1995. évi LXV. törvény az államtitokról és a szolgálati titokról [LÁBJEGYZET_1] Az Országgyűlés az állami és a közfeladatok zavartalan ellátásának biztosítása érdekében az adatok nyilvánosságának a legszükségesebb mértékű korlátozására tekintettel az államtitokról és a szolgálati titokról a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. § E törvény célja, hogy meghatározza az államtitokká minősíthető adatfajtákat, az államtitok, a szolgálati titok fogalmát, a minősítésre jogosultak körét, a minősítési eljárás rendjét, a minősített adatok megismerésének, felhasználásának és védelmének szabályait. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E törvény alkalmazása során 1. minősítés: az a döntés, melynek meghozatala során az e törvény szerint felhatalmazott személy megállapítja, hogy egy adat a tartalmánál fogva a nyilvánosságát korlátozó államtitokkörbe vagy szolgálati titokkörbe tartozik; 2. minősített adat: a) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott köziratban szereplő, államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adat, b) a szóban közölt államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ, c) államtitkot vagy szolgálati titkot képező információt hordozó objektum, technikai eszköz, d) nem tárgyiasult formában megjelenő államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ, eljárási mód vagy más ismeretanyag; 3. minősített adat továbbítása: a minősítő rendelkezése alapján a minősített adatnak állami vagy közfeladat ellátása érdekében más szerv vagy személy részére történő hozzáférhetővé tétele; 4. minősített adattal rendelkezés: a) a betekintés, b) a birtokban tartás, c) a minősített adat alapján további minősített adat készítése, azon az eredeti minősítés feltüntetése, d) a minősített adat másolása, sokszorosítása, e) a betekintés engedélyezése, f) a feldolgozás és felhasználás, g) a minősítés felülvizsgálata, h) a minősítés felülbírálata, i) a nyilvánosságra hozatal, j) a minősített adatnak külföldi személy vagy külföldi szerv részére hozzáférhetővé tétele, k) a minősített adat külföldre vitele vagy külföldről való behozatala, l) a titoktartási kötelezettség alóli felmentés, m) a megismerési engedély kiadása; 5. illetéktelen személy: aki minősített adat megismerésére nem jogosult; 6. nyilvánosságra hozatal: minősített adatnak a titokbirtokos hatásköréből kikerülő, meghatározhatatlan körben, mindenki részére biztosított megismerhetővé, hozzáférhetővé tétele; 7. megismerési engedély: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 20. §-ának (1) bekezdése alapján a minősítő által adat megismerésére, a jogosult személyazonosító adatainak feltüntetésével írásban adott felhatalmazás; 8. betekintési engedély: az állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében a minősítő által a minősített adattal való korlátozott rendelkezésre, a jogosult nevének, a minősített adattal kapcsolatos egyes jogosítványainak a 4. pont szerinti meghatározásával írásban adott felhatalmazás; 9. érvényességi idő: az év, hó, nap szerint feltüntetett időpont, amelynek eléréséig a minősítési jelöléssel ellátott adat megismerését e törvény korlátozza; 10. titokvédelmi felügyelő: az a személy, aki a titokbirtokos szerv vezetőjének felhatalmazása alapján irányítja és ellenőrzi a titokvédelmi feladatok végrehajtását; 11. rendvédelmi szerv: a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, a büntetés-végrehajtási testület, a vám- és pénzügyőrség, a polgári védelmi szervek, valamint a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság; 12. titokbirtokos: a minősítő, valamint az a személy vagy szerv, akinek vagy amelynek a minősített adatot a 3. pont alapján továbbították; 13. külföldi személy: a nem magyar állampolgárságú személy. (2) Az adatra vonatkozó, e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Avtv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Ha e törvény vagy az Avtv. másként nem rendelkezik, a minősített adatot tartalmazó irat kezelésére a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény köziratra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. II. Fejezet TITOKFAJTÁK Államtitok 3. § (1) Államtitok az az adat, amely e törvény mellékletében (a továbbiakban: államtitokkör) meghatározott adatfajta körébe tartozik, és a minősítési eljárás alapján a minősítő kétséget kizáróan megállapította, hogy az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint igazságszolgáltatási érdekeit. (2) Az államtitok érvényességi idejét legfeljebb az e törvény mellékletét képező államtitokköri jegyzékben titokfajtánként megállapított időtartamig a minősítő állapítja meg. A 2. § (1) bekezdése 2. pontjának c) alpontjában meghatározott minősített adat esetében az érvényességi idő egy ízben annak lejártakor meghosszabbítható. Az államtitok érvényességi ideje 90 évnél hosszabb nem lehet. Szolgálati titok 4. § (1) Szolgálati titok az e törvény 6. §-ának (1) bekezdése szerint minősítésre felhatalmazott által meghatározott adatfajták körébe (a továbbiakban: szolgálati titokkör) tartozó adat, amelynek az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése és felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele sérti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, akadályozza a feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását. (2) Nem lehet szolgálati titokká minősíteni az Avtv. 19. §-ának (2) bekezdésében meghatározott típusú adatfajták körébe tartozó adatot. (3) A szolgálati titok érvényességi ideje az adat minősítésétől számított legfeljebb 20 év lehet. (4) A szolgálati titokkör megállapítása során ki kell kérni az adatvédelmi biztos véleményét. A szolgálati titokkört a Magyar Közlönyben kell közzétenni. A szolgálati titokköri jegyzéket az ügyészségek esetén a legfőbb ügyész, a külképviseletek esetén a külügyminiszter, a 6. § (1) bekezdésének r) pontjában felhatalmazottak esetén a honvédelmi miniszter készíti el, és teszi közzé. Külföldi minősített adat 5. § Más állam vagy nemzetközi szervezet által átadott minősített adatot, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, az átadó fél által meghatározott érvényességi idő lejártáig a minősített iratok kezeléséről szóló rendelkezések szerint kell kezelni. III. Fejezet A MINŐSÍTÉSRE JOGOSULTAK ÉS A MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁS A minősítésre jogosultak 6. § (1) Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult a) a Magyar Köztársaság elnöke, b) az Országgyűlés elnöke, c) az országgyűlési bizottság elnöke, d) az Alkotmánybíróság elnöke, e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke, f) a bíróság elnöke, g) a legfőbb ügyész, h) az ügyészség vezetője, i) az Állami Számvevőszék elnöke, j) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, k) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, l) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, m) a Kormány tagja, n) a Kormány által irányított országos hatáskörű szerv vezetője, o) a Miniszterelnöki Hivatal vezetője, politikai államtitkára, a Kormány ügyrendje szerint működő testület vezetője, p) a határőrség, a rendvédelmi szerv központi szervének vezetője, q) a Magyar Köztársaság külképviseletének vezetője, r) a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 66. §-ának (1) bekezdése szerint a honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak ellátásában részt vevő szervek vezetői, s) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója, t) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója, u) a törvény által minősítésre feljogosított személy. (2) Az (1) bekezdésben írt bármely minősítésre jogosult államtitokká minősítheti azt az államtitokköri jegyzékben feltüntetett adatfajták körébe tartozó adatot, amely a feladat- és hatáskörébe tartozik. (3) Államtitok esetén az (1) bekezdés szerint minősítésre jogosult e jogkörét belső szabályzatban átruházhatja helyettesére, ideértve az államtitkárt és a helyettes államtitkárt is. (4) Szolgálati titok esetén a minősítő e jogkörét írásban a szervezet kiadmányozási joggal rendelkező munkatársára is átruházhatja. (5) A honvédelmi miniszter, valamint az (1) bekezdés p) pontjában meghatározott vezető a honvédelmi, a nemzetbiztonsági, továbbá a bűnüldözési feladatok körében minősítési jogkörét belső szabályzatban az alárendeltségébe tartozó más személyre írásban átruházhatja. A bűnüldözési feladatok körében ez a jogosítvány a legfőbb ügyészt és az ügyészség vezetőjét is megilleti. Minősítés 7. § (1) Az államtitkot, illetve a szolgálati titkot képező adatot minősíteni kell. (2) Az államtitokkörbe, valamint a szolgálati titokkörbe tartozó adat minősítését az kezdeményezi, akinél a feladata végrehajtása során az adat keletkezik. (3) A kezdeményező indokolással ellátott minősítési javaslatot készít, amelyet vezetője útján - ennek hiányában közvetlenül - terjeszt fel a minősítésre jogosulthoz. (4) A javaslatban meg kell jelölni a minősítés alapjául szolgáló államtitokkört és a minősítés érvényességi idejét. A javaslat indokolásának tartalmaznia kell azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a minősítést szükségessé teszik. (5) A minősítésre javasolt adatot a döntésig, de legfeljebb 30 napig a javasolt minősítésre előírt szabályok szerint kell kezelni, e határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható. Ha a határidőn belül a minősítésre nem került sor, az adatot a köziratokra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni. (6) A szolgálati titokká minősítéshez az adatot a szolgálati titokkör minősítést megalapozó pontja és az érvényességi idő megjelölésével kell felterjeszteni. A javaslat indokolásának tartalmaznia kell azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a minősítést szükségessé teszik. 8. § A minősítési eljárás rendjét a Miniszterelnöki Hivatal tekintetében annak vezetője, fegyveres erő, valamint rendvédelmi szerv esetében a hatáskörrel rendelkező miniszter a 7. §-ban foglaltaktól eltérően is megállapíthatja azzal, hogy a minősítési javaslatnál a titokköri jegyzék minősítést megalapozó pontjának megjelölésétől, a minősítés indokolásától, valamint az érvényességi idő meghatározásától nem tekinthet el. 9. § (1) A minősítés alkalmával az államtitkot képező adat hordozóján a „Szigorúan titkos!”, a szolgálati titkot képező adat hordozóján a „Titkos!” jelölést, az érvényességi időt, a minősítő nevét és beosztását fel kell tüntetni. (2) Ha a minősítési jelölés feltüntetésére a minősített adathordozón sajátos jellege miatt nincs mód, a minősítés tényét külön iratba kell foglalni az (1) bekezdésben előírtak feltüntetésével. A minősítés felülvizsgálata 10. § (1) A minősítő, illetve jogutódja köteles rendszeresen, de legalább 3 évente felülvizsgálni valamennyi minősített adata minősítésének indokoltságát. A vizsgálat eredményeként a minősítést fenntartja, megszünteti, vagy módosítja a minősítés érvényességi idejét. A módosításról vagy megszüntetésről értesíteni kell azt, akinek nyilvántartás szerint a minősített adatot továbbították. (2) Minősítési joggal rendelkező által vezetett szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén az (1) bekezdésben meghatározott eljárást a megszűnés előtt, a 3 éves határidőtől függetlenül le kell folytatni. (3) Meg kell szüntetni a minősítést, ha törvényi feltételei már nem állnak fenn. (4) A minősítés kezdeményezésére, a minősítésre, a felülvizsgálatra kötelezettek a mulasztásért felelősséggel tartoznak. (5) A legfőbb ügyész, a Kormány tagja, a 6. § (1) bekezdésének p) pontjában meghatározott vezető az irányítása alatt álló szerv adatának minősítését, az erre vonatkozó rendelkezését felülbírálhatja és megváltoztathatja, vagy a minősítést megszüntetheti. IV. Fejezet A MINŐSÍTETT ADAT MEGISMERÉSE A megismerés és engedélyezése 11. § (1) A minősítésre jogosult, a titokbirtokos, továbbá a titokvédelmi felügyelő a feladat- és hatáskörében engedély nélkül hozzáférhet a minősített adathoz. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül más személy, ideértve az érintettet is (Avtv. 16. §), kizárólag a 2. § (1) bekezdésének 7. vagy 8. pontjában meghatározott engedély alapján jogosult minősített adat megismerésére. (3) Ha törvény másként nem rendelkezik, az érintett korlátozás nélkül megismerheti a szolgálati titokká minősített adatot. 12. § (1) Ha állami szerv a feladatának végrehajtásához más közreműködését veszi igénybe, és ehhez a közreműködőnek a minősített adatba való betekintése szükséges, erre a minősítő ad engedélyt. (2) Az engedély megadása előtt a minősítő köteles meggyőződni arról, hogy a közreműködőnél megteremtették-e a minősített adat védelméhez szükséges jogszabályban előírt feltételeket. Ezek hiánya esetén a minősített adat nem továbbítható. 13. § A 11. és 12. § rendelkezései nem vonatkoznak arra, aki minősített adatot törvényi felhatalmazás alapján, az ott meghatározottak szerint ismerhet meg. 14. § A minősített adatot tartalmazó irat egyéb adatainak, illetve önállóan kezelhető iratrészeinek megismerése nem korlátozható, amennyiben az ilyen adatok, illetve iratrészek a minősített adattól a minősített adat felismerésének veszélye nélkül, arányos munkaráfordítással technikailag elkülöníthetők. A megismerési kérelem elintézése 15. § (1) A minősített adat megismerésére a minősítő kérelemre ad engedélyt. (2) A kérelemben meg kell határozni azt az adatot, amelyre a kérelem irányul. A kérelem teljesítésével kapcsolatos eljárásra az Avtv. 20. §-ában foglaltak az irányadók. (3) A megismerési kérelem megtagadása esetén a kérelmező bírósághoz fordulhat. A bíróság eljárására az Avtv. 21. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. Ha a megtagadó nem azonos a minősítővel, törvény eltérő rendelkezése hiányában a minősítőnek is perben kell állnia. (4) Ha a kérelem az érintett saját adatának a megismerésére irányul, a kérelem megtagadása esetén indult bírósági eljárásra az Avtv. 17. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. V. Fejezet A MINŐSÍTETT ADAT VÉDELME Általános szabályok 16. § (1) Aki minősített adat megismerésére törvény vagy engedély alapján jogosult: a) köteles a minősített adat védelmére vonatkozó rendelkezéseket, különösen a betekintéssel együtt járó, e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott előírásokat megismerni, és erről írásban nyilatkozni, azokat alkalmazni; b) a tudomására jutott államtitkot, szolgálati titkot az érvényességi időn belül illetéktelen személynek nem adhatja át, illetve az adat tartalmát nem hozhatja illetéktelen tudomására vagy nyilvánosságra (titoktartási kötelezettség); c) a megismerési jog megszűnésekor köteles a minősített adatot a minősítőnek vagy a minősített adattal rendelkezni jogosultnak haladéktalanul átadni. (2) Államtitok esetén a nemzetbiztonsági törvényben meghatározott titokbirtokos személy köteles magát biztonsági ellenőrzésnek alávetni. 17. § (1) Ha a büntető-, polgári vagy államigazgatási eljárásban a titoktartásra kötelezettnek államtitkot képező adatról kell nyilatkoznia, a titoktartási kötelezettség alóli felmentésre a 6. § (1) és (3) bekezdése szerint hatáskörrel rendelkező minősítő jogosult. (2) Szolgálati titkot képező adat esetén a felmentésre a 6. § (4) és (5) bekezdése szerinti minősítő is jogosult. 18. § (1) Aki a 2. § (1) bekezdése 2. pontjának a), c) és d) alpontja szerinti minősített adat birtokába nem e törvény szabályai szerint jutott, köteles azt a minősítőnek, ha ez számára ismeretlen vagy nem megállapítható, a legközelebbi rendőri szervnek haladéktalanul átadni. Az átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) Államtitkot nyilvánosságra hozni kizárólag az adatot minősítő írásbeli engedélyével lehet. Az államtitok jogszerű nyilvánosságra hozatalával az adat minősített jellege megszűnik. (3) Államtitkot külföldi szervnek vagy személynek átadni, külföldre továbbítani kizárólag az adatot minősítő írásbeli engedélyével lehet. Államtitkot képező adatot külföldre vagy külföldről diplomáciai, illetve konzuli futár, valamint a nemzetközi jog alapján velük azonos kiváltságokat és mentességeket élvező személy továbbíthat. (4) A (2)-(3) bekezdés alapján a honvédelmi vagy külügyi érdekből minősített adat esetén a miniszter vagy az általa felhatalmazott személy, továbbá a rendvédelmi szerv esetében a központi szerv vezetője adhat engedélyt. A titokbirtokos szerv vezetőjének feladata és hatásköre 19. § (1) A titokbirtokos szerv vezetője: a) gondoskodik a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról, a hatáskörében keletkezett, valamint más szervek által átadott minősített adatok védelmi rendszerének adminisztratív, személyi biztonsági, technikai, fizikai, kommunikációs, ellenőrzési és felügyeleti elemeken nyugvó kiépítéséről és működtetéséről; b) az irányítása alá tartozó szervekre nézve különös védelmi szabályokat állapíthat meg; c) felelős azért, hogy akinek a feladata ellátásához ez szükséges, betekintési engedéllyel rendelkezzen, és a titok védelmére vonatkozó szabályokat megismerje; d) a minősített adatkezelés ellátására titkos ügyiratkezelőt jelöl ki; e) ahol a minősített adatok mennyisége indokolja, a minősített adatkezelési feladatok irányítására vezetőt is kijelölhet; f) biztosítja, hogy a minősített adat útja hitelesen követhető, titoksértés esetén a felelősség megállapítható legyen; g) államtitkot képező minősített adat elvesztéséről, illetéktelen személy által történő megismeréséről haladéktalanul és egyidejűleg tájékoztatja a belügyminisztert és a minősítőt; h) államtitok esetén kezdeményezi a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben előírt biztonsági ellenőrzés lefolytatásának végrehajtását. (2) Azoknál a titokbirtokos szerveknél, ahol a titokvédelmi feladatok, így különösen a minősített adatok mennyisége indokolja, a szerv vezetője a titokvédelmi feladatainak ellátását átruházhatja a titokvédelmi felügyelőre. 20. § (1) A titokbirtokos szerv vezetőjét az általa minősített adat esetén a 2. § (1) bekezdésének 4. pontjában foglalt rendelkezési jogok teljeskörűen megilletik. (2) A titokbirtokos szerv vezetője más személy által minősített adat esetén a 2. § (1) bekezdése 4. pontjának a)-f) alpontjában meghatározott intézkedést teheti meg. Betekintő 21. § (1) A betekintési engedéllyel rendelkező (a továbbiakban: betekintő) az engedélyben, valamint e törvényben meghatározottak szerint köteles jogosítványát gyakorolni. (2) A betekintési engedély visszavonásig érvényes. Titokvédelmi felügyelő 22. § A titokvédelmi felügyelő: a) gondoskodik a betekintők névjegyzékének összeállításáról, naprakész állapotban tartásáról; b) évente jegyzőkönyv felvétele mellett gondoskodik a titokvédelmi rendelkezések megtartásának ellenőrzéséről; c) évente tájékoztatja a szerv vezetőjét a lefolytatott ellenőrzés eredményéről. A titkos ügykezelés vezetője, a titkos ügykezelő 23. § A titkos ügykezelés vezetőjének feladata a minősített adatok kezelésével megbízottak (titkos ügykezelők) munkájának szakmai irányítása. 24. § (1) A titkos ügykezelő ellátja a minősített adatok kezelésére e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatokat. (2) Titkos ügykezelő az lehet, aki legalább középfokú végzettségű, és a minősített adat védelmére vonatkozó rendelkezések, így különösen e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok ismeretéből, gyakorlati alkalmazásából az előírt vizsgát letette. VI. Fejezet A TITOKVÉDELEM FELÜGYELETE A belügyminiszter felügyeleti jogköre 25. § (1) A minősített adatok védelmének szakmai felügyeletét a belügyminiszter látja el, a honvédségnél, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál e jogkörét a hatáskörrel rendelkező miniszterrel együttesen gyakorolja. (2) A belügyminiszter a szakmai felügyelet gyakorlása során bármely titokbirtokosnál jogosult ellenőrizni a 19. § (1) bekezdésében foglaltak megtartását. (3) A belügyminiszter eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény hatósági ellenőrzésről szóló fejezetének rendelkezései az irányadók. (4) A Magyar Honvédséget, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő ellenőrzés során az ellenőrzést végzők nem tekinthetnek be az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény mellékletének I. és II. pontjában felsorolt iratokba, dokumentumokba. (5) A belügyminiszter az ellenőrzése során feltárt szabálytalanság esetén a jogosulatlan hozzáférés megelőzése, megakadályozása, a minősített adat megfelelő védelem alá helyezése érdekében a titokbirtokos szerv vezetőjét a minősített adat védelméhez szükséges intézkedés megtételére felhívja; ha ez eredménytelen, felelősségre vonást kezdeményez. Tájékoztatási és intézkedési kötelezettség 26. § (1) Ha a minősített adat védelmére kötelezett személynek tudomására jut, hogy e törvényt vagy a végrehajtásáról szóló rendelkezéseket olyan módon sértették meg, hogy a minősített adat ezáltal illetéktelen személy részére hozzáférhetővé válhatott, vagy ennek veszélye fennáll, a minősítőt haladéktalanul tájékoztatja, államtitok esetén a minősítőt és a belügyminisztert egyidejűleg, soron kívül tájékoztatja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a minősített adat védelmére kötelezettnek intézkednie kell a jogszerű állapot helyreállítására. (3) A belügyminiszter a tájékoztatás alapján ellenőrzést folytat, melynek során megvizsgálja a titoksértés körülményeit, és a 25. § (5) bekezdése szerint jár el. VII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 27. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - 1995. július 1-jén lép hatályba. (2) E törvény 16. §-ának (2) bekezdése és 19. §-a (1) bekezdésének h) pontja hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az államtitokra és a szolgálati titokra vonatkozó titoktartás kötelezettsége alóli felmentésről szóló 81/1987. (XII. 24.) MT rendelet a hatályát veszti. (4) A 4. § (1) bekezdése szerinti szolgálati titokkört e törvény hatálybalépését követően 3 hónapon belül kell közzétenni, és gondoskodni kell naprakész állapotban tartásáról. (5) A titokbirtokos szervek vezetői 1995. december 31-ig intézkednek a minősített iratok kezelésére vonatkozó belső szabályzataiknak e törvénnyel és a végrehajtására kiadott jogszabályokkal összhangban történő módosításáról. Átmeneti rendelkezések 28. § (1) E törvény hatálybalépése előtt keletkezett és már irattárba helyezett „Szigorúan titkos”, „Különösen fontos”, „Titkos”, „TÜK iratként kezelendő”, „Szigorúan bizalmas”, „Bizalmas”, „Szolgálati használatra” jelöléssel ellátott iratokat - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az irattárat működtető köteles 1999. december 31-ig számba venni, jegyzékbe foglalni és felülvizsgálni. (2) Az 1980 előtt keletkezett, minősített iratok minősítésének felülvizsgálatát e törvény hatálybalépésétől számított 1 éven belül be kell fejezni, e határidő elteltével minősítésük megszűnik. (3) Az előző bekezdésekben meghatározott és már levéltárba helyezett iratokat az őrző levéltár az ott megjelölt határidőkig köteles számba venni, felülvizsgálatra alkalmassá tenni, felülvizsgálni és a felülvizsgálatra jogosultat értesíteni. 29. § (1) A 28. §-ban meghatározott felülvizsgálat során az irattárat működtető a következők szerint jár el: a) ha az irat minősítése óta 50 év már eltelt, és minősítésre jogosult, a minősítést törli, különösen indokolt esetben e törvény figyelembevételével új minősítési eljárást folytat le; b) ha az irat minősítése e törvény hatálybalépését megelőző 50 éven belül történt, és minősítésre jogosult, továbbá a minősítés tőle vagy jogelődjétől származik, a minősítést fenntarthatja, amennyiben az adat e törvény szerint minősíthető; c) ha a minősítést fenntartja, de a korábbi minősítés érvényességi ideje nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, az érvényességi időt e törvény szabályai szerint meghatározza; d) ha minősítésre nem jogosult, megkeresi az adat tárgya szerint hatáskörrel rendelkező minősítőt, aki az a)-c) pontban meghatározottak szerint jár el. (2) Ha az irat tárgya szerint hatáskörrel rendelkező minősítő nem állapítható meg, vagy más okból - különösen a jogutód nélküli megszűnés miatt - a felülvizsgálatra kötelezett sem állapítható meg, az eljárást a Belügyminisztérium végzi el. (3) A levéltárakban őrzött „Titkos”, „TÜK iratként kezelendő”, „Bizalmas”, „Szolgálati használatra” jelöléssel ellátott iratok felülvizsgálatát, illetve a minősítési jelölések megszüntetését a levéltár vezetője végzi el, ha a) kétséget kizáróan megállapítható, hogy az irat a tartalma alapján nem tartozik e törvény hatálya alá, vagy b) e törvény hatálya alá tartozik, de az irat keletkezésének időpontjától legalább 20 év eltelt. (4) Ha a (3) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálat során nem állapítható meg egyértelműen a titoktartalom, az (1) bekezdés d) pontja vagy a (2) bekezdés szerint kell eljárni. Felhatalmazás 30. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel állapítsa meg a minősített adatok kezelésének rendjét, ennek részeként a más államoktól, nemzetközi szervezetektől kapott minősített adatok védelmének szabályait, továbbá a 28. §-ban meghatározott felülvizsgálat részletes szabályait. (2) A Kormány - az érintett állami szervek vezetőivel egyetértésben - a minősített adatot kezelő információs rendszerek létesítésének és működésének rendjét 1995. december 31-ig határozza meg. Kiegészítő rendelkezések 31. § (1) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. §-ának 2. mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „Ez a mentesség nem vonatkozik az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a képviselők polgári jogi felelősségére.” (2) A Tv. 9. §-a a következő (2) és (3) bekezdésekkel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik: „(2) Az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottság tagja külön engedély nélkül jogosult az államtitok megismerésére, ha a bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat az államtitokkör megfelelő pontjának meghatározásával a felhatalmazást megadta. (3) Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának tagja a bizottság döntése alapján, külön engedély nélkül jogosult a bizottságnak az Alkotmányban és a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges államtitok megismerésére.” 32. § (1) A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 25. §-ának (1) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki: „Kezdeményezheti az államtitokkörben, valamint a szolgálati titokkörben meghatározott adatfajták szűkítését vagy bővítését.” (2) Az Avtv. 26. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha az adatvédelmi biztos eljárása során az adat minősítését indokolatlannak tartja, a minősítőt annak megváltoztatására vagy a minősítés megszüntetésére szólítja fel. A felszólítás megalapozatlanságának megállapítása iránt a minősítő 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben zárt tárgyaláson soron kívül jár el.” 33. § (1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Törvény) 18. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az országgyűlési biztos iratbetekintési jogát a Magyar Honvédségnél, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a rendőrségnél és a határőrségnél - az állami vagy szolgálati titkot tartalmazó iratok tekintetében - az e törvényben foglalt korlátozások szerint gyakorolhatja.” (2) A Törvény 18. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség és a határőrség titkos információgyűjtő tevékenységével is kapcsolatos kérdésre vagy bejelentésre az országgyűlési biztos a válaszát úgy fogalmazza meg, hogy abból a felsorolt szervek egyes esetekhez kapcsolódó titkos információgyűjtő tevékenységére ne lehessen következtetéseket levonni.” (3) A Törvény 18. §-a (8) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „Azokat az iratokat, amelyekbe az országgyűlési biztos a Magyar Honvédségnél, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a rendőrségnél, és a határőrségnél nem tekinthet be, a törvény melléklete tartalmazza.” (4) A Törvény melléklete I. pontjának bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „I. Az országgyűlési biztos a Magyar Honvédséget érintő vizsgálata során nem tekinthet be:” (5) A Törvény melléklete a következő III. és IV. pontokkal egészül ki: „III. Az országgyűlési biztos a rendőrséget érintő eljárása során nem tekinthet be: 1. Más államok rendőri szerveivel, nemzetközi szervezettel kötött együttműködés okmányaiba, illetve az együttes intézkedésekbe és az együttműködés során keletkezett, a rendőrség valamely szerve rendelkezésére bocsátott adatokba, információkba, amennyiben a szerződő felek azok állam- vagy szolgálati titokként történő védelmét kérik. 2. A rendőrség nemzetközi kapcsolataira vonatkozó azon minősített dokumentumokba, megállapodásokba, amelyek a nemzetközi szervezett bűnözés (ideértve a kábítószer-kereskedelmet, a pénzmosást és a terrorcselekményeket) felderítésére és a cselekmények megelőzésére vonatkozó konkrét kötelezettségvállalást tartalmazzák. 3. A nemzetbiztonsági szolgálatoknak a rendőrséggel történő együttműködésével kapcsolatos, és az abból származó, vagy arra vonatkozó minden olyan adatba, amelyet a törvény mellékletének II. szám alatti pontjai felsorolnak. 4. A rendőrségi, illetve a rendőrség által védett objektumok, valamint a rendőrség által védett személyek őrzésvédelmi terveibe, a védelmi berendezésekre, őrségekre, őrhelyekre vonatkozó dokumentációkba, leírásokba. 5. Az ügyben érintett személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri. 6. A rendőrséggel titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba, kivéve, ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, s a kivizsgálást maga kéri. 7. A rendőrség által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek működésének és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó, vagy az azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokra. 8. A rendőrség rejtjeles híradásával kapcsolatos adatok, eszközök, dokumentációk, iratok, valamint a kormányzati célú frekvencia nyilvántartásával kapcsolatos összesített adatokba. IV. Az országgyűlési biztos a határőrséget érintő eljárása során nem tekinthet be: 1. A fegyveres erők tekintetében az I. pontban felsorolt határőrségi iratokba. 2. A határőrség által kötött olyan nemzetközi együttműködési megállapodásokba, amelyeket a felek államtitoknak minősítenek. 3. A nemzetbiztonsági szolgálatoknak a határőrséggel történő együttműködésével kapcsolatos, és az abból származó, vagy arra vonatkozó minden olyan adatba, amelyet a törvény mellékletének II. szám alatti pontjai felsorolnak. 4. Az ügyben érintett személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri. 5. A határőrséggel titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba, kivéve, ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, s a kivizsgálást maga kéri. 6. A határőrség által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek működésének és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó, vagy az azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba. 7. A határőr felderítés eszközeire, működésére vonatkozó összesített adatokat tartalmazó iratokba. 8. Az Alkotmány 19/E. §-ával összefüggésben megfogalmazott határőrségi feladatokra készített védelmi tervekbe.” [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1995. június 27-i ülésnapján fogadta el.