkésőbb 1997. február 17-ig kerül sor 1997. január 2-i hatállyal. (4) A forintadósság devizaadósságra történő átalakítása során az Állami Számvevőszéknek (a továbbiakban: ÁSZ) folyamatosan meg kell küldeni az adósságcserére vonatkozó dokumentumokat, illetve ellenjegyzés céljából a hitelszerződéseket. (5) Az adósságcsere végrehajtásáról 1997. június 30-ig tájékoztatni kell az Országgyűlést. A tájékoztatáshoz be kell mutatni az ÁSZ véleményét is. (6) A pénzügyminiszter és az MNB elnöke 1997. június 30-ig tájékoztatja az Országgyűlés Költségvetési és pénzügyi bizottságát a belföldi és külföldi adósságkezelés kialakult rendszeréről, a Pénzügyminisztérium és az MNB között kialakított munkamegosztásról. MÁSODIK FEJEZET A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS CÉLTARTALÉK-ELŐIRÁNYZATAI 6. § (1) A társadalombiztosítási járulék alapjának szélesítésével, az egészségügyi hozzájárulás bevezetésével, az 1997. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő egyszeri kifizetésekkel, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 10/A. §-ában megállapított ösztöndíj társadalombiztosítási járulékával, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 44. §-ának (2) és (4) bekezdése alapján végrehajtott illetménykiegészítés-emelésekkel, a Ktv. 46. §-ának (2) bekezdésében és 48. §-ának (5) bekezdésében, az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÁSZtv.) 14. §-ának (8) bekezdésében megállapított vezetői, illetve idegennyelv-tudási pótlék emeléssel, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 103. §-ának (3) bekezdésében, illetve 103/A. §-ában foglaltakkal, valamint - a közigazgatás reformjával összefüggően - a Ktv. 43. §-a (5) bekezdésében, továbbá az ÁSZtv. 14. §-ának (13) bekezdésében foglaltakkal, a Ktv. 44. §-a (2) bekezdésében megjelölt szerveknél az alapilletménytől való eltéréssel kapcsolatos többletkiadások részbeni, illetve teljes fedezetére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoportján. Az előirányzat a központi költségvetési szerveknél (a továbbiakban ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) és a helyi önkormányzatoknál használható fel. (2) A céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében saját bevétel fedezi, illetve azon munkavállalóik után, akiket saját bevételük terhére foglalkoztatnak. (3) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék a Magyar Rádió Rt.-nél és a Magyar Televízió Rt.-nél együttesen legfeljebb 500 millió forint erejéig, a költségvetési intézmények átalakulásából származó - a létszámcsökkenéssel kapcsolatos - kötelezettségek teljesítését is szolgálja. (4) Az (1) bekezdés szerinti céltartalékra 8000 millió forintot kell év közben átcsoportosítani, csökkentve valamennyi fejezet - ideértve a 41. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölteket is - előirányzatát támogatásuk arányában, fejezeten belül differenciáltan. A támogatáscsökkentés számításánál figyelmen kívül kell hagyni a 41. § (1) bekezdésének a)-b) és d)-e) pontjaiban, (2) bekezdésének a) és c) pontjaiban megjelölt jogcímeken, az I. Országgyűlés fejezet, 1. cím, 1. alcímén és a 10-12. címeken, a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcímén, a XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 2. és 8. előirányzat-csoporton, a XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 11. alcímén, a XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet, 12. cím, 4. alcímén, a helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai, valamint a társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítés jogcímeken jóváhagyott előirányzatokat, továbbá a nemzetgazdasági elszámolások, a beruházási célprogramok, a kiemelt jelentőségű beruházások, a kormányzati rendkívüli kiadások előirányzatait. (5) A Külkereskedelmi szolgálat feladatainak átszervezésével kapcsolatos kiadásokra 1100 millió forint szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 2. alcím, 4. Külszolgálat előirányzat-csoporton. Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések 7. § (1) A pénzintézetekben, illetve a nem az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-hez (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tartozó gazdasági társaságokban az állami részesedés után 1997. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi. (2) Az ÁPV Rt. 1997. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából 50 000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az ezt meghaladó privatizációs bevételt - az e törvény 11. számú mellékletében részletezett ráfordítási és tartalékképzési előirányzatok, valamint az 59. § (3)-(4) bekezdésében előírt kötelezettség teljesítése után - az államadósság törlesztésére kell fordítani. Az államadósság e bekezdés szerinti csökkentésének módjáról a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter állapodik meg. (3) Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés címén 10 000 millió forint osztalék jellegű befizetést teljesít a központi költségvetésbe. (4) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitel- és kötvénykibocsátásra 1997. évben az ÁPV Rt. nem jogosult. (5) Az ÁPV Rt. - a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdése alapján és az abban meghatározott mértékig - az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő pénzbeli térítés nélküli vagyonátadás keretében még át nem adott vagyont a hozzárendelt vagyona terhére, pénzbeli térítés nélkül adja át, figyelembe véve a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) által teljesített vagyonátadást is. (6) Az ÁPV Rt. által történt, az 1996-1997. években a belterületi föld értéke alapján alapítói jogon a helyi önkormányzatokat megillető kifizetések összesen 61 000 millió forintot, a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján, figyelemmel a Priv. tv. 71. §-ának (1) bekezdésére, és az átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedésének mértékére is, összesen 32 000 millió forintot tehetnek ki. (7) A Magyar Állam tulajdonában és az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő földterületekből, a Győr-Gönyű-i országos közforgalmú kikötő létesítésére kijelölt, terület-felhasználási engedély alapján a Gönyű helységet érintő 10. tulajdoni lapszámú, 094/4., 094/5. és 094/6. hrsz-ú, összesen 76 ha 2646 m2 földterületet az ÁPV Rt. a Priv. tv. 35. §-a c) pontjában foglaltakra tekintettel térítésmentesen adja át a KVI részére. Az ÁPV Rt.-től átvett földterületekre a KVI a térítésmentes vagyonkezelésre vonatkozó szerződést a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal köti meg. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a földterületet kizárólag az országos közforgalmú kikötő működtetési céljaira jogosult felhasználni. (8) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére átvállalja az 1996. január 1-jével megszűnt, az agrár-tulajdonváltással összefüggő Mezőgazdasági Reorganizációs Programhoz kapcsolódó kamattámogatási kötelezettségeket. 8. § (1) A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosítása esetén a ráfordításokkal csökkentett (nettó) készpénzbevétel fele részben az illetékes települési önkormányzatot - ezen belül Budapesten 50-50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot - illeti meg, felerészben pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) Az (1) bekezdésben említett ráfordításnak az őrzés-védelemmel, az állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelő beruházásokkal, a környezetvédelmi károk elhárításával, a tűzszerészeti mentesítéssel, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni. (3) Az illetékes települési önkormányzat vagy - egyetértésével - a megyei önkormányzat a jelen törvény hatálybalépését követő három hónapon belül igényelheti lakáscélú, illetőleg egészségügyi és szociális célú hasznosításra alkalmas volt szovjet katonai ingatlanok tulajdonába kerülését, ha azokat korábban legalább két alkalommal nyílt pályázaton eredménytelenül megpályáztatták. (4) Az ingatlanok tulajdonba átadása szerződéssel történik, amelynek megkötéséhez az igénylő önkormányzat köteles megjelölni az ingatlan felhasználásának célját, az ehhez szükséges beruházást, a megvalósítás és működtetés (ezen belül a fenntartás) forrását és ütemezését. (5) A szerződésben szükséges rendelkezni arról, hogy az ingatlan felújítása és a (3) bekezdésben meghatározott célok szerinti hasznosítása három éven belül megtörténik, továbbá, hogy az átvevő gondoskodik az átvett ingatlanok környezeti kárainak elhárításáról, őrzéséről és állagának fenntartásáról. Az átvevő kötelezettségeit a szerződésben garanciákkal kell biztosítani. (6) A tulajdonba átadás ingyenes és illetékmentes. (7) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat illetően - foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére - eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról. 9. § Az ÁPV Rt. 1997. december 31-ig pénzbeli térítés nélkül adja át a KVI-nek a saját, illetve a hozzárendelt vagyonába tartozó, de az Alkotmánybíróság, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szervei, továbbá az Országgyűlési Biztosok Hivatalának elhelyezésére szolgáló és használatukban lévő ingatlanokat, valamint külön törvény szerint az állam tulajdonából ki nem adható műemléki ingatlanokat. 10. § A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon átmeneti vagy tartós hasznosításából, értékesítéséből származó - kiadásokkal csökkentett - bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi. 850 millió forint a KVI javaslatára, a pénzügyminiszter egyedi hozzájárulása alapján, a vagyonhasznosítással, illetve a vagyongazdálkodással kapcsolatos, az állami feladatellátással összefüggő kiadásokra fordítható. Ezen belül a KVI vezérigazgatója 30 millió forintig ügyletenként - de éves szinten legfeljebb 300 millió forintig - dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntéseiről a pénzügyminisztert negyedévente utólag tájékoztatja. 11. § (1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből - a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének javaslatára - a pénzügyminiszter határozza meg jogcímenként a költségvetési szerv által a teljesítendő köztartozás kiegyenlítésére, továbbá az építési-beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra felhasználható összeget. E bevételhányad nem lehet az ellenérték 50%-ánál alacsonyabb, kivéve a Honvédelmi Minisztériumot, amely az ellenértéket - köztartozásai kiegyenlítését követően - teljes egészében felhasználhatja. Ezen összeggel - amennyiben nem tervezték meg - a költségvetési szerv kiadási és bevételi előirányzata növelhető. (2) A bevételeknek az (1) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (3) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 5 millió forint egyedi könyv szerinti bruttóértékhatárig saját hatáskörben, 5 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére irányadó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel összegével - amennyiben nem tervezték meg - az intézmény dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai növelhetők. (4) Az Áht. 108. §-a (3) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 5000 forint. (5) A kincstári vagyonnak a központi költségvetési szervek közötti, vagy a költségvetési szerv, illetve szervezeti egysége megszüntetése esetén a feladatait ellátó szervezet részére történő bérbeadásánál a pénzügyminiszter jogosult a nyilvános versenytárgyalási kötelezettség alól felmentést adni. (6) A Kormány jogosult, hogy - a Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összhangban - a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, feleslegessé váló ingatlanok hasznosítására - elsősorban szociális, kulturális, oktatási és foglalkoztatáspolitikai célra - eseti döntést hozzon, amennyiben az ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítése eredménytelen volt. E döntés vonatkozhat az ingatlan térítésmentes, illetve kedvezményes önkormányzati tulajdonba adására is. Az így sem hasznosítható ingatlanokat a KVI részére - megállapodás alapján - át kell adni. 12. § A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 17. „Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat racionalizálás miatti műszaki fejlesztés” előirányzat-csoport 2000 millió forint előirányzatát a MÁV Rt. veheti igénybe abban az esetben, ha a társaságon belüli egyes szervezeti egységeknél végrehajtott létszámcsökkentés műszaki fejlesztéssel oldható meg. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter által jóváhagyott adatok alapján kerülhet sor. A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések 13. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az 1997. évi eredményelszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben, vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni. 14. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül a) az intézményi ellátás díja, b) az alkalmazottak térítése, c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele, d) az illetékjellegű bevételek eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely a) jogszabály alapján évközi díjtételemelésből, b) jogszabály alapján saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből keletkezett. A frekvenciadíjak beszedéséből származó többletbevételek a frekvenciadíjakról szóló kormányrendeletben meghatározott mértékben számolhatók el saját bevételként. (3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. 15. § (1) A központi költségvetési szervek - kivéve a Központi Edzőtáborokat, a Népstadion és Létesítményeit, a Nemzeti Sportuszodákat, valamint a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát és a (4) bekezdésben foglaltak szerint a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságot - a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1997. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők: a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, mezőgazdasági termékek értékesítési bevételét; b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat; továbbá c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül: ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletdíj bevételeit, cb) a lízingdíjbevétel, cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítése, cd) a vállalkozási bevételek: áruértékesítés, szolgáltatás, ce) az egyéb bevételek; d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama. (3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át. (4) A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság bevételeiből 1997. évben havi 30 millió forint a központi költségvetés központosított bevételét képezi. 16. § A XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 17. Külkereskedelmi Szolgálat címen a külszolgálatok működésére szolgáló előirányzatból 1997. június 30-ig teljesíthető kifizetés. Az előirányzat fel nem használt része a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport „Külszolgálat” céltartalékot növeli. 17. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 65 000 forint/év, a doktori képzésben résztvevők egy főre megállapított támogatási normatívája 348 000 forint/év. (2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdés szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 174 000 forint/fő/év. 18. § A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 100 000 forint/foglalkoztatott, fogvatartott/év, de 1997. évben összességében nem több, mint 410 millió forint fordítható. HARMADIK FEJEZET A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA A) A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAPCSOLATRENDSZERE Állami hozzájárulás és támogatás 19. § (1) Az Országgyűlés a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg. (2) A normatív állami hozzájárulásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter 1997. január 31-ig együttes rendeletben hirdeti ki. 20. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg: a) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 4. számú mellékletében foglalt részletezés szerint, b) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzatok működésére, c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, külön törvényben szabályozott címzett és céltámogatás formájában, d) a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében meghatározott normatív feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti szakmai mutatók alapján - önkormányzatonként a 19. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni, e) a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésének, iskolai oktatásának és a két tanítási nyelvű oktatás támogatására a 8. számú mellékletben meghatározott feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a 19. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni, f) a termelő, valamint e törvény 20. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti céltámogatási rendszer keretében támogatható, humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére, a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint. Az állami támogatási előirányzat kiemelten segítse (szolgálja) a helyi önkormányzatok céltámogatással megvalósuló beruházásaihoz szükséges saját erő kiegészítését. (2) E törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 8. § (2) és (3) bekezdése alapján az 1997-ben támogatható célok körét a következők szerint állapítja meg, és rangsorolja: a) települési szilárdhulladék-lerakó építése, b) életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása, c) működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelőt is) gép- és műszerbeszerzései, d) a Cct. 3. számú mellékletének I. Vízgazdálkodás, szennyvíz-elvezetés és -tisztítás alcím megjegyzésében jelzett igénykielégítési sorrend és az 1997. évre célonként külön benyújtott támogatási igényű, de üzembe helyezhetőség szempontjából műszakilag összetartozó beruházások együttes kezelésének figyelembevételével a költségvetési előirányzatból még kielégíthető szennyvíztisztító telep, települési folyékonyhulladék-, tengelyen szállított szennyvíz-, tisztítótelep és szennyvízcsatorna-hálózat építés. (3) A Kormány a ki nem elégített, de a Cct.-ben meghatározott feltételeknek megfelelő igényeket a hivatkozott törvény 3. számú mellékletének I. Vízgazdálkodás, szennyvízelvezetés és -tisztítás alcím megjegyzésében jelzett igény-kielégítési sorrend és az 1997. évre célonként külön benyújtott támogatási igényű, de üzembe helyezhetőség szempontjából műszakilag összetartozó beruházások együttes kezelésének figyelembevételével teszi közzé. (4) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának 1997. évi előirányzatából, továbbá az előző évek előirányzat-maradványából június 30-ig lemondással felszabaduló összeg felhasználható a tárgyévben ki nem elégített, de a feltételeknek megfelelő, az igénykielégítési sorrendben következő céltámogatási igényekre. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a kormányközleményben a ki nem elégített igényeknél szerepelnek és a kiegészítő jegyzékbe kerülhetnek, a Belügyminisztérium megkeresésére 8 napon belül egyértelműen nyilatkozniuk kell a támogatási igényük fenntartásáról. A határidő elmulasztása jogvesztő. A céltámogatásban részesülő önkormányzatok kiegészítő jegyzékét a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium 1997. augusztus 15-ig teszi közzé. A kiegészítő jegyzékben szereplő beruházások kivitelezését 1998. április 15-ig kell megkezdeni és ennek megfelelően a beruházás tervezett befejezése is módosul. Egyebekben a kiegészítő jegyzékben szereplő beruházásokra is érvényesek a Cct. rendelkezései. (5) A címzett és céltámogatásban 1997-ben nem részesülő önkormányzatok igényüket a későbbi években - az akkor érvényes feltételekkel - újra benyújthatják. (6) A helyi önkormányzatok központi támogatás szempontjából 1997. évben kezdődő új címzett támogatásait külön törvény tartalmazza. (7) A (8) bekezdésben foglaltak kivételével, a helyi önkormányzat normatív állami hozzájárulásainak, a 20. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatásnak lemondással felszabaduló összege, továbbá a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásai tekintetében az 1997. évi előirányzatból és az előző évek előirányzat-maradványából július 1-jétől lemondással felszabaduló összeg a 21. §-ban meghatározott előirányzatot növeli. (8) Ha normatív állami hozzájárulásról, továbbá a 20. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatásról való lemondás olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatátadással függ össze, amelyhez a feladatot átvevő szervezet vagy személy is jogosult - e törvény 34. §-a szerint - normatív állami hozzájárulás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni. 21. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 87. §-ának (1) bekezdése alapján, önállósága és működőképessége védelme érdekében, elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt hátrányos helyzetbe került helyi önkormányzat, az önhibán kívül hátrányos helyzetben levő (forráshiányos) helyi önkormányzat, valamint - külön törvény szerint - a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint. 22. § (1) Ha a helyi önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást - ideértve a 20. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatást is - az őt ténylegesen megilletőnél 5%-kal vagy azt meghaladó mértékben vette igénybe, köteles a túllépés teljes összege után külön jogszabály szerint kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál az e törvény 3. számú mellékletének 2., 4-19. pontjaiban szereplő mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások, valamint a 8. számú mellékletben szereplő, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésére, iskolai oktatására és a két tanítási nyelvű oktatásra felhasználható támogatások együttes összegét kell alapul venni. (2) A központi költségvetés külön jogszabály szerint köteles kamatot fizetni a helyi önkormányzatnak, ha az általa időarányosan folyósított normatív állami hozzájárulás, valamint a 20. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás együttes összege legalább 5%-kal kevesebb az önkormányzatot megillető összegnél. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint fizetendő kamat mértéke 500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes éves átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese. (4) Az a helyi önkormányzat, amely visszafizetési kötelezettségének, illetőleg kamatfizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott határidőre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő - kamatot köteles fizetni mindaddig a napig, amíg fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. (5) Ha a helyi önkormányzat az e törvény 20. § (1) bekezdésében szereplő támogatást tévesen, jogtalanul vagy a tervezettet meghaladó mértékben vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vesz igénybe, vagy a 21. §-ban meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év közben haladéktalanul, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni és a (3) és (4) bekezdésben meghatározott mértékű kamatot fizetni a központi költségvetés javára. Az évközi visszafizetés esetén a visszafizetéssel egyidejűleg az önkormányzat a területileg illetékes Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton, illetve a Fővárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton (a továbbiakban együtt: TÁKISZ) keresztül kezdeményezi a Belügyminisztériumnál az előirányzat módosítását. (6) A helyi önkormányzat által a központosított előirányzatról, az egyéb központi támogatásról - a 20. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott előirányzat kivételével - év közben történő lemondással, illetve a visszafizetéssel felszabaduló előirányzat a tárgyévben ugyanazon jogcímen újra elosztható. (7) A helyi önkormányzatok által a Kincstári Egységes Számla kijelölt alszámlájára tárgyévben visszafizetett összegekről a Kincstár az összeg igénybevétele éve szerint, jogcímenként csoportosítva és önkormányzatsorosan, havonta, minden hónap 20-áig a Belügyminisztériumot értesíti. (8) Az ÁSZ által az 1997. január 1-jét követően feltárt és az Országgyűlés által jóváhagyott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezésének napja: a) az (1) bekezdésben szereplő állami hozzájárulás, támogatás esetében kormányrendeletben megjelölt nap, b) az (5) bekezdésben szereplő támogatások esetében a jogtalan igénybevétel napja. A fizetendő kamat mértéke az igénybevétel évében érvényes átlagos jegybanki alapkamat kétszerese. (9) Az (1)-(5) és a (8) bekezdésben meghatározott kamatok a központi költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, Vegyes kiadások (17. cím, 1. alcím, 10. kiemelt előirányzat), illetve Vegyes bevételek (22. cím, 1. alcím, 8. kiemelt előirányzat) előirányzatát növelik. (10) Ha a helyi önkormányzat az Áht. 72. és 80. §-ában előírt, az éves költségvetésről és az éves beszámolóról, illetve a féléves beszámolóról szóló információt határidőre nem szolgáltatja, az illetékes TÁKISZ jelzése alapján a Belügyminisztérium, a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig, a nettó finanszírozás keretében az önkormányzatot megillető összeg folyósítását felfüggeszti. Az így elmaradó összeg az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében - havonta egyenlő részletben - illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a (2) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg. Átengedett, megosztott bevételek 23. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1995. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 38%-a, 135 652 millió forint összegben illeti meg, a (2)-(9) bekezdésben foglaltak szerint. (2) Minden települési önkormányzatot megilleti az állandó lakosok által bevallott és településenként az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 22%-a, összesen 78 535,3 millió forint. (3) Az (1) bekezdés szerinti adóból összesen 18 998 millió forint személyi jövedelemadó-kiegészítés illeti meg a települési önkormányzatokat a (4) bekezdés szerint. (4) Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-bevételnek az egy főre jutó összege - az 1995. január 1-jei állandó népességet számítva - nem éri el a községek esetében a 7037 forintot, a városok esetében a 8643 forintot, a bevétel e szintig kiegészül. Az önkormányzat jogi helyzetét az 1996. augusztus 31-i állapotnak megfelelően kell alapul venni. A szétvált önkormányzatoknál az előirányzatokat az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell megosztani. (5) A megyei önkormányzatokat a személyi jövedelemadóból megilleti összesen 6558,8 millió forint, ebből a megye 1996. január 1-jei állandó lakosai után 321 forint/fő, a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után egységesen felosztásra kerül 956,3 millió forint, továbbá minden megyei önkormányzatot egységesen 150,0 millió forint illeti meg. (6) A települési önkormányzatok a települési igazgatási, kommunális és sportfeladatokhoz a személyi jövedelemadóból az 1996. január 1-jei állandó népességszámuk alapján 1842 forint/fő mértékben, összesen 19 274 millió forintban részesednek. (7) A megyei önkormányzatok és a Fővárosi Önkormányzat igazgatási, területi honvédelmi igazgatási, közművelődési és a pedagógiai feladataikhoz a személyi jövedelemadóból az 1996. január 1-jei népességszámuk alapján 360 forint/fő mértékben, összesen 3766,9 millió forintban részesednek. (8) Az 1996. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkező községi, nagyközségi önkormányzatok feladataikhoz a személyi jövedelemadóból 2 millió forint/település mértékben, összesen 5840 millió forintban részesednek. (9) A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősített, valamint a súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő, kormányrendelet által meghatározott települések önkormányzatai hátrányos helyzetük mérséklésére, a személyi jövedelemadóból az 1996. január 1-jei állandó népességszámuk alapján 1600 forint/fő mértékben, összesen 2679,0 millió forintban részesednek. (10) A (2)-(9) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó helyi önkormányzatonkénti és jogcímenkénti részletezését az e törvény 19. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni. (11) A megyei önkormányzatokat az (5) bekezdés szerint felosztásra kerülő 956,3 millió forint a 3. számú melléklet 4-6., 8. számú jogcímeihez kapcsolódóan tervezett ellátott, a 7. számú jogcímhez kapcsolódóan tervezett férőhely, a 9-17. számú jogcímekhez kapcsolódóan ellátott, nevelt, oktatott, továbbá a 19. számú jogcímhez kapcsolódóan tervezett ellátott létszám együttes összegének arányában illeti meg. A 9-17. számú jogcímeken tervezett létszámok számításánál figyelembe kell venni a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok g) pontjában foglalt rendelkezéseket. 24. § A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból, a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg. 25. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg. 26. § A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a a területileg illetékes települési önkormányzatot illeti meg. Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása 27. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 1997. január 1-jétől beszedett illeték - az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével - 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig - a (3)-(5) bekezdésekben meghatározott módon - a megyei, a fővárosi, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg. Az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékbevétel 90%-a a központi költségvetést, 10%-a pedig - a (3)-(5) bekezdésekben meghatározottak szerint - az önkormányzatokat illeti meg. (2) Az illetékhivatalok az (1) bekezdés szerint a központi költségvetést megillető illetékbevételt az előző hó végén fennálló állapotnak megfelelően minden hónap 10. napjáig utalják át a Kincstári Egységes Számla kijelölt alszámlájára. (3) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt és a (2) bekezdés szerint csökkentett összeg a megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg. (4) A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett és a (2) bekezdésben meghatározottak szerint csökkentett illeték a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg. (5) A megyei illetékhivatal által beszedett, a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint csökkentett illetékbevétel a) 30%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, b) 70%-ának fele egyenlő összegben, fele a megye 1996. január 1-jei állandó népessége arányában a megyei önkormányzatokat illeti meg. (6) A bevételből részesedő megyei jogú város legkésőbb 1997. február 1-jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét - beleértve az érdekeltségi célú kifizetéseket is - és mértékét, valamint az elszámolás ellenőrzésének módját. (7) A megyei illetékhivatal a megyei jogú várost megillető bevételből az annak megszerzéséhez szükséges - megállapodásnak megfelelő - költségek egytizenketted részét havonta visszatartja. A visszatartott összeget a megyei önkormányzatnál illetékbevételként kell elszámolni. (8) A (6) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a megyei jogú várost megillető bevételből a felmerült költségek fedezése céljára visszatarthatja a megyei jogú várost illető bevétel és a központi költségvetést megillető összeggel csökkentett beszedett illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni. A visszatartott összeget a megyei önkormányzat ugyancsak illetékbevételként számolja el. (9) A megyei illetékhivatal minden hónap 10. napjáig az előző hó végén fennálló állapotnak megfelelően átutalja a megyei jogú város költségvetési elszámolási számlájára az általa beszedett illetékbevételből a (3) bekezdésben megjelölt és a (6)-(8) bekezdésekben meghatározott költségekkel csökkentett összeget. (10) Az (5) bekezdés b) pontjában megjelölt bevételt a megyei illetékhivatal a (9) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg a Kincstári Egységes Számla kijelölt alszámlája javára átutalja. A Kincstár az így befolyt, országos szinten összesített bevétel 50%-át népességarányosan, a további 50%-ának pedig egytizenkilenced részét a tárgyhónap 20. napjáig átutalja valamennyi megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára. (11) Az 1996. december 20-a és 31-e között befolyt illetékbevételből a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 28. §-ának (2), (8) és (9) bekezdésében szereplő átutalást 1997. január 10-ig, a (10) bekezdésében említett átutalást pedig 1997. január 15-ig kell teljesíteni. A fővárosi önkormányzatok bevételei 28. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 64. §-ában, valamint a 64/A-64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai 29. § (1) A gyermeknevelési támogatás, a települési önkormányzatok térítési kötelezettségeibe tartozó egészségügyi hozzájárulás, valamint - a Munkaerőpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása esetében a települési önkormányzat 1997. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti - külön jogszabály szerinti - éven belüli elszámolási kötelezettséggel. (2) Az önhibán kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzatok az őket 1997. évben megillető kiegészítő állami támogatás összegének terhére - utólagos elszámolási kötelezettség mellett - finanszírozási előleget vehetnek igénybe. Az igénybe vehető előleg nem lehet több, mint 1996. évben a részére folyósított forráskiegészítő állami támogatás összegének 50%-a. Az előleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján - annak elfogadási időpontjához igazodóan, 1997. február 10-ig, illetve 1997. március 10-ig - van lehetőség. Az erre irányuló kérelmeket a Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg átutalása az első félév során havonta időarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik, az e törvény 6. számú melléklete 2. pontja szerinti kiegészítő támogatás terhére. Amennyiben az első alkalommal megállapított forráskiegészítő támogatás összege kisebb, mint az igényelt előleg, a különbözetet a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell elszámolni. A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége 30. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18%-át köteles az 1997. évi eredményelszámolás során a központi költségvetésbe befizetni. (2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel. B) A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAPCSOLATA A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybe vett összeg rendezése 31. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Alapok) terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok - beleértve az 1996. évi hiány összegét is, annak rendezéséig - fedezésére a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 54 054 millió forint összegig, az Egészségbiztosítási Alap részére 58 337 millió forint összegig kamatmentes hitelt nyújt. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó hitel igénybevételére az Alapok kamatfizetése mellett jogosultak. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamat mértékével. (3) A hitelnyújtás feltétele, hogy a) az Alapok elszámolási számláin és az ezekhez kapcsolódó célelszámolási számlákon meglevő pénzeszközök nem elegendőek az esedékes kiadásuk finanszírozására, b) az Alapok ne rendelkezzenek állami értékpapírral, illetve egyéb, hitelviszonyt megtestesítő befektetéssel (hosszú lejáratú bankbetét, adott kölcsön, hosszú lejáratú értékpapír), kivéve c) az 1995. január 1-je előtt elhelyezett hosszú lejáratú bankbetéteket, kihelyezett kölcsönöket és vásárolt hosszú lejáratú értékpapírokat. (4) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat az Alapoknak az 1994. december 31-e előtt vállalkozásban szerzett részesedésére és a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdése alapján ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyonra vonatkozóan a hitel igénybevételének ideje alatt is hozhatnak tulajdonosi döntéseket, ideértve a befektetések értékesítéséből származó ellenérték új befektetésre fordítását is, de ide nem értve az ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyon hasznosításából származó bérleti és lízing díjbevételeket, a kapott vagyon befektetéséből származó osztalék, kamat és egyéb bevételeket, valamint a kapott vagyon átvételekor és értékesítésekor keletkező árfolyamnyereséget. Ezen bevételeket a könyvviteli nyilvántartásukban el kell különíteni és az ellátások finanszírozására kell fordítani. (5) A Kincstári Egységes Számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról hitelt igénybe venni csak előzetesen benyújtott és a Kincstár által jóváhagyott éves finanszírozási terv alapján lehet, amely tartalmazza a hitel legnagyobb napi összegét és éves növekményét. A finanszírozási tervet három hónapra előre, havi és ezen belül napi bontásban a tényleges igénybevételhez igazítva kell elkészíteni, és havonta a finanszírozási időszakot megelőző hónap 25-éig kell benyújtani. Az ellátások központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben lehetőség van a finanszírozási terv tárgyhavi módosítására. (6) A Kincstári Egységes Számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik. 32. § A Kincstár a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap által folyósított, de nem az Alapokból finanszírozott ellátásokat az azokat folyósító szerv által előzetesen benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozza. A finanszírozási tervet az ellátások folyósítására, azok esedékességére vonatkozó jogszabályok alapján három hónapra előre és ezen belül napi bontásban kell elkészíteni, és havonta, a pénzellátási időszakot megelőző hónap 25. napjáig kell benyújtani. C) A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK KAPCSOLATA 33. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: alapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az e törvény 12. számú melléklete szerint jóváhagyja. (2) Az alapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást az alapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák. (3) A Kincstár az alapok kiadási előirányzataira addig teljesít kifizetést - kivéve a Munkaerőpiaci Alapból a munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély és a jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek kifizetése -, amíg az alapok bevételei és az előző évi maradványa erre fedezetet biztosítanak és a folyó bevételek és kiadások különbsége nem haladja meg a jóváhagyott egyenlegüket. (4) Az alapok - az előirányzatok adott időszakra előzetesen ütemezett összegét meghaladó - finanszírozási igényeik teljesítéséhez legfeljebb három hónapra igénybe vehetik a Kincstári Egységes Számlát. Az igénybevételt esetenként a pénzügyminiszter engedélyezi. NEGYEDIK FEJEZET A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA 34. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben meghatározott felsőoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humán-szolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint: a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e törvény 3. és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 18. e), f) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkozik rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. k), n), valamint a 2-5. pontjai, b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket - a közhasznú társaságok kivételével - az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg, c) nem jár normatív állami hozzájárulás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak, d) a felsőoktatási közfeladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt módosító 1996. évi LXI. törvény 1996. szeptember 1-jei hatálybalépése előtt felvett nappali tagozatos hallgatók, valamint a hitéleti képzésben részt vevő nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók képzéséhez 80 000 forint/fő/év állami hozzájárulás illeti meg, e) a személyes gondoskodást nyújtó szociális jellegű közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartóit, az e törvény 3. számú melléklet 4-8. pontjaiban megállapított helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg. (2) A normatív állami hozzájárulást - a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények kivételével - az illetékes szakminisztériumtól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik. (3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmény fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás igénylését a területileg illetékes helyi önkormányzat jegyzője, illetve főjegyzője által kiadott - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 79. § (3) bekezdése szerinti - működési engedély és a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az igénybevételt megelőző második hónap első napjáig a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz kell benyújtani. (4) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmény fenntartója minden tárgynegyedév első napján köteles adatszolgáltatást teljesíteni a feladatmutatók alakulásáról. A fenntartó a tényleges, illetve a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére. (5) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott felsőoktatási hallgatói kör normatív támogatásának elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év átlaglétszáma alapján történik. Az átlaglétszámot a tárgyév márciusi és az októberi statisztikai létszámjelentés alapján kell kiszámítani. (6) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények normatív állami hozzájárulását kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele a személyes gondoskodást nyújtó, szociális jellegű közfeladatokat ellátó intézmény esetében: a) az intézmények működési feltételei és szolgáltatásai, valamint az intézményi térítési díj megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, b) a közfeladatokat ellátó nem állami szerv írásban nyilatkozzon a működést engedélyező hatóságnak arról, hogy rendelkezik az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal. (7) A fővárosi és megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelő - megyén belül összesített - támogatási igényt a szakminisztériumhoz nyújtja be. (8) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig és a fővárosi és megyei közigazgatási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei Közigazgatási Hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással. (9) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani. 35. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek. (2) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatására előirányzott keretek (I. Országgyűlési fejezet, 6. cím, 8. cím, 1. alcím) felhasználásáról - kijelölt bizottságainak javaslata alapján - az Országgyűlés dönt. (3) A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más társadalmi szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. (4) Az egyházak közvetlen támogatására előirányzott összeg (X. Miniszterelnökség fejezet, 7. cím 3. alcím, 1-2. előirányzat-csoport és XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 9. alcím, 1., 52., 53. előirányzat-csoport) felosztásáról illetékes bizottsága javaslata alapján az Országgyűlés dönt. ÖTÖDIK FEJEZET KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA 36. § (1) A Kormány által 1997. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 2%-át. (2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzésekre. (3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező automatikus emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl. (4) A kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, s azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó köztartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata. (5) A (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat. 37. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 36. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a központi költségvetés terhére a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, továbbá a német Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW) kötendő hitelszerződéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában összegszerű korlátozás nélkül kezességet vállaljon, b) a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. (névváltozást követően az MFB Rt.) külföldről felvett és felvételre kerülő - fejlesztési célú - közép- és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból eredő fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E kezességvállalás együttes állományának felső határa 1997. december 31-én 80 000 millió forint lehet. 38. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által felvehető hitelek és kibocsátott kötvények együttes állományának felső határa 1997. december 31-én 60 000 millió forint lehet. (2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalható exportcélú garanciaügyletek állományának felső határa 1997. december 31-én 50 000 millió forint lehet. (3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalható politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítási kötelezettség összegének felső határa 1997. december 31-én 130 000 millió forint lehet. (4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg. 39. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt. a) természetes személy, b) gazdasági társaság, c) közhasznú társaság, d) szövetkezet, e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet pénzintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, ha a szervezet által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma - az MRP szervezet kivételével - a 300 főt nem haladja meg. (2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állományának felső határa az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 35 000 millió forintot. (3) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-át és jogosultanként a 400 millió forintot. (4) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a költségvetést illeti meg. 40. § (1) A 36. és 37. §-ban kapott felhatalmazás alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani, kivéve a 36. § (2) bekezdés szerinti beszerzéseket. (2) A díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a. (3) A (2) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve elengedheti. HATODIK FEJEZET A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre 41. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására: a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím), b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi szervezetek támogatása és az országos kisebbségi önkormányzatok (I. Országgyűlés fejezet, 6., 8. és 9. cím), c) az I-VIII. fejezeteknél, kivéve a központi költségvetés tartalék-előirányzatai terhére történő előirányzat növelést, d) a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítványa támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 7. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport) és a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 7. cím, 2. alcím, 10. előirányzat-csoport), e) az egyházak támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 7. cím, 3. alcím és XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 9. alcím), f) a pénzbeli kárpótlás (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím). (2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a következő normatívák, illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására: a) a felsőoktatási intézményekben az egy főre megállapított hallgatói normatíva, valamint a doktori képzésben résztvevők támogatási normatívája, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatók pénzbeli juttatásának normatívája (17. §), b) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának, támogatásának jogcímei és összegei (3. és 8. számú melléklet), c) a humánszolgáltatást ellátó nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásainak jogcímei és összegei, d) a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának e törvény 23-27. §-aiban meghatározott arányai. A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei 42. § (1) Az e törvény 2. §-a (1)-(2) bekezdésében meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül: a) a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím) és a kiegészítő hozzájárulás a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai, iskolai neveléséhez és oktatásához, továbbá a két tanítási nyelvű oktatáshoz (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 8. alcím) támogatásoknál, b) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül: ba) a lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatásnál (5. számú melléklet 1. pontja), bb) a körjegyzőség támogatásánál (5. számú melléklet 3. pontja), bc) a települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál (5. számú melléklet 4. pontja), bd) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 8. pontja), be) a pedagógusok szakkönyv vásárlásának támogatásánál (5. számú melléklet 15. pontja), bf) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 19. pontja), bg) a közgyógyellátás támogatásánál (5. számú melléklet 20. pontja), amennyiben a Kormány a 43. § (3) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőséget már kimerítette, c) a bérpolitikai keret előirányzatánál (X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport) a 6. § (1) és (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, d) az állatkár-térítésnél (XII. Földművelésügyi Minisztérium, 10. cím, 6. alcím), e) a társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítésnél (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 10. cím), kivéve a folyósított ellátások utáni térítést (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 5. előirányzat-csoport), f) a polgári szolgálatnál (XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 4. alcím), g) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. előirányzat-csoport), h) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím), i) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 10., 11. és 12. kiemelt előirányzat), j) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím), k) a lakásépítési támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím), l) az állam által vállalt kezesség érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím), m) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál legfeljebb 6,0%-kal és annak munkáltatót terhelő járulékainál, valamint a Vám- és Pénzügyőrség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál legfeljebb 4,0%-kal és annak munkáltatót terhelő járulékainál, a teljesítmények figyelembevételével, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint, n) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (VII. Bíróságok fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport), o) a nemzetközi elszámolásoknál (XL. fejezet), p) az egyes költségvetési fejezeteknél a nemzetközi segélyek előirányzatainál, r) a belföldi államadósság költségvetési elszámolásainál (XLI. fejezet), s) a hitoktatók díjazásának, a humán szolgáltatások normatív állami támogatásának, valamint az egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzésének előirányzatainál (XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 2-3., 8. előirányzat-csoport és XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 4. alcím), t) a kormányzati rendkívüli kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím) a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól. (2) Az e törvény 3. §-ában meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságainak törlesztése, valamint a XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságainak törlesztése fejezeteknél a kiadások és a bevételek külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól. A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai 43. § (1) A Kormány a X. Miniszterelnökség fejezet kormányzati rendkívüli kiadásainak előirányzatát átcsoportosíthatja a kiadásokat teljesítő, az ágazati irányítás szerint illetékes fejezet költségvetésébe. (2) Az e törvény 6. § (1) és (4) bekezdése szerinti előirányzat képzésére, valamint fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást. (3) A Kormány a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 4. alcím) jogcímei között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím) jogcímei között, továbbá a 4. és 5. alcím között - a felhasználás iránti igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre. (4) A Kormány év közben átcsoportosítást hajthat végre a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 4. alcím, 7. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás tartaléka kiemelt előirányzat terhére és a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím, 3. Szociális és gyermekjóléti célokhoz kiemelt előirányzat javára. (5) A 20. § (8) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter értesítése alapján a pénzügyminiszter gondoskodik. (6) A Kormány év közben - amennyiben azt az agrártermékek iránti kereslet prognosztizált ütemét jelentősen meghaladó mértékű emelkedése indokolja és az ebből adódó piaci lehetőségek kihasználása feltétlenül szükségessé teszi - a konjunktúra kihasználása érdekében - a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoportra és a 11. cím, 1. alcímre jóváhagyott előirányzatot legfeljebb 7%-kal megemelheti, továbbá a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, illetve a 11. cím előirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre azzal, hogy az átcsoportosítás következtében az érintett egyes előirányzatok növekedhetnek, vagy legfeljebb 7%-kal csökkenhetnek. (7) A Honvédelmi Minisztérium fejezetnél a létszámcsökkenésből felszabaduló megtakarításokat a Kormány év közben a fejezeten belül más kiemelt előirányzatokra csoportosíthatja át. (8) A Kormány év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 1., 2. és 6. előirányzat-csoportok előirányzatai terhére. 44. § A költségvetési fejezetek 14. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti. 45. § (1) A X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjének, a XI. Belügyminisztérium fejezet esetében pedig a belügyminiszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki a 8. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, a 9. Kormányzati Ellenőrzési Iroda cím, valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt és tartalék-előirányzatokra (10. és 11. cím), illetve a XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. Országos Testnevelési és Sporthivatal cím költségvetési előirányzataira. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 8. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter, a 9. Kormányzati Ellenőrzési Iroda és a XI. Belügyminisztérium fejezeten belül a 22. Országos Testnevelési és Sporthivatal cím esetében a szervezet elnöke látják el. (3) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a fejezeten belüli átcsoportosítási joga az a) 1-13. címekre, kivéve a 13. cím, 2. alcím, 5. előirányzat-csoportot, b) a 18. cím, 4. alcímekre terjed ki. (4) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 5. alcím tekintetében a közmunkavégzés támogatására szolgáló előirányzatból a Közmunkatanács működési kiadásaira 2,5% fordítható. A működésre elkülönített előirányzatnak a fejezeten belüli, címek közötti előirányzat-módosítási hatáskörét - a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja. (5) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 4. és 7. alcímek tekintetében a fejezeten belüli címek közötti előirányzat-módosítási hatáskört - a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja. (6) A VII. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az igazságügyminiszter. (7) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a felsőoktatásban az 1997. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel összefüggően a XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 2-5. címeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg e címeken belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa. (8) Az Országgyűlés felhatalmazza a népjóléti minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - az egészségügyi és szociális intézményrendszer szerkezeti átalakításával összefüggő szervezeti intézkedések végrehajtására való tekintettel a XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet 1-8. címeinek, alcímeinek kiadási, bevételi előirányzatait, illetőleg e címen belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa. (9) A X. Miniszterelnökség fejezet, 11. cím, 8. alcím Speciális eszközök bérleti díja előirányzat felhasználásáról a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok felett felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt. (10) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. Magyar Honvédség címen belül az egyes alcímeket 1997. március 31-ig előzetesen hozza létre, azok költségvetését - az e törvényben foglalt előirányzatoknak megfelelően - állapítsa meg, majd azt 1997. július 31-ig véglegezze. (11) A XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. kiemelt előirányzat, továbbá a 25. cím, 4. alcím, valamint a 25. cím, 6. alcím felhasználásáról az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter - a földművelésügyi, a belügy-, a környezetvédelmi és területfejlesztési és a pénzügyminiszterrel egyeztetve - dönt. (12) A XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím felhasználásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter - a földművelésügyi, a belügy-, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi és a pénzügyminiszterrel egyeztetve - dönt. (13) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 5. alcím, valamint 11. cím, 6. alcím felhasználásáról a munkaügyi miniszter - a földművelésügyi, a belügy-, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi és a pénzügyminiszterrel egyeztetve - dönt. HETEDIK FEJEZET A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 46. § (1) Az előirányzatok felett rendelkező kincstári ügyfelek - kivéve az elkülönített állami pénzalapokat - az 1996. évi maradványuk terhére - az 1996. évi előirányzat-maradványok hatályos előírások szerinti felülvizsgálatát követő jóváhagyásáig - előirányzat nélkül teljesíthetnek kiadásokat a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon, amennyiben ezek a kiadások a társadalombiztosítási alapoktól, az elkülönített állami pénzalapoktól és a helyi önkormányzatoktól átvett pénzeszközök 1997. évi felhasználásával kapcsolatosak. (2) Az 1996. évi maradványszámla terhére az (1) bekezdésben foglaltakon, továbbá az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésén kívül kifizetések az 1996. évi előirányzat-maradványok hatályos előírások szerinti felülvizsgálatát követő jóváhagyásáig nem teljesíthetők. (3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1996. évi előirányzat-maradványok elszámolása és jóváhagyása keretében, az (1) és (2) bekezdésekben foglaltakkal összefüggésben, az 1996. évi előirányzat-maradványok teljes - elvonandó, illetőleg felhasználható - összegével az Országgyűlés által megállapított 1997. évi költségvetési előirányzatokat megnövelje. (4) A 20. § (1) bekezdés c), valamint f) pontja szerinti támogatások 1996. évi előirányzat-maradványából és az előző évek maradványaiból az 1997. évben igénybe vett összeg megnöveli az 1997. évi ilyen célú előirányzatot. (5) A központi beruházások 1997. évi előirányzata az 1996. évi előirányzat-maradványokkal - az adott beruházás folyamatosságának biztosítása érdekében - megnövelhető. Az előirányzat-módosítást a pénzügyminiszter a fejezet központi beruházási előirányzatai teljesítésének elszámolása alapján saját hatáskörében hajtja végre. (6) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi beruházások 1996. évi előirányzat-maradványainak - az (5) bekezdésben meghatározotton felüli - összegét törölje, vagy ezzel az összeggel más fejezet beruházási előirányzatát megnövelje. (7) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Várpalota és környéke környezetvédelmi helyreállítási program, kommunális alprogramba bevont hat helyi önkormányzat japán kölcsönnel megvalósuló fejlesztésével kapcsolatos kivitelezői számlákban felszámított általános forgalmi adó megfizetésére, az 1997. évben szükséges, legfeljebb 684 millió forint összeget a visszatérülésig az önkormányzatoknak - visszatérítendő támogatásként - megelőlegezze. A visszatérült általános forgalmi adót az önkormányzatok kötelesek befizetni a központi költségvetésbe. 47. § A Ktv. 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap 1997. évben 23 400 forint. 48. § Az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 5. § (1) bekezdése c) pontjában, valamint a fegyveres erők részletes bontású létszámáról szóló 85/1995. (VII. 6.) OGY határozat 3. pontjában foglalt rendelkezés alapján a fegyveres erők 1997. évi költségvetési létszámának felső határát a 9. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá. 49. § A Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alap részénél a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A. § (3) bekezdésének alapján 1997-ben a hozzájárulás kiszámításának alapjául szolgáló összeg 8000 forint. 50. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (1) bekezdésének alapján az életjáradék összege 1997. március 1-jétől az 1996. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelkedés százalékos mértékével arányosan emelkedik. (2) Az Étv. alapján 1997. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is. 51. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza a beruházási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatás (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport) - ezen belül a 37. § a) pontjában megjelölt szervezetektől a Kormány fejlesztési programjainak megvalósításához felvett hitelekhez kapcsolódó devizabetétcsere kamatkülönbözetének megtérítése -, továbbá az Eximbank Rt. kamatkiegyenlítése (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 2. előirányzat-csoport), a kamattámogatás a felszámolt vagyon értékesítéséhez (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 3. előirányzat-csoport) felhasználásának és igénybevételének szabályait. 52. § A központi költségvetési szerv közfeladatainak és vagyonának teljes vagy részbeni átadásával, jogutódlásával létrejövő közhasznú, illetve gazdasági társaság, valamint társadalmi szervezet, egyesület, köztestület és közalapítvány részére a központi költségvetési szerv köteles az alapító által megjelölt eszközöket térítésmentesen - a pénzügyminiszter egyetértése esetén - tulajdonba, illetve vagyonkezelésbe vagy használatba adni. 53. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az Országgyűlésnek a légvédelem rádiólokációs felderítő, információs és vezetési rendszere fejlesztéséről szóló 94/1995. (IX. 28.) OGY és a légvédelem földközeli és kismagasságú oltalmazási képességének megőrzéséről szóló 95/1995. (IX. 28.) OGY határozataiból fakadó, a légvédelem fejlesztésével kapcsolatosan az országba beérkező szállítmányokat terhelő vám, vámpótlék, vámkezelési díj, statisztikai illeték, engedélyezési díj, valamint az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségek ellenértékével a Honvédelmi Minisztérium fejezet megfelelő kiadási, illetve a Pénzügyminisztérium fejezet megfelelő bevételi előirányzatait megemelje. (2) Az elszámolás szabályosságát a Kormányzati Ellenőrzési Iroda ellenőrzi. 54. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Borsod-Abaúj Zemplén megyei integrált szerkezetátalakítási program (XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 31. előirányzat-csoport) 1997. évi állami támogatásának fedezetét fejezeti kezelésű támogatási célprogramok, célelőirányzatok terhére - fejezetek közötti átcsoportosítással - biztosítsa, továbbá, hogy az ország azon további gazdaságilag legsúlyosabb helyzetű - az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében az országos átlag 70%-át el nem érő - megyéi kiemelt fejlesztésének fedezetéül a Gazdaságfejlesztési célelőirányzat (XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport), a Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása (XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport), a Területfejlesztési célfeladatok (XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím) támogatási célprogramok, a Térségi válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 14. előirányzat-csoport) fejezeti kezelésű előirányzat, valamint az elkülönített állami pénzalapok közül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alap része, a Vízügyi Alap és a Központi Környezetvédelmi Alap pályázati rendszerben kihelyezhető előirányzataiból 1997. július 31-ig meghatározott mértékű tartalékot különítsen el. 55. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a STRABAG Hungária Építőipari Rt. által a „Nagymaros-visegrádi térség komplex tájrehabilitációja” központi beruházás kivitelezéséhez az 1994-1996. években állami kezességvállalás mellett felvett 3000 millió forint hitelből keletkezett adósságot és kamatainak megfizetését (XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságának törlesztése fejezet, 3. cím, 6. alcím; XLI. Belföldi államadósság költségvetési elszámolásai fejezet, 6. cím, 7. alcím) 1997. január 1-jei hatállyal - a központi költségvetés terhére - a Kormány átvállalja. E hitel állománya a központi költségvetés adósságát növeli. 56. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Budapest Főváros Önkormányzata által az egyes kiemelt fővárosi infrastrukturális beruházások megvalósításához az 1995-1996. években központi költségvetési kezességvállalás mellett felvett 8456 millió forint hitelből keletkezett adósságot és annak kamatainak megfizetését (XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságának törlesztése fejezet, 3. cím, 5. alcím; XLI. Belföldi államadósság költségvetési elszámolásai fejezet, 6. cím, 6. alcím) 1997. január 1-jei hatállyal - a központi költségvetés nevében - a Kormány átvállalja. E hitel állománya a központi költségvetés adósságát növeli. 57. § Az Országgyűlés az állami alapjuttatás utáni járadékfizetési kötelezettséget a Magyar Vállakozásfejlesztési Alapítványnak elengedi. 58. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény 72. §-ának (4) bekezdése alapján, a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszernek a helyi önkormányzati intézményeknél történt bevezetéséhez a központi költségvetés megtérítési kötelezettsége mellett, az önkormányzatok által a pénzintézetekkel kötött hitelszerződésekben az önkormányzatok helyébe a pénzügyminiszter lépjen. 59. § (1) Az állam a Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeinek megfelelő, a közalapítványok útján biztosítandó támogatási kötelezettségét (a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 75. § (1) bekezdés) a) a részvénytársaságok e § (3)-(5) bekezdéseiben felsorolt adósságai beszámításával, valamint b) az I. Országgyűlés fejezet 10-12. címein előirányzott támogatásokkal teljesíti. (2) A felhasznált támogatás összege - ideértve az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat is - együttesen nem haladhatja meg az egyes részvénytársaságoknak ténylegesen kiszámlázott műsorterjesztési költségük összegét. A támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazítva kell folyósítani. (3) Az ÁPV Rt. az Antenna Hungária Rt.-től engedményezési megállapodás keretében vegye át a) a Magyar Rádió Rt.-vel szemben fennálló, az 1996. évi sugárzási díj meg nem fizetéséből származó 1184 millió forint összegű, valamint b) a Magyar Televízió Rt.-vel szemben fennálló, az 1996. évi sugárzási díj emelésből keletkező többlet meg nem fizetéséből származó 800 millió forint összegű követeléseket. (4) Az ÁPV Rt.-nek a) a (3) bekezdésben foglaltak szerinti, és b) az 1994. évben átvett 1544,6 millió forint összegű, a Magyar Televízió Rt.-vel szemben fennálló, valamint c) a médiatörvény végrehajtásához, illetve a közszolgálati műsorszolgáltató pénzügyi helyzetének rendezéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1056/1996. (V. 30.) Korm. határozat 8. pontja értelmében átvett 250 millió forint összegű, a Magyar Rádió Rt.-vel szemben fennálló összesen 3778,6 millió forint követelése az (1) bekezdés a) pontja szerinti beszámítás útján kiegyenlítettnek minősül. (5) A Magyar Televízió Rt. mentesül 532 829 ezer forint adótartozás, valamint 561 722 ezer forint kamat és 288 922 ezer forint bírság, együttesen 1 383 473 ezer forint megfizetése alól. 60. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a XXXIV. Történeti Hivatal fejezet részletes költségvetését - e törvényben rögzített előirányzat erejéig - megállapítsa. 61. § Az EXPO ’96. Nemzetközi Világkiállítás lemondása miatt a kártérítési peres ügy fedezetére 1994. decemberében az EXPO ’96. Kft. (névváltozást követően: ’96. Kft.) mérlegében elkülönített 1050 millió forint és hozadékai maradványát a peres ügy jogerős befejezését követően 15 napon belül a központi költségvetésbe be kell fizetni. 62. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50. §-ának (9) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján a bányajáradék mértéke 1997. évben 17,6%. 63. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 10. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá. Fejezeti kezelésű támogatási célprogramok feladatainak ellátásához szükséges bevételi források 64. § (1) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 5. alcím, 1. előirányzat-csoport tekintetében bevétel: a) a koncessziós díj (a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós szerződésekből származó - a koncesszióba adással kapcsolatos költségek levonása után fennmaradt - egyszeri koncessziós díj 70%-a, majd az évente fizetendő koncessziós díj 70%-a), b) a privatizációs bevétel (a távközlés állami részesedése privatizációjából származó bevételek 10%-a), c) a koncessziós szerződés megszegése miatt érvényesített követelések alapján befolyt összegek, továbbá a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 22. §-a alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes összege, d) a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 104. §-a alapján megállapított és megfizetett pénzbírságok teljes összege, e) az előirányzat terhére nyújtott visszatérítendő támogatások visszafizetéséből származó összeg. (2) A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport tekintetében bevétel: visszatérítési kötelezettséggel adott támogatások tárgyévi megtérülése. (3) A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 2. előirányzat-csoport tekintetében bevétel: a) az erdőfenntartási járulék, b) az erdővédelmi bírság, c) az újraerdősítési költség, d) az erdőgazdálkodási bírság. (4) A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 3. előirányzat-csoport tekintetében bevétel: a) a földvédelmi járulék, b) a földvédelmi bírság, c) a talajvédelmi bírság. (5) A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 4. előirányzat-csoport tekintetében bevétel: a) a tenyésztési hozzájárulás, b) a állattenyésztési bírság, c) a lóverseny-totalizatőr forgalma. (6) A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 5. előirányzat-csoport tekintetében bevétel: a) a halászatfejlesztési hozzájárulás, b) a halgazdálkodási bírság. (7) A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 6. előirányzat-csoport tekintetében bevétel: a) a vadvédelmi bírság, b) a vadvédelmi hozzájárulás, c) a vadgazdálkodási bírság. (8) A XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím tekintetében bevétel: a) a turisztikai hozzájárulás, b) a turisztikai hozzájárulás mértéke: ba) a kereskedelmi szálláshelyek - fizetővendéglátás kivételével - éves nettó árbevételének 2%-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők: - 081100 szállodai szolgáltatás, - 081210 turistaszállás-szolgáltatás, - 081220 panziószolgáltatás, - 081230 kempingszolgáltatás, - 081240 nyaraló szolgáltatás, - 081250 fizetővendéglátó-hely szolgáltatás, bb) a vendéglátóhelyek éves nettó árbevételének 1%-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők: - 082100 éttermi vendéglátás, - 082200 cukrászdai vendéglátás, - 082300 egyéb nyílt árusítású vendéglátás, bc) az utazásszervezői és egyéb turisztikai szolgáltatások: - 094320 utazásszervezés és/vagy - közvetítői tevékenység éves árrésének és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások éves árrésének 1%-a, - 094320 idegenvezetési tevékenység éves nettó árbevételének 1%-a, - 113110 személygépkocsi-kölcsönzésből származó éves nettó árbevétel 2%-a, - 113110 vezető nélküli sportjárművek kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a, - 113120 kezelőszemélyzet nélküli vízi sporteszközök kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a, - 113130 kezelőszemélyzet nélküli sportrepülők kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a, - 113430 személyi használatú cikkek (kerékpár, vízibicikli, szörf) kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a, - 191950 játékautomaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a, - 191990 sétakocsikázás- és lovagoltatás-szolgáltatásból származó éves nettó árbevétel 1%-a, - 195120 pénznyerő automaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a, - 195130 játékkaszinók működtetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a. (9) A XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím tekintetében bevétel: a vételárrész [az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. § (6) bekezdés]. 65. § (1) Turisztikai hozzájárulást fizetnek a 64. § (8) bekezdésének ba)-bc) pontjaiban meghatározott tevékenységet folytató jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók. (2) A turisztikai hozzájárulás befizetésének teljesítésére év közben a vállalkozók előleget fizetnek, az előleg alapja a tárgyévet megelőző teljes év nettó árbevételének (árrésének) időarányos része. Az így kiszámított díjat a vállalkozók negyedévenként vallják be, és fizetik be az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint. Az év közben újonnan alakult vagy átalakult vállalkozások előlegének alapja a meghatározott tevékenységekből várható éves árbevétel (árrés), amelynek összegét a vállalkozásnak az alakulástól, illetve átalakulástól számított 15 napon belül be kell jelentenie az állami adóhatósághoz. A turisztikai hozzájárulás fizetésének határidejére féléves, majd negyedévenkénti előlegfizetési kötelezettség vonatkozik. Az éves adatok alapján számított előlegfizetés mértéke az első félévre 50%, a harmadik negyedévben 30%, a negyedik negyedévben 20%. A tárgyévi befizetés határideje az első félévet követő hónap 20., illetve a tárgynegyedévet követő hónap 20. napja. A turisztikai hozzájárulásról a tárgyévet követő május 31-éig kell bevallást adni. A kötelezettség és a tényleges befizetés közötti különbözet rendezésének (befizetés, visszaigénylés) határideje július 20-a. (3) A 64. § (8) bekezdése ba)-bc) pontjaiban meghatározott árbevétel alatt a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 45. § (1)-(2) bekezdésének alapján meghatározott értékesítés nettó árbevétele értendő, amely az e tevékenységekkel kapcsolatos alvállalkozói tevékenységek és/vagy bérmunkák ellenében kifizetett összegekkel csökken. (4) A turisztikai hozzájárulásként fizetendő összeget a befizető ráfordításként (költségként) számolhatja el. 66. § A fejezeti kezelésű támogatási célprogramok (elkülönített állami pénzalapoktól átvett feladatok) terhére az éves kiadási előirányzat 25%-ának megfelelő összegű éven túli kötelezettség vállalható. 67. § (1) Az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevételt terhelő kiadások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és az azt terhelő kiadások időbeli eltéréséből fakadó átmeneti finanszírozási igények teljesítéséhez a Kincstár kamatmentes hitelt nyújt. A hitel összegéről, folyósítási és törlesztési feltételeiről a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és az ÁPV Rt. felügyeletét ellátó miniszter köt megállapodást. (2) A Kincstári Egységes Számláról hitelt igénybe venni csak előzetesen benyújtott és a Kincstár által jóváhagyott pénzellátási terv alapján lehet. (3) A hitelt az e törvény 7. §-a (2) bekezdésében meghatározott privatizációs többletbevételből az ÁPV Rt. soron kívül köteles törleszteni. MÁSODIK RÉSZ A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása 68. § A bányászatról szóló - módosított - 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 20. §-ának (8) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki: „A bányajáradék összegéből az alap javára elkülönített rész 1997. január 1-jétől 1997. december 31-ig: 0%.” A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása 69. § (1) A felsőoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 9/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A képzési normatívák alapján számított előirányzat mértékét növelő tényezőként kell figyelembe venni: a) a doktori képzésben résztvevők oktatói tevékenységének díjazására, b) a nemzetközi megállapodás alapján hazánkban tanuló külföldi hallgatók magyar hallgatókkal azonos elvek szerinti finanszírozására, c) a határon túli magyarok képzésének támogatására szolgáló összegeket.” (2) Az Ftv. 10/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az ösztöndíj négy évre nyerhető el és mértéke a mindenkori minimálbér nyolcszorosa.” (3) Az Ftv. a következő 10/C. §-sal egészül ki: „10/C. § A 9/D. §-ban, a 9/E. § (1) bekezdésében, továbbá a 10/A. § (2) bekezdésében foglalt előirányzatok elosztásának költségeire, a pályázatok előkészítésére és lebonyolítására az elosztásra kerülő pénzeszközök 5 százaléka fordítható.” A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása 70. § A helyi önkormányzatokról szóló - módosított - 1990. évi LXV. törvény 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A helyi önkormányzat:) „b) hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki; ennek fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon és - a likvid hitel kivételével - a normatív állami hozzájárulás, az állami támogatás, a személyi jövedelemadó, valamint az államháztartáson belülről működési célra átvett bevételei nem használhatók fel.” A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény módosítása 71. § (1) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló - módosított - 1990. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Cspt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Családi pótlékra - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgár, az állandó tartózkodásra jogosító személyazonosító igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, vér szerinti, örökbefogadó és nevelőszülő (a továbbiakban: szülő) jogosult, ha háztartásában gyermeket nevel, és a családnak - az e törvényben foglalt kivételekkel - a tárgyévet megelőző naptári évben az egy főre jutó havi jövedelme az 5. §-ban rögzített jövedelemhatárokat nem haladja meg.” (2) A Cspt. 1/A. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A (2) bekezdésben meghatározott nettó jövedelem csökkenthető a család tagjának folyósított gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás összegével, valamint az (1) bekezdésben figyelembe nem vett személy részére a Csjt. alapján nyújtott] „b) a gyámhatóság igazolásával bizonyított egyéb tartás esetén, a tartásra köteles személy nettó jövedelmének eltartott személyenként 20%-ával, több eltartott esetén legfeljebb 50%-ával.” (3) A Cspt. 2. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) A családi pótlékra való jogosultság és összegének megállapítása szempontjából azokat a) a vér szerinti gyermekeket - kivéve, akiket örökbe fogadtak, ide nem értve, ha az örökbefogadó a jogosult házastársa -, b) az örökbe fogadott gyermekeket, és c) a családi pótlékot igénylő személy háztartásában nevelt gyermekeket kell figyelembe venni, akik után az (1) bekezdés értelmében családi pótlék jár.” (4) A Cspt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „5. § (1) A családi pótlék havi összege gyermekenként a) havi nettó 21 200 forintos egy főre jutó jövedelemhatárig: - 1 gyermekes családnak 3400 Ft, - 1 gyermekes egyedülállónak 4000 Ft, - 2 gyermekes családnak 4200 Ft, - 2 gyermekes egyedülállónak 4800 Ft, b) havi nettó 21 201-23 000 forint közötti egy főre jutó jövedelemérték esetén - 1 gyermekes családnak 1700 Ft, - 1 gyermekes egyedülállónak 2000 Ft, - 2 gyermekes családnak 2100 Ft, - 2 gyermekes egyedülállónak 2400 Ft. (2) A három- és többgyermekes családnak gyermekenként 5200 forint, három- és többgyermekes egyedülállónak gyermekenként 5600 forint, a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után korhatárra való tekintet nélkül 6600 forint, kétgyermekes családban a további gyermekre 4200 forint, kétgyermekes egyedülálló esetén a további gyermekre 4800 forint összegű családi pótlék jár az 1. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelmi korláttól függetlenül. (3) Az 1. § (6) bekezdésének a)-c) pontjai szerinti a) tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után 6600 Ft b) az a) pont alá nem tartozó gyermek után 4800 Ft összegű családi pótlék illeti meg az intézet vezetőjét. (4) A gyermeket egyedül nevelők esetében az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárokat 1,2-es szorzóval növelt összegben kell figyelembe venni.” (5) A Cspt. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A családi pótlékot folyósító szerv köteles az igényjogosultak legalább 3%-ára a 7. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt ellenőrzést elvégeztetni.” A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosítása 72. § (1) A közbeszerzésekről szóló - az 1996. évi I. törvénnyel módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre változik: „(1) A központi költségvetési szervek vonatkozásában - kivéve a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat, valamint az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvényben biztosított működési keret felhasználását - a Kormány a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását rendelheti el, meghatározva annak személyi és tárgyi hatályát, valamint az ajánlatkérésre jogosultat. (2) Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi ellátásokhoz kapcsolódóan az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyújtott támogatás tekintetében a Kormány - a egészségbiztosítási önkormányzat javaslatára - a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását rendelheti el, meghatározva annak személyi és tárgyi hatályát, valamint az ajánlat kérésre jogosultat. A központosított közbeszerzések fedezete a mindenkori társadalombiztosítási költségvetésben az adott ellátási forma előirányzata.” (2) A Kbt. 94. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre változik: „(3) A törvény 46. §-a (1) bekezdésének c) pontját a törvény hatálybalépését követően megállapított jogszabálysértés esetén lehet alkalmazni.” (3) A Kbt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza) „a) a központi költségvetési szervek vonatkozásában - kivéve a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat - a közbeszerzési eljárás kiírásával és elbírálásával kapcsolatos tevékenység részletes szabályait, az abban eljáró személyekre vonatkozó rendelkezéseket,” A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása 73. § (1) A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tt. törvény) 7. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében) „d) dönt - az e törvény 20. § (2) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdés a) pontjában meghatározott - a területfejlesztést szolgáló központi és térségi pénzeszközök arányáról.” (2) A Tt. törvény 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A területfejlesztés külön jogszabály szerinti központi eszközei különösen:) „a) a területfejlesztési célokat szolgáló költségvetési előirányzat (a Területfejlesztési Alap átvett feladatai), valamint az éves költségvetési törvényben meghatározott, az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevétel együttes összegének legfeljebb 50%-a,” (3) A Tt. törvény 20. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A területfejlesztés térségi eszközei:) „a) a területfejlesztési célokat szolgáló központi költségvetési előirányzat (a Területfejlesztési Alap átvett feladatai), valamint az éves költségvetési törvényben meghatározott, az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevétel együttes összegének legalább 50%-a,” (4) A Tt. törvény 27. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) „g) a 20. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eszközök differenciált területi elosztását, a törvény 6. § e) pontjában szereplő, az Országgyűlés által meghatározott elvek figyelembevételével.” A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 74. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - módosított - 1993. évi III. törvény 124. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A munkanélküliek jövedelempótló támogatása, valamint a munkanélküliek jövedelempótló támogatására jogosult személy közhasznú munkavégzés keretében történő foglalkoztatása esetén a 36. § szerinti összeg 75%-át, a munkanélküli hajléktalanok jövedelempótló támogatásának teljes összegét a Munkaerőpiaci Alap megtéríti.” Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása 75. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló - az 1996. évi XV. törvénnyel módosított - 1993. évi XCVI. törvény a 9. §-át követően a következő alcímmel és 9/A. §-sal egészül ki: „Felügyeleti díj 9/A. § (1) A pénztárak a pénztárfelügyeleti eljárási, szakértői és információs szolgáltatások igénybevételéért működési alapjuk terhére pénztárfelügyeleti igazgatási díjat (a továbbiakban: felügyeleti díj) kötelesek fizetni. (2) A pénztár által fizetett felügyeleti díj mértéke a pénztárba a tagok által fizetett tagdíjak, a munkáltatói tag által fizetett munkáltatói hozzájárulások és a támogatótól befolyt összegek együttes összegének (a továbbiakban: pénztári befizetés) a) az 1997. február 15-e és 1997. december 31-e közötti időszakban egy, b) 1998. január 1. után két ezreléke. (3) A felügyeleti díjat a pénztárnak negyedéves részletekben, a tárgynegyedévben realizált pénztári befizetés után, a tárgynegyedévet követő hónap 30. napjáig - az 1997. évi első részletet április 30-áig - kell a Pénztárfelügyelet számlájára átutalni, és első ízben a pénztár 1997. évre vonatkozó pénzügyi tervében kell szerepeltetni. (4) A felügyeleti díjat a pénztárfelügyelet működésének fedezetére kell felhasználni, év végi maradványának megállapítására, elszámolására, felhasználására a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszerére vonatkozó jogszabályok az irányadók.” A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása 76. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik: „(3) A 17/A. § (5)-(6) bekezdésének hatálya kiterjed azon munkáltatókra és a velük munkaviszonyban álló munkavállalókra, amelyek esetében a munkaviszony létesítésre a 17/A. § (3) bekezdése alapján kerül sor.” (2) A Ktv. a következő 17/A. §-sal egészül ki: „17/A. § (1) A közszolgálati jogviszony a 17. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak alapján szűnik meg, ha a munkáltató szervezeti vagy jogállás változása miatt az e törvény hatálya már nem terjed ki a jogutód munkáltatóra. (2) A munkáltató a köztisztviselőt a szervezeti jogállás megváltozását megelőzően legalább 60 nappal a változásról értesíti. Ezzel egyidejűleg a köztisztviselőt írásban tájékoztatni kell arról, hogy az új munkáltató a köztisztviselő továbbfoglalkoztatását vállalja-e. (3) Ha az új munkáltató a továbbfoglalkoztatást vállalja, a közszolgálati jogviszonyban álló a tájékoztatást követő 30 napon belül írásban nyilatkozik, hogy hozzájárul-e a továbbfoglalkoztatáshoz. Hozzájárulása esetén költségvetési szervhez áthelyezik, más munkáltató esetében munkaszerződést köt. (4) Ha a köztisztviselő a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a továbbfoglalkoztatáshoz. (5) Ha a köztisztviselő munkaszerződést köt, a megkötést megelőző közszolgálati jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új munkáltatójánál töltötte volna el. Határozatlan idejű közszolgálati jogviszony esetén határozatlan idejű munkaviszonyt kell létesíteni. (6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében az új munkáltatónál eltöltött munkaviszony időtartamát az (1) bekezdésben foglalt időponttól kell számítani. A felmondási idő és a végkielégítés mértékéhez a megelőző közszolgálati jogviszony időtartama alapján, e törvénynek az (1) bekezdésében meghatározott időpontban irányadó szabályai szerint számított felmentési időt és a végkielégítés mértékét hozzá kell számítani. (7) Az (1)-(6) bekezdés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkáltató egy része (szervezeti egysége) szűnik meg és ezzel egyidejűleg a feladat ellátására az e törvény hatálya alá nem tartozó szervet létesít.” (3) A Ktv. 19. §-ának (8) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (Végkielégítésre nem jogosult a köztisztviselő, ha) „d) közszolgálati jogviszonya a 17/A. § (1) bekezdése szerint szűnt meg és az új munkáltatóval a 17/A. § (3) bekezdése szerint foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít.” (4) Ktv. 29. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az ideiglenesen besorolt köztisztviselő) „b) a közigazgatási szakvizsgát, az alapvizsga teljesítését - alapvizsga-kötelezettség hiányában a kinevezését, áthelyezését - követő hat év alatt köteles teljesíteni; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, véglegesen fogalmazó II., illetve előadó II. besorolást kap.” (5) A Ktv. 30/A. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki: „Közigazgatási (szakmai) tanácsadói, főtanácsadói cím 1998. július 1-jéig közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező köztisztviselőnek is adható.” (6) A Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Hivatali szervezet vezetője át nem ruházható hatáskörében - a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül - a köztisztviselő 42. § (2) bekezdésében meghatározott alapilletményét - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb 20%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. (5) Az államtitkár, a helyettes államtitkár, a főosztályvezető alapilletményét - a vezetői munkájuk értékelésétől függően - át nem ruházható hatáskörében 40%-kal megemelheti a) minisztériumban az államtitkár, a helyettes államtitkár, illetve a főosztályvezető esetében a miniszter, b) költségvetési fejezet felügyeletét ellátó országos hatáskörű szervnél - ideértve a 44. § (2) bekezdésében említett társadalombiztosítási költségvetési szerveket is - a szerv vezetője tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben a hivatali szervezet vezetője, c) az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szerveknél a szerv vezetője tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben a szerv vezetője.” (7) A Ktv. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A köztársasági elnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztos hivatalaiban, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Irodánál, a minisztériumokban és a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó országos hatáskörű szerveknél, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének mértéke 50%.” (8) A Ktv. 44. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetmény-kiegészítésének mértéke) „c) a (3) bekezdésben felsorolt közigazgatási szerv helyi és körzeti (nem megyei) illetékességű szerveinél foglalkoztatottak esetében a köztisztviselő alapilletményének 10%-a.” (9) A Ktv. 44. §-a a következő (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki: „(5) Az Országgyűlés Hivatalában dolgozók illetmény-kiegészítésre jogosultak. Az Országgyűlés Hivatalánál dolgozók illetménykiegészítése - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - az (1) bekezdésben meghatározott mérték szerinti kiegészítés és a köztisztviselő alapilletményének 10%-a együttesen. (6) Az Országgyűlés Hivatalánál dolgozó felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítése a (2) bekezdésben meghatározott mérték szerinti kiegészítés és a köztisztviselő alapilletményének 20%-a együttesen.” (10) A Ktv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „46. § (1) A vezetői illetménypótlék mértéke - a (2) bekezdés kivételével - államtitkár és helyettes államtitkár esetén az alapilletmény 15, illetve 5%-a. (2) A vezetői illetménypótlék mértéke a 44. § (2) bekezdésében felsorolt közigazgatási szerveknél: a) miniszterelnök esetén az alapilletmény 120%-a, b) miniszter, államtitkár esetén az alapilletmény 65%-a, c) helyettes államtitkár esetén az alapilletmény 50%-a, d) főosztályvezető esetén az alapilletmény 30%-a, e) főosztályvezető-helyettes esetén az alapilletmény 20%-a, f) osztályvezető esetén az alapilletmény 10%-a.” (11) A Ktv. 48. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként a) felsőfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 40%-a, b) középfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 30%-a.” (12) A Ktv. 75. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Vezetői megbízást e törvény hatálybalépését követő 6 évig közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező köztisztviselő is kaphat.” Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosítása 77. § (1) Az Állami Számvevőszékről szóló - módosított - 1989. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÁSZtv.) 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az Állami Számvevőszék elnökét a miniszternek, elnökhelyetteseit az államtitkárnak a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben foglaltak szerint megállapított havi alapilletményével azonos díjazás illeti meg. A vezetői illetménypótlék az Állami Számvevőszék elnöke esetében az alapilletmény 100%-a, az elnökhelyettes esetében az alapilletmény 80%-a.” (2) Az ÁSZtv. 14. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A vezetői illetménypótlék mértéke: a) számvevő igazgató esetén az alapilletmény 50%-a, b) számvevő igazgató-helyettes esetén az alapilletmény 40%-a, c) számvevő főtanácsos esetén az alapilletmény 30%-a.” (3) Az ÁSZtv. 14. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(10) Az Állami Számvevőszéknél dolgozó felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítése alapilletményük huszonöt százalékával magasabb a központi közigazgatási szerveknél foglalkoztatott köztisztviselők azonos csoportjába tartozókra megállapított illetménykiegészítés mértékénél.” (4) Az ÁSZtv. 14. §-a a következő (12)-(13) bekezdésekkel egészül ki: „(12) Az Állami Számvevőszék elnöke át nem ruházható hatáskörben - a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a számvevő e §-ban meghatározott alapilletményét - a (13) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb 20%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. (13) Az Állami Számvevőszék elnöke a számvevő igazgató, a számvevő igazgatóhelyettes és a számvevő főtanácsos alapilletményét - a vezetői munkájuk értékelésétől függően - át nem ruházható hatáskörben 40%-kal megemelheti.” Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény módosítása 78. § (1) Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló - módosított - 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eat.) 28. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „28. § A Központi Környezetvédelmi Alap (a továbbiakban: Alap) a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelőzését, a bekövetkezett környezeti károk csökkentését, felszámolását, továbbá a természeti, illetőleg a védett természeti értékek, területek és az épített környezet értékeinek megőrzését, fenntartását a hatékony környezetvédelmi megoldások ösztönzését, valamint a társadalom környezet- és természetvédelmi szemléletének fejlődését (a továbbiakban együtt: a környezet védelmét) szolgáló elkülönített állami pénzalap.” (2) Az Eat. 28. §-át követő alcím és a 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Az Alap bevételei 29. § (1) Az Alap bevételei: a) a környezet- és természetvédelmi bírságok, b) a környezetvédelmi termékdíjak, c) a környezethasználati és -terhelési díjak, d) a környezet valamely elemeinek igénybevétele esetén megállapított igénybevételi járulék, e) a műemlékvédelmi hozzájárulás, f) az építésügyi és a műemlékvédelmi bírság, g) az állami tulajdonú műemlékek értékesítéséből, hasznosításából befolyt árbevétel, h) a bányajáradék külön jogszabályban meghatározott hányada. (2) Az Alap egyéb bevételét képezik: a) a költségvetési támogatás, b) a környezet védelmét szolgáló egyes nemzetközi segélyek, c) az Alap javára teljesített önkéntes befizetések és támogatások, d) az Alapból nyújtott támogatások visszafizetése és ezek kamatai, e) az Alap javára megtérített kárelhárítási költségek és kártérítés, f) egyéb bevételek.” (3) Az Eat. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az Alappal a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik, az Alap év végi maradványa nem vonható el.” (4) Az Eat. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az Alap bevételeit és kiadásait e törvényben meghatározott jogcímenként, illetve összevont jogcímenként bemutatott költségvetését és zárszámadását a költségvetési és zárszámadási törvényjavaslat részeként az Országgyűlés hagyja jóvá. Az Alap költségvetéséről és annak végrehajtásáról a közvéleményt legalább félévenként tájékoztatni kell.” (5) Az Eat. 30. §-át követő alcím és a 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Az Alap kiadásai 31. § (1) Az Alap felhasználható: a) a környezet védelmét, értékeinek megőrzését közvetlenül elősegítő beruházások, műszaki intézkedések és kereskedelmi megoldások (a továbbiakban együtt: fejlesztések) megvalósításához pályázat útján, illetve anélkül, ha a Kormány egyedi döntéssel rendelkezik a felhasználás céljáról és összegéről, b) az azonnali beavatkozást igénylő környezeti károkozás, illetve veszélyeztetés elhárítását szolgáló beavatkozások költségeinek - ismert károkozó esetén átmeneti, egyéb esetekben végleges - megtérítésére, c) közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozására, d) az Alap kezeléséhez, működtetéséhez, bevételei beszedéséhez, pénzeszközei felhasználásának ellenőrzéséhez szükséges költségek fedezésére. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás, valamint c) pontjában meghatározott finanszírozás a) vissza nem térítendő, b) kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású visszatérítendő, c) kamattámogatás, d) hitelgarancia formában történhet.” (6) Az Eat. 32. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A környezetvédelmet közvetlenül elősegítő fejlesztések közé) „e) a vizek mennyiségi és minőségi védelmét,” (7) Az Eat. 32. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő h)-k) ponttal egészül ki: (A környezetvédelmet közvetlenül elősegítő fejlesztések közé) „g) a környezet védelmére vonatkozó nemzetközi segély-együttműködés és hitelprogramok megvalósítását, h) az épített környezet - ideértve a műemlékvédelmet is - értékeinek védelmét, i) a környezetbarát fogyasztói szokások elősegítését, valamint a környezetbarát termékek alkalmazását, j) a bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezés, k) vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk kármentesítésére szolgáló fejlesztések közül azok tartoznak, amelyek a pályázati felhívásban szereplő kiemelten kezelt támogatási célok megvalósítását szolgálják.” (8) Az Eat. 33. §-a (1) bekezdésének e)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A 31. § (1) bekezdése c) pontja szerinti feladatok:] „e) a társadalom környezet- és természetvédelmi szemléletének alakítása, f) országos, illetve regionális jelentőségű, a környezet védelmét komplex módon szolgáló, továbbá nemzetközi környezet- és természetvédelmi egyezményekkel összefüggő ágazati feladatok, programok elősegítése,” (9) Az Eat. 34. §-át megelőző alcím és a 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Az Alap felhasználásának tervezése 34. § (1) Az Alap éves költségvetésének tervezése során a) a 31. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatok teljesítésére az Alap bírságbevételek nélkül számított bevételeinek 5%-a szolgálhat, b) a 31. § (1) bekezdésének d) pontjában megjelölt költségek fedezetére a bevételek beszedésével és ellenőrzésével összefüggésben az Alap bevételeinek 3%-a, a kezelés, működtetés és a felhasználás ellenőrzésének feladataira az Alap bevételeinek 3,5%-a irányozható elő, c) a 31. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti kiadásokra előirányzott összeg nem haladhatja meg az Alap tervezett bevételeinek 20%-át, d) az Alapot megillető bírságbevételek 50%-át a környezeti károkozás megelőzését és felderítését szolgáló hatósági munka feltételeinek javítására kell előirányozni, ezzel az összeggel az e § (1) bekezdésének c) pontjában szereplő korlát túlléphető. (2) A 31. § (1) bekezdésének a) pontja szerint felhasználható összegből megyék, régiók komplex környezet- és természetvédelmi fejlesztésére pénzeszközök különíthetők el.” (10) Az Eat. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „35. § (1) A fejlesztések támogatására a miniszter a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában a tárgyévi költségvetési törvény elfogadását követő 60 napon belül - az érintett tárcák, a társadalmi szervek ajánlásainak ismeretében - pályázati felhívást tesz közzé. (2) A Pályázati Felhívásnak tartalmaznia kell: a) a tárgyévben kiemelten kezelt fejlesztéseket, b) a kiemelt fejlesztések részarányát a támogatásra fordítható forrásokból, c) az egyes támogatási célokon belül a kedvezményezettek körére [38. § (1) bek.], a támogatás formájára és mértékére vonatkozó esetleges egyedi feltételeket, d) a támogatásokra vonatkozó olyan egyéb kikötéseket, amelyeket a bevételi forrásokról rendelkező külön jogszabály, nemzetközi megállapodás vagy adományozási szerződés ír elő, e) a támogatott fejlesztés megvalósulása esetén elvárható környezeti hatást, f) a pályázatok elbírálási szempontjait, g) a támogatás visszavonásának eseteit. (3) A pályázatok elbírálásáról a döntéshozónak emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az értékelés legfontosabb körülményeit, így különösen: a) a támogatással elérni kívánt célt, b) az értékelhető pályázatok rövid összefoglalását, c) a támogatott pályázatok elfogadásának indokait, d) a támogatási forma és mérték meghatározásának szempontjait és indokolását, e) a kikötött biztosítékok megfelelőségének szempontjait, f) egyéb, a döntéshozó által fontosnak vélt körülményeket. (4) Az emlékeztetőt bárki megtekintheti.” (11) Az Eat. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „36. § (1) A támogatás - ha törvény másképp nem rendelkezik - a fejlesztés költségeinek 60%-áig, vissza nem térítendő támogatás esetén 30%-áig terjedhet. A támogatás a 31. § (2) bekezdésében meghatározott támogatási formák együttes alkalmazásával a fejlesztés költségeinek 70%-áig terjedhet azzal, hogy a visszatérítendő támogatás nem haladhatja meg a fejlesztés 60%-át, a vissza nem térítendő támogatás pedig annak 30%-át. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátot nem kell alkalmazni, ha a) a közcélú környezet- és természetvédelmi feladat finanszírozását, b) nemzetközi egyezményből következő kötelezettségek teljesítését, c) az egész országra kiterjedő kormányzati, ágazati program megvalósítását, d) a 32. § (1) bekezdés d), j) pontjában meghatározott feladat ellátását szolgálja. (3) A 31. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti felhasználást a miniszter a költségek felmerülésekor, esetenként engedélyezi. (4) A 31. § (1) bekezdésének c)-d) pontja szerinti feladatok finanszírozásáról, továbbá a 34. § (2) bekezdésében említett elkülönített pénzeszközök felhasználásáról a miniszter dönt, és a rendelkezésre álló összeg felhasználási szabályait rendeletben határozza meg. (5) Az Alap terhére közhasznú társaság alapítható, illetve gazdasági társaságban, közhasznú társaságban érdekeltség szerezhető, ha így a környezet védelme, illetve a támogatható fejlesztések és finanszírozható feladatok megvalósulása hatékonyabban biztosítható. (6) Az Alapból nyújtott támogatás kizárólag a pályázatban megjelölt környezetvédelmi célt szolgáló tevékenységre fordítható.” (12) Az Eat. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az Alapból a 31. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt támogatást, belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, továbbá egyéni vállalkozó, külön törvény vagy kormányrendelet rendelkezése értelmében magánszemély kaphat. Közcélú környezet- és természetvédelmi feladatok finanszírozásában bárki részesülhet (a továbbiakban együtt: kedvezményezett).” (13) Az Eat. 60. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A vízhasználónak a vízkészletjárulékot a) a b) és c) pontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 1,15 Ft/m3 alapjárulék, b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget - az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel - 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 2,30 Ft/m3 alapjárulék, c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 5,80 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt - az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő - szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítani. A vízmennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni. (4) A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-a után köteles a 60. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott 1,15 Ft/m3 alapjárulék figyelembevételével - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - a vízkészletjárulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége - a 63. § (1) bekezdés b), f) és i) pontjaiban meghatározott esetek kivételével - a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80%-át nem éri el. (5) Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 3,50 Ft/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítani.” (14) Az Eat. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A járulékfizetésre kötelezett köteles a bejelentkezésen túl a vízügyi hatóság részére nyilatkozatot adni a) a tényleges vízigénybevételről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról, a 61. § (1)-(3) bekezdéseiben előírt határidőben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követő hónap 15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek jogcímeiről pedig teljesítés (átutalási) bizonylatán, b) az üzemi fogyasztók részére lekötött vízmennyiségekről a tárgyévet követő hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon.” (15) Az Eat. 62. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 67. § (3) bekezdése első fordulatában a pótlékfizetés kezdő napjának eltérő megállapítására, a 73. § (1) bekezdésében, továbbá a 82. §-ban meghatározott, a fizetési kötelezettség mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja.” (16) Az Eat. 63. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetni) „j) ha a vízkészletjárulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az 5000 forintot.” (17) Az Eat. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „64. § A VA pénzeszközei a vízgazdálkodás közcélú feladatainak ellátására, ezen belül különösen a következő célokra használható fel: a) a víztakarékosságot, az ivóvíz-minőségű víz gazdaságosabb felhasználását, a víz minőségét javító és védő berendezések, technológiák bevezetésére, továbbá az ivóvízellátás védelmét, biztonságának növelését szolgáló létesítmények megvalósítására, b) a közcélú vízi létesítmények, vízi közművek (vízművek, belterületi és helyi jelentőségű vízrendezési művek, szennyvízelvezető, illetve -tisztító művek) létesítésére, egyéb vízügyi alapfeladatok ellátására, fejlesztésre, továbbá a vízkárok és más természeti hatások folytán a közcélú vízi létesítményekben keletkezett károsodások helyreállítására, c) a vízkészletek feltárására, a vízrajzi tevékenység fejlesztésére, az ivóvízbázisok védelmére, a szükségvízellátást megalapozó és vízminőségi kárelhárításra, a vízminőséget veszélyeztető egyéb balesetek következményeinek elhárítását szolgáló létesítmények és eszközök beszerzésére, a vízgazdálkodási kutatás és műszaki fejlesztés forrásainak kiegészítésére, valamint a vízügyi állami alapfeladatok ellátásához nyújtott támogatásra (e feladatokra a bevételek 38%-a fordítható), d) a VA működtetésével összefüggő kiadások fedezésére (erre legfeljebb a bevételek 2%-a fordítható), e) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által a VA javára felvett bankhitelek és a kamatok törlesztésére.” (18) Az Eat. 65. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A VA bevételeinek 60%-át a 64. § a) és b) pontjaiban megjelölt célok megvalósításának támogatására kell fordítani. A támogatás igénybevételére a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium - a Belügyminisztériummal, a Földművelésügyi Minisztériummal, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériummal, a Pénzügyminisztériummal, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal egyetértésben - hivatalos lapjában évente pályázatot ír ki. A VA-t terhelő hiteltörlesztési és kamatfizetési kötelezettség a pályázati célra megállapított előirányzatot csökkenti.” (19) Az Eat. 120. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki: „(1) A fejlesztések támogatására a miniszterek az elkülönített állami pénzalapok, valamint a címzett és céltámogatások felhasználására a tárgyévi költségvetési törvény hatálybalépését követő 60 napon belül - a Pénzügyminisztériummal, a Földművelésügyi Minisztériummal, a Belügyminisztériummal, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériummal, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal egyeztetve - teszik közzé a pályázati felhívásokat.” (20) Az Eat. 120. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert, hogy e törvény 29-36. §-ainak és a 39. §-ának a végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.” A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása 79. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: KTD tv.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a termékdíj az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eat.) Központi Környezetvédelmi Alapról szóló IV. fejezetében foglaltak szerint használható fel.” (2) A KTD tv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az Eat. 32. § b) pontjában meghatározott célra rendszeres támogatás is nyújtható pályázat útján, az Eat. pályázati úton adható támogatásokra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a Pályázati Felhívásban meghatározottak szerint.” (3) A KTD tv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „13. § Az Alap pénzeszközeinek a csomagolóeszközökkel kapcsolatos környezetvédelmi célú felhasználása a külön jogszabályban meghatározott Tanácsadó Testület véleményének figyelembevételével történik.” Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény módosítása 80. § Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 104. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ez a törvény 1997. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg) „a) a 32-36. § kivételével az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: EVT.), valamint az azt módosító 1970. évi 28. törvényerejű rendelet és az 1981. évi 31. törvényerejű rendelet; a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazathoz tartozó egyes hatáskörök módosításáról szóló 1979. évi 3. törvényerejű rendelet 1. §-a; a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 60. §-ának 2. pontja; az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 40. §-ának az EVT. 6. §-át és 6/A. §-át megállapító rendelkezései; az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény, az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény, a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 1993. évi XX. törvény, valamint ezekkel összefüggő más törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló 1995. évi XXI. törvény 21-26. §-ai,” (hatályát veszti.) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása 81. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 103. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az illetménykiegészítés mértéke az a) pont esetén - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a beosztási illetmény 15%-a, a b) pont esetén - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - 10%-a.” (2) A Hszt. 103. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A hivatásos állomány minisztériumban szolgálatot teljesítő felsőfokú végzettségű tagja esetében az illetmény-kiegészítés mértéke a beosztási illetmény 50%-a.” (3) A Hszt. 103. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A hivatásos állomány felsőfokú végzettségű tagja illetménykiegészítésének mértéke: a) az országos parancsnokságon, valamint az országos hatáskörű központi szervnél a beosztási illetmény 25%-a, b) az (1) bekezdés b) pontja esetében 20%-a.” (4) A Hszt. a következő 103/A. §-sal egészül ki: „103/A. § A hivatásos állomány minisztériumban szolgálatot teljesítő tagja vezetői illetménypótlékra jogosult a következők szerint: a) főosztályvezető vagy vele azonos besorolású vezető esetén a beosztási illetmény 30%-ára, b) főosztályvezető-helyettes vagy vele azonos beosztású vezető esetén a beosztási illetmény 20%-ára, c) osztályvezető vagy vele azonos besorolású vezető esetén a beosztási illetmény 10%-ára.” (5) A Hszt. a 117. §-át követően a következő alcímmel és 117/A-117/B. §-sal egészül ki: „A kifizetés módjai 117/A. § (1) A törvény hatálya alá tartozóknak, a szolgálati viszonyukra tekintettel megillető valamennyi pénzbeli juttatás, az általuk meghatározott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik. (2) A juttatás bankszámlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve postai úton történő kifizetése a törvény hatálya alá tartozók részére költségtöbbletet nem okozhat. 117/B. § (1) A juttatás 117/A. §-ban szabályozott módon történő kifizetésére 1999. január 1. napjáig kell áttérni. (2) A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományába tartozókra a 117/A. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.” (6) A Hszt. a következő 341/A. §-sal egészül ki: „341/A. § A hivatásos szolgálat felső korhatára - az öregedési nyugdíjkorhatár emeléséről és ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 1996. évi LIX. törvény 1. §-a (3) bekezdésének megfelelően -, ha a hivatásos állomány tagja a) 1943. január 1-je előtt született, az 55., b) 1943-ban született, az 56., c) 1944-ben és ezt követően született, az 57. betöltött életév.” A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása 82. § (1) A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 3. §-ának (2) bekezdésében a gazdálkodó szervezet szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép: „jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet” (2) A Kt. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak megilleti az a jog, hogy - jogszabályban meghatározottak szerint - évenként, az év első munkanapján érvényes legkisebb munkabér (minimálbér) hetvenöt százaléka közterhekkel csökkentett összegének megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához.” (3) A Kt. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A testi, az érzékszervi, az enyhe vagy középsúlyos értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermek, tanuló óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása külön - az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban - vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt - azonos óvodai csoportban, óvodai tagozatos, illetve iskolai osztályban (a továbbiakban a fogyatékos gyermekek, tanulók - külön vagy közös - nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola és a fogyatékos tanuló ellátásában részt vevő kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet. A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, óvodai tagozatot, illetve a tanulók külön iskolai nevelését és oktatását végző iskolai tagozatot, osztályt, csoportot - a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel [20. § (2) bek.] egyezően - a fogyatékosság típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül.” (4) A Kt. 52. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A gyógytestnevelés megszervezéséhez 16 fős csoportonként - az iskola órakeretén felül - heti három óra áll rendelkezésre.” (5) A Kt. 69. §-ának (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki: „Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi.” (6) A Kt. 75. §-ának (5) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki: „Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethető egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki az e törvény 52. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint nappali rendszerű iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnőttoktatás, illetve a tanuló abban nem kíván részt venni.” (7) A Kt. 82. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki: „A pedagógiai szakszolgálatokért, illetve a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokért fizetési kötelezettség köthető ki. Az e bekezdésben meghatározott hatásköröket - a közoktatási megállapodás megkötésének kivételével - a főjegyző gyakorolja.” (8) A Kt. 122. §-ának (3) bekezdésében a gyermek- és ifjúságvédő intézetekben szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép: „Gyermek- és ifjúságvédő intézményekben” (9) A Kt. 124. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Nemzeti alaptanterv bevezetésével összhangban) „a) 1996. szeptember 1-jétől 1998. augusztus 31-ig a nevelési-oktatási intézmények a művelődési és közoktatási miniszter által kiadott (jóváhagyott) nevelési-oktatási terveket valamennyi évfolyamon, ezt követően azokon az évfolyamokon, amelyeken a nevelés és oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik, szabadon alkalmazhatják, azzal a megkötéssel, hogy a kötelező tanórai foglalkozások száma nem haladhatja meg a nevelési-oktatási tervben található óratervben meghatározott óraszámot; az 52. § (6) bekezdésében és (9) bekezdésének c) pontjában a nem kötelező tanórai foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások megszervezésére, egyéni foglalkozásra, osztálybontásra megállapított időkeretet, az 1. számú melléklet Harmadik rész, II. fejezet, 7. pontjában meghatározott időkeretet az iskola által alkalmazott óraterv alapján kell meghatározni, ciklusos óraterv esetén egy ciklusra számítva, azzal az eltéréssel, hogy az óraterv, illetőleg a ciklusos óraterv alapján kiszámított időkeret nyolcvan százaléka használható fel, továbbá, hogy a szakképzés gyakorlati képzésében egyéni foglalkozás nem szervezhető. Addig az időpontig, ameddig a Nemzeti alaptanterv bevezetése nem kezdődik meg, nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséhez, iskolai oktatásához a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nevelési, nevelési-oktatási tervet hagyhat jóvá, feltéve, hogy olyan nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozókról van szó, akiknek a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléséhez, iskolai oktatásához szükséges nevelési, nevelési-oktatási tervet 1993. szeptember 1-je előtt a művelődési és közoktatási miniszter nem adta ki, illetve nem hagyta jóvá.” (10) A Kt. 128. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) E törvény hatálybalépésétől számított öt évig alkalmazható a kollégiumban nevelőtanárként, aki hittudományi egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezik. Foglalkoztatására a 127. § (9) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.” (11) A Kt. 128. §-a (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ha a szakiskolában a gyakorlati képzést végző pedagógus nem rendelkezik középiskolai végzettséggel, és e törvény hatálybalépésekor) „d) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tizenöt évnél több időre van szüksége e törvény hatálybalépésének napjától számított öt év után a 127. § (9) bekezdésében meghatározott feltételekkel lehet foglalkoztatni.” (12) A Kt. 130. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „A rendkívüli illetményemelés mértékét akkor is az 1996. szeptember 1-jén hatályban lévő illetmények alkalmazásával kell meghatározni, ha a kötelező óraszám emelésére 1996. szeptember 1-je után kerül sor.” (13) A Kt. 1. számú melléklet Első rész, A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak cím, iskolában és kollégiumban alcím, 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. Gyermek- és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens, - fogyatékosokat nevelő általános iskola első-hatodik évfolyamán tizenöt tanulónként 0 ,5 - gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményként működő általános iskolai kollégiumban tizenöt tanulónként 1 - általános iskolai kollégiumban 1 ” (14) A Kt. 1. számú melléklete Második rész, A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei címet követő 1. pont a) alpontja felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép: „a) más célra fel nem használható központosított előirányzattal, vagy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetésében megtervezett összeggel kell támogatni,” (15) A Kt. 1. számú melléklete Második rész, A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei címet követő 2. pont b) alpont ötödik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (a normatív költségvetési hozzájárulás összegeinek meghatározásakor - differenciáló tényezőként - figyelembe kell venni) „- az óvodai ellátás, az általános iskolai oktatás megszervezését azokon a településeken, amelyeken a lakosság száma a költségvetési évet megelőző év január 1-jén nem éri el a háromezret,” (16) A Kt. 1. számú melléklete Második rész, A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei cím, A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása alcím, 1. pont, c) alpont első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (az alapfokú művészetoktatási intézményben azt a tanulót lehet figyelembe venni, aki a hatodik életévét elérte, de huszonkettedik életévét nem töltötte be a következők szerint:) „- egy tanulóként lehet figyelembe venni azt, aki részére az iskola a tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozáson való részvételt biztosít, akkor is, ha négynél több foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra (szakra) jár,” (17) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész, II. fejezet, 7. pontjának bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép: „Ha a fenntartó egyetértésével a nevelési-oktatási intézmény vezetője nagyobb időkeretet nem állapít meg, óvodában az összes óvodai foglalkozás, kollégiumban az összes - e törvény 52. §-ának (3) bekezdése alapján tervezett - kötelező tanórai foglalkozás öt százalékának megfelelő, egy nevelési évre, tanítási évre kiszámított időkeret áll rendelkezésre a nevelési-oktatási intézményben a következő feladatok ellátásához:” A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosítása 83. § (1) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló - az 1995. évi CXXI. törvénnyel módosított - 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) 144. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A vámhivatal hivatalos helyén kívül végzett eljárás esetében a) nem kereskedelmi áruforgalomban megkezdett naponként hatszáz forint, b) kereskedelmi áruforgalomban: 1. a munkaszüneti napon, heti pihenőnapon (szabadnapon) végzett vámkezelés esetén ezernyolcszáz forint, 2. az állandó vámfelügyeletet igénylő szolgálat ellátása esetén a megkezdett nyolc órai szolgálat térítéseként személyenként négyezer-nyolcszáz forint, 3. minden más, a vámhivatal hivatalos idején belül végzett vámkezelés esetében vámkezelési bejelentésenként ezerkettőszáz forint, 4. munkanapokon, a vámhivatal hivatalos idején túl végzett vámkezelés esetében a 3. alpontban említett szemledíjat, továbbá a megkezdett óránként hatszáz forint szemledíjat kell fizetni. A vámkezelési bejelentés formáját és tartalmát e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.” (2) A Vámtv. 144. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Ha a vámhivatal hivatalos helyén kívüli helyre kért eljárás a kérelmezőnek vagy megbízottjának felróhatóan elmarad vagy egy órát meghaladó várakozás után kezdhető meg, illetőleg folytatható, felemelt szemledíjat kell fizetni. A felemelt szemledíj összege a várakozás minden teljes órája (hatvan perc) után kettőezer-négyszáz forint. Meghiúsult eljárás esetében a felmerült kiküldetési költséget és a szemledíjat akkor is meg kell fizetni, ha a várakozás ideje az egy órát nem haladja meg. Meghiúsult eljárásnak kell tekinteni, ha a kért eljárás az árunyilatkozat, az áru vagy a fuvareszköz (szállítóeszköz) hiánya miatt nem végezhető el. Nem minősül meghiúsult eljárásnak, ha a fuvareszköz hiánya az eljárást kérőnek nem róható fel.” (3) A Vámtv. 144. §-ának (8)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A közúti járművek vámzár alatt történő nemzetközi árufuvarozásra való alkalmassági vizsgálatáért - a vizsgálat eredményétől függetlenül - járművenként háromezer-hatszáz forint költségtérítést kell fizetni. (9) A kereskedelmi forgalomban behozott és a belföldi forgalom számára vámkezelt áruval kapcsolatban a vámmentességre vagy vámkedvezményes eljárásra való jogosultság utólagos igazolása esetén árunyilatkozatonként kettőezer-négyszáz forint költségtérítést kell fizetni.” (4) A Vámtv. 144. §-ának (11)-(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(11) A vámáru kísérése esetén, ha arra a vámáru felett rendelkezésre jogosult kérésére kerül sor, a tényleges költséget, de legalább óránként és a vámszolgálatot végző személyenként hatszáz forint költségtérítést kell fizetni. (12) A 62. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a vámhivatali raktárba felvett áruk után a megkezdett száz kilogrammonként és naponta hatszáz forint költségtérítést kell fizetni raktárdíjként.” A bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény módosítása 84. § A bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló - módosított - 1990. évi LXXXVIII. törvény 17. §-át követően a következő alcímmel és 18/A-18/B. §-sal egészül ki: „A kifizetés módja 18/A. § (1) A bírót, az ügyészt, a bírósági és az ügyészségi dolgozót az e törvény 4. §-a, valamint más jogszabály alapján megillető javadalmazása és egyéb pénzbeli juttatás kifizetése az általa meghatározott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik. (2) A javadalmazás bankszámlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve a postai úton történő kifizetés a bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó számára költségtöbbletet nem okozhat. 18/B. § A javadalmazás 18/A. §-ban szabályozott módon történő kifizetésére 1999. január 1. napjáig kell áttérni.” Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény módosítása 85. § Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló - módosított - 1990. évi LVI. törvény a következő 5/A-5/B. §-sal egészül ki: „5/A. § (1) A képviselőt az e törvény 1-5. §-a alapján megillető tiszteletdíj és költségtérítés kifizetése az általa meghatározott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik. (2) A tiszteletdíj, a költségtérítés bankszámlára történő utalása és egyszeri felvétele, illetve a postai úton történő tiszteletdíj és költségtérítés kifizetés a képviselő számára többletköltséget nem okozhat. 5/B. § A tiszteletdíj és a költségtérítés 5/A. §-ban szabályozott módon történő kifizetésére 1999. január 1. napjáig kell áttérni.” A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása 86. § A szerencsejáték szervezéséről szóló - módosított - 1991. évi XXXIV. törvény 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi huszonnyolcezer forint, a II. kategóriába tartozó pénznyerő automata esetén havi tizenháromezer forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.” A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása 87. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A munkáltató tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő munkateljesítmény esetén a) a „B”, „C” vagy „D” fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak munkatársi, illetve főmunkatársi, b) az „E”, „F”, „G”, „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak tanácsosi, illetve főtanácsosi címet adományozhat.” (2) A Kjt. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „56. § A közalkalmazottat a) az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap, b) az „E”, „F”, „G”, „H”, „I” és „J” fizetési osztályban évi huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg.” (3) A Kjt. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „61. § (1) A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak: a) az „A” fizetési osztályba aa) a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakör, ab) az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkakör; b) a „B” fizetési osztályba ba) az alapműveltségi vizsgához kötött munkakör, bb) az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör; c) a „C” fizetési osztályba ca) a „B” fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör, cb) az alapműveltségi vizsgát igénylő szakképesítéshez kötött munkakör, cc) a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakör, cd) a középiskolai végzettséghez kötött munkakör; d) a „D” fizetési osztályba da) a „C” fizetési osztály cb)-cc) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör, db) a középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör; e) az „E” fizetési osztályba ea) az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör, eb) a középiskolai végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör; f) az „F” fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör; g) a „G” fizetési osztályba a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör; h) a „H” fizetési osztályba ha) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör, hb) a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat; i) az „I” fizetési osztályba ia) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör, ib) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat (dr.univ.); j) a „J” fizetési osztályba ja) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 119. §-ának (1) bekezdése szerinti tudományos fokozat, illetve 120. §-ának (3) bekezdése szerinti mester (DLA) fokozat, jb) a Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes és levelező tagsága, az akadémiai doktori cím. (2) Az (1) bekezdésben említett iskolai végzettséget, illetve szakképesítést, szakképzettséget a közoktatási, a szakképzési és felsőoktatási törvényekben használt fogalmakkal azonosan kell értelmezni. (3) A miniszter határozza meg az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket, az ezek betöltéséhez az (1) bekezdésben foglaltakat meghaladóan szükséges képesítési és más többletkövetelményeket, az egyes munkakörökhöz kapcsolódó elnevezéseket, továbbá az (1) bekezdés g) és i) pontjával összefüggésben a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelek körét. (4) A miniszter jogszabályban rendelkezhet az (1) és (3) bekezdésben foglaltak alól indokolt esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidőbe mindazon időtartam, amelyet a gyakornoki időnél figyelmen kívül kell hagyni. (5) A miniszter jogszabályban rendelkezhet az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség megszerzése alóli végleges mentesítés szabályairól, továbbá a megszűnt oktatási intézményekben szerzett iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek a fizetési osztályokkal összefüggésben történő minősítéséről.” (4) A Kjt. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „62. § A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési osztályok tizennégy fizetési fokozatot tartalmaznak.” (5) A Kjt. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „63. § (1) A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik. (2) A művészeti területen foglalkoztatottak esetében az „F” fizetési osztály helyett a „G” fizetési osztályba, a „H” fizetési osztály helyett az „I” fizetési osztályba kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény vagy a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény, és a művelődési és közoktatási miniszter által adományozható művészeti és oktatási szakmai díjakról szóló 4/1992. (X. 6.) MKM rendelet vagy a Magyar Köztársaság kiváló művésze, a Magyar Köztársaság érdemes művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj alapításáról szóló 99/1996. (VII. 10.) Korm. rendelet alapján adományozható művészeti díjjal rendelkezik. E rendelkezést kell alkalmazni a korábban hatályos jogszabályok alapján Kossuth-díjban vagy állami-díjban, illetve a jelenleg hatályos jogszabályokban szereplőkkel azonos elnevezésű művészeti díjban vagy kitüntető címben részesült, művészeti területen foglalkoztatott közalkalmazottak besorolásánál is. (3) Nem érinti a 61. § (1) bekezdése szerinti besorolást, ha a munkakör ellátásához az iskolai végzettségen, illetve szakképesítésen, szakképzettségen, doktori címen, tudományos fokozaton, valamint akadémiai tagságon túl egyéb más képesítés is szükséges.” (6) A Kjt. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „66. § (1) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat e törvény 1. számú melléklete határozza meg. (2) Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált illetménye a) egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal, b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik. Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja. (3) A (2) bekezdés szerinti illetménynövekedés mértéke a „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett a) egy további szakképesítés esetén legalább 7%, b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 10%. (4) Azokban az esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit a miniszter állapítja meg. (5) További szakképesítésként a közalkalmazott besorolásánál alapul vettel azonos képzettségi szinten szerzett szakképesítést, szakképzettséget lehet figyelembe venni. (6) Az (5) bekezdés alkalmazása során a képzettségi szintek a következők: a) alsó képzettségi szint az „A” fizetési osztályban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés; b) közép képzettségi szint a „B”, „C” és „D” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés; c) felső képzettségi szint az „E”, „F”, „G”, „H”, „I” és „J” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség. (7) A garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani. (8) A (2)-(4) bekezdésben említett illetményrész azon időszak alatt illeti meg a közalkalmazottat, amely alatt a további szakképesítést alkalmazza. Ez az időszak azonban egy hónapnál rövidebb nem lehet.” (7) A Kjt. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „69. § Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70-74. § szerint illetménypótlékra jogosult. A 70-75. § szerinti illetménypótlék számításának alapja (a továbbiakban: pótlékalap) havi 11 800 forint.” (8) A Kjt. 70. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A pótlék mértéke a) magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetén a pótlékalap kétszáz-háromszáz százaléka, b) vezető beosztású közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszáz százaléka. (3) A pótlék mértékét a (2) bekezdésben foglalt keretek között a miniszter állapítja meg.” (9) A Kjt. 71. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A pótlék mértéke a) munkatársi cím esetén a pótlékalap huszonöt százaléka, b) tanácsosi cím esetén a pótlékalap ötven százaléka, c) főmunkatársi cím esetén a pótlékalap hetvenöt százaléka, d) főtanácsosi cím esetén a pótlékalap száz százaléka. (3) A miniszter által alapított cím esetén a pótlék mértéke nem haladhatja meg a pótlékalap száz százalékát.” (10) A Kjt. 72. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A pótlék mértéke a pótlékalap száz százaléka.” (11) A Kjt. 74. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A pótlék mértéke a) középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap ötven százaléka, b) felsőfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap száz százaléka.” (12) A Kjt. 75. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi rendelkezés megjelölése (1) bekezdésre változik: „(2) A kollektív szerződés a jogszabályban megállapított mértéknél magasabb pótlékot is megállapíthat. (3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha jogszabály az illetménypótlék mértékének alsó és felső határát egyaránt meghatározza, e felső határnál magasabb mértékű illetménypótlékot a kollektív szerződés sem állapíthat meg.” (13) A Kjt. 77. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi rendelkezés megjelölése (2) bekezdésre változik: „(1) A közalkalmazottat a munkáltató - meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok (ide nem értve a helyettesítést) teljesítésének ösztönzésére - meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti.” (14) A Kjt. 85. §-a (7) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Eltérő rendelkezés hiányában, ahol a jogszabály) „h) munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, tizenharmadik havi illetményt, keresetkiegészítést és jutalmat;” (is érteni kell.) Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény módosítása 88. § (1) Az egyes nemzetközi tartozások ellenértékeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló - módosított - 1994. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Ntbsz tv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § (1) Az orosz haditechnikai termékek - az USD, a szállítmány magyar vámkezelése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamának, a Kormány által meghatározott arányban átszámított - forintértéke a központi költségvetésben a) a XL. Nemzetközi elszámolások fejezet bevételeit, b) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet bevételeit, c) a XI. Belügyminisztérium fejezet és a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet kiadásait az a)-b) pontokban szereplő bevételek együttes összegével növeli. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint elszámolandó bevétel és a szállítmányokat terhelő importilleték, valamint általános forgalmi adó fizetési kötelezettségek összege erejéig a Kormány az (1) bekezdés c) pontjában foglalt kiadások fedezetére költségvetési támogatást biztosít. (3) A (2) bekezdés szerinti költségvetési támogatást az 1. § c) pontjában jelölt fejezet(ek) a termékek vámkezeléséhez és az okmányok rendelkezésre állásához igazodó időpontjában, az (1) bekezdésben meghatározott árfolyamon igényelheti(k). Az igénylést és a hozzá tartozó dokumentumokat ellenjegyzésre a Kormányzati Ellenőrzési Irodához be kell nyújtani. (4) A Pénzügyminisztérium a Magyar Államkincstár útján a Kormányzati Ellenőrzési Iroda által ellenjegyzett támogatási igénylést teljesítheti. (5) Az 1. § c) pontjában megjelölt fejezet(ek) a rendelkezésre bocsátott támogatásból azonnal teljesíti(k) az 1. § a) és b) pontokkal kapcsolatos kiadásokat.” (2) Az Ntbsz tv. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az orosz haditechnikai szállítások tárgyévi szállításai ütemezésének megfelelően az áruellenérték és a járulékos költségek elszámolása során utólagosan megnövelje a XIII. Honvédelmi Minisztérium, a XI. Belügyminisztérium, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezetek, illetve a XL. Nemzetközi elszámolások fejezet e törvény 1. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban foglalt előirányzatait.” A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 89. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló - az 1996. évi XI. törvénnyel és az 1996. évi LXXXIII. törvénnyel módosított - 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 49/B. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel növelt vállalkozói bevétel - legfeljebb annak mértékéig - csökkenthető:] „b) a sikeres szakmai vizsgát tett, az a) pontban említett - folyamatosan továbbfoglalkoztatott - szakképző iskolai tanuló, valamint a korábban munkanélküli személy után, alkalmazottkénti foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék összegével; az egyéni vállalkozó a korábban munkanélküli személy esetében akkor járhat el az e pontban foglalt rendelkezés szerint, ha a korábban munkanélküli személy alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül, azonos munkakörben foglalkoztatott más alkalmazott munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli személy az alkalmazását megelőző hat hónapon belül vele nem állt munkaviszonyban;” (2) A Szja tv. 81. §-át követően a következő 81/A. §-sal egészül ki: „81/A. § A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásával, érvényesítésével kapcsolatos feladatokat, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolványnak és a mezőgazdasági őstermelő e törvény szerinti adatainak a nyilvántartását a Magyar Agrárkamara az őstermelő lakóhelye szerint illetékes területi agrárkamarákkal együtt (a továbbiakban: agrárkamara) látja el. Az agrárkamara a mezőgazdasági igazolvány kiadásáról, bevonásáról, adatairól negyedévenként a negyedévet követő hó 20-áig adatot szolgáltat az adóhatóságnak. A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításához és a nyilvántartáshoz a magánszemély az e törvény által meghatározott adatokat, valamint az adóazonosító jelét megadja és igazolja, amelyeket az agrárkamara az igazolvány kiállításához, továbbá törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez felhasznál. Az agrárkamara a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal összefüggő, előzőekben meghatározott feladatait - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóhatóságra vonatkozó rendelkezése szerint látja el.” (3) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról rendelkező 1996. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szja tvm.) 63. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az Szja tv. 46. §-ának az e törvény 28. §-ával megállapított (9) bekezdése rendelkezésétől eltérően nem kell adóelőleget levonni az 1997. június 30-áig az Szja tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékek ellenértékeként kifizetett összegből. Egyebekben e kifizetésekre a nem kifizetőtől származó bevételre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” (4) Az Szja tvm. 63. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Az Szja. tv. 50. § (1) bekezdés a) pontja 1. alpontjának rendelkezését 1997. évben nem kell alkalmazni az 1997. január 1-je előtt hatályos rendelkezések szerint mezőgazdasági kistermelőknek minősülő magánszemélyek esetében.” A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítása 90. § (1) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: média tv.) 144. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió tekintetében a reklámidő korlátozására vonatkozó szabályok 1997. szeptember 1-jéig, a műsorszámok támogatására vonatkozó szabályok 1996. december 31-ig nem alkalmazhatók.” (2) A média tv. 144. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik: „(3) A 84. § (2) bekezdése 1997. január 1-jétől 1997. december 31-ig a következők szerint alkalmazandó: A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzemben tartási díj negyven százaléka a Magyar Televízió Részvénytársaságot, huszonnyolc százaléka a Magyar Rádió Részvénytársaságot, huszonnégy százaléka a Duna Televízió Részvénytársaságot illeti - a tulajdonos közalapítványon keresztül történő folyósítással -, egy százaléka a Testület, egy százaléka - egymást közt egyenlő arányban - a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány működési költségeinek fedezetére, hat százaléka a közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál.” VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 91. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 1997. január 1-jén lép hatályba. (2) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény e törvény 71. §-ával megállapított rendelkezései 1997. május 1-jén, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) e törvény 87. §-ával megállapított rendelkezései pedig 1997. február 1-jén lépnek hatályba. (3) Az e törvény 40. §-a, 64. §-ának (8) bekezdése, 65. §-a, az e törvény 75. §-ával megállapított, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 9/A. §-a, a 78. §-ának (13) bekezdésével megállapított, az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXVIII. törvény 60. §-ának (3)-(5) bekezdései és az e törvény 86. §-ával megállapított, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 33. §-ának (1) bekezdése 1997. február 15. napján lépnek hatályba. (4) Ahol jogszabály az illetménypótlék, tiszteletdíj vagy egyéb juttatás alapjaként az „A1” fizetési fokozat illetményét határozza meg, azon 1997. február 1-jétől 11 800 forintot kell érteni. (5) A Kjt.-nek az e törvény 87. §-ával megállapított rendelkezései hatálybalépésének időpontjától, a Kjt. melléklete helyébe e törvény 13. és 14. számú mellékletei lépnek, és 1., 2. számú melléklet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényhez megjelölést kapnak. (6) A közalkalmazottat e törvény 87. §-ának hatálybalépését követő 15 napon belül újra be kell sorolni. A besorolás következtében a közalkalmazott illetménye nem csökkenhet. (7) A Kjt. alapján járó illetményemelés megállapítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az összeget, amelyet a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott kötelező óraszáma - a közoktatásról szóló törvény rendelkezése miatti - megemelésének ellentételezésére kapott, feltéve, hogy az emelés időpontjától még öt év nem telt el. (8) Az e törvény 87. §-ának hatálybalépése előtt „F” vagy „G” fizetési osztályba sorolt közalkalmazott havi illetményét, e törvény 87. §-ának hatálybalépése időpontjától legalább a Kjt. 2. számú melléklete szerinti mértékben kell meghatározni. Ha a Kjt. 66. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával a közalkalmazott havi illetményének garantált összege a 2. számú melléklet szerinti illetmény összegét meghaladja, a garantált illetmény megállapítására a Kjt. 66. §-a (1)-(3) bekezdésének rendelkezései az irányadók. (9) A bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény 1. számú melléklete helyébe e törvény 15. számú melléklete lép. 92. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: 1. az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 33. §-a (1) bekezdésének g) pontja, továbbá a 37. és 38. §-a, 2. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - módosított - 1993. évi III. törvény 31. §-ának a) pontja és a 115/A. § (5) bekezdése, 3. a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 112. §-ának (2) bekezdése, 4. a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 9. §-ának (3) bekezdése és 18. §-ának (2) bekezdése, 5. a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról rendelkező 1995. évi CXVI. törvény 11. §-a. (2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról rendelkező 1996. évi X. törvény 14. §-ának (1) bekezdésében foglalt hatálybalépés időpontja „1997. január 1-jén”-ről „1998. január 1-jén”-re módosul. (3) A törvény 87. §-ának hatálybalépésével egyidejűleg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról intézkedő 1996. évi XXVIII. törvény 31. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti. 93. § A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: média tv.) 79. §-ának (2) bekezdésében megjelölt üzemben tartási díj összege havonta 530 forint. A média tv. 32. §-ának (1) bekezdése alapján elkészülő, és az Országos Rádió és Televízió Testület 1997. évi költségvetéséről szóló, külön törvény hatálybalépéséig a Testület jogosult a Műsorszolgáltatási Alapba valamennyi jogcímen befolyó üzemben tartási díj 1%-ának megfelelő összeget saját költségvetési céljaira felhasználni. A külön törvény hatálybalépéséig havonta - az egész évre számított teljes díjbevétel négy százalékos hányadának - legfeljebb három százaléka használható fel. 94. § A központi költségvetés rendes bevételét képezi a vámbiztosíték bevételi számla mindenkori egyenlege. 95. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény eredményes végrehajtása érdekében az Országgyűlés felmenti az Állami Bankfelügyeletet az 1995-96. költségvetési gazdálkodási évet érintően a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény 15. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény végrehajtására kiadott 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet 91. §-ának (2)-(3) bekezdésében meghatározottak teljesítése alól. 96. § A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 2. §-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 1997. december 31-ig a) árubeszerzés esetén: 12 millió forint, b) építési beruházás esetén: 24 millió forint, c) építési műszaki terv készítése esetén: 6 millió forint, d) szolgáltatás megrendelése esetén: 6 millió forint, e) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint. 97. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) rendeletben szabályozza az agrárgazdasági célokhoz nyújtandó támogatás folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának szabályait, b) rendeletben szabályozza a KSH METJ 91, 92, 93, 94 termékfőcsoportba tartozó mezőgazdasági termékek előállításához a külterületi szántó, kert, gyümölcsös, gyep, halastó és erdő művelési ágakban, a mezőgazdasági felhasználó részére hektáronként, a szarvasmarha tenyésztéséhez a tehén éves átlaglétszámára vetítve a gázolaj fogyasztási adótartalma 85%-ának visszatérítését, a visszatérítés feltételeit és szabályait: 1. szántó művelési ágban 90 liter/ha, 2. kert, gyümölcsös, szőlő művelési ágban 200 liter/ha, 3. gyep művelési ágban 12 liter/ha, 4. halastó 55 liter/ha, 5. erdőműveléshez 90 liter/ha, 6. szarvasmarha ágazatban 85 liter/db mértékig terjedően, c) a gazdálkodó szervezetek egyedi termelési támogatásának 1997. évi felhasználási szabályait rendeletben állapítsa meg, d) az értékpapírok hozamszámításának és közzétételének módját rendeletben meghatározza, e) a fejlesztési célú állami támogatások összehangolása és a területi kiegyenlítés követelményének erősítése érdekében a fejezeti kezelésű támogatási célprogramok, illetve célelőirányzatok, továbbá az elkülönített állami pénzalapok, valamint a 20. § (1) bekezdés f) pontjában szereplő önkormányzati kiegyenlítést szolgáló támogatás feltételrendszerét, pályázati, eljárási, finanszírozási, ellenőrzési és információs rendszerét rendeletben szabályozza. (2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter és a pénzügyminiszter, hogy mérje fel a helyi önkormányzatok által fenntartott bölcsődékben ellátottak számát, és figyelemmel a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím, 19. kiemelt előirányzat összegére, állapítsa meg az egy ellátottra jutó normatív állami hozzájárulás mértékét és ezt, valamint az önkormányzatokat e jogcímen megillető támogatás összegét a 19. § (2) bekezdése szerinti rendeletben hirdesse ki. (3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy a) a pénzügyminiszterrel és az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az exporttámogatás feltételeit és mértékeit, b) rendeletben szabályozza az a) pontban nem említett agrártámogatások feltételeit és mértékeit. (4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1991. július 1-je előtti rendszeréből származó állami kötelezettségek rendezéséről szóló 5/1996. (I. 26.) PM rendeletben foglalt járadékok emelésének mértékét rendeletben határozza meg. 98. § A Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a lágymányosi egyetemfejlesztési feladatokról - az 1998. évi költségvetési törvényjavaslat részeként - beruházási javaslatot nyújtson be a kiemelt jelentőségű beruházásokra vonatkozó rendelkezések szerint. 99. § Az e törvény 55., 56. és 58. §-ai tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 14. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 1. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez Millió forintban Elő- Ki- Elő- KIADÁSOK Cím-szám Alcím-szám irány-zat cso-port-szám emelt elő-irány-zat-szám Cím-név Alcím-név irány-zat cso-port-név Kiemelt előirányzat neve 1997. évirendeselőirányzat 1997. évi rendkívülielőirányzat I. ORSZÁGGYŰLÉS 1 Országgyűlés Hivatala 1 Képviselő-testület 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 638,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 516,4 3 Dologi kiadások 372,3 2 Országgyűlés hivatali szervei 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 634,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 270,8 3 Dologi kiadások 839,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 13,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 255,5 2 Felújítás 349,0 3 Országgyűlési Könyvtár 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 95,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 41,0 3 Dologi kiadások 64,4 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 19,0 2 Felújítás 0,5 4 Közbeszerzések Tanácsa 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 34,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 15,3 3 Dologi kiadások 35,8 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 10,0 5 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Megalakuló országgyűlési bizottságok kiadásai 38,0 2 Törvényhozás szakmai feltételeinek korszerűsítése 12,0 3 Alkotmányozással kapcsolatos kiadások 40,0 4 ÉAK Központ kiadásai 6,0 5 Könyvtár szakmai műhelyének létrehozása 10,0 6 Minősített ajánlattevők jegyzékének elkészítése 20,0 7 Az Országgyűlés Gyorsíró Irodájának technikai felszerelése 20,0 1-5. cím összesen: 4 635,9 714,0 6 Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek működésének támogatása 70,0 7 Pártok támogatása 1 Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása 1 FIDESZ-Magyar Polgári Párt 159,3 2 Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt 182,3 3 Kereszténydemokrata Néppárt 159,4 4 Magyar Demokrata Fórum 219,8 5 Magyar Szocialista Párt 492,5 6 Szabad Demokraták Szövetsége 322,3 2 Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása 2 Munkáspárt 41,1 5 Köztársaság Párt 32,7 6 Magyar Igazság és Élet Pártja 20,4 7 Agrárszövetség 27,0 8 Társadalmi szervezetek támogatása 1 Társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatása 258,5 2 Fogyatékosokat képviselő és segítő szervezetek támogatása 1 Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetesége 44,5 2 Hallássérültek Országos Szövetsége 88,0 3 Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége 77,0 4 Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 104,0 3 Társadalmi szervezetek címzett támogatása 1 Magyar Vöröskereszt támogatása 321,0 2 Magyarok Világszövetségének támogatása 162,6 4 MTESZ támogatása 85,0 5 TIT intézmények támogatása 65,6 6 Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága támogatása 30,0 7 Magyar Máltai Szeretetszolgálat 125,0 9 Országos kisebbségi önkormányzatok támogatása 1 Bolgár Országos Önkormányzat 10,0 2 Görög Országos Önkormányzat 10,0 3 Magyarországi Horvátok Országos Önkormányzata 32,0 4 Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 63,2 5 Magyarországi Románok Országos Önkormányzata 16,0 6 Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat 96,0 7 Országos Lengyel Önkormányzat 10,0 8 Országos Örmény Önkormányzat 10,0 9 Országos Szlovák Önkormányzat 32,0 10 Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat 12,0 11 Szerb Országos Önkormányzat 15,0 10 Magyar Rádió Közalapítvány támogatása 1 Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire 1 873,3 2 Magyar Rádió Rt. művészeti együtteseinek támogatására 408,0 11 Magyar Televízió Közalapítvány támogatása 1 Magyar Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire 783,1 12 Hungária Televízió Közalapítvány 1 Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire 806,2 6-12. cím összesen: 7 264,8 I. fejezet kiadásai összesen: 11 900,7 714,0 II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG 1 Köztársasági Elnöki Hivatal 1 Köztársasági Elnöki Hivatal 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 73,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 31,1 3 Dologi kiadások 34,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 61,0 2 Köztársasági Elnök Katonai Irodája 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,6 3 Dologi kiadások 4,4 2 Fejezeti kezelésű előirányzatok 2 Célelőirányzatok 1 Állami kitüntetések 86,0 II. fejezet kiadásai összesen: 292,0 III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 1 Alkotmánybíróság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 181,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 79,7 3 Dologi kiadások 135,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 10,0 2 Felújítás 5,0 4 Egyéb központi beruházás 47,0 III. fejezet kiadásai összesen: 396,4 62,0 IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA 1 Országgyűlési Biztos Hivatala 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 206,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 87,0 3 Dologi kiadások 110,9 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 15,0 2 Fejezeti kezelésű előirányzatok 3 Fejezeti tartalék 25,0 IV. fejezet kiadásai összesen: 429,1 15,0 V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK 1 Állami Számvevőszék 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 730,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 312,9 3 Dologi kiadások 212,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,4 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 23,5 2 Felújítás 15,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0 4 Egyéb központi beruházás 80,0 2 Továbbképzési Intézet és Üdülő 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 16,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 7,1 3 Dologi kiadások 23,1 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 1,0 2 Felújítás 3,0 V. fejezet kiadásai összesen: 1 305,4 124,5 VI. LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG 1 Legfelsőbb Bíróság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 545,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 235,6 3 Dologi kiadások 120,3 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 16,0 2 Felújítás 60,0 4 Egyéb központi beruházás 290,0 VI. fejezet kiadásai összesen: 901,7 366,0 VII. BÍRÓSÁGOK 1 Bíróságok 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 9 599,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 4 152,0 3 Dologi kiadások 2 010,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 35,3 2 Felújítás 253,5 4 Egyéb központi beruházás 555,0 2 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Gyermektartásdíjak állami megelőlegezése 140,0 3 Ágazati célfeladatok 1 Büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás 100,0 VII. fejezet kiadásai összesen: 16 012,8 843,8 VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE 1 Ügyészségek 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 4 341,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 851,0 3 Dologi kiadások 537,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 30,5 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 71,0 2 Felújítás 75,0 4 Egyéb központi beruházás 350,0 2 Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 44,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 19,3 3 Dologi kiadások 6,0 VIII. fejezet kiadásai összesen: 6 830,0 496,0 X. MINISZTERELNÖKSÉG 1 Miniszterelnöki Hivatal 1 Miniszterelnöki Hivatal igazgatás 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 465,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 201,7 3 Dologi kiadások 91,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 65,9 2 Miniszterelnöki Hivatal Ellátó Szolgálata 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 201,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 86,1 3 Dologi kiadások 677,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,7 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 58,1 2 Felújítás 101,0 4 Egyéb központi beruházás 150,0 2 Magyar Közigazgatási Intézet 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 39,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 14,4 3 Dologi kiadások 16,6 3 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 45,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 19,1 3 Dologi kiadások 54,2 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 4,2 5 Határon Túli Magyarok Hivatala 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 97,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 37,5 3 Dologi kiadások 93,3 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 11,7 6 Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Titkársága 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 13,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 5,4 3 Dologi kiadások 13,7 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 0,5 7 Fejezeti kezelésű előirányzatok 2 Célelőirányzatok 1 Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítványa támogatása 395,0 2 Új Kézfogás Közalapítvány támogatása 310,0 3 Első Közép- és Kelet-Európai Együttműködés Alapítvány támogatása 233,0 4 Illyés Közalapítvány támogatása 460,0 5 Teleki László Alapítvány támogatása 71,0 6 Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret 50,0 8 Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány támogatása 55,0 9 Politikatörténeti Alapítvány támogatása 65,0 10 Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása 170,0 11 Művészeti díjak 18,3 12 Svéd-Magyar Európa tanulmányok képzési program 20,0 13 Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány támogatása 5,0 14 Modernizációs és Integrációs Program támogatása 153,0 16 Gyermek- és ifjúsági alapprogramok támogatása 365,0 17 X-400-as rendszer üzemeltetése 60,0 18 Balatoni kutatások támogatása 125,0 19 Civicus világkonferencia támogatása 15,0 20 Youth for Europe program 80,0 21 Két- és többoldalú nemzetközi szerződések alapján szervezett nemzetközi ifjúsági csereprogramok 112,0 26 „Magyarország 2000” tanácskozás 25,0 3 Egyházak támogatása 1 Egyházi alapintézmények működése, felújítása, beruházás, fejlesztés 2 350,0 2 Egyházi szociális intézmények felújítása, fejlesztése, beruházás 180,0 3 Egyházi személyek járulékfizetése 250,0 4 Egyházi nyugdíjalapok támogatása 170,0 5 Budapesti Szent István Bazilika rekonstrukciója 150,0 6 Budapesti Rózsák terei katolikus templom rekonstrukciója 50,0 7 Pannonhalma rekonstrukciója 100,0 8 Budapest Központi Szeminárium Papnevelde utca 7. sz. épület felújítása 60,0 9 Szegedi Ferences Rendház, hajléktalanok gondozására épület kialakítása 25,0 10 Tihanyi Apátság rekonstrukciója 50,0 11 Bethesda Református Kórház rekonstrukciója 90,0 12 Budapest Kálvin tér 8. Református Közegyház és Zsinati Levéltár rekonstrukciója 20,0 13 Debreceni Református Nagytemplom rekonstrukciója 10,0 14 Veszprémi Református Egyházi Központ kiépítése 25,0 15 Révfülöpi Evangélikus Oktatási Központ építésének folytatása 30,0 16 Dohány utcai Zsinagóga rekonstrukciója 120,0 17 Ortodox Izraelita Hitközség Kazinczy utcai templom rekonstrukciója 80,0 18 Szegedi Szerb Ortodox Templom rekonstrukciója, Thököliánum belső renoválása 10,0 19 Magyar Ortodox Egyház Petőfi téri, miskolci és karcagi templomainak rekonstrukciója 15,0 20 Magyarországi Román Ortodox Egyház gyulai templom és Holló u. 8. sz. ingatlan felújítása, Gozsdu síremlék 10,0 21 HIT Gyülekezete közösségi ház építése 20,0 22 Magyar Bolgár Ortodox Egyház Szt. Cirill és Metod Bolgár Ortodox Templom freskóinak kivitelezése, egyházközségi iroda kialakítása 5,0 23 Határainkon túl élő magyarok számára épülő templom és kulturális centrum építésére 10,0 4 Beruházási célprogramok 1 Központi kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése 550,0 2 Kormányzati távközlési célprogram 296,0 5 Fejezeti tartalék 185,1 8 Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok 1 Nemzetbiztonsági Hivatal 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 289,4 3,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 544,1 1,6 3 Dologi kiadások 483,7 13,5 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 45,4 2 Felújítás 37,5 4 Egyéb központi beruházás 350,0 5 Lakástámogatás 25,0 2 Információs Hivatal 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 812,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 342,9 3 Dologi kiadások 1 185,4 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 38,4 2 Felújítás 8,1 4 Egyéb beruházás 180,0 5 Lakástámogatás 16,5 3 Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 456,3 25,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 614,6 10,5 3 Dologi kiadások 670,2 6,1 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 216,9 2 Felújítás 37,5 4 Egyéb központi beruházás 690,5 5 Lakástámogatás 30,0 9 Kormányzati Ellenőrzési Iroda 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 112,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 49,5 3 Dologi kiadások 38,5 2 Felhalmozási kiadások 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 7,2 10 Tartalékok 1 Költségvetés általános tartaléka 12 850,0 2 Céltartalék 1 Bérpolitikai keret 950,0 4 Külszolgálat 1 100,0 11 Kormányzati rendkívüli kiadások 1 Egyházi ingatlanok visszaadása 4 000,0 2 Egyházi nemzetközi rendezvények támogatása 150,0 8 Speciális eszközök bérleti díja 2 239,3 11 Egyéb rendkívüli kiadások 7 500,0 12 Gyermek- és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 2,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,9 3 Dologi kiadások 2,0 13 MOBILITÁS szolgálat 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 12,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,4 3 Dologi kiadások 7,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,0 X. fejezet kiadásai összesen: 26 367,2 22 011,2 XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM 1 Belügyminisztérium igazgatása 1 Belügyminisztérium központi igazgatása 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 916,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 379,8 3 Dologi kiadások 586,6 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 101,4 2 Felújítás 140,2 2 Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 174,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 70,8 3 Dologi kiadások 37,8 2 Fővárosi és megyei Közigazgatási Hivatalok 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 120,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 461,6 3 Dologi kiadások 384,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 48,3 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 2,7 2 Felújítás 0,7 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 0,8 5 Lakástámogatás 10,0 3 Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 2 146,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 884,2 3 Dologi kiadások 720,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 16,5 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 381,6 2 Felújítás 50,8 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0 5 Lakástámogatás 19,0 4 Menekültügyi és Migrációs Hivatal és szervei 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 188,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 78,5 3 Dologi kiadások 353,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 247,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 3,3 2 Felújítás 3,6 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 25,0 5 Rendőrség 1 Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 2 906,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 226,3 3 Dologi kiadások 2 150,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 125,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 1 561,5 2 Felújítás 332,8 5 Lakástámogatás 191,0 2 Budapesti Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 6 383,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 693,8 3 Dologi kiadások 2 978,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 518,6 2 Felújítás 113,0 5 Lakástámogatás 60,0 4 Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 970,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 409,5 3 Dologi kiadások 290,7 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 6,0 2 Felújítás 6,0 5 Lakástámogatás 8,0 5 Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 228,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 518,5 3 Dologi kiadások 363,2 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 7,5 2 Felújítás 13,0 5 Lakástámogatás 12,0 6 Békés Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 918,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 387,6 3 Dologi kiadások 328,2 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 5,5 2 Felújítás 7,0 5 Lakástámogatás 8,0 7 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 562,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 659,3 3 Dologi kiadások 575,5 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 12,5 2 Felújítás 46,0 5 Lakástámogatás 13,0 8 Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 901,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 380,6 3 Dologi kiadások 295,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 4,5 2 Felújítás 14,0 5 Lakástámogatás 11,0 9 Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 912,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 385,1 3 Dologi kiadások 298,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 5,0 2 Felújítás 7,0 5 Lakástámogatás 8,0 10 Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 847,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 357,4 3 Dologi kiadások 308,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 5,5 2 Felújítás 5,0 5 Lakástámogatás 8,0 11 Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 094,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 462,0 3 Dologi kiadások 356,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 8,5 2 Felújítás 6,0 5 Lakástámogatás 9,0 12 Heves Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 660,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 278,9 3 Dologi kiadások 223,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 4,0 2 Felújítás 4,0 5 Lakástámogatás 6,0 13 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 910,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 384,0 3 Dologi kiadások 308,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 5,0 2 Felújítás 4,0 5 Lakástámogatás 4,0 14 Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 703,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 297,0 3 Dologi kiadások 235,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,1 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 4,5 2 Felújítás 5,0 5 Lakástámogatás 6,0 15 Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 598,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 252,4 3 Dologi kiadások 189,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 5,0 2 Felújítás 4,0 5 Lakástámogatás 6,0 16 Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 807,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 762,8 3 Dologi kiadások 703,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 14,0 2 Felújítás 120,0 5 Lakástámogatás 12,0 17 Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 931,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 393,0 3 Dologi kiadások 400,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 7,5 2 Felújítás 8,0 5 Lakástámogatás 7,0 18 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 059,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 447,2 3 Dologi kiadások 300,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,1 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 9,5 2 Felújítás 10,0 5 Lakástámogatás 7,0 19 Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 745,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 314,5 3 Dologi kiadások 235,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 6,0 2 Felújítás 4,0 5 Lakástámogatás 6,0 20 Vas Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 702,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 296,6 3 Dologi kiadások 250,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 6,5 2 Felújítás 4,0 5 Lakástámogatás 7,0 21 Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 824,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 348,0 3 Dologi kiadások 256,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,7 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 7,5 2 Felújítás 5,0 5 Lakástámogatás 8,0 22 Zala Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 718,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 303,0 3 Dologi kiadások 240,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 5,0 2 Felújítás 10,0 5 Lakástámogatás 8,0 23 Készenléti Rendőrség 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 3 368,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 421,6 3 Dologi kiadások 1 985,2 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 88,0 2 Felújítás 116,3 5 Lakástámogatás 15,0 24 Köztársasági Őrezred 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 002,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 423,0 3 Dologi kiadások 229,5 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 35,0 2 Felújítás 12,0 25 Híradástechnikai Szolgálat 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 243,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 102,6 3 Dologi kiadások 1 219,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 3,0 2 Felújítás 4,0 6 Határőrség 1 Határőrség Országos Parancsnokság és szervei 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 349,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 484,7 3 Dologi kiadások 1 127,4 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 588,2 2 Felújítás 621,8 4 Egyéb központi beruházás 443,2 5 Lakástámogatás 103,0 2 Határőr igazgatóságok 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 6 378,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 616,2 3 Dologi kiadások 2 755,1 3 Körmendi Határrendészképző Szakiskola 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 218,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 95,4 3 Dologi kiadások 54,8 7 Tűzoltóság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 075,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 372,7 3 Dologi kiadások 415,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,6 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 191,7 2 Felújítás 45,2 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,1 4 Egyéb beruházás 373,7 5 Lakástámogatás 22,4 8 Polgári Védelem 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 754,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 324,3 3 Dologi kiadások 529,3 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 40,0 2 Felújítás 51,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 5,0 5 Lakástámogatás 17,0 9 BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 177,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 73,2 3 Dologi kiadások 94,2 2 Felhalmozási kiadások 2 Felújítás 6,8 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 15,0 4 Egyéb központi beruházás 100,0 5 Lakástámogatás 2,6 10 BM Művelődési Központ 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 113,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 47,0 3 Dologi kiadások 83,8 11 Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 204,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 85,0 3 Dologi kiadások 141,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 31,2 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 24,0 2 Felújítás 8,3 12 Rendvédelmi Főiskola 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 545,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 242,0 3 Dologi kiadások 169,0 2 Felhalmozási kiadások 2 Felújítás 10,8 5 Lakástámogatás 3,0 13 BM Központi Kórház és intézményei 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 846,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 371,2 3 Dologi kiadások 766,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 17,6 2 Felújítás 22,5 14 Központi Gazdasági Háttérintézmények 1 Központi Gazdasági Főigazgatóság és részben önálló szervei 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 997,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 405,2 3 Dologi kiadások 986,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,5 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 47,3 2 Felújítás 129,8 5 Lakástámogatás 57,0 2 BM Kiadó 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 28,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 9,6 3 Dologi kiadások 21,2 15 Központi Beszerző Iroda 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 107,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 43,0 3 Dologi kiadások 48,1 2 Felhalmozási kiadások 2 Felújítás 15,8 16 Adatfeldolgozó Hivatal 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 446,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 195,8 3 Dologi kiadások 1 197,2 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 125,7 2 Felújítás 0,9 19 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 143,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 61,9 3 Dologi kiadások 44,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 29,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 65,0 4 Egyéb központi beruházás 4 573,1 5 Lakástámogatás 46,0 6 Lakásépítés 350,0 2 Ágazati célfeladatok 1 Gépjármű-korszerűsítési program 90,0 2 Állami és nemzeti ünnepek központi lebonyolításának kiadásai 45,0 3 Országos Bűnmegelőzési Tanács működési kiadásai 15,0 4 Központi épület rekonstrukció járulékos feladataira 50,0 5 Schengeni egyezményből és más nemzetközi kapcsolatokból adódó feladatokra 40,0 6 Önkéntes tűzoltóegyesületek támogatása 400,0 7 Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata technikai feltételeire 20,0 8 NATO Békepartnerségi Program (Polgári Védelem feladatai) 19,0 9 Világbanki hitelből megvalósuló beszerzések áfa vonzata 258,0 11 Nukleárisbaleset-elhárítási Kormánybizottság feladatai 40,0 12 Katonai Szabványügyi Műszaki Bizottság katonai szabványügyi munka, rendvédelmi szolgálatok eszközrendszeresítése 4,5 13 Közigazgatási szakvizsgáztatás megkezdésének működési feltétele 30,0 14 BM és felügyelete alá tartozó szervek pénzügyi-gazdálkodási rendszerének fejlesztése 50,0 16 Iratfelülvizsgáló Bizottság működési költsége 35,0 17 Hivatásos állomány életbiztosítása 72,0 18 Területi közigazgatási reform feladatai 72,5 19 Nemzetközi követelményeknek megfelelő okmánycsalád bevezetése 83,0 20 1997. évben átadásra kerülő határátkelőhelyek működési költsége 136,0 21 Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok miniszteri jutalmazása, hősi halottakkal kapcsolatos szociális és kegyeleti kiadásai 32,0 22 A létszámában és technikai, dologi ellátásban lényegesen elmaradó megyei rendőr-főkapitányságok létszám- és dologi kiadásai 701,0 3 Társadalmi önszerveződések támogatása 2 Rendőr és Határőr SE támogatása 12,0 3 Szakszervezetek támogatása 5,0 4 Magyar Rendészeti Sportszövetség támogatása 10,0 5 Szabadságharcosokért Alapítvány 13,0 6 Nemzeti Panteon Alapítvány 30,0 22 Országos Testnevelési és Sporthivatal 1 Országos Testnevelési és Sporthivatal Igazgatása 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 301,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 127,2 3 Dologi kiadások 104,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,5 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 2,5 2 Felújítás 6,0 4 Egyéb központi beruházás 2,4 3 Központi sportintézmények és sportlétesítmények 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 738,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 311,5 3 Dologi kiadások 1 180,4 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 1,1 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 24,7 2 Felújítás 103,7 4 Egyéb központi beruházás 837,6 4 MTK Sportlétesítményeket Ellátó Intézmény 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 30,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 13,6 3 Dologi kiadások 53,6 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 3,8 2 Felújítás 3,1 5 OTSH kezelésű előirányzatok 2 Felhalmozási kiadások 2 Felújítás 2,9 4 Egyéb központi beruházás 10,0 4 OTSH kezelésű szakmai előirányzatok 1 Verseny és élsport 750,2 2 Utánpótlásnevelés, diáksport 199,7 3 Szabadidősport 20,0 4 Sporttudomány 8,0 5 Magyar Olimpiai Bizottság 100,0 7 Egyéb ágazati szakmai célfeladatok 82,9 8 Universiade 30,0 9 UTE támogatása 135,0 6 Sporttámogatási célelőirányzatok 1 Versenysport-szervezetek normatív támogatása 136,2 2 Diáksport-szervezetek normatív támogatása 25,5 3 Szabadidő- és speciális sportszervezetek normatív támogatása 8,5 4 Labdarúgás sportág támogatása 12,3 5 Létesítményre pályázati támogatás 28,4 6 Működésre pályázati támogatás 22,6 7 Eseményre pályázati támogatás 13,2 8 Egyéb célra pályázati támogatás 8,8 9 Mező Ferenc Alapítvány támogatása 50,0 10 Működési kiadások 11,1 11 Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány támogatása 250,0 12 Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életért Közalapítvány támogatása 75,0 1-22. cím összesen: 103 154,9 13 896,0 23 Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai 1 Normatív hozzájárulások 1 Települési, igazgatási, kommunális és sportfeladatokhoz 3 268,3 2 Üdülőhelyi feladatokhoz 2 813,3 3 Szociális és gyermekjóléti feladatokhoz 57 315,2 4 Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokhoz 6 647,0 5 Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátáshoz 9 729,6 6 Nappali szociális intézményi ellátáshoz 1 697,0 7 Hajléktalanok átmeneti intézményeire 428,9 8 Fogyatékosok ápoló-, gondozóotthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátása 7 257,0 9 Óvodai neveléshez 22 046,1 10 Iskolai oktatáshoz az 1-6. évfolyamokon 44 235,9 11 Iskolai oktatáshoz a 7-8. évfolyamokon 15 441,8 12 Iskolai oktatáshoz a 9-10. évfolyamokon 17 068,4 13 Iskolai oktatáshoz a 11-13. évfolyamokon 17 550,3 14 Iskolai szakképzéshez 6 538,4 15 Kollégiumi, externátusi ellátáshoz 8 541,6 16 Különleges gondozás keretében nyújtott ellátáshoz 5 148,4 17 Alapfokú művészetoktatáshoz 4 015,4 18 Egyéb közoktatási hozzájárulásokhoz 22 708,0 19 Bölcsődei ellátáshoz 1 800,0 20 Közművelődési feladatokhoz 1 642,8 2 Helyi önkormányzatok színházi támogatása 1 Épületműködtetés támogatása 2 829,6 2 Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás 1 178,0 3 Bábszínházak művészeti munkájának támogatása 80,0 4 Színházak pályázati támogatása 250,0 3 Címzett és céltámogatások 39 000,0 4 Központosított előirányzatok 1 Lakossági közműfejlesztés támogatása 2 500,0 2 Határátkelőhelyek fenntartásának, valamint határnyiladék tisztításának támogatása 150,0 3 Körjegyzőség támogatása 600,0 4 Települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása 230,0 5 Pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálatainak támogatása 840,0 6 Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása 3 000,0 7 Rendszeres gyermekvédelmi támogatás tartaléka 4 000,0 8 Gyermeknevelési támogatás 7 000,0 9 Helyi önkormányzati hivatásos zenekarok és énekkarok támogatása 200,0 10 Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása 300,0 11 Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása 100,0 12 Szakmai fejlesztések támogatása 1 600,0 13 Pedagógus szakvizsga és továbbképzés 3 400,0 14 Körzeti, térségi feladatok támogatása 3 200,0 15 Pedagógusok szakkönyvvásárlásának támogatása 1 700,0 16 Tankönyvvásárlás támogatása 1 300,0 17 Érettségiztetés, szakvizsgáztatás támogatása 300,0 18 Gyermek- és ifjúsági feladatok 115,0 19 Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz 3 500,0 20 Közgyógyellátás 2 530,0 5 Működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása 1 Vis maior esetében támogatás 500,0 2 Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása 5 000,0 3 Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatása 500,0 6 Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása 8 768,0 7 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás 8 000,0 8 Kiegészítő hozzájárulás a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai, iskolai neveléséhez és oktatásához, továbbá a két tanítási nyelvű középiskolai oktatáshoz 3 246,8 23. cím összesen: 307 870,8 53 940,0 XI. fejezet kiadásai összesen: 411 025,7 67 836,0 XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1 Földművelésügyi Minisztérium igazgatása 1 FM központi igazgatása 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 829,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 353,5 3 Dologi kiadások 451,2 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 20,0 2 Felújítás 50,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 57,0 4 Egyéb központi beruházás 150,0 2 Jóléti intézmények 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 16,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 7,3 3 Dologi kiadások 27,4 2 Szakigazgatási intézmények 1 Költségvetési Iroda 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 365,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 164,6 3 Dologi kiadások 198,5 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 25,0 2 Felújítás 10,0 4 Egyéb központi beruházás 14,0 2 Állat-egészségügyi, élelmiszer-ellenőrzési szakigazgatási intézmények 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 3 364,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 456,3 3 Dologi kiadások 2 019,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 47,9 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 349,6 2 Felújítás 180,0 4 Egyéb központi beruházás 95,0 3 Növény-egészségügyi szakigazgatási intézmények 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 331,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 554,2 3 Dologi kiadások 960,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 226,0 2 Felújítás 130,0 4 Egyéb központi beruházás 64,0 4 Földművelésügyi szakigazgatási intézmények 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 389,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 160,2 3 Dologi kiadások 245,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 20,0 2 Felújítás 10,0 4 Egyéb központi beruházás 10,0 5 Erdészeti szakigazgatási intézmények 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 629,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 247,9 3 Dologi kiadások 188,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,1 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 40,0 2 Felújítás 20,0 4 Egyéb központi beruházás 30,0 3 Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 3 370,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 428,3 3 Dologi kiadások 1 195,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,2 6 Kamatfizetések 5,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 30,0 2 Felújítás 90,0 4 Egyéb központi beruházás 100,0 4 Mezőgazdasági minősítés és törzstenyészet-fenntartás intézményei [LÁBJEGYZET_2] 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 044,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 431,3 3 Dologi kiadások 998,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,1 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 30,0 2 Felújítás 40,0 4 Egyéb központi beruházás 40,0 5 Kárpótlási hivatalok 1 Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 807,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 327,0 3 Dologi kiadások 624,9 6 Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei [LÁBJEGYZET_3] 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 751,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 316,1 3 Dologi kiadások 793,9 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 8,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 19,2 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 50,0 2 Felújítás 120,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 0,5 4 Egyéb központi beruházás 170,0 7 Közművelődési intézmények 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 106,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 42,7 3 Dologi kiadások 88,6 2 Felhalmozási kiadások 2 Felújítás 20,0 8 Agrárkutató intézetek 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 910,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 369,7 3 Dologi kiadások 680,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 38,3 6 Kamatfizetések 2,1 2 Felhalmozási kiadások 2 Felújítás 63,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0 4 Egyéb központi beruházás 82,0 9 FM kiemelt sportlétesítmények 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 85,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 36,8 3 Dologi kiadások 171,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 55,3 6 Kamatfizetések 0,2 2 Felhalmozási kiadások 2 Felújítás 50,0 4 Egyéb központi beruházás 245,0 10 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 170,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 68,0 3 Dologi kiadások 212,7 2 Ágazati célelőirányzatok 1 Élelmiszerkönyv kiadása, szabványosítás és minőségügyi feladatokra 40,0 2 Erdei vasutak működtetésére 65,0 3 Jóléti és parkerdő fenntartásra 85,0 4 Mezőgazdasági birtokrendezés feladatai 700,0 5 A Magyar Agrárkamara Gazdajegyzői Hálózat üzemeltetésének támogatása 720,0 6 Az Euro-Atlanti integráció előkészítése 500,0 7 Munkavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási feladataok 65,0 8 Nemzetközi feladatok, tagdíjak 165,0 9 Agrárkutatási feladatok támogatása 350,0 10 Balatoni kutatások támogatása 20,0 11 Támogatások folyósításával kapcsolatos kiadások 361,2 12 Nemzeti kataszteri program feltételrendszere, kárpótlási földkimérés 1 950,0 3 Beruházási célprogramok 1 Erdőszerkezet-átalakítás, fásítás 1 300,0 3 Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása 2 000,0 4 Támogatási célelőirányzatok 1 Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása 22 000,0 2 Erdészeti közcélú feladatok 3 420,0 3 Termőföld minőségi védelme, hasznosítása 1 320,0 4 Állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok 500,0 5 Halgazdálkodási tevékenységek 500,0 6 Vadgazdálkodási tevékenységek 598,0 7 Kapcsolódó egyéb feladatok 250,0 5 Fejezeti tartalék 210,0 6 Állatkártérítés 2 200,0 7 Járványvédelmi céltámogatás (állat) 200,0 1-10. cím összesen: 43 401,6 27 933,1 11 Vállalkozások folyó támogatása 1 Piacra jutási támogatás 42 300,0 3 Agrártermelési támogatás 21 180,0 11. cím összesen: 63 480,0 XII. fejezet kiadásai összesen: 106 881,6 27 933,1 XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM 1 Honvédelmi Minisztérium 1 Honvédelmi Minisztérium igazgatása 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 494,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 188,9 3 Dologi kiadások 234,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,5 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 17,5 4 Egyéb központi beruházás 40,0 2 HM hivatalai 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 309,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 68,4 3 Dologi kiadások 600,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,2 3 HM háttérintézményei 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 786,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 725,0 3 Dologi kiadások 1 100,2 161,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 288,6 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 140,8 2 Felújítás 8,6 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 530,0 2 Magyar Honvédség 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 24 654,4 227,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 9 525,4 100,5 3 Dologi kiadások 25 702,2 928,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 361,7 2 Felhalmozási kiadások 2 Felújítás 3 908,4 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1 160,7 3 Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok 1 Katonai Felderítő Hivatal 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 781,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 559,2 3 Dologi kiadások 991,7 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 6,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,5 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 0,2 2 Felújítás 7,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 69,4 2 Katonai Biztonsági Hivatal 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 404,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 178,0 3 Dologi kiadások 92,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,1 2 Felhalmozási kiadások 2 Felújítás 1,3 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 55,8 4 MH Katonai Tanintézetek 1 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 418,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 628,1 3 Dologi kiadások 715,6 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 0,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 6,5 6 Kamatfizetések 1,1 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 2,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 15,0 2 Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 433,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 149,5 3 Dologi kiadások 733,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,0 5 MH Katonai Ügyészségek 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 203,8 1,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 86,1 0,5 3 Dologi kiadások 22,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,3 6 MH egészségügyi intézetek 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 2 060,0 389,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 870,9 172,2 3 Dologi kiadások 2 269,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 13,0 7 Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 58,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 25,1 3 Dologi kiadások 28,0 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 0,3 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 3,0 8 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 2 Felhalmozási kiadások 4 Egyéb központi beruházás 70,0 5 Lakástámogatás 600,0 6 Lakásépítés 1 690,0 2 Ágazati célelőirányzatok 1 NATO Békepartnerségi Program 60,0 3 Társadalmi szervek támogatása 200,0 4 Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz 3 800,0 5 Tűzijáték 60,0 6 Az Euro-Atlanti integráció előkészítése 200,0 3 Kiemelt jelentőségű beruházások 1 Magyar Honvédség Központi Honvédkórház 100,0 2 Kecskeméti Katonai Repülőtér 481,0 3 KILÁTÓ I-VI. feladatok és szaktechnika 467,0 4 Légvédelmi beruházás 552,0 4 Fejezeti tartalék 800,0 XIII. fejezet kiadásai összesen: 84 713,2 12 100,8 XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 1 Igazságügyi Minisztérium igazgatása 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 424,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 187,6 3 Dologi kiadások 257,2 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 27,7 2 Felújítás 10,0 4 Egyéb központi beruházás 500,0 3 Szakértői intézetek 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 170,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 75,5 3 Dologi kiadások 73,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,5 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 25,0 4 Egyéb központi beruházás 30,0 4 IM Büntetés-végrehajtás 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 4 864,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 021,4 3 Dologi kiadások 3 517,3 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 2,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 644,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 826,5 2 Felújítás 364,6 4 Egyéb központi beruházás 1 727,0 5 Lakástámogatás 120,0 6 Lakásépítés 65,0 5 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 16,6 2 Ágazati célfeladatok 1 A fogvatartottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek támogatása 410,0 3 Alapítványok támogatása 1 Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány 10,0 XIV. fejezet kiadásai összesen: 12 239,3 4 132,4 XV. IPARI, KERESKEDELMI ÉS IDEGENFORGALMI MINISZTÉRIUM 1 Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium központi igazgatása [LÁBJEGYZET_4] 1 Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium igazgatása 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 016,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 427,0 3 Dologi kiadások 1 316,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 80,0 2 Felhalmozási kiadások 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 3,0 2 IKIM Gazdasági Igazgatóság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 97,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 41,0 3 Dologi kiadások 598,5 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 30,0 2 Felújítás 36,3 4 Egyéb központi beruházás 130,0 3 IKIM Jóléti Igazgatóság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 44,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 19,5 3 Dologi kiadások 31,5 2 Felhalmozási kiadások 2 Felújítás 0,7 2 Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 13,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 5,9 3 Dologi kiadások 16,5 4 Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 24,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 10,3 3 Dologi kiadások 18,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,4 5 Minőségellenőrző intézetek 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 29,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 12,4 3 Dologi kiadások 25,2 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 7,5 2 Felújítás 1,5 6 Műszaki Biztonsági Főfelügyelet 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 259,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 106,6 3 Dologi kiadások 525,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,6 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 25,0 2 Felújítás 18,6 7 Idegenforgalmi intézőbizottságok 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 38,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 15,8 3 Dologi kiadások 34,3 17,0 2 Felhalmozási kiadások 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 73,0 8 Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 23,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 11,3 3 Dologi kiadások 16,4 2 Felhalmozási kiadások 2 Felújítás 1,5 9 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 10,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,3 3 Dologi kiadások 4,9 10 Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 164,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 68,6 3 Dologi kiadások 197,8 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 37,0 2 Felújítás 15,0 13 Magyar Geológiai Szolgálat 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 412,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 177,8 3 Dologi kiadások 249,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 16,1 2 Felújítás 19,5 14 Magyar Bányászati Hivatal 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 197,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 83,3 3 Dologi kiadások 61,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,0 2 Felhalmozási kiadások 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 11,8 15 Magyar Energia Hivatal 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 135,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 55,5 3 Dologi kiadások 146,3 2 Felhalmozási kiadások 2 Felújítás 3,3 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 32,7 17 Külkereskedelmi Szolgálat 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 441,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 597,1 3 Dologi kiadások 1 552,8 2 Felhalmozási kiadások 2 Felújítás 80,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 50,0 4 Egyéb központi beruházás 470,0 18 Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 258,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 109,2 3 Dologi kiadások 407,7 5 Egyéb működésű célú támogatások, kiadások 241,5 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 35,0 2 Felújítás 11,6 21 Magyar Szabadalmi Hivatal 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 450,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 191,0 3 Dologi kiadások 333,0 5 Egyéb működésű célú támogatások, kiadások 26,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 235,0 2 Felújítás 60,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 105,0 22 Országos Mérésügyi Hivatal 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 488,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 202,2 3 Dologi kiadások 179,8 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 135,0 2 Felújítás 92,0 23 Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 209,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 72,7 3 Dologi kiadások 224,6 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 5,2 2 Felújítás 6,7 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 50,0 24 Országos Atomenergia Hivatal 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 262,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 110,3 3 Dologi kiadások 289,8 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 0,1 2 Felhalmozási kiadások 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 50,0 25 Fejezeti kezelésű előirányzatok 2 Ágazati célelőirányzatok 1 Alapítványok támogatása 1 Fogyasztók Tisztességes Tájékoztatásáért Alapítvány 12,0 4 Szabványosítási és akkreditálási nemzetközi feladatok 124,3 5 Magyar találmányok külföldi bejelentése 100,0 3 Gazdaságfejlesztési célelőirányzatok 1 Gazdaságfejlesztési előirányzat 7 765,0 2 „Lisszabon EXPO ’98” 100,0 3 „Hannover 2000” 75,0 4 „PHARE SME” program 1 800,0 4 Turisztikai célelőirányzat 3 935,0 6 Piaci intervenciós célelőirányzat 1 062,2 7 Műszaki fejlesztési alapprogram célelőirányzat 4 760,0 40,0 8 Hadiipari kapacitás fenntartása 150,0 9 III. Ipari Szerkezetátalakítási Program 18,1 XV. fejezet kiadásai összesen: 34 195,9 2 092,0 XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 1 Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium igazgatása [LÁBJEGYZET_5] 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 563,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 246,3 3 Dologi kiadások 343,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 72,0 2 Felújítás 113,0 4 Egyéb központi beruházás 623,4 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 360,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 157,7 3 Dologi kiadások 683,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 49,6 2 Felújítás 1,5 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 22,0 4 Egyéb központi beruházás 684,6 3 Országos Meteorológiai Szolgálat 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 300,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 131,1 3 Dologi kiadások 227,2 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 46,6 2 Felújítás 29,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,7 4 Egyéb központi beruházás 100,0 4 Környezetgazdálkodási Intézet 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 351,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 150,3 3 Dologi kiadások 229,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 47,5 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 24,7 2 Felújítás 2,5 5 Természetvédelmi területi szervek 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 426,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 186,3 3 Dologi kiadások 306,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,3 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 8,5 2 Felújítás 25,2 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,2 4 Egyéb központi beruházás 200,0 6 Környezetvédelmi területi szervek 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 979,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 429,5 3 Dologi kiadások 357,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,5 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 7,5 2 Felújítás 20,2 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 0,4 4 Egyéb központi beruházás 200,0 8 Fejezeti kezelésű előirányzatok 2 Ágazati célelőirányzatok 6 Alföld program 175,2 7 Környezeti kárelhárítás 50,0 9 Duna monitoring 20,0 10 Grassalkovich-kastély Közalapítvány támogatása 170,0 11 Szigetközi térség kárainak mérséklése 138,7 12 A Hágai jogvita környezeti-ökológiai megalapozása 20,0 21 Nemzetközi tagdíjak 140,0 23 Megyei fejlesztési tanácsok 92,0 25 Levegőtisztaság-védelmi mérőhálózatok működtetése 50,0 26 Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program 80,0 27 Természetvédelmi területek védettségi szintjének helyreállítása program 600,0 28 Örökségünk Őrei Alapítvány támogatása 5,0 31 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési program 10,0 32 Országos Környezetvédelmi Tanács működtetése 10,0 33 Fenntartható Fejlődés Bizottság működtetése 10,0 34 Országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálata 6,0 35 Környezet- és természetvédelmi monitoring rendszer működtetése 50,0 36 OECD-tagság, EU-csatlakozás és egyéb nemzetközi kötelezettségek többletfeladatai 150,0 3 Beruházási célprogram 1 Területfejlesztési feladatok 60,0 2 Céltámogatási kiegészítő keret 600,0 3 Budai vár, Szent György tér környezetének rendezése 450,0 5 Phare CBC program 350,0 4 Területfejlesztési célfeladatok 3 280,0 5 Fejezeti tartalék 121,2 XVI. fejezet kiadásai összesen: 10 884,6 4 478,6 XVII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM 1 Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium igazgatása [LÁBJEGYZET_6] 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 468,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 179,7 3 Dologi kiadások 110,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,4 2 Felhalmozási kiadások 4 Egyéb központi beruházás 42,0 2 Közlekedési felügyeletek 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 2 907,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 261,2 3 Dologi kiadások 2 148,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 781,5 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 1 000,2 2 Felújítás 198,3 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 14,2 4 Egyéb központi beruházás 60,0 3 Hírközlési intézmények 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 988,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 403,2 3 Dologi kiadások 1 301,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 13,9 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 658,0 2 Felújítás 94,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,1 4 Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 142,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 61,9 3 Dologi kiadások 505,5 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 3 773,8 5 Légügyi Igazgatóság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 74,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 31,0 3 Dologi kiadások 38,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 4,2 2 Felújítás 0,5 6 Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 3 557,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 501,3 3 Dologi kiadások 7 209,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 48,5 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 3 100,0 2 Felújítás 1 020,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 413,0 7 Vízügyi és árvízvédelmi intézmények 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 3 561,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 543,3 3 Dologi kiadások 2 143,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 178,6 6 Kamatfizetések 0,5 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 30,2 2 Felújítás 45,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,8 4 Egyéb központi beruházás 175,0 8 MÁV egészségügyi szolgáltatás 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 78,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 34,3 3 Dologi kiadások 23,8 9 MÁV egészségügyi alapellátó intézmények 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 2 293,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 003,8 3 Dologi kiadások 1 469,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,7 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 48,4 2 Felújítás 3,2 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 20,0 10 Közlekedési Múzeum 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 84,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 38,2 3 Dologi kiadások 26,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 1,4 4 Egyéb központi beruházás 30,0 11 Magyar Űrkutatási Iroda 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 6,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3,2 3 Dologi kiadások 16,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 631,7 13 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 2 Felhalmozási kiadások 2 Felújítás 59,8 2 Ágazati célelőirányzatok 2 Szigetközi vízpótlással kapcsolatos működési kiadások 254,9 4 Árvízvédelmi töltések fenntartása, vízkárelhárítás 1 136,0 5 Vízügyi kormányzati beruházásokat terhelő hatósági díjak, illetékek 20,0 6 Polgári védelmi és információs feladatok 63,0 7 Nemzetközi tagdíjak 145,2 8 Kutatási feladatok 200,0 12 EU integrációs feladatok 100,0 13 Informatikai eszközfenntartás 15,0 14 Veszélyesáru-fuvarozás szabályozása 4,5 3 Beruházási célprogramok 1 Postai épületrekonstrukció 600,0 2 Kiemelt városok szennyvízkezelése 1 600,0 3 Vízkárelhárítás 1 Elsőrendű árvízvédelmi művek fejlesztése és rekonstrukciója 1 325,0 2 Folyó- és tószabályozás 300,0 3 Duna Budapest-Szap közötti szakaszának rendezése 400,0 4 Nagy műtárgyak rekonstrukciója 570,0 5 Síkvidéki és dombvidéki vízrendezés 830,0 6 Vízpótló- és elosztó rendszer 400,0 4 Balatoni vízkárelhárítás 51,0 5 Egyéb regionális víziközmű-hálózat fejlesztése 1 000,0 6 Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése 1 400,0 7 Egyéb vízminőség-védelem 1 Egyéb vízminőség-védelem 200,0 2 Vízbázisvédelem 700,0 8 Balatoni vízminőség-védelem 1 200,0 9 Légi közlekedés 100,0 10 Kombinált fuvarozás, logisztikai központok, kikötők fejlesztése 1 800,0 11 Vasúthálózat fejlesztése 9 000,0 12 VOLÁN autóbusz-rekonstrukció 1 500,0 13 Nagymaros-visegrádi térség komplex tájrehabilitációja 2 Nagymaros-visegrádi térség komplex tájrehabilitációja (nem bontott) 300,0 14 Vasútegészségügyi fejlesztések 420,0 15 Infrastruktúra-fejlesztési feladatok 200,0 17 Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat racionalizálás miatti műszaki fejlesztés 2000,0 4 Kiemelt jelentőségű beruházások 1 Budapest-Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítése 4 300,0 2 Záhonyi Tisza-híd rekonstrukciója 700,0 3 M0-ás körgyűrű. Északi szektor M3-11. sz. főút között 1 385,0 4 Új 2. sz. főút építése II. ütem, (Dunakeszi-Vác szakasza) 1 800,0 5 Új 2. sz. főút építése III. ütem, (Budapest-Dunakeszi szakasza) 900,0 6 44-es főút Gyulát elkerülő szakasza, I. ütem 310,0 7 Esztergomi Mária-Valéria híd építése 352,0 8 Szlovén vasúti átmenet építése 1 000,0 9 68-as főút határátkelőhöz vezető szakaszának megépítése 250,0 10 Székesfehérvárt elkerülő út építése 50,0 5 Hírközlési célfeladatok 1 Távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok 4 036,6 6 Fejezeti tartalék 309,0 14 Kormányzati rendkívüli kiadások 1 Észak-kelet Magyarországi Autópálya Fejlesztő és Üzemeltető Rt. támogatása az M3-as autópálya építésére 3 290,0 XVII. fejezet kiadásai összesen: 43 154,8 51 028,1 XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM 1 Külügyminisztérium igazgatása 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 960,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 371,7 3 Dologi kiadások 567,0 80,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3,5 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 65,4 2 Felújítás 57,0 4 Egyéb központi beruházás 1 000,0 2 Külképviseletek 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 5 613,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 613,6 3 Dologi kiadások 6 831,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 377,4 2 Felújítás 370,0 3 KüM jóléti intézményei 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 18,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 7,5 3 Dologi kiadások 38,0 2 Felhalmozási kiadások 2 Felújítás 0,5 4 Fejezeti tartalék 280,0 XVIII. fejezet kiadásai összesen: 15 024,6 2 230,3 XIX. MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM 1 Munkaügyi Minisztérium igazgatása 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 454,2 14,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 190,7 5,9 3 Dologi kiadások 281,2 44,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 347,8 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 268,9 2 Felújítás 1,4 4 Egyéb központi beruházás 54,0 2 Érdekegyeztető Tanács Titkársága 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 16,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,3 3 Dologi kiadások 4,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,1 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 0,2 3 Nemzeti Szakképzési Intézet 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 92,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 33,3 3 Dologi kiadások 689,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 30,5 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 15,0 4 Egyéb központi beruházás 2,0 4 Munkaügyi Kutatóintézet 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 28,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 11,0 3 Dologi kiadások 10,0 2 Felhalmozási kiadások 2 Felújítás 0,4 4 Egyéb központi beruházás 2,0 5 Regionális átképző központok 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 490,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 217,2 3 Dologi kiadások 643,6 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 121,2 2 Felújítás 15,0 2 Felújítás 6 Munkaügyi Minisztérium Oktatási és Pihenő Központ 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 10,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,7 3 Dologi kiadások 9,6 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 0,6 2 Felújítás 0,2 4 Egyéb központi beruházás 2,0 7 Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 133,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 56,7 3 Dologi kiadások 21,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 42,2 2 Felhalmozási kiadások 4 Egyéb központi beruházás 10,0 8 Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Intézet 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 23,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 9,9 3 Dologi kiadások 18,8 9 Országos Munkaügyi és Módszertani Központ 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 175,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 72,5 3 Dologi kiadások 147,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 8,0 2 Felújítás 3,0 10 Munkaügyi Központok 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 4 192,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 845,8 3 Dologi kiadások 1 978,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 15,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 312,0 2 Felújítás 97,0 11 Fejezeti kezelésű előirányzatok 3 III. Ipari Szerkezetátalakítási Program visszafizetése 30,0 4 Polgári szolgálat 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 200,3 5 Közmunkavégzés támogatása 4 000,0 6 Munkaerőpiaci szervezet fejlesztési program 1 000,0 7 Megyei Munkaügyi Központok működési tartaléka 135,9 XIX. fejezet kiadásai összesen: 12 511,7 6 142,9 XX. MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1 Művelődési és Közoktatási Minisztérium igazgatása 1 Művelődési és Közoktatási Minisztérium igazgatása 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 653,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 295,1 3 Dologi kiadások 247,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 119,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 23,0 2 Felújítás 55,0 4 Egyéb központi beruházások 240,0 2 MKM jóléti és szociális intézmények 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 175,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 75,3 3 Dologi kiadások 165,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 8,2 2 Felújítás 18,5 3 MKM külkapcsolatok 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 350,7 2 Munkaadókat terhelő járulékok 28,3 3 Dologi kiadások 630,4 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 59,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 182,3 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 20,0 2 Felújítás 85,0 4 Egyéb központi beruházások 150,0 2 Tudomány- és műszaki egyetemek, művészeti felsőoktatás 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 12 554,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 5 307,0 3 Dologi kiadások 7 455,9 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 4 295,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 92,3 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 996,6 2 Felújítás 1 180,4 4 Egyéb központi beruházások 684,6 3 Agrártudományi egyetemek 1 Egyetemek 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 4 335,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 790,7 3 Dologi kiadások 3 629,6 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 815,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 80,9 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 300,2 2 Felújítás 259,5 4 Egyéb központi beruházások 260,0 4 Orvosegyetemek, Egészségtudományi egyetem 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 12 575,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 5 329,2 3 Dologi kiadások 11 564,7 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 735,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 6,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 1 282,6 2 Felújítás 485,0 4 Egyéb központi beruházás 80,0 5 Főiskolák 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 6 346,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 617,0 3 Dologi kiadások 3 380,4 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 2 527,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 56,5 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 318,3 2 Felújítás 325,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,5 4 Egyéb központi beruházás 764,8 6 Továbbképző intézetek 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 327,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 118,2 3 Dologi kiadások 183,7 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 20,5 2 Felújítás 0,5 7 Egyéb oktatási intézmények 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 238,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 101,4 3 Dologi kiadások 128,8 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 17,3 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 4,0 2 Felújítás 8,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0 4 Egyéb központi beruházás 250,0 8 Nemzeti kulturális intézmények 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 3 598,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 518,3 3 Dologi kiadások 1 463,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 24,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 45,6 2 Felújítás 197,0 4 Egyéb központi beruházás 853,1 4 Beruházási célprogramok 1 Múzeumi rekonstrukció 1 800,0 9 Kutató és szolgáltató intézetek 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 436,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 163,2 3 Dologi kiadások 342,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 314,6 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 33,5 2 Felújítás 9,0 10 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 30,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 12,7 3 Dologi kiadások 51,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 226,0 2 Felhalmozási kiadások 2 Felújítás 500,0 4 Egyéb központi beruházás 387,5 4 Beruházási célprogramok 1 Királyi városok rekonstrukcióira 430,0 2 Normatív finanszírozás 1 Felsőoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli juttatásai 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 2 310,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 600,0 2 Hitoktatók díjazása 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 158,9 3 Humán szolgáltatások normatív állami támogatása 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 6 363,0 4 Doktorandusz hallgatók ösztöndíja 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 293,3 5 Hallgatói létszám képzési többlete (nem állami felsőoktatás korábbi felsőoktatási törvény szerint finanszírozott létszámra) 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 960,0 6 Hallgatói létszám képzési többlete (nem állami felsőoktatás - a módosított felsőoktatási törvény szerint létszámra - képzési és létesítményi együtt) 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 650,0 7 Hallgatói létszám képzési többlete (állami felsőoktatás) 2 440,0 8 Egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzése 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 240,3 4 Közoktatási feladatfinanszírozás 1 Közoktatási feladatok és szakmai programok 1 064,1 2 Közoktatási tankönyvkiadás 637,3 3 Közoktatás fejlesztés és számítógépes hálózat kialakítása 1 200,0 400,0 4 Pedagógus szakvizsga és továbbképzés 1 050,0 350,0 5 Egyes közoktatási intézmények speciális támogatása 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 100,0 6 Kommunikációs testületek, szakmai bizottságok 28,0 7 Diákigazolványok 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0 8 Diákparlament megrendezése 30,0 5 Felsőoktatási feladatfinanszírozás 1 Felsőoktatási programfinanszírozások 3 100,0 300,0 2 Felsőoktatási fejlesztési alapprogram 1 640,0 180,0 3 Felsőoktatási kutatási előirányzat 1 330,0 270,0 4 Széchenyi Professzori Ösztöndíj 696,0 5 Szakmai könyvek, folyóiratok beszerzése a felsőoktatásban 3 Dologi kiadások 500,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 55,5 6 Hallgatók tankönyv, jegyzet támogatása 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 100,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,0 7 Nem állami felsőoktatási intézmények kollégiumi ellátásának támogatása 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 206,5 8 Egyes egyházi felsőoktatási intémények működéséhez történő hozzájárulás 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 684,0 9 Köztársasági ösztöndíj 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 102,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 9,0 10 Felsőoktatási Tudományos Tanács 33,2 11 Magyar Akkreditációs Bizottság 71,8 8,2 12 Országos Tudományos Diákköri Tanács támogatása 11,1 13 Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának támogatása 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,1 14 Állami Eötvös Ösztöndíj 100,0 15 UNESCO-tagdíj 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 71,0 16 Európai Uniós Közösségi Programok 120,0 6 Kulturális feladatfinanszírozás 1 Kulturális célfeladatok 673,4 2 Művészeti ösztöndíjak, művelődési és közoktatási miniszteri díjak és kitüntetések 101,0 3 Nemzeti évfordulós megemlékezések (1000., 1848.) 410,0 4 Régészeti kártalanítás és restitúció 80,0 5 Kortárs Művészeti Múzeum 60,0 6 Operaház reformjának támogatása 150,0 7 Nemzeti Színház kormánybiztosi iroda 35,0 8 Közhasznú társaságok (Zánka Kht. és Helikon Kht.) közhasznú feladatai 300,0 9 Művészeti tevékenységet folytatók nyugdíjfedezete 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,0 10 Székesfehérvári királysírok konzerválása 40,0 7 Egyéb feladatfinanszírozás 1 II. Európai Ifjúsági Központ működéséhez és felújításához hozzájárulás 30,0 25,0 2 Civil társadalom fejlesztési program 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 15,0 3 Határon túli magyar színházak támogatása 3 Dologi kiadások 4,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 61,0 4 Magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok támogatása 274,9 5 Határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatása 452,6 6 Vagyon-, munka-, tűzvédelem, energiaracionalizálási és polgári védelmi feladatok 18,0 27,5 7 Beruházásból belépő létesítmények 525,0 75,0 8 Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága Anyanyelvi Konferencia 20,0 8 Társadalmi szervezetek támogatása 1 Országos oktatási, közművelődési és művészeti szövetségek, társaságok és egyesületek támogatása 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 200,0 2 Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete Önigazgató Szakmai Szervezete működési támogatása 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 303,0 4 Országos Diákjogi Tanács 8,0 5 Országos Kisebbségi Bizottság 8,0 9 Egyházak támogatása 1 Egyházi közgyűjtemények támogatása 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 265,5 8 Hajdúdorogi Görög katolikus Gimnázium rekonstrukciója 50,0 14 Károli Gáspár Református Egyetem bővítése 50,0 15 Miskolci Lévay József Református Gimnázium rekonstrukciója 20,0 16 Budapesti Lónyay utcai Református Gimnázium bővítése, működése 10,0 20 Győri Evangélikus iskola rekonstrukciója és középiskola kialakítása 120,0 21 Bonyhádi Evangélikus Gimnázium Kollégiumának rekonstrukciója 80,0 27 Heted Napi Adventista Teológiai Főiskola építése 20,0 28 Evangéliumi Pünkösdi Közösség Bibliai Főiskola felújítása, átalakítása 20,0 43 Pázmány Péter Katolikus Egyetem rekonstrukciója 350,0 44 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar rekonstrukciója 150,0 45 Kiskunmajsai Szt. Gellért Katolikus Általános Iskola rekonstrukciója 30,0 46 Miskolci Katolikus Gimnázium rekonstrukciója 50,0 47 Csurgói Református Gimnázium rekonstrukciója 10,0 48 Debreceni Református Általános Iskola és Kollégium rekonstrukciója 35,0 49 Pécsi Református Gimnázium rekonstrukciója 10,0 50 Ráday Kollégium rekonstrukciója 15,0 51 Sárospataki Református Gimnázium Kollégiumának rekonstrukcója 15,0 52 Egyházi oktatási intézmények felújítása és karbantartása 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 540,0 53 Egyházi oktatási intézmények közoktatási megállapodása 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1 800,0 54 Egyházi intézmények Kjt.-vel összefüggő támogatása 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 331,0 10 Alapítványok támogatása 1 Osztrák-Magyar Tudományos és Kooperációs Alapítvány 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,3 2 Mozgókép Alapítvány 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 900,0 3 Magyar Alkotóművészeti Alapítvány 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 400,0 4 Pető Alapítvány 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 456,5 5 Gandhi Közalapítvány 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 325,0 7 Autizmus Alapítvány 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 15,0 8 Közoktatási Modernizációs Közalapítvány 366,5 9 Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány 105,0 19 Fulbright Alapítvány 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 25,0 20 OKTK Közalapítvány támogatása 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 100,0 21 Alapítványi (felsőoktatási) intézmények Kjt. kihatása 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,4 22 Magyar Történelmi Film Alapítvány 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 25,0 12 Kiemelt jelentőségű beruházások 1 Új Nemzeti Színház 300,0 14 Program kezelő titkárságok 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 41,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 17,0 3 Dologi kiadások 15,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 2,0 15 Alapok támogatása 1 Nemzeti Kulturális Alap 150,0 XX. fejezet kiadásai összesen: 135 367,8 23 174,1 XXI. NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM 1 Népjóléti Minisztérium igazgatása 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 456,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 192,6 3 Dologi kiadások 306,7 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 33,3 4 Egyéb központi beruházás 50,0 3 Fejezeti kezelésű speiális előirányzatok 2 Népegészségügyi Intézetek 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 5 348,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 293,0 3 Dologi kiadások 2 993,7 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 0,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 70,8 3 Szak- és továbbképző intézmények, könyvtárak, dokumentációs központok 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 356,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 147,3 3 Dologi kiadások 193,3 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 322,8 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 10,1 4 Gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 6 058,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 800,9 3 Dologi kiadások 8 329,4 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 1,5 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,9 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 116,6 2 Felújítás 8,1 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 64,6 5 Állami szociális intézetek 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 262,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 117,7 3 Dologi kiadások 209,0 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 0,4 6 Országos Mentőszolgálat 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 3 731,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 682,1 3 Dologi kiadások 1 615,7 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 56,2 7 Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 613,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 277,9 3 Dologi kiadások 388,8 4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 6,6 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 1,1 8 Népjóléti Minisztérium üdülője 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 5,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 2,2 3 Dologi kiadások 7,9 9 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 2 Felhalmozási kiadások 2 Felújítás 960,0 4 Egyéb központi beruházás 5 150,0 4 Kiemelt jelentőségű beruházás 1 Pécsi Orvostudományi Egyetem Szívsebészeti Centrum II. ütem 800,0 2 Ágazati célelőirányzatok 1 Az AIDS-program kiemelt feladainak támogatása 3 Dologi kiadások 200,0 3 Egészségfejlesztési célok 3 Dologi kiadások 1 150,0 4 Egészségügyi minőségbiztosítás feltételeinek kialakítása 100,0 5 Egészségügyi technológia-fejlesztő program 600,0 6 Balaton vízminőségének vizsgálata 28,0 7 Nemzeti környezet-egészségügyi akcióprogram 100,0 8 Környezeti sugárzásmérés feltételeinek javítása 21,2 9 Egészségügyi intézményrendszer szerkezetének átalakítása 2 980,0 10 Ápolás szakmai programok, otthoni szakápolás feltételeinek megteremtése 120,0 11 Egészségügyi szakképzés 40,0 13 Hajléktalanok ellátása 3 Dologi kiadások 500,0 14 Térségi válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök 3 Dologi kiadások 520,0 15 Szociális szakellátások fejlesztése 3 Dologi kiadások 641,0 17 Szociális oktatási, kutatási feladatok 60,0 18 Gyámügyi igazgatás, gyermekvédelmi rendszer és pártfogói hálózat átalakítása 650,0 19 Falugondok-hálózat fejlesztése 280,0 20 Előzetes letartóztatásba kerülő fiatalkorúak elhelyezése 400,0 21 PHARE programokhoz való hozzájárulás 50,0 22 Ágazati informatikai programok 50,0 23 Egészségügyi tartalékolási feladatok 164,6 24 Társadalmi szervezetek támogatása 3 Dologi kiadások 190,0 29 Körzeti védőnői szolgálat működési feltételeinek javítása 50,0 31 Intézmény felülvizsgálati program 15,0 32 Felsőoktatási törvény által előírt feladatok 1 300,0 34 Nukleárisbaleset-elhárítás 12,2 35 Otthonteremtési támogatás 250,0 36 Mozgáskorlátozottak támogatása 3 600,0 38 Családsegítő központok fejlesztése 350,0 39 Szociális lakásépítés, Jóléti Lakásépítő Program támogatása 50,0 41 Oltóanyag beszerzés 300,0 43 Gyermekvédelmi intézmények fejlesztése 420,0 44 Foglalkozás-egészségügyi szakellátó hálózat fenntartása 150,0 45 Drogambulanciák létesítése és működtetése 100,0 46 Mintarégió program támogatása 20,0 47 Alapradiológiai géppark korszerűsítése 400,0 3 Korábbi években indított célelőirányzatok 9 Vérellátás új szervezeti rendszerének kialakítása 60,0 4 Humán szolgáltatások normatív állami támogatása 1 Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás 1 387,3 2 Nappali szociális intézményi ellátás 63,0 3 Fogyatékosok ápoló-, gondozó otthoni és gyógypedagógiai intézményi ellátása 294,0 4 Gyermek- és ifjúságvédelem keretében állami és intézeti neveltek ellátása 67,0 6 Hajléktalanok átmeneti intézményei 180,0 5 Nem normatív humán szolgáltatás 1 Nem normatív humán szolgáltatás 40,0 7 Nemzetközi megállapodások végrehajtása 1 Világbanki megállapodásokban vállalt kötelezettség 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 868,2 2 Nemzetközi szervezetek tagdíja (WHO) 105,0 8 Alapítványok támogatása 1 Autizmus Alapítvány és kutatócsoport támogatása 3 Dologi kiadások 20,0 2 Magyar PET Alapítvány 3 Dologi kiadások 5,0 3 Peter Cherny Alapítvány 5,0 4 Külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítvány 3 Dologi kiadások 190,0 5 Jóléti Szolgálat Alapítvány 3 Dologi kiadások 50,0 6 Gyorssegély Alapítvány 3 Dologi kiadások 40,0 7 Hajléktalanokért Alapítvány 3 Dologi kiadások 25,0 8 Mocsáry Lajos Alapítvány 3 Dologi kiadások 20,0 9 ADDETUR Alapítvány 3 Dologi kiadások 5,0 11 Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány 3 Dologi kiadások 800,0 12 Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Alapítvány támogatása 56,0 13 Húszan Még Vagyunk Alapítvány támogatása 20,0 14 Kézenfogva Alapítvány támogatása 50,0 10 Európai integrációra való felkészülés 80,0 11 Szociális okokból felmentettek tv-előfizetési díj átalánya 3 800,0 1-9. cím összesen: 40 755,0 29 382,0 10 A társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítés [LÁBJEGYZET_7] 1 A társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátások 1 Családi támogatások 1 Családi pótlék 102 300,0 2 Anyasági támogatás 2 000,0 3 Gyermekgondozási díj 10 000,0 4 Gyermekgondozási segély 20 000,0 3 Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások 1 Rokkantsági járadék 2 400,0 2 Megváltozott munkaképességűek járadéka 25 070,0 3 Egészségkárosodási járadék 1 100,0 4 Bányászok korengedményes nyugdíja, szénjárandóság kiegészítése 2 600,0 5 Mezőgazdasági járadék 7 000,0 6 Vakok személyi járadéka 3 000,0 7 Megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítése 400,0 8 Politikai rehabilitációs és más nyugdíj-kiegészítések 8 000,0 9 Házastársi pótlék 5 500,0 10 Cukorbetegek támogatása 100,0 11 Lakbértámogatás 300,0 12 Katonai családi segély 230,0 4 Különféle jogcímen adott térítések 1 Közgyógyellátás 12 000,0 2 Terhesgondozás 2 500,0 3 Terhességmegszakítás 800,0 5 Folyósított ellátások utáni térítés 1 700,0 10. cím összesen: 207 000,0 XXI. fejezet kiadásai összesen: 247 755,0 29 382,0 XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM 1 Pénzügyminisztérium igazgatása 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 986,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 416,2 3 Dologi kiadások 593,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 192,1 2 Felhalmozási kiadások 2 Felújítás 52,6 3 Intézményi beruházási kiadások 27,1 4 Egyéb központi beruházás 300,0 2 Állami Biztosítás, Szerencsejáték Felügyelet és az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyelete 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 467,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 193,8 3 Dologi kiadások 795,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 154,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 85,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 7,0 3 Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 003,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 390,0 3 Dologi kiadások 652,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 22,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 170,0 2 Felújítás 152,9 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0 4 „Lánchíd” Irodaház 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 57,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 24,5 3 Dologi kiadások 231,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,1 2 Felhalmozási kiadások 3 Egyéb Intézményi beruházási kiadások 0,6 5 Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 11 111,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 4 974,8 3 Dologi kiadások 4 590,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 14,6 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 1 353,0 2 Felújítás 875,0 4 Egyéb központi beruházás 1 147,0 6 Vám- és Pénzügyőrség 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 7 626,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 062,1 3 Dologi kiadások 5 395,8 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 1 279,5 2 Felújítás 200,0 5 Lakástámogatás 50,0 6 Lakásépítés 150,0 7 Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 16,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 7,0 3 Dologi kiadások 138,2 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 10,0 2 Felújítás 4,0 9 Kincstári Vagyoni Igazgatóság 1 Kincstári Vagyoni Igazgatóság 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 563,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 237,7 3 Dologi kiadások 250,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 56,9 2 Kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítás 1 Működési költségvetés 3 Dologi kiadások 923,4 2 Felhalmozási kiadások 2 Felújítás 112,5 7 Beruházási célprogramok 1 EXPO’96 lemondásával összefüggő területrendezési, környezetvédelmi, ingatlanhasznosítási feladatok 750,0 11 Alapkezelő szervezetek 2 Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezet 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 61,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 28,2 3 Dologi kiadások 118,1 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 23,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 7,0 2 Felújítás 0,2 12 Magyar Államkincstár 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 1 738,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 738,9 3 Dologi kiadások 1 329,0 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 7,8 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 353,1 2 Felújítás 75,0 4 Egyéb központi beruházás 428,0 13 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 17,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 7,7 2 Ágazati célelőirányzatok 1 Országmozgósítás gazdasági felkészülés központi kiadásai 464,0 2 Államháztartással összefüggő rendszerfejlesztési munkára és önk. adók feldolgozására 200,0 5 Kárrendezési célelőirányzat 1 Függő kár kifizetés 1 000,0 2 Járadék kifizetés 1 350,0 3 Tőkésítésre kifizetés 60,0 5 TB átalány 90,0 7 Nyugdíjreform technikai feltételeinek megteremtésére 500,0 8 Adóigazgatás korszerűsítése program 860,0 3 Beruházási célprogramok 1 Folyamatban lévő beruházások 605,0 2 Beruházások évközi célfeladatai 263,0 4 Bevételeket beszedő szervek fejlesztési programjai 4 400,0 6 Állami beruházási intervenció 600,0 5 Fejezeti tartalék 26,9 1-13. cím összesen: 52 321,9 14 914,2 14 Vállalkozások folyó támogatása 1 Normatív támogatások 1 Termelési támogatás 6 000,0 2 Egyedi támogatások 1 Termelési támogatás 39 005,2 2 Eximbank Rt. kamatkiegyenlítése 675,0 3 Kamattámogatás (felszámolt vagyon értékesítéséhez) 900,0 4 Egyéb kamattámogatás beruházási hitelekhez 500,0 3 Egyéb vállalati támogatások 1 100,0 15 Fogyasztói árkiegészítés 50 000,0 16 Lakásépítési támogatások 36 640,0 17 Egyéb költségvetési kiadások 1 Vegyes kiadások 10 Helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának elszámolásából eredő fizetési kötelezettség 700,0 11 Egyéb vegyes kiadások 2 870,0 12 1% szja közcélú felhasználása 3 500,0 14 Várpalota és környéke helyi önkormányzatai japán kölcsönével kapcsolatos áfa-befizetési kötelezettség fedezetének visszatérítendő megelőlegezése 684,0 18 Állam által vállalt kezesség érvényesítése 1 Jogszabályi és Kormány által vállalt egyedi kezességekből eredő fizetési kötelezettség 11 000,0 3 Eximbank által vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség 1 500,0 4 EB Rt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettség 1 000,0 5 Hitelgarancia Rt. garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség 1 500,0 24 Kormányzati rendkívüli kiadások 2 Pénzbeli kárpótlás 1 Pénzbeli kárpótlás 3 000,0 2 Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás 1 200,0 14-24. cím összesen: 141 890,2 19 884,0 XXII. fejezet kiadásai összesen: 194 212,1 34 798,2 XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL 1 Gazdasági Versenyhivatal igazgatása 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 169,8 2 Munkaadókat terhelő járulékok 72,2 3 Dologi kiadások 42,2 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 35,2 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 15,6 2 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Ágazati célelőirányzatok 2 Az 1997. január 1-jétől hatályos versenytörvény alkalmazásához kapcsolódó feladatok 2,1 2 Fejezeti tartalék 3,2 XXX. fejezet kiadásai összesen: 322,6 17,7 XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 1 KSH Központi Igazgatás 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 904,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 379,1 3 Dologi kiadások 272,9 6 Kamatfizetések 2,5 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 28,3 2 KSH Megyei Igazgatóságai 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 961,0 2 Munkaadókat terhelő járulékok 400,9 3 Dologi kiadások 124,6 4 KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 34,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 14,8 3 Dologi kiadások 12,2 5 KSH kutatóintézetei 1 KSH Népességtudományi Kutató Intézet 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 13,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 5,6 3 Dologi kiadások 1,3 2 KSH Gazdaságelemezési és Informatikai Intézet 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 44,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 18,6 3 Dologi kiadások 27,4 2 Felhalmozási kiadások 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,2 3 Fejezeti kezelésű előirányzatok 6 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 70,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 25,4 3 Dologi kiadások 29,2 2 Felhalmozási kiadások 2 Felújítás 25,0 4 Egyéb központi beruházás 300,0 2 Célelőirányzatok 1 Az Európai Unió tevékenységi osztályozásának (NACE) bevezetéséhez szükséges fejlesztések 70,0 2 Kiskereskedelmi cenzus és kiskereskedelmi regiszter fejlesztése 50,0 3 Társadalmi, népesedési és jövedelemstatisztika fejlesztése. Mikrocenzus és jövedelem felvétele 20,0 4 Konjunktúra 75,0 5 Külkereskedelmi összeírás 30,0 6 Vándorlás statisztikai feladatok 45,0 7 Agrárstatisztikai feladatok 55,0 8 OECD adatszolgáltatási kötelezettség 85,0 9 Determinációs software költség 140,0 10 Levéltár, irattár és archívum fejlesztése 30,0 11 Statisztikai regiszter 300,0 XXXI. fejezet kiadásai összesen: 3 343,0 1 255,5 XXXII. MAGYAR TÁVIRATI IRODA 1 Magyar Távirati Iroda 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 765,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 284,0 3 Dologi kiadások 837,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 7,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 6,1 2 Felújítás 28,0 4 Egyéb központi beruházás 170,0 XXXII. fejezet kiadásai összesen: 1 894,4 204,1 XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1 MTA Titkársága 1 MTA Titkárság Igazgatása 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 189,1 2 Munkaadókat terhelő járulékok 80,5 3 Dologi kiadások 54,4 2 Felhalmozási kiadások 2 Felújítás 11,8 2 MTA Doktori Tanács Titkársága 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 796,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 25,4 3 Dologi kiadások 19,0 3 Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 454,0 2 MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 4,5 2 Munkaadókat terhelő járulékok 1,3 3 Dologi kiadások 4,1 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 0,3 3 MTA Könyvtára 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 102,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 46,6 3 Dologi kiadások 73,7 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 2,3 2 Felújítás 0,9 4 MTA matematikai és természettudományi kutatóintézetek 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 2 251,6 2 Munkaadókat terhelő járulékok 909,2 3 Dologi kiadások 1 451,7 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 53,3 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 185,1 2 Felújítás 18,6 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 3,0 5 MTA élettudományi kutatóintézetek 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 918,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 380,3 3 Dologi kiadások 460,4 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 21,8 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 51,3 2 Felújítás 16,6 6 MTA társadalomtudományi kutatóintézetek 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 836,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 329,9 3 Dologi kiadások 208,9 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 9,4 2 Felújítás 3,0 3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,8 7 MTA területi akadémiai központok 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 31,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 13,4 3 Dologi kiadások 22,8 2 Felhalmozási kiadások 2 Felújítás 12,1 8 MTA kutatást kiszolgáló szervezetei 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 111,3 2 Munkaadókat terhelő járulékok 48,7 3 Dologi kiadások 73,2 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 0,4 2 Felújítás 122,0 9 MTA támogatott kutatóhelyek 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 403,4 2 Munkaadókat terhelő járulékok 180,2 3 Dologi kiadások 48,6 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,6 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 3,9 10 MTA egyéb intézményei 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 70,9 2 Munkaadókat terhelő járulékok 31,7 3 Dologi kiadások 104,2 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 4,5 2 Felújítás 28,7 11 OTKA Iroda 1 Működési költségvetés 1 Személyi juttatások 85,2 2 Munkaadókat terhelő járulékok 21,5 3 Dologi kiadások 43,8 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0 2 Felhalmozási kiadások 1 Intézményi beruházási kiadások 5,0 12 Fejezeti kezelésű előirányzatok 1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok 2 Felhalmozási kiadások 2 Felújítás 186,0 4 Egyéb központi beruházás 600,0 2 Ágazati célelőirányzatok 1 Tudós társaságok támogatása 5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 13,6 2 Tudományos könyv- és folyóirat kiadás 108,7 3 Nemzetközi tudományos együttműködés 241,4 4 Fiatal kutatók pályázatos támogatása 206,5 5 Kutatóintézeti hálózat átalakításának és reformjának támogatása 600,0 6 Kormányzati megrendelésű feladatok 300,0 3 Fejezeti tartalék 1 Fejezeti általános tartalék 141,8 2 Akadémiai Kutatási Pályázatok Forrása 153,8 4 Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok 1 Kutatási témapályázatok 1 840,0 XXXIII. fejezet kiadásai összesen: 13 431,6 2 423,3 XXXIV. TÖRTÉNETI HIVATAL 1 Történeti Hivatal igazgatása 200,0 XXXIV. fejezet kiadásai összesen: 200,0 XL. NEMZETKÖZI ELSZÁMOLÁSOK 3 Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek kihelyezett hitelei [LÁBJEGYZET_8] 1 Hitelek kihelyezése 1 Világbanki hitelek kihelyezése 9 409,0 2 EBB hitel kihelyezése 7 407,8 6 Japan’s Overseas Economic Cooperation Fund (OECF) hitel kihelyezése 2 961,0 2 Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek kamat- és rendelkezésretartási jutalék törlesztése 1 Világbank felé 9 567,6 2 EBB felé 1 499,4 3 EBRD felé 232,0 5 KfW felé 2 457,0 6 Japan’s Overseas Economic Cooperation Fund (OECF) felé térítés 141,5 7 Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer osztrák hitel kamata miatti térítés 2 957,0 8 EF-SAL hitel kamata 1 903,7 9 Költségvetési (állami) devizabetét kamata 7 126,3 5 Vegyes kiadások 1 Japán kormány és világbanki segélyek 258,8 2 Nemzetközi tagdíjak 1 Nemzetközi fejlesztési intézményekben való tagsággal összefüggő tőkehozzájárulás 1 IBRD 1 000,0 3 IDA 600,0 3 Magyar angol kötvénytörlesztés 12,6 4 Magyar amerikai kötvénytörlesztés 34,5 8 Állam által felvett nemzetközi hitelek banki megbízási díja 760,5 10 Egyéb kiadások 150,0 XL. fejezet kiadásai összesen: 48 478,7 XLI. A BELFÖLDI ÁLLAMADÓSSÁG KÖLTSÉGVETÉSI ELSZÁMOLÁSAI 1 Költségvetés által felvett MNB hitelek kamata 1 1991 előtt felvett hitelek kamata 1 Költségvetési hiányt finanszírozó hitelre 25 242,4 3 Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptőke-részesedési hitel 545,7 4 ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitelre 15 310,8 5 Központi költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelre 309,5 6 Állami forgóalap-létesítési hitelre 3 317,4 2 1991-ben felvett hiányt finanszírozó MNB hitelre 12 463,3 3 Államkötvények kamata 1 Hiányt finanszírozó 200 490,0 2 Lakással kapcsolatos 17 030,8 3 Konszolidációval kapcsolatos 81 145,6 4 Rubelkövetelések megvásárlását fedező 4 057,2 5 Kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos 98 096,9 6 Társadalombiztosítási alapok hiányait finanszírozó 4 212,4 7 Felsőoktatás fejlesztését finanszírozó 750,0 8 Pénzintézeti alapjuttatást fedező 450,0 4 1996-ban átváltott devizaadósság kamata 187 544,1 5 Kincstárjegyek kamata 161 854,1 6 Egyéb kamat-, költség- és jutalékfizetések 3 Önkormányzati hitelek kamatai 1 100,5 4 Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének kamata 20,0 5 MÁV hitelek kamata 2 220,9 6 Fővárosi infrastrukturális hitel kamata 1 081,0 7 STRABAG hitel kamata 249,4 8 Egyéb jutalékok 9 050,0 7 Reklám- és nyomdaköltségek 1 Államkötvények 500,0 2 Kincstárjegyek 550,0 8 Származékos világbanki hitelek folyósítása 82,0 XLI. fejezet kiadásai összesen: 827 592,0 82,0 FEJEZETEK KIADÁSI FŐÖSSZEGE: 2 219 185,2 342 422,3 KIADÁSI FŐÖSSZEG: 2 561 607,5 BEVÉTELI FŐÖSSZEG: 2 251 896,0 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA 309 711,5 XLII. A KÖLTSÉGVETÉS NEMZETKÖZI HITELFELVÉTELEI ÉS KÜLFÖLDI ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE 2 A költségvetés külföldi adósságának törlesztése 2 Korábban nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek törlesztése 1 Világbank felé 10 674,3 3 EBB felé 357,0 4 EBRD felé 392,07 8 Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer osztrák hitel törlesztése miatti térítés 7 310,2 3 Költségvetési (állami) devizabetét törlesztése 23 818,5 XLII. fejezet kiadásai összesen: 42 552,7 XLIII. A KÖLTSÉGVETÉS BELFÖLDI HITELFELVÉTELEI ÉS BELFÖLDI ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE 1 Költségvetés által felvett MNB hitelek törlesztése 1 1991 előtt felvett hitelek törlesztése 1 Költségvetési hiányt finanszírozó MNB hitelek 42 350,0 3 Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptőke-részesedési hitel 110,3 4 ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitel 5 462,0 5 Költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelek törlesztése 255,9 2 Államkötvény-adósság törlesztése 1 Hiányt finanszírozó 317 696,9 2 Lakással kapcsolatos 5 490,4 3 Pénzintézeti alapjuttatást fedező 900,0 5 Nulla kamatozású MNB hiteltartozás átváltott kötvényeinek törlesztése 353 500,0 6 TB alapok által kibocsátott kötvények visszavásárlása 5 648,4 7 UNIVERSITAS kötvények törlesztése 3 000,0 7 Egyéb hiteltörlesztések 3 MÁV pénzügyi szanálása miatti adósságtörlesztés 8 062,1 1 Helyi önkormányzatok által (a közalkalmazotti törvény végrehajtásának fedezetéül) felvett hitelek törlesztése 2 829,5 5 Fővárosi infrsstrukturális hitel törlesztése 2 553,7 6 STRABAG hitel törlesztése 467,7 4 Árfolyamkülönbözetből származó MNB-vel szembeni nulla kamatozású, lejárat nélküli adósság törlesztése 1 606 400,0 XLIII. fejezet kiadásai összesen: 748 071,0 1 606 655,9 2. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez Millió forintban Elő- Ki- Elő- BEVÉTELEK Cím-szám Alcím-szám irány-zat cso-port-szám emelt elő-irány-zat-szám Cím-név Alcím-név irány-zat cso-port-név Kiemelt előirányzat neve 1997. évi rendes előirányzat 1997. évirendkívülielőirányzat I. ORSZÁGGYŰLÉS 1 Országgyűlés Hivatala 2 Országgyűlés hivatali szervei 1 Működési költségvetés 157,0 3 1 Országgyűlési Könyvtár 1 Működési költségvetés 18,8 4 Közbeszerzések Tanácsa 1 Működési költségvetés 65,0 I. fejezet bevételei összesen: 240,8 II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG II. fejezet bevételei összesen: III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG III. fejezet bevételei összesen: IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA IV. fejezet bevételei összesen: V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK 1 Állami Számvevőszék 1 Működési költségvetés 4,1 2 Felhalmozási bevételek 0,4 2 Továbbképzési Intézet és Üdülő 1 Működési költségvetés 24,4 V. fejezet bevételei összesen: 28,5 0,4 VI. LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG 1 Legfelsőbb Bíróság 1 Működési költségvetés 49,3 VI. fejezet bevételei összesen: 49,3 VII. BÍRÓSÁGOK 1 Bíróságok 1 Működési költségvetés 1 679,3 2 Fejezeti kezelésű előirányzatok 2 Gyermektartásdíjak visszatérülése 9,0 VII. fejezet bevételei összesen: 1 688,3 VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE 1 Ügyészségek 1 Működési költségvetés 16,6 2 Felhalmozási bevételek 0,1 2 Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet 1 Működési költségvetés 0,1 VIII. fejezet bevételei összesen: 16,7 0,1 X. MINISZTERELNÖKSÉG 1 Miniszterelnöki Hivatal 1 Miniszterelnöki Hivatal igazgatás 1 Működési költségvetés 1,9 2 Miniszterelnöki Hivatal Ellátó Szolgálata 1 Működési költségvetés 192,4 7,8 2 Felhalmozási bevételek 44,0 2 Magyar Közigazgatási Intézet 1 Működési költségvetés 11,2 5 Határon Túli Magyarok Hivatala 1 Működési költségvetés 0,5 6 Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Titkársága 1 Működési költségvetés 5,0 8 Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok 1 Nemzetbiztonsági Hivatal 1 Működési költségvetés 28,6 4,5 2 Felhalmozási bevételek 1,7 2 Információs Hivatal 1 Működési költségvetés 33,6 3 Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 1 Működési költségvetés 77,0 2 Felhalmozási bevételek 8,0 9 Kormányzati Ellenőrzési Iroda 1 Működési költségvetés 2,2 X. fejezet bevételei összesen: 352,4 66,0 XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM 2 Fővárosi és megyei Közigazgatási Hivatalok 1 Működési költségvetés 151,1 3 Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok [LÁBJEGYZET_9] 1 Működési költségvetés 861,3 4 Menekültügyi és Migrációs Hivatal és szervei 1 Működési költségvetés 1,0 5 Rendőrség 1 Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei 1 Működési költségvetés 1 042,3 2 Budapesti Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 834,0 4 Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 110,0 5 Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 85,0 6 Békés Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 70,0 7 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 116,0 8 Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 75,0 9 Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 60,0 10 Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 80,0 11 Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 80,0 12 Heves Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 45,0 13 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 65,0 14 Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 55,0 15 Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 40,0 16 Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 45,0 17 Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 65,0 18 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 65,0 19 Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 50,0 20 Vas Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 90,0 21 Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 60,0 22 Zala Megyei Rendőr-főkapitányság 1 Működési költségvetés 55,0 23 Készenléti Rendőrség 1 Működési költségvetés 180,0 24 Köztársasági Őrezred 1 Működési költségvetés 40,0 25 Híradástechnikai Szolgálat 1 Működési költségvetés 40,0 6 Határőrség 1 Határőrség Országos Parancsnokság és szervei 1 Működési költségvetés 124,7 2 Felhalmozási bevételek 28,4 2 Határőr igazgatóságok 1 Működési költségvetés 266,6 3 Körmendi Határrendészképző Szakiskola 1 Működési költségvetés 10,0 7 Tűzoltóság 1 Működési költségvetés 39,4 2 Felhalmozási bevételek 3,1 8 Polgári Védelem 1 Működési költségvetés 27,2 9 BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet 1 Működési költségvetés 17,9 2 Felhalmozási bevételek 0,2 10 BM Művelődési Központ 1 Működési költségvetés 153,5 11 Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal 1 Működési költségvetés 89,3 12 Rendvédelmi Főiskola 1 Működési költségvetés 82,6 13 BM Központi Kórház és intézményei 1 Működési költségvetés 1 777,1 2 Felhalmozási bevételek 1,0 14 Központi Gazdasági Háttérintézmények 1 Központi Gazdasági Főigazgatóság és részben önálló szervei 1 Működési költségvetés 980,9 2 Felhalmozási bevételek 5,2 2 BM Kiadó 1 Működési költségvetés 21,2 15 Központi Beszerző Iroda 1 Működési költségvetés 46,5 16 Adatfeldolgozó Hivatal 1 Működési költségvetés 426,2 22 Országos Testnevelési és Sporthivatal 1 Országos Testnevelési és Sporthivatal Igazgatása 1 Működési költségvetés 22,8 0,5 2 Felhalmozási bevételek 2,0 3 Központi sportintézmények és sportlétesítmények 1 Működési költségvetés 1 586,1 4 MTK Sportlétesítményeket Ellátó Intézmény 1 Működési költségvetés 10,7 XI. fejezet bevételei összesen: 10 143,4 40,4 XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1 Földművelésügyi Minisztérium igazgatása 1 FM központi igazgatása 1 Működési költségvetés 164,4 2 Felhalmozási bevételek 57,0 2 Jóléti Intézmények 1 Működési költségvetés 31,3 2 Szakigazgatási intézmények 1 Költségvetési Iroda 1 Működési költségvetés 44,2 2 Felhalmozási bevételek 30,0 2 Állategészségügyi, élelmiszer-ellenőrzési szakigazgatási intézmények 1 Működési költségvetés 5 020,6 2 Felhalmozási bevételek 200,0 3 Növényegészségügyi szakigazgatási intézmények 1 Működési költségvetés 2 060,0 2 Felhalmozási bevételek 180,0 4 Földművelésügyi szakigazgatási intézmények 1 Működési költségvetés 479,3 2 Felhalmozási bevételek 30,0 5 Erdészeti szakigazgatási intézmények 1 Működési költségvetés 350,4 2 Felhalmozási bevételek 40,0 3 Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet 1 Működési költségvetés 1 241,5 4 Mezőgazdasági minősítés és törzstenyészet-fenntartás intézményei [LÁBJEGYZET_10] 1 Működési költségvetés 1 722,3 2 Felhalmozási bevételek 665,7 10,0 6 Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei [LÁBJEGYZET_11] 1 Működési költségvetés 665,7 2 Felhalmozási bevételek 10,5 7 Közművelődési intézmények 1 Működési költségvetés 43,7 8 Agrárkutató intézetek 1 Működési költségvetés 1 058,4 2 Felhalmozási bevételek 2,0 9 FM kiemelt sportlétesítmények 1 Működési költségvetés 144,3 10 Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Támogatási célelőirányzatok 1 Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása 1 500,0 2 Erdészeti közcélú feladatok 3 220,0 3 Termőföld minőségi védelme, hasznosítása 1 320,0 4 Állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok 500,0 5 Halgazdálkodási tevékenységek 500,0 6 Vadgazdálkodási tevékenységek 598,0 XII. fejezet bevételei összesen: 19 164,1 2 059,5 XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM 1 Honvédelmi Minisztérium 2 HM hivatalai 1 Működési költségvetés 410,0 2 HM háttérintézményei 1 Működési költségvetés 169,0 2 Magyar Honvédség 1 Működési költségvetés 6 002,1 2 Felhalmozási bevételek 1 602,0 3 Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok 1 Katonai Felderítő Hivatal 1 Működési költségvetés 60,0 2 Katonai Biztonsági Hivatal 1 Működési költségvetés 11,8 4 MH Katonai Tanintézetek 1 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 1 Működési költségvetés 165,1 2 Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola 1 Működési költségvetés 6,0 5 MH Katonai Ügyészségek 1 Működési költségvetés 2,0 6 MH Egészségügyi intézetek 1 Működési költségvetés 4 372,0 XIII. fejezet bevételei összesen: 11 198,0 1 602,0 XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 1 Igazságügyi Minisztérium igazgatása 1 Működési költségvetés 190,5 3 Szakértői intézetek 1 Működési költségvetés 14,2 4 IM büntetés-végrehajtás 1 Működési költségvetés 1 019,8 XIV. fejezet bevételei összesen: 1 224,5 XV. IPARI, KERESKEDELMI ÉS IDEGENFORGALMI MINISZTÉRIUM 1 Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium központi igazgatása [LÁBJEGYZET_12] 1 Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium igazgatása 1 Működési költségvetés 57,6 2 IKIM Gazdasági igazgatóság 1 Működési költségvetés 424,6 2 Felhalmozási bevételek 2,0 3 IKIM Jóléti igazgatóság 1 Működési költségvetés 52,3 2 Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ 1 Működési költségvetés 5,2 4 Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet 1 Működési költségvetés 23,6 5 Minőségellenőrző intézetek 1 Működési költségvetés 76,1 6 Műszaki Biztonsági Főfelügyelet 1 Működési költségvetés 924,0 2 Felhalmozási bevételek 12,0 7 Idegenforgalmi intézőbizottságok 1 Működési költségvetés 50,2 2 Felhalmozási bevételek 75,3 8 Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium 1 Működési költségvetés 14,5 9 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 1 Működési költségvetés 0,8 10 Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 1 Működési költségvetés 143,1 13 Magyar Geológiai Szolgálat 1 Működési költségvetés 280,6 14 Magyar Bányászati Hivatal 1 Működési költségvetés 3,0 15 Magyar Energia Hivatal 1 Működési költségvetés 337,3 36,0 17 Külkereskedelmi szolgálat 1 Működési költségvetés 2 333,8 2 Felhalmozási bevételek 60,0 18 Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala 1 Működési költségvetés 14,3 2 Felhalmozási bevételek 5,0 21 Magyar Szabadalmi Hivatal 1 Működési költségvetés 1 400,0 22 Országos Mérésügyi Hivatal 1 Működési költségvetés 1 097,7 23 Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár 1 Működési költségvetés 251,3 24 Országos Atomenergia Hivatal 1 Működési költségvetés 536,2 2 Felhalmozási bevételek 25,0 25 Fejezeti kezelésű előirányzatok 3 Gazdaságfejlesztési célelőirányzatok 1 Gazdaságfejlesztési előirányzat 240,0 4 Turisztikai célelőirányzat 2 350,0 6 Piaci intervenciós célelőirányzat 1 062,2 7 Műszaki fejlesztési alapprogram célelőirányzat 600,0 XV. fejezet bevételei összesen: 12 278,4 215,3 XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 1 Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium igazgatása [LÁBJEGYZET_13] 1 Működési költségvetés 93,9 2 Felhalmozási bevételek 1,5 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1 Működési költségvetés 17,2 2 Felhalmozási bevételek 6,9 3 Országos Meteorológiai Szolgálat 1 Működési költségvetés 158,0 2 Felhalmozási bevételek 8,0 4 Környezetgazdálkodási Intézet 1 Működési költségvetés 746,5 2 Felhalmozási bevételek 18,7 5 Természetvédelmi területi szervek 1 Működési költségvetés 298,4 2 Felhalmozási bevételek 0,2 6 Környezetvédelmi területi szervek 1 Működési költségvetés 419,1 2 Felhalmozási bevételek 2,4 8 Fejezeti kezelésű előirányzatok 2 Ágazati célelőirányzatok 6 Alföld program 175,2 7 Környezeti kárelhárítás 50,0 9 Duna Monitoring 20,0 11 Szigetközi térség kárainak mérséklése 138,7 12 A hágai jogvita környezeti-ökológiai megalapozása 20,0 25 Levegőtisztaság-védelmi mérőhálózatok működtetése 50,0 26 Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program 80,0 4 Területfejlesztési célfeladatok 290,0 XVI. fejezet bevételei összesen: 2 557,0 37,7 XVII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM 1 Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium igazgatása [LÁBJEGYZET_14] 1 Működési költségvetés 47,2 2 Közlekedési Felügyeletek 1 Működési költségvetés 8 298,9 2 Felhalmozási bevételek 12,1 3 Hírközlési Intézmények 1 Működési költségvetés 3 394,6 2 Felhalmozási bevételek 65,1 4 Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság 1 Működési költségvetés 709,7 2 Felhalmozási bevételek 3 773,8 5 Légügyi Igazgatóság 1 Működési költségvetés 66,0 6 Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság 1 Működési költségvetés 16 780,0 2 Felhalmozási bevételek 70,0 7 Vízügyi és árvízvédelmi intézmények 1 Működési költségvetés 3 704,6 2 Felhalmozási bevételek 65,5 8 MÁV egészségügyi szolgáltatás 1 Működési költségvetés 0,3 9 MÁV egészségügyi alapellátó intézmények 1 Működési költségvetés 4 817,2 2 Felhalmozási bevételek 22,0 10 Közlekedési Múzeum 1 Működési költségvetés 14,4 11 Magyar Űrkutatási Iroda 1 Működési költségvetés 580,0 13 Fejezeti kezelésű előirányzatok 5 Hírközlési célfeladatok 1 Távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok 4 036,6 XVII. fejezet bevételei összesen: 42 449,5 4 008,5 XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM 1 Külügyminisztérium igazgatása 1 Működési költségvetés 49,7 80,0 2 Külképviseletek 1 Működési költségvetés 4 040,0 2 Felhalmozási bevételek 60,0 3 KüM jóléti intézményei 1 Működési költségvetés 45,2 4 Fejezeti tartalék XVIII. fejezet bevételei összesen: 4 134,9 420,0 XIX. MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM 1 Munkaügyi Minisztérium igazgatása 1 Működési költségvetés 255,4 2 Felhalmozási bevételek 15,0 3 Nemzeti Szakképzési Intézet 1 Működési költségvetés 519,3 2,0 2 Felhalmozási bevételek 13,0 4 Munkaügyi Kutatóintézet 1 Működési költségvetés 24,7 0,5 5 Regionális átképző központok 1 Működési költségvetés 881,2 113,4 2 Felhalmozási bevételek 22,8 6 Munkaügyi Minisztérium Oktatási és Pihenő Központ 1 Működési költségvetés 20,3 0,8 7 Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség 1 Működési költségvetés 22,0 8 Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Intézet 1 Működési költségvetés 52,2 9 Országos Munkaügyi és Módszertani Központ 1 Működési költségvetés 397,4 3,0 2 Felhalmozási bevételek 8,0 10 Munkaügyi Központok 1 Működési költségvetés 7 442,3 47,0 2 Felhalmozási bevételek 362,0 11 Fejezeti kezelésű előirányzatok 6 Munkaerőpiaci szervezet fejlesztési program 1 000,0 7 Megyei Munkaügyi Központok működési tartaléka 135,9 XIX. fejezet bevételei összesen: 9 614,8 1 723,4 XX. MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1 Művelődési és Közoktatási Minisztérium igazgatása 1 Művelődési és Közoktatási Minisztérium igazgatása 1 Működési költségvetés 127,3 2 Felhalmozási bevételek 2,7 2 MKM jóléti és szociális intézmények 1 Működési költségvetés 324,2 3 MKM külkapcsolatok 1 Működési költségvetés 99,8 2 Felhalmozási bevételek 7,6 2 Tudomány- és műszaki egyetemek, művészeti felsőoktatás 1 Működési költségvetés 8 186,6 2 Felhalmozási bevételek 284,4 3 Agrártudományi egyetemek 1 Egyetemek 1 Működési költségvetés 4 308,4 2 Felhalmozási bevételek 119,1 4 Orvosegyetemek, Egészségtudományi Egyetem 1 Működési költségvetés 23 139,0 2 Felhalmozási bevételek 509,7 5 Főiskolák 1 Működési költségvetés 4 317,4 2 Felhalmozási bevételek 28,1 6 Továbbképző intézetek 1 Működési költségvetés 629,5 2 Felhalmozási bevételek 21,0 7 Egyéb oktatási intézmények 1 Működési költségvetés 150,7 2 Felhalmozási bevételek 14,0 8 Nemzeti kulturális intézmények 1 Működési költségvetés 1 178,9 2 Felhalmozási bevételek 2,0 9 Kutató és szolgáltató intézetek 1 Működési költségvetés 708,3 2 Felhalmozási bevételek 35,9 XX. fejezet bevételei összesen: 43 170,1 1 024,5 XXI. NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM 1 Népjóléti Minisztérium igazgatása 1 Működési költségvetés 12,1 2 Felhalmozási bevételek 1,0 2 Népegészségügyi intézetek 1 Működési költségvetés 2 879,0 2 Felhalmozási bevételek 1,0 3 Szak- és továbbképző intézmények, könyvtárak, dokumentációs központok 1 Működési költségvetés 142,3 4 Gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei 1 Működési költségvetés 15 554,0 142,7 2 Felhalmozási bevételek 410,0 5 Állami szociális intézetek 1 Működési költségvetés 92,3 6 Országos Mentőszolgálat 1 Működési költségvetés 7 017,9 45,8 2 Felhalmozási bevételek 10,4 7 Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei 1 Működési költségvetés 79,6 2 Felhalmozási bevételek 0,2 8 Népjóléti Minisztérium üdülője 1 Működési költségvetés 8,7 XXI. fejezet bevételei összesen: 25 785,9 611,1 XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM 1 Pénzügyminisztérium igazgatása 1 Működési költségvetés 569,8 2 Felhalmozási bevételek 2,2 2 Állami Biztosítás, Szerencsejáték Felügyelet és az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyelete 1 Működési költségvetés 1 440,0 70,0 3 Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 1 Működési költségvetés 2 045,3 354,9 4 „Lánchíd” Irodaház 1 Működési költségvetés 314,0 5 Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 1 Működési költségvetés 200,3 6 Vám- és Pénzügyőrség 1 Működési költségvetés 1 430,7 2 Felhalmozási bevételek 1,5 7 Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet 1 Működési költségvetés 175,5 9 Kincstári Vagyoni Igazgatóság 1 Kincstári Vagyoni Igazgatóság 1 Működési költségvetés 202,1 2 Kincstári vagyonkezelés és hasznosítás 1 Működési költségvetés 797,9 6 Kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos központi költségvetést megillető bevételek 300,0 12 Magyar Államkincstár 1 Működési költségvetés 181,7 13 Fejezeti kezelésű előirányzatok 2 Ágazati célelőirányzatok 5 Kárrendezési célelőirányzat 40,0 19 Vállalkozások költségvetési befizetései 1 Társasági adó 120 000,0 2 Bányajáradék 18 052,8 3 Vám- és importbefizetések 196 000,0 5 Játékadó-bevétel 11 100,0 6 Koncessziós díj 574,0 7 Egyéb befizetések 25 700,0 20 Fogyasztáshoz kapcsolt adók 1 Általános forgalmi adó 627 000,0 2 Fogyasztási adó 266 300,0 21 Lakosság költségvetési befizetései 1 Személyi jövedelemadó 400 848,0 2 Egyéb lakossági adók 1 450,0 3 Lakossági vámbefizetések 1 800,0 4 Lakossági illetékek 29 900,0 22 Egyéb költségvetési bevételek 1 Vegyes bevételek 1 Koncessziós díjbevétel (szerencsejáték) 250,0 2 Várpalota és környéke helyi önkormányzatai japán kölcsönével kapcsolatos ÁFA-fizetésre megelőlegezett összegek visszatérítése 200,0 3 A Hungarocamion Rt. visszaforgatott hitele kamatából befizetés 484,0 8 Egyéb vegyes bevételek 3 150,0 350,0 23 Költségvetési befizetések 1 Központi költségvetési szervek 4 900,0 2 Önkormányzatok befizetései 3 600,0 3 Elkülönített állami pénzalapok befizetései 4 Útalap 5 600,0 25 Pénzintézetek befizetései 1 Pénzintézetek társasági adója 15 000,0 2 Egyéb pénzintézetek befizetései 2 500,0 26 MNB befizetése 55 700,0 XXII. fejezet bevételei összesen: 1 791 522,1 7 062,6 XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL XXX. fejezet bevételei összesen: XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 1 KSH Központi Igazgatás 1 Működési költségvetés 188,7 2 Felhalmozási bevételek 2,0 2 KSH Megyei Igazgatóságai 1 Működési költségvetés 76,8 4 KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat 1 Működési költségvetés 2,2 5 KSH kutatóintézetei 1 KSH Népességtudományi Kutató Intézet 1 Működési költségvetés 1,9 2 KSH Gazdaságelemzési és Informatikai Intézet 1 Működési költségvetés 41,0 6 Fejezeti kezelésű előirányzatok 2 Célelőirányzatok 11 Statisztikai regiszter 300,0 XXXI. fejezet bevételei összesen: 310,6 302,0 XXXII. MAGYAR TÁVIRATI IRODA 1 Magyar Távirati Iroda 1 Működési költségvetés 1 140,0 2 Felhalmozási bevételek 3,0 XXXII. fejezet bevételei összesen: 1 140,0 3,0 XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1 MTA Titkársága 1 MTA Titkárság Igazgatása 1 Működési költségvetés 6,1 2 Felhalmozási bevételek 0,1 2 MTA Doktori Tanács Titkársága 1 Működési költségvetés 12,9 3 MTA Könyvtára 1 Működési költségvetés 15,0 4 MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek 1 Működési költségvetés 2 459,7 2 Felhalmozási bevételek 32,4 5 MTA Élettudományi kutatóintézetek 1 Működési költségvetés 847,5 2 Felhalmozási bevételek 15,8 6 MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek 1 Működési költségvetés 424,7 2 Felhalmozási bevételek 2,3 7 MTA Területi akadémiai központok 1 Működési költségvetés 15,0 8 MTA Kutatást kiszolgáló szervek 1 Működési költségvetés 88,5 10 MTA egyéb intézményei 1 Működési költségvetés 96,9 2 Felhalmozási bevételek 2,0 XXXIII. fejezet bevételei összesen: 3 966,3 52,6 XXXIV. TÖRTÉNETI HIVATAL XXXIV. fejezet bevételei összesen: XL. NEMZETKÖZI ELSZÁMOLÁSOK 2 Kormányhitelek visszatérülése 1 Rubelelszámolású hitelek visszatérülése 23 180,0 2 Dollárelszámolású hitelek visszatérülése 1 638,0 4 Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek kihelyezett hiteleinek visszatérülése 1 Belföldre továbbkölcsönzött hitelek tőke visszatérülése 1 Világbanki hitelre 1 558,3 2 EBB hitelre 353,0 3 EBRD hitelre 363,0 2 Belföldre továbbkölcsönzött hitelek kamat és rendelkezésretartási jutalékának visszatérülése 1 Világbanki hitelre 3 182,7 2 EBB hitelre 1 432,1 3 EBRD hitelre 229,4 6 Vegyes bevételek 1 Japán és világbanki segélyek 258,8 2 Egyéb bevételek 300,0 XL. fejezet bevételei összesen: 32 495,3 XLI. A BELFÖLDI ÁLLAMADÓSSÁG KÖLTSÉGVETÉSI ELSZÁMOLÁSAI 9 A költségvetés követeléseit csökkentő bevételek 1 Állami kölcsön törlesztés 800,0 2 Állami alapjuttatás járadéka 7 740,0 3 Jamburgi gázszállítás árbevétele 14 000,0 10 Kamatbevételek 1 Állami kölcsön kamata 380,0 2 Alárendelt kölcsöntőkekötvény kamata 6 020,7 3 Kincstári egységes számla forintbetét kamata 29 059,1 4 Kincstári egységes számla devizabetét kamata 9 030,0 5 1996. évi devizakötvények egyszeri kamata 64 860,2 6 Egyéb kamatok 1 Államkötvények felhalmozott kamata 12 673,1 3 Tb-alapok kamatfizetése 1 036,3 11 Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek 1 Állami vagyonnal kapcsolatos osztalék 10 000,0 2 Szerencsejáték Rt. osztaléka 1 000,0 3 Privatizációs bevételek központi költségvetést megillető hányada 50 000,0 12 Hitelkonszolidációs bevételek 380,0 13 Adóskonszolidációs bevételek 12 000,0 14 Származékos világbanki hitelek törlesztése 156,6 XLI. fejezet bevételei összesen: 82 709,2 136 426,8 BEVÉTELI FŐÖSSZEG: 2 063 744,8 188 151,2 XLII. A KÖLTSÉGVETÉS NEMZETKÖZI HITELFELVÉTELEI ÉS KÜLFÜLDI ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE 1 A költségvetés külföldi hitelfelvételei 2 Hitelfelvétel nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől 1 Világbanki hitelek felvétele 9 409,0 2 EBB hitelek felvétele 7 407,8 4 KfW hitelek felvétele 2 875,0 6 Japan’s Overseas Economic Cooperation Fund (OECF) hitel felvétele 2 961,0 7 EF-SAL hitel felvétele 17 850,0 XLII. fejezet bevételei összesen: 40 502,8 3. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei 1. Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok Összege: 312 Ft/fő Az 1996. január 1-jei állandó népességszám alapján a települések - igazgatási, sport, kommunális, út-, hídfenntartási, valamint a településüzemeltetés során jelentkező egyéb - kiadásaihoz járul hozzá. 2. Üdülőhelyi feladatok Összege: 2 Ft/idegenforgalmi adó Az állami hozzájárulás az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 Ft. (Üdülőépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem igényelhető a hozzájárulás.) 3. Szociális és gyermekjóléti feladatok Összege: 3500-10 500 Ft/állandó népesség A hozzájárulás a települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján nyújtandó pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz tartozó és az önkormányzatot terhelő különféle járulék és hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez a szociális alapellátás körébe tartozó szolgáltatások, továbbá a gyermekjóléti szolgáltatások működési költségeihez, illetve a lakásgazdálkodási tevékenység ellátásához kapcsolódik. E feladatok különösen: rendszeres szociális és nevelési segélyezés, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, valamint ezen ellátottak után fizetendő egészségügyi hozzájárulásnak a tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának 25%-a, a munkanélküli ellátásból kikerülők rendszeres szociális ellátása, a lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj, az átmeneti (krízis) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás, az egészségügyi hozzájárulás fizetése alól szociális alapon mentesítettek után fizetendő hozzájárulás egyharmada, a szociális étkeztetés, a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának szociális alapon történő mérséklése vagy elengedése, a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított családi napközis ellátás, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a kiskorúak veszélyeztetettségének megelőzése, illetve a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint az önkormányzat által nyújtott lakáscélú támogatások, különös tekintettel a fűtési energiakiadásokhoz történő hozzájárulásra, továbbá a tüzelőolajjal fűtők, illetve azt kiváltó háztartások támogatásához történő hozzájárulás. A települési önkormányzatok a hozzájárulást a település 1996. január 1-jei állapot szerinti állandó népességszáma alapján vehetik igénybe. 1100 Ft/fő egységesen, összességében 11 510 millió forint összegben illet meg minden települési önkormányzatot. További 40 105,2 millió forint a település szociális jellemzői szerinti szorzó függvényében jár. Az 1996. évi támogatás alapjául szolgáló adatok szerint 5700 millió forint a tüzelőolajjal fűtő háztartások támogatására illeti meg a településeket. A tényezők együttes összegének el kell érnie a 3500 Ft/fő mértéket, és nem haladhatja meg a 10 500 Ft/fő összeget. A települési önkormányzatokat megillető differenciált normatív hozzájárulás meghatározásánál használt szorzó a következő - a lakosság szociális helyzetét jellemző - tényezőket veszi figyelembe: - 0-17 éves korcsoportba tartozó állandó népességnek, - 60 év feletti korcsoportba tartozó állandó népességnek, továbbá - 20-30 éves korcsoportba (11 éves időszak) tartozó állandó népességnek az 1996. január 1-jei állapot szerinti, - munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülőknek az 1996. augusztus havi állapot szerinti, - személyi jövedelemadót fizetőknek, az 1995. évi adóbevallások összesítése szerinti részaránya az összes, illetve az aktív népességen belül. 4. Gyermek- és ifjúságvédelem Összege: 330 200 Ft/ellátott A hozzájárulás a gyermek- és ifjúságvédő intézetet (a továbbiakban: GYIVI) fenntartó önkormányzatot illeti meg az alábbiak szerint: A) Az állami gondoskodás keretében gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett, valamint intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0-18 éves korúak után, akik - nevelőotthonban, - kollégiumban, - szakmunkástanuló otthonban, - csecsemőotthonban, - kórházi és egyéb egészségügyi intézményben, - munkásszálláson, - nevelőszülőknél, - albérletben és egyéb helyeken elhelyezettek, kivéve a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (nevelőintézetben, különleges gyermekotthonokban, büntetés-végrehajtási intézetekben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottakat. B) Az előzőeken túlmenően igénybe vehető ezen hozzájárulás: - a csecsemőotthonba kerülő gyermek után akkor, ha állami gondoskodásba veszik, visszamenően a csecsemőotthonba kerülés időpontjától, - legfeljebb 24 éves korig, a korábban állami gondoskodás alatt álló fiatal után, ha számára ellátást (szállást és étkezést) biztosítanak az A) pontban felsorolt helyeken, és a fiatal = nappali tagozaton tanulmányokat folytat, annak befejezéséig, = önálló életvitelre nem képes, vagy csökkent munkaképességű, vagy munkaviszonyban áll ugyan, de havi jövedelme a minimálbért nem éri el, = ápolást, gondozást nyújtó vagy rehabilitációs intézményben történő ellátást igényel, a szociális intézménybe történő felvétel időpontjáig, továbbá = a teljes naptári évben sorkatonai szolgálatot teljesít, de ez esetben a hozzájárulás összegének 20%-ára, töredékévi szolgálat esetén ez utóbbinak időarányos részére jogosult az önkormányzat. Amennyiben a GYIVI-t fenntartó önkormányzat nyújt az ellátottak részére általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatást a gyermek- és ifjúságvédelemre vonatkozó normatív hozzájáruláson túl veheti külön igénybe a közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat a 18. i) és 18. j) pont alatti jogcímek kivételével - és a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók iskolai neveléséhez és oktatásához, továbbá a két tannyelvű középiskolai oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő hozzájárulásokat, az azokban meghatározott feltételek szerint. Ha az eddigiekben felsorolt intézményi ellátásokat nem a GYIVI-t fenntartó önkormányzat nyújtja, a feladatot ellátó önkormányzat jogosult a normatív állami hozzájárulásra. Az állami gondoskodásban részesülő gyermekek után az óvodai és kollégiumi ellátásra e jogcímen külön normatív állami hozzájárulás nem igényelhető. Ha az óvodai és kollégiumi ellátásokat nem a GYIVI-t fenntartó önkormányzat nyújtja, akkor a GYIVI-t fenntartó önkormányzat a feladatot ellátó önkormányzat számára azokat megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív hozzájárulásoknak megfelelő szintig. Ha az állami gondoskodásban lévő gyermek más önkormányzat által fenntartott napközi otthoni ellátásban részesül, a GYIVI a mindenkori térítési díj alapulvételével étkezési hozzájárulást fizet. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, az elszámolásnál az állami gondoskodásban részesülők éves gondozási napjainak a száma osztva 365-tel. A gondozási napok szerinti nyilvántartást - elhelyezés-típusonként - a GYIVI köteles vezetni. 5. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás Összege: 246 900 Ft/ellátott A hozzájárulás - fogyatékosok ápoló-, gondozóotthonának kivételével - az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban, a rehabilitációs intézményekben, valamint a gyermekek, az időskorúak és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot. Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, módosított 1993. évi III. törvényben szabályozott időskorúak, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek vagy egyéb betegségben szenvedők ápoló-, gondozóotthonát, illetve rehabilitációs intézményt, továbbá gyermekek, időskorúak és fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn, és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel. Ha a rehabilitációs intézmény közoktatási feladatot (óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti a közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat, a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához, továbbá a két tanítási nyelvű középiskolai oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő hozzájárulásokat, az azokban meghatározott feltételek szerint. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minősülnek a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek átmeneti otthona, időskorúak, fogyatékosok gondozóháza (szállást biztosító klub, panzió, otthonház). A gyermekek átmeneti otthonaként csak olyan intézmények vehetők figyelembe, amelyek a családban élő, állami gondoskodásban nem részesülő kiskorúak átmeneti elhelyezését biztosítják. Az állami gondoskodásban részesülő gyermekek után a 4. pont alatt részletezett normatív állami hozzájárulás igényelhető. A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 7. pont alatti, a fogyatékosok ápoló-, gondozóotthonaiban ellátottak után a 8. pont alatti normatív állami hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel. 6. Nappali szociális intézményi ellátás Összege: 48 000 Ft/ellátott A hozzájárulás az időskorúak, a fogyatékosok, a szenvedélybetegek és a hajléktalanok nappali intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot. Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, módosított 1993. évi III. törvényben szabályozott időskorúak, fogyatékosok, szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét (idősek klubja, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, nappali melegedő) tartanak fenn, és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel. A taglétszámba nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők, továbbá a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók, kivéve a nappali melegedőt igénybevevőket. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (eseménynapló) alapján naponta összesített tagok számának alapulvételével kiszámított éves ellátotti létszám osztva 313 nappal. 7. Hajléktalanok átmeneti intézményei Összege: 102 200 Ft/férőhely A hozzájárulás a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma alapján illeti meg az önkormányzatot. Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, melyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, módosított 1993. évi III. törvényben szabályozott átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére, és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel. A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek számának éves összege osztva 365-tel. 8. Fogyatékosok ápoló-, gondozóotthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátása Összege: 337 300 Ft/ellátott A hozzájárulás a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnőttek ápoló-, gondozóotthonában, valamint a gyógypedagógiai intézetben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot. Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, módosított 1993. évi III. törvényben szabályozott fogyatékosok (látás-, mozgás- értelmi és halmozottan fogyatékos) ápoló-, gondozóotthonát, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben szabályozott gyógypedagógiai intézetet tartanak fenn, és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel. Ha az ide tartozó intézmények közoktatási (óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellátnak, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti e normatív hozzájáruláson túl a közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat és a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához, továbbá a két tanítási nyelvű középiskolai oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő hozzájárulásokat, az azokban meghatározott feltételek szerint. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel. 9. Óvodai nevelés Összege: 60 000 Ft/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában ellátottak után veheti igénybe. 10. Iskolai oktatás az 1-6. évfolyamokon Összege: 64 000 Ft/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában - iskolatípustól függetlenül az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszon - oktatott tanulók után veheti igénybe. 11. Iskolai oktatás a 7-8. évfolyamokon Összege: 68 000 Ft/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában - iskolatípustól függetlenül az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszon - oktatott tanulók után veheti igénybe. 12. Iskolai oktatás a 9-10. évfolyamokon a) Összege: 70 000 Ft/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában, továbbá abban az esetben, ha az oktatást a közoktatásról szóló, módosított 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) szerint szervezik, a szakiskolában és szakmunkásképző iskolában oktatott tanulók után veheti igénybe. b) Összege: 60 000 Ft/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában és szakmunkásképző iskolában oktatott tanulók után veheti igénybe abban az esetben, ha az oktatást az oktatásról szóló, módosított 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: oktatásról szóló törvény) szerint szervezik. 13. Iskolai oktatás a 11-13. évfolyamokon a) Összege: 87 000 Ft/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott gimnáziumban és szakközépiskolában oktatott tanulók után veheti igénybe. b) Összege: 60 000 Ft/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában és szakmunkásképző iskolában oktatott tanulók után veheti igénybe abban az esetben, ha az oktatást az oktatásról szóló törvény szerint szervezik a 11. évfolyamon. 14. Iskolai szakképzés a) Összege: 20 000 Ft/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában az oktatásról szóló törvény szerint szervezett iskolai rendszerű gyakorlati képzésben a 9-11. évfolyamokon oktatott tanulók után veheti igénybe. b) Összege: 40 000 Ft/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzatok által fenntartott szakmunkásképző iskolában az oktatásról szóló törvény szerint szervezett iskolai rendszerű gyakorlati képzésben a 9-11. évfolyamokon oktatott tanulók után veheti igénybe. c) Összege: 70 000 Ft/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában, szakmunkásképző iskolában a szakképzési évfolyamon szakmai-elméleti oktatásban résztvevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény vagy - 1993. szeptember 1-jét megelőzően - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott egyedi engedély, kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez. d) Összege: 90 000 Ft/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakközépiskolában a szakképzési évfolyamon szakmai-elméleti oktatásban résztvevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény vagy - 1993. szeptember 1-jét megelőzően - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott egyedi engedély, kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez. e) Összege: 36 000 Ft/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakmunkásképző iskolában és szakközépiskolában a szakképzési évfolyamon iskolai szakmai-gyakorlati oktatásban résztvevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény vagy - 1993. szeptember 1-jét megelőzően - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott egyedi engedély, kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez. f) Összege: 28 000 Ft/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában a szakképzési évfolyamon iskolai szakmai-gyakorlati oktatásban résztvevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény vagy - 1993. szeptember 1-jét megelőzően - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott egyedi engedély, kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez. 15. Kollégiumi, externátusi ellátás Összege: 126 000 Ft/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolai kollégiumban, externátusban - a gyógypedagógiai intézet kivételével - ellátottak után veheti igénybe. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben ellátottak (a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott kollégiumba, diákotthonba felvett fogyatékos tanulók) után a fogyatékosok ápoló-, gondozóotthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátásához megállapított hozzájárulás igényelhető. Ez a hozzájárulás vehető igénybe a kollégiumban, diákotthonban, iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvétel céljából felvett 3-7 éves gyermek után is. 16. Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás a) Összege: 90 000 Ft/fő A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni vagy intézeti ellátás keretében, illetve nem közoktatási intézményben korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után veheti igénybe a fenntartó, illetve a feladatot ellátó helyi önkormányzat. A fogyatékosok ápoló-, gondozóotthonában ellátott gyermek után is jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézet az ellátott részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást is nyújt. b) Összege: 103 000 Ft/fő A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai (óvodai, iskolai) nevelésben, oktatásban részt vevő gyermek, tanuló után veheti igénybe a fenntartó önkormányzat, függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy külön veszik igénybe az ellátást. Ez a hozzájárulás jár, ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeit a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesíti. A fogyatékosok ápoló-, gondozóotthonában és gyógypedagógiai intézetben ellátott gyermek, tanuló után is jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézet a gyermek, tanuló részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást, ellátást is nyújt. E hozzájárulás mellett a 9-14. pontban és a 18. a)-d) pontokban felsorolt hozzájárulások nem vehetők igénybe. c) Összege: 103 000 Ft/fő A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni vagy intézeti ellátás keretében fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség) részt vevő gyermek, tanuló után veheti igénybe a fenntartó, illetve a feladatot ellátó helyi önkormányzat. A fogyatékosok ápoló-, gondozóotthonában ellátott után is jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézet az ellátott részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást, ellátást is nyújt. 17. Alapfokú művészetoktatás Összege: 40 000 Ft/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézményben oktatott tanulók után veheti igénybe. 18. Egyéb közoktatási hozzájárulások a) Összege: 28 000 Ft/fő A hozzájárulást - az adott 5-11. évfolyamra meghatározott hozzájáruláson felül - a helyi önkormányzat az általa fenntartott intézményben a művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakiskolai oktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe, ha az oktatást a közoktatásról szóló törvény szerint párhuzamos képzésben szervezik. b) Összege: 36 000 Ft/fő A hozzájárulást - az adott 5-13. évfolyamra meghatározott hozzájáruláson felül - a helyi önkormányzat az általa fenntartott intézményben a művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskolai oktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe, ha az oktatást a közoktatásról szóló törvény szerint párhuzamos képzésben szervezik. c) Összege: 10 000 Ft/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában a közoktatásról szóló törvény alapján szervezett felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe a szakképzési évfolyamra járó hozzájárulás mellett. d) Összege: 3000 Ft/fő A hozzájárulást a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján veheti igénybe a fenntartó helyi önkormányzat a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek, tanuló óvodai, iskolai ellátásához, ha a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó terápiás gondozásba veszi, továbbá a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján kis létszámú - legfeljebb 15 fős - óvodai foglalkozásokat, tanórai foglalkozásokat szerveznek, vagy ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tesz eleget. e) Összege: 9000 Ft/fő A hozzájárulást a fenntartó helyi önkormányzat a nem állandó lakóhelyükön, illetve ennek hiányában nem a tartózkodási helyükön, óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátásához veheti igénybe. A főváros közigazgatási területén lakók után, ha fővárosi székhelyű iskolát vesznek igénybe, ez a hozzájárulás nem jár. f) Összege: 10 800 Ft/fő A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe, ha a közoktatásról szóló törvényben meghatározott kötelező feladatai ellátására - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43. §-a szerint - intézményfenntartó társulást hoz létre. Községi, városi önkormányzati társulásnak minősül, ha az oktatási intézményt írásos megállapodásban az önkormányzatok közösen alapítják, közösen döntenek költségvetéséről, valamint együttesen nevezik ki az intézmény vezetőjét. g) Összege: 20 000 Ft/fő A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe az óvodai és általános iskolai ellátásban, oktatásban résztvevők után abban az esetben, ha 1996. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén az állandó lakosok száma a költségvetési évet megelőző év első napján nem éri el a 3000 főt. h) Összege: 10 000 Ft/fő A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe az óvodai és általános iskolai ellátásban, oktatásban résztvevők után abban az esetben, ha 1996. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén az állandó lakosok száma a költségvetési évet megelőző év első napján a 3000 főt meghaladta, de a 3500 főt nem érte el. i) Összege: 8800 Ft/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában vagy kollégiumban szervezett intézményi étkeztetésben részt vevő gyermekek, tanulók után veheti igénybe úgy, hogy egy tanuló csak egy intézményben vehető figyelembe. j) Összege: 3000 Ft/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában napközis foglalkozáson részt vevő gyermekek után veheti igénybe. k) Összege: 100 Ft/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott nevelési-oktatási intézmény ellátottjai után igényelheti a szülői szervezetek, közösségek, illetve az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék működéséhez. Abban az esetben, ha egyik szervezeti forma nem működik az intézményben, a hozzájárulás ennek arányában (szervezettípusonként 1/2 részben) csökkentett mértékben igényelhető. l) Összege: 200 Ft/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott nevelési, oktatási intézmény ellátottjai után igényelheti iskolai, kollégiumi diákönkormányzata működéséhez, ha az adott szervezet az intézményben létrejött. m) Összege: 1000 Ft/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott nevelési, oktatási intézmény ellátottjai után igényelheti az iskolai sportkör tagjai után. A hozzájárulás igénybe vehető akkor is, ha az iskolai sportkör feladatait - az iskolával kötött megállapodás alapján - az iskolában működő diák-sportegyesület látja el. n) Összege: 2000 Ft/fő A hozzájárulást a helyi önkormányzat a nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után igényelheti - szakmai feltételek megléte esetén - a tanulók könyvtári ellátásához, továbbá az informatikai oktatás megszervezéséhez. Abban az esetben, ha a fenntartó a g) pont hatálya alá tartozik, a hozzájárulás kétszerese vehető igénybe. 19. Bölcsődei ellátás A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátottak után veheti igénybe. Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében üzemeltet napos és hetes bölcsődét, akkor az ellátásban részesülő gyermekeket csak egy típusnál lehet számba venni. A hozzájárulás összegét e törvény 97. §-ának (2) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján kiadásra kerülő rendelet határozza meg. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, az elszámolásnál a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti bentlévő gyermekek számának alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel. 20. Helyi közművelődési feladatok Összege: 157 Ft/fő A hozzájárulást az 1996. január 1-jei állandó népesség alapján veheti igénybe az önkormányzat a települési kulturális, közművelődési feladatokhoz. Kiegészítő szabályok 1. Közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokkal - beleértve e törvény 8. számú melléklete alapján biztosított nemzetiségi, etnikai vagy két tanítási nyelvű oktatáshoz megállapított hozzájárulásokat is - összefüggő kiegészítő és értelmező szabályok: a) A közoktatásról szóló törvény szerint szervezik az oktatást a szakiskolában, a szakmunkásképző iskolában és szakközépiskolában abban az esetben, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógia szakasz követelményeire, valamint szakmai előkészítő ismeretekre készítik fel a tanulót. b) A közoktatásról szóló törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatásról szóló törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az oktatást a szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában, szakiskolában abban az esetben, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire egyidejűleg, egy évfolyamon készítik fel a tanulót. c) Párhuzamos képzésben szervezik a művészeti szakmai vizsgára felkészítő oktatást, ha a tanuló egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeit, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. d) A közoktatásról szóló törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatásról szóló törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az iskolai rendszerű gyakorlati képzést abban az esetben, ha a tanuló ciklusos váltásban az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire és a szakképzés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire felkészítő tanórai foglalkozásokon, illetve gyakorlati képzésben vesz részt. e) Szakképzési évfolyamon folyik a felkészítés abban az esetben, ha a tanuló kizárólagosan a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit sajátítja el. f) Felzárkóztató oktatásban vesz részt a nem tanköteles tanuló, ha a szakiskolában a szakképzési évfolyamon egyidejűleg szervezik meg számára az általános iskolai követelmények, valamint a szakképzés követelményeinek elsajátítását a közoktatásról szóló törvény alapján. g) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulások megállapítása és az elszámoltatás a költségvetési éven belüli tanévváltáshoz igazodóan az ellátott, oktatott létszám 8/12-ed részének és 4/12-ed részének éves, önkormányzati szinten és jogcímenként összesített átlaga alapján történik. A közoktatásról szóló törvény 1. számú melléklet második része határozza meg, hogy a normatív állami hozzájárulás megállapításához az óvodába felvett gyermeket, az iskolai oktatásban részt vevő tanulót, a kollégiumi ellátásban részesített tanulót milyen módon kell számításba venni. E rendelkezések alapján kell figyelembe venni a nem magyar állampolgárokat, az óvodai ellátottakat, a saját elhatározás alapján magántanulókat, a vendégtanulókat, a felnőttoktatásban résztvevőket, valamint a térítési díjat fizetőket és az alapfokú művészetoktatásban részesülőket. A beszámoltató rendszerű szakképzésben résztvevők létszámát a felnőtt oktatásban az esti, levelező vagy más munkarend szerint oktatottakra vonatkozó előírások szerint kell meghatározni. E rendelkezések alkalmazásánál figyelembe kell venni a közoktatásról szóló törvény 124. §-ának (11)-(12) bekezdésében meghatározottakat is. h) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulásra való igényjogosultság meghatározása a tervezésnél becsléssel történik. A közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokkal az elszámolás az i) pont kivételével a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra, és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra vagy a hozzájárulást megalapozó tanügyi okmányokra épül. i) A napközis foglalkozás szervezéséhez biztosított hozzájárulással a napközis foglalkozáson átlagosan részt vett tanulók száma alapján kell elszámolni, azaz a foglalkozási naplók szerint összesített létszám nyilvántartási napokkal osztott eredménye szerinti létszám után jár a hozzájárulás. A gyermek- és tanulói intézményi étkeztetéshez biztosított hozzájárulás esetén az elszámolás az élelmezési napok száma alapján történik. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, iskolai) étkeztetésben résztvevők számának megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, hogy a gyermek, tanuló egyszeri vagy többszöri étkeztetésben részesül. Egy gyermek, tanuló után egyszer jár e hozzájárulás, ha a számára legalább egyszer főétkezés biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás. j) A szakképzésben részt vevő tanulók után - a fogyatékos gyermekek kivételével - csak akkor igényelhető normatív állami hozzájárulás, ha a tanuló a közoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint az első szakképesítés megszerzésére készül fel. E rendelkezések alkalmazásánál figyelembe kell venni a közoktatásról szóló törvény 124. §-ának (10) bekezdésében meghatározottakat is. k) Az intézménytársulások támogatása jogcímen hozzájárulás - a bejáró gyermek, tanuló utáni hozzájárulás mellett - az után a gyermek, tanuló után igényelhető, aki a társult önkormányzatok önkormányzati törvényben kötelezően előírt feladatellátása keretében vesz részt óvodai, általános iskolai oktatásban. A városi önkormányzat által fenntartott intézménybe beiratott városi tanulók után e kiegészítő hozzájárulás nem jár. Intézményfenntartói társulás esetén abban az esetben vehető igénybe a 18. g) pont szerinti hozzájárulás, ha a közös intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat az m) pontban foglalt feltételnek megfelel. l) A normatív állami hozzájárulások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők. m) A hozzájárulás szempontjából 3000, illetve 3500 fő alatti lakosúnak minősül az az önkormányzat, amelynek az illetékességi területén az állandó lakosok száma a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal 1996. január 1-jei adatai alapján nem érte el a 3000, illetve 3500 főt. n) Amennyiben a gyermek- és ifjúságvédő intézetben elhelyezett gyermek, tanuló részére nem a GYIVI-t fenntartó önkormányzat biztosítja az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai szakiskolai ellátást, a normatív állami hozzájárulásokat a gyermek, tanuló ellátásáról gondoskodó nevelési-oktatási intézményt fenntartó önkormányzat veheti igénybe a 18. i) és a 18. j) jogcímen biztosított hozzájárulások kivételével. 2. Ha a tanuló gyermek- és ifjúságvédő intézetben van elhelyezve, lakóhelyét az alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen található. 3. A közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények esetén az intézmény székhelye szerinti önkormányzat igényelheti a normatív állami hozzájárulást, és számol is el a hozzájárulással. 4. Amennyiben helyi önkormányzat más helyi önkormányzatnak 1997. január 1-jével ad át feladatot, illetve intézményt, az erről szóló megállapodás alapján a feladatot, intézményt átvevő helyi önkormányzatnak jár - az általa a mutatószám felméréskor közölt adatok alapján - a normatív állami hozzájárulás. 5. Amennyiben a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt nem helyi önkormányzatnak év közben ad át, a törvény 3. számú mellékletének 8-19. pontjaiban felsorolt közoktatási jogcímekhez kapcsolódó mutatószám-változásnál az alábbi eljárást kell alkalmazni: - az átadás hónapjáig a statisztikai alapokmány szerinti létszámmal, - az átadás hónapját követő hónaptól a feladatváltozást rögzítő megállapodással korrigált létszámmal kell számolni. 6. Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle ápoló-, gondozóotthoni intézményi, átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülők ellátása), amely az intézményben történő felvétellel kezdődik, és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenes távollévők - kórházi ápolás, szabadság - is beszámítanak a gondozási napokba. 7. Az állandó népességre vonatkozó adatok a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal adatai. A település állandó népességszámának megállapításához az 1996. január 1-jei állapotot kell figyelembe venni. 4. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez Helyi önkormányzatok színházi támogatása A helyi önkormányzatok színházi támogatása 1997. évben összesen 4337,6 millió forint. Ebből: a) Épületműködtetési hozzájárulás 2829,6 millió forint Költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó kőszínházat fenntartó helyi önkormányzatokat színházépület működtetési hozzájárulás illeti meg az alábbiak szerint: Millió forint Önkormányzatok Működési hozzájárulás Békés Megyei Önkormányzat (Jókai Színház) 74,0 Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház) 84,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (Móricz Zsigmond Színház) 77,0 Tolna Megyei Önkormányzat (Deutsche Bühne) 27,0 Veszprém Megyei Önkormányzat (Petőfi Színház) 89,0 Zala Megyei Önkormányzat (Hevesi Sándor Színház) 85,0 Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csokonai Színház) 118,0 Dunaújváros Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Bartók Színház) 13,0 Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) 155,0 Kaposvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csiky Gergely Színház) 94,0 Kecskemét Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Katona József Színház) 84,0 Miskolc Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) 118,0 Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház, Harmadik Színház) 140,0 Sopron Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Petőfi Színház) 77,0 Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) 149,0 Székesfehérvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Vörösmarty Színház) 49,0 Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Szigligeti Színház) 90,0 Tatabánya Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Jászai Mari Színház) 35,0 Budapest Főváros VIII. kerületi Önkormányzat (Bárka Színház) 35,0 Budapest Fővárosi Önkormányzat (Bp. Bábszínház, Fővárosi Operettszínház, József Attila Színház, Katona József Színház, Kolibri Színház, Madách Színház, Mikroszkóp Színpad, Radnóti Miklós Színház, Thália Színház, Új Színház,Vidám Színpad, Vígszínház) 1 236,6 Összesen: 2 829,6 b) Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás 1178,0 millió forint A helyi önkormányzatokat költségvetési rendeletükben tervezett színháztámogatási előirányzatuk arányában a művészeti kiadásokhoz való hozzájárulás illeti meg. Igénybevételének rendjét a művelődési és közoktatási miniszter 1997. január 31-ig rendeletben szabályozza. c) Bábszínházak művészeti támogatása 80,0 millió forint A helyi önkormányzatokat önálló bábszínházak után művészeti támogatás illeti meg az általuk fenntartott, költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában működő, az a) pontban nem szereplő bábszínházak részére, a fenntartó önkormányzatok költségvetési rendeletében tervezett támogatási előirányzat arányában. Igénybevételének rendjét a művelődési és közoktatási miniszter 1997. január 31-ig rendeletben szabályozza. d) Színházak pályázati támogatása 250,0 millió forint E támogatást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázati felhívása alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott - az a) pontban nem szereplő -, illetve az általuk támogatott szabadtéri színpadok, nemzetiségi színházak, valamint színházi vállalkozások és alternatív műhelyek igényelhetik. Az e célra felosztható támogatási összeg 250,0 millió forint, amelynek megoszlása a következő: Szabadtéri színházak 120,0 millió forint Nemzetiségi színházak 35,0 millió forint Színházi vállalkozások, alternatív műhelyek 95,0 millió forint Az elosztásról kuratórium dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg. 5. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok Millió forint Kiemelt előirányzat száma Cél Igénybevétel feltételei Támogatási keret 1. Lakossági közműfejlesztés támogatása A közműfejlesztések támogatásáról szóló, módosított 89/1991. (VII. 12.) Korm. rendelet alapján igényelhető. 2 500 2. Határátkelőhelyek fenntartásának, Igényelhet támogatást 150 valamint határnyiladék tisztításának támogatása a) minden határátkelőhelyet (kivéve a vasúti átkelőt) fenntartó települési önkormányzat az 1996. évi forgalom (ki- és beléptetési adatok) alapján; b) határnyiladék tisztítására minden szárazföldi határsávval rendelkező települési önkormányzat a Belügyminisztérium Határőrség Határrendészeti Igazgatóságai által települési önkormányzatonként visszaigazolt határhossz alapján 65 ezer Ft/km/év összeggel; c) a vízi határszakasszal rendelkező települési önkormányzatok a határjelek láthatóságának biztosítására 100 Ft/határjel összeggel. Az igényeket a Belügyminisztériumhoz kell benyújtani 1997. március 15-ig a megyei TÁKISZ-on keresztül. 3. Körjegyzőség támogatása A körjegyzőség (a közös képviselő-testület, a körjegyzői feladatokat ellátó nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat polgármestere nyújthatja be az igényt a Belügyminisztériumhoz a megyei TÁKISZ-on keresztül egy évben kétszer, június 20-ig és november 20-ig utólag. 600 Új körjegyzőségnél a megalakulást követő hónap 1-jétől jár a támogatás. Minden körjegyzőséget megillet egy meghatározott, azonos összegű támogatás. A körjegyzőséget alkotó községek és ezek állandó lakosságának számától függően differenciáltan a körjegyzőség további támogatásban részesülhet. A differenciált támogatás rendjét a Belügyminisztérium állapítja meg és teszi közzé 1997. január 31-ig. 4. Települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása Igényelheti minden helyi önkormányzat, amely lakossági folyékony települési hulladékgyűjtést ártalmatlanítás céljából saját önkormányzati szervezetével végez, vagy külső vállalkozóval végeztet. A támogatás az összegyűjtött és a szabályozott lerakóhelyek által igazolt ártalmatlanított lakossági folyékony hulladék után köbméterenként - ÁFA-val együtt - 15 km szállítási távolságig 100 Ft, 15 km szállítási távolság felett 120 Ft. Igényelhető utólag, az önkormányzathoz beérkezett, előzőek szerint igazolt és az önkormányzat által felülvizsgált számlák alapján, minden negyedévet megelőző hónap 20-áig a Belügyminisztériumtól a megyei TÁKISZ-on keresztül. 230 5. Pincerendszerek és természetes a) Pincerendszerek esetén: 840 partfalak veszélyelhárítási munkálatainak támogatása Igényelheti azon - veszélyeztetett közterülettel rendelkező - település önkormányzata, amely a település szakszerűen kidolgozott komplex veszélyelhárítási programját és ezen belül annak 1997-re vonatkozó munkatervét a Belügyminisztérium Településfejlesztési és Lakásügyi Főosztályához benyújtotta. A támogatásban részesülő veszélyelhárítási munkákról (pincékről és kapcsolódó létesítményekről), valamint a támogatásnak a település vállalt önrészesedését is figyelembe vevő mértékéről - a sürgősség és a védendő közvagyon mérlegelésével - tárcaközi bizottság dönt. Az ilyen célokra engedélyezhető összes támogatás összege maximálisan 500 millió Ft. b) Természetes partfalak esetén: Igényelheti az a települési önkormányzat, ahol a természetes partfalak mozgása a települést különösen veszélyezteti, és amely önkormányzat a Belügyminisztériumnak az érintett társminisztériumokkal egyetértésben 1997. január 31-ig megjelentetett részletes támogatási feltételei szerint - az abban közölt határidőig - támogatási igényét benyújtja. A támogatás összegéről a tárcaközi bizottság javaslata alapján a belügyminiszter dönt. Az e célra engedélyezhető összes támogatás maximálisan 340 millió Ft. 6. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása Az előirányzat azoknak a települési önkormányzatoknak a támogatására szolgál, amelyeknél az önkormányzati, az állami és más szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízelvezetés, -ártalmatlanítás túlzottan magas ráfordítással végezhető. Az igénybejelentés rendjéről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium - az érintett társminisztériumokkal egyetértésben - tájékoztatót jelentet meg. A támogatás összegéről tárcaközi bizottság dönt. A tárcaközi bizottság - a rendelkezésére álló előirányzat keretei között - az érintett szolgáltatói körben figyelembe veszi a szolgáltatás tényleges ráfordításait, az ebben várható változásokat, valamint a lakossági fogyasztás, illetve szolgáltatás arányait. A tárcaközi bizottság intézkedik arról is, hogy a szolgáltató székhelye szerinti önkormányzatokhoz a jóváhagyott támogatás átutalásra kerüljön. A támogatásnak a szolgáltatásban részt vevő települési önkormányzatok közötti további megosztását az érintett önkormányzatoknak az átutalást követő 30 napon belül, saját megállapodásuk szerint kell végrehajtaniuk; amennyiben az előírt határidőben a megállapodás nem jön létre, úgy a tárcaközi bizottság dönt. A támogatást az önkormányzatoknak a lakossági ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás céljaira kell felhasználniuk, ideértve az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatait is. 3 000 7. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás tartaléka A tartalék a szociális és gyermekjóléti normatíva emelésére szolgál, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény életbelépésével összefüggésben. A törvény alapján a települési önkormányzatok részére az elosztás feltételeit a népjóléti, a belügy- és a pénzügyminiszter együttes rendeletben határozzák meg. 4 000 8. Gyermeknevelési támogatás Három vagy több kiskorú gyermek családon belüli nevelési feltételeinek javítására szolgál. A jogosultsági kört, a támogatás mértékét „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló törvény határozza meg. Igénybe vehető az önkormányzatok által már kifizetett támogatások alapján. Az igénylés rendjét a 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szabályozza. 7 000 9. Helyi önkormányzati hivatásos zenekarok és énekkarok támogatása A támogatás önkormányzati körben történő igénybevétele feltételeiről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1997. február 15-ig ad tájékoztatást. A pályázatok elbírálásáról kuratórium dönt. 200 10. Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása Azonos összegű támogatásra jogosultak az 1997. január 1-jén működő helyi kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzaton keresztül, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok. 300 A támogatás a kisebbségi önkormányzatokat működési költségeikre illeti meg. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal intézkedik a Belügyminisztérium útján a Magyar Államkincstár felé a támogatásnak az érintett önkormányzatok részére két egyenlő részletben 1997. január 31-ig, illetve 1997. július 31-ig történő átutalására. Az év közben megszűnő kisebbségi önkormányzat - gazdálkodásának végrehajtó szerve útján - a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a megszűnést követő 30 napon belül az idevonatkozó bizonylatok becsatolásával elszámol a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal felé. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a Belügyminisztérium útján intézkedik a Magyar Államkincstár felé a további folyósítás megszüntetéséről. 11. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények felújításának fedezetére szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat - kivételes esetben új eszköz beszerzését - a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik. 100 Kivételesen méltánylandó foglalkoztatáspolitikai probléma esetén mód van a működtetés támogatására is, amennyiben a településről más tömegközlekedési eszközzel munkába járni nem lehet. Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú-közútpótló jelleggel érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság dönt. Az igénybejelentés feltételeiről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium az érintett társminisztériumokkal egyeztetett tájékoztatót jelentet meg. 12. Szakmai fejlesztések támogatása Igényelhetik a helyi önkormányzatok a közoktatás fejlesztéséhez, megújításához, a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítéséhez, működtetéséhez. A támogatás részletes feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium - a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium véleményének kikérésével - 1997. március 31-ig jelenteti meg. 1 600 13. Pedagógus szakvizsga és továbbképzés Igényelhetik a helyi önkormányzatok és más intézményt fenntartók a pedagógus szakvizsga, továbbképzés és átképzés szervezéséhez. A nem helyi önkormányzati intézményfenntartók a támogatást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által megjelentetett közleményben megjelölt helyi önkormányzat útján vehetik igénybe. A támogatás részletes feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium - a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium véleményének kikérésével - 1997. március 31-ig jelenteti meg. 3 400 14. Körzeti, térségi feladatok támogatása Igényelhetik a megyei (fővárosi) önkormányzatok a Kormány által létrehozott, továbbá a fővárosi és a megyei közalapítványok működtetéséhez, a pedagógiai szakszolgálatok, valamint pedagógiai szakmai szolgáltatások szervezéséhez. 3 200 A támogatás részletes feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium - a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium véleményének kikérésével - 1997. március 31-ig jelenteti meg. A támogatás összegét az önkormányzat köteles a megyei, fővárosi, országos közalapítvány részére átutalni. 15. Pedagógusok szakkönyvvásárlásának támogatása Igényelhetik a helyi önkormányzatok és más intézményfenntartók az általuk fenntartott oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után. A nem helyi önkormányzati intézményfenntartók a támogatást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által megjelentetett közleményben megjelölt helyi önkormányzat útján vehetik igénybe. Az igényjogosultság részletes feltételeit és az eljárást a Kormány 1997. március 31-ig rendeletben szabályozza. 1 700 16. Tankönyvvásárlás támogatása Igényelhetik a helyi önkormányzatok és más intézményfenntartók a tervezett tanulói létszám alapján. A nem helyi önkormányzati intézményfenntartók a támogatást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1997. március 31-ig megjelentetett közleményben megjelölt helyi önkormányzat útján vehetik igénybe. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1997. augusztus 31-ig gondoskodik a támogatási összeg normatív módon történő elosztásáról. 1 300 17. Érettségiztetés, szakvizsgáztatás támogatása Igényelhetik a helyi önkormányzatok az érettségi vizsgaelnökök és szakmai vizsgabizottság elnöke és tagjai díjazásához. A vizsgán résztvevők száma alapján a Művelődési és Közoktatási Minisztérium határozza meg az elosztás feltételeit és módját. 300 18. Gyermek- és ifjúsági feladatok A támogatási keret felhasználásáról a Gyermek- és Ifjúsági Koordinációs Tanács dönt. 115 19. Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz A központi költségvetés egyszeri hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatoknak, a feladatellátás racionálisabb megszervezése kapcsán hozott létszámcsökkenési döntései miatti kötelezettségek teljesítéséhez. 3 500 A pályázat feltételeit a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben 1997. január 31-ig jelenteti meg. 20. Közgyógyellátás támogatása Az igénybevétel feltételeit a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló, módosított 1993. évi III. törvény és végrehajtási rendelete, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény tartalmazza. 2 530 Központosított előirányzat összesen 36 565 6. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása 1. Vis maior esetében támogatás A helyi önkormányzat támogatást igényelhet a rendkívüli, váratlan események következtében felmerülő, az önkormányzati tulajdont sújtó természeti vagy más károk mérséklésére - figyelembe véve a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károkat -, valamint az előre nem látható, az önkormányzat körültekintő gazdálkodása ellenére többletkiadásokkal járó kötelezettségek részbeni vagy teljes elismerésére. Nem tartoznak e támogatási körbe az elmaradt felújításból, karbantartásból eredő, korábban megelőzhető károk helyreállítását, illetve felújítási előirányzatok pótlását célzó támogatási igények. Nem támogathatók azok a kérelmek sem, ahol a jelzett károk helyreállítása a helyi önkormányzattól elvárható. A támogatási kérelmekhez mellékelni kell: - az önkormányzat 1997. évi költségvetéséről szóló képviselő-testületi előterjesztést és rendeletet, - a káresemények bekövetkeztét, a többletkiadások kötelezettségét tanúsító bizonylatot (pl. kárbecslés, szakértői vélemény, költségvetés, számla, egyéb okirat), - a képviselő-testület előterjesztését és határozatát (nyilatkozatát) arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat saját erejéből - részben vagy egészében - a vis maior helyzetét nem tudja feloldani. A kérelmet - mellékletekkel - a helyi önkormányzatok 2 példányban, a Pénzügyminisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Főosztályának küldik meg. A támogatás odaítéléséről a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt. A támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról - annak megtörténtét követő 30 napon belül - a helyi önkormányzat az idevonatkozó bizonylatok becsatolásával a Pénzügyminisztériumnak köteles elszámolni. 2. Önhibán kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása A forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés esetén az önhibán kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő helyi önkormányzatok kiegészítő támogatást igényelhetnek. E támogatást csak az az önkormányzat igényelheti, amely a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására (helyi adóztatás, vagyonhasznosításból származó jövedelmek stb.) és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések (pl. intézmények társulásos működtetése, körjegyzőség, hatósági feladatok társulás útján való ellátása) mellett sem képes a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31. előtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok 1997. évben esedékes kamatai teljesítésére. Nem igényelhet támogatást ezen a címen az a helyi önkormányzat, amely a) helyi adó bevezetéséről nem döntött, b) felhalmozási célú kiadást tervez, ideértve az 1991. január 1. után felvett fejlesztési célú hitel törlesztését és kamatait, kivéve, ha ennek a teljes forrása kifejezetten erre a célra kapott támogatás, lakossági befizetés, egyéb felhalmozási bevétel vagy átvett pénzeszköz, c) intézményeit is ideértve, 3 hónapra, vagy ennél hosszabb időre lekötött tartós bankbetéttel, vagy legalább ilyen időtartamra szóló, bank által kibocsátott értékpapírral, állampapírral rendelkezik, d) az egészségügyi, szociális, oktatási intézmények intézményenkénti kihasználtsága az 50%-ot nem éri el, kivéve azt a települési önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel, e) az alacsony kihasználtsággal működő intézményeinek társulás útján történő közös fenntartását nem kezdeményezte. A forráshiány összegének megállapításánál csak a kötelező önkormányzati feladatok 1996. évi tényleges működési kiadásait - az 1997. évi költségvetési törvényből fakadó kötelezettséggel, továbbá az államháztartás alrendszereitől átvett kötelező feladatok előirányzatának összegével növelten - lehet figyelembe venni. A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz a TÁKISZ-okon keresztül nyújthatják be. A TÁKISZ-okhoz való beérkezés időpontja: - 1997. április 30. - 1997. szeptember 30. Az igénylést a következő dokumentumokkal kell megküldeni (az 1997. első félévre vonatkozó dokumentumok csak a második határidőre szükségesek) - az 1996. évi költségvetés végrehajtásáról, az 1996. évi önkormányzati pénzmaradvány megállapításáról és felhasználásáról, az 1997. évi költségvetésről, és - az 1997. első félévi beszámolóról szóló képviselő-testületi előterjesztés és rendelet, illetőleg határozat, - az 1990. december 31. előtti hiteltartozás és kamatai 1997. évet érintő kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat, - működési célú éven belüli hitelek és azok kamatainak (kivéve a munkabérhitelek) igazolásáról szóló banki bizonylat, - a képviselő-testület nyilatkozata a c)-e) pontokban foglaltak igazolására. A TÁKISZ-ok az előzőekben jelzett határidőket követő 30 napon belül a rendelkezésre álló dokumentumok és helyi ismereteik alapján rövid elemzést készítenek a figyelembe vehető forráshiány összegére. A kérelmeket és azok mellékleteit 2 példányban, a Pénzügyminisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Főosztály részére megküldi. A kérelmek döntés-előkészítése során - indokolt esetben - a Pénzügyminisztérium és Belügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól. A támogatások odaítéléséről készített közös javaslatot a pénzügyminiszter és a belügyminiszter bemutatja az Országgyűlés Önkormányzati és rendészeti bizottságának. Ezt követően támogatásuk odaítéléséről a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt. A döntésüket - évenként két alkalommal - a Magyar Közlönyben teszik közzé. Az átutalás - a nettó finanszírozás keretében - a közzététel hónapjáig időarányosan járó támogatásra szólóan egy összegben, a további rész havi ütemezésben történik az előleg beszámításával. 3. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára a) A visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg. A visszatérítendő kamattámogatás összege legfeljebb a jegybanki alapkamat + 1% mértékig nyújtható. A kamattámogatás kamatmentes. Visszatérítését a hitel lejáratát követő évben kell megkezdeni. A kamattámogatás visszatérítésének időtartama nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje. A kérelemhez mellékelni kell a pénzintézeti hitelről kötött megállapodást, az önkormányzat saját forrásaira és a fizetőképességére vonatkozó nyilatkozatot, a kamattámogatás visszatérítéséhez előkészített megállapodás tervezetét és az ezeket bizonyító okiratokat. b) Az adósságrendezés megindítását követően, az adósságrendezési eljárás időtartama alatt a forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés és az e törvény 6. számú mellékletének 2. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a helyi önkormányzat támogatást igényelhet. E támogatást csak az a helyi önkormányzat igényelheti, amely a számára nettó módon folyósított normatív állami hozzájáruláson, személyi jövedelemadón és egyéb állami támogatáson túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben vagy a működési válságtervben foglalt feladatok ellátására. A visszterhes kamattámogatás és a működési támogatás igénylésének és elbírálásának rendjét a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 10-14. §-ai rögzítik. A kérelmek döntés-előkészítése során indokolt esetben a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól. c) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás vehető igénybe. A pénzügyi gondnokok díjának folyósításáról - a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően - a belügyminiszter intézkedik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 9. §-a alapján. A pénzügyi gondnok díjának összege 1997-ben legalább 500 ezer forint, legfeljebb 2500 ezer forint. 7. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása Hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok állami támogatásának feltételei: A hivatásos önkormányzati tűzoltóság állami támogatásának megállapítása - az egyes ellátási körzetekhez tartozó térségek eltérő természeti és épített környezeti adottságai miatt - többelemes normatíva alkalmazását indokolja. A tűzoltási, a tűzmegelőzési és a műszaki mentési feladatok ellátásának feltételeit leginkább jellemző alábbi szakmai mutatók és azokhoz kapcsolódó normatívák alapján történik az egyes érdekelt önkormányzatok állami támogatásának megállapítása: 1. A személyhez kötődő juttatások és járulékok alapján számított támogatás összegét a létszámnormatíva (997 912 Ft/fő), illetve a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság belügyminiszteri rendeletben meghatározott létszámának szorzata adja. A normatíva tartalmazza a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben meghatározott pótlékok 1997. november 1-jei bevezetésének feltételét. 2. A készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságok működtetési (dologi) kiadásai alapján számított támogatást a) a tűzoltólaktanyák üzemeltetésénél a telekkönyvi nyilvántartásban, illetve a használatbavételi engedélyekben bejegyzett fűtéssel, világítással ellátott nettó alapterület és az 1 m2-re vetített normatíva (2000 Ft) szorzatának -, b) a tűzoltó járművek üzemeltetésénél az 59/1995. (V. 30.) Korm. rendeletben tűzoltó-parancsnokságonként meghatározott tűzoltó járművek számának, és a járművek 3 év átlaga alapján számított futásteljesítményének, valamint az üzemeltetési és karbantartási normatíva (41 Ft/km) szorzatának -, c) a különleges szereknél (magasból mentők, daruk, műszaki mentő szerek, porral és habbal oltó járművek) az 59/1995. (V. 30.) Korm. rendeletben tűzoltó-parancsnokságonként meghatározott járműszám, illetve az évi rendszeres és kötelező műszaki felülvizsgálat átlagos normatívája (250 000 Ft/db) szorzatának -, a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságnál használt speciális szerek (búvárszerek, tűzoltó hajó, 50 tonna feletti daru, légzőbázis eszközei) műszaki felülvizsgálatának kiadásaihoz, az ország egész területére kiterjedő ellátási kötelezettség miatt, az eszközök jogszabályban meghatározott száma és a szerenkénti kiegészítő normatíva (225 000 Ft/db) szorzatának -, d) a működéssel kapcsolatos egyéb dologi kiadások fedezetéhez (irodaszer, tisztítószer stb.) a belügyminiszteri rendelet szerinti létszám és a számított (23 818 Ft/fő) normatíva szorzatának összege adja. 3. A készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok állami támogatására belügyminiszteri rendeletben a megállapított létszám alapján 1 247 912 Ft/fő, melyből személyi kiadásokra 997 912 Ft/fő, működési kiadásokra 250 000 Ft/fő normatívával számított összeg áll rendelkezésre. 8. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez Kiegészítő hozzájárulás a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához, továbbá a két tanítási nyelvű középiskolai oktatáshoz 1. Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók a) óvodai neveléséhez 19 500 Ft/fő b) általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatásához 23 000 Ft/fő A helyi önkormányzat a 3. számú mellékletben meghatározott hozzájárulás mellett normatív hozzájárulást igényelhet az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók részére szervezett óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz. A kiegészítő támogatás akkor igényelhető, ha a nemzeti kisebbségek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása a művelődési és közoktatási miniszter által kiadott vagy jóváhagyott, illetőleg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által megküldött vagy jóváhagyott nemzeti, etnikai kisebbségi nevelési, oktatási tervek, programok, tantervek felhasználásával folyik. A cigány kisebbséghez tartozók esetén további feltétel, hogy legalább heti 6 tanórai vagy tanórán kívüli foglalkozást biztosítsanak a program megvalósításához. Nem jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az óvoda, általános iskola olyan településen működik, amelyen nem alakult helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló, kivéve, ha legalább nyolc ugyanahhoz a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó szülő kezdeményezte az óvodai nevelés, iskolai oktatás indítását. Ha az óvoda, iskola olyan településen működik, amelyen nem alakult helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló, a hozzájárulás az előzőekben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor vehető igénybe, ha az országos kisebbségi önkormányzat véleménye alapján az nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el. 2. Kiegészítő támogatás a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléshez, iskolai oktatáshoz 18 000 Ft/fő A helyi önkormányzat az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás megszervezéséhez az 1. pontban meghatározott hozzájárulás mellett igényelheti e hozzájárulást a következő feltételek együttes megléte esetén: a) az óvodai gyermeklétszám a nevelési év első közoktatási statisztikai adata szerint a 60, az iskolai tanulólétszám a 130 főt nem haladja meg, b) a nevelési-oktatási intézményben ugyanazon az évfolyamon csak egy óvodai csoport, iskolai osztály van, c) az óvodai csoportot, iskolai osztályt a közoktatásról szóló törvényben meghatározott maximális létszám ötven százalékánál kisebb gyermek-, tanulói létszámmal tudja indítani megfelelő gyermek, tanuló jelentkezésének hiánya miatt. 3. Két tanítási nyelvű középiskolai oktatás 10 000 Ft/fő A helyi önkormányzat a 3. számú mellékletben meghatározott hozzájárulás mellett normatív hozzájárulást igényelhet az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben szervezett két tanítási nyelvű gimnáziumi és szakközépiskolai oktatáshoz, ha azt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által közzétett - módosított 29207/1987. (Műv. K. 22.) számú - engedélyben foglaltaknak megfelelően szervezték. Az egyes pontokon belül meghatározott normatív állami hozzájárulás 1 fő ellátott/oktatott létszám után csak egy jogcímen igényelhető. 9. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez A fegyveres erők költségvetési létszáma A Magyar Honvédség létszáma (fő): Megnevezés Létszám tiszt 8 634 tiszthelyettes és zászlós 8 453 sor-, szerződéses és hallgatói állomány együtt 26 881 honvédségi közalkalmazott és köztisztviselő együtt 11 789 mindösszesen 55 757 A határőrség létszáma (fő): Megnevezés Létszám tiszt 1 955 tiszthelyettes és zászlós 5 371 sorállomány 7 094 határőrségi közalkalmazott és köztisztviselő 2 400 mindösszesen 16 820 10. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 1997. ÉVI MÉRLEGE BEVÉTELEK 1997. évielőirányzat KIADÁSOK 1997. évielőirányzat GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA Társasági adó (pénzintézetek nélkül) 120 000,0 Egyedi és normatív támogatás 47 080,2 Bányajáradék 18 052,8 Egyéb támogatás 1 100,0 Vám- és importbefizetések 196 000,0 Együtt: 48 180,2 Játékadó 11 100,0 Agrárgazdaság támogatása Egyéb befizetések 25 700,0 Piacrajutási támogatás 42 300,0 Összesen: 370 852,8 Agrártermelési támogatás 21 180,0 FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK Együtt: 63 480,0 Általános forgalmi adó 627 000,0 Összesen: 111 660,2 Fogyasztási adó 266 300,0 FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS 50 000,0 Összesen: 893 300,0 FELHALMOZÁSI KIADÁSOK LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI Központi beruházások költségvetési fedezete Személyi jövedelemadó 400 848,0 Kiemelt beruházások, beruházási célprogramok 62 097,0 Adóbefizetések 3 250,0 Egyéb felhalmozási kiadások, lakásépítés, lakástámogatás 31 796,0 Illetékbefizetések 29 900,0 Együtt: 93 893,0 Összesen: 433 998,0 Lakásépítési támogatások 36 640,0 Összesen: 130 533,0 KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SAJÁT BEVÉTELEI 193 249,1 TB KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL FOLYÓSÍTOTT ELLÁTÁSOK TÁMOGATÁSI CÉLPROGRAMOK SAJÁT BEVÉTELEI 16 256,8 Családi támogatások 134 300,0 Összesen: 209 505,9 Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások 55 700,0 Különféle jogcímen adott térítések 17 000,0 Összesen: 207 000,0 KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKTŐL SZÁRMAZÓ BEFIZETÉSEK 4 900,0 KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEFIZETÉSEI 3 600,0 Költségvetési szervek támogatással fedezett kiadásai 507 849,6 ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK BEFIZETÉSEI 5 600,0 Támogatási célprogramok támogatással fedezett kiadásai 44 517,8 NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOKBÓL EREDŐ BEVÉTELEK 32 495,3 Együtt: 552 367,4 ÁLLAMI, KINCSTÁRI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEFIZETÉSEK 12 124,0 Költségvetési szervek saját bevétellel fedezett kiadásai 193 249,1 PÉNZINTÉZETEK TÁRSASÁGI ADÓJA ÉS OSZTALÉKA 17 500,0 Támogatási célprogramok saját bevétellel fedezett kiadásai 16 256,8 MAGYAR NEMZETI BANK BEFIZETÉSE 55 700,0 Összesen: 761 873,3 EGYÉB BEVÉTELEK 4 184,0 ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK 158 136,0 TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA 3 394,2 BEVÉTELI FŐÖSSZEG PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTELEK NÉLKÜL: 2 201 896,0 HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA 361 810,8 PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTELEK NÉLKÜLI HIÁNY: 359 711,5 ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK TÁMOGATÁSA 150,0 PRIVATIZÁCIÓBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK 50 000,0 NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK KIADÁSAI 48 478,7 BEVÉTELI FŐÖSSZEG: 2 251 896,0 ADÓSSÁGSZOLGÁLAT, KAMATTÉRÍTÉS 827 674,0 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA: 309 711,5 EGYÉB KIADÁSOK 7 754,0 ÁLTALÁNOS TARTALÉK 12 850,0 CÉLTARTALÉKOK 2 050,0 KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI KIADÁSOK 21 379,3 ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSE 15 000,0 KIADÁSI FŐÖSSZEG: 2 561 607,5 A KÖLTSÉGVETÉS HITELFELVÉTELEI A KÖLTSÉGVETÉS TÖRLESZTÉSEI Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok 40 502,8 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok 42 552,7 Belföldi hitelvételek Adósságtörlesztés 2 354 726,9 Összesen: 40 502,8 Összesen: 2 397 279,6 11. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. költségvetési befizetési kötelezettségei és a privatizációval, a vagyonkezeléssel összefüggő ráfordítási, tartalékolási előirányzatai Megnevezés Előirányzatmillió forint 1997 1. Költségvetési befizetési kötelezettség - az állami vagyon privatizációja bevételéből 50 000 - az állami vagyonnal kapcsolatos osztalék 10 000 - az adóskonszolidációs követelések értékesítése alapján 12 000 Összesen: 72 000 2. Ráfordítások - közvetlen privatizációs és privatizációt előkészítő kiadások (díjak, jutalékok) 12 000 - működési költségek 3 500 - a belterületi föld értéke alapján, az alapítói jogon kifizetendő, a helyi önkormányzatokat megillető kifizetések 25 000 - az 1989. évi XIII. törvény alapján az átalakuló társaságoknak a priv. után visszautalásra kerülő 20%-os részesedés teljesítése 27 000 - a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések 2 000 - reorganizációra a Kormány egyedi jóváhagyásával ebből éves szinten 1000 millió forint értékig, ügyletenként 200 millió forint összeghatárig az ÁPV Rt. Igazgatósága - a Kormány félévenkénti utólagos tájékoztatása mellett - dönthet 10 000 - agrár-reorganizációs program kamatterheinek átvállalása 5 300 - a gazdálkodók által okozott, vagyonfedezettel nem rendelkező környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatására a Központi Környezetvédelmi Alapba félévente egyenlő összegű átutalás 1 000 - Mecsekurán Kft. veszteség fedezete 1 000 - a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint a területfejlesztés központi, valamint a regionális és megyei területfejlesztési tanácsok fejlesztési programjainak támogatására 7 000 ebből: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei integrált szerkezetátalakítási program 1 500 - nem az ÁPV Rt. portfóliójába tartozó volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítás 360 Összesen: 94 160 3. Tartalékolás A jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos jövőbeni kifizetésekre 6 700 12. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez 1. ÚTALAP A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként Millió forintban Elő-irány-zat Ki-emelt elő- BEVÉTELEK 1997. évi Elő-irány-zat Ki-emelt elő- KIADÁSOK 1997. évi cso-port irány-zat száma Kiemelt előirányzat neve előirányzat cso-port irány-zat száma Kiemelt előirányzat neve előirányzat 1 Útalap-hozzájárulás 45 750,0 1 Közút üzemeltetés 8 400,0 2 Gépjármű túlsúlydíj 400,0 2 Közútkezelő szervezetek saját 3 Belföldi gépjárműadó 5 600,0 útfenntartási munkálataira 3 600,0 4 Külföldi gépjárműadó 1 500,0 3 Külső kivitelezői útfenntartás 10 200,0 5 Külső szervtől átvett pénzeszköz 500,0 4 Út-, hídépítés 7 280,0 6 Egyéb bevétel 350,0 5 Útkorszerűsítés 1 090,0 6 Hídkorszerűsítés 30,0 7 Előkészítés, kisajátítás 1 100,0 8 Gépészeti műszaki fejlesztés 280,0 9 Közúti telepek fejlesztése 120,0 10 Műszaki fejlesztés, kutatás 100,0 11 Folyó kamat, járulékfizetés 9 900,0 12 ÁFA fizetés 8 400,0 13 Fogyaszt. adó visszatérítés megtérítése 5 600,0 Folyó bevételek 54 100,0 Folyó kiadások 56 100,0 7 Külföldi hitelfelvétel IBRD III. 1 050,0 14 Hiteltörlesztés 4 550,0 8 Külföldi hitelfelvétel EIB I. 1 050,0 9 Külföldi hitelfelvétel EIB II. 4 300,0 ÖSSZES BEVÉTEL 60 500,0 ÖSSZES KIADÁS 60 650,0 Folyó bevételek 54 100,0 Folyó kiadások 56 100,0 GFS. egyenleg -2 000,0 2. VÍZÜGYI ALAP A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként Millió forintban Elő-irány-zat Ki-emelt elő- BEVÉTELEK 1997. évi Elő-irány-zat Ki-emelt elő- KIADÁSOK 1997. évi cso-port irány-zat száma Kiemelt előirányzat neve előirányzat cso-port irány-zat száma Kiemelt előirányzat neve előirányzat 1 Vízkészletjárulék 3 960,0 1 Áruk szolgáltatások, ÁFA 207,0 2 Egyéb folyó bevétel 40,0 2 Vízügyi állami alapfeladatok 1 200,0 3 Kamatfizetés 38,0 4 Víztársulati fenntartás 300,0 5 Vízminőségi kárelhárítás költségvetési szervek útján 25,0 6 Működési kiadások 80,0 7 K+F munkák 198,0 8 Beruházási támogatás: ipar 300,0 9 Beruházási támogatás: víztársulati beruházás 200,0 10 Beruházási támogatás: víziközmű-társulati beruházás 300,0 11 Önkormányzati beruházások támogatása 1 031,0 12 Egyéb (függő) kiadások 121,0 Folyó bevétel 4 000,0 Folyó kiadások 4 000,0 13 Hiteltörlesztés pénzintézetnek 31,0 14 Hiteltörlesztés más alapnak 200,0 ÖSSZES BEVÉTEL 4 000,0 ÖSSZES KIADÁS 4 231,0 Folyó bevételek 4 000,0 Folyó kiadások 4 000,0 GFS. egyenleg 0,0 3. MUNKAERŐPIACI ALAP A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként Millió forintban Elő-irány-zat Ki-emelt elő- BEVÉTELEK 1997. évi Elő-irány-zat Ki-emelt elő- KIADÁSOK 1997. évi cso-port irány-zat száma Kiemelt előirányzat neve előirányzat cso-port irány-zat száma Kiemelt előirányzat neve előirányzat 1 Munkaadói járulék 77 845,0 1 Aktív foglalkoztatási eszközök 2 Munkavállalói járulék 26 099,0 1 Egyéb aktív foglalkoztatási 3 Egyéb bevétel 828,8 eszközök 21 900,0 4 Rehabilitációs hozzájárulás 900,0 2 Foglalkoztatást fenntartó 5 Visszterhes támogatások törlesztése 100,0 támogatás 1 500,0 Szakképzési hozzájárulás 3 000,0 2 Szakképzési célú kifizetések 3 100,0 3 Munkanélküli ellátások 63 600,0 6 4 Jövedelempótló támogatás 18 810,0 7 Szakképzési kamatmentes kölcsön 5 Bérgarancia kifizetések 400,0 visszafizetés 100,0 6 Rehabilitációs célú kifizetések 1 000,0 8 Bérgarancia támogatás törlesztése 200,0 7 Átadott pénzeszközök 1 Alapkezelőnek működési célra 242,3 2 Alapkezelőnek felhalmozási célra 15,0 3 Munkaerőpiaci szervezetnek működési célra 7 799,6 4 Munkaerőpiaci szervezetnek felhalmozási célra 370,0 5 Működési célú tartalék 135,9 6 Munkaerőpiaci szervezet fejlesztési program 1 000,0 Folyó bevételek 109 072,8 Folyó kiadások 119 872,8 ÖSSZES BEVÉTEL 109 072,8 ÖSSZES KIADÁS 119 872,8 Folyó bevételek 109 072,8 Folyó kiadások 119 872,8 GFS. egyenleg -10 800,0 4. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként Millió forintban Elő-irány-zat Ki-emelt elő- BEVÉTELEK 1997. évi Elő-irány-zat Ki-emelt elő- KIADÁSOK 1997. évi cso-port irány-zat száma Kiemelt előirányzat neve előirányzat cso-port irány-zat száma Kiemelt előirányzat neve előirányzat 1 Kulturális járulék 1 300,0 1 Pályázati támogatás 1 335,0 2 Bírság, egyéb bevétel 7,0 2 Alapkezelő igazgatóságok 3 Költségvetési támogatás 150,0 működési költségvetése 122,0 Folyó bevételek 1 457,0 Folyó kiadások 1 457,0 ÖSSZES BEVÉTEL 1 457,0 ÖSSZES KIADÁS 1 457,0 Folyó bevételek 1 457,0 Folyó kiadások 1 457,0 GFS. egyenleg 0,0 5. KÖZPONTI KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként Millió forintban Elő-irány-zat Ki-emelt elő- BEVÉTELEK 1997. évi Elő-irány-zat Ki-emelt elő- KIADÁSOK 1997. évi cso-port irány-zat száma Kiemelt előirányzat neve előirányzat cso-port irány-zat száma Kiemelt előirányzat neve előirányzat 1 A bevételek jogszabályban 1 Támogatás a környezetvédelmet meghatározott része, jogcímenként közvetlenül elősegítő fejlesztésekhez 1 Környezetvédelmi és (tájrendezési és kármentesítési természetvédelmi bírságok 737,0 feladatokkal együtt) 10 717,0 2 Környezetvédelmi termékdíjak 9 990,0 2 Közcélú környezetvédelmi 3 Műemlékvédelmi hozzájárulás feladatok 3 100,0 4 Építésügyi bírság 600,0 3 Környezeti károkozás megelőzését 5 Az állami tulajdonú műemlékek és felderítését szolgáló munkák értékesítéséből, hasznosításából feltételeinek javítása 450,0 befolyt bevétel 100,0 4 Környezeti károkozás, 2 Egyéb bevételek veszélyeztetés elhárítását szolgáló 1 Az Alapnál nyújtott támogatások beavatkozások költségei 780,0 visszafizetése 1 670,0 5 Kezelés, működtetés a bevételek 2 Az Alap javára megtérített beszedése és az ellenőrzés költségei kárelhárítási költségek és 1 Bevételek beszedése és ezzel kártérítés 20,0 összefüggő ellenőrzési 3 Környezeti károk és tevékenység 480,0 veszélyeztetések elhárítását 2 Kezelés, működtetés és a szolgáló bevételi forrás 1 000,0 felhasználások ellenőrzése 510,0 6 Kamatfizetés 80,0 Folyó bevételek 14 117,0 Folyó kiadások 16 117,0 7 Hiteltörlesztés más alapnak 135,1 ÖSSZES BEVÉTEL 14 117,0 ÖSSZES KIADÁS 16 252,1 Folyó bevételek 14 117,0 Folyó kiadások 16 117,0 GFS. egyenleg -2 000,0 13. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez ,,1. számú melléklet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényhez A fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok Fizetési fokozatok A B C D E F G H I J 1 17 000 19 000 20 000 21 000 24 000 29 000 32 000 34 000 38 000 42 000 2 1,04 1,05 1,05 1,05 1,05 1,06 1,06 1,06 1,06 1,06 3 1,08 1,10 1,10 1,10 1,10 1,12 1,12 1,12 1,12 1,12 4 1,12 1,15 1,15 1,15 1,15 1,18 1,18 1,18 1,18 1,18 5 1,16 1,21 1,21 1,21 1,21 1,24 1,24 1,24 1,24 1,24 6 1,20 1,27 1,27 1,27 1,27 1,30 1,30 1,30 1,30 1,30 7 1,24 1,33 1,33 1,33 1,33 1,36 1,36 1,36 1,36 1,36 8 1,28 1,39 1,39 1,39 1,39 1,42 1,42 1,42 1,42 1,42 9 1,32 1,45 1,45 1,45 1,45 1,48 1,48 1,48 1,48 1,48 10 1,36 1,51 1,51 1,51 1,51 1,54 1,54 1,54 1,54 1,54 11 1,40 1,57 1,57 1,57 1,57 1,60 1,60 1,60 1,60 1,60 12 1,44 1,63 1,63 1,63 1,63 1,66 1,66 1,66 1,66 1,66 13 1,48 1,69 1,69 1,69 1,69 1,73 1,73 1,73 1,73 1,73 14 1,52 1,75 1,75 1,75 1,75 1,80 1,80 1,80 1,80 1,80” 14. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez ,,2. számú melléklet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényhez Az 1997. február 1-jét megelőzően „F” vagy „G” fizetési osztályba sorolt közalkalmazottak garantált illetménye forintban Fizetési fokozatok F fizetési osztály G fizetési osztály 1. - 39 500 2. - 40 400 3. 40 200 40 900 4. 42 200 43 000 5. 44 300 44 900 6. 45 400 48 000 7. 49 000 52 900 8. 51 400 54 900 9. 52 700 56 100 10. 54 100 56 700 11. 56 700 58 600 12. 57 000 59 800 13. 58 000 60 800 14. 58 000 60 800” 15. számú melléklet az 1996. évi CXXIV. törvényhez ,,1. számú melléklet az 1990. évi LXXXVIII. törvényhez A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi titkár és a bírósági, ügyészségi fogalmazó személyi alapbér táblázata A III. fizetési osztály 1 fizetési fokozata = 1 Fizetési fokozatok, fizetési osztályok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. I. 1,85 1,92 1,99 2,06 2,13 2,20 II. 1,32 1,39 1,46 1,53 1,60 1,67 1,74 1,85 III. 1,00 1,15 1,22 IV. 0,53 0,56 0,59 0,62 0,67 0,76 V. 0,38 0,41 0,45 Megjegyzés: I. - legfelsőbb bírósági bíró, legfőbb ügyészségi ügyész, II. - megyei bírósági bíró, megyei főügyészségi ügyész, III. - helyi bírósági bíró, helyi ügyészségi ügyész, IV. - bírósági titkár, ügyészségi titkár, V. - bírósági, ügyészségi fogalmazó.” [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1996. december 17-i ülésnapján fogadta el. [LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/18. [LÁBJEGYZET_3] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/18. [LÁBJEGYZET_4] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/18. [LÁBJEGYZET_5] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/18. [LÁBJEGYZET_6] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/18. [LÁBJEGYZET_7] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/18. [LÁBJEGYZET_8] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/18. [LÁBJEGYZET_9] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/18. [LÁBJEGYZET_10] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/18. [LÁBJEGYZET_11] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/18. [LÁBJEGYZET_12] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/18. [LÁBJEGYZET_13] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/18. [LÁBJEGYZET_14] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/18.