1993. évi XXVIII. törvény az Országos Játék Alapról [LÁBJEGYZET_1] Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54. §-a alapján a szerencsejátékból származó jövedelmek egy részének felhasználására Országos Játék Alapot hoz létre, melyről a következő törvényt alkotja: Az Országos Játék Alap rendeltetése 1. § (1) Az Országos Játék Alap (a továbbiakban: Alap) az Országgyűlés által létesített, elkülönített, állami pénzalap, amely egészségügyi, szociális, oktatási-kulturális, ifjúsági célú támogatásokat nyújt. (2) Az Alapból az (1) bekezdésben meghatározott célokra nyilvános pályázat útján vissza nem térítendő, illetve kedvezményes pénzügyi feltételű visszatérítendő támogatás nyújtható, természetes és jogi személyek, valamint a természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságai részére. A kedvezményezettek az elnyert támogatásról és felhasználásáról a gazdálkodásukra vonatkozó előírások szerint kötelesek számot adni. (3) Az Alap működése felett a pénzügyminiszter gyakorol felügyeletet. Az Országos Játék Tanács 2. § (1) Az Alap folyamatos felhasználásának biztosítása érdekében az 1. § (2) bekezdésében meghatározott pályázati feltételek kidolgozására, valamint a pályázók részére a támogatások nyújtására 10 tagú Országos Játék Tanács (a továbbiakban: Tanács) tesz javaslatot. A támogatásokról a pénzügyminiszter dönt. (2) A Tanács tagjait az Alap rendeltetésének figyelembevételével a pénzügyminiszter kéri fel, 4 éves időtartamra a művelődési és közoktatási miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a népjóléti miniszterrel, valamint a Kormány ifjúságpolitikájáért felelős miniszterrel egyetértésben. A Tanács elnöke a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára. (3) A Tanács tagjait a megbízatásuk alól indokolt esetben a (2) bekezdésben meghatározott miniszterek javaslatára a pénzügyminiszter mentheti fel. (4) A Tanács elnöke és tagjai tevékenységüket díjazás nélkül végzik. Az Országos Játék Tanács működése 3. § (1) A Tanács évente legalább 4 alkalommal tart rendes ülést, azonban a Tanács elnöke bármikor rendkívüli ülést hívhat össze. (2) A Tanács elnöke és tagjai az üléseken személyesen vesznek részt. A Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele, köztük az elnök, vagy esetenként megbízott helyettese jelen van. (3) A Tanács állásfoglalásait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök (akadályoztatása esetén a megbízott elnökhelyettes) szavazata dönt. (4) A pályázati kiírásokat - legalább 30 nappal a pályázat határideje előtt - és a támogatásban részesülő pályázók listáját sajtó útján - két országos napilapban - közzé kell tenni. (5) A Tanács működésének részletes szabályait a pénzügyminiszter által - a népjóléti, a művelődési és közoktatási, a munkaügyi, valamint a Kormány ifjúságpolitikájáért felelős miniszterrel egyetértésben - jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az Országos Játék Alap Kezelő Szervezet 4. § (1) Az Alapot a pénzügyminiszter által önálló költségvetési szervként alapított Országos Játék Alap Kezelő Szervezet (a továbbiakban: Alapkezelő) kezeli. (2) Az Alapkezelő feladata az Alap forrásainak kezelése, a Tanács állásfoglalásainak, azok alapján a pénzügyminiszter döntéseinek előkészítése, a döntés végrehajtása, a támogatások felhasználásának ellenőrzése. (3) Az Alapkezelő működéséhez szükséges forrásokat az Alapból kell biztosítani. (4) Az Alapkezelő szervezet vezetőjét és helyettesét a pénzügyminiszter nevezi ki és menti fel. Az Alapkezelő szervezeti és működési szabályzatát a pénzügyminiszter hagyja jóvá. Az Alap bevételi forrásaiés az Alapból teljesíthető kiadások 5. § (1) Az Alap bevételi forrásai: a) a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 11. § (2) bekezdésében meghatározott, a játékost megillető, de át nem vett nyeremények; b) a Tv. 30. § (4) bekezdésében meghatározott, a szerencsejáték-szervező által befizetett összegek; c) egyéb bevételek. (2) A befizetéseket az Alap számlájára kell teljesíteni. (3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott követelések adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. (4) Az Alapból teljesíthető kiadások: a) az 1. § (1) bekezdése szerinti támogatások; b) az Alapkezelő működésével kapcsolatos költségek. Az Alap gazdálkodása 6. § (1) Az Alap feletti rendelkezési jog a pénzügyminisztert illeti meg. (2) Az Alap pénzforgalmával kapcsolatos feladatokat a Magyar Nemzeti Bank látja el. (3) Az Alapkezelő az Alap átmenetileg szabad pénzeszközeit - az Alap gyarapítása érdekében - államilag garantált értékpapírba fektetheti. (4) Az Alap pénzeszközei és év végi pénzmaradványa nem vonható el, a pénzmaradvány a következő költségvetési évre átvihető. (5) Az Alap felhasználásáról a pénzügyminiszter évente beszámol a Kormánynak és az Országgyűlésnek. 7. § A Tv. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az állam a lottó, a bingó játék, a totó, valamint a lóversenyfogadás szervezésére kizárólagos állami részesedésű gazdálkodó szervezetet hoz létre. A lottó és totó tekintetében az államot a pénzügyminiszter képviseli. Lóversenyfogadás esetén a földművelésügyi miniszter, bingó játék tekintetében az Országos Testnevelési és Sporthivatal felügyeletét ellátó miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - képviseli az államot.” 8. § A Tv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A játékost megillető, de át nem vett nyeremények az Országos Játék Alapot illetik meg. A szervező köteles a nyeremény átvételére nyitva álló határidő lejáratát követő 90 nap elteltével, 15 napon belül az át nem vett pénznyeremények összegét az Országos Játék Alapba befizetni. Tárgynyeremény-sorsolás esetén az Országos Játék Alapkezelő döntése alapján a szervező a nyereménytárgy értékét köteles befizetni, vagy a nyereménytárgyat köteles átadni. Az Országos Játék Alap Kezelője az át nem vett tárgynyeremények átadásától eltekinthet, amennyiben azok együttes értéke a 10 000 Ft értéket nem haladja meg.” 9. § A Tv. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és a totalizatőri fogadások szervezői a sorsolást (fogadást) követő 8 napon belül, a folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és totalizatőri fogadások szervezői - kivéve a totó- és a lóversenyfogadások szervezőit - havonta kötelesek befizetni a (3) bekezdés alapján megállapított nyereményekre fordítható összeg 7%-át a külön törvénnyel létrehozott Országos Játék Alapba, és további 3%-át az ugyancsak a külön törvénnyel létrehozott Nemzeti Sport Alapba. A totófogadást szervező havonta köteles befizetni a (3) bekezdés alapján megállapított nyereményekre fordítható összeg 5%-át a külön törvénnyel létrehozott Országos Játék Alapba, és további 5%-át az ugyancsak külön törvénnyel létrehozott Nemzeti Sport Alapba. A lóversenyfogadást szervező, a lóverseny totalizatőri forgalmának 0,6%-át a külön törvénnyel létrehozott Állattenyésztési Alapba köteles a külön törvényben meghatározott módon befizetni.” 10. § A Tv. 30. §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az Országos Játék Tanács javaslata alapján a pénzügyminiszter felmentést adhat az Országos Játék Alapba történő befizetés alól a kizárólag közérdekű céllal szervezett sorsolásos játékok szervezőinek, amennyiben a nyereményalap legalább 7%-át egészségügyi, szociális, oktatási-kulturális vagy ifjúsági célra ajánlják fel. A Nemzeti Sport Alapba történő befizetés alól az Alap fölött rendelkezésre jogosult miniszter akkor adhat felmentést, a közérdekű sorsolásos játék szervezőinek, ha a nyereményalap legalább 3%-át sport célra ajánlják fel.” 11. § A Tv. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A 16. §-ban, a 23. §-ban, valamint a 24. § (2) bekezdésében írt sorsolásos játék nem esik játékadó fizetési kötelezettség alá.” 12. § A Tv. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a szerencsejátékok személyi, tárgyi és gazdasági feltételeivel [2. § (2) bekezdés], az egyes szerencsejátékok lebonyolításával, ellenőrzésével [17. § (5) bekezdés, 36. §], a játéktervvel (9. §), a sorsolásos játékokkal [15. § (2) bekezdés], a pénznyerő automaták, játéktermek és játékkaszinók üzemeltetésével [26. §, 27. § (3) bekezdés], a fogadások lebonyolításával [29. § (6) bekezdés], a 30. § (2) bekezdésében meghatározott költségekkel kapcsolatos részletes szabályokat jogszabályban határozza meg. Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter a lóversenyfogadás szabályainak; továbbá az Országos Testnevelési és Sporthivatal felügyeletét ellátó miniszter a bingó játék szabályainak a pénzügyminiszterrel közös jogszabályban történő meghatározására.” 13. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Szerencsejáték Alapról szóló 172/1991. (XII. 27.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 13/1992. (I. 23.) Korm. rendelet a hatályát veszti. (3) Az Alap a (2) bekezdésben foglalt kormányrendelet által létrehozott elkülönített állami pénzalap általános jogutódja. Ahol jogszabályban „Szerencsejáték Alap” szerepel, ezen a továbbiakban „Országos Játék Alap”-ot kell érteni. (4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy az Országos Játék Alapból adható támogatás megszerzésére irányuló pályázat feltételeit, a pályázati eljárást és az Országos Játék Alap működésének szabályait rendeletben állapítsa meg. Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter és az Országos Testnevelési és Sporthivatal felügyeletét ellátó miniszter, hogy a Szerencsejáték Alap pénzmaradványainak az Országos Játék Alap és a Nemzeti Sport Alap közötti megosztását együttes rendeletben szabályozza. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1993. március 23-i ülésnapján fogadta el.