1993. évi XX. törvény a Kisvállalkozói Garancia Alapról [LÁBJEGYZET_1] Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54. §-a alapján, a kis- és középvállalkozások támogatása, a privatizációban történő fokozottabb részvételük segítése érdekében a következő törvényt alkotja: 1. § (1) A Kisvállalkozói Garancia Alap (a továbbiakban: Alap) olyan elkülönített állami pénzalap, amelynek rendeltetése a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek, különösen a privatizációs és fejlesztési célú hitelek viszontgarantálása. Az Alap a 2. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő részvénytársaság kötelezettségvállalásainak 70%-ért viszontgaranciát vállal. (2) Az alapot a Kisvállalkozói Garancia Alap Kezelő Szervezet (a továbbiakban: Kezelő Szervezet) kezeli. (3) A Kezelő Szervezetet Önálló költségvetési szervként a pénzügyminiszter alapítja. 2. § (1) Az Alap olyan részvénytársaság kezességvállalásainak viszontgarantálására vállalkozik, amely megfelel a (2)-(5) bekezdésben foglalt feltételeknek. Az Alap és a részvénytársaság a viszontgarancia feltételeiről, összegéről szerződésben állapodtik meg. (2) A részvénytársaság kizárólag a) a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személyek; b) az a) pontban megjelölt személyek többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, feltéve, hogy a többi tulajdonos a devizajogszabályok szerint belföldinek minősül; c) a többségében az a) pontban megjelölt személyekből álló szövetkezetek, feltéve, hogy a többi tag devizabelföldiekből áll; d) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására az 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezetek pénzintézetekkel szembeni - hitelszerződésből erdedő - kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet. (3) A részvénytársaság alapításában - más jogi személyek mellett - a Kormány mint alapító vesz részt. (4) A részvénytársaság a jogosultak által felvett hitel legfeljebb 80%-ig vállalhat készfizető kezességet. (5) A részvénytársaság által vállalt készfizető kezesség összege egy hitelfelvevő esetén sem haladhatja meg a 100 millió Ft-ot, és csak 15 évnél rövidebb lejáratú hitelre adható. A hitelfelvevő által a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma - a hitelfelvétel időpontjában - nem haladhatja meg a 300 főt. A 2. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott szervezetek esetében létszámkorlátozás nincsen. 3. § (1) Az Alap bevételi forrásai: a) a privatizációs bevételből az Országgyűlés által meghatározott összeg; b) a részvénytársaság által az adóssal szemben érvényesített követelésekből az Alapot a szerződés szerint megillető rész; c) természetes és jogi személyek pénzbefizetései; d) egyéb bevételek. (2) Az Alapból teljesíthető kiadások: a) az 1. § (1) bekezdés szerinti viszontgarancia vállalásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek; b) a Kezelő Szervezet működési költségei; c) az Alap 1.§ szerinti feladatához kapcsolódó egyéb kifizetések. (3) Az Alap feletti rendelkezései jog a pénzügyminisztert illeti meg. (4) Az Alap pénzforgalmi számláját a Magyar Nemzeti Bank vezeti. (5) Az Alap kötelezettségeiért a központi költségvetés kezességet vállal. 4. § A Kezelő Szervezet vezetőjét a pénzügyminisztert - a privatizációs ügyekért felelős tárca nélküli miniszterrel egyetértésben - nevezi ki és menti fel. 5. § (1) Az Alap az átmenetileg szabad pénzeszközeit államilag garantált értékpapírok vásárlására fordíthatja, illetve a pénzforgalmi számláját vezető pénzintézetnél betétként elhelyezheti. (2) Az Alap év végi maradványa el nem vonható, a következő költségvetési évre átvihető. 6. § (1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba. (2) Az Alap a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 98/1992. (VI. 17.) Korm. rendelet által létrehozott elkülönített állami pénzalap általános jogutódja. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 98/1992. (VI. 17.) Korm. rendelet; b) a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 48. § (3) bekezdése [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1993. március 9-i ülésnapján fogadta el.