1995. évi XCVI. törvény

a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről  [LÁBJEGYZET_1]

Az Országgyűlés
a biztosítottak érdekeinek védelme,
az öngondoskodás ösztönzése, a biztosítás és a biztosítóintézetek iránti bizalom növelése,
a biztosítás és a biztosítóintézetek nemzetgazdaságban betöltött szerepének erősítése,
a magánbiztosítási rendszer működőképességének, megbízhatóságának, a biztosítási szolgáltatások garanciáinak fokozása,
a biztosítási tevékenység egységes, a vállalkozás szabadságát, a piaci szereplők versenyképességét és versenyegyenlőségét garantáló szabályozása,
a befektethető alapok bővítése,
a biztosítási rendszer megbízható működését szolgáló egységes állami biztosításfelügyeleti rendszer továbbfejlesztése,
a biztosítók kármegelőzésében vállalt szerepének elősegítése
érdekében a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya - a 2. §-ban foglaltak kivételével - kiterjed:
a) a belföldön folytatott biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő,
b) a biztosításközvetítői és a biztosítási szaktanácsadói,
c) a külföldi székhelyű biztosítóintézet magyarországi képviselete által folytatott
tevékenységre, valamint
d) a belföldi által külföldi biztosítóval kötött biztosítási szerződésekre.
(2) E törvény rendelkezései a belföldi biztosítóintézet (a továbbiakban: biztosító) külföldön végzett biztosítási, illetve biztosítói képviseleti tevékenységére csak abban az esetben terjednek ki, ha a tevékenység helye szerinti ország jogszabálya vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.
2. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki:
a) a társadalombiztosítási tevékenységre,
b) azon ellátási, támogatási és segélyezési célokat szolgáló intézmény tevékenységére, amely a rendelkezésre álló eszközök mértékétől függően nyújt szolgáltatást, és amelynél a tagsági díjat átalányként határozzák meg,
c) a biztosítás azon módszerére, amelyben a veszélyközösség tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy ha a veszélyközösség tagjának meghatározott káresemény folytán anyagi szükséglete keletkezik, azt egymás közt utólag felosztják, és a tagokra kiróják a rájuk eső részt (felosztó-kirovó rendszer),
d) az állami megbízásból vagy állami garanciával végzett exporthitel-biztosítási tevékenységre,
e) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak tevékenységére,
f) a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítási rendszeréhez kapcsolódó Gépjármű Felelősség-biztosítási Kárrendezési Alap kezelésére, valamint a nemzetközi Zöld Kártya Egyezményből eredő feladatok ellátására.
(2) Az (1) bekezdés a) és e) pontjában foglaltak nem érintik a biztosító arra vonatkozó jogosultságát, hogy külön törvényben meghatározott szolgáltatásokat teljesítsen a társadalombiztosítás és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak számára.
(3) Nem terjed ki e törvény hatálya az egyébként biztosítási tevékenységnek minősülő és az 1. számú melléklet A. részének, 18. ágazatába sorolandó segítségnyújtási tevékenységre, ha azt valamely nem biztosítónak minősülő intézmény - a nemzetközi egyezmények által meghatározott feltételek alapján már e törvény hatálybalépése előtt is - végezte.

Fogalmak

3. § E törvény alkalmazásában
1. befolyásoló részesedés:
a) az olyan közvetlen vagy közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely összességében a szavazati jogok legalább tíz százalékát biztosítja, vagy
b) olyan helyzet, mely a vállalkozásban jelentős befolyást tesz lehetővé, különösen, ha a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető és felügyelő szervei és testületei tagjainak többségét a tulajdonos kinevezheti, vagy elmozdíthatja, vagy szerződés alapján döntő üzleti befolyást gyakorolhat arra a vállalkozásra, amelynek részvényese vagy tagja. A befolyásoló részesedés nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont (összeadással) egybe kell számítani;
2. belföldi, külföldi: akit/amit a devizajogszabályok devizabelföldinek, illetve devizakülföldinek minősítenek;
3. biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt két fő csoportja: nem-élet- (1. számú melléklet) vagy az élet- (2. számú melléklet) biztosítási ágak;
4. biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt alcsoportja;
5. biztosítási módozat: meghatározott biztosítási kockázatokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer;
6. biztosítói ügymenet kihelyezése: a biztosítási ügykezelés valamely részének, így különösen az üzletszerzési, állománykezelési, a kárrendezési, a számviteli vagy a vagyonkezelési tevékenységnek a biztosító megbízásából más jogalany által történő végzése;
7. biztosítottak érdekének védelme: a biztosítási szolgáltatások anyagi biztonságának védelme, valamint a biztosítottak jogi biztonságának megóvása;
8. bruttó biztosítási díj: a biztosítási szerződésben (egyesületi alapszabályban) megjelölt és pénzben kifejezett azon ellenérték, amely a kockázati díjon túlmenően a biztosító működéséhez szükséges költségek, ráfordítások és a nyereség fedezetét is tartalmazza;
9. együttbiztosítás: díj ellenében szerződésben előre meghatározott biztosítási kockázatokkal összefüggő kár bekövetkezése vagy megadott feltétel elérése esetére több biztosító által közösen, írásban előre rögzített arányok mellett teljesítendő szolgáltatások nyújtása és a kötelezettségvállalás mértékének megfelelő tartalékok biztosítónként elkülönített képzése és kezelése;
10. értékkövetés: a biztosítás díjának és a biztosítási összegnek - a kárgyakoriságtól függetlenül - az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása;
11. feltőkésítési szerződés: amelyben az előre meghatározott egyszeri vagy rendszeres befizetések ellenében a kötelezett olyan kötelezettségeket vállal, amelyek időbeli tartama és összege egyértelműen meghatározott;
12. induló tőke:
a) a törvény hatálybalépése után alakuló biztosító egyesületek induló tőkéje a tagok által belépéskor befizetett - az alapszabályban rögzített mértékű - egyszeri hozzájárulások összege, amelyből a tagok csak az egyesület feloszlatásakor, illetve megszűnésekor részesedhetnek, az alapszabály szerinti mértékben,
b) a törvény hatálybalépése előtt alakult, biztosítási tevékenységet folytató egyesületek 1996. január 1-jei induló tőkéje,
1. ha az egyesület éves beszámolóját a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelet alapján készítette el, akkor az 1995. december 31-i mérlegében szereplő induló tőke,
2. ha az egyesület éves beszámolóját a 182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján készítette el, akkor az 1995. december 31-i mérlegében szereplő jegyzett tőke
összege;
13. jegyzett tőke, saját tőke: a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 26. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglalt meghatározás szerint;
14. kockázati díj: a szerződés szerinti biztosítási díj azon része, amely az átvállalt kockázat ellenértéke;
15. kötvénykölcsön: az életbiztosítási jogviszony alapján a biztosító által a visszavásárlási összeg (Ptk. 565. §) erejéig kamatozó kölcsön formájában nyújtható - pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő - szolgáltatás, amelyet a felek legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkeztekor vagy a szerződés megszűntekor számolnak el;
16. közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazatokkal rendelkező más vállalkozás(ok) (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazatain keresztül történő - a 8. számú melléklet szerint figyelembe vett - birtoklása vagy gyakorlása;
17. maradékjogok: az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak;
18. minimális biztonsági tőke: a tevékenység megkezdésekor és folytatásakor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgáló tőkerész;
19. mintafeltétel: az Állami Biztosításfelügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) vagy a biztosítók szakmai érdekképviselete által kidolgozott és a biztosítók által külön engedélyeztetés nélkül is terjeszthető biztosítási szerződési feltétel;
20. módozatterv: egy meghatározott veszélyközösségre kialakított, a biztosító által terjeszteni kívánt szolgáltatási rendszer alkalmazhatóságáról kidolgozott terv, amely tartalmazza a szerződési feltételeket, a díjkalkulációt és az eredménytervet;
21. organizációs tőke: a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására szolgáló tőkerész;
22. szavatoló tőke: a biztosító, a 78. § (1) bekezdése szerint korrigált saját tőkéje, amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet;
23. technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és járadékbiztosítási díj, illetve a baleset- és felelősségbiztosítási járadék megállapításakor kalkulál;
24. többlethozam: a matematikai tartalékok befektetése hozamának és a technikai kamatláb felhasználásával számított, a biztosítottnak odaígért hozamnak a különbsége;
25. vagyoni biztosíték: pénzintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét, illetve az állam vagy a pénzintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstől számított hat hónapnál hosszabb lejáratú, azonnal beváltható vagy értékesíthető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírletét) vagy bankgarancia;
26. veszélyközösség: az azonos vagy hasonló kockázatnak kitett személyek csoportja;
27. viszontbiztosítási tevékenység: a biztosítási tevékenységet folytató által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben előre meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében más biztosító által történő átvállalása.

A biztosítási tevékenység, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadói tevékenység alapfeltételei

4. § A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, mely során a biztosító megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a kockázatvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja, és teljesíti a szolgáltatásokat.
5. § (1) Biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet Magyarországon csak a Felügyelet engedélyével rendelkező, belföldi székhelyű biztosító, biztosítási alkusz és biztosítási szaktanácsadó végezhet.
(2) Viszontbiztosítási tevékenységet külföldi székhelyű biztosító is végezhet.
(3) Biztosítási tevékenységet csak biztosító végezhet.
(4) Biztosító a 4. § szerinti biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat, kivéve:
a) a matematikai eljáráson alapuló feltőkésítési szerződés kötését, és az ezzel összefüggő szolgáltatások teljesítését,
b) a feltőkésítési szerződés viszontbiztosítását, a feltőkésítési szerződésből származó vagyonnak a biztosító általi kezelését, ha az a tőke megőrzésére vonatkozó biztosítási garanciával vagy egy minimális hozadékra vonatkozó kötelezettségvállalással kapcsolódik össze,
c) a biztosító pénzeszközeinek a biztosító általi kezelését és befektetését, ideértve a határidős, opciós és más értékpapír-piaci ügyleteket, illetve hasonló pénzügyi műveleteket is, ha a biztosító már meglévő vagyontárgyainak értékmegőrzését vagy a későbbiekben megszerzendő értékpapírjai árfolyam- és kamatkockázata csökkentését szolgálja és az ebből adódó teljesítési kötelezettség nem veszélyezteti a biztosító biztonsági tőkéjét.
(5) Belföldi biztosításközvetítő és biztosítási szaktanácsadó külföldi biztosítóval a (6) bekezdésben meghatározottakon túl
a) külföldivel a belföldön lévő ingó és ingatlan vagyonára kötött vagyonbiztosítási,
b) a belföldön tartózkodó külföldi természetes személy betegség-, baleset- és kockázati haláleseti biztosítási
szerződések tekintetében köthet közvetítői és szaktanácsadói szerződést.
(6) Belföldi külföldi biztosítóval nem köthet biztosítási szerződést, kivéve
a) a devizajogszabályokban meghatározott külföldön munkát vállaló betegségi, baleseti és kockázati halálesetre szóló életbiztosítási, külföldön lévő ingó vagyonára, bérelt lakására vagyon-, illetőleg felelősségbiztosítási szerződést,
b) az a) pont alá nem eső, 90 napot meghaladó külföldi tartózkodása idejére betegségi, baleseti és kockázati halálesetre szóló életbiztosítási szerződést,
c) a devizajogszabályok szerint megengedett módon megszerzett, külföldön lévő ingatlanára, ajándékba kapott vagy örökölt ingó vagyontárgyaira vagyon-, illetőleg felelősségbiztosítási szerződést,
d) a devizajogszabályokban meghatározott nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozó e tevékenység keretei között a külföldön bekövetkező biztosítási eseményre vonatkozó biztosítási szerződést, és
e) a belföldi biztosítónak külföldi biztosítóval kötött viszontbiztosítási, külföldi kockázatra együttbiztosítási, valamint kockázatmegosztási és segítségnyújtási,
f) a belföldi biztosítónak a biztosítási szolgáltatások lebonyolítására kötött megállapodását, valamint
g) ha a Magyarországon bejegyzett biztosítók a kötelező felelősségbiztosítási módozatokra nem vállalnak kötelezettséget, és ezt a tényt a Felügyelet írásban igazolja.
(7) A belföldi és külföldi között létrejött biztosítási szerződések alapján teljesítendő devizaátutalásokra (fizetésekre) a devizajogszabályok rendelkezései az irányadóak.
(8) Abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül-e, vitás esetben - az érintett más államigazgatási szervek véleményét kikérve - a Felügyelet határoz. Az e tárgyban hozott jogerős határozat ellen bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.

MÁSODIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÁS RENDSZERE

I. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER ALAPINTÉZMÉNYEI

A biztosítók

6. § (1) Biztosító részvénytársaságként, szövetkezetként vagy egyesületként működhet.
(2) Az egyes szervezeti formákra
a) biztosító részvénytársaság esetén a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.),
b) biztosító szövetkezet esetén a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szvt.),
c) biztosító egyesület esetén az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Et.)
előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A biztosító részvénytársaság

7. § (1) A biztosító részvénytársaság az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet teljes körűen végezheti.
(2) A biztosító részvénytársaság
a) csak névre szóló részvényt bocsáthat ki,
b) 46. § szerinti jegyzett tőkéjén belül, a pénzbeli hozzájárulás legkisebb mértéke hetven százalék,
c) 46. § szerinti jegyzett tőkéjén belül a nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti immateriális javak,
d) cégjegyzékbe történő bejegyzésére csak akkor kerülhet sor, ha a pénzbeli hozzájárulás teljes egészében befizetésre került.
(3) A Felügyelet 71. § szerinti engedélye szükséges a biztosító részvényeinek megszerzéséhez, ha az által - a korábban megszerzett részvények figyelembevételével - a megszerzett részesedés eléri, vagy túlhaladja a jegyzett tőke tíz százalékát (befolyásoló részesedés) vagy annak egész számú többszörösét. A befolyásoló részesedés vagy annak az egész számú többszörösét el nem érő részesedés megszerzését - ha az meghaladja az öt százalékot - harminc napon belül a Felügyelethez be kell jelenteni.

A biztosító szövetkezet

8. § (1) Biztosító szövetkezetet legalább ötven tag alapíthat.
(2) A biztosító szövetkezet cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon használt elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy szövetkezeti formában tevékenykedik.
9. § (1) A biztosító szövetkezet tagjai által jegyzett, az alapításhoz minimálisan szükséges, 46. § szerinti részjegytőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább hetven százalékot kell elérnie.
(2) A 46. § szerinti részjegytőkén belüli nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szt. szerinti immateriális javak.
10. § (1) Egy részjegy névértéke legalább tízezer forint.
(2) A biztosító szövetkezetnek a cégjegyzékbe történő bejegyzésére csak akkor kerülhet sor, ha a részjegyek pénzbeli hányadát teljes egészében befizették.
11. § (1) A biztosító szövetkezet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az alapszabályában meghatározott biztosítási ágban és ágazatban a 44-45. §-ban meghatározott tevékenységi engedély birtokában folytathat tevékenységet.
(2) A biztosító szövetkezet hitel- és kezesi biztosítást, valamint viszontbiztosításba vételi tevékenységet nem művelhet.
(3) A Felügyelet a biztosító szövetkezet biztonságos működése érdekében részleges viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat elő.
12. § (1) Az Szvt. 17. §-ában foglaltakon felül meg kell határozni az alapszabályban
a) a biztosító szövetkezet tevékenységi körét biztosítási ág, ágazat szerint,
b) a biztosító szövetkezet adózott eredményének felhasználási elveit.
(2) Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy a szövetkezet tagja - az alapszabályban megjelölt esetekben, módon és mértékig - a közgyűlés döntése alapján pótbefizetésre kötelezhető.
13. § Igazgatósági tagnak választható az is, aki nem tagja a biztosító szövetkezetnek, illetve nem áll azzal munkaviszonyban.
14. § A felügyelő bizottság tagja a biztosító szövetkezettel munkaviszonyban nem állhat. Tagja lehet a felügyelő bizottságnak az is, aki nem tagja a biztosító szövetkezetnek.
15. § (1) A volt tag (vagy örököse) részére az elszámolás alapján kifizetést nem lehet teljesíteni, ha ennek következtében a szövetkezet nem felelne meg a minimális szavatoló tőkére vonatkozó előírásoknak (77-78. §), vagy a 143. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott szükséghelyzet következne be.
(2) Az (1) bekezdés alapján a kifizetés legfeljebb 4 évig halasztható.
(3) A volt tag (örököse) a vele való elszámolásig részesedik a szövetkezet eredményéből.
16. § Nem lehet tisztségviselő és a biztosító szövetkezettel nem létesíthet munkaviszonyt az a személy, aki a biztosító szövetkezet működési területén lévő települési önkormányzat polgármestere, helyettese vagy jegyzője.

A biztosító egyesület

17. § A biztosító egyesület olyan önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon működő szervezet, amely kizárólag tagjai részére, nyereségérdekeltség nélkül, a tagsági hozzájárulás ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt.
18. § (1) Biztosító egyesületet természetes személyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei hozhatnak létre és működtethetnek.
(2) A 46. § szerinti induló tőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább hetven százalékot kell elérnie.
(3) Biztosító egyesület bírósági nyilvántartásba vételére csak akkor kerülhet sor, ha az induló tőke pénzbeli hozzájárulási részét teljes egészében befizették.
(4) A biztosító egyesület nevében, hirdetésében vagy bármely más módon használt elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy egyesületi formában tevékenykedik.
19. § (1) A biztosító egyesület - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az alapszabályában meghatározott biztosítási ágban és ágazatban a 44-45. §-ban meghatározott tevékenységi engedély birtokában folytathat biztosítási tevékenységet.
(2) A biztosító egyesület hitel- és kezesi biztosítási, valamint viszontbiztosításba vételi tevékenységet nem művelhet.
(3) A biztosító egyesület szolgáltatásait üzleti tervben és előre meghatározott szerződési feltételekben kell rögzíteni.
(4) A biztosító egyesület által nyújtható nyugdíjbiztosítás mintafeltételeit a 7. számú melléklet tartalmazza.
20. § A biztosító egyesület alapszabályában rendelkezni kell:
a) az egyesület nevéről és székhelyéről,
b) céljáról és tevékenységi köréről,
c) a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének módjáról,
d) az egyesület szervezetéről,
e) induló tőkéjéről és annak befizetési módjáról,
f) a tagsági hozzájárulás kialakítási elveiről, biztosítási ágazatonként meghatározott mértékéről, fizetésének módjáról,
g) az eredmény felhasználási elveiről,
h) a veszteség rendezésének módjáról,
i) a szükségessé váló pótlólagos befizetési kötelezettség előírásáról, illetve a szolgáltatás csökkentésének lehetőségéről,
j) megszűnés esetén az egyesületi vagyon felhasználásáról, a fennálló kötelezettségek, ezen belül a biztosítási kötelezettségek elkülönített rendezéséről.
21. § A tárgyévi nyereségnek az alapszabályban meghatározott részét az alapszabályban meghatározott formában és mértékben kell visszajuttatni a biztosítottaknak.
22. § (1) Pótlólagos befizetési kötelezettséget az egyesület legfelsőbb szerve írhat elő, ha más források nem elégségesek a tárgyévi kötelezettségek teljesítésére.
(2) A tagdíjakat és pótlólagos befizetéseket, valamint az egyesületnek a tagsági hozzájárulás alapján nyújtott biztosítói szolgáltatásait azonos feltételek esetén azonos alapelvek szerint az alapszabályban kell megállapítani.
(3) Az év közben belépő vagy kiváló tag részére időarányos tagdíjat, illetőleg pótlólagos befizetést lehet előírni. Pótlólagos befizetést csak olyan mértékben lehet előírni, amilyen mértékben az év folyamán a tagdíjak növelésére vagy a szolgáltatások leszállítására került sor.
23. § A Felügyelet a biztosító egyesület biztonságos működése érdekében részleges viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat elő.
24. § A biztosító egyesület - Et.-ben meghatározott eseteken túlmenően - megszűnik, ha
a) az alapszabályban a működésére meghatározott időszak eltelt,
b) tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonja.
25. § (1) A biztosító egyesület tagjai legalább háromnegyedének hozzájárulása szükséges az egyesület feloszlásához, egyesüléséhez (beolvadásához vagy összeolvadásához).
(2) Biztosító egyesület feloszlása esetén a tagok biztosítási jogviszonya a feloszlás kimondását követő harmincadik napon szűnik meg.
26. § (1) Biztosító egyesületek egyesüléséhez a Felügyelet engedélye szükséges.
(2) Az egyesülésre vonatkozó engedély megtagadása előtt a Felügyeletnek ki kell kérni a Biztosításfelügyeleti Bizottság véleményét.
27. § Egyesület szakosított biztosító egyesületként is alapítható, ha
a) rendelkezik az engedélyezéshez szükséges induló tőkével,
b) tevékenysége során csak a Felügyelet által kidolgozott vagy elfogadott mintafeltételeket alkalmazza.
28. § A szakosított biztosító egyesület az általa vállalt kockázatot nem adhatja teljes egészében viszontbiztosításba.

II. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER EGYÉB RÉSZTVEVŐI

Külföldi biztosító magyarországi képviselete

29. § (1) Külföldi székhelyű biztosító Magyarországon tartós képviseletet (a továbbiakban: képviselet) létesíthet. A képviselet jogi személy.
(2) A képviselet a képviselt biztosító nevében annak tevékenységét ismerteti.
(3) A képviselet biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet nem végezhet.
(4) A képviselet megnevezésében szerepelnie kell a képviselt biztosító nevének és a képviseleti jellegre történő utalásnak.
(5) A képviselet akkor minősül tartósnak, ha
a) a képviseletet ellátó kiküldöttnek, illetve az egymást időköz nélkül váltó kiküldötteknek az ország területén való tartózkodása egy naptári évben a hat hónapot meghaladja, vagy
b) a kiküldött a tevékenységét annak időtartamától függetlenül tartós jellegre utaló körülmények között (pl. helységet bérelve) végzi.
(6) A tartós képviselet az ingatlanszerzésre vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjából külföldinek minősül.
30. § (1) A képviselet létesítését 30 napon belül a Felügyeletnek be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a képviselt biztosító nevét, szervezeti formáját, székhelyét, bejegyzésének helyét és időpontját, tevékenységi körét, vagyonára és gazdálkodására vonatkozó főbb adatait,
b) a képviselet által végezni kívánt tevékenység megjelölését és az alkalmazni kívánt vezető(k) adatait,
c) a képviselet címét,
d) a működés tervezet időtartamát.
(2) A képviselet vezetője csak büntetlen előéletű személy lehet.
(3) A képviselet harminc napon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek
a) megszűnését,
b) címének, fontosabb adatainak megváltozását,
c) a képviseletet vezető(k) személyének és adatainak megváltozását.

Biztosításközvetítők

31. § (1) A biztosításközvetítői tevékenység a biztosítási szerződés létrehozására közvetlenül irányuló rendszeres üzletszerű tevékenység.
(2) Biztosításközvetítői tevékenységet biztosítási alkusz, valamint biztosítási ügynök végezhet.
(3) Az alkusz ügynöki tevékenységet nem végezhet.

Biztosítási alkusz

32. § (1) A biztosítási alkusz a biztosítási, illetve viszontbiztosítási szerződést annak a félnek az írásbeli megbízása alapján közvetíti, aki a biztosítás (viszontbiztosítás) létrejötte esetén a biztosított (viszontbiztosított) vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerül. Az alkusz biztosítóval állandó megbízást nem létesíthet. Nem minősül állandó megbízásnak ugyanakkor az a megállapodás, amelyben a biztosító és az alkusz a közvetített szerződések jutalékáról rendelkezik.
(2) Az alkusz e tevékenységéért attól a biztosítótól jogosult díjazásra (jutalék, költségtérítés), amely az alkusz közvetítésével létrejött szerződésben a biztosítási (viszontbiztosítási) kockázatot elvállalja.
(3) A biztosítási alkusz előkészíti a biztosítási szerződés megkötését. Tevékenysége kiterjedhet a megbízó képviseletében a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek érvényesítésében történő közreműködésre. A biztosító ez irányú meghatalmazása esetén jogosult a biztosítási díj átvételére, valamint a szerződés teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre.
(4) A biztosítási alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. A biztosítási alkusz e kötelezettsége elmulasztásáért (alkuszi műhiba), így különösen a téves tanácsadásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok késedelmes továbbításáért, felelős.
(5) Ha az alkuszi megbízást, a megbízó a - megbízási szerződésnek megfelelő - biztosítási ajánlat közvetítése után felmondta, az alkusznak a megbízás teljesítésével felmerült költségei megtérítésére a megbízó köteles.
(6) A biztosítási alkusz - az 5. § (2), (5), valamint (6) bekezdésében foglaltak kivételével - csak belföldi biztosító szerződését közvetítheti.
33. § (1) Biztosítási alkuszi tevékenységet a Felügyelet engedélye alapján - csak olyan részvénytársaság vagy legalább ötmillió forint törzstőkével folyamatosan rendelkező korlátolt felelősségű társaság végezhet, amely e tevékenységét kizárólagosan végzi. A Felügyelet külön engedélye alapján - indokolt esetben - a biztosítással vagy a biztosítási alkuszi tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységet is folytathat.
(2) A biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnak a 32. § (4) bekezdése szerinti felelőssége biztosítására mindenkor legalább káreseményenkénti huszonötmillió forint összegű felelősségbiztosítással vagy huszonötmillió forint vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie. A Felügyelet az engedélyt azzal a feltétellel adja meg, hogy az alkuszi gazdasági társaság a tevékenységét csak akkor kezdheti el, ha kilencven napon belül igazolja a Felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.
(3) Az (1) bekezdés szerinti gazdasági társaságnál az alkuszi tevékenység irányítója csak az a személy lehet, aki
a) büntetlen előéletű,
b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá
c) korábban biztosítónál, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál, a Felügyeletnél, illetve központi közigazgatási szervnél vagy a megfelelő szakmai érdekképviseleti szervnél legalább három évig biztosítás-szakmai vezető beosztást töltött be, vagy biztosítási szaktanácsadóként működött, vagy e szerveknél összesen nyolcéves szakmai munkaviszonnyal rendelkezik,
d) kizárólag az adott gazdasági társaságnál folytatja az alkuszi tevékenységet,
e) biztosítóval nem áll munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.
(4) Biztosítási alkusz csak a Felügyelet erre vonatkozó engedélye alapján alapíthat más biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságot, szerezhet ilyen tevékenységet folytató társaságban befolyásoló részesedést, létesíthet fiókot, illetve külföldön képviseletet.
34. § A biztosítási alkuszi tevékenység megkezdéséhez szükséges engedély kiadását a Felügyelet megtagadja, ha az alkusz nem rendelkezik a 33. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel, illetve a társaságnak nincs olyan, a 33. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő tagja vagy alkalmazottja, aki alkalmas a biztosítási alkuszi tevékenység irányítására.
35. § (1) A biztosítási alkusz köteles a lebonyolított biztosítási ügyletekről a 96-99. § szabályainak betartásával egyedi azonosításra alkalmas nyilvántartást vezetni.
(2) A nyilvántartás egyedi azonosításra nem alkalmas főbb adatait tartalmazó éves jelentést - amelyről külön jogszabály rendelkezik - a tárgyévet követő év március 31-ig a Felügyeletnek be kell küldeni.
36. § (1) A biztosítási alkusz engedélyét a Felügyelet akkor vonhatja vissza, ha
a) az e törvényben előírt engedélyezési és működési feltételek bármelyikének nem felel meg,
b) a biztosításközvetítés során olyan módszert alkalmaz, amellyel más személyek terhére ígér különleges előnyöket arra az esetre, ha a biztosított vagy a szerződő fél más személyt azonos vagy hasonló biztosítási szerződés megkötésére bír rá,
c) az alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaság a biztosításközvetítés során a megbízótól olyan befektetést igényel, amelyet részben vagy egészben olyan más személyekre hárít át, akiket hasonló vagy azonos biztosítási szerződésre kell rábírnia,
d) nyilvántartása, illetve az éves beszámolója nem felel meg a valóságnak,
e) működése súlyosan vagy ismétlődően sérti a biztosítottak érdekeit,
f) a folyamatos és a rendkívüli ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten és súlyosan megsértette.
(2) Biztosítási alkusz engedélyének visszavonása előtt ki kell kérni az alkuszok és a biztosítók érdekképviseleti szervének véleményét.

Biztosítási ügynök

37. § (1) A biztosítási ügynök a biztosítóval kötött megbízási szerződés alapján, vagy a biztosítóval létesített munkaviszony keretében végzi a biztosításközvetítői tevékenységet.
(2) Az ügynöknek megbízási díj (jutalék) csak a megkötött, illetve fenntartott biztosítási szerződés után jár.
(3) A biztosítási ügynök megbízotti minőségében való károkozásáért a biztosító felelős.
(4) A biztosítási ügynök a biztosításközvetítői tevékenységet a biztosító által kiállított igazolvány alapján folytathatja.

Vezérügynök

38. § (1) A vezérügynök a biztosító azon ügynöke, akinek a biztosító teljes körű felhatalmazást adott mindannak a jogkörnek az ellátására, amely a biztosító üzletviteléhez szükséges, így a szerződés megkötésére, a kötvény kiállítására és a biztosítási díj átvételére is.
(2) A biztosító a vezérügynöki megbízást köteles a Felügyeletnek bejelenteni.

Biztosítási szaktanácsadó

39. § (1) A biztosítási szaktanácsadó a megbízási szerződés alapján, díj ellenében nyújt a biztosítási tevékenységgel összefüggő szaktanácsot; biztosítási (viszontbiztosítási) szerződést nem közvetíthet.
(2) A biztosítási szaktanácsadó tevékenységét csak a Felügyelet engedélyével kezdheti el, illetőleg folytathatja.
(3) A biztosítási szaktanácsadó köteles az engedély kézhezvételét követő kilencven napon belül e tevékenységére, káreseményenként legalább tizenötmillió forint összegű felelősségbiztosítást kötni, vagy tizenötmillió forint összegű vagyoni biztosítékkal rendelkezni.
(4) Biztosítási szaktanácsadóként, illetve biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató gazdasági társaságnál a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítójaként csak az a személy járhat el, aki
a) büntetlen előéletű,
b) felsőfokú végzettséggel, továbbá
c) a külön jogszabályban előírt tanácsadói szintű biztosítási szakképesítéssel rendelkezik.
(5) A biztosítási szaktanácsadói tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet akkor tagadhatja meg, ha a szaktanácsadó nem rendelkezik a (4) bekezdésben meghatározott feltételekkel.
40. § (1) A biztosítási szaktanácsadó engedélyét a Felügyelet akkor vonhatja vissza, ha a szaktanácsadó
a) nem rendelkezik a 39. § (3) vagy (4) bekezdésében meghatározott feltételekkel,
b) biztosítási vagy biztosításközvetítői tevékenységet folytat,
c) működése súlyosan vagy ismétlődően sértette a biztosítottak érdekeit,
d) a folyamatos ellenőrzése során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette.
(2) A biztosítási szaktanácsadó engedélyének visszavonása előtt ki kell kérni a szaktanácsadók érdekképviseleti szervének véleményét.

Anyabiztosító, leánybiztosító

41. § Anyabiztosító, illetve leánybiztosító az a Magyarországon bejegyzett biztosító, amely az Szt. 8/A. §-a értelmében anyavállalatnak, illetve leányvállalatnak minősül.

Az elnevezés védelme

42. § (1) Cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon a „biztosító”, „biztosításközvetítő”, „biztosítási ügynök”, „biztosítási alkusz” vagy „biztosítási szaktanácsadó” elnevezést, annak bármely szóösszetételben történő használatát csak az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működtetett biztosító, biztosításközvetítő vagy biztosítási szaktanácsadó szerepeltetheti.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak
a) a Felügyeletre, a biztosítók és a biztosításközvetítők, valamint a biztosítási szaktanácsadók szakmai érdekképviseleti szervezeteire,
b) oktatási és tudományos szervezetekre, továbbá
c) a jogszabály által létrehozott szervezetekre, alapokra.
(3) Abban a kérdésben, hogy egy vállalkozás az (1) bekezdés alapján jogosult-e az ott megjelölt elnevezés használatára, a Felügyelet határoz.

HARMADIK RÉSZ

ENGEDÉLYEZÉS

I. FEJEZET

ENGEDÉLYEZÉSI TÁRGYKÖRÖK

43. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges:
a) a biztosítási tevékenység megkezdéséhez (44-48. §) és megszüntetéséhez,
b) a biztosítási tevékenység módosításához (57. §),
c) a 60. § (2) bekezdésében meghatározott biztosítási módozatok műveléséhez,
d) a biztosítási állomány átruházáshoz (58. §),
e) a biztosító átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához,
f) a biztosítási alkuszi és biztosítási szaktanácsadói tevékenység megkezdéséhez (32-33. §, 39. §),
g) a biztosító biztosítástechnikai tartalékainak és minimális biztonsági tőkéjének meghatározott mértéket meghaladó befektetéséhez,
h) a belföldi székhelyű biztosító által külföldön működő biztosító, biztosítási alkusz vagy biztosítási szaktanácsadó alapításához, vagy külföldi biztosítóban, biztosítási alkuszi vagy biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató gazdasági társaságban részesedés megszerzéséhez, külföldi képviselet, fiók létesítéséhez,
i) a belföldi székhelyű biztosítási alkusz által külföldön működő biztosítási alkuszi vagy biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához, továbbá abban vagy biztosítóban befolyásoló részesedés szerzéséhez, illetve külföldi tartós képviselet, fiók létesítéséhez,
j) a 71. § (1) bekezdése szerinti részesedés megszerzéséhez,
k) a biztosítók szakmai érdekképviselete által kidolgozott mintafeltételhez.
(2) A Felügyelet az engedélyezés tárgyában e törvény rendelkezései, a biztosításra vonatkozó egyéb jogszabályok alapján, továbbá a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek) érdekeire és a biztosító kötelezettségei teljesítésére tekintettel dönt.
(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetekben a Felügyelet mindazon feltételek meglétét vizsgálja, amelyeket a tevékenység megkezdésének engedélyezése során.
(4) Az (1) bekezdés h) és i) pontjában, valamint - ha a biztosítási állományt külföldön bejegyzett biztosítótól veszik át - d) pontjában foglaltak engedélyezése során a Felügyelet vizsgálja azt is, hogy a devizajogszabályok rendelkezéseit megtartották-e. A kiadott felügyeleti engedély nem mentesíti azonban a kérelmezőt a tevékenység helye szerinti ország előírásai által megkívánt egyéb engedélyek megszerzése alól.

A biztosítási tevékenység megkezdésének feltételei

44. § (1) A biztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az alapszabályt (alapító okiratot),
b) a biztosítási tevékenység megkezdéséhez szükséges tőke meglétének igazolását,
c) az üzleti tervet,
d) a személyi és tárgyi feltételek meglétének igazolását.
(2) Az engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha
a) a kérelmező nem rendelkezik a tevékenység megkezdéséhez szükséges, 46. § szerinti tőkével,
b) a befolyásoló részesedést szerezni kívánóval szemben a 71. § (3) bekezdésében foglalt kizáró okok valamelyike fennáll,
c) üzleti terve nem felel meg a 47. § rendelkezéseinek, továbbá nem nyújt elegendő alapot a biztosítottak számára e biztosítási szolgáltatások teljesítésére,
d) nem rendelkezik az e törvény által előírt személyi és tárgyi feltételekkel.
45. § (1) A Felügyelet a tevékenységi engedélyt - kérelemre - biztosítási áganként és azon belül a biztosító által művelhető ágazatonként adja ki.
(2) Biztosító élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére nem alapítható, kivéve a kizárólag viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosítót, valamint az életbiztosítási ágat művelő biztosítónak az 1. számú melléklet A. részének 1. és 2. pontjában meghatározott kockázatok életbiztosítási kockázatokkal együtt, egy szerződésben történő együttes vállalását.
(3) A nem-életbiztosítási ágra vonatkozó engedély többféle ágazatnak a 1. számú melléklet C. részében meghatározott módon történő együttes művelésére is kiterjedhet.
46. § (1) A biztosító tevékenységének megkezdésekor a részvénytársaságnak legalább olyan nagyságú jegyzett tőkével, a szövetkezetnek részjegytőkével, az egyesületnek induló tőkével kell rendelkeznie, amely elegendő
a) a működés megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására (organizációs tőkerész), valamint
b) a tevékenység megkezdésekor és folytatásakor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére (minimális biztonsági tőkerész).
(2) A minimális organizációs tőkerész értéke
a) részvénytársaságnál százmillió forint,
b) biztosító szövetkezetnél ötvenmillió forint,
c) általános biztosító egyesületnél egymillió forint,
d) szakosított biztosító egyesületnél egyszázezer forint.
(3) A minimális biztonsági tőkerész értékét biztosítási ágazatonként és szervezettípusonként kell megállapítani a 77-78. § előírásai szerint.

Az üzleti terv

47. § (1) Az üzleti terv tartalmazza a biztosítási tevékenység terjedelmét, továbbá a biztosítási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentőséggel bíró tényeket és adatokat, így különösen
a) a művelni kívánt biztosítási ág és ágazat vagy kockázati csoport megnevezését,
b) a működési terület meghatározását,
c) az engedélyköteles módozat esetén a 61. §-ban előírt és a 3. számú mellékletben meghatározott módozattervet,
d) a tevékenység megkezdéséhez szükséges tőke nagyságát és összetételét,
e) az igazgatási, értékesítési és kárrendezési hálózat kiépítésének igényét, becsült költségeit és az ezek finanszírozására szolgáló pénzügyi eszközöket,
f) előzetes mérlegtervet.
(2) Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a biztosító első hároméves tevékenységére vonatkozó becslést
a) a működési költségekre, különös tekintettel az általános költségekre és a jutalékráfordításokra,
b) a tervezett állomány darabszámára és állománydíjára módozatonként,
c) a díjbevétel és a kárkifizetés módozatonkénti várható alakulására,
d) a likviditási helyzet várható alakulására,
e) a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatoló tőke fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközökre.
(3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a viszontbiztosításra vonatkozó elképzeléseket.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglaltakon kívül az üzleti tervnek tartalmaznia kell a devizajogszabály alapján külföldi pénznemben köthető, illetve kifizethető módozat ismertetését is.

A biztosítási szerződési feltételek

48. § A biztosítási szerződés feltételeként minimálisan a következőket kell rögzíteni:
a) a biztosítási esemény meghatározását,
b) a biztosítási esemény bejelentésének módját, határidejét,
c) a díjfizetésre, illetve a biztosítottnak, szerződő félnek, kedvezményezettnek a szerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket,
d) a biztosító szolgáltatásának megjelölését, a teljesítés módját, idejét, külön feltételeit, a biztosító mentesülésének vagy szolgáltatása korlátozásának feltételeit,
e) értékkövetés esetén annak részletes szabályait,
f) a szerződés megszűnése esetére a biztosított, szerződő fél, kedvezményezett jogainak és a biztosító kötelezettségeinek ismertetését,
g) életbiztosítási ág befektetési hozamának visszajuttatása esetén a felosztás szabályait,
h) betegség-, baleset- és felelősségbiztosítás esetén - amennyiben járadékfizetéssel jár - a járadék tőkésítésére vonatkozó szabályokat,
i) az egyes igények elévülési idejét,
j) életbiztosításnál, amennyiben maradékjog, illetve életbiztosítási kötvénykölcsön nyújtásra lehetőség van, azok részletes szabályait.

II. FEJEZET

SZEMÉLYI FELTÉTELEK

49. § (1) A biztosító a biztosítási tevékenység folytatásához a (7) bekezdésben foglalt kivétellel
a) első számú vezetőt,
b) vezető biztosításmatematikust (aktuáriust),
c) vezető jogtanácsost,
d) számviteli rendért felelős vezetőt,
e) belső ellenőrt
köteles alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vezetők alkalmazásuk (választásuk) előtt kötelesek kérelmezni a Felügyelettől jó üzleti hírnevük (55. §) megállapítását.
(3) Amennyiben a biztosító a 2. számú mellékletben meghatározott élettípusú biztosítási ágba, vagy az 1. számú melléklet nem-életbiztosítási ág A. részének 1. és 2. számú ágazatába tartozó tevékenységet folytat, vezető orvost is köteles alkalmazni.
(4) Szakosított biztosítási egyesület legalább az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott első számú vezetőt köteles alkalmazni.
(5) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott vezetőinek megválasztását vagy alkalmazását, illetve a személyükben történt változást harminc napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni.
(6) A Felügyelet kezdeményezheti az (1) bekezdésben meghatározott vezetők felmentését, amennyiben a 126. §-ban vagy a 147. § (2) bekezdésében foglalt intézkedéseket elrendelte.
(7) A százmillió forint éves díjbevételt el nem érő biztosítási egyesület az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott vezetőket megbízási jogviszony keretében is alkalmazhatja, vagy e tevékenység ellátásával más szervezetet bízhat meg, belső ellenőrt pedig nem köteles alkalmazni.
(8) Az (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti vezetők munkaviszonyának megszüntetéséhez a felügyelő bizottság előzetes tájékoztatása szükséges.
(9) Az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti vezetőket - tanácskozási joggal - a biztosító közgyűlésének felelősségi területüket érintő napirendi pontjai tárgyalására meg kell hívni.

A biztosító első számú vezetője

50. § Biztosító első számú vezetőjeként - a biztosító munkaszervezetének irányítójaként - az választható, illetve alkalmazható, aki
a) büntetlen előélettel,
b) felsőfokú végzettséggel,
c) biztosítónál, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál, a biztosítók szakmai érdekképviseleti szervénél, központi közigazgatási szervnél vagy egyéb gazdálkodó szervezetnél,
1. vezetőként, vezető tisztségviselőként vagy első számú vezető alkalmazottként vagy biztosítási szaktanácsadóként legalább hároméves, megszakítás nélküli munka-, tagsági, illetve közszolgálati jogviszonnyal, vagy
2. vezető tisztségviselőként vagy első számú vezető alkalmazottként vagy biztosítási szaktanácsadóként legalább kétéves, megszakítás nélküli munka-, tagsági, illetve közszolgálati, illetve nyolcéves egyéb beosztásban eltöltött jogviszonnyal, vagy
3. kétéves munka-, tagsági, illetve közszolgálati jogviszonnyal vagy biztosítási szaktanácsadói tevékenységi gyakorlattal, illetve a külön jogszabályban előírt legmagasabb szintű biztosítási szakképesítéssel;
d) jó üzleti hírnévvel
rendelkezik.

A biztosító vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa)

51. § (1) A biztosító vezető biztosításmatematikusaként (aktuáriusaként) az alkalmazható, aki
a) szakirányú felsőfokú végzettséggel és külön jogszabályban meghatározott tanácsadói szintű biztosításmatematikusi (aktuáriusi) szakképesítéssel rendelkezik;
b) legalább ötéves, biztosítónál, a Felügyeletnél, a biztosításmatematikusok (aktuáriusok) szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál szerzett vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik;
c) büntetlen előéletű;
d) a biztosítóval munkaviszonyban áll;
e) jó üzleti hírnévvel rendelkezik.
(2) A biztosító vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa) aláírásával igazolja:
a) az éves beszámolóban szereplő tartalékok képzésének és mértékének helyességét,
b) a szavatoló tőke szükséglet számításának helyességét,
c) az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztását,
d) a díjkalkulációk szakmai helyességét,
e) az a)-d) pontra vonatkozó adatok, valamint a tartalékok helytállóságát.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a biztosító vezető biztosításmatematikusa igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és konzisztensek voltak, az alkalmazott módszerek a kockázatok természetének megfeleltek.

A biztosító vezető jogtanácsosa

52. § (1) A biztosító vezető jogtanácsosa az lehet, aki
a) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
b) jogi szakvizsgát és biztosítási-szakjogászi vizsgát tett,
c) legalább hároméves - biztosítónál, központi közigazgatási szervnél, a Felügyeleten, a biztosítók vagy biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál szerzett, vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,
d) büntetlen előéletű,
e) a biztosítóval munkaviszonyban áll,
f) jó üzleti hírnévvel rendelkezik.
(2) A biztosító vezető jogtanácsosa ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott vagy a bejelentési kötelezettség alapján megküldött biztosítási szerződési feltételek a jogszabályoknak megfelelnek.

A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője

53. § (1) A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője kizárólag az lehet, aki
a) szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy külön jogszabályban meghatározott tanácsadói szintű szakképesítéssel,
b) mérlegképes könyvelői szakképesítéssel,
c) legalább ötéves - biztosítónál, központi közigazgatási szervnél, a Felügyeleten vagy a biztosítók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál szerzett vagy biztosítási szaktanácsadói - szakmai gyakorlattal rendelkezik,
d) büntetlen előéletű,
e) a biztosítóval munkaviszonyban áll,
f) jó üzleti hírnévvel rendelkezik.
(2) A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője ellenőrzi és a biztosító első számú vezetője mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött, a 109. §-ban meghatározott éves jelentés és negyedéves gyorsjelentés helytállóságát.

A biztosító belső ellenőre

54. § (1) A biztosító részvénytársaság köteles a felügyelő bizottság szakmai irányítása alá tartozó belső ellenőrzési szervezetet működtetni.
(2) A biztosító és a százmillió forint éves díjbevételt elérő vagy meghaladó biztosító egyesület köteles legalább egy belső ellenőrt foglalkoztatni. Az ilyen biztosítók - ha ugyanazon személyt foglalkoztatják belső ellenőrként - kötelesek írásban megállapodni a tekintetben, hogy a belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emelnek kifogást.
(3) A biztosítónál működő belső ellenőrzési szervezet (belső ellenőr) feladata kizárólag
a) a biztosító belső szabályzatoknak megfelelő működésének, valamint
b) a biztosítási tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő
vizsgálatára terjed ki.
(4) A belső ellenőrzésnek - a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a biztosító által a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is - legalább negyedévente - ellenőrizni kell.
(5) A belső ellenőrzés jelentéseit mind a felügyelő bizottság, mind az igazgatóság részére köteles megküldeni.

Jó üzleti hírnév, türelmi idő a személyi feltételek teljesítésére

55. § (1) A jó üzleti hírnevet a kérelmezőnek kell bizonyítania.
(2) A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) beszerzését írhatja elő.
(3) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek indokolt írásbeli határozattal kell megállapítania.
(4) A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.
(5) A biztosító vezetőinek szakképzettségével, illetve biztosításügyben való foglalkoztatásával összefüggésben az 50. § c) pontjában, az 51. § (1) bekezdésének b) pontjában, az 52. § (1) bekezdésének c) pontjában és az 53. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételek hiánya esetén azok teljesítésére, a törvény hatálybalépésétől számítva, legfeljebb három évre a Felügyelet felmentést adhat.

III. FEJEZET

TÁRGYI FELTÉTELEK

56. § (1) A biztosítási tevékenység folytatásának feltétele:
a) az üzleti tervben meghatározott biztosítási tevékenységhez igazodó, megfelelő színvonalú ügyfélszolgálati, kárrendezési tevékenység ellátására szolgáló helyiség(ek) tulajdoni, használati vagy bérleti joga, és
b) a folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer kiépítése, vagy
c) a biztosítói ügymenet kihelyezésére vonatkozó megállapodás megkötése.
(2) Biztosítási alkuszi, illetve biztosítási szaktanácsadói tevékenység folytatásának feltétele:
a) a tevékenység folytatásához megfelelő üzlethelyiség tulajdoni, használati vagy bérleti joga,
b) a végzett tevékenység egyedi azonosítására alkalmas folyamatos nyilvántartás.

IV. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG MÓDOSÍTÁSA

A biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése

57. § (1) Ha a biztosító a már engedélyezett biztosítási ágazaton túl tevékenységét más ágazatra kívánja kiterjeszteni, vagy működési területét kívánja módosítani, köteles ehhez a Felügyelet engedélyét kérni. Az engedélyezésre irányuló kérelemnek indokolt esetben tartalmaznia kell
a) a módosított alapszabályt,
b) a módosított üzleti tervet, kivéve a 47. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltakat,
c) a módosított tevékenységhez szükséges személyi és tárgyi feltételek igazolását,
d) annak igazolását, hogy a tevékenység módosítása után szükséges megfelelő minimális szavatoló tőkével rendelkezik.
(2) A tevékenység módosítására vonatkozó engedély kiadását a Felügyelet megtagadhatja, ha a biztosító a tevékenység módosítása után nem felelne meg a szerződésből eredő kötelezettségei teljesítésének.

Állományátruházás

58. § (1) A biztosítási állomány - az átadó és az átvevő biztosító közötti megállapodás alapján - a Felügyelet engedélyével, a biztosítási szerződések feltételeinek változatlanul hagyása mellett - részben vagy egészben - átruházható. Az állományátruházás során a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az állományátruházáshoz nem szükséges a biztosítottak, szerződő felek hozzájárulása. Az állományátruházással - a Felügyelet engedélyének időpontjától - a biztosítási állományt átvevő biztosító válik a szerződés alanyává.
(2) Magyarországon bejegyzett biztosító a devizajogszabályok előírásainak betartásával és a Felügyelet engedélyével átvehet biztosítási szerződésállományt külföldön bejegyzett biztosítótól is. Ez nem érinti a devizajogszabályok megtartásának kötelezettségét.
(3) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) az átruházandó állomány pontos meghatározását, az átruházásra kerülő állomány szerződési feltételeit,
b) az átruházó és az átvevő állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát,
c) az átruházandó állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését,
d) az állományátruházás időpontját, ellenértékét,
e) annak igazolását, hogy az átvevő biztosító rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével.
(4) A szerződésállományt átvevő biztosító - az engedélyező határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül - írásban köteles az átadásról minden érintett szerződő felet és biztosítottat értesíteni. A szerződő fél és a biztosított az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül az átvevő biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződését - harminc napra - felmondhatja.
(5) Biztosítók egyesülése, beolvadása, szétválása esetén az értesítési kötelezettség és a felmondási jog szempontjából az állományátruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az állományátruházás megtagadása

59. § A Felügyelet az állományátruházás engedélyezését köteles megtagadni, ha az veszélyezteti az átvevő, illetve az átadó biztosító által megkötött biztosítási szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését.

V. FEJEZET

MÓDOZATOK

A biztosítási módozatok engedélyezése

60. § (1) A biztosítási módozatok terjesztése - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - nem engedélyköteles.
(2) 1998. december 31-ig a Felügyelet engedélye szükséges a 2. számú mellékletben, az 1. számú melléklet A. részének 1. és 2. pontjában meghatározott kockázatot tartalmazó, továbbá jogszabály által a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok számára kötelezően előírt módozat terjesztésének megkezdéséhez vagy annak módosításához.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott engedélyköteles módozat esetén a Felügyelet a 74. §-ban meghatározott, a minimális díj elvének megfelelő díjkalkulációt engedélyezi.
(4) Amennyiben a terjeszteni kívánt módozat olyan szerződési elemet is tartalmaz, amely engedélyhez kötött, a módozat e szerződési elemeit engedélyeztetni kell.
(5) A (2) bekezdésben említett engedély iránti kérelemhez csatolni kell a 3. számú mellékletben meghatározottakat.
(6) Nem engedélyköteles módozatnál a terjesztés megkezdéséig a 4. számú melléklet szerinti jellemzőket a Felügyelethez be kell nyújtani.

A módozatterv

61. § (1) A biztosítónak valamennyi terjeszteni kívánt módozat esetében a 3. számú mellékletben foglaltak szerint módozattervet kell készíteni.
(2) A módozattervnek tartalmaznia kell az első számú vezető, a vezető jogtanácsos, a vezető biztosításmatematikus (aktuárius) és az érintett biztosítási ágazat vezetőjének aláírását.
62. § (1) Az életbiztosítási módozat díjkalkulációjában és a járadékszámításoknál alkalmazható technikai kamatláb maximális mértékét a Felügyelet javaslatára - a biztosítók érdekképviseleti szerveinek véleményét kikérve - a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.
(2) Életbiztosítási ág matematikai tartalékai befektetési többlethozamának legalább nyolcvan százalékát a biztosítottaknak vissza kell juttatni. A visszajuttatás mértéke nem lehet alacsonyabb a biztosítási szerződésben foglaltaknál.
(3) A többlethozam visszajuttatásának konkrét módjáról a biztosító köteles a Felügyelet részére az éves beszámoló megküldésével egyidejűleg tájékoztatást adni.

Az értékkövetés

63. § A pénzügyminiszter a Felügyelet előterjesztésére rendeletben szabályozza az értékkövetésnél alkalmazható módszereket.

A biztosítási módozat engedélyének megtagadása

64. § A módozatterv engedélyezését a Felügyelet megtagadhatja, ha
a) a szerződési feltételek jogszabályba ütköző rendelkezést tartalmaznak, vagy nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (illetve szerződő felek) érdekeit,
b) a díjkalkuláció nem felel meg a minimális díj elvének, a 3. számú melléklet 2. pontjában foglalt követelményeknek, valamint életbiztosítási kockázatot tartalmazó módozat esetén a biztosításmatematikai elveknek,
c) a biztosító a 3. számú mellékletben felsoroltakat a Felügyelet által meghatározott módon nem csatolja, és e kötelezettségének a hiánypótlásra való felszólítás ellenére sem tesz eleget.

A biztosítási módozat terjesztésének felfüggesztése

65. § (1) Ha a Felügyelet a módozat terjesztésének megkezdését követően a módozatban vagy a terjesztés körülményeiben jogszabálysértést észlel, a jogszabálysértés azonnali megszüntetésére szólítja fel a biztosítót.
(2) Ha a biztosító a felszólításnak a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem tesz eleget, a Felügyelet a módozat terjesztését felfüggesztheti, és ezt két országos napilapban köteles közzétenni.
(3) Ha a Felügyelet azt észleli, hogy a biztosító az engedélyezettől eltérően terjeszti a módozatot,
a) felszólítja a biztosítót a jóváhagyott módozatnak megfelelő tevékenységre,
b) felfüggesztheti a módozat terjesztését,
c) a módozat engedélyezése tárgyában kiadott határozatot visszavonhatja.

VI. FEJEZET

KÜLFÖLDI RÉSZVÉTEL ENGEDÉLYEZÉSE

66. § (1) A Magyar Köztársaságban a Felügyelet engedélye szükséges a részben vagy teljesen külföldi tulajdonban álló biztosító részvénytársaság és szövetkezet tevékenységének megkezdéséhez, illetve a Magyarországon bejegyzett biztosító részvénytársaságban külföldi által történő befolyásoló részesedés megszerzéséhez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott részesedésszerzés feltétele, hogy a külföldi befektető
a) a jegyzett tőke, illetve részjegyek értékének befizetéséhez megfelelő nagyságú tőkével,
b) jó üzleti hírnévvel,
c) a kérelem benyújtását megelőző három év során megfelelő gazdasági eredménnyel rendelkezzen, továbbá
d) a biztosítási tevékenység megkezdéséhez szükséges tőkéjének pénzbeli hozzájárulási részét a Magyar Köztársaságban bejegyzett pénzintézetnél helyezze el.
(3) A befolyásoló külföldi részesedés szerzésére irányuló kérelmet a Felügyeletnél kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a (2) bekezdésben foglaltak eldöntéséhez szükséges adatokat. A biztosító tevékenységének megkezdésére vonatkozó kérelemhez mellékelni kell a 44. § (1) bekezdésében foglaltakat is.
(4) A Felügyelet a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételek igazolása vagy ellenőrzése céljából a befolyásoló részesedésű alapítók székhelye vagy lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes hatósághoz fordulhat.

NEGYEDIK RÉSZ

EGYES BIZTOSÍTÁSTÍPUSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI, AZ EGYEDI SZERZŐDÉSEK

A jogvédelmi biztosítás különös szabályai

67. § (1) Ha a biztosító jogvédelmi biztosítási tevékenységet kíván folytatni, akkor a tevékenységi engedély megadása iránti kérelemben [44. § (1) bekezdés] vagy a biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése iránt benyújtott kérelemben [57. § (1) bekezdés] nyilatkoznia kell, hogy a jogvédelmi biztosítási tevékenység végzése során
a) a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére, vagy más, az 1. számú melléklet A. részében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, vagy
b) a biztosító a jogvédelmi biztosítási szerződésben név és székhely szerint megjelölt, jogilag elkülönült más szervezetet bíz meg a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással. Amennyiben ez a jogilag elkülönült szervezet más biztosítóval pénzügyi, kereskedelmi vagy adminisztratív kapcsolatban áll, akkor e szervezetnek a vezető tisztségviselői és a károk rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet más, az 1. számú melléklet A. részében meghatározott bármely ágazatot művelő biztosító részére nem végezhetnek, vagy
c) a biztosítási szerződés tartalmazza a biztosított azon jogát, hogy a biztosító szolgáltatásának esedékessé válásakor egy általa választott jogi képviselőt bízhat meg érdekei védelmével.
(2) Jogvédelmi biztosítás esetén a biztosítási szerződési feltételeknek a 48. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazniuk kell
a) a biztosított azon jogának elismerését, hogy szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét, amennyiben a biztosítási szerződés jogi képviselő igénybevételét írja elő,
b) egy olyan egyeztető eljárás meghatározását, amelyet a biztosító és a biztosított között a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban keletkezett véleményeltérés esetén a feleknek követniük kell,
c) a biztosított azon jogának elismerését, hogy amennyiben a b) pontban jelzett eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét,
d) a biztosított tájékoztatását arról, hogy a biztosítóval keletkezett véleményeltérés esetén megilletik a b) és c) pontokban meghatározott jogok,
e) azon eljárás szabályait, amelyet abban az esetben követnek a felek, ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi vagy felelősségbiztosítási szerződéssel,
f) az arról való tájékoztatást, hogy a (1) bekezdés a)-c) pontjai közül a jogvédelmi biztosítási tevékenység során mely feltétel áll fenn.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók
a) a felelősségbiztosítást művelő biztosító azon tevékenységére, amelyet biztosítottja védelme vagy képviselete érdekében a felelősségbiztosítási szerződés alapján folytat, amennyiben ezt a tevékenységet a biztosító egyidejűleg saját érdekében is végzi,
b) a segítségnyújtási biztosítást művelő biztosító által kifejtett jogvédelmi tevékenységre, amennyiben ezt a tevékenységet nem a biztosított lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helyén, hanem más országban gyakorolják, és ez egy olyan szerződés részét képezi, amely csak az utazás, vagy a lakóhelyétől, vagy szokásos tartózkodási helyétől való távollét során bajba jutott személyeknek nyújtott segítségre vonatkozik. Ebben az esetben a szerződésben fel kell tüntetni, hogy a jogvédelmi szolgáltatás csak az előzőekben meghatározott körre korlátozódik és a segítségnyújtási szolgáltatáshoz kapcsolódik.
68. § Ha a jogvédelmi biztosítás más kockázatokat is fedező biztosítási szerződés részét képezi, akkor a jogvédelmi biztosításnak külön, az ügyfelek számára felismerhetően elkülönülő részt kell képeznie a biztosítási szerződésen belül.

Kötelező biztosítás

69. § (1) Biztosítási szerződéskötési kötelezettséget 1998. január 1. után csak törvény állapíthat meg. Az 1997. december 31. előtt törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályban előírt biztosítási kötelezettségek 1998. január 1. napján megszűnnek.
(2) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ágazat költségeit és biztosítástechnikai tartalékait más biztosítási ágazattól számvitelileg elkülöníteni. Ugyanez érvényes minden törvényben előírt szerződéskötési kötelezettségre.

Az egyedi szerződések

70. § Az egyedi szerződés olyan biztosítási jogviszonyt hoz létre, amely a módozatoktól és a biztosítási szerződési feltételektől eltérően egyetlen biztosított sajátos biztosítási igényeinek megfelelően jön létre.

ÖTÖDIK RÉSZ

A TULAJDONOSOKRA, VALAMINT A BIZTOSÍTÓ VEZETŐIRE ÉS ALKALMAZOTTAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. FEJEZET

TULAJDONSZERZÉSI SZABÁLYOK

Részesedésszerzés engedélyezése

71. § (1) Aki biztosítóban olyan mértékű részesedést kíván szerezni, amellyel a befolyásoló részesedés minimális szintjét, vagy annak a korábbi részesedéshez képest magasabb egész számú többszörösét eléri, köteles ehhez a Felügyelet előzetes engedélyét beszerezni.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosító megnevezését, a megszerezni kívánt részesedés arányát, továbbá az arra vonatkozó nyilatkozatot vagy igazolást, hogy a jövendő tulajdonos személye miatt nincs helye a részesedésszerzés (3) bekezdés szerinti megtiltásának.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott részesedés megszerzésére irányuló szerződés megkötését a Felügyelet megtilthatja, ha a kérelmező
a) büntetett előéletű, vagy jogi helyzete nem tisztázott,
b) tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem állapítható meg,
c) vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd,
d) súlyosan és ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítókra vonatkozó jogszabály előírásait, vagy
e) nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel.

II. FEJEZET

A VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

72. § A biztosító első számú vezetője, az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai, valamint alkalmazottai mind munkaviszonyuk (megbízatásuk) fennállása alatt, mind annak megszűnése után kötelesek a biztosítási titkot (96. §) megtartani; a tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott - a biztosító működésével és a biztosító ügyfeleivel kapcsolatos - információt vagy adatot csak tevékenységi körükben eljárva, a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban, annak céljaira használhatják fel. A tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott ilyen információkat, adatokat nem használhatják fel arra, hogy annak révén saját maguk vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzenek, illetve, hogy a biztosítónak vagy a biztosítottnak (szerződőnek) hátrányt okozzanak.
73. § (1) A biztosító vezetői [49. § (1) és (3) bekezdés], az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai, valamint a biztosító üzleti döntéseiben részt vevő alkalmazottai (a továbbiakban: érdemi ügyintéző) kötelesek a biztosítónak bejelenteni, ha ők vagy közeli hozzátartozójuk [Ptk. 685. § b) pontja] a biztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél befolyásoló részesedéssel, vagy a megkötendő szerződésben más érdekeltséggel rendelkezik. Ilyen esetben a nevezettek e döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehetnek részt (összeférhetetlenség).
(2) A biztosító vezetői, az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjai, valamint érdemi ügyintézői kinevezésükkor (megválasztásukkor) kötelesek írásbeli nyilatkozatot tenni a biztosító részére arról, hogy ők vagy közeli hozzátartozójuk a biztosítónál, más biztosítónál, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál vagy biztosítási szaktanácsadással foglalkozó jogi személynél, valamint más gazdasági társaságban mekkora és milyen névértékű közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal vagy ezek által kibocsátott értékpapírral rendelkezik.
(3) A (2) bekezdésben foglalt személyek, a (2) bekezdésben foglalt helyzetek beálltáról, valamint az abban bekövetkezet változásokról két munkanapon belül írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni a biztosítónak.
(4) Az (1)-(3) bekezdés alapján tett bejelentésekről és nyilatkozatokról a biztosító köteles nyilvántartást vezetni.

HATODIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÓ MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI

A minimális díj elve

74. § A biztosítónak legalább olyan díjat kell kalkulálnia, amely előreláthatóan fedezetet nyújt
a) valamennyi, az adott módozat kockázati közösségének szintjén a biztosítási szerződésben vállalt összes kötelezettségére, valamint
b) a zavartalan üzletmenet összes költségére és ráfordítására.

A biztosítástechnikai tartalékok

75. § (1) A biztonságos üzletmenet érdekében a biztosítónak a mérleg fordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, a várható biztosítási veszteségekre, valamint a meg nem szolgált díjakra biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie.
(2) Biztosítástechnikai tartaléknak minősülnek:
a) meg nem szolgált díjak tartaléka;
b) matematikai tartalékok, ezen belül:
1. életbiztosítási díjtartalék,
2. betegségbiztosítási díjtartalék,
3. balesetbiztosítási járadéktartalék,
4. felelősségbiztosítási járadéktartalék;
c) függőkár tartalékok, ezen belül:
1. bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függőkár tartalék),
2. bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR);
d) eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék;
e) eredménytől független díjvisszatérítési tartalék;
f) káringadozási tartalék;
g) nagy károk tartaléka;
h) törlési tartalék;
i)  egyéb biztosítástechnikai tartalék.
(3) A biztosítástechnikai tartalékot a biztosítónak olyan mértékben kell képeznie, hogy az a viszontbiztosításba nem adott kockázatokból származó kötelezettsége folyamatos és tartós teljesítésére - az ésszerűség és a biztosítási tevékenység tapasztalatai alapján - előreláthatóan fedezetet nyújtson. Az életbiztosításokra - a tiszta kockázati életbiztosítások, illetve a haláleseti kockázatot is tartalmazó biztosítások kockázati részének kivételével - a biztosítástechnikai tartalékokat a viszontbiztosításba adott kockázatokra is meg kell képezni.
(4) Együttbiztosítás esetén a biztosítástechnikai tartalékokat az együttbiztosításban részt vevők kockázatvállalásukból eredő kötelezettségeiknek megfelelő mértékben képzik.

A biztosítástechnikai tartalékok képzése

76. § (1) A biztosítástechnikai tartalékokat ágazatonként kell a mérleg fordulónapjával képezni.
(2) A matematikai tartalék év végére várható értékének eszközfedezetét folyamatosan, de legalább negyedévenként az előre látható kötelezettségeket figyelembe véve meg kell teremteni, és folyamatosan fenn kell tartani, annak érdekében, hogy az év végére a szükséges tartalékkal azonos nagyságú, a befektetési előírásoknak megfelelő eszközfedezet a biztosító rendelkezésére álljon.
(3) A biztosítástechnikai tartalékok tartalmát, képzésének és felhasználásának rendjét a pénzügyminiszter rendeletben szabályozza.

A biztosító szavatoló tőkéje

77. § (1) A szavatoló tőke a biztosító, a 78. § (1) bekezdése szerint korrigált saját tőkéje, amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet.
(2) A biztosítónak a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségei mindenkori teljesíthetősége érdekében az általa folytatott üzleti tevékenység terjedelmének megfelelő minimális szavatoló tőkével (szolvencia) kell rendelkeznie.
(3) A biztosító minimális szavatoló tőkéjének számítási módját az 5. számú melléklet tartalmazza.

A szavatoló tőke elemei

78. § (1) A szavatoló tőke megállapításakor a biztosító saját tőkéjét csökkenteni kell:
a) az immateriális javak könyv szerinti értékével,
b) más biztosítóban való részesedés könyv szerinti értékével,
c) a részvénytársaságnál a visszavásárolt saját részvények értékével.
(2) Az 5. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tőke számítását és fedezetének kimutatását a tárgyévet követő év március 31-éig kell elkészíteni, és a Felügyelet részére megküldeni.
(3) Ha a biztosító szavatoló tőkéje nem éri el a minimális szavatoló tőke nagyságát, akkor a részvényesek és a tagok igényeinek kielégítését megelőzi a szavatoló tőke hiányának megszüntetése.

A biztonsági tőke

79. § A minimális szavatoló tőke egyharmada képezi a biztosító biztonsági tőkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint a 80. §-ban meghatározott minimális biztonsági tőke értéke. Egyébként a biztosító biztonsági tőkéje megegyezik a 80. § szerinti minimális biztonsági tőkével.
80. § (1) A részvénytársaság minimális biztonsági tőkéje:
a) az életbiztosítási ágnál (2. számú melléklet) kettőszázötvenmillió forint;
b) a nem-életbiztosítási ág (1. számú melléklet)
1. 9. és 17. ágazatánál: százötvenmillió forint,
2. 1-8., 16. és 18. ágazatánál: kettőszázhúszmillió forint,
3. 10-13. és 15. ágazatánál, valamint a 14. ágazatánál, ha a 14. ágazat díjbevétele nem éri el az egymilliárd forintot, vagy a biztosító összes díjbevételének négy százalékát: háromszázmillió forint,
4. 14. ágazatánál, ha az ágazat díjbevétele meghaladja az egymilliárd forintot, vagy a biztosító összes díjbevételének négy százalékát: háromszázötvenmillió forint.
(2) Szövetkezetnél a minimális biztonsági tőke az (1) bekezdésben meghatározott értékek hetvenöt százaléka.
(3) Egyesületnél a minimális biztonsági tőke, ha három egymást követő évben az éves díjbevétel
a) az ötvenmillió forintot nem haladja meg, továbbá a tevékenységét megkezdő egyesület esetén: tízmillió forint,
b) az ötvenmillió forintot meghaladja, de a hetvenötmillió forintot nem haladja meg: tizenötmillió forint,
c) a hetvenötmillió forintot meghaladja, de a százmillió forintot nem haladja meg: húszmillió forint,
d) a százmillió forintot meghaladja: legalább harminc millió forint.
(4) A szakosított biztosító egyesületek minimális biztonsági tőkéjének el kell érnie az alapszabályban rögzített szolgáltatási kötelezettség várható egyévi összegét, de legalább ötszázezer forintot.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott összegnél - az egyesület kérelmére - a Felügyelet engedélyezheti a viszontbiztosítás arányának megfelelő beszámítást.
81. § (1) Ha valamely biztosító a nem-életbiztosítási ágazatok közül többet is művel, akkor a 80. §-ban meghatározott, a különböző biztosítási ágazatokra előírt minimális biztonsági tőke értékek közül a legmagasabbal kell rendelkeznie.
(2) A biztosítási áganként meghatározott minimális biztonsági tőke szükségletek összeadódnak, ha a biztosító az élet- és nem-életbiztosítási ágat együttesen műveli.

Szanálási terv

82. § (1) Ha a biztosító szavatoló tőkéje kevesebb, mint az 5. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tőke, és a közgyűlés nem döntött a feltöltés két évet meg nem haladó ütemezéséről, akkor a Felügyelet a biztosítót a szükséges minimális szavatoló tőke fedezetének pótlására vonatkozó szanálási terv készítésére kötelezi.
(2) A legfeljebb kétéves időtartamra terjedő szanálási tervnek tartalmaznia kell a hiány megszüntetésének módját és ütemét. A szanálási tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított kilencven napon belül a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.
(3) A Felügyelet a szanálási terv benyújtásától számított hatvan napon belül köteles elbírálni, hogy a szanálási terv alkalmas-e a biztosító szavatoló tőke hiányának megszüntetésére.
(4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet jogosult a 143. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére.

Pénzügyi terv

83. § (1) A Felügyelet a biztosítót pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha
a) a biztosító szavatoló tőkéje nem éri el a biztonsági tőke előírt nagyságát, vagy
b) a biztosító biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve, ha a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő.
(2) A pénzügyi terv legfeljebb féléves időszakra terjedő intézkedéseket tartalmaz a biztosító tartalék-, illetve biztonsági tőke hiányának megszüntetésére. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania.
(3) A Felügyelet a pénzügyi terv benyújtásától számított harminc napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e a biztosító biztonsági tőke-, illetve tartalékhiányának megszüntetésére.
(4) A pénzügyi terv elutasítása vagy a megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet jogosult a 126. § (1) bekezdésének e) pontjában és a 143. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére.

Befektetési szabályok

84. § (1) A biztosító eszközeit a biztosító szervezeti formájának és a művelt biztosítási ágnak figyelembevételével úgy kell befektetni, hogy a befektetések a biztosító mindenkori likviditásának megőrzése mellett egyidejűleg a lehető legnagyobb biztonságot és jövedelmezőséget teljesítsék.
(2) A biztonságos befektetés érdekében a biztosítónak egyidejűleg több befektetési formát kell választania, és az adott befektetési formán belül is törekednie kell a befektetési kockázat mérséklésére a befektetési kockázatok megosztásával.
85. § (1) Ha a biztosító más vállalkozásban saját jegyzett tőkéjének (részjegytőkéjének, induló tőkéjének) tíz százalékát meghaladó tulajdoni hányadot szerez, azt a Felügyeletnek haladéktalanul be kell jelentenie.
(2) A biztosító részesedése más részvénytársaságban nem érheti el a részvénytársaság jegyzett tőkéjének hetvenöt százalékát, kivéve a más biztosítóban való részesedést.
(3) A biztosítástechnikai tartalékok és a minimális szavatoló tőke befektetésénél a biztosító részesedése más vállalkozásban nem haladhatja meg az adott vállalkozás jegyzett tőkéjének huszonöt százalékát.
(4) A biztosító a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközeit nem fektetheti be a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos biztosítási tevékenységet nem folytató vállalkozásába, kivéve, ha azok tevékenysége legalább hetvenöt százalékban közvetlenül összefüggésben van a biztosító tevékenységével.
(5) Az (1)-(3) bekezdésekben előírt befektetési korlátozások nem vonatkoznak a biztosító saját tevékenysége kihelyezését szolgáló vállalkozásokra, amennyiben a vállalkozás a tevékenységének legalább hetvenöt százalékát a biztosító számára nyújtja.
(6) A biztosítónak más biztosítóban a befolyásoló részesedés minimális szintjénél kisebb részesedését - az ügylettől számított harminc napon belül - a Felügyeletnek be kell jelenteni.
(7) A biztosító biztosítástechnikai tartalékai és minimális szavatoló tőkéje csak belföldön fektethető be, kivéve a külföldi székhelyű biztosító, illetve külföldi székhelyű biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaság legalább tíz százalékot kitevő tulajdoni hányadának megszerzését, amennyiben a biztosító saját tőkéjének és a biztosító tulajdonosainak tulajdoni hányada együttesen legalább ugyanakkora mértéket ér el.
86. § A biztosító biztosítástechnikai tartalékai és biztonsági tőkéje a következő eszközökben tarthatók:
a) egyéves és annál rövidebb lejáratú állampapír, illetve minden olyan egyéves és annál rövidebb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért az állam készfizető kezességet vállal, és a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) belföldi jegybankképes értékpapírnak minősíti,
b) egy évnél hosszabb lejáratú állampapír, illetve minden olyan egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért az állam készfizető kezességet vállal, és az MNB belföldi jegybankképes értékpapírnak minősíti,
c) az MNB által kibocsátott belföldi értékpapír,
d) pénzintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg vagy pénzintézeti kibocsátású értékpapír és hitelviszonyt megtestesítő okirat,
e) tőzsdén jegyzett részvény,
f) tőzsdén nem jegyzett részvény,
g) gazdálkodó szervezet által kibocsátott értékpapír,
h) helyi önkormányzat által kibocsátott értékpapír,
i) nyugdíj- és egészségbiztosítási önkormányzat által kibocsátott értékpapír,
j) közüzemek által kibocsátott értékpapír,
k) értékpapíralap által kibocsátott befektetési jegy,
l) ingatlan, ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy,
m) biztosítottnak nyújtott életbiztosítási kötvénykölcsön,
n) a külön jogszabályban meghatározott jelzáloglevél,
o) készpénz, számlán elhelyezett pénzösszeg.
87. § (1) A matematikai tartalék és a biztonsági tőke fedezetéül szolgáló pénzeszközök összegének legalább harminc százalékát a 86. § a), b) és c) pontjában meghatározott eszközökbe kell befektetni.
(2) A biztosítónál a matematikai tartalék és biztonsági tőke pénzeszközeinek legfeljebb huszonöt százaléka lehet a 86. § d), legfeljebb húsz százaléka a 86. § l) pontja szerinti, legfeljebb tíz-tíz százaléka a 86. § e), g), i), j) és n) pontja szerinti, illetve legfeljebb öt-öt százaléka a 86. § f), h) és k) pontjai szerinti befektetésekben.
88. § A matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok pénzeszközeinek befektetéseinél elsődlegesen a likviditás szempontját kell szem előtt tartani. A befektetendő tartalék legalább negyven százalékát készpénzben és a tőzsdén forgalmazott állampapírban kell tartani, illetve a 86. § a), c), illetve d) pontja szerinti befektetési lehetőségek egy évet meg nem haladó lekötést igénylő formáiban kell elhelyezni.
89. § (1) A Felügyelet engedélyével a biztosító - indokolt esetben - a 86-88. §-okban meghatározott befektetési formáktól és arányoktól eltérhet.
(2) Ha a biztosító hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tőkéjének (részjegytőkéjének, induló tőkéjének) öt százalékát, akkor annak főbb jellemzőit köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni.
(3) A biztosító köteles a matematikai tartalék nagyságáról és annak befektetéséről év közben negyedévenként jelentést készíteni, és azt a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozó jelentést pedig a tárgyévet követő év március 31-éig a Felügyelet részére megküldeni.

Az eszközök nyilvántartása

90. § (1) A matematikai tartalék és a biztonsági tőke fedezetéül szolgáló eszközöket a biztosítónak a 86. §-ban foglalt csoportosítás szerint külön eszköznyilvántartásba kell vennie, amelynek helytállóságáért a biztosító első számú vezetője, vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa) és számviteli vezetője felelős.
(2) A biztosító eszköznyilvántartásban feltüntetett eszközei értékének mindenkor el kell érnie a matematikai tartalék és a biztonsági tőke előírt nagyságát.
(3) A számviteli rendért felelős vezető köteles haladéktalanul értesíteni a biztosító első számú vezetőjét és a felügyelő bizottságot, ha a biztosító eszköznyilvántartásában feltüntetett eszközeinek értéke alacsonyabb a matematikai tartalék és a biztonsági tőke előírt nagyságánál.
(4) A biztosító első számú vezetője a (3) bekezdésben meghatározott esetben köteles haladéktalanul értesíteni a Felügyeletet.

A biztosítók könyvvezetése

91. § (l) A biztosító az üzleti tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait - a számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint - ellenőrzésre mindenkor alkalmas módon köteles vezetni.
(2) Az üzleti nyilvántartás és ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha - az Szt.-ben és más számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenően - lehetővé teszi a biztosító körültekintő vezetését, a biztosító vezetésének a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzését, és segíti a biztosítót abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.

A biztosító éves beszámolója

92. § (1) A biztosító éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a számviteli törvényben, továbbá az e törvény 168. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány külön rendeletben szabályozza.
(2) A biztosító köteles éves beszámolójának tervezetét a Felügyeletnek a közgyűlést megelőző harminc nappal megküldeni.
93. § (1) A biztosító köteles a közgyűlés által elfogadott - a könyvvizsgálói záradékot tartalmazó, a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező - éves beszámolót, az üzleti jelentést, a közgyűlés jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat a tárgyévet követő év június 15-éig a Felügyelet és az MNB részére megküldeni.
(2) Amennyiben a biztosító konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy az (1) bekezdés szerinti iratokat mellékelve, a tárgyévet követő év október 15-éig a Felügyelet és az MNB részére megküldeni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok valódiságát köteles aláírásával igazolni
a) a biztosító első számú vezetője,
b) a biztosító vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa),
c) a biztosító számviteli rendjéért felelős vezető.
(4) A biztosító köteles évente pénzügyi beszámolót készíteni a külföldivel kötött viszontbiztosításairól, ennek eredményéről, és ezt az éves beszámolóval együtt a Felügyeletnek megküldeni.

A biztosító könyvvizsgálója

94. § (1) A biztosítónak - a százmillió forint éves díjbevételt el nem érő biztosító egyesület kivételével - könyvvizsgálót kell választania.
(2) A biztosító könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan bejegyzett könyvvizsgálót választhat, aki
a) biztosítási szakértelemmel rendelkezik, valamint
b) nem áll a biztosítónál befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos alkalmazásában, illetve - könyvvizsgálói társaság esetében - annak befolyásoló részesedésű tulajdonában;
c) nem rendelkezik a biztosítóban közvetlen vagy közvetett tulajdonnal;
d) legalább káreseményenkénti huszonötmillió forintos, más biztosítónál megkötött felelősségbiztosítással vagy azzal azonos összegű vagyoni biztosítékkal rendelkezik.
95. § (1) A könyvvizsgáló köteles a biztosító első számú vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, ha e törvény vagy a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályok megsértését észleli, így különösen, ha a biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezete nem kielégítő.
(2) Az első számú vezető köteles az (1) bekezdésben meghatározottakról a Felügyeletet tájékoztatni.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a könyvvizsgáló
a) a Felügyelet kérésére köteles tájékoztatást adni,
b) kérésére a Felügyelet köteles konzultációt tartani.
(4) A biztosító könyvvizsgálója az éves könyvvizsgálói jelentésében köteles arra is kitérni, hogy a biztosítónak a 90. § szerinti eszköznyilvántartásában szereplő eszközeinek értéke eléri-e a matematikai tartalék és a biztonsági tőke nagyságát.
(5) A biztosító köteles könyvvizsgálójának lemondásáról vagy választása időtartamának lejártáról a Felügyeletet haladéktalanul tájékoztatni, és két hónapon belül új könyvvizsgálót választani. A könyvvizsgáló megválasztását a Felügyeletnek egy hónapon belül be kell jelenteni. A Felügyelet határozat formájában, indokolással jogosult a biztosítót más könyvvizsgáló megbízására felszólítani, és a biztosító ennek három hónapon belül köteles eleget tenni.

HETEDIK RÉSZ

AZ ÜGYFÉLFORGALOMMAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

A biztosítási titok

96. § (1) Biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minősülő -, a biztosító, a biztosítási alkusz, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosítási alkusz, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosítási titokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a biztosítási szerződés bármilyen okból nem jött létre.
(2) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a biztosítási alkusz, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
97. § (1) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
(2) A titoktartási kötelezettség nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében eljáró és az ügyész előzetes jóváhagyásával rendelkező rendészeti nyomozóhatóság vezetőjével, valamint az ügyészséggel,
c) a büntetőügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) adóügyben, ha az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, és az adóhatósággal szemben e szervek biztosítóhoz intézett írásbeli megkeresése alapján,
f) a főigazgató eseti engedélye alapján a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítókkal, illetve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal
szemben.
(3) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (2) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
(4) A biztosító a nyomozóhatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) kábítószer-kereskedelemmel,
b) terrorizmussal,
c) illegális fegyverkereskedelemmel, vagy
d) a pénzmosás bűncselekményével
van összefüggésben.
98. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) a biztosítók, valamint az általuk létrehozott és működtetett központi információs rendszer elemei közötti olyan adatszolgáltatás, mely egyedi azonosításra nem alkalmas,
c) a biztosítók egymás közötti olyan adatszolgáltatása, amely a veszélyközösség érdekeinek megóvását szolgálja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kiszolgáltatását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
99. § (1) A biztosító és a biztosítási alkusz a feladatai ellátásához az alábbi adatokat tarthatja nyilván:
a) a biztosított (szerződő, kedvezményezett) személyi adatait,
b) a biztosított vagyontárgyat és annak értékét,
c) a biztosítási összeget,
d) élet-, baleset- és betegségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatokat,
e) a kifizetett biztosítási összeg mértékét és a kifizetés idejét,
f) a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tényt és körülményt.
(2) Nem minősül személyes adatok megsértésének, ha a biztosított (szerződő, kedvezményezett) adatai a Felügyelethez benyújtott panasz kivizsgálása keretében jutnak a Felügyelet tudomására.
100. § (1) A biztosítók egymás közötti személyes adatszolgáltatása a 99. § (1) bekezdésében foglaltak körére terjed ki.
(2) A biztosító köteles a 99. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi adatot kiszolgáltatni a 97. § (2) bekezdésében foglalt célból, az ott meghatározott szerveknek.
101. § A biztosító köteles a biztosított (szerződő, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.

Az ügyfelek tájékoztatása

102. § (1) A biztosítónak a szerződés megkötése előtt írásban, közérthető módon, egyértelműen és részletesen tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfélnek a biztosító főbb adatairól (a társaság neve, jogi formája, címe) és a biztosítási szerződés jellemzőiről. A biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatás fontosabb jellemzőit a 6. számú melléklet tartalmazza.
(2) A biztosító a szerződés megkötése előtt köteles beszerezni az ügyfél arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatát, hogy az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást megkapta.
(3) Ha a biztosító elfogadó nyilatkozatát bélyeg, igazoló jegy vagy pecsét tanúsítja, a biztosító köteles a biztosítás megkötésének helyén az (1) bekezdésben meghatározottakat tartalmazó tájékoztatót kifüggeszteni.

NYOLCADIK RÉSZ

AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÁSFELÜGYELET

I. FEJEZET

A FELÜGYELET JOGÁLLÁSA, MŰKÖDÉSE, TEVÉKENYSÉGE

A Felügyelet jogállása

103. § (1) A Felügyelet a pénzügyminiszter felügyelete alatt álló, önálló központi hivatalként működő, elsőfokú államigazgatási szerv.
(2) A Felügyelet hatásköre kiterjed az 1. §-ban meghatározott személyek 4. § és 5. § szerinti tevékenységének felügyeletére, az e törvényben szereplő hatósági eljárások lefolytatására.
(3) A Felügyelet részben önálló költségvetési szerv.

A Felügyelet irányítása

104. § (1) A Felügyelet elnökét a pénzügyminiszter javaslatára a miniszterelnök, elnökhelyetteseit a pénzügyminiszter nevezi ki és menti fel. A megbízatás időtartama hat év.
(2) A Felügyelet elnöke - a kinevezés és a felmentés joga kivételével - és elnökhelyettesei felett a munkáltatói jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja.
(3) A Felügyelet elnökére, elnökhelyetteseire az e törvényben foglalt eltérésekkel a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései az irányadók.
(4) A kinevezés visszavonásával szűnik meg a Felügyelet elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása, ha
a) jogerős bírói ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el, vagy más módon a tisztségére méltatlanná vált;
b) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált;
c) tisztségével való összeférhetetlenségét nem szüntette meg.
(5) A kinevezés visszavonásával egyidejűleg a Felügyelet elnökének és elnökhelyetteseinek közszolgálati jogviszonya is megszűnik.
105. § (1) A Felügyelet elnöke
a) irányítja a Felügyelet tevékenységét,
b) képviseli a Felügyeletet bel- és külföldön,
c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Felügyelet dolgozói felett,
d) gyakorolja a Felügyelet gazdálkodásával összefüggő jogokat,
e) gyakorolja mindazon jogokat, amelyekkel e törvény felruházza,
f) évente beszámol a pénzügyminiszternek a Felügyelet működéséről és költségvetésének végrehajtásáról.
(2) A Felügyelet elnökének és elnökhelyetteseinek alkalmazási feltétele a szakirányú felsőfokú végzettség.
(3) A Felügyeletnek rendelkeznie kell legalább egy-egy, a 49. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban meghatározott biztosítói vezetőkre érvényes szakképzettségi, illetve biztosításügyben való foglalkoztatási előfeltételt teljesítő munkatárssal.
(4) A Felügyelet elnöke a (3) bekezdésben meghatározott vezetők tekintetében a szakképesítési előírás teljesítése alól egy alkalommal legfeljebb három évre felmentést adhat.

A Felügyelet feladata

106. § (1) A Felügyelet feladata, hogy - mint szakmai felügyeletet gyakorló szerv - e törvény előírásainak megfelelően
a) elősegítse a biztosítottak (szerződők, kedvezményezettek) érdekeinek megóvását,
b) ellenőrizze és értékelje e törvény, illetve egyéb, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek teljesítését,
c) elbírálja az engedélykérelmeket,
d) nyilvántartsa a biztosítási tevékenységgel összefüggő adatokat, így különösen a 43. §-ban és a 138-139. §-ban foglaltakat.
(2) A Felügyelet e törvény előírásainak megfelelően ellenőrzi és értékeli
a) a biztosító pénzügyi helyzetét, a minimális szavatoló tőke és a minimális biztonsági tőke előírt mértékeinek meglétét, a biztosító mindenkori fizetőképességét,
b) a biztosítástechnikai tartalékok képzését és felhasználását,
c) a biztonsági tőke és a biztosítástechnikai tartalékok befektetési szabályainak betartását, az előírásszerű fedezet meglétét,
d) a személyi feltételekben bekövetkezett változások szabályszerűségét,
e) az üzletmenethez szükséges tárgyi feltételek a biztosító által meghatározott üzletpolitikának való megfelelését,
f) a módozattervekben foglaltak megvalósulását, a díjkalkulációk elfogadhatóságát, a biztosítási szerződési feltételeket és azok érvényesítésének jogszerűségét,
g) a biztosítottak (szerződők, kedvezményezettek) biztosító általi pontos, közérthető és időbeni tájékoztatásának a megvalósítását.

II. FEJEZET

A FELÜGYELETI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

107. § (1) A Felügyelet biztosítókat érintő ellenőrzésének eszközei:
a) a folyamatos ellenőrzés,
b) az átfogó ellenőrzés,
c) a rendkívüli ellenőrzés,
d) a felügyeleti biztos kirendelése.
(2) A Felügyelet a biztosítási alkuszokat és a biztosítási szaktanácsadókat érintő ellenőrzésre az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott eszközöket használhatja fel.
(3) Ellenőrzés lefolytatására a Felügyelet dolgozóin kívüli külső szakértőt is meg lehet bízni.

Folyamatos ellenőrzés

108. § A Felügyelet folyamatosan ellenőrzi, hogy a biztosító, a biztosítási alkusz és a biztosítási szaktanácsadó tevékenysége megfelel-e
a) az e törvényben foglaltaknak,
b) a Felügyelet által kiadott engedélyeknek.
109. § (1) A Felügyelet részére a biztosító köteles
a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a biztosító tevékenységét értékelő belső, nyilvánosságra nem kerülő jelentést,
b) negyedévenként a biztosító tevékenységének legfontosabb jellemzőire vonatkozó - a nagykockázatokat és a nagykárokat is felölelő - gyorsjelentést
megküldeni.
(2) A Felügyelet a folyamatos ellenőrzés keretében az (1) bekezdésben foglaltak valódiságának vizsgálata érdekében jogosult bármely adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartást, dokumentumot, okmányt (a továbbiakban együtt: irat) a helyszínen megtekinteni vagy bekérni, szóban vagy írásban bármilyen információt megkérni.

Átfogó ellenőrzés

110. § (1) A Felügyelet - szakmai felügyeleti jogkörében eljárva - ötévenként átfogó ellenőrzést köteles tartani a biztosítónál.
(2) Az átfogó ellenőrzés kiterjed a biztosító teljes üzletmenetére, az e törvény alapján kiadott engedélynek megfelelő működésre és az e törvényben előírt szabályok betartására.
111. § (1) Az átfogó ellenőrzés tartásáról - annak megkezdése előtt legalább harminc nappal - írásban értesíteni kell a biztosítót.
(2) Az ellenőrzést végző személy(eke)t megbízólevéllel kell ellátni. A megbízólevélnek tartalmaznia kell a vizsgálat tervezett időtartamát és tárgykörét.
112. § (1) A biztosító köteles az ellenőrzés lefolytatásához szükséges és alkalmas helyiségeket és egyéb eszközöket az ellenőrzést végző személy(ek) rendelkezésére bocsátani.
(2) A biztosító köteles az ellenőrzés végrehajtásához szükséges valamennyi iratot, dokumentumot átadni. Az ellenőrzést végző személy(eke)t a betekintés és megtekintés joga az e törvényben foglaltak betartásának vizsgálata során korlátlanul megilleti.
(3) A biztosító valamennyi dolgozója köteles a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben az ellenőrzést végző személy(ek) részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást megadni. Az ellenőrzést végző személy(ek) jogosultak - munkaidőben - a biztosító üzlethelyiségébe, munkahelyére bemenni.
113. § (1) Az ellenőrzést végző személy(ek) megállapításaikat az ellenőrzés lezárása után írásban rögzíteni kötelesek.
(2) A megállapításokat a biztosítóval az ellenőrzés lezárását követő 15 napon belül írásban kell közölni.
(3) A vizsgált biztosító a megállapításokra - annak kézhezvételétől számított 15 napon belül - észrevételeket tehet.

Rendkívüli ellenőrzés

114. § (1) A Felügyelet rendkívüli ellenőrzést akkor rendelhet el, ha
a) a biztosító első számú vezetője a Felügyelő Bizottság elnöke, a vezető jogtanácsos, a vezető biztosításmatematikus (aktuárius), a számviteli rendért felelős vezető vagy a könyvvizsgáló írásban bejelentést tesz, vagy
b) megalapozott gyanú merül fel arra, hogy a biztosítási szolgáltatások teljesítésének biztonsága veszélyben van.
(2) A Felügyelet elnöke a rendkívüli ellenőrzés időtartama alatt három napon belül jogosult az érintett biztosító első számú vezetőjét, a biztosítási alkuszi, vagy a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítóját, illetve a biztosítási szaktanácsadót, annak akadályoztatása esetén teljes jogkörrel felruházott helyettesét személyes meghallgatás céljából a Felügyelet székhelyére berendelni.
115. § (1) Rendkívüli ellenőrzést lehetőség szerint munkaidőben a biztosítónál, a biztosítási alkusznál és a biztosítási szaktanácsadónál vagy a Felügyelet székhelyén kell lefolytatni, kivéve, ha fennáll annak a veszélye, hogy a vizsgálat alá vont iratokat megsemmisítik, vagy az üzleti tevékenység körülményét megváltoztatják.
(2) A rendkívüli ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel kell ellátni, amelyben az ellenőrzés tárgyát meg kell jelölni, és amelyet a biztosító első számú vezetőjének, illetve a biztosító ellenőrzés alá vont szervezeti egysége - fiók, kirendeltség stb. - vezetőjének, a biztosítási alkuszi vagy a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítójának, illetve a biztosítási szaktanácsadónak be kell mutatni.
(3) A rendkívüli ellenőrzést végző személy az ellenőrzéssel összefüggően a biztosító, a biztosítási alkusz és a biztosítási szaktanácsadó bármely dolgozójától, illetve a biztosítási szaktanácsadótól szóban vagy írásban az ellenőrzéssel összefüggésben bármilyen információt kérhet, a biztosító, a biztosítási alkusz és a biztosítási szaktanácsadó minden iratába betekinthet, azokról másolatot készíthet.

A felügyeleti biztos

116. § (1) Felügyeleti biztost kell kirendelni a 143. § (1) bekezdésében meghatározott szükséghelyzetben.
(2) A felügyeleti biztost a Felügyelet elnöke rendeli ki, és hívja vissza. A felügyeleti biztos legfeljebb kilencven napra rendelhető ki, de ez az időtartam a felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható [146. § (3) bekezdés].
(3) Felszámolási eljárás esetén a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelöléséig tart.
(4) A felügyeleti biztos megbízó levelében meg kell határozni feladatait.
(5) A felügyeleti biztos kirendelésével egyidejűleg rendelkezni kell a felügyeleti biztos és a biztosító első számú vezetőjének jogállásáról, egyben a kirendelésről a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosokat (tagokat) is értesíteni kell.
(6) A Felügyelet elnöke a biztosító első számú vezetőjének megbízatását - a felügyeleti biztos kirendelésének időtartamára - felfüggesztheti. Az első számú vezető megbízatásának felfüggesztése esetén a felügyeleti biztos a biztosító első számú vezetőjének jogkörében jár el.
(7) Amennyiben az első számú vezető megbízatását nem függesztik fel, úgy döntései csak a felügyeleti biztos ellenjegyzésével érvényesek.
(8) A felügyeleti biztosnak kirendelésekor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ő maga vagy közeli hozzátartozója valamely biztosítónál, biztosítási alkusznál, biztosítási szaktanácsadó tevékenységet folytató társaságnál, milyen és mekkora név-, illetve forgalmi értéket képviselő tulajdoni hányaddal rendelkezik.
117. § (1) A felügyeleti biztos hatásköre kizárólag az e törvényben foglalt szabályok betartására és betartatására terjed ki.
(2) A felügyeleti biztos az általa megtett intézkedésekről a tulajdonosokat - írásbeli kérésre - három napon belül írásban köteles tájékoztatni.
118. § (1) A Felügyelet elnöke felügyeleti biztosként olyan személyt rendel ki, aki megfelel a 50. §-ban előírt követelményeknek.
(2) A felügyeleti biztost a Felügyelet elnöke által meghatározott díjazás illeti meg, melyet az érintett biztosító fizet.

III. FEJEZET

A FELÜGYELET DOLGOZÓIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Összeférhetetlenség

119. § (1) A Felügyelet elnöke, elnökhelyettese és érdemi ügyintézője biztosítónál, biztosítási alkusznál, biztosítási szaktanácsadónál munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhat, ott vezető tisztségviselő vagy felügyelő bizottság tagja nem lehet.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak egymással közeli hozzátartozói kapcsolatban [Ptk. 685. § b) pont] nem állhatnak, és nem vehetnek részt olyan biztosító, biztosítási alkusz vagy biztosítási szaktanácsadó vizsgálatában, amellyel közeli hozzátartozójuk munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetve a biztosító felügyelő bizottságának tagja.
(3) A Felügyelet elnökének, elnökhelyettesének és érdemi ügyintézőjének kinevezésekor írásban nyilatkoznia kell, hogy ő maga vagy közeli hozzátartozója valamely biztosítónál, biztosítási alkusznál, biztosítási szaktanácsadó tevékenységet folytató társaságban, valamint más gazdasági társaságban milyen és mekkora név-, illetve forgalmi értéket képviselő közvetlen és közvetett tulajdoni hányaddal rendelkezik, illetve a közszolgálati jogviszonyának időtartama alatt szerez. Az ehhez kapcsolódó szavazati jog a Felügyelettel fennálló közszolgálati jogviszony időtartama alatt nem gyakorolható.
(4) A Felügyelet elnöke a miniszterelnöknek, elnökhelyettese a pénzügyminiszternek, az érdemi ügyintéző a Felügyelet elnökének köteles haladéktalanul bejelenteni az összeférhetetlenségi ok fennállását.

Titoktartási kötelezettség

120. § (1) Aki a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy a Biztosításfelügyeleti Bizottság tagja, a tudomására jutott biztosítási, szolgálati és üzleti titkot köteles megőrizni.
(2) A titoktartási kötelezettség az (1) bekezdésben említett jogviszony, illetve tagsági viszony megszűnése után is fennáll.
121. § (1) A 120. §-ban meghatározott titoktartási kötelezettség nem terjed ki
a) az Állami Bankfelügyelet, az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet, valamint az MNB részére, írásbeli kérelemre történő adatszolgáltatásra,
b) arra az esetre, ha a Felügyelet az adatokat az általa kötött két- vagy többoldalú megállapodás alapján a feladatkörében eljáró külföldi biztosításfelügyeleti hatóságnak adja át, feltéve, ha a külföldi hatóságot a rá vonatkozó jogszabályok alapján azonos vagy szigorúbb titoktartási kötelezettség terheli,
c) a külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és felvilágosítási kötelezettségre.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján kiszolgáltatott adatok tekintetében a biztosítási titoktartási kötelezettség kiterjed az adatszolgáltatást kérő szervre, illetve annak dolgozóira is.
(3) Ha a Felügyelet az (1) bekezdés b) pontja alapján adatot ad át, erről negyvennyolc órán belül tájékoztatnia kell az érintett biztosító első számú vezetőjét.

IV. FEJEZET

A FELÜGYELET ELJÁRÁSA, INTÉZKEDÉSEI

Eljárási szabályok

122. § (1) A Felügyelet az e törvényben foglalt eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szerint jár el.
(2) A Felügyelet határozatát a jogorvoslati kérelemre tekintet nélkül azonnal végre kell hajtani, ha az azonnali végrehajtás elmaradása a biztosítottak érdekét súlyosan veszélyeztetné. Erre a körülményre a határozatban ki kell térni.
(3) A Felügyelet határozata ellen a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni.
123. § (1) A Felügyelet
a) a biztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedélykérelmet annak beérkezésétől - hiánypótlás esetén az e törvény rendelkezéseinek megfelelő engedélykérelem beérkezésétől - számított kilencven,
b) a biztosító engedélyköteles módozat bevezetésére vagy annak módosítására vonatkozó engedélykérelmét harminc napon belül köteles elbírálni.
(2) A Felügyelet elnöke az (1) bekezdésben meghatározott határidőt egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
124. § (1) A Felügyelet a biztosítási szerződésben érintettektől hozzá beérkezett írásos bejelentéseket köteles az érintett biztosítóhoz érdemi ügyintézésre továbbítani.
(2) A biztosító köteles a Felügyelettől továbbított írásos bejelentést harminc napon belül érdemben kivizsgálni és annak eredményéről az ügyfelet és a Felügyeletet tájékoztatni.
(3) A Felügyelet az ügy során keletkezett iratokat betekintés végett bekérheti.
(4) Amennyiben a tájékoztatás alapján a Felügyelet az e törvényben foglaltaktól vagy a biztosítási feltételektől való rendszeres és súlyos eltérést tapasztal, a 126. § (1) bekezdése szerinti intézkedésre jogosult.
125. § A Felügyelet eljárása során közvetlenül jogosult
a) a külföldi biztosításfelügyeleti hatóság és külföldi biztosító megkeresésére,
b) a külföldi biztosításfelügyeleti hatóság és külföldi biztosítótól érkező megkeresés teljesítésére,
c) a külföldi biztosításfelügyeleti hatósággal együttműködési megállapodás kötésére.

Intézkedések

126. § A Felügyelet a biztosító kötelezettségének teljesítése, a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek) érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység e törvénynek, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet engedélyeinek megfeleljen, a következő határozatokat hozhatja:
a) a biztosítót az e törvényben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti engedélyekben meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével - kötelezheti,
b) felügyeleti bírság (128-130. §) megfizetésére kötelezhet,
c) határidő megjelölésével előírhatja e törvény szerinti szanálási terv, illetve pénzügyi terv benyújtását,
d) megtilthatja egyes biztosítási módozatok terjesztését,
e) korlátozhatja, illetve megtilthatja a biztosítónak a biztosítástechnikai tartalékai és a minimális szavatoló tőke feletti szabad rendelkezési jogát,
f) a biztosítási tevékenység folytatására adott engedélyt visszavonhatja, vagy a biztosító tevékenységét egészben vagy részben felfüggesztheti.

A tevékenységi engedély visszavonása

127. § (1) A biztosítási tevékenység folytatására adott engedély egészben vagy részben való visszavonására csak akkor kerülhet sor, ha a biztosító
a) az engedély megadásától számított tizenkét hónapon belül a biztosítási tevékenységét nem kezdte meg, vagy biztosítási tevékenységét hat hónapot meghaladóan szünetelteti,
b) a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályokat ismételten és súlyosan megsérti, és a 126. §-ban meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre.
(2) Az engedély visszavonása után új szerződés nem köthető, a már létező szerződésekben a biztosító által vállalt kötelezettségek nem növelhetők, és a szerződések nem hosszabbíthatók meg.
(3) Az engedély visszavonása után a Felügyelet köteles minden olyan intézkedés megtételére, amely a biztosítottak érdekének védelmét szolgálja. Így különösen korlátozhatja vagy megtilthatja a biztosító eszközei feletti szabad rendelkezést, a biztosító eszközeinek meghatározott időre szóló kezelésére felügyeleti megbízottat nevezhet ki. A felügyeleti megbízott személyére, jogkörére és díjazására a felügyeleti biztosra vonatkozó szabályok (116-118. §) az irányadók.
(4) A biztosító, a biztosítási alkusz és a biztosítási szaktanácsadó tevékenységi engedélyének teljes vagy részleges visszavonása előtt ki kell kérni az érintett szakmai érdekképviseleti szerv véleményét.
(5) Az engedély visszavonása után a Felügyelet köteles arról a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos országa felügyeleti hatóságát értesíteni, valamint a visszavonást a hivatalos lapban közzétenni.

Felügyeleti bírság

128. § (1) A Felügyelet a biztosítót, a biztosító első számú vezetőjét, a biztosítási alkuszt és a biztosítási szaktanácsadót, illetve a biztosítási alkuszi és a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítóját felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az
a) megsérti e törvény vagy egyéb, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait,
b) a felügyeleti határozatban előírtakat nem vagy nem határidőben teljesíti, vagy
c) a Felügyelet által elrendelt adatszolgáltatási vagy meghallgatási kötelezettségének nem tesz eleget.
(2) A bírság ismételten is kiszabható és az e törvényben meghatározott egyéb intézkedésekkel együtt is alkalmazható.
(3) Nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak vagy kötelességszegésnek a Felügyelet tudomására jutásától számított hat hónapon, illetve az elkövetéstől számított két éven túl, vagy ha a mulasztás vagy kötelezettségszegés bűncselekményt valósít meg.
129. § (1) A bírság összegét az e törvényben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó egyéb jogszabályokban, valamint a Felügyelet határozataiban előírt feltételtől való eltérés, továbbá a mulasztás, kötelezettségszegés súlyának figyelembevételével kell megállapítani.
(2) A biztosító, a biztosítási alkusz és a biztosítási szaktanácsadó terhére kiszabható bírság összege ötszázezer forinttól tízmillió forintig terjedhet.
(3) A biztosító első számú vezetőjének, a biztosítási alkuszi és a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítójának a terhére kiszabható bírság összege százezer forinttól egymillió forintig terjedhet.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az e törvényben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen
a) bármely engedélykérelemben vagy bejelentésben valótlan adat vagy nyilatkozat közlése,
b) jogszabálysértő módozat terjesztése,
c) engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végezése, vagy ha a biztosító, illetve a biztosítási alkusz biztosítási vagy a biztosítási alkuszi tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységet is végez.
130. § A bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni. Az így befolyt pénzösszeget a biztosítási kultúra színvonalának emelésére, a biztosítási szakemberképzésre, a biztosítási szakmával kapcsolatos jegyzetek, tanulmányok készítésének és közzétételének támogatására kell fordítani.

A Felügyelet tájékoztatója

131. § (1) A Felügyelet az általa kiadott biztosítási tevékenységre vonatkozó engedélyről, annak módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát haladéktalanul megküldi a pénzügyminiszternek, az MNB-nek, a cégbíróságnak, a Gazdasági Versenyhivatalnak és a biztosítók szakmai érdekképviseleti szervezeteinek.
(2) A Felügyelet az általa kiadott biztosítási alkuszi és biztosítási szaktanácsadói engedélyekről, azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatot haladéktalanul megküldi a pénzügyminiszternek, biztosítási szaktanácsadó kivételével a cégbíróságnak, a Gazdasági Versenyhivatalnak és az érintett szakmai érdekképviseleti szervezeteknek.
(3) A Felügyelet ellenőrzésének általános tapasztalatait és a biztosítók, biztosítási alkuszok és biztosítási szaktanácsadók tevékenységét évente értékeli. A részletes írásos beszámolóját a pénzügyminiszternek, a beszámoló főbb, összefoglaló jellegű megállapítását az MNB-nek, a Gazdasági Versenyhivatalnak és a biztosítók, biztosítási alkuszok és biztosítási szaktanácsadók illetékes szakmai érdekképviseleti szervezeteinek megküldi.

Felügyeleti díj

132. § (1) A biztosító, a biztosítási alkusz, a biztosítási szaktanácsadó és a képviselet felügyeleti díjat köteles fizetni az egyéb költségek terhére.
(2) A biztosító által fizetett felügyeleti díj mértéke - (3) bekezdés c) és d) pontjában foglalt biztosítók kivételével - a biztosító éves díjbevételének két ezreléke.
(3) A felügyeleti díj mértékét
a) a biztosítási alkusz,
b) a biztosítási szaktanácsadó,
c) a kizárólag viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosító részvénytársaság,
d) a kizárólag viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosító szövetkezet, valamint
e) a képviselet
esetén a pénzügyminiszter rendeletben határozza meg.
(4) A felügyeleti díjat
a) a (2) bekezdésben meghatározott biztosítónak negyedéves részletekben, a tárgynegyedévet követő hónap tizenötödik napjáig,
b) a (3) bekezdésben meghatározott biztosítóknak és egyéb szervezeteknek a tárgyévet követő hónap tizenötödik napjáig
kell a Felügyelet számlájára átutalni.
(5) A felügyeleti díjat a Felügyelet működésének fedezetéül kell felhasználni, év végi maradványának megállapítására, elszámolására, felhasználására a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendezéséről szóló kormányrendeletet kell alkalmazni.
(6) A Felügyelet a biztosítási szakoktatás, kutatás és a szaksajtó tevékenységéhez támogatást nyújthat.

V. FEJEZET

BIZTOSÍTÁSFELÜGYELETI BIZOTTSÁG

133. § (1) A Felügyelet mellett hét tagból álló Biztosításfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik.
(2) A Bizottság tagjai:
a) a pénzügyminiszter által kinevezett négy, biztosító alkalmazásában nem álló, a biztosítók tevékenységét magas szinten ismerő személy, akik közül legfeljebb kettő lehet köztisztviselő,
b) az illetékes pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár,
c) a szakmai érdekképviseleti szerv(ek) két képviselője.
(3) A Bizottság ülésein a Felügyelet elnöke állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt.
(4) A Bizottság tagjainak megbízatása megszűnik:
a) a kinevezési időtartam lejártával,
b) felmentéssel, visszahívással,
c) lemondással,
d) halállal.
(5) A Bizottság elnöke a pénzügyminiszter által kinevezett, nem köztisztviselő személy, alelnöke az illetékes pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár.
(6) A Bizottság szervezeti és működési rendjét maga állapítja meg. A Bizottság tagjaira titokvédelmi szabályok betartása kötelező.
(7) A Bizottság működésének költségeit a Felügyelet viseli.
(8) A Bizottság kinevezett tagjai és az érdekképviseleti szervek által delegált tagjai díjazásban részesülnek, melynek mértékét a pénzügyminiszter határozza meg.
134. § (1) A Felügyelet elnökének előzetesen ki kell kérnie a Bizottság véleményét
a) a biztosító tevékenységi engedély iránti kérelmének elutasításáról, a biztosító a biztosítási alkusz és a biztosítási szaktanácsadó tevékenységi engedélyének visszavonásáról,
b) a biztosítási tevékenység módosítása iránti kérelem elutasításáról,
c) az állományátruházási engedély iránti kérelem elutasításáról,
d) a részesedésszerzés iránti kérelem elutasításáról,
e) a felügyeleti bírság címén befolyt pénzösszegek felhasználási elveiről,
f) a 126. § (1) bekezdésének d), e) és f) pontjaiban meghatározott intézkedések alkalmazásáról,
g) a 143. § (1) bekezdése szerinti szükséghelyzetben hozott intézkedésekről,
h) külföldi által történő alapítás és részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemről.
(2) A Felügyelet elnöke harminc napon belül köteles tájékoztatni a Bizottságot, ha
a) a biztosítót szanálási terv készítésére kötelezte,
b) a biztosítót pénzügyi terv készítésére kötelezte,
c) rendkívüli ellenőrzést rendelt el,
d) felügyeleti biztost rendelt ki,
e) a biztosító első számú vezetőjét felügyeleti bírsággal sújtotta.
135. § (1) A Bizottság 133. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt tagjait a pénzügyminiszter hatéves időtartamra nevezi ki.
(2) Felmentéssel, illetve visszahívással kell megszüntetni a Bizottság tagjainak megbízatását, ha
a) jogerős ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el, vagy más módon e tisztségre méltatlanná vált,
b) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált.
136. § (1) A Bizottság részére véleményezésre meg kell küldeni:
a) a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályok tervezetét,
b) a biztosító működésének éves tapasztalatairól szóló tájékoztatót,
c) e törvény keretében véleményezési kötelezettségébe utalt ügyek teljes iratanyagát, a szükséges információkkal együtt.
(2) A Bizottság a véleményét és az esetleges különvéleményt legkésőbb az ülést követő tizedik munkanapon belül köteles közölni a Felügyelet elnökével és a pénzügyminiszterrel.
(3) A Felügyelet elnöke bármilyen, általa szükségesnek ítélt kérdésben jogosult a Bizottság véleményét kikérni.

VI. FEJEZET

VERSENYSZABÁLYOK

137. § A biztosítók a megkötést követő harminc napon belül kötelesek bejelenteni a Felügyeletnek az olyan megállapodást, amely a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 17. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Vt. 14. §-ában meghatározott tilalom alól mentesül.

VII. FEJEZET

A BIZTOSÍTÓ BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

138. § (1) A biztosító köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha
a) fizetési kötelezettségét pénzügyi fedezet hiányában nem képes teljesíteni,
b) biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, és a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő,
c) a biztonsági tőkéje és a szavatoló tőkéje nem éri el az előírt mértéket,
d) más vállalkozásban saját jegyzett tőkéjének, részjegytőkéjének vagy induló tőkéjének tíz százalékát meghaladó tulajdoni hányadot szerez.
(2) A biztosító köteles a Felügyeletnek harminc napon belül bejelenteni:
a) a jegyzett tőkéjének, részjegytőkéjének felemelését vagy leszállítását, valamint az induló tőkéjének felemelését,
b) a biztosítóban 5%-ot meghaladó, de a 71. § (1) bekezdése szerint engedélykötelesnek nem minősülő részesedés megszerzését,
c) a 49. § (1) bekezdésében meghatározott vezetők személyében történt változást,
d) a székhely vagy telephely címének megváltozását,
e) új hálózati egység megnyitását, illetve hálózati egység megszüntetését,
f) a tevékenység szüneteltetését,
g) a vállalt nagykockázatokat,
h) a nagykárokat,
i) a viszontbiztosítási partnereinek nevét,
j) külföldi állandó képviseletének megnyitását, annak áthelyezését vagy megszüntetését, illetve a képviseletet ellátó kiküldöttek személyében történő változást,
k) a Vt. 17. §-a szerinti megállapodást,
l) az alapszabály módosítását,
m) a tevékenység kihelyezésére kötött szerződést,
n) a vezérügynök személyét,
o) a könyvvizsgáló személyét,
p) a biztosítási alkusszal, a biztosítási szaktanácsadóval és a biztosító könyvvizsgálójával kötött felelősségbiztosítási szerződés megszűnését.
(3) A biztosító köteles a Felügyeletnek a terjesztés megkezdéséig, illetve később folyamatosan megküldeni a módozattal összefüggésben kidolgozott mindazon iratot (az ajánlat, a kötvény mintáját stb.) és ügyféltájékoztatót, amelyet az ügyfelek megkapnak.
139. § (1) A biztosítási alkusz és a biztosítási szaktanácsadó köteles a Felügyeletnek harminc napon belül bejelenteni
a) a biztosítási alkuszi tevékenységet irányító személyében, a vezető szaktanácsadó személyében történt változást, továbbá a felelősségbiztosítási szerződés megszűnését,
b) a székhely vagy telephely címének megváltozását,
c) új hálózati egység megnyitását, illetve hálózati egység megszüntetését,
d) tevékenység szüneteltetését vagy megszüntetését.
(2) A biztosítási alkusz az (1) bekezdésben foglaltakon túl köteles a Felügyeletnek harminc napon belül bejelenteni a törzstőke (alaptőke) felemelését vagy leszállítását.
(3) A külföldi biztosító köteles a Felügyeletnek harminc napon belül bejelenteni magyarországi tartós képviseletének megnyitását, annak áthelyezését vagy megszüntetését, illetve a képviseletet ellátók személyében történt változást.

KILENCEDIK RÉSZ

MAGYAR BIZTOSÍTÁSI TANÁCS

140. § (1) A Magyar Biztosítási Tanács (a továbbiakban: Tanács) feladata a biztosításügyre vonatkozó koncepcionális és stratégiai ügyekben való állásfoglalás, a hazai biztosítási kultúra hagyományainak ápolása, a biztosítási tevékenység megújításának szolgálata, a biztosítói üzletmenet európai normákhoz való harmonizálódásának alapkérdéseire vonatkozó véleményalkotás.
(2) A Tanács a Felügyelet tanácsadó szerve.
(3) A Tanács jogosult minden olyan ügyben a Felügyelethez fordulni, amelyet a magyar biztosításügy egésze érdekében kétharmados többséggel fontosnak minősít.
141. § (1) A Tanács tagjai a magyar biztosításügyben dolgozó kiemelkedő szaktudású személyek lehetnek.
(2) A Tanács tagjait a biztosítási szakma elismert, köztiszteletben álló szakembereiből - a szakmai érdekképviseleti szervek véleményének meghallgatása után - a Felügyelet elnökének javaslatára a pénzügyminiszter kéri fel, határozatlan időre.
(3) A Tanács elnökét - a Felügyelet javaslatára - a pénzügyminiszter kéri fel.
142. § (1) A Tanácsnak legalább három (közgazdasági, jogi és aktuáriusi) szekciója működik, és legfeljebb harminc tagja lehet.
(2) A Tanács tagját külön díjazás nem illeti meg.
(3) A Tanács működésével kapcsolatos költségek a Felügyeletet terhelik.

TIZEDIK RÉSZ

A SZÜKSÉGHELYZETBEN HOZOTT KÜLÖNLEGES INTÉZKEDÉSEK ÉS A FELSZÁMOLÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI

I. FEJEZET

INTÉZKEDÉSEK A BIZTOSÍTÁSI SZÜKSÉGHELYZETBEN

143. § (1) Ha a biztosító
a) esedékes és elismert fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt öt munkanapon belül nem tesz eleget, vagy
b) a biztosítástechnikai tartalékok nem érik el a szükséges mértéket, illetve a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő, vagy
c) biztonsági tőkéje az előírt mérték alá csökkent, vagy
d) a szanálási, illetve a pénzügyi tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagy
e) tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a biztosítási szolgáltatások biztonságát fenyegeti (a továbbiakban a)-e) pont együtt vagy külön-külön: szükséghelyzet)
a Felügyelet a felszámolás elkerülése, valamint a biztosítottak érdekében szükségintézkedést tehet.
(2) Szükséghelyzetben a Felügyelet - a 126. § (1) bekezdésében szabályozottakon túlmenően - az alábbi intézkedéseket teheti:
a) kötelezheti a biztosítót - átvételre vállalkozó másik biztosító esetén - biztosítási állományának átruházására,
b) felfüggesztheti a részvénytársaság, illetve a szövetkezet esedékes osztalékának kifizetését a szükséghelyzet fennálltának időtartamára,
c) összehívhatja a közgyűlést a Felügyelet által meghatározott napirenddel.

II. FEJEZET

A felszámolási eljárás és végelszámolás különleges szabályai

144. § A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárásra és végelszámolásra az e fejezetben foglalt eltérésekkel a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
145. § A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet ellen csődeljárásnak helye nincs.

A felszámolási eljárás

146. § (1) A biztosító részvénytársaság és biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárást - a pénzügyminiszter egyidejű értesítése mellett - a Felügyelet megindítja, ha
a) a szükséghelyzetben hozott intézkedés ellenére a 143. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontjában meghatározott feltételek fennmaradnak, vagy
b) a biztosító tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják (túladósodás).
(2) A felszámolási eljárás kezdeményezéséről - amennyiben azt nem a Felügyelet indította meg - a bíróság a Felügyeletet soron kívül értesíti.
(3) A bíróság a felszámolót a Felügyelet véleményének kikérése után jelöli ki.
147. § (1) A Felügyelet köteles a felszámolást elrendelő végzés tudomására jutásakor a biztosító tevékenységi engedélyét visszavonni.
(2) A felszámolás kezdő időpontjától
a) a biztosítási szerződések a folyamatban lévő állományátruházás esetét kivéve megszűnnek;
b) a megszűnt biztosítási szerződések esetében az esedékes biztosítási díjak nem szedhetők be;
c) új biztosítási szerződés nem köthető és nem hosszabbítható meg, biztosítási állomány - saját elhatározásból - nem adható és nem vehető át.
(3) A biztosító elleni felszámolási eljárás elindításának és a biztosítási szerződés megszűnésének tényéről a biztosító köteles a szerződő felet, illetve a biztosítottat értesíteni.
148. § (1) A felszámolás kezdő időpontjában a matematikai tartalékhoz tartozó eszközök listáját azonnal le kell zárni és azt a felügyeleti biztosnak át kell adni.
(2) A felszámolási eljárás folyamán az (1) bekezdésben meghatározott eszközök külön kezelendők és azok csak a matematikai tartalékkal szemben fennálló, a biztosítottakkal (kedvezményezettekkel) szembeni kötelezettségek teljesítése után használhatók fel egyéb kötelezettségek teljesítésére.
(3) Amennyiben a matematikai tartalékhoz tartozó eszközök a kötelezettségekre nem nyújtanak kellő fedezetet, úgy - a teljesítés erejéig - a biztosító egyéb eszközeit kell felhasználni.
149. § (1) A biztosító biztosítási szerződésből származó kötelezettségeivel szemben a felszámolási költségeknek elsőbbsége van.
(2) A biztosító biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit az alábbi sorrendben teljesíti:
a) az életbiztosítási és betegségbiztosítási díjtartalékot, továbbá a balesetbiztosítási járadéktartalékot terhelő kötelezettségek,
b) a felelősségbiztosítási járadékot terhelő kötelezettségek,
c) a felszámolási eljárás kezdő időpontjáig bejelentett biztosítási események alapján elismert szolgáltatások,
d) az előre fizetett biztosítási díjak,
e) egyéb kötelezettségek.

A végelszámolás

150. § A biztosító jogutód nélküli megszűnését kimondó határozatához a Felügyelet előzetes egyetértése szükséges.
151. § A Felügyelet az előzetes egyetértést akkor adja meg, ha a biztosító a biztosítási tevékenységből eredő összes kötelezettségét teljesítette, így különösen
a) az állomány átruházását,
b) a biztosítási szerződések felmondását,
c) a biztosítottakkal történő megállapodást,
és az ezek bizonyítására alkalmas okiratokat a Felügyeletnek benyújtotta.
152. § A Felügyelet a 150. §-ban foglalt előzetes egyetértés megadásával egyidejűleg a biztosító tevékenységi engedélyét is megvonja.

Ügyfélvédelmi alap

153. § (1) Az ügyfeleknek az egyes biztosítók felszámolásából adódó esetleges kárainak részleges fedezése céljából a biztosítók előre kötelesek létrehozni a biztosítók közös kötelezettségvállalását szolgáló ügyfélvédelmi alapot.
(2) Az ügyfélvédelmi alap működésének szabályait külön törvény határozza meg.

TIZENEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

154. § E törvény 1996. január 1-jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

155. § Az e törvény szerinti biztosítási szabályzatok és biztosítási szerződési feltételek általános szerződési feltételek, azok a Polgári Törvénykönyv 209. §-a alapján megtámadhatóak.
156. § A törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő engedélyezési eljárásokra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
157. § A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságra e törvény szabályai a külön törvényben foglalt eltérésekkel terjednek ki.
158. § A 7. § (2) bekezdése a) pontjának való megfelelés érdekében a biztosító részvénytársaságnak a bemutatóra szóló részvényeit legkésőbb e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül kell névre szóló részvényekké átalakítani.
159. § (1) A már működő biztosítási alkusz tekintetében a 33. § (1) bekezdésében előírt követelményeknek legkésőbb az e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül kell megfelelni.
(2) A már működő biztosítási alkusznak a 33. § (2) bekezdésében előírt felelősségbiztosítást e törvény hatálybalépését követő három hónapon belül kell megkötni, illetve a vagyoni biztosíték meglétét a Felügyelet által meghatározott módon igazolni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben előírt feltételek meglétét az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követő tizenöt napon belül a Felügyeletnek be kell jelenteni.
160. § (1) A törvény hatálybalépésekor már működő
a) biztosítási alkusz a 33. § (4) bekezdése,
b) biztosító vezetője a 50-53. §,
c) a biztosítási szaktanácsadó, illetve a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató gazdasági társaságnál a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítója a 39. § szerinti személyi feltételeinek meglétére vonatkozó igazolását a hatálybalépést követő hat hónapon belül köteles a Felügyeletnek benyújtani.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt személyek a törvény szerinti képesítési feltételekkel nem rendelkeznek, azok megszerzésére indokolt esetben a Felügyelet egy alkalommal három év türelmi időt adhat.
161. § (1) A törvény hatálybalépésekor élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító részvénytársaság jogosult a két ág együttes művelését folytatni, ha egyébként a biztosító szavatoló tőkéje megfelel a 77. §-ban meghatározott minimális szavatoló tőke szükségletnek.
(2) A törvény hatálybalépésekor már működő biztosító egyesületek tevékenységüket a törvény hatálybalépésekor már meglévő tőkével folytathatják, ha az egyesület szavatoló tőkéje megfelel a 77. §-ban meghatározott minimális szavatoló tőke szükségletnek.
(3) A törvény hatálybalépésekor biztosítási és egyéb tevékenységet egyaránt folytató biztosítási egyesület a törvény hatálybalépésétől számított két év után biztosítási tevékenységet csak elkülönített számviteli nyilvántartás mellett végezhet.
(4) A törvény hatálybalépésekor működő, élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító az (1), (2) és (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően 1996. december 31. után élet- vagy nem-életbiztosítási tevékenységet csak a belső irányítás és gazdálkodás szempontjából elkülönült szervezeti egységben végezhet. Az elkülönítésnek érvényesülnie kell az eszközök, valamint a felelősségi és hatáskörök szétválasztásában, a biztosítási áganként kialakított és vezetett számviteli nyilvántartásban, eredménykimutatásban.
(5) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) hatálybalépése előtt alakult biztosító egyesület életbiztosítási ágban nyújtott - az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdése a) pontjában meghatározott - szolgáltatásai ellenértékeként a munkáltató által átvállalt tagsági hozzájárulás után adó- és társadalombiztosítási járulék fizetésének szabályai, e törvény hatálybalépését követően, megegyeznek a nyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályokkal, amennyiben a szolgáltatásaira az Öpt. 46-49. §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazzák és ezt az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyelete igazolja.
162. § Az a biztosító részvénytársaság és biztosító egyesület, amely e törvény hatálybalépésekor nem rendelkezik a biztosítási szerződésekből adódó kötelezettségei teljesítéséhez szükséges tartalékfedezettel, köteles a hiányt e törvény hatálybalépésétől számított két éven belül pótolni.
163. § (1) Az a biztosító részvénytársaság, amely a törvény hatálybalépésekor nem rendelkezik a 77. §-ban meghatározott, az általa folytatott üzleti tevékenység mértékéhez szükséges minimális szavatoló tőkével, köteles azt legalább e törvény hatálybalépését követő három éven belül feltölteni olyan módon, hogy az első évben az adott évre szükséges minimális szavatoló tőke legalább egyharmadával, második évben pedig legalább kétharmadával rendelkezzen. Ha a biztosító szavatoló tőkéje nem éri el a minimális biztonsági tőke szintjét sem, akkor a törvény hatálybalépése után legkésőbb hat hónap múlva úgy kell kiegészítenie a szavatoló tőkéjét, hogy a biztonsági tőke hiánya megszűnjék.
(2) Az a biztosító egyesület, amely a törvény hatálybalépésekor nem rendelkezik a 77. §-ban meghatározott, az általa folytatott üzleti tevékenység mértékéhez szükséges minimális szavatoló tőkével, köteles azt négy éven belül feltölteni oly módon, hogy az első évben az adott évre szükséges minimális szavatoló tőke legalább egynegyedével, a második évben legalább felével, a harmadik évben pedig legalább háromnegyedével rendelkezzen.
(3) A törvény hatálybalépését követően a biztosító köteles a tárgyévet megelőző üzleti évre vonatkozó, a 77. §-ban meghatározott szavatoló tőke szükségletre vonatkozó számítását elvégezni, és azt a Felügyeletnek harminc napon belül megküldeni.
164. § (1) E törvény hatálybalépése előtt engedélyezett életbiztosítási módozatok e törvény hatálybalépését követő három évig terjeszthetők, kivéve, ha azok egyébként megfelelnek e törvény előírásainak.
(2) E törvény hatálybalépése előtt már engedélyezett biztosítási módozatoknak az 1. és 2. számú mellékletben foglaltaknak megfelelő kockázati besorolását a biztosítónak a hatálybalépést követő egy éven belül kell elvégeznie és azt a Felügyelet részére megküldenie.
(3) A hatálybalépés előtt engedélyezett módozat módosítása esetén a 60. §-ban foglaltak az irányadók.
165. § A biztosító az e törvény hatálybalépése előtt engedélyezett életbiztosítási szerződései után az 62. § (2) bekezdésben foglaltak helyett az életbiztosítási ág matematikai tartalékai befektetési eredményének legalább ötven százalékát köteles a biztosítottaknak visszajuttatni, amennyiben a biztosító nem vállalt egyéb kötelezettséget. A visszajuttatás azonban a biztosított számára nem lehet kedvezőtlenebb a szerződésben foglaltaknál. A visszajuttatott rész magában foglalja a technikai kamatlábnak megfelelő bevételt is.
166. § A 86-89. §-okban foglalt befektetési szabályoknak a törvény hatálybalépését követő három éven belül a Felügyelet által jóváhagyott ütemterv szerint kell a biztosítónak megfelelnie.
167. § A már működő biztosító köteles könyvvizsgálóját e törvény hatálybalépését követő egy hónapon belül bejelenteni a Felügyeletnek.

Felhatalmazó rendelkezések

168. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. által folytatott életbiztosítással egybekötött nyugdíj előtakarékossági betétekkel összefüggésben felmerülő kérdéseket,
b) a biztosítók könyvvezetési és éves beszámoló készítési kötelezettségének szabályait
rendeletben szabályozza.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy
a) az életbiztosítási módozatok technikai kamatlábának maximális mértékét,
b) a biztosítástechnikai tartalékok tartalmát, képzésének és felhasználásának rendjét,
c) a biztosító 109. § (1) bekezdés szerinti belső adatszolgáltatásának rendjét és tartalmát,
d) a biztosítási alkuszi jelentés szabályait,
e) a gépjármű-felelősségbiztosítás díjkalkulációjának és eredményének elszámolási rendjét, a díjkalkulációt, a díjszabást és a biztosítás díját,
f) a nagykockázatok és a nagy károk határértékeit,
g) az értékkövetésnél alkalmazható módszereket,
h) a 132. § (3) bekezdésében előírt felügyeleti díj mértékét, és
i) a biztosítási ágak 161. § (4) bekezdésében előírt elkülönítésének módját
rendeletben szabályozza;
j) a 39. § (4) bekezdés c) pontjában, a 51. § (1) bekezdés a) pontjában és az 53. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tanácsadói szintű szakképesítések megszerzésének feltételeit.

Módosuló jogszabályok

169. § A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 7. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:  [LÁBJEGYZET_2]
„Az ügyfél kérelmére a bíróság a nyilvánosságot kizárhatja akkor is, ha a tárgyalás során a fél vagyoni helyzetére vonatkozó, pénzintézettől beszerzett adat (banktitok) vagy biztosítótól beszerzett adat (biztosítási titok) kerülne nyilvánosságra.”
170. § Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi, az igazgatási és társadalombiztosítási ügyekben, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról, az árak megállapításáról szóló törvényben meghatározott ügyekben, valamint a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott ügyekben, továbbá az adó- és jövedéki ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.”
171. § A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 47. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„47. § Ez a törvény nem érinti azokat a rendelkezéseket, amelyek a pénzintézet és a biztosítóintézet külföldi részvétellel történő alapítására, vagy belföldi pénzintézetben és biztosítóintézetben történő külföldi részesedés szerzésére vonatkoznak.”
172. § (1) A Cstv. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) E törvény csődeljárásra vonatkozó rendelkezései a biztosító részvénytársaságra, a biztosító szövetkezetre, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra nem vonatkoznak.”
(2) A Cstv. 2. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvénynek
a) a csődeljárásra, felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a pénzintézetekre a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvényben;
b) a felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a biztosító részvénytársaságokra és a biztosító szövetkezetekre a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra pedig az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
173. § (1) A Vt. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Mentesül a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény hatálya alá tartozó biztosítóintézetek közötti megállapodás a 14. § szerinti tilalom alól akkor is, ha annak tárgya
a) a biztosítási díjak közös kialakítása, ha ez közös statisztikai adatokon alapul és a nettó biztosítási díjakra (kockázati díj) vonatkozik, kivéve, ha az ezekhez való csatlakozást a felek kötelezővé teszik;
b) azonos biztosítási szerződési feltételek alkalmazása, ha
1. ennek bevezetése a biztosítottak (szerződők) érdekeit szolgálja, és
2. a megállapodást kötő felek lehetővé teszik az ezekben foglaltaktól való eltérést, és
3. nem korlátozzák indokolatlan mértékben a versenyt;
c) bizonyos kockázatok közösen történő biztosítása (együttbiztosítás), ha
1. a megállapodást kötő felek nem veszítik el önállóságukat, így különösen lehetőségük van viszontbiztosítási szerződést kötni a megállapodásban részt nem vevő biztosítóintézettel, vagy
2. olyan új biztosítóintézet piacra lépését segíti elő, amelynek a piacra lépésre egyébként nem lenne módja, vagy
3. elősegíti olyan új szolgáltatás piacon történő megjelenését, amelyre a megállapodás hiányában nem lenne lehetőség, vagy
4. a biztosítható kockázatok körét bővíti;
d) közös kárrendezés, ha az gyorsított és egyszerűsített kárrendezés, valamint a követelések közös elszámolása;
e) biztonsági berendezések közös tesztelése és elfogadása;
f) közös információs központ létesítése vagy a nagy kockázatok nyilvántartása és az ezekre vonatkozó információs rendszerek létrehozása.”
(2) A Vt. 35. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A versenyfelügyeletet ellátó szerv versenyfelügyeleti eljárása során a biztosítási tevékenységet érintő ügyekben köteles az Állami Biztosításfelügyeletet meghallgatni. A Biztosításfelügyelet a megkeresésre köteles álláspontját 15 napon belül írásban közölni.”
(3) A Vt. 40. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A versenyfelügyeleti eljárás díjára külön jogszabály rendelkezései az irányadók, ha a versenyfelügyeletet az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet látja el.”
(4) A Vt. 52. §-ának (2) bekezdése helyére a következő rendelkezés lép:
„(2) A versenyfelügyeletet az értékpapírtőzsdei és az árutőzsdei tevékenység tekintetében az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet látja el; eljárására és az alkalmazandó jogkövetkezményekre a külön törvény rendelkezéseit kell alkalmaznia.”
174. § A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § A Rendőrség nyomozó szervének vezetője a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az üggyel összefüggő adatok szolgáltatását - az ügyész előzetes jóváhagyásával - igényelheti az adatot kezelő pénzintézettől, biztosítóintézettől, adóhatóságtól, szolgáltatást nyújtó távközlési szervezettől. A nyomozó szerv az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megjelölt célra használható fel.”

Hatályukat vesztő rendelkezések

175. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 33-34/B. §-ai,
b) az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (Ptké.) 68. §-ának (1) bekezdése,
c) az állami biztosításfelügyeletről szóló 56/1986. (XII. 10.) MT rendelet,
d) az állami biztosításfelügyelet egyes kérdéseiről szóló 14/1987. (IV. 13.) PM rendelet, továbbá az ezt módosító 50/1989. (XII. 28.) PM rendelet és 19/1991. (VII. 31.) PM rendelet, 27/1992. (XII. 2.) PM rendelet és a 4/1993. (II. 4.) PM rendelet,  [LÁBJEGYZET_3]
e) a biztosító egyesületek induló vagyonának nagyságáról szóló 41/1988. (X. 14.) PM rendelet,
f) az Országos Takarékpénztár részéről biztosítási tevékenység folytatásáról szóló 1057/1985. (X. 8.) MT határozat.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1995. november 7-i ülésnapján fogadta el.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1996/3.

[LÁBJEGYZET_3] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1996/3.