1993. évi XLIX. törvény a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről [LÁBJEGYZET_1] I. Fejezet A törvény célja 1. § A törvény célja, hogy az ország folyamatos és biztonságos energiaellátása érdekében szabályozza a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezésének versenysemleges rendszerét. A törvény hatálya 2. § A törvény hatálya kiterjed azokra a jogi és természetes személyekre, akik (amelyek) a mellékletben meghatározott kőolajat vagy kőolajtermékeket, valamint ezek gyártásához, keveréséhez használt alapanyagot (a továbbiakban együtt: kőolaj és kőolajtermék) hoznak be belföldi feldolgozás, értékesítés, felhasználás céljából. II. Fejezet A kőolaj és kőolajtermék készletezése és felhasználása 3. § (1) Kőolajból és kőolajtermékből az e törvényben meghatározott módon és mértékben biztonsági készletet kell létrehozni a stratégiai és kereskedelmi, üzemviteli készleteken felül. (2) A biztonsági készlet mértéke az adott évet megelőző naptári évben összesen behozott és kivitt kőolaj és kőolajtermék mennyiség egyenlegének a következők szerint meghatározott számú napra jutó átlaga. A törvény hatálybalépését követő a) 1. évben legalább 20 napra; b) 2. évben legalább 30 napra; c) 3. évben legalább 40 napra; d) 4. évben legalább 50 napra; e) 5. évben legalább 70 napra; f) 6. és az azt követő években legalább 90 napra eső átlagmennyiséget kell készletezni. (3) Behozott és kivitt mennyiségnek minősül az a mennyiség, amelyet az adott időszakban ténylegesen elvámoltak. 4. § Nem kell biztonsági készletet képezni: a) azon évi 500 tonnát meg nem haladó kőolajtermék mennyiség után, amelyet saját végső felhasználás céljából hoznak be, és nem kerül belföldi forgalomban értékesítésre; b) azon kőolaj és kőolajtermék mennyiség után, amelyet a Magyar Honvédség részére hoznak be, és azt a Magyar Honvédség használja fel vagy tartalékolja; c) azon mennyiségek után, amelyet a jelen törvényben előírt készletezési kötelezettség teljesítése céljából hoznak be; d) valamint a nem energetikai célra, vegyipari alapanyagként behozott kőolajtermék után. 5. § A készletezendő mennyiség 90%-nak kőolajból, motorbenzinekből és gázolajokból kell állnia. A termékszerkezet-összetételi arányokat és a mennyiségi/minőségi paramétereket a Szövetség operatív módon határozza meg a hazai átlagfogyasztási mutatók figyelembevételével. 6. § A készletezési kötelezettség nem teljesíthető olyan kőolaj, illetve kőolajtermék mennyiséggel, amely a) hajóban, csővezetékben, vasúti vagy közúti tartálykocsiban, üzemanyagtöltő állomások tartályaiban van; b) a tárolókból a szokásos technológiával nem vehető ki (immobil vagy ún. fenékkészlet); c) a Magyar Honvédség tulajdonában vagy stratégiai tartalékban van. 7. § A biztonsági készletet működésre engedélyezett, műszakilag ellenőrzött, a biztonságtechnikai és környezetvédelmi jogszabályok előírásainak megfelelő, olyan belföldi tárolótérben kell raktározni, amely alkalmas arra, hogy a készletezett kőolaj, illetve kőolajtermék minőségét megőrizze. 8. § (1) A biztonsági készletet az ipari és kereskedelmi miniszter engedélye alapján lehet használni. (2) Az engedélyben meg kell határozni: a) a felhasználás engedélyezésének okát; b) a felhasználásra engedélyezett termék megnevezését, minőségét és mennyiségét; c) a felhasználás ütemét és időtartamát; d) a felhasznált készletek pótlásának határidejét, termékenkénti összetételét. III. Fejezet Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetség 9. § A behozott kőolaj és kőolajtermék biztonsági készletezésére a 47. §-ban meghatározott jogi és természetes személyek az e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül jogi személyiséggel rendelkező Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetséget (a továbbiakban: Szövetség) kell létrehozniuk. 10. § (1) E törvény alapján kötelezően a Szövetség tagjává válnak azok a jogi és természetes személyek, akik (amelyek) olyan kőolaj és kőolajtermék behozatali tevékenységet folytatnak, amely után biztonsági készletet kell képezni (a továbbiakban: tagok). (2) A szövetségi tagság a vámkezelés időpontjában jön létre. A szövetségi tagság megszűnik, ha a tag a készletezési kötelezettséggel járó behozatali tevékenységet legalább egy évig nem folytatja. 11. § A Szövetség feladata a 3. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű biztonsági készlet képzési feltételeinek megteremtése és fenntartásának e törvény előírásai szerinti biztosítása. 12. § A Szövetség a biztonsági készlet létrehozásáról és annak fenntartásáról intézkedhet: a) saját beszerzéssel és készletezéssel vagy b) a taggal, illetve harmadik személlyel kötött visszterhes megbízási szerződés útján, amely alapján a tag, illetőleg a harmadik személy a Szövetség beszerzési és készletezési kötelezettségeit átvállalja. 13. § (1) A 8. § alapján felhasználásra engedélyezett készleteket a Szövetség áruba bocsátja és piaci áron értékesíti: ennek során a tagokat - a 37. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével - hozzájárulásuk arányában elővásárlási jog illeti meg. (2) A 37. § (3) bekezdése szerinti biztonsági készleteket a tag az engedélyben meghatározott feltételek betartásával használhatja fel. (3) Piaci ár: a) kőolaj esetében az eladás (adás-vételi szerződéskötés) időpontjában érvényes - a behozatali költségekkel (szállítás, vám, vámkezelés, illetékek stb.) növelt - mediterrán térségi, tőzsdei napi átlagár; b) kőolajtermékek esetében a belföldi ár. 14. § A Szövetség az e törvényben előírt biztonsági készletezési tevékenységen kívül csak az azzal összefüggő - az alapszabályban meghatározott - tevékenységek gyakorlására jogosult. 15. § (1) A Szövetség az ipari és kereskedelmi miniszter által jóváhagyott Alapszabály alapján működik. (2) A Szövetség Alapszabályában meg kell határozni: a) a Szövetség székhelyét; b) a Szövetség szervezeti felépítését és működését; c) a szövetségi tagsági viszony létrejöttének és megszűnésének részletes szabályait; d) a Szövetség tagjainak e törvényben nem szabályozott jogait és kötelezettségeit, továbbá e kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményét; e) a Szövetség gazdálkodási rendjének részletes szabályait; f) a felhasználásra engedélyezett biztonsági készletek értékesítésének rendjét; g) a Szövetség tagjai által a Szövetségnek fizetendő hozzájárulás szabályait; h) a készletezés rendszerének részletes szabályait, valamint a készletállomány összetételére vonatkozó termékszerkezet-összetételi arányok és a mennyiségi/minőségi paraméterek meghatározásának módját; i) a készletek minőségének megőrzése céljából történő kőolaj és kőolajtermék cserélésének gyakoriságát, módját és rendszerét, valamint a normatív veszteségre és annak pótlására vonatkozó előírásokat; j) a kőolajnak kőolajtermékre, valamint a kőolajterméknek kőolajra történő átszámítási arányait; k) a biztonsági készletezési tevékenységgel összefüggő tevékenységek meghatározását; l) a Szövetség belső adatszolgáltatási kötelezettségét; m) a tagnak a Szövetség részére történő hozzájárulás befizetési kötelezettséghez szükséges adatközlés módját; n) a tagok által közölt adatok és a hozzájárulás befizetés teljesítésének ellenőrzési rendjét, továbbá o) mindazokat a kérdéseket, amelyeket e törvény kötelezően előír. (3) A Szövetség Alapszabályát a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni. 16. § A Szövetség szervei a közgyűlés, az igazgató tanács és az igazgatóság. A közgyűlés 17. § A Szövetség legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. 18. § (1) A közgyűlést évente két alkalommal össze kell hívni (rendes közgyűlés). (2) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha az összes szavazatok legalább 15%-ával rendelkező tagok - ok és cél megjelölésével - írásban kérik. (3) A közgyűlés összehívásáról az igazgatóság értesíti a tagokat - azt megelőzően legalább 4 héttel - a napirendi javaslat egyidejű megküldésével. (4) A közgyűlés határozatképes, ha azon az összes szavazatok több mint 50%-át képviselő tag jelen van. (5) Ha a közgyűlés nem határozatképes, a 8 napon belüli időpontra összehívott második közgyűlést - az eredeti napirenden szereplő ügyekben - a megjelentek számától és szavazathányadától függetlenül határozatképesnek kell tekinteni. 19. § A közgyűlés feladata a) a Szövetség Alapszabályának elfogadása és módosítása; b) az igazgató tanács és az igazgatóság megválasztása, illetve felmentése; c) döntéshozatal minden olyan ügyben, amelyet e törvény vagy az Alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. 20. § A közgyűlés a 19. § a) és b) pontjaiban meghatározott ügyekben a jelenlévő tagok kétharmados szavazattöbbségével, más ügyekben - ha az Alapszabály minősített többséget nem ír elő - a jelenlévő tagok egyszerű szavazattöbbségével határoz. 21. § A közgyűlés döntéseinek meghozatala során a tagság jogán minden szövetségi tag rendelkezik egy-egy szavazattal. Ez teszi ki az összes szavazatok 50%-át. A szavazatok másik fele olyan arányban oszlik meg a tagok között, amilyen mértékben részt vettek az előző naptári évben a belföldi felhasználású vagy értékesítési célú összes kőolaj és kőolajtermék behozatalában. Igazgató tanács 22. § (1) Az igazgató tanács a) a közgyűlés elé terjeszti a Szövetség éves költségvetési tervét; b) a közgyűlés elé terjeszti a Szövetség előző évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót; c) javaslatot tesz a közgyűlésnek a Szövetséget megillető, az éves költségvetésben elért bevételi többlet vagy kiadási megtakarítás felhasználására; d) jóváhagyja a Szövetség üzletszabályzatát; e) javaslatot tesz a közgyűlésnek e törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges hitel felvételére; f) felügyeli az igazgatóság tevékenységét; g) megbízást ad az e törvényben meghatározott ellenőrzés folytatására; h) megvitat minden olyan kérdést, amelyet az igazgatóság számára előterjeszt; i) javaslatot tesz az ipari és kereskedelmi miniszternek az e törvény 8. §-a szerinti eljárás kezdeményezésére. (2) Az igazgató tanács az igazgatóságtól jelentést kérhet, továbbá számára utasítást adhat. 23. § (1) Az igazgató tanács kilenc igazgató tanácsi tagból áll. (2) Az igazgató tanács kilenc tagjából hat tagot a közgyűlés választ meg három évre. A hat választott igazgató tanácsi tagból a) négy igazgató tanácsi tagot azon tagok közül kell megválasztani, amelyek kőolaj vagy kőolajtermék feldolgozásával, feldolgoztatásával foglalkoznak (a továbbiakban: feldolgozó tagcsoport); b) kettő igazgató tanácsi tagot azon tagok közül kell megválasztani, amelyek belföldi forgalmazás vagy saját végső felhasználás céljából kőolaj vagy kőolajtermék behozatali tevékenységet folytatnak (a továbbiakban: forgalmazó tagcsoport). (3) Az igazgató tanács további három tagja az ipari és kereskedelmi miniszternek, a pénzügyminiszternek, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének a képviselője. 24. § Az igazgató tanács tagjai közül egy elnököt és egy elnökhelyettest választ. A választás egyszerű szavazattöbbséggel történik. 25. § Ha a választott igazgató tanácsi tag megbízatása a 23. §-ban meghatározott időtartam lejárta előtt megszűnik, a hátralévő időre új tagot kell választani. Az új igazgató tanácsi tag ugyanabból a tagcsoportból választható, amelyhez a kivált tag tartozott. Az új tagot a legközelebbi közgyűlésen választják meg. 26. § (1) Az igazgató tanács akkor határozatképes, ha tagjai közül legalább hat jelen van. (2) Az igazgató tanács határozatait általában egyszerű szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A 27. § (2) bekezdés szerinti új igazgatósági tag kijelöléséhez a jelenlévő tagok kétharmados szavazattöbbsége szükséges. Igazgatóság 27. § (1) Az igazgatóság két személyből áll (igazgató és helyettese), akiket a közgyűlés a tagság köréből választ meg. Az igazgatóság megbízatási ideje öt év. Az igazgatóság tagjai újraválaszthatók. (2) A közgyűlés az igazgatóság bármelyik tagját hivatali idejének lejárta előtt, a Szövetség Alapszabályában meghatározott okból visszahívhatja. Ha az igazgatóság bármely tagjának megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt megszűnik, az igazgató tanács jogosult az új igazgatósági tagot kijelölni, akit a közgyűlés a következő ülésén tisztségében megerősít vagy új tagot választ. 28. § Az igazgatóság a) ellátja a Szövetség ügyvezetését és gyakorolja a munkáltatói jogokat; b) elkészíti a Szövetség éves költségvetésének, és annak végrehajtásáról szóló beszámoló tervezetét, és azt az igazgató tanács elé terjeszti; c) határoz a Szövetség azon ügyeiben, melyek más szerv hatáskörébe nem tartoznak; d) megküldi az ipari és kereskedelmi miniszternek a közgyűlés határozatát, valamint az ipari és kereskedelmi miniszternek és a pénzügyminiszternek a Szövetség éves költségvetését és annak végrehajtásáról szóló beszámolót; e) ha e törvény másképpen nem rendelkezik, képviseli a Szövetséget. A Szövetség gazdálkodása 29. § (1) A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodó szervezet, gazdálkodásáról december 31-i forduló nappal éves beszámolót köteles készíteni. (2) A Szövetség könyvvezetésére a kettős könyvvitel előírásai vonatkoznak. A számviteli törvény előírásait a 35-36. §-ban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. 30. § (1) A készletezéshez, a készletnöveléshez, továbbá a Szövetség működéséhez szükséges eszközöket - az éves költségvetés alapján - a tagok pénzbeli hozzájárulás formájában, vagy az eszközök térítés nélküli átadásával bocsátják a Szövetség rendelkezésére. (2) A Szövetség éves költségvetésében megtervezi a készletek értékesítésének várható bevételeit, az egyéb bevételeket, illetve az értékesítés ráfordításait, a működés költségeit, a készletnövelés miatti tőkefeltöltés pénzszükségletét, valamint a bevételek és a ráfordítások különbözeteként a tagok hozzájárulásának összegét. A költségvetéshez mellékelni kell a biztonsági készletek alakulásának mérlegszerű összeállítását, amely tartalmazza a készletek nyitó értékét - a készletnövekedés értékét - a készletcsökkenés összegét, és ezek eredőjeként a zárókészlet értékét, valamint a záró és nyitó készletérték különbözetét, mint a készletezés tagok általi hozzájárulásának egyik összetevőjét. (3) A Szövetség az éves költségvetés alapján határozza meg a termékcsoportonkénti egységnyi hozzájárulás értékét. 31. § (1) A következő évi költségvetést az igazgatóság október 31-ig készíti el, amelyet a közgyűlés hagy jóvá. (2) Az (1) bekezdés szerinti költségvetés közgyűlés elé terjesztéséhez az ipari és kereskedelmi miniszter, a pénzügyminiszter, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere igazgató tanácsbeli képviselőjének hozzájárulása kell. 32. § A jóváhagyott költségvetés alapján fizetendő tagi hozzájárulások összegét, illetve a termékcsoportonkénti egységnyi hozzájárulás értékét az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium hivatalos értesítőjében közzé kell tenni. 33. § (1) A Szövetség éves beszámolója elfogadásakor (a tárgyévet követő március 31-ig) felülvizsgálja a 30. § (2) bekezdése szerinti költségvetését. (2) Amennyiben a közgyűlés nem fogadja el az igazgatóság által összeállított éves beszámolót, a pénzügyminiszter igazgató tanácsbeli képviselője az Állami Számvevőszék vizsgálatát kezdeményezi. 34. § (1) Az éves költségvetés alapján meghatározott tagi hozzájárulás összegét, illetve a termékcsoportonkénti egységnyi hozzájárulás értékét a Szövetség éven belül egyszer módosíthatja. (2) A Szövetségnek módosítania kell a tagi hozzájárulás összegét, illetve a termékcsoportonkénti egységnyi hozzájárulás értékét akkor, ha enélkül fizetésképtelenné válna. 35. § (1) A Szövetség a naptári évvel azonos gazdasági évről mérleget és eredménykimutatást készít, legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig. A költségvetés teljesítésének részletes, számszerű és szöveges indokolását a kiegészítő melléklet tartalmazza. (2) A mérleget a számviteli törvény 1. számú mellékletében előírt szerkezetben és tartalommal kell elkészíteni, tagolására vonatkozóan - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a Szövetség Alapszabályában kell intézkedni. (3) A mérlegben a saját tőke csak jegyzett tőke és tőketartalék lehet, mérleg szerinti eredmény nem mutatható ki. (4) Az eredménykimutatást a számviteli törvény 2. számú mellékletében és tartalommal kell elkészíteni, az éves költségvetéssel azonos tagolására vonatkozóan - az (5)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a Szövetség Alapszabályában kell intézkedni. (5) A tagok hozzájárulását az egyéb bevételek között kell elszámolni. (6) Az eredménykimutatás adózás előtti eredményével - amely lényegében a biztonsági készletek növekedésére átvett hozzájárulások és a biztonsági készletek értékesítése eredményének együttes összegével egyezik meg - a tőketartalékot kell növelni. (7) A jegyzett tőke emeléséről a tőketartalékból a közgyűlés dönt. 36. § (1) A Szövetség e törvényben meghatározott feladatai ellátásához - a közgyűlés által jóváhagyott mértékig - hitelt is felvehet. Ezen hitelek kamatait is a működés ráfordításai között kell elszámolni. (2) Amennyiben a tagok eszközeiket térítés nélkül adják át a Szövetségnek, azokat a Szövetségnél a tagok által közölt nyilvántartás szerinti értéken a tőketartalékkal szemben kell állományba venni. A tag jogai és kötelezettségei 37. § (1) A tag az általa behozott kőolaj és kőolajtermék mennyiségének arányában - az éves költségvetés alapján - a Szövetség részére tagi hozzájárulást fizet. (2) Nem kell hozzájárulást fizetni azután a mennyiség után, amely a 4. § alapján mentes a biztonsági készletképzési kötelezettség alól. (3) Az a tag, amely saját végső felhasználásra hoz be kőolajterméket - a Szövetséggel kötött szerződés alapján -, hozzájárulási kötelezettségét teljesítheti az általa behozott és tulajdonában lévő kőolajtermék mennyiség után, a 3. § (2) bekezdés szabályai szerint képzett biztonsági készlettel. (4) A tag az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást az egyéb ráfordítások között köteles elszámolni. 38. § (1) A tag minden hó 15-ig köteles a Szövetségnek nyilatkozni arról, hogy részére a megelőző hónapban milyen mennyiségű - e törvény hatálya alá eső - kőolajat vagy kőolajterméket vámkezeltek. (2) Az (1) bekezdés szerinti havi nyilatkozatban közölt adatok alapján a tag kiszámolja a nettó behozatali mennyiségnek megfelelő esedékes hozzájárulási összeget és azt a hónap utolsó napjáig köteles a Szövetség bankszámlájára átutalni. 39. § A hozzájárulás késedelmes megfizetése vagy elmulasztása esetén az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 40. § Kőolaj és kőolajtermék csak olyan jogi és természetes személy részére vámkezelhető, aki (amely) igazolja, hogy készletezési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének eleget tett és hátraléka nincs. Az igazolást a Szövetség állítja ki. A Szövetség felügyelete, ellenőrzés 41. § (1) A Szövetség felügyeletét az ipari és kereskedelmi miniszter látja el. (2) Az ipari és kereskedelmi miniszter felügyeleti jogkörében: a) jóváhagyja a Szövetség alapszabályát és annak módosítását; b) megsemmisíti a Szövetség, illetve szervei jogsértő határozatát; c) a Szövetséget közvetlen irányítása alá vonja vagy az Országgyűlés előtt megszüntetését kezdeményezi, ha az kötelezettségeinek nem tesz eleget vagy működésképtelenné válik, illetve működtetése szükségtelen; d) a Szövetségtől tájékoztatást kérhet; e) a Szövetség irataiba betekinthet. 42. § (1) A Szövetség az általa megbízott ellenőrök (a továbbiakban: ellenőr) útján ellenőrzi a tagoknál a 38. § (1) bekezdése szerint közölt adatok valódiságát. (2) Az ellenőr jogosult a tag üzemi ingatlanába, üzlethelyiségébe belépni, ott az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési tevékenység tárgyával kapcsolatos okiratokba betekinteni, vizsgálatot folytatni és felvilágosítást kérni. 43. § (1) Az ipari és kereskedelmi miniszter jogosult annak ellenőrzésére, hogy a gazdálkodó szervezetek, az egyéni vállalkozók tagsági jogviszony nélkül folytatnak-e kőolaj- és kőolajtermék-behozatali tevékenységet. (2) Az ipari és kereskedelmi miniszternek az e törvényben megállapított eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A Szövetség megszűnése 44. § (1) A Szövetség külön törvény rendelkezése alapján szüntethető meg. (2) E külön törvény rendelkezik a megszüntetés időpontjában a Szövetség tulajdonában lévő vagyon további felhasználásáról. Záró rendelkezések 45. § (1) E törvény 1993. július 1-jén lép hatályba. (2) Az importált kőolaj és üzemanyag biztonsági tartalékáról szóló 110/1990. (XII. 22.) Korm. rendelet 1993. december 31-én hatályát veszti. 46. § A Szövetség megalakításához kapcsolódó előkészítő tevékenység elvégzésével az ipari és kereskedelmi miniszter a feldolgozó tagcsoport és a forgalmazó tagcsoport egy-egy tagját bízza meg. 47. § A törvény 9. §-ában előírt kötelezettség azokra a jogi és természetes személyekre terjed ki, akik (amelyek) 1992. évben biztonsági tartalék képzési kötelezettséggel járó kőolajat vagy kőolajterméket hoztak be. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1993. április 20-i ülésnapján fogadta el.