1993. évi XCI. törvény a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról [LÁBJEGYZET_1] 1. § A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény (Bsz.) 54. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre módosul: „(2) A bírói kinevezést kérelmező személynek igazolnia kell a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket. Ha a kérelmező bírósági dolgozó, a feltételek meglétét a személyi nyilvántartás adatai tanúsítják.” 2. § A Bsz. 55. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre módosul: „(2) Az esküt a bíró a kinevezésétől számított nyolc munkanapon belül a megyei bíróság elnöke, a legfelsőbb bírósági bíró a Legfelsőbb Bíróság elnöke előtt teszi le. Ha a bíró az eskü letételében akadályozva van, a határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. (3) A bíró az eskü letételéig bírói munkát nem végezhet.” 3. § A Bsz. 56. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A legfelsőbb bírósági bírót a Legfelsőbb Bíróság elnöke - a kollégium véleményének előzetes meghallgatásával - osztja be.” 4. § A Bsz. 57. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „57. § (1) A bíróság elnökének, elnökhelyettesének, valamint kollégiumvezetőjének a hozzátartozója a vezetésük vagy felügyeletük alá tartozó bíróságon (kollégiumban) bíróként nem működhet. (2) Az (1) bekezdésben szabályozott összeférhetetlenség szempontjából hozzátartozó az egyenes ágbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.” 5. § A Bsz. 58. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „58. § (1) A bíró beosztása határozatlan időre szól. (2) A bíró beosztásáról írásban kell rendelkezni. A beosztási okmánynak tartalmaznia kell a bíró szolgálati helyét, beosztását, az esetleges vezetői munkakört, a személyi alapbér összegét a fizetési osztály, fokozat és a szolgálati idő kezdetének a megjelölésével, a soron következő fizetési fokozatba való előlépés időpontját, a pótlékok jogcímét és összegét. (3) A bírót kétévenként, ezen belül legfeljebb hat hónapra lehet igazságszolgáltatási érdekből - bírói beosztásba - ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelni. A kirendelést - a megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - a bíróval írásban közölni kell, megjelölve a kirendelés helyét, kezdetét és időtartamát. (4) A bírót más szolgálati helyre a kérelmére lehet áthelyezni. (5) A kirendelésre és az áthelyezésre más megyei bíróság területén működő bírósághoz az igazságügyminiszter, egyébként a megyei bíróság elnöke jogosult. A más megye területén működő bírósághoz való áthelyezéshez szükséges a fogadó megyei bíróság elnökének és helyi bírósági bíró esetén a helyi bíróság elnökének, megyei bírósági bíró esetén a kollégiumnak az egyetértése.” 6. § A Bsz. a következő 58/A. §-sal egészül ki: „58/A. § A bíróság elnöke a bíróság és az egyes tanácsok ügybeosztását - az ügyszak szerint illetékes kollégium vezetője véleményének a figyelembevételével - naptári évenként előre megállapítja.” 7. § A Bsz. a következő 59/C. §-sal egészül ki: „59/C. § (1) A vezető a vezetői tisztségéről lemondhat. A lemondási idő három hónap. A munkáltatói jogkör gyakorlója és a vezető ennél rövidebb lemondási időben is megállapodhat. (2) A lemondás a vezető ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.” 8. § A Bsz. 60. §-ának alcíme és (1) bekezdése helyébe a következő alcím és rendelkezés lép: „A bíró szolgálati viszonya (1) A bíró szolgálati viszonya a kinevezéssel jön létre; a szolgálati viszony kezdete a kinevezés napja. A katonai bírónak a honvédségi szolgálati viszonya a hivatásos állományba vétellel keletkezik.” 9. § A Bsz. 62. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés megjelölése (4) bekezdésre változik: „(3) A bíró nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja.” 10. § A Bsz. a következő 62/A-62/F. §-sal egészül ki: „62/A. § (1) A bíró munkaideje heti 40 óra. A bíróság elnöke kérelemre engedélyezheti, hogy a bíró a munkáját csak a tárgyalási napjain végezze a munkahelyén. (2) A bírót a munkaidején túl teljesített ügyeletért és készenlétért díjazás illeti meg. A díj összege a bírónak az ügyeletben töltött órákra jutó alapbére, készenlét esetén ennek az ötven százaléka. Ha a bíró az ügyeletet, illetve a készenlétet pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesíti, kétszeres összegű díjazásra jogosult. 62/B. § (1) A bíró idegennyelv-ismereti pótlékra jogosult, ha a munkakörének ellátásához a nyelvismeret hasznos, és az adott nyelvből az állami nyelvvizsga letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezik. (2) A pótlék minden idegen nyelv után külön-külön jár. A pótlék mértéke középfokú nyelvvizsga esetén a bíró egyhavi alapbérének a nyolc, felsőfokú nyelvvizsga esetén a tizenöt százaléka. 62/C. § (1) A bírót kiküldetés esetén - napidíjként - a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: előmeneteli törvény) a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatára meghatározott személyi alapbér egy munkanapra eső részének a harminc százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő a négy órát nem haladja meg, a napidíj fele jár. (2) A bíró a kiküldetésnél a vasúti I. osztály igénybevételére jogosult. 62/D. § (1) Az előmeneteli törvény szerint a III. fizetési osztályba tartozó bíró évi harminc, a II. fizetési osztályba tartozó bíró évi harmincöt, az I. fizetési osztályba tartozó bíró évi negyven munkanap alapszabadságra jogosult. (2) A bírót az ötvenedik életéve betöltésének évétől - a fizetési osztálytól függetlenül - évi negyven munkanap alapszabadság illeti meg. (3) A bíró alacsonyabb fizetési osztályba való besorolása a már elért alapszabadságának mértékét nem érinti. (4) A megyei bíróság és a helyi bíróság vezető beosztású bírái évi öt munkanap pótszabadságra jogosultak. Az évi alapszabadság és a vezetői pótszabadság együttes mértéke a negyven munkanapot nem haladhatja meg. 62/E. § (1) A bíró huszonöt, harminc, illetve negyven év bírói szolgálati viszony után jubileumi jutalomra jogosult. (2) A jubileumi jutalom huszonöt év után a bíró kéthavi, harminc év után a háromhavi, negyven év után az öthavi alapbére. (3) A bíró részére a nyugdíjazásakor ki kell fizetni a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat; b) a harminc év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jososító szolgálati idejéből két év vagy ennél kevesebb van hátra; c) a negyven év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből öt év vagy ennél kevesebb van hátra. (4) Ha a bíró szolgálati viszonya a bíró halála miatt szűnik meg, a jubileumi jutalmat - a (3) bekezdés alkalmazásával - az örökösének kell kifizetni. (5) A jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából a bírói szolgálati viszony idejébe be kell számítani a közszolgálati jogviszonyban, a szolgálati jogviszonyban, a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkaviszonyban töltött időt. 62/F. § A bírák részére járó ruházati költségtérítés és egyéb juttatások részletes szabályait az igazságügyminiszter - az Országos Bírói Tanáccsal egyetértésben - rendelettel állapítja meg.” 11. § A Bsz. a következő 67/G. §-sal egészül ki: „A bíró kártérítési felelőssége 67/G. § (1) A bíró a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségének vétkes - szándékos vagy súlyosan gondatlan - megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. (2) A bíró háromhavi személyi alapbére erejéig felel, ha a kárt súlyosan gondatlan magatartásával okozta. Szándékos károkozás esetén a teljes kárösszegért felel.” 12. § A Bsz. 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A bírói tisztségből való felmentésre irányuló indítványt, illetőleg a fegyelmi tanács felmentésre vonatkozó indítványát az igazságügyminiszter, katonai bíró felmentésével kapcsolatban a honvédelmi miniszterrel együttesen - legfelsőbb bírósági bíró felmentésével összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság elnöke az igazságügyminiszterrel együttesen - terjeszti a köztársasági elnök elé.” 13. § (1) A Bsz. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A bírót a tisztségéből fel kell menteni, ha a szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette. A szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének minősül, ha a bíró azt lemondás nélkül vagy az irányadó felmentési idő lejárta előtt szüntette meg, továbbá, ha a bírói esküt az 55. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem tette le.” (2) A Bsz. 69. §-ának (2) bekezdésében a „visszahívást” szó helyébe „felmentést” szó lép. 14. § A Bsz. a következő 71/B-71/E. §-sal egészül ki: „71/B. § (1) A bíró lemondása esetén - a nyugállományba helyezés iránti kérelmet kivéve - a felmentési idő három hónap. Az igazságügyminiszter, legfelsőbb bírósági bíró esetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke a bíró kérelmére ennél rövidebb felmentési időhöz is hozzájárulhat, továbbá a bírót a felmentési időre vagy annak egy részére felmentheti a munkavégzési kötelezettség alól. (2) A tisztségére alkalmatlanná vált bíró felmentési ideje egy hónap, ennek tartamára a munkavégzési kötelezettség alól fel kell menteni. (3) Nyugállományba helyezés esetén a bíró felmentési ideje hat hónap; a bírót a munkavégzési kötelezettség alól három hónapra fel kell menteni. Az igazságügyminiszter, legfelsőbb bírósági bíró esetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke a bírót ennél hosszabb időre vagy a felmentési idő egészére is felmentheti a munkavégzési kötelezettség alól. (4) Ha a bírót a munkavégzési kötelezettség alól felmentették, erre az időre az átlagkeresete illeti meg. 71/C. § A nyugállományba helyezett bíró a nyugdíjazását közvetlenül megelőzően betöltött beosztásának és vezetői tisztségének a megnevezését a „nyugalmazott” jelzővel jogosult viselni. A bírói szolgálati viszonyból eredő jogvita 71/D. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíró a szolgálati viszonyából eredő igényének az érvényesítése érdekében munkaügyi vitát kezdeményezhet. A munkáltatói jogokat gyakorló vezető intézkedése ellen a bíró a közléstől, ennek hiányában a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül fordulhat a munkaügyi bírósághoz. Személyi nyilvántartás 71/E. § (1) A bírákról a (2) bekezdésben foglalt tartalommal személyi nyilvántartást kell vezetni. (2) A személyi nyilvántartás a bíró erkölcsi bizonyítványát, önéletrajzát, fényképét, a személyi adatlapot, a beosztási és a vezetői kinevezési okiratokat, a 60/A. §-ban írt vizsgálat megállapításait tartalmazó iratot, valamint a hatályos fegyelmi büntetésről szóló határozatot tartalmazza. A személyi adatlap tartalmát a törvény melléklete határozza meg. A mellékletben szereplő adatokon kívül - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nem lehet nyilvántartani. (3) A bírák személyi nyilvántartásának központi feladatait az Igazságügyi Minisztérium látja el. A legfelsőbb bírósági bíró adatait a Legfelsőbb Bíróságon kell nyilvántartani. A személyi nyilvántartás - e törvény felhatalmazásának hiányában - más nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze. (4) A bíró a róla készült személyi nyilvántartást bármikor megtekintheti, jogosult a nyilvántartott helytelen adatok helyesbítését és a jogellenesen nyilvántartott adatok törlését kérni, illetve a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. A nyilvántartásba egyébként csak a munkáltatói jogokat gyakorló vezető, valamint - megbízása alapján - a vezetői döntéseket előkészítő és végrehajtó igazságügyi minisztériumi, illetőleg bírósági dolgozó tekinthet be. (5) A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok tartalmáról - a bíró neve és a beosztására vonatkozó adat kivételével - nem igazságügyi szerv, illetve magánszemély részére nem lehet tájékoztatást adni. (6) A személyi nyilvántartást a bíró szolgálati viszonya megszűnését követően 50 évig kell őrizni.” 15. § A Bsz. a következő 80/A-80/G. §-sal egészül ki: „A bírósági dolgozó 80/A. § (1) A bíróságon a bírósági titkáron és fogalmazón kívül a nem bírói munkakörbe tartozó ügydöntő, illetve érdemi feladatot vezetőként vagy ügyintézőként - középfokú vagy szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező - bírósági tisztviselő; az ügyviteli feladatot legalább alapfokú végzettséggel rendelkező ügykezelő; minden más feladatot fizikai alkalmazott (a továbbiakban együtt: bírósági dolgozó) végez. (2) A bírósági titkár, a fogalmazó, a tisztviselő és az ügykezelő a bírósággal szolgálati viszonyban, a fizikai alkalmazott munkaviszonyban áll. (3) Vezető az a bírósági dolgozó, aki a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetésére csoportvezetői, osztályvezető-helyettesi, osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi vagy főosztályvezetői megbízást kapott. (4) A bírósági tisztviselővel, az ügykezelővel és a fizikai alkalmazottal határozott időre szóló szolgálati viszony, illetve munkaviszony is létesíthető. (5) Szolgálati viszony vagy munkaviszony nem létesíthető, ha a bírósági dolgozó ezáltal a hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási viszonyba kerülne. E tilalom alól hozzátartozó bíró esetén a 61. §-ban, egyébként a 80/B. §-ban megjelölt vezető adhat különösen indokolt esetben felmentést. 80/B. § Ha törvény másként nem rendelkezik, a munkáltatói és kinevezési jogok gyakorlója a bíróság elnöke. 80/C. § (1) A munkavégzés jellegére utaló munkaköri elnevezéseket és a munkakör ellátásához szükséges képesítési feltételeket - ideértve a bírósági munka sajátos ismereteiről számot adó gyakorlati vizsga letételének kötelezettségét is - az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg. (2) A bírósági dolgozó személyi adatairól, valamint a munkaviszonyával összefüggő tényekről a 71/E. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával személyi nyilvántartást kell vezetni. 80/D. § (1) A bírósági dolgozót megillető javadalmazást - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az előmeneteli törvény állapítja meg. (2) A fizikai alkalmazott esetében a munkabér megállapodás tárgya, a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó szabályoktól azonban érvényesen nem lehet eltérni. 80/E. § (1) A bírósági dolgozót a munkaidején túl teljesített ügyeletért és készenlétért - az egyhavi alapbére alapján a 62/A. § (2) bekezdése szerint számított - díjazás illeti meg. (2) A bírósági dolgozót kiküldetés esetén - napidíjként - az előmeneteli törvényben a VIII. fizetési osztály 2. fizetési fokozatára meghatározott személyi alapbér egy munkanapra eső részének a harminc százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő a négy órát nem haladja meg, a napidíj fele jár. (3) A bírósági dolgozó idegennyelv-ismereti pótlékra - a Bsz. 62/B. § megfelelő alkalmazásával - akkor jogosult, ha a nyelvismeret a munkakörének ellátásához szükséges. 80/F. § (1) A bírósági tisztviselőt és ügykezelőt évi huszonöt munkanap, a bírósági fogalmazót évi huszonhét munkanap, a bírósági titkárt évi huszonnyolc munkanap alapszabadság illeti meg, amely - a bírósági fogalmazó kivételével - a 2. fizetési fokozattól kezdve annyi munkanappal emelkedik, amelyik számú fizetési fokozatba a bírósági dolgozó tartozik. (2) A fizikai alkalmazott szabadságára a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 130-131. §-ait kell alkalmazni. (3) A vezetőnek az (1)-(2) bekezdés szerinti alapszabadságon felül évente három munkanap pótszabadság jár. (4) A bírósági dolgozó a szolgálati viszonya, illetve munkaviszonya után, a 62/E. §-ban foglaltak szerint jubileumi jutalomra jogosult. 80/G. § (1) A bírósági dolgozó szolgálati viszonyára, illetve munkaviszonyára - ha e törvény másként nem rendelkezik - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: 1992. évi XXIII. törvény) rendelkezéseit a (2) bekezdésben írt kivétellel kell alkalmazni. (2) Az 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései közül nem alkalmazhatók a köztisztviselők előmenetelére, besorolására, a közigazgatási alap-, illetve szakvizsgára (23-32. §), a köztisztviselő minősítésére (34-36. §), a köztisztviselő szabadságára (41. §), munkájának díjazására (42-49. §), a fizikai alkalmazott vonatkozásában a fegyelmi eljárási szabályokból az 50. §-a (2) bekezdésének b)-d) pontja, a közszolgálati nyilvántartásra (61-64. §), a Közigazgatási és Közszolgálati Tanácsra (65-66. §), az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyára vonatkozó rendelkezések (67-70. §).” 16. § A Bsz. 81. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „81. § (1) Az e törvényben, valamint az előmeneteli törvényben nem szabályozott kérdésekben a bíró szolgálati viszonyára az 1992. évi XXIII. törvénynek, a katonai bíró honvédségi szolgálati viszonyára a fegyveres erők hivatásos állományának a szolgálati viszonyáról szóló jogszabályoknak a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (2) Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró [56. § (4) bek.] szolgálati viszonyára az 1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.” 17. § A Bsz. 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke felhatalmazást kap, hogy a Legfelsőbb Bíróság szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat megállapítsa.” 18. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) Megyei bírósági bírói és megyei bírósági tanácselnöki, valamint tanácsosi és főtanácsosi cím a törvény hatálybalépése után nem adományozható, az ezekben a címekben részesültek a címüket továbbra is viselhetik, és megilletik őket a címmel járó jogosultságok. (3) A Bsz. 65. §-ának (1) és (2) bekezdésében „a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa” szövegrész helyébe „a Legfelsőbb Bíróság öt hivatásos bíróból álló tanácsa” lép, a 70/A. §-ának (1) és (2) bekezdése a „megyei bíróság elnöke” szövegrész után „illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke” szövegrésszel egészül ki, a 78. §-a (2) bekezdésében a „bírói szakvizsga” szövegrész helyébe „jogi szakvizsga” szövegrész lép. (4) A Bsz. 30. §-a (1) bekezdésének b) pontjából az „eljár azokban az ügyekben, amelyekben a fellebbezés elbírálását a Legfelsőbb Bíróság elnöke a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonta” szövegrész, a Bsz. 32. §-ának (3) bekezdése, 56. §-ának (5) bekezdése, 60. §-ának (4) bekezdése, 71. §-ának a) pontja és 80. §-a (1) bekezdésének első mondatában a „vagy a közjegyző”, továbbá a „valamint a közjegyző hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben” szövegrész a hatályát veszti. (5) E törvény alapján kell jubileumi jutalomban részesíteni azt a bírót, illetőleg bírósági dolgozót, aki a jubileumi jutalomhoz szükséges szolgálati időt 1992. július 1-je és e törvény hatálybalépésének napja között szerezte meg. Ha a bíró (bírósági dolgozó) a korábbi jogszabályok alapján a jubileumi jutalom valamely fokozatában részesült, az ugyanazon fokozat szerinti jutalom ismételten nem illeti meg. (6) A Bsz. 51/A. §-a (8) bekezdésének a) pontjában, 60. §-ának (2) bekezdésében, 62. §-ának (4) bekezdésében, 66/D. §-ának (3) bekezdésében, 67. §-ának (5) bekezdésében és a 71/A. §-ának (2) bekezdésében a munkaviszony kifejezés helyébe a szolgálati viszony kifejezés lép. Ahol jogszabály a bíró és - a fizikai alkalmazottak kivételével - a bírósági dolgozó munkaviszonyát említi, ezen szolgálati viszonyt kell érteni. (7) A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. törvényerejű rendelet 11. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Végrehajtási lapot állít ki:) „d) a fegyelmi bíróság kártérítést megállapító határozata, a közjegyzői fegyelmi bíróság, valamint az orvosi és ügyvédi fegyelmi hatóság pénzbírságot kiszabó és eljárási költséget megállapító határozata alapján az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság.” [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1993. szeptember 28-i ülésnapján fogadta el.