1993. évi LXXXI. törvény

a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról  [LÁBJEGYZET_1]

1. § A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 1. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.
(3) A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.
(4) A végelszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek során a nem fizetésképtelen adós - a jogutód nélküli megszűnését elhatározva - a hitelezőit kielégíti.”
2. § A Cstv. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvénynek a csődeljárásra, a felszámolási eljárásra és a végelszámolásra vonatkozó rendelkezéseit a pénzintézetekre a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvényben, a biztosító intézetekre pedig a biztosító intézetekről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
3. § A Cstv. 3. §-ának c) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„c) hitelező: a csődeljárásban az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy az adós által nem vitatott, lejárt vagyoni követelése van, továbbá az is, akinek a csődeljárás kezdő időpontjában [8. § (3) bekezdés] még le nem járt, de az adós által elismert vagyoni követelése van. A felszámolási, illetve a végelszámolási eljárásban hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben vagyoni követelése van,
d) gazdálkodó szervezet vezetője: állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek).”
4. § (1) A Cstv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás, valamint a végelszámolás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez.”
(2) A Cstv. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá:
a) az a vagyon, amelyet az adós állami vagyonkezelő szervezettel kötött szerződés alapján kezel;
b) az állami tulajdonban álló erdő, továbbá jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott állami tulajdonban lévő műemlék, továbbá a vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévő vizek és vízilétesítmények;
c) a kárpótlás céljára elkülönített termőföld és a külön törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület, ha ennek a tagok és alkalmazottak tulajdonba adásáról a szövetkezet közgyűlése az eljárás kezdő időpontjáig határozott, és a tulajdonjog bejegyzésére alkalmas okiratokat is elkészítették;
d) a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - a Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel.”
(3) A Cstv. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Kormány által a rendkívüli időszakra rögzített hadiipari készletek abban az esetben vonhatók be a felszámolási eljárásba, ha a Kormány az állami vagyonkezelő szervezet kezdeményezésére a rögzítést feloldja. A vagyonkezelő szervezet a felszámoló megkeresésére 30 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a rögzítés feloldását kezdeményezi-e. A rögzítés feloldásáról a vagyonkezelő szervezet kezdeményezésétől számított 60 napon belül a Kormány dönt. E törvény alkalmazásában hadiipari készlet alatt a hadiipari tevékenységhez szükséges tárgyi eszközöket és forgóeszközöket - ideértve a gyártási dokumentumokat is - kell érteni.”
5. § A Cstv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló és a végelszámoló a csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás alatt kérésükre 15 napon belül köteles tájékoztatni
a) a hitelezői választmányt, illetve ennek hiányában a hitelezői követelések legalább 10%-át képviselő hitelezők csoportját az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről;
b) a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyve (Mt.) 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat), valamint a területileg illetékes munkaügyi központokat a munkavállalókat érintő kérdésekről.
(2) A hitelezők vagy csoportjaik érdekeik képviseletére hitelezői választmányt alakíthatnak. A választmány az azt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, a felszámolóval és a végelszámolóval való kapcsolat során.
(3) A választmány megalakításának módját, jogosultságait, működési rendjét a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik.
(4) A választmány a megalakításáról, tagjairól és jogairól a megalakulását követő 8 napon belül értesíti az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót, illetve a végelszámolót.”
6. § (1) A Cstv. 6. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: bíróság), a végelszámolás pedig ezen bíróság, mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) hatáskörébe tartozó nemperes eljárás.
(2) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak azzal, hogy a csődeljárásban és a végelszámolási eljárásban felfüggesztésnek, félbeszakadásnak és szünetelésnek, a felszámolási eljárásban pedig félbeszakadásnak nincs helye.”
(2) A Cstv. 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az e törvényben szabályozott eljárásokban az adóst és a hitelező(ke)t kell félnek tekinteni.”
7. § A Cstv. II. Fejezete helyébe a következő II. Fejezet lép:

„II. Fejezet

A csődeljárás

A csődeljárás megindítása

7. § (1) A gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be. A kérelem benyújtásáról az adós értesíti a bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet.
(2) A csődeljárás iránti kérelemnek a bírósághoz való érkezésétől számított két éven belül az adós újabb kérelmet nem nyújthat be, ha a korábban lefolytatott eljárás során már fizetési haladékban részesült. Ha az adós e törvény hatálybalépése előtt csődöt jelentett be, a kétéves határidőt a csődeljárás közzétételének időpontjától kell számítani.
8. § (1) A 7. § szerinti kérelem benyújtásához
a) a vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése vagy küldöttgyűlés vezetésével működő állami vállalatnál az általános vezetést ellátó testület;
b) szövetkezetnél a közgyűlés;
c) közkereseti társaságnál és betéti társaságnál a tagság, egyesülésnél és közös vállalatnál az igazgatótanács, korlátolt felelősségű társaságnál és vízgazdálkodási társulatnál a taggyűlés, részvénytársaságnál a közgyűlés;
d) államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalatnál, trösztnél és egyéb állami gazdálkodó szervnél az alapítói jogokat gyakorló szerv;
e) egyes jogi személyek vállalatánál és a leányvállalatnál a létesítő szerv;
f) tröszti vállalatnál a tröszt
előzetes egyetértése szükséges. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, az Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell.
(2) A csődeljárás iránti kérelemhez az (1) bekezdésben felsorolt szervek előzetes egyetértésének megadását bizonyító okiratot, három hónapnál nem régebbi mérleget (egyszerűsített mérleget) és az adós adószámát, valamint a hitelezők névsorát, a hitelek összegét és lejáratok időpontját, illetve a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot mellékelni kell. Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy a kérelem benyújtását megelőző két éven belül részesült-e fizetési haladékban.
(3) A csődeljárás kezdő időpontja az a nap, amelyen az adós kérelme a bírósághoz érkezett.
(4) Ha a csődeljráás kezdő időpontjával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság a kérelem elbírálását a csődeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.
9. § (1) Az adós a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 15 napon belül - tárgyalást tart, amelyre a kérelem benyújtásával egyidejűleg a 8. § (2) bekezdésében meghatározott okiratok megküldésével az ismert hitelezőit közvetlenül, ismeretlen hitelezőit pedig hirdetmény útján hívja meg. A hirdetményt a csődeljárás kezdő időpontját követő 3 napon belül két országos napilapban kell közzétenni.
(2) A hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) az adós nevét és székhelyét;
b) a csődeljárás kezdő időpontját;
c) a tárgyalás helyét és idejét;
d) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a 8. § (2) bekezdésében felsorolt iratokat a hitelezők a tárgyalás időpontjáig hol tekinthetik meg.
(3) A tárgyaláson az adós kéri a hitelezők egyetértését a fizetési haladékhoz.
(4) Az egyetértést megadottnak kell tekinteni, ha a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések jogosultjainak több mint a fele, és a le nem járt hitelezői követelések jogosultjainak több mint egynegyede egyetért a fizetési haladék igénybevételével, feltéve, ha ezeknek a hitelezőknek az összes követelése eléri az adós által a 8. § (2) bekezdésében meghatározott mérlegben (egyszerűsített mérlegben) szereplő összes hitelezői követelés kérharmadát.
(5) A 12. § (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt követeléseket a hitelezői egyetértéshez szükséges arány számítása során figyelmen kívül kell hagyni. A fizetési haladékhoz való hozzájárulással egyidejűleg - a (4) bekezdés szerinti szavazati arány alkalmazásával - meg kell határozni azt az összeget is, amelyre vonatkozó kötelezettségvállaláshoz és annak pénzügyi teljesítéséhez az adósnak be kell szereznie a vagyonfelügyelő hozzájárulását.
(6) A tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és a megjelent hitelezők névsorát. A jegyzőkönyvet a tárgyaláson megjelent hitelezők által választott két személy hitelesíti. Ha a hitelezők a fizetési haladékhoz a (4) bekezdés szerinti módon hozzájárulnak, a részt vevő felek cégszerű aláírással ellátott hozzájáruló nyilatkozatai, illetve a tárgyaláson részt vevőknek a megállapodás aláírására szóló cégszerű meghatalmazása a jegyzőkönyv mellékletét képezik.
10. § (1) Az adós a tárgyalás eredményét a tárgyalás megtartását követő három napon belül köteles a bíróságnak bejelenteni. A hitelezői egyetértést bizonyító okiratokat a bejelentéshez mellékelni kell.
(2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően dönt az eljárás megszüntetéséről vagy a fizetési haladékot tartalmazó végzés meghozataláról.
(3) A bíróság az eljárást megszünteti, ha
a) a csődeljárás iránti kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be;
b) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő 8 napon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő;
c) nincs meg a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek előzetes egyetértése;
d) a 7. § (2) bekezdése szerinti kétéves határidő még nem telt el;
e) ha az adós a fizetési haladék megadásához szükséges hitelezői egyetértést nem kapta meg, vagy a tárgyalás eredményének bejelentésére előírt határidőn belül bejelentést nem tesz.
(4) Amennyiben az adós ellen indult felszámolási eljárást a bíróság a 8. § (4) bekezdése alapján felfüggesztette, a csődeljárás megszüntetésével egyidejűleg elrendeli a felszámolási eljárás folytatását.
(5) Ha a bíróság az eljárást a (3) bekezdés c) és d) pontja alapján szünteti meg, a gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben a 33. § (1) bekezdésében foglaltak szerint járhat el.
11. § (1) A bíróság 15 napon belül intézkedik a csődeljárás megszüntetéséről szóló végzésnek, illetve a fizetési haladékot tartalmazó végzésnek a Cégközlönyben való közzétételéről.
(2) A csődeljárás megszüntetéséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell
a) a bíróság nevét és az ügy számát;
b) az adósnak, valamint a leányvállalatainak, a felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségeknek, illetve az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján létesített tröszt vállalatainak a nevét és székhelyét, valamint az adószámát. Ha az eljárás közzétételét megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd nevét, székhelyét és adószámát is fel kell tüntetni;
c) a csődeljárás megszüntetésének okát [10. § (3) bekezdés].
(3) A fizetési haladékot tartalmazó, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell
a) a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat;
b) a csődeljárás kezdő időpontját;
c) a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő nevét és székhelyét (14. §);
d) azt, hogy a végzés közzétételétől számított 90 napig az adóst fizetési haladék (moratórium) illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában.
12. § (1) A fizetési haladék
a) a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló és kezdő időpontja után keletkezett követeléseken alapuló munkabér és a bérjellegű egyéb juttatások, az ezeket terhelő személyi jövedelemadó előleg, egészség- és nyugdíjbiztosítási járulék, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján fizetendő járulék, végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és bányászati keresetkiegészítés, szakképzési hozzájárulási kötelezettség, szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási kötelezettség alapján járó víz- és csatornadíj, illetve a vagyonfelügyelőnek a 17. § (2) bekezdése alapján felszámított költségei, továbbá
b) a csődeljárás kezdő időpontja után keletkezett követeléseken alapuló esedékes általános forgalmi adó
kifizetése alól nem mentesít.
(2) A fizetési haladék tartama alatt a pénzfizetési kötelezettség nem teljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem állnak be.
(3) A fizetési haladék tartama alatt az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása - az (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével - szünetel.
(4) A fizetési haladék tartama alatt a hitelezői követelések - ha a szerződés másként nem rendelkezik - kamatoznak.
(5) A fizetési haladék tartama alatt az adós - a 12. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelések kivételével - a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesítheti.
13. § (1) Az adós és a 9. § (4) bekezdésében meghatározott arányt képviselő hitelezők kérelmére a bíróság a fizetési haladék időtartamát legfeljebb 60 nappal meghosszabbítja. A kérelmet a fizetési haladék lejárta előtt kell a bírósághoz benyújtani.
(2) A fizetési haladék meghosszabbításáról rendelkező végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A fizetési haladék meghosszabbításáról szóló végzést - a 11. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a Cégközlönyben haladéktalanul közzé kell tenni.

A vagyonfelügyelő

14. § (1) A bíróság a fizetési haladékról szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. Az összeférhetetlenségre és a kijelölés visszautasítására a felszámolóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az adós gazdálkodó szervezet vezetői a hatáskörüket csak a vagyonfelügyelő részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják.
(3) A vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. Ennek keretében
a) áttekinti az adós vagyoni helyzetét, ennek során betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit, bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőitől felvilágosítást kérhet, és erről a hitelezőket az 5. §-ban foglaltaknak megfelelően tájékoztatja;
b) a bíróságtól biztosítási intézkedések (Vht. 108. §) elrendelését kérheti, ha az adós a hitelezők követeléseinek teljesítését veszélyezteti;
c) a 12. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével jóváhagyja az adósnak a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait, ha azok a fizetési haladékkal egyetértő hitelezők által meghatározott összeget meghaladják;
d) felhívja az adóst követeléseinek érvényesítésére, és ellenőrzi annak végrehajtását;
e) keresettel megtámadhatja az adósnak a csődeljárás kezdő napját megelőző egy éven belül és az eljárás kezdetét követően megkötött szerződését vagy jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetőleg a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy harmadik személy javára feltűnően nagy értékkülönbséggel megkötött visszterhes jogügylet.
(4) A vagyonfelügyelő csak olyan kifizetéseket hagyhat jóvá, amelyek az adós célszerű működéséhez szükségesek.
(5) A vagyonfelügyelő működése során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel.
15. § (1) A vagyonfelügyelő részt vesz a fizetőképesség helyreállítását, illetve megőrzését célzó program az egyezségi javaslat megtárgyalásán.
(2) A vagyonfelügyelő jóváhagyja a csődeljárásban kötött egyezséget, amennyiben az megfelel a 19. § (4) bekezdésben foglaltaknak. E rendelkezés mellőzésével kötött egyezség semmis.
16. § (1) A vagyonfelügyelő a bíróság felhívására a bíróság által megadott határidőn belül és módon köteles saját tevékenységéről és az adós vagyoni helyzetéről beszámolni.
(2) A vagyonfelügyelő jogszabálysértő vagy a felek, illetve más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett, a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a csődeljárást lefolytató bíróságnál kifogással élhet.
(3) Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a vagyonfelügyelő intézkedését megsemmisíti, vagy kötelezi a megfelelő intézkedés megtételére, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.
(4) A bíróság eljárására az 51. §-ban foglaltak megfelelően irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a kifogást elbíráló végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
17. § (1) A vagyonfelügyelői tisztség a csődeljárás megszüntetésével (befejezetté nyilvánításával), a felfüggesztett felszámolási eljárás folytatása esetében pedig a felszámoló kirendelésével szűnik meg.
(2) A vagyonfelügyelő díját és igazolt költségeit az adós viseli. A vagyonfelügyelő költségeit felmerülésekor számla ellenében ki kell fizetni. A vagyonfelügyelő díjának mértéke a 8. §  [LÁBJEGYZET_2]  (2) bekezdése szerinti mérlegben (egyszerűsített mérlegben) meghatározott eszközök könyvszerinti értékének 1,5%-a. A díjat a bíróság az eljárást megszüntető, az eljárást befejezetté nyilvánító, illetve a felszámoló kirendelését tartalmazó végzésében állapítja meg.

Egyezség a csődeljárásban

18. § (1) Az adós köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni.
(2) A fizetési haladék tartama alatt az adósnak egyezségi tárgyalást kell tartania, amelyre az egyezségi javaslat és a fizetőképesség helyreállítását (megőrzését) célzó program kézbesítésével az ismert hitelezőit és a vagyonfelügyelőt meghívja. A 20. § (2) bekezdésében meghatározott vagyon esetében az egyezségi tárgyalásra az Állami Vagyonügynökséget, illetve az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságot is meg kell hívni. A meghívót és mellékleteit legalább 15 nappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni.
(3) Az adós az egyezség létrehozása érdekében az érdekképviseleti szervek közreműködését kérheti.
(4) Az adós az egyezségi tárgyalás megkezdésének helyét és időpontját - a tárgyalást legalább 15 nappal megelőzően - két országos napilapban is köteles közzétenni.
(5) Ha a tárgyalás nem vezet eredményre, a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható.
19. § (1) Az egyezségi tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelyre a 9. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vehetnek részt. A képviselőknek e minőségüket - erre irányuló külön felhívás nélkül is - igazolniuk kell. Az egyezséghez való hozzájárulás írásban is megadható.
(3) A hitelezői választmány egyezséget csak a választmányról szóló megállapodásban részt vevő hitelezők nevében és akkor köthet, illetve kötelezettséget csak ugyanezen hitelezők terhére és akkor vállalhat, ha a megállapodás ezt kifejezetten tartalmazza.
(4) Egyezség akkor köthető, ha ahhoz a követelésekből a 9. § (4) bekezdésében meghatározott arányban részesedő hitelezők hozzájárulnak. A 126/1992. (VIII. 28.) Korm. rendeletben meghatározott tartós állami tulajdonra vonatkozó aránytól az egyezségben el lehet térni.
(5) A (4) bekezdés szerint megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. Az egyezség e hitelezőkre vonatkozóan nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre megállapított. A csődegyezség hatálya alatt, a csődegyezség részét képező követelések tekintetében felszámolási eljárást csak a 27. § (2) bekezdésének c) pontja esetében lehet kezdeményezni.
(6) Az egyezség keretében az adós tartozásait hitelezői vagy harmadik személyek átvállalhatják, az adós vagyonában tulajdont szerezhetnek, illetve kötelezettségeiért kezességet vállalhatnak.
20. § (1) Az egyezséget írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen
a) a hitelezők által elfogadott programot, a végrehajtás és ellenőrzés módját;
b) a teljesítési határidők esetleges módosítását, a hitelezők követeléseinek elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit az adós és a hitelezők az adós fizetőképességének helyreállítása vagy megőrzése érdekében szükségesnek tartanak.
(2) Az egyezséget a felek, törvényes képviselőik vagy meghatalmazottaik aláírják, és azt a vagyonfelügyelő - ha a tárgyaláson nem vesz részt, legfeljebb 3 napon belül - jóváhagyja. Ha az egyezség tárgya olyan vagyon, amelynek elidegenítéséhez az 1992. évi LIV. törvény 22. §-a értelmében az Állami Vagyonügynökség, illetve az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság jóváhagyása szükséges, a jóváhagyás megtagadása esetén az 1992. évi LIV. törvény hatálya alá tartozó vagyon tekintetében az egyezség nem jön létre. Ha az Állami Vagyonügynökség, illetve az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság a tárgyaláson nem jelenik meg, a jóváhagyását megadottnak kell tekinteni.
21. § (1) Az egyezségi tárgyalás eredményét legkésőbb a fizetési haladék lejártát követő 3 napon belül köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást is köteles mellékelni. E kötelezettség elmulasztása esetén 50 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Ha a felek között az egyezség nem jött létre, illetve azt nem hagyták jóvá, vagy nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság az eljárást megszünteti. Ebben az esetben az adós ellen a 8. § (4) bekezdése alapján felfüggesztett felszámolási eljárás folytatását rendeli el.
(3) Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel a csődeljárást befejezetté nyilvánítja.”
8. § A Cstv. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha a kérelemben foglaltakat elismeri, úgy további 3 napon belül az adós köteles a bankszámláit vezető valamennyi pénzintézet és koncesszió esetén a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról tájékoztatni. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak azon nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.”
9. § A Cstv. 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Szünetelésnek kizárólag az adós és a 9. § (4) bekezdésében meghatározott arányú hitelezők együttes kérelmére, a felszámolás elrendeléséről szóló végzés meghozataláig van helye.”
10. § A Cstv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolás kezdő időpontja a végzés jogerőre emelkedésének napja, de a hitelezői igények bejelentése tekintetében a felszámolást elrendelő végzés közzétételének napja minősül kezdő időpontnak (28. §).
(2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
a) nem vitatott tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy
b) a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
c) a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.
(3) Az adós fizetésképtelensége a (2) bekezdésben meghatározott esetekben sem állapítható meg, ha a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére a 26. § (3) bekezdése alapján engedélyezett határidő még nem telt el.
(4) Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti.”
11. § A Cstv. a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § (1) A bíróság a felszámolást elrendelő végzésben kijelöli a felszámolót. Felszámolónak a felszámolást esetleg megelőző csődeljárásban kirendelt vagyonfelügyelő is kijelölhető.
(2) A felszámolóként kijelölhetők körét a Kormány rendelettel állapítja meg. A Kormány a felszámolók névjegyzékébe való felvételre nyilvános pályázatot ír ki.
(3) Nem jelölhető ki felszámolónak az, aki - maga vagy, akinek alapítója (létesítője, tagja, részvényese) - az adós hitelezője, vagy az adósnál tulajdonosi jogosultsággal rendelkezik. A felszámoló a kijelölést tartalmazó végzés kézhezvételétől számított 3 napon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha vele szemben kizárási ok áll fenn.
(4) A felszámoló a kijelölést csak a (3) bekezdésben említett esetekben utasíthatja vissza.
(5) A kijelölt felszámoló a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át. A felszámoló csak az őt kirendelő bíróság előzetes engedélyével vehet igénybe teljesítési segédet, kivéve, ha a teljesítési segéd feladatának ellátásához különleges szakértelem szükséges.”
12. § (1) A Cstv. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság elrendeli e végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét.”
(2) A Cstv. 28. §-a (2) bekezdésének b), d) e) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A közzétételnek tartalmaznia kell:)
„b) az adósnak, valamint a leányvállalatainak, a felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségeknek, illetve az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján létesített tröszt vállalatainak a nevét és székhelyét, valamint az adószámát. Ha az eljárás közzétételét megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd nevét, székhelyét és adószámát is fel kell tüntetni;
d) azt, ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg;
e) a felszámolás kezdő időpontját (a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napját);
f) a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert vagy összegszerűségében ismeretlen, illetve összegszerűségében változó követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 30 napon belül a felszámolónak jelentsék be;”
13. § (1) A Cstv. 29. §-ának bevezető szövegrésze és 29. §-ának b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti:
b) az illetékes adó- és vámhatóságot, illetékhivatalt, valamint a nyugdíjbiztosítási önkormányzat és az egészségbiztosítási önkormányzat igazgatási szervét,”
(2) A Cstv. 29. §-a a következő f)-g) ponttal egészül ki:
(A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti:)
„f) az adós székhelye szerint illetékes levéltárat;
g) az adós bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet.”
14. § (1) A Cstv. 31. §-ának  [LÁBJEGYZET_3]  c) és e) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felszámolás alatt álló adós, leányvállalat, tröszti vállalat vezetője köteles:)
„c) a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül a felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat;
e) a felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat, illetve a szövetkezeti tagokat, valamint az Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatni.”
(2) A Cstv. 31. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A gazdálkodó szervezet vezetője az (1) bekezdés b) pontjában előírt kötelezettségének a titokvédelmi, valamint a személyiségi jogok védelmét biztosító szabályok betartásával köteles eleget tenni.”
15. § A Cstv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § A felszámolási eljárásban beszámításnak csak a felszámolás kezdő időpontjában lejárt pénzkövetelés tekintetében van helye.”
16. § A Cstv. 37. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 30 napon túl, de egy éven belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és kielégíti, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet.”
17. § A Cstv. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő - a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat meg kell szüntetni és az iratokat a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, de még ki nem fizetett pénzösszegeket a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló végrehajtási jog, az elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a zálogjog pedig a vagyon értékesítésével megszűnik. A zálogjog megszűnése nem érinti a zálogjoggal biztosított követeléseknek a kielégítési sorrendben [57. § (1) bek. b) pont] elfoglalt helyét. A szükséges földhivatali eljárások lefolytatását a felszámolónak kell kezdeményeznie.”
18. § A Cstv. 39. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A hitelezői választmány megalakítása céljából a felszámoló a felszámolást elrendelő végzés közzétételi időpontjától számított 45 nap elteltével köteles az ismert hitelezőket összehívni úgy, hogy a választmány megalakítására a közzététel időpontját követő 90 napon belül sor kerülhessen.
(2) A felszámoló eltekinthet a hitelezői választmány összehívásától, ha a felszámolás folyamán nyilvánvalóvá válik, hogy a 63/A. § szerinti egyszerűsített felszámolás bejelentése szükséges.”
19. § A Cstv. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelező a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától, a felszámoló pedig a felszámolás kezdő időpontjától számított 90 napon belül a bíróság [6. § (1) bekezdés] előtt keresettel megtámadhatja az adósnak a megelőző 1 éven belül megkötött szerződését, vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya
a) az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás, vagy
b) a harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet.”
20. § A Cstv. 47. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felszámoló nem gyakorolhatja az (1) bekezdésben meghatározott azonnali hatályú felmondás, illetőleg elállás jogát a természetes személyeknek - a szolgálati lakás és garázs kivételével - a lakásokra fennálló bérleti szerződései, az iskolával vagy tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződések, a munkaszerződések, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés, a szövetkezeti tagok vállalkozás jellegű jogviszonyával összefüggő szerződései, valamint a kollektív szerződés tekintetében.”
21. § A Cstv. 48. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § (1) A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. A felszámoló a vagyont - kedvezőbb értékesítés érdekében - a hitelezőknek a 44. §-ban meghatározott arányú egyetértése esetén korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság vagy szövetkezet részére nem pénzbeli betétként (hozzájárulásként) rendelkezésre bocsáthatja.
(2) A vagyontárgyakat nyilvánosan kell értékesíteni a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A zálogjoggal terhelt vagyontárgy értékesítését első alkalommal legalább a zálogjoggal biztosított követelést elérő áron kell megkísérelni, kivéve, ha a vagyontárgy forgalmi értéke ennél nyilvánvalóan kevesebb. A vagyontárgyra - a más jogszabályon alapuló elővásárlási jogokat követően - a hitelezőt, az adós tagját (részvényesét, az alapítói jogokat gyakorló szervet) - ebben a sorrendben - elővásárlási jog illeti meg. A zálogjoggal terhelt vagyontárgy értékesítése esetén a zálogjogosult hitelező az elővásárlási jogát a többi hitelezőt megelőzően gyakorolhatja. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek, valamint műemlékek értékesítése esetén a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumot mindenki mást megelőzően illeti meg az elővásárlási jog. Az elővásárlásra jogosultak jogukat a nyilvános értékesítésen gyakorolhatják, amelyre a felszámoló a jogosultakat hirdetmény útján hívja meg. A hirdetményt a nyilvános értékesítést 8 nappal megelőzően két országos napilapban kell közzétenni.
(3) A felszámoló a felszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről, különösen a mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének fenntartásáról, az erdőfelújítási és erdőállomány nevelési munkák elvégzéséről, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi és műemlékvédelmi követelmények betartásáról, a felszámolás kezdő időpontját megelőző időszakból eredő, bizonyított környezeti károsodások, környezeti terhek olyan rendezéséről, amely az eljárás során a környezeti károsodások, illetve terhek elhárítását, megszüntetését, illetve a vagyontárgyaknak a környezeti terhekkel történő értékesítését is jelenti.
(4) A felszámolási eljárás alatt betartandó környezet-, természet- és műemlékvédelmi követelményeket - ideértve a 31. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt nyilatkozat tartalmának meghatározását és a környezeti állapotvizsgálatra való kötelezés lehetőségét - a környezeti károk, illetve terhek rendezésének követelményeit és módját, továbbá az ebből eredő, az 57. § (2) bekezdés szerint felszámolási költségnek minősülő kiadások körét kormányrendelet szabályozza.
(5) Az eljárás alatt folytatott tevékenység környezet-, természet- és műemlékvédelmi követelményeinek betartására, valamint a környezeti károk, illetve terhek rendezésére az adóst az illetékes hatóság határozatban kötelezheti.”
22. § (1) A Cstv. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felszámoló jogszabálysértő, valamint a felek vagy más személy jogos érdekét sértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet.”
(2) A Cstv. 51. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A bíróság köteles haladéktalanul új felszámolót kijelölni, ha a felszámolót a pénzügyminiszter a felszámolók névjegyzékéből törölte. A névjegyzékből való törlést megelőzően is rendelkezni kell az új felszámoló kijelöléséről, ha a felszámoló meghalt vagy jogutód nélkül megszűnt.”
23. § A Cstv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § (1) A felszámoló a gazdálkodó szervezetnek
a) a történeti értékű iratait az illetékes levéltárnak,
b) az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás ellátásához szükséges irattári tételeit az Egészségbiztosítási Pénztár Igazgatósága területileg illetékes igazgatási szervének
adja át.
(2) Az irattári anyag fennmaradó részének selejtezéséről, illetőleg jogszabályban meghatározott ideig történő őrzéséről a felszámoló gondoskodik.
(3) A felszámoló megszűnése esetén a (2) bekezdésben megjelölt iratokat és feladatokat az illetékes levéltár veszi át.”
24. § A Cstv. 56. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A bíróság a zárómérleget vagy záró egyszerűsített mérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező a kézbesítéstől számított 30 napon belül a zárómérlegben vagy a záró egyszerűsített mérlegben és a vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat írásban kifogásolhatja. A kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A bíróság a kifogást megküldi a kifogással nem élő hitelezőknek is azzal, hogy arra 8 napon belül észrevételt tehetnek. A bíróság tárgyalást tűz ki, amelyre megidézi a kifogást előterjesztő és az arra észrevételt tevő hitelezőket, valamint a felszámolót. A bíróság a kifogásról a tárgyaláson határoz, és annak eredményeképpen a  kifogásnak helyt ad, vagy azt elutasítja. A kifogás elutasítása ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
(2) Ha a zárómérleg vagy a záró egyszerűsített mérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésére a felszámolás kezdetétől számított 2 év eltelte miatt került sor és a zárómérlegben szereplő, be nem hajtott követelések jogi sorsa az 52. § (5) bekezdése folytán nem rendeződött, a bíróság a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezők között - követelésük erejéig - az 57. §-ban foglalt kielégítési sorrend figyelembevételével felosztja. A további eljárásra a 60. §-ban foglaltak az irányadók.”
25. § (1) A Cstv. 57. §-a (2) bekezdésének a), b) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A felszámolási költségek a következők:)
„a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést is;
b) a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megóvásával, megőrzésével kapcsolatos költségek, ideértve a környezeti károsodások és terhek rendezésének költségeit, valamint az adósnak azokat a hiteltartozásait, adó- és járulékfizetési, kártérítési kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás kezdő időpontja utáni gazdasági tevékenységből keletkeztek, kivéve a nyereségből fizetendő adókat;
f) a felszámolónak az 59. § szerint megállapított díja, mely tartalmazza a felszámoló által igénybe vett teljesítési segéd közreműködésével összefüggésben a felszámolónál felmerült kiadásokat.”
(2) A Cstv. 57. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A végkielégítés összegéből felszámolási költségként legfeljebb olyan összeg vehető figyelembe, amely a munkavállalót a Munka Törvénykönyv 95. §-a alapján illeti meg.”
26. § A Cstv. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § (1) A felszámoló díjának összege a felszámolás során az eladott vagyontárgyak árbevétele és a befolyt követelések pénzbevétele együttes összegének 5%-a. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő árbevétel legfeljebb 2%-a vehető díjként figyelembe. A bíróság ettől különösen bonyolult ügyben eltérhet. Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 500 000 Ft, lakásszövetkezet esetében 50 000 Ft. Egyezség esetén a felszámoló díja a vagyontárgyak nettó értékének 5%-a.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott 5%-ból 1%-ot, valamint az egyszerűsített eljárás díjából 100 000 Ft-ot Felszámolási Díjfedezeti Alapba kell helyezni. Erről, valamint az Alapból történő kiutalásról az eljáró felszámoló bíró végzéssel rendelkezik.
(3) A Felszámolási Díjfedezeti Alapot a bíróság mellett működő Gazdasági Hivatal kezeli.”
27. § A Cstv. 60. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság a zárómérleg vagy záró egyszerűsített mérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők követelésének kielégítéséről és a bankszámlák megszüntetéséről, valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére. Ezzel egyidejűleg dönt a felszámolás befejezéséről és az adós megszüntetéséről, továbbá rendelkezik az adós leányvállalatának, illetve tröszt esetén a tröszti vállalatnak a megszüntetéséről is.”
28. § A Cstv. 61. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Szövetkezet felszámolása esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyon felosztására a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 91. §-ának (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(4) Közkereseti társaság, betéti társaság, egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság felszámolása után a fennmaradó vagyon felosztására - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a gazdasági társaság végelszámolással történő megszűnésére a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényben irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5) Az adós felszámolása után az állam tulajdonában maradó vagyonnal az az állami vagyonkezelő szervezet rendelkezik, amely a felszámolt adós vonatkozásában a tulajdonosi jogokat gyakorolta.”
29. § A Cstv. a következő címmel és 63/A. §-sal egészül ki:

„Egyszerűsített felszámolás

63/A. § (1) Ha a vagyon a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére és írásbeli előkészítése alapján - a kérelem beérkezését követő 15 napon belül - végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását az 57. § (1) bekezdése alapján, valamint az adós megszüntetését. A bíróság elrendeli a jogerős végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét, és azt megküldi a 29. §-ban foglalt szerveknek.
(2) Az írásbeli előkészítésnek tartalmaznia kell a hitelezői igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot.”
30. § A Cstv. 65. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnését kimondó határozatban rendelkezni kell:)
„c) a végelszámoló személyéről.”
31. § (1) A Cstv. 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végelszámolási eljárás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időpont, mely nem lehet korábbi, mint e határozat kelte. A cégbíróság elrendeli a végelszámolási eljárásról szóló végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét.”
(2) A Cstv. 66. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közzétételnek tartalmaznia kell:)
„a) a végelszámolás alatt álló adósnak, leányvállalatának, tröszti vállalatának a nevét, székhelyét és adószámát, ha az eljárás közzétételét megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd nevét, székhelyét és adószámát is fel kell tüntetni.”
(3) A Cstv. 66. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tröszt és az alapító vállalat megszűnése esetén a tröszti vállalat és a leányvállalat vonatkozásában a cégbíróság a 65. § (2) bekezdése szerinti határozat alapján külön végzéssel rendelkezik a végelszámolás megindításának közzétételéről.”
32. § A Cstv. 67. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(A végelszámolás kezdő időpontjától számított 8 napon belül a végelszámoló értesíti:)
„f) az adós székhelye szerint illetékes levéltárat.”
33. § A Cstv. 69. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A végelszámoló nem gyakorolhatja az (1) bekezdésben meghatározott azonnali hatályú felmondás, illetőleg elállás jogát a természetes személyeknek - a szolgálati lakás és garázs kivételével - a lakásokra fennálló bérleti szerződései, az iskolával vagy a tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződések, a munkaszerződések, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés, a szövetkezeti tagok vállalkozás jellegű jogviszonyával összefüggő szerződései, valamint a kollektív szerződés tekintetében.”
34. § A Cstv. 70. §-ának c) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A gazdálkodó szervezet vezetője köteles:)
„c) A végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül a végelszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat;
d) a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, illetve a szövetkezeti tagokat, valamint az Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatni.”
35. § A Cstv. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § (1) A végelszámoló a 70. § szerint elkészített mérlegből és a hitelezők jegyzékéből kiindulva végelszámolási nyitó mérleget készít, melyet a végelszámolás kezdő időpontjától számított 45 napon belül a jogutód nélküli megszűnést kimondó szerv elé terjeszt.
(2) Ha a végelszámoló megállapítása szerint a 27. § (2) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike fennáll, felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet köteles haladéktalanul előterjeszteni.”
36. § (1) A Cstv. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végelszámoló a végelszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről, különösen a mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének fenntartásáról, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi és műemlékvédelmi követelmények betartásáról, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző időszakból eredő, bizonyított környezeti károsodások, környezeti terhek olyan rendezéséről, amely az eljárás során a környezeti károsodások, illetve terhek elhárítását, megszüntetését, illetve a vagyontárgyaknak a környezeti terhekkel történő értékesítését is jelenti.”
(2) A Cstv. 73. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) Az eljárás alatt folytatott tevékenység környezet-, természet- és műemlékvédelmi követelményeinek betartására, valamint a környezeti károk, illetve terhek rendezésére az adóst az illetékes hatóság határozatban kötelezheti.”
37. § A Cstv. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„74. § Az adósnál munkaviszonyban álló munkavállaló munkaviszonyával, illetve szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyával kapcsolatos jogok gyakorlására e törvény 49. §-ában foglaltak az irányadók.”
38. § (1) A Cstv. 75. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A végelszámoló)
„a) a zárómérleget, záró egyszerűsített mérleget, a zárójelentést és a vagyonfelosztási javaslatot a jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot meghozó testületnek vagy szervezetnek jóváhagyásra bemutatja, majd”
(2) A Cstv. 75. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a gazdálkodó szervezetnél felügyelőbizottság vagy könyvvizsgáló működik, a zárómérleget ezek jelentésével együtt kell előterjeszteni. A gazdálkodó szervezetnek a jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot meghozó testülete (szervezete) a zárómérleg jóváhagyásával egyidejűleg határoz a végelszámoló, illetve az igazgató, az ügyvezető, az igazgatóság, a felügyelőbizottság tagjai és a könyvvizsgáló felmentéséről.”
39. § A Cstv. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„77. § A jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot meghozó szervezet a végelszámolás ideje alatt a végelszámolás megszüntetéséről és a működés továbbfolytatásáról - a 75. § (3) bekezdésében foglalt döntés meghozataláig - határozhat.”
40. § A Cstv. 78. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a végelszámoló nem a gazdálkodó szervezet alkalmazottja (vezető tisztségviselője), díjának mértéke: a gazdálkodó szervezet 70. § a) pontja szerinti éves beszámolója (egyszerűsített éves beszámolója) szerinti eszközök könyvszerinti értékének 1,5 százaléka. A cégbíróság a végelszámoló kérelmére ettől - indokolt esetben - eltérhet.”
41. § A Cstv. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. § A végelszámolás során az e törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az egyes gazdálkodó szervezetekre vonatkozó külön jogszabályok másként nem rendelkeznek.”
42. § A Cstv. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § Az e törvényben szabályozott eljárásokban az államot, illetve a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási önkormányzatot megillető követelésről a követelés behajtására jogosult szervezet lemondhat.”
43. § A Cstv. 82. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt módosító 1993. évi LXXXI. törvény hatálybalépését követően a felszámolás elrendelését tartalmazó végzés közzététele a Cégközlönyben történik.”
44. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, azzal, hogy a 2. §-nak a csődeljárásra vonatkozó rendelkezéseit csak 1994. január hó 1. napjától kezdődően lehet alkalmazni.
(2) A hatálybalépés időpontjában folyamatban lévő eljárásokra a korábbi jogszabályok az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a csődeljárás lefolytatása esetében sincs helye a felszámolási eljárás hivatalból való elrendelésének, hanem az egyezség meghiúsulása vagy az egyezség létrejötte bejelentésének elmulasztása esetén az eljárást meg kell szüntetni.
(3) Az e törvény hatálybalépésekor felszámolói tevékenységet végző, de a felszámolók névjegyzékébe fel nem vett szervezet a törvény hatálybalépése előtt indult felszámolási eljárásban felszámolóként továbbra is eljárhat.
(4) A Cstv. 25. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „8. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „8. § (1) bekezdésében” szövegrész lép; a 34. §-ának (1) bekezdésében a „az alapító (létesítő) szervnek” szövegrész helyébe „az alapítói jogokat gyakorló szervnek” szövegrész lép; 34. §-ának (3) bekezdésében a „kapacitásokkal” szövegrész helyébe a „készletekkel” szövegrész lép; a 38. §-ának (2)-(4) bekezdésében a „felszámolási eljárás közzététele” szövegrész helyébe a „felszámolás kezdő időpontja” szövegrész lép; az 51. §-ának (4) bekezdésében a „8 napon belül” szövegrész helyébe a „15 napon belül” szövegrész lép; az 56. §-ának (4) bekezdésében a „(55. §)” szövegrész helyébe a „(63/A. §)” szövegrész lép; a 62. §-ában „4. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „4. § (3) bekezdésének b) és d) pontjai, továbbá (4) bekezdése” szövegrész lép; a 67. §-ának bevezető szövegrészében a „közzétételtől” szövegrész helyébe a „végelszámolás kezdő időpontjától” szövegrész lép; a 70. §-ának a) pontjában a „közzétételét” szövegrész helyébe a „kezdő időpontját” szövegrész, a „közzétételtől számított” szövegrész helyébe pedig a „végelszámolás kezdő időpontjától számított” szövegrész lép; 81. §-ában a „az állam vállalatokra bízott vagyonának védelméről szóló 1990. évi VIII. törvény 3. §-ában foglaltakat” szövegrész helyébe a „az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 22. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat” szövegrész lép.
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Cstv. 3. §-ának a) pontjából „az önkormányzat vállalata” szövegrész, 3. §-ának b) pontjából az „- az egy éven belül esedékessé váló tartozásait -” szövegrész, a 3. §-ának f) pontja, 22. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 22. §-ának (2) bekezdése, 23. §-ának (3) bekezdése, 25. §-a (1) bekezdése b) pontjának második fordulata és e) pontja, 25. §-ának (2) bekezdése, 26. §-ának (2) bekezdése, 29. §-ának e) pontja, 30. §-a, 32. §-a, 38. §-ának (5) bekezdése, 39. §-ának (3) bekezdése, 40. §-ának (2)-(3) bekezdése, 42. §-ának második mondata, 45. §-ának (2) bekezdése, 46. §-a (3) bekezdésének a) pontja, 46. §-ának (5) bekezdése, 47. §-ának (2) bekezdéséből a „az adós által a szakcsoportjaival kötött szerződéseket (megállapodásokat) felmondani, valamint” szövegrész, 49. §-ának (2)-(3) bekezdése, 50. §-a (6) bekezdésének utolsó mondata, 55. §-a és az ezt megelőző alcím, 56. §-ának (3) bekezdése, a 61. §-ának (2) bekezdéséből a „valamint az önkormányzat vállalata” szövegrész, a 61. §-a (6) bekezdéséből a „kapacitásokat és tartalék” szövegrész, 83. §-ának b) pontja; továbbá a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 48. §-ának (4) bekezdése, 51. §-a, 52. §-ának (1) és (2) bekezdése; az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 2. számú mellékletének 16. pontja hatályát veszti.
(6) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt a módosításaival egységes szerkezetbe foglalja.
45. § (1) A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 37. §-a a következő mondattal egészül ki:
„Nem részesíthető díjazásban a vezető tisztségviselő és felügyelőbizottság tagja a felszámolási eljárás kezdő időpontját követően, a felszámolási eljárás tartama alatt.”
(2) A Gt. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § A gazdasági társaság végelszámolására - ha e törvény másként nem rendelkezik - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény IV. fejezete az irányadó.”
(3) A Gt. 48. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a gazdasági társaság az (5) bekezdésben meghatározott idő alatt a végelszámolást nem tudta befejezni, a végelszámolást az általános szabályok szerint kell bejelenteni a bíróságnak, illetve kell az eljárást lefolytatni.”
46. § A pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 4. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (2)-(4) bekezdések számozása (3)-(5) bekezdésre változik:
„(2) A fizetési haladékról szóló végzés közzététele után a pénzintézet a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 9. §-a (5) bekezdésének megfelelően meghatározott értékhatárt meghaladó rendelkezéseket a vagyonfelügyelő jóváhagyásával együtt fogadhatja el.”

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1993. július 13-i ülésnapján fogadta el.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítve: Magyar Közlöny 1993/113. szám

[LÁBJEGYZET_3] Helyesbítve: Magyar Közlöny 1993/113. szám