1995. évi LXXXIII. törvény a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról [LÁBJEGYZET_1] Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló - többször módosított - 1949. évi XX. törvény 76. §-a (3) bekezdésének végrehajtására a következő törvényt alkotja: A címer 1. § (1) A Magyar Köztársaság címerét (a továbbiakban: címer) az Országgyűlés, az országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság tagja, az országgyűlési biztosok, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Kormány, a Kormány tagja, a fegyveres erők, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a bíróság, az ügyészség, a rendvédelmi szervek és a közigazgatási feladatot ellátó szervek, továbbá ezek hivatalai, illetőleg a felsoroltak képviseletére jogosult személyek a hivatali feladataik ellátása során külön engedély nélkül használhatják, illetőleg helyezhetik el az épületeiken és helyiségeikben. (2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó költségvetési szervek (intézmény, intézet stb.) címerhasználatának eseteit, illetőleg e szervek épületein (helyiségeiben) a címer elhelyezését a tevékenységi körük szerint illetékes miniszter határozza meg. 2. § A címert a bankjegyen fel kell, az állampapíron (1990. évi VI. törvény 3. §) és a pénzérmén fel lehet tüntetni. 3. § (1) Ha törvény, illetőleg törvény felhatalmazása alapján jogszabály másként nem rendelkezik, magánszemély a foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása során, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet - az 1. §-ban említett szerveken (személyeken) kívül - a tevékenysége során, illetőleg a szervezete jelképeként vagy ennek részeként a címert nem használhatja. (2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni - a Magyar Köztársaság hivatalos lapjai kivételével - a sajtótermékek címfeliratára is. (3) Az (1) és (2) bekezdést a címer elkülöníthető elemeire (Szentkorona, pajzs) is alkalmazni kell. 4. § (1) A címernek védjegy elemeként való használatát az ipari és kereskedelmi miniszter engedélyezheti a védjeggyel védeni kívánt áru tekintetében illetékes miniszter véleményének kikérése után. Az ipari és kereskedelmi miniszter a kérelem elbírálása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) alapján jár el. Az ügyfél a határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól. (2) A kérelem elbírálása során meg kell vizsgálni, hogy az áru minősége, jellege, a kérelmező tevékenységének jelentősége indokolttá teszi-e a címer használatát. Ezt a kérelmezőnek kell bizonyítania. A zászló és a lobogó 5. § A nemzeti ünnepeken a Magyar Köztársaság lobogóját (a továbbiakban: lobogó) ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással az Országház előtt fel kell vonni. 6. § A Magyar Köztársaság zászlajának (a továbbiakban: zászló), lobogójának védjegy elemeként való használata esetén a 4. §-t kell alkalmazni. 7. § (1) A magyar tengeri és folyami hajók, továbbá egyéb vízi járművek (a továbbiakban: hajók) az állami felségjog jelzésére - a 8. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - a zászlóval azonos háromszínű lobogót használnak. (2) A hajók lobogóhasználatának részletes szabályait a hajózásról szóló jogszabályok és nemzetközi szerződések állapítják meg. 8. § (1) A honvédségi csapatzászló fehér színű, közepén címer van, amelyet jobbról cserfaág, balról olajág övez, széleit váltakozva piros és zöld lángnyelvekből álló pártázat veszi körül. (2) A Magyar Honvédség hadihajói az állami felségjog jelzésére hadilobogót használnak. A hadilobogó fehér színű, az árboc felőli részén címer van, amelynek függőleges tengelye a lobogót harmadoló képzeletbeli függőleges vonallal esik egybe; széleit váltakozva piros és zöld ékekből álló pártázat veszi körül. A Magyar Köztársaságra utaló elnevezés használata 9. § A Magyar Köztársaságra utaló elnevezést a szervezetek (személyek), továbbá azok hivatalai, illetőleg vezető beosztású dolgozói a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint használhatják. Egyéb rendelkezések 10. § (1) Nemzetközi vásáron (kiállításon, árubemutatón stb.) a Magyar Köztársaságra utaló elnevezést, illetőleg a címer használatát az ilyen esemény rendezésére vagy az azon való részvételre jogosultak részére - a külügyminiszter véleményének kikérése után - az ipari és kereskedelmi miniszter engedélyezi. (2) Nemzetközi kulturális vagy társadalmi jellegű rendezvény esetén az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával az engedélyt a művelődési és közoktatási miniszter, illetőleg a társadalmi rendezvény jellege szerint illetékes miniszter - a külügyminiszter véleményének meghallgatása után - adhatja meg. A kérelmet a művelődési és közoktatási miniszterhez kell benyújtani. (3) Az engedély iránti kérelem elbírálása során az (1) és (2) bekezdésben említett miniszter az Áe. alapján jár el. Ha a kérelmet a benyújtástól számított harminc napon belül nem utasítja el, az engedélyt megadottnak kell tekinteni. A kérelem elutasítása esetén az ügyfél a határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól. 11. § (1) A nemzethez tartozás kinyilvánítása céljából magánszemély a címert és a zászlót (lobogót) az e törvényben foglalt korlátozások megtartásával használhatja. (2) A címernek és a zászlónak (lobogónak) a nemzeti ünnepek, az ezekhez kapcsolódó és egyéb társadalmi (politikai, gazdasági, tudományos stb.) rendezvény, nemzeti jellegű más megemlékezés, valamint katonai tiszteletadás alkalmával történő eseti használata - az e törvényben foglalt korlátozások megtartásával - megengedett. (3) A címer és a zászló (lobogó) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a történelmileg kialakult formák szerint (pl. pajzstartóval) is használható. (4) A zászlón elhelyezett címer használata azokban az esetekben és feltételekkel megengedett, ahol e törvény a címer használatát megengedi. 12. § A nemzeti jelképek használata során meg kell őrizni azok tekintélyét. 13. § (1) A külön törvényben erre feljogosított önkormányzat által alkotott címernek és zászlónak (lobogónak) a Magyar Köztársaság címerétől és zászlajától (lobogójától) jól megkülönböztethetőnek kell lennie. (2) Ha a címer, illetőleg a címeres körbélyegző használata kötelező, az önkormányzati címer, illetőleg címeres körbélyegző egyidejűleg nem használható. 14. § (1) A címer grafikai megjelenítésére a szabvány előírásai irányadók. (2) Az 1. §-ban feljogosított szerveknek a címert a címeres körbélyegzőn úgy kell használniuk, hogy a címer körül a szerv nevét, illetőleg a címert használó személy hivatalának (tisztségének) megnevezését fel kell tüntetni. Átmeneti rendelkezések 15. § A Magyar Népköztársaság címerével kiadott okiratok (útlevél, személyi igazolvány stb.) a bennük megjelölt, illetőleg a meghosszabbított érvényességi határidőig használhatók. 16. § (1) A Magyar Népköztársaság címerét a középületekről, a köztulajdonú építményekről - a műszaki és pénzügyi lehetőségek szerint - a legrövidebb időn belül el kell távolítani, ennek megtörténtéig pedig le kell fedni. A Magyar Köztársaság címerét - az építési szabályok szerint - a középületeken a műszaki és pénzügyi lehetőségeknek megfelelően kell elhelyezni. (2) A műemléki védelem alatt álló épületek, építmények esetén a korábban eltávolított és a Magyar Népköztársaság címerével helyettesített - az eredeti építési korszakhoz tartozó - címert kell visszaállítani. 17. § E törvény hatálybalépése előtt a Magyar Népköztársaság címerével kibocsátott bankjegy, pénzérme, értékpapír és bélyeg - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a bevonásáig forgalomban marad. 18. § A címernek, a zászlónak (lobogónak) és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek e törvénytől eltérő használatát - ha a 15-17. § másként nem rendelkezik - e törvény hatálybalépését követő két hónapon belül meg kell szüntetni. Ez irányadó a törvény hatálybalépését megelőzően kiadott engedély alapján történő címerhasználatra is. Hatálybalépés 19. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a csapatzászló adományozásáról szóló 31/1976. (XI. 6.) NET határozat a hatályát veszti. 20. § A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény a következő címmel és 116/C. §-sal egészül ki: „Nemzeti jelkép jogosulatlan használata 116/C. § (1) Aki a Magyar Köztársaság címerét, zászlaját (lobogóját), a Magyar Köztársaságra utaló elnevezést jogosulatlanul vagy jogszabályba ütköző módon használja, ha a cselekmény bűncselekményt nem valósít meg, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. (3) Azt a dolgot, amellyel vagy amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.” Felhatalmazás 21. § (1) Felhatalmazást kapnak a) a miniszterek, hogy az 1. § (2) bekezdésében foglaltakat, b) a miniszterek, hogy a feladatkörükben a nem állami szervek által kiadott okiratokon a címer és a címeres körbélyegző kötelező használatát, c) a honvédelmi miniszter, hogy a honvédségi csapatzászlóra, a hadilobogóra és a felségjelre, valamint ezek használatára, illetőleg adományozására vonatkozó részletes előírásokat, d) a belügyminiszter, hogy az irányítása alatt álló szervek tekintetében a csapatzászlóra, annak használatára, illetőleg adományozására vonatkozó előírásokat, e) a sportügyeket felügyelő miniszter, hogy a címer, a zászló (lobogó) sportszervezetek által történő használatát rendeletben szabályozzák. (2) Felhatalmazást kapnak a települési önkormányzatok - Budapesten a fővárosi önkormányzat -, hogy a középületeknek és közterületeknek a nemzeti ünnepeken történő fellobogózását rendeletben szabályozzák. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1995. október 10-i ülésnapján fogadta el.