1993. évi LXXIX. törvény

a közoktatásról  [LÁBJEGYZET_1]

A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény szabályozási köre

1. § E törvény szabályozása kiterjed az óvodai nevelésre, az iskolai nevelésre és oktatásra, a kollégiumi nevelésre és oktatásra, továbbá az ezekkel összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységre.

Alapelvek

2. § (1) A közoktatás magában foglalja az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kollégiumi nevelést. Az iskola a szakképzésről szóló törvényben foglalt feltételekkel vehet részt a szakképzés feladatainak megvalósításában.
(2) A közoktatás intézményeiben - e törvény rendelkezéseinek megfelelően - mindenki nevelésben és oktatásban részesülhet.
(3) A közoktatás rendszerének működtetése az állam feladata.
3. § (1) E törvény rendelkezéseinek megfelelően a közoktatás szakmailag önálló nevelési intézményei az óvodák, nevelési-oktatási intézményei az iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló bizonyítvány kiadására jogosult iskolák, továbbá az alapfokú művészetoktatási intézmények és a kollégiumok.
(2) Óvodát, iskolát, kollégiumot, pedagógiai szakszolgálatot, valamint pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézményt az állam, a helyi önkormányzat - a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényben meghatározottak szerint - a kisebbségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a gazdálkodó szervezet, az alapítvány, az egyesület és más jogi személy, továbbá természetes személy alapíthat és tarthat fenn.
(3) Az állam az ingyenes és kötelező általános iskoláról az állami szervek és a helyi önkormányzatok intézményfenntartói tevékenysége, illetve az állami, a helyi önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik. E törvényben foglaltak szerint ingyenes az óvodai nevelés, a középiskolai, a szakmunkásképző iskolai, a szakiskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi ellátás, valamint az iskolai nevelést és oktatást kiegészítő szakszolgálatok igénybevétele is.
4. § (1) Az állam és a helyi önkormányzat a nevelés és az oktatás terén vállalt feladatainak gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülőknek, illetve a gyámnak (a továbbiakban együtt: szülő) azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik.
(2) Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Az állami és a helyi önkormányzati iskola pedagógiai programjában biztosítani kell az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését.
(3) Az iskolában gondoskodni kell az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátításáról. Az állami és a helyi önkormányzati iskolák tananyagában biztosítani kell a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését.
(4) Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményben lehetővé kell tenni, hogy a szülő vallási meggyőződésének megfelelően a tanuló az iskolában és a kollégiumban, továbbá az óvodai foglalkozásokhoz csatlakozóan a gyermek az óvodában az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt. A hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és vallásoktatással összefüggő igazgatási cselekmények végzése, így különösen a hit- és vallásoktatásra való jelentkezés megszervezése, előmeneteli értesítések, bizonyítvány kiadása az egyházi jogi személy feladata. Az iskola, a kollégium, illetve az óvoda köteles biztosítani a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges technikai és adminisztrációs lehetőségeket.
(5) Az államnak jogi lehetőséget kell teremtenie ahhoz, hogy nem állami, illetve nem önkormányzati óvodák, iskolák és kollégiumok jöhessenek létre. Az állam és a helyi önkormányzat azonban ilyen óvodák, iskolák és kollégiumok alapítására és fenntartására nem köteles.
(6) Az állam és az önkormányzat anyagi támogatást nyújt a nem állami, illetve nem önkormányzati nevelési-oktatási intézménynek olyan arányban, amilyen arányban ezek - e törvényben foglaltak szerinti megállapodással - állami, illetve önkormányzati feladatot vállalnak át.
(7) A közoktatásban fajhoz, nemhez, nemzethez, nemzeti vagy etnikai csoporthoz való tartozás, lelkiismereti, vallási vagy politikai meggyőződés, származás, vagyoni helyzet, valamint az iskolafenntartó jellege alapján tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés.
5. § Az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás nyelve a magyar, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelve. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók anyanyelvükön, illetőleg anyanyelvükön és magyarul részesülhetnek óvodai nevelésben, valamint iskolai nevelésben és oktatásban. Az oktatás - részben vagy egészben - más nyelven is folyhat.

A tankötelezettség

6. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermek tanköteles. A tankötelezettséget az általános műveltséget megalapozó, alapvizsgára felkészítő ismeretek elsajátításával kell teljesíteni.
(2) A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti. A szülő kérelmére a gyermek tankötelessé válhat akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be.
(3) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, továbbá más fogyatékos tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.
(4) Az iskola igazgatója dönt
a) a tankötelezettség kezdetéről, az óvoda véleménye alapján, illetőleg, ha a gyermek nem járt óvodába vagy óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozásra, a nevelési tanácsadó véleménye alapján, a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, továbbá más fogyatékos gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján;
b) a tankötelezettség meghosszabbításáról, a nevelőtestület, illetve a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján.
7. § (1) A tankötelezettség - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető.
(2) Ha az iskola igazgatója szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek állandó lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét.
(3) A tankötelezettség az általános iskolában és az ötödik évfolyamtól kezdődően a gimnáziumban teljesíthető. A tankötelezettség a kilencedik évfolyamtól kezdődően a szakközépiskolában és szakiskolában is teljesíthető.

A nevelés és oktatás tantervi alapjai

8. § Az óvodai nevelés kötelező pedagógiai irányelveit az Országos óvodai nevelési program határozza meg. E programnak irányelveket kell megállapítania az óvodai foglalkozási program meghatározásához, a gyermekről való gondoskodás, önállóságra szoktatása, harmonikus fejlődése érdekében az iskolai nevelésre és oktatásra való felkészítését szolgáló szakmai feltételekről. Az Országos óvodai nevelési program e törvény preambulumában, 4. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 10. §-ának (1)-(3) bekezdésében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban készül. Az Országos óvodai nevelési programot - az Országos Köznevelési Tanács javaslatára - a művelődési és közoktatási miniszter adja ki.
9. § (1) A nevelés és oktatás kötelező közös tartalmi követelményeit - a szakképzés szakmai követelményeit kivéve - e törvény preambulumával, 4. §-ának (1)-(3) bekezdésével, 10. §-ának (1)-(3) bekezdésével, 13. §-ával összhangban - a Nemzeti alaptanterv határozza meg. A Nemzeti alaptanterv a Tantervi alapelvekből és a Tantervi követelményekből áll. A Tantervi alapelveket a Kormány, a Tantervi követelményeket - az Országos Köznevelési Tanács javaslatára - a művelődési és közoktatási miniszter adja ki.
(2) A Tantervi alapelvek tartalmazzák:
a) a közoktatás általános célkitűzéseit;
b) a közoktatás tartalmi szabályozásának elveit;
c) a nemzeti és etnikai kisebbségek oktatásának elveit;
d) a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók speciális nevelésének, oktatásának elveit;
e) az általános képzés területeit és azok alapvető célkitűzéseit.
(3) A Tantervi követelmények tartalmazzák a hazai iskolarendszer összehangolt működéséhez és az iskolaváltáshoz szükséges követelményeket, meghatározzák az általános képzési területeken a tantervi követelmények szintjeit a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és tizedik évfolyam végén.
(4) A Tantervi alapelvekkel és Tantervi követelményekkel összhangban, az egyes iskolatípusokra kerettantervek készülnek. A kerettanterveket az Országos Köznevelési Tanács javaslatára a művelődési és közoktatási miniszter adja ki. A kerettantervek tartalmazzák:
a) az egyes évfolyamok ajánlott tantárgyait és tananyagtartalmát, illetve ezek változatait;
b) az ajánlott óraszámokat, illetve ezek változatait;
c) azokat a követelményeket, amelyeket az adott iskolatípus utolsó évfolyamának befejezéséig el kell sajátítani;
d) az átjárhatóság biztosítékait.
(5) Az iskolában folyó nevelő és oktató munka a kerettantervre épülő helyi tanterv alapján folyik. Helyi tanterv készítésére a nevelési-oktatási intézmény nem kötelezhető.

II. FEJEZET

A GYERMEK, A TANULÓ ÉS A SZÜLŐ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

A gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei

10. § (1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.
(2) A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.
(3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy
a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt;
b) nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön;
c) részére az állami és helyi önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék;
d) szülei vallási meggyőződésének megfelelően nem állami, illetve nem önkormányzati iskolában részesüljön nevelésben és oktatásban, továbbá, hogy szülei vallási vagy világnézeti meggyőződésének megfelelően az állami, illetve
önkormányzati iskolában a közoktatás egész tartama alatt hit- és vallásoktatásban részesüljön.
(4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.
11. § (1) A tanuló joga különösen, hogy
a) kollégiumi, napköziotthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön;
b) válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül;
c) igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő-létesítmények stb.);
d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön;
e) hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges értesülésekhez, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról;
f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek - ha törvény másképp nem rendelkezik -, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek;
g) szervezett formában véleményt mondjon az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról és az őt érintő kérdésekről, tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, személyét és tanulmányait érintő ügyekben az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez kérdést intézzen, s arra a megkereséstől számított harminc napon belül, az iskolaszéktől legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen, érdemi választ kapjon;
h) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról;
i) kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe;
j) különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás;
k) választó és választható legyen a diákképviseletbe;
l) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását;
m) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön.
(2) A szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola és a szakiskola tanulóját a gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18. §, 19. §, 21. §, 22. § (1)-(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26-27. §, 102. § (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b)-c) pontja, 128. § (2) bekezdés]. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt kell érteni.
(3) A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani.
(4) Ha a szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola vagy a szakiskola tanulója tanulószerződés alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(5) A szakképzésben részt vevő tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni.
12. § A tanuló kötelessége különösen, hogy
a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon;
b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének;
c) megtartsa a tanulmányi rendet, a gyakorlati képzési hely rendjét, az iskola szabályzatainak rendelkezéseit;
d) óvja saját és társai testi épségét, egészségét;
e) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit;
f) tiszteletet és megbecsülést tanúsítson nevelői, tanárai iránt.

A szülő jogai és kötelességei

13. § (1) A szülőt megilleti a nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga alapján minden érdekelt adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat óvodát, iskolát, kollégiumot.
(2) A szülők joga, hogy gyermekük számára nem állami, illetve nem önkormányzati óvodát, iskolát válasszanak, továbbá - az e törvényben foglaltak szerint - nem állami, illetve nem helyi önkormányzati óvodát, iskolát alapítsanak, vagy annak alapításában részt vegyenek.
(3) A szülő joga igényelni, hogy az iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítsék, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati iskolában a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék.
(4) A szülő joga, hogy gyermeke állandó lakóhelyén a polgármester segítségét kérje gyermeke különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolai felvételéhez, ha a településen nem működik olyan iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai nevelést és oktatást. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek szülője, gyermeke állandó lakóhelyén, a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához a szükséges feltételeket a településen megteremtsék.
14. § (1) A szülő joga különösen, hogy
a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról;
b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen, részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon;
c) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az iskolaszék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított harminc napon belül, az iskolaszéktől legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon;
d) a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze (ez lehet világnézeti alapon szervezett foglalkozás is);
e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon;
f) részt vegyen az iskolaszék megválasztásában mint választó, s mint megválasztható személy;
g) kezdeményezze szülői munkaközösség létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében.
(2) A szülő kötelessége különösen, hogy
a) gondoskodjon arról, hogy gyermeke óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vegyen részt, illetve tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének eleget tegyen;
b) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében;
c) minden tőle elvárhatót megtegyen gyermeke fejlődéséért;
d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal;
e) elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.

III. FEJEZET

A KÖZOKTATÁSBAN ALKALMAZOTTAK

A közoktatásban alkalmazottak köre

15. § (1) A nevelő és oktató munkát az e törvényben meghatározott szakképesítéssel rendelkezők (a továbbiakban: pedagógusok) végzik. A pedagógusok tevékenységét szakértők és szaktanácsadók segítik.
(2) A pedagógiai szakszolgálatokat (34. §) és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat (36. §) szakirányú felsőfokú végzettségű szakember végzi.
(3) A nevelő és oktató munkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását felsőfokú végzettségű és más végzettségű szakember segíti. A nevelő és oktató munkát segítők körét e törvény 1. számú melléklete határozza meg.
(4) A közoktatási intézmények feladatainak ellátásában gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak vesznek részt.
(5) A közoktatási intézményben végzett munka jellegén, illetve természetén nem változtat az a körülmény, hogy a közoktatási intézménynek ki a fenntartója.

Alkalmazási feltételek, a munkavégzés egyes szabályai

16. § (1) A közoktatási intézmény munkavállalói, illetőleg közalkalmazottai (a továbbiakban: alkalmazott) tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, illetve a Munka Törvénykönyvét e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
(2) A közoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott
a) rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel;
b) büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen.
(3) A pedagógus az óvodai nevelő munka, illetve az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka keretében végzett tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.
(4) A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő-, illetve nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus kötelező óráját a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetőleg a tanórai foglalkozás keretében való nevelésre, oktatásra köteles fordítani.
17. § (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai) végzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek a következők:
a) óvodában óvodapedagógusi;
b) az iskolai oktatás első négy évfolyamán tanítói;
c) a középiskola kivételével az iskolai oktatás ötödik és hatodik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakkollégiumot végzett tanítói vagy tanári;
d) a középiskola kivételével az iskolai oktatás hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik évfolyamán a tantárgynak megfelelő tanári;
e) középiskolában - ha e törvény másképp nem rendelkezik, a készségtárgyak kivételével -, a tantárgynak megfelelő egyetemen szerzett tanári, a kilencedik évfolyam alatti évfolyamokon, emellett a korosztálynak megfelelő főiskolán szerzett tanári vagy pedagógiai;
f) a szakmai elméleti és a szakmai előkészítő tantárgyakat oktató pedagógusnak
- középiskolában a szakiránynak megfelelő egyetemen szerzett tanári, szakiránynak megfelelő egyetemen folyó tanárképzés hiányában szakiránynak megfelelő főiskolán szerzett tanári, szakiránynak megfelelő tanárképzés hiányában szakiránynak megfelelő egyetemi, ilyen képzés hiányában szakiránynak megfelelő főiskolai,
- szakmunkásképző iskolában, szakiskolában a szakiránynak megfelelő tanári vagy a szakiránynak megfelelő felsőfokú iskolai;
g) középiskolában, szakmunkásképző iskolában és szakiskolában a gyakorlati képzést végző pedagógusnak a szakiránynak megfelelő tanári, illetve felsőfokú végzettséget tanúsító szakoktatói vagy a szakiránynak megfelelő egyetemi vagy főiskolai;
h) napköziotthonban, kollégiumban a nevelőtanárnak tanítói, tanári vagy pedagógiai;
i) alapfokú művészetoktatási intézményben a művészeti ágnak megfelelő tanári vagy a művészeti területen felsőfokú iskolai;
j) iskolai, kollégiumi könyvtárosnak könyvtáros-tanári, illetve felsőfokú könyvtárosi vagy középfokú könyvtárosi szakképesítéssel kiegészített tanítói, tanári;
k) ifjúsággondozónak pedagógus, szociálpedagógus, pszichológus vagy szociális munkás
végzettség.
(2) Idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható, aki nyelvtanári végzettséggel rendelkezik.
(3) A kizárólag fogyatékosokat nevelő és oktató nevelési-oktatási intézményben, tagozaton, osztályban, csoportban a
fogyatékos gyermek óvodai nevelésével, iskolai oktatásával foglalkozó pedagógusnak a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, a konduktornak konduktori képesítéssel kell rendelkeznie. Ha a fogyatékos gyermek, tanuló óvodai nevelését, iskolai oktatását a többi gyermekkel, tanulóval együtt végzik, a nevelő és oktató munkát az (1) bekezdésben meghatározott képesítéssel rendelkező pedagógus is elláthatja, ha a nevelő és oktató munkáját a fogyatékosság típusának megfelelő képesítéssel rendelkező gyógypedagógus segíti.
(4) Iskolapszichológusként az alkalmazható, akinek neveléspszichológusi vagy pszichológusi és pedagógus képesítése van.
(5) Pedagógusképző felsőoktatási intézmény hallgatójának óvodai, iskolai gyakorlati képzésének vezetésére, vagy pedagógusok továbbképzésére vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói), továbbá szaktanácsadói megbízást az kaphat, akinek az adott pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettsége és a szaknak megfelelő nevelő-oktató munkában eltöltött, legalább ötéves szakmai gyakorlata van.
(6) A nem felsőoktatási intézmény által fenntartott óvodában vagy iskolában a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény hallgatójának óvodai gyakorlati foglalkozásával, iskolai tanítási órájával kapcsolatos feladatok ellátásában, továbbá a pedagógusok továbbképzésében a vezető tanár (gyakorlatvezető óvónő, tanító) részt vehet
a) a felsőoktatási intézmény és a nevelési-oktatási intézmény megállapodása;
b) a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás;
c) a nevelési-oktatási intézmény fenntartójával kötött megállapodás
alapján.
(7) A szaktanácsadói feladatok ellátásában a megbízóval kötött megállapodás alapján lehet részt venni.

A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltételei

18. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele:
a) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez előírt felsőfokú iskolai pedagógus-szakképesítés, középiskolában egyetemen szerzett tanári képesítés;
b) legalább öt év szakmai gyakorlat - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - az előírt képesítésnek megfelelő pedagógus-munkakörben;
c) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre szóló alkalmazás, illetve a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre szóló alkalmazás.
(2) Ha a nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás kizárólag kisebbségi nyelven folyik, illetőleg a tanulók több mint fele két nyelven - kisebbségi nyelven és magyarul - tanul, vezetői megbízást az kaphat, aki beszéli a kisebbség nyelvét. Azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni azt, aki a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozik.
(3) A kizárólag fogyatékos gyermekek, illetőleg tanulók nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményben intézményvezetői megbízást az kaphat, aki a gyermekek, tanulók fogyatékosságának típusa szerinti gyógypedagógiai tanári képesítéssel rendelkezik.
(4) Szakközépiskola, szakmunkásképző iskola és szakiskola vezetésével a szakiránynak megfelelő egyetemi végzettségű, nem pedagógus-képzettségű szakember is megbízható abban az esetben, ha a pedagógus-szakképesítés megszerzésére kiegészítő felsőfokú képzés keretében nincs lehetőség.
(5) Szakmai gyakorlatként óvodában óvodapedagógus munkakörben, más nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakörben, valamint felsőfokú oktatási intézményben oktatói munkakörben eltöltött időt lehet figyelembe venni. A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a közalkalmazotti jogviszonynak, illetve munkaviszonynak harminc napot meghaladó szünetelésének időtartama.
(6) Az intézményvezetői állás betöltésénél szakmai gyakorlatnak minősül továbbá
a) a nem iskolai gyakorlati képzésben szakoktatói vagy gyakorlati oktatásvezetői munkakörben;
b) művészeti szakközépiskolai és alapfokú művészetoktatási intézmény esetében - ha a pályázó rendelkezik legalább három év pedagógus-munkakörben eltöltött idővel - a művészi pályán
eltöltött idő.
(7) Többcélú intézményben vezetői megbízást az kaphat, aki bármelyik, az intézmény által ellátott közoktatási feladatra létesíthető közoktatási intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Ha a feltételek bármelyike egyetemi végzettséget ír elő, a vezetői megbízáshoz erre van szükség.
(8) Az intézményvezető kiválasztása - ha e törvény másképp nem rendelkezik - nyilvános pályázat útján történik.

A pedagógus jogai és kötelességei

19. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy
a) a gyermekek, tanulók fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse;
b) a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek;
c) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon;
d) nevelő-oktató tevékenységében, a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa;
e) a gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben.
(2) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti a jog, hogy
a) a foglalkozási, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza;
b) a szakmai munkaközösség véleményének meghallgatásával megválassza az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket;
c) irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját;
d) minősítse a tanulók tudását;
e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez;
f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat;
g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában;
h) szakmai egyesületek, kamerák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában;
i) személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék.

IV. FEJEZET

A KÖZOKTATÁS RENDSZERE

A közoktatás intézményei

20. § A közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményei:
a) óvoda;
b) általános iskola;
c) szakmunkásképző iskola, szakiskola (a továbbiakban együtt: szakiskola);
d) gimnázium, szakközépiskola (a továbbiakban együtt: középiskola);
e) alapfokú művészetoktatási intézmény;
f) gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény [a továbbiakban a b)-f) pont alattiak együtt: iskola];
g) diákotthon és kollégium [a továbbiakban: kollégium; az a)-g) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény].
21. § A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei:
- gyógypedagógiai tanácsadó, szűrő, korai fejlesztő és gondozó központ;
- tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság;
- nevelési tanácsadó,
- beszédjavító intézet,
- továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó,
- konduktív pedagógiai intézmény.
22. § (1) Pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények: a területi és az országos pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények.
(2) Szolgáltató intézmények: a központi műhelyek.
(3) A közoktatás tanügyi igazgatásának intézményei: a tankerületi oktatásügyi központok.
(4) A közoktatási intézmény - a tankerületi oktatásügyi központok kivételével - több különböző típusú intézmény feladatait is elláthatja (a továbbiakban: többcélú intézmény; a 20-22. § alattiak együtt: közoktatási intézmény).
23. § A művelődési és közoktatási miniszter a 20-22. §-ban meghatározottakon kívül más közoktatási intézményt alapíthat, illetve intézmény alapítását is engedélyezheti, ha az megfelel e törvény, valamint a szakképzési törvény előírásainak, továbbá engedélyezheti olyan iskola alapítását, amely nem készít fel alapvizsgára, illetve érettségi vizsgára. A kérelemhez mellékelni kell a közoktatási intézmény alapításával, tevékenységével, az átadni kívánt ismeretekkel kapcsolatos programot.

Az egyes közoktatási intézmények

Az óvoda

24. § (1) Az óvoda hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb hétéves korig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik.
(2) A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - ötödik életévének betöltésétől kezdve óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson köteles részt venni.
(3) Az iskolai életmódra felkészítő foglalkozások ideje legfeljebb napi négy óra.

Az iskolai nevelés és oktatás közös szabályai

25. § (1) A tanulók rendszeres oktatása, alapvizsgára, érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára történő felkészítése az iskola feladata. A szakmai vizsgára történő felkészítésben e törvény és a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint részt vehetnek a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, illetőleg egyéni vállalkozók.
(2) A tanuló alapvizsgára, illetve érettségi vizsgára, továbbá szakmai vizsgára történő felkészítése a kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. Az alapvizsgára, illetve érettségi vizsgára, továbbá a szakmai vizsgára történő felkészülést az iskola a nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások keretében segíti.
(3) Az iskolai évfolyamok számozása - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - az általános iskola első évfolyamától kezdődően a középiskolai tanulmányok utolsó évfolyamáig folyamatos.
(4) Az iskolai oktatásban az első évfolyamtól kezdődően, a tizedik évfolyamig bezárólag - az alapfokú művészetoktatási intézmény kivételével, és függetlenül attól, hogy az iskolai nevelést és oktatást milyen iskolatípusban végzik - a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó, alapvizsgára felkészítő nevelés és oktatás folyik.
(5) Az iskolai rendszerű szakképzés (a továbbiakban: szakképzés) a tankötelezettség megszűnését, az alapvizsgát, illetve az utolsó középiskolai évfolyamot, vagy az érettségi vizsgát követően felkészít szakmai vizsgára, vagy munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismereteket oktat. A szakképzésben az iskolai évfolyamok számozása egytől kezdődik. A szakképzésben az évfolyamok számát a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

Az általános iskola

26. § (1) Az általános iskolában általános műveltséget megalapozó, alapfokú nevelés és oktatás folyik. Az általános iskolának tíz évfolyama van. Általános iskolaként működik az iskola akkor is, ha tíznél kevesebb évfolyama van.
(2) Az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás az ötödik, hetedik és kilencedik évfolyamtól kezdődően a gimnáziumban és a szakközépiskolában, a kilencedik évfolyamtól kezdődően a szakiskolában is teljesíthető.
(3) Az általános iskolában folyó nevelés és oktatás lehetővé teszi a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelő középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulást, pályaválasztást. A választható tanórai foglalkozások a személyiség gazdagodását, a művelt emberré válást, a továbbtanulást, pályaválasztást segítik.
(4) A tanuló a tizedik évfolyamon folytatott tanulmányai befejezése után alapvizsgát tehet.
(5) A tizedik évfolyamról kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.

A szakiskola

27. § (1) A szakiskola a tankötelezettség megszűnése után felkészít szakmai vizsgára, illetve a munkába álláshoz és önálló életkezdéshez szükséges ismereteket nyújt.
(2) A szakiskolában a szakképzést megelőzően - általános iskolai oktatás keretében - az általános műveltséget megalapozó kilencedik és tizedik évfolyam is elvégezhető.
(3) A kilencedik és a tizedik évfolyamon a tanuló felkészülhet az alapvizsgára. A tizedik évfolyamról kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.
(4) A tanuló a szakképzés utolsó évfolyamán folytatott tanulmányai befejezése után tehet szakmai vizsgát.

A gimnázium

28. § (1) A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra felkészítő nevelés és oktatás folyik.
(2) A gimnázium a nevelést és oktatást az ötödik, a hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdi, és a tizenkettedik évfolyammal - a (4) bekezdésben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyammal - fejezi be.
(3) A tanuló a tizedik évfolyamon folytatott tanulmányai befejezése után alapvizsgát tehet. A tizedik évfolyamról kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.
(4) A gimnáziumban - indokolt esetben tizenharmadik évfolyammal bővülve - idegennyelvi, humán, természettudományos vagy más szakirányú osztályok szervezhetők.
(5) A tanuló az utolsó évfolyamon folytatott tanulmányainak befejezése után tehet érettségi vizsgát. A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és - a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - felsőoktatási intézménybe való felvételre jogosít.
(6) A gimnáziumban a középiskolai nevelés és oktatás követelményeinek teljesítésével egyidejűleg a választható tanórai foglalkozás keretében munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati foglalkozás is tartható.

A szakközépiskola

29. § (1) A szakközépiskolában a középiskolai évfolyamokon általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére, a szakképzési évfolyamokon szakmai vizsgára felkészítő nevelés és oktatás folyik.
(2) A szakközépiskola a nevelést és oktatást a kilencedik évfolyamon kezdi, és a középiskolai oktatást a tizenkettedik évfolyammal - a (4) bekezdésben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyammal - fejezi be. Az ezt követően kezdődő szakképzési évfolyamok számát a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
(3) A tanuló a tizedik évfolyamon folytatott tanulmányai befejezése után alapvizsgát tehet. A tizedik évfolyamról kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.
(4) A szakközépiskolában - indokolt esetben tizenharmadik évfolyammal bővülve - szakirányú nyelvi és más, a szakirányú képzést növelő osztályok szervezhetők.
(5) A tanuló az utolsó középiskolai évfolyamon folytatott tanulmányainak befejezése után tehet érettségi vizsgát. A szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és - a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - felsőoktatási intézménybe való felvételre jogosít.
(6) A szakközépiskola az utolsó középiskolai évfolyamot vagy az érettségi vizsgát követően készít fel szakmai vizsgára. A tanuló a szakképzés utolsó évfolyamán folytatott tanulmányai befejezése után tehet szakmai vizsgát.
(7) A tanuló dönthet úgy is, hogy csak érettségi vizsgát, illetve - ha a szakképzésre vonatkozó jogszabály másképp nem rendelkezik - csak szakmai vizsgát tesz.

A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, a képzési kötelezettség

30. § (1) A testi, az érzékszervi, az enyhe vagy középsúlyos értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermeknek, tanulónak joga, hogy állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai vagy konduktív pedagógiai ellátásban, állapotának megfelelő óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részesüljön attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították.
(2) A testi, az érzékszervi, az enyhe vagy középsúlyos értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermek nevelésére és oktatására óvodát, óvodai csoportot, iskolát, iskolai tagozatot, osztályt, csoportot, kollégiumot a fogyatékosság típusának megfelelően kell létrehozni. A többi tanulóval fogyatékossága miatt együtthaladásra képtelen tanulók részére a tizedik évfolyam elvégzése, illetve a tankötelezettség megszűnése után speciális szakiskola és munkára felkészítő iskola, tagozat, csoport szervezhető.
(3) A testi, az érzékszervi, az enyhe vagy középsúlyos értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermek, tanuló - függetlenül attól, hogy külön az e célra létrehozott nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban - olyan nevelési-oktatási intézménybe íratható be, amely rendelkezik a sajátos neveléséhez és oktatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. A nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján.
(4) A gyermek, tanuló érdekében a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, illetve a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be [a továbbiakban a (3) bekezdés szerint kiválasztott, illetve a (4) bekezdés szerint a jegyző által kijelölt nevelési-oktatási intézmény: kijelölt nevelési-oktatási intézmény, kijelölt óvoda, kijelölt iskola].
(5) Ha a gyermeket a kijelölt nevelési-oktatási intézmény nem tudja felvenni, a szakértői véleményt adó intézmény megkísérel másik, a sajátos neveléshez és oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező nevelési-oktatási intézményt találni. Ha így sem oldható meg a gyermek, a tanuló elhelyezése, a szakértői véleményt adó intézmény meghatározza, hogy a gyermek, a tanuló milyen módon kapcsolódhat be a nevelésbe és az oktatásba, és a gyermeket, a tanulót előjegyzésbe veszi mindaddig, ameddig felvételét nem sikerül megoldani.
(6) Ha a tanuló a tankötelezettségét fogyatékossága miatt nem tudja teljesíteni, a szakértői véleményben meg kell határozni - a tankötelezettség fennállása alatt - a fejlesztő felkészítésnek azt a módját, amely biztosítja a gyermek fejlődését (a továbbiakban: képzési kötelezettség). A képzési kötelezettség idejének meghosszabbításáról a (3) bekezdésben meghatározott szakértői bizottság dönt.

Az alapfokú művészetoktatási intézmény

31. § (1) Az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti nevelés és oktatás folyik. Az alapfokú művészeti oktatás megalapozza a művészi kifejező készségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a tankötelezettség nem teljesíthető, illetve a tanuló nem készülhet fel az alapvizsga letételére.
(2) Az alapfokú művészetoktatási intézménynek legfeljebb tizenkettő évfolyama van, melynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon történik.
(3) Az alapfokú évfolyamok elvégzéséről szóló bizonyítvány továbbképző évfolyamokra, illetve művészeti szakközépiskolába jelentkezésre jogosít.

A kollégium

32. § A kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak,
a) akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzeti vagy etnikai kisebbségi nyelven, illetve gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve
b) akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani.

A többcélú intézmény

33. § (1) A többcélú intézmény lehet
a) közös igazgatású intézmény;
b) általános művelődési központ.
(2) A többcélú intézmény szervezeti egységei nem rendelkeznek jogi személyiséggel.
(3) A közös igazgatású közoktatási intézmény a különböző tevékenységet folytató intézmény feladatait szakmai tekintetben önálló szervezeti egységek keretében vagy - a kollégium, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmény kivételével - szakmai tekintetben egységes szervezet keretében látja el. A közös igazgatású intézmény elláthat önálló kulturális, művészeti, közművelődési és sportfeladatokat is.
(4) Az általános művelődési központ a különböző tevékenységet folytató közoktatási intézmény feladatait egymással együttműködő, tevékenységüket összehangoló intézményegységekből álló egységes intézményként látja el. Az általános művelődési központ az önálló kulturális, művészeti, közművelődési és sportfeladatok közül legalább egyet ellát.
(5) Többcélú intézmény akkor létesíthető, ha a létesítés és a működés anyagi, tárgyi, technikai és személyi feltételei valamennyi intézmény feladatának ellátásához biztosítva vannak. A többcélú intézményben ellátott önálló kulturális, művészeti, közművelődési és sportfeladatok ellátására és irányítására a tevékenységre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
(6) Az általános művelődési központ vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását igazgatótanács segíti, továbbá vezetői és szakértői testület segítheti. Az igazgatótanács - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában.

A pedagógiai szakszolgálatok

34. § A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. Pedagógiai szakszolgálat
a) a korai fejlesztés, tanácsadás és gondozás, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység;
b) a nevelési tanácsadás;
c) a logopédiai ellátás;
d) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás;
e) a konduktív pedagógiai ellátás;
f) a gyógytestnevelés.
35. § (1) A korai fejlesztő, tanácsadó és gondozó szolgálat feladata a testi, az érzékszervi, az értelmi, beszéd- vagy fogyatékosság megállapításának időpontjától tanácsadó, fejlesztő gyógypedagógiai tevékenység, a szülő bevonásával.
(2) A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell - a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján - szakértői vélemény keretében szakértői javaslatot tenni a gyermek óvodai nevelésére, beiskolázására, rehabilitációs célú foglalkoztatására, illetve a képzési kötelezettségre.
(3) A nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek problémáinak feltárása, szakvélemény készítése, rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával.
(4) A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása.
(5) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a gyermek sajátos adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása.
(6) A konduktív pedagógiai szolgáltatás feladata a speciális mozgássérült intézményekből kikerülő mozgássérültek fejlesztése, gondozása.
(7) A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja.
(8) Pedagógiai szakszolgálatot az láthat el, aki rendelkezik a jogszabályban előírt feltételekkel.

A pedagógiai-szakmai szolgáltatások

36. § (1) A nevelési-oktatási intézmény és a pedagógus munkáját pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik.
(2) Pedagógiai-szakmai szolgáltatás
a) a szaktanácsadás, amelynek feladata oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése;
b) a pedagógiai tájékoztatás, amelynek feladata szakmai információk, tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segédletek, tanügyi rendelkezések stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása;
c) a pedagógusok önképzésének szervezett segítése.
(3) A pedagógia-szakmai szolgáltatásokat az igényeknek megfelelően kell szervezni.
(4) Pedagógiai-szakmai szolgáltatást az láthat el, aki rendelkezik a jogszabályban meghatározott feltételekkel.
(5) A művelődési és közoktatási miniszter, szakképzés szakmai tantárgyai tekintetében a munkaügyi miniszter és a szakképzési törvény alapján illetékes miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője (a továbbiakban: a munkaügyi miniszter kivételével szakképesítésért felelős miniszter) - azokban az esetekben, amikor az oktatás csak egy vagy néhány iskolában folyik - határozza meg, hogy melyek azok a tantárgyak, szakterületek, amelyekben a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat országosan szervezik meg. A művelődési és közoktatási miniszter, a munkaügyi miniszter és - a szakképzési törvényben meghatározott hatáskörében foglaltak szerint - a szakképesítésért felelős miniszter kijelöli a szolgáltatást nyújtó intézményt, illetve erre a célra intézményt létesít és tart fenn.

V. FEJEZET

A KÖZOKTATÁSI RENDSZER INTÉZMÉNYEINEK MŰKÖDÉSE

A működés általános szabályai

37. § (1) A közoktatási intézmény e törvényben meghatározott közoktatási feladatok ellátására létesített intézmény. A közoktatási intézmény jogi személy.
(2) A közoktatási intézmény alapítását az alapító okirat aláírását követő harminc napon belül az alapító okirat, továbbá - ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el - a közoktatás szolgáltató tevékenység folytatására jogosító okirat, bejegyzett cég esetén a cégjegyzékmásolat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából, be kell jelenteni, költségvetési szerv esetén a Pénzügyminisztériumnak, más intézmény esetén a székhely szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének.
(3) A nyilvántartásba vétel jogszabálysértés esetén tagadható meg.
(4) A közoktatási intézmény - az alapító okirata aláírásának napjára visszamenő hatállyal - a nyilvántartásba vétellel jön létre.
(5) A közoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza az intézmény típusát, nevét, feladatait, iskola esetén az évfolyamok számát, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat, a székhelyet, a székhelyen kívül működő intézményegység (tagintézmény) telephelyét.
(6) A nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak. A bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat harminc napon belül be kell jelenteni. A jegyző a bejegyzésekről és a bekövetkező változásokról értesíti a tankerületi oktatásügyi központot.
(7) Ha a közoktatási intézményt a jegyző vette nyilvántartásba, székhelyének változása esetén a (2) bekezdésben foglaltak szerint újra nyilvántartásba kell venni abban az esetben, ha a jegyző illetékessége is megváltozik. Az ismételt nyilvántartásba vétel a közoktatási intézmény létrejöttének időpontját nem érinti.
(8) A közoktatási intézmény a nyilvántartásból való törléssel - a törlés napján - megszűnik.
(9) Ha a közoktatási intézményt állami szerv vagy helyi önkormányzat tartja fenn, alapító okiratának tartalmára, nyilvántartásba vételére és törlésére jogszabály további rendelkezéseket állapíthat meg.
38. § (1) A közoktatási intézménynek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel. A közoktatási intézmény az alapító, illetőleg a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A közoktatási intézmények fenntartási és működési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben kell előirányozni.
(2) A közoktatási intézmény - ha nem sérti az alapfeladatainak ellátását -, anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az ebből a tevékenységből származó nyereséget - ha azt a közoktatási intézmény alapfeladatainak ellátásához, vagy a tevékenységben részt vevő tanulók díjazására használják fel - a közoktatási intézmény alapfeladatainak ellátására szolgáló költségvetés megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, és azt az intézménytől nem lehet elvonni.
39. § (1) A nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.
(2) A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, illetőleg képviselőik.
(3) A nevelési-oktatási intézményekben az alapszolgáltatás ellátásához szükséges vezetők, pedagógusok, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak létszámát az 1. számú melléklet határozza meg.
(4) A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet.

A működés rendje

40. § (1) A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.
(2) A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetője készíti el, a nevelőtestület fogadja el. Elfogadásakor az iskolaszék és a középiskolában, illetve a szakiskolában, továbbá a középiskolai, illetve szakiskolai tanulók elhelyezését biztosító kollégiumban az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat - a jogszabályban meghatározottak szerint - egyetértési jogot gyakorol.
(3) A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé.
(4) E törvény alapján a közoktatási intézményben a 2. számú mellékletben meghatározott adatokat kell nyilvántartani és kezelni.
(5) A közoktatási intézmény jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni, és az Országos statisztikai adatgyűjtési programban, illetve a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni.
(6) A házirend állapítja meg a nevelési-oktatási intézményben a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai munkarenddel kapcsolatos rendelkezéseket. A házirendet az iskola vezetőjének előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el az iskolaszék, továbbá a középiskolában és a szakiskolában, valamint a középiskolai, illetve szakiskolai tanulók elhelyezését biztosító kollégiumban az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértésével.
41. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben a gyermekek nevelését, a tanulók nevelését és oktatását, a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti megbékélés elve alapján kell szervezni.
(2) A nevelési-oktatási intézményekben tiszteletben kell tartani a gyermek, tanuló, szülő, alkalmazott lelkiismereti és vallásszabadságát.
(3) A gyermek, tanuló, a szülő és az alkalmazott nem késztethető világnézeti meggyőződésének megvallására, megtagadására.
(4) A gyermeket, tanulót, a szülőt és a pedagógust nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése miatt.
(5) A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermek, tanuló felügyeletéről.
(6) A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési zavarok korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez.
42. § (1) Az iskola - e törvényben foglalt kivétellel - meghatározhatja a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit (a továbbiakban: felvételi követelmények). Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben köteles nyilvánosságra hozni.
(2) Ha az iskola felvételi vizsgát tart, a felvételi vizsgát az iskola pedagógusaiból álló bizottság előtt kell letenni. A bizottság tagjait az igazgató bízza meg.
(3) A gyakorlati képzési feladatokat az iskola vagy az iskolával kötött megállapodás, illetve tanulószerződés alapján a gyakorlati képzés feltételeivel rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetőleg egyéni vállalkozó (a továbbiakban: gyakorlati képzés szervezője) végzi. A megállapodás megkötésére, továbbá a tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzésre (a továbbiakban: tanulószerződés) a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A szakiskolában és a szakközépiskolában folyó gyakorlati képzésre a szakképzésre vonatkozó jogszabályoknak
a) a gyakorlati képzés feltételeinek biztosítására;
b) a szakmai követelmény teljesítésére
megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni.
43. § (1) A kollégiumot a fenntartó kijelölheti arra, hogy kiemelkedő képességű tanulókkal foglalkozzon.
(2) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék az iskolák munkarendjéhez. A tanulók hazautazása a tanítási évben nem lehet kötelező, és csak a házirendben meghatározott esetben tagadható meg. A hazautazás megtiltása nem lehet fegyelmezési eszköz.

A foglalkozási és pedagógiai program

44. § (1) A nevelési-oktatási intézményben a nevelő és oktató munka foglalkozási, illetve pedagógiai program szerint folyik. A foglalkozási, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó a foglalkozási és a pedagógiai program jóváhagyásához köteles szakértők véleményét kikérni.
(2) A foglalkozási, illetve pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről és taneszközökről, amelyekre a nevelő és oktató munkához szükség van.
45. § (1) Az óvoda az Országos óvodai nevelési program alapján pedagógiai programot készít, vagy az Országos óvodai nevelési program alapján készített pedagógiai programok közül választ. A művelődési és közoktatási miniszter ajánlott pedagógiai programokat tesz közzé.
(2) Az iskola kerettanterv alapján helyi tantervet készít, vagy a kerettanterv alapján mások által készített, illetőleg a művelődési és közoktatási miniszter által közzétett ajánlott tantervek közül választ.
(3) A középiskola pedagógiai programjának elkészítésekor az érettségi vizsga követelményeit is figyelembe kell venni. A szakiskola a kilencedik és a tizedik évfolyamára általános iskolai kerettanterv alapján készíti el pedagógiai programját.
(4) Az iskola a helyi igények, a tanulók szükségletei, érdeklődése figyelembevételével valamennyi évfolyamára készít vagy választ helyi tantervet.
(5) Az általános iskola, a szakiskola és a középiskola egy, az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ. A többcélú intézmény az egyes iskolatípusok feladataira külön-külön helyi tantervet használ. A többcélú intézmény az egyes intézményegységek számára - külön pedagógiai programot, illetve az egyes iskolatípusok feladataira - külön helyi tantervet használ.
(6) Az iskolában folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) Ha a tanuló az iskola és a gyakorlati képzés szervezője által kötött megállapodás alapján vesz részt iskolán kívül gyakorlati képzésben, az iskola és a gyakorlati képzés szervezője egyezteti az iskolában folyó szakmai elméleti és a gyakorlati képzés programját.
46. § Az iskola helyi tantervének - a szakképzés kivételével - biztosítania kell az iskolaváltást, a tanuló átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel.
47. § Az óvoda foglalkozási programja tartalmazza:
a) azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek fejlődését, közösségi életre felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását, továbbá
b) nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében a kisebbség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat.
48. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza:
a) az iskolában folyó nevelés és oktatás céljait, e törvény 9. §-ában meghatározottak megvalósításának módozatait;
b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül
- az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,
- az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,
- az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit, a tanuló tudása értékelésének és minősítésének módját,
- nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a nemzeti vagy etnikai kisebbségi anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot,
- a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó tanulók számára a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot, valamint a kisebbséghez nem tartozó tanulók számára a helyben élő kisebbségek kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot;
c) az iskolai életet, a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket;
d) szakközépiskola és szakiskola esetén a szakmai programot.
(2) Az alapfokú művészetoktatási intézmény pedagógiai programjának tartalmaznia kell az egyes művészeti tevékenység oktatásának cél- és feladatrendszerét, az egyes tanszakok óraszámait és követelményeit, a tehetséggondozás feladatait, továbbá az (1) bekezdés b) pontjának második és harmadik fordulatában meghatározottakat.
49. § A kollégium pedagógiai programja - az érdekelt iskolák pedagógiai programjára építve - tartalmazza
a) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit;
b) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását elősegítő tevékenységek tervét;
c) a kollégiumi közösségi tevékenységek programját.
50. § A testi, érzékszervi, enyhe vagy középsúlyos értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek
a) óvodai nevelése esetén az óvoda foglalkozási programja tartalmazza a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet is;
b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is. A helyi tanterv az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet.
51. § (1) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be.
(2) Ha az iskola nem készít fel alapvizsgára, illetve érettségi vizsgára, a felvételi tájékoztatójában erre fel kell hívnia a figyelmet.

A tanítási, képzési idő, a tanórán kívüli foglalkozások

52. § (1) A szorgalmi idő, tanítási év - az alapvizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga évét kivéve - minden évfolyamon százkilencven tanítási napból áll.
(2) A szabadon meghatározható tanítási szünnapok rendjét, valamint a tanítás nélküli munkanapok rendjét az iskola éves munkatervében kell rögzíteni.
(3) A tanuló kötelező tanórai foglalkoztatása nem lehet több
a) az első-harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál;
b) a negyedik-hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál;
c) a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál;
d) a kilencedik-tizedik évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál;
e) középiskolában - az f)-g) pontban meghatározott kivétellel - a tizenegyedik évfolyamtól napi hat tanítási óránál;
f) a szakképzésben az iskolai és iskolán kívüli gyakorlati képzés a szakképzési törvényben meghatározott időnél;
g) a szakképzésben a szakmai elméleti tanítási órák száma a napi hét tanítási óránál, az elméleti és gyakorlati tanítási órák száma együttesen a napi nyolc tanítási óránál [a továbbiakban a (3) bekezdésben meghatározott foglalkozások: kötelező tanórai foglalkozás].
(4) Az iskola a (3) bekezdésben megállapított heti óraszám felső határának alkalmazásával, valamennyi tanulójára számított heti óraszám húsz százalékának megfelelő heti órakeretben - a 3. számú mellékletben meghatározott csoportbontásban - nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez felzárkóztatás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából (a továbbiakban: nem kötelező tanórai foglalkozás).
(5) Az iskola köteles gondoskodni a könnyített és a gyógytestnevelés szervezéséről.
(6) Az alapfokú művészetoktatási intézmények tekintetében az (1) bekezdés, valamint a (3)-(5) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. Az alapfokú művészetoktatási intézmény a tanuló tehetségének és képességének figyelembevételével szervezi meg a heti tanórai foglalkozásokat.
53. § (1) Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.
(2) Tanórán kívüli foglalkozás
a) a napközis és tanulószobai foglalkozás;
b) a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport [a továbbiakban a c) pont alattiak együtt: diákkör];
c) az iskolai sportkör;
d) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap.
(3) Az iskola köteles - a szülő igénye alapján - a felügyeletre szoruló tanuló részére a tizedik évfolyam befejezéséig napközit, illetve tanulószobát biztosítani.
(4) Az iskola köteles biztosítani tanulói részére a mindennapi testedzést és az iskolai sportkör működését. Az iskola sportlétesítményeit másnak használatra akkor engedheti át, ha az nem veszélyezteti az iskolai sportkör működését.
(5) Az alapfokú művészetoktatási intézmények tekintetében az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. Az alapfokú művészetoktatási intézményben tanórán kívüli foglalkozás is szervezhető.
(6) Az iskolában működő iskolai könyvtárnak lehetővé kell tennie, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni.
(7) A kollégium az 52. § (3) bekezdésében meghatározott heti óraszám felső határának alkalmazásával, valamennyi, a kollégiumba felvett, illetőleg externátusi elhelyezésben részesülő tanulójára számított heti óraszám harminc százalékának megfelelő heti órakeretben - a 3. számú mellékletben az iskola megfelelő évfolyamára meghatározott csoportbontásban - felzárkóztató és felkészítő, továbbá speciális ismereteket adó foglalkozásokat (a továbbiakban: kollégiumi foglalkozás) szervez. A kollégiumban tanórán kívüli foglalkozás is szervezhető.

A közoktatási intézmény vezetője

54. § (1) A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a pedagógiai munkáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.
(2) A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.
55. § (1) Az óvoda élén óvodavezető, az iskola és az önálló kollégium élén az igazgató, a nem önálló kollégium élén pedig kollégiumvezető áll.
(2) A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen
a) a nevelőtestület vezetése;
b) a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése;
c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése;
d) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása;
e) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákmozgalommal való együttműködés;
f) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése.

A nevelőtestület

56. § (1) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.
(2) A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja.
(3) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
57. § (1) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik
a) a foglalkozási, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása;
b) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása;
c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése;
d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;
e) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;
f) a házirend elfogadása;
g) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása;
h) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása;
i) az alapító okiratban foglaltak szerint, a nevelési-oktatási intézmény alapfeladatán kívüli anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenység (vállalkozás) indítása, igénybevétele feltételeinek meghatározása, a bevétel felhasználási jogcímének megállapítása;
j) jogszabályban meghatározott más ügyek.
(2) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt.
(3) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete dönt
a) a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról;
b) arról, hogy a nevelési-oktatási intézmény helyiségeit használatra kinek engedi át.
(4) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál.
(5) Ha a többcélú intézményben kollégium is működik, a kollégiumot érintő kérdésekben a kollégium pedagógusaiból, illetőleg a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottakból álló kollégiumi nevelőtestület jár el.

A szakmai munkaközösség

58. § A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható.

A szülői munkaközösség és az iskolaszék

59. § (1) Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők az e törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. Az a szülői munkaközösség járhat el az óvoda, az iskola, illetőleg a kollégium valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket az óvodába, iskolába, kollégiumba felvett tanulók szüleinek több mint ötven százaléka választott meg (a továbbiakban: óvodai, iskolai, illetve kollégiumi szülői munkaközösség). A szülői munkaközösség dönt saját működéséről. Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői munkaközösség dönt a szülők képviseletét az iskolaszékben ellátó személyekről. Az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata a szülői munkaközösség részére további jogokat állapíthat meg.
(2) Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék alakul.
(3) Az iskolaszék a szülők, a nevelőtestület és a nevelési-oktatási intézményt fenntartó azonos számú képviselőiből áll.
(4) Egy-egy képviselőt delegálhat az iskolaszékbe az iskolai, kollégiumi diákönkormányzati, továbbá az érdekelt
- nevelőotthon, gyermek- és ifjúságvédő intézet,
- nemzeti és etnikai kisebbségi érdekképviseleti szervezet,
- a munkáltatói érdekképviseleti szervezet.
(5) Az iskolaszék tagjai tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek, azzal a megkötéssel, hogy az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat képviselőjének szavazati joga a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekre terjed ki.
(6) Az iskolaszékbe
a) a szülők képviselőit az iskolában tanuló gyerekek szülei választják;
b) a nevelőtestület képviselőit a nevelőtestület választja;
c) a fenntartó képviselőit a fenntartó bízza meg.
(7) A szülők olyan személyt is beválaszthatnak az iskolaszékbe, akinek a gyermeke nem tanulója az iskolának, de a szülők többségének a bizalmát élvezi.
(8) Az iskola igazgatója az iskolaszék megalakításának előkészítéséhez a nevelőtestület, a fenntartó és a szülők három-három képviselőiből álló bizottságot hoz létre. Az iskolaszék az alakuló ülésén megállapítja működésének rendjét, megválasztja tisztségviselőit.
60. § (1) Az iskolaszék döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza.
(2) Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában.
(3) Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol
a) jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor;
b) a házirend elfogadásakor;
c) a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor és a bevétel felhasználási jogcímének megállapításakor.
(4) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a 81. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott közoktatási megállapodás megkötése előtt.
(5) Az iskolaszék javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő valamennyi kérdésben.
(6) Az iskolaszék feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.
61. § (1) Az óvodában óvodaszék, a kollégiumban kollégiumi szék működhet.
(2) Az óvodaszéket, illetve a kollégiumi széket létre kell hozni, ha
a) a nevelőtestület;
b) az intézmény fenntartója;
c) az óvodai, illetve kollégiumi ellátásban részesülő gyerekek szüleinek legalább húsz százaléka;
d) a kollégiumi diákönkormányzat
kezdeményezi.
(3) Ha óvodaszék, illetve kollégiumi szék létrehozását kezdeményezik, az intézmény vezetője a nevelőtestület és a szülők három-három és a fenntartó egy képviselőjéből álló bizottságot hoz létre, amely előkészíti az óvodaszék, illetve kollégiumi szék megalakulását.
(4) Az óvodaszék, illetve a kollégiumi szék működésére, feladatkörére az iskolaszékre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A tanulók közösségei, a diákönkormányzat

62. § (1) Az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre.
(2) A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.
63. § (1) A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért, az iskolában tanító tanár, továbbá az iskola tanulója, illetőleg annak szülője segítheti, aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében.
(2) Az iskola, a kollégium valamennyi tanulójának a képviseletében az a diákönkormányzati szerv járhat el, amelyiket a tanulók több mint ötven százaléka választott (a továbbiakban: iskolai, kollégiumi diákönkormányzat).
(3) A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, a diákújság és a diákrádió szerkesztőbizottságának megbízásáról.
(4) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell.
(5) A diákönkormányzat - a diákokat érintő kérdésekre vonatkozóan - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
(6) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, kollégium működését.
(7) Az általános iskolában, illetve az általános iskolai tanulók elhelyezését szolgáló kollégiumban az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét ki kell kérni minden olyan kérdés tekintetében, amelyben a középiskolában és szakiskolában, továbbá a középiskolai, illetve szakiskolai tanulók elhelyezését biztosító kollégiumban az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.
64. § (1) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.
(2) A középiskolában, a szakiskolában, valamint a középiskolai, illetve szakiskolai tanulók elhelyezését biztosító kollégiumban az iskolai, a kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:
a) jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat megalkotásakor és módosításakor;
b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;
c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;
d) a házirend elfogadásakor.
(3) Az iskolai, a kollégiumi diákönkormányzat képviselője tanácskozási joggal részt vesz az iskolaszék munkájában.

Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony keletkezése

65. § (1) Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Óvodába az a gyermek vehető fel, aki a harmadik életévét az adott év december 31. napjáig betölti. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik.
(2) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg, ahol szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, több óvoda esetén az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. A kijelölt óvoda [30. § (4) bekezdés] a gyermek felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg.
(3) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. Az óvodai csoportok szervezésének szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg.
66. § (1) A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy az átvételről az iskola igazgatója dönt.
(2) Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek az állandó lakóhelye a körzetében található (körzeti feladatot ellátó iskola). A kijelölt iskola [30. § (4) bekezdés] a tanuló felvételét, átvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezőt - ha a felvételi követelményeknek megfelel - a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába (tagozatra, osztályba, csoportba) fel, illetve át kell venni.
(3) A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, illetőleg az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti.
(4) Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra a községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(5) Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt. Az osztályok, csoportok szervezésének szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg.
67. § (1) A szakképzésre vonatkozó jogszabály határozza meg a szakképzésben való részvétel iskolai előképzettség szerinti feltételeit. A munkába álláshoz, az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátításában, aki már nem tanköteles, részt vehet akkor is, ha nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel.
(2) Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez egészségügyi követelményeknek, pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, az első szakképzési évfolyamra való felvételnél, átvételnél, illetőleg a továbbhaladásnál az egészségügyi és a pályaalkalmasságra vonatkozó szakvéleményt figyelembe kell venni.
(3) A szakiskola vagy a szakközépiskola az első szakképzési évfolyamra való felvételt, átvételt, továbbhaladást szakmai alkalmassági vizsgához kötheti. A szakmai alkalmassági vizsga követelményeit az iskola igazgatója és a gyakorlati képzés szervezője együttesen állapítja meg.
(4) A pályaalkalmassági követelményeket és a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni.
(5) A szakképzésben való részvételre a szakképzésre vonatkozó jogszabály további feltételeket állapíthat meg.
68. § (1) A tanuló az iskola útján vagy közvetlenül kérheti kollégiumi felvételét, illetve externátusi elhelyezését.
(2) Az önálló kollégiumba való felvételről a kollégium igazgatója, a nem önálló kollégiumba való felvételről pedig a kollégium vezetőjének egyetértésével az iskola igazgatója dönt. A kollégiumba felvett tanulók foglalkozásra történő beosztásáról a kollégium igazgatója, illetve vezetője dönt, a kollégiumi nevelőtestület véleményének kikérésével. A kollégiumi foglalkozások szervezésének szabályait a 3. számú melléklet határozza meg.
(3) Jogszabályban meghatározott esetben a tanulót fel kell venni a kollégiumba.
(4) A kollégiumi felvétel, externátusi elhelyezés - a jogszabályban meghatározott kivétellel - egy tanévre szól. A kollégiumi felvétel externátusi elhelyezés iránti kérelem elutasítása nem lehet fegyelmezési eszköz.

A gyermek, tanuló kötelességének teljesítése

69. § (1) A gyermeket, kérelemre - ha családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja - az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozások alól az óvoda vezetője felmentheti.
(2) Az igazgató - a gyakorlati képzés kivételével - a tanulót kérelmére - részben vagy egészben - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, illetőleg mentesítheti egyes tantárgyak tanulása alól, ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi.
(3) A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni.
(4) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon, ad számot tudásáról.
(5) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, illetőleg, akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak. A tanulónak a tanulói jogviszony szünetelése alatt is - kivéve, ha a tanév folytatásától eltiltották - joga, hogy látogassa az iskola létesítményeit, tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, kérje átvételét másik iskolába. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a tanulói jogviszony szünetelése alatt is gyakorolhatja.
70. § (1) A pedagógus a tanulók tudását, előmenetelét, szorgalmát, magatartását tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti.
(2) Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:
a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1);
b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2);
c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).
(3) Az iskola a tanuló tudásának, magatartásának és szorgalmának értékelésére az érdemjegy, minősítésére az általános iskola első-harmadik évfolyamán az osztályzat helyett más megjelölést is alkalmazhat.
(4) Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, tudását, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője értékeli. A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamra lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról - a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján - a nevelőtestület dönt.
71. § (1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges (2) minősítéssel teljesítette.
(2) Az iskola magasabb évfolyamára lépő tanulót nem kell beíratni.
(3) A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.
(4) A tanuló részére kérelemre - a szakképzés kivételével - engedélyezhető egy vagy több évfolyam megismétlése, abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne.
72. § (1) Az alapvizsga és az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes követelmények szerint kell letenni, illetve megtartani. Az alapvizsga követelményeit az Országos alapvizsga-követelmények, az érettségi vizsga követelményeit az Országos érettségi vizsgakövetelmények határozzák meg.
(2) A tanuló alapvizsgát és érettségi vizsgát a tanulói jogviszonyának megszűnése után is tehet, a vizsgázáskor érvényes vizsgakövetelmények szerint. Azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből érvényes vizsgát tett, nem kell újból vizsgáznia.
(3) Az alapvizsgát és az érettségi vizsgát az iskola szervezi. A szóbeli vizsgák nyilvánosak. A vizsgákat vizsgabizottság előtt kell letenni.
(4) Az alapvizsga és az érettségi vizsga megszervezésére, lebonyolítására, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, tartalmi követelményeire, a jelentkezésre és az ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseket a vizsgaszabályzat határozza meg.
(5) A szakmai vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a szakképzési törvény állapítja meg.
73. § (1) A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az alapvizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat. A bizonyítványt magyarul, illetve, ha az iskolai oktatás - részben vagy egészben - a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén vagy más idegen nyelven folyik, akkor két nyelven, magyarul és a nemzeti vagy etnikai kisebbség, illetve az idegen nyelven kell kiállítani.
(2) Az iskolában - a szakképesítést tanúsító bizonyítványok kivételével - csak olyan bizonyítvány, illetve bizonyítvány kiállításához szükséges nyomtatvány alkalmazható, melyet a művelődési és közoktatási miniszter jóváhagyott. A bizonyítvány a nyomtatvány előállításához, forgalmazásához a művelődési és közoktatási miniszter engedélye szükséges.

Az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszűnése

74. § (1) Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha
a) a gyermeket másik óvoda átvette;
b) a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon;
c) az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető - a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után - megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján;
d) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján;
e) a gyermeket nem vették fel az iskolába annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a hetedik életévét betölti.
(2) Megszűnik az óvodai elhelyezés akkor is, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról.
(3) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a gyermek óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vesz részt.
75. § (1) Megszűnik a tanulói jogviszony
a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján;
b) ha az általános iskolának tíz évfolyamnál kevesebb évfolyama van, az utolsó évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján;
c) a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni;
d) a tizedik évfolyam elvégzése után, az alapvizsga vizsgaidőszakának utolsó napján, középiskolában és szakiskolában abban az esetben, ha a tanuló nem kíván továbbtanulni, vagy a szakiskolában a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább;
e) középiskolai tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján, szakközépiskolában abban az esetben, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább;
f) szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakképzésben
- az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,
- ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az első szakmai vizsga utolsó napján,
- ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált,
és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább;
g) az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó évfolyamát követő vizsga letételének napján, illetve, ha a tanuló nem tesz vizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján;
h) a tankötelezettség megszűnése után - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján;
i) ha a tanuló tanulói jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján.
(2) A tankötelezettség megszűnése után az iskola kérelem hiányában is megszüntetheti a tanulói jogviszonyt, ha a tanuló nem végezte el legalább a nyolcadik évfolyamot és az iskolában nem folyik felnőttoktatás, illetve ott a tanuló nem kívánja folytatni a tanulmányait.
(3) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.
(4) A tanuló kollégiumi tagsága megszűnik
a) a jogszabályban meghatározott esetben a tanulói jogviszony megszűntével, egyébként a tanév végén;
b) a kollégiumból kizáró fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével;
c) ha a tanuló kollégiumi tagságát fizetési hátralék miatt az igazgató - a szülő, tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után - megszünteti, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján;
d) ha a tanuló kollégiumi tagságáról írásban, a szülő egyetértésével lemond, a nyilatkozatban megjelölt napon.

A tanuló fegyelmi és kártérítési felelőssége

76. § (1) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.
(2) A fegyelmi büntetés lehet
a) megrovás;
b) szigorú megrovás;
c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása;
d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába;
e) eltiltás a tanév folytatásától;
f) kizárás az iskolából.
(3) Tanköteles tanulóval szemben a (2) bekezdés e)-f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés nem alkalmazható. A (2) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.
(4) A szakközépiskola és a szakiskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni az érdekelt munkáltatói érdekképviseleti szervet.
(5) A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért
a) megrovás;
b) szigorú megrovás;
c) kizárás
fegyelmi büntetés szabható ki.
(6) A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetben az iskola igazgatója, az (5) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetben a kollégium igazgatója, illetve vezetője, a (2) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott esetben az iskola nevelőtestülete, az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben pedig a kollégium nevelőtestülete hozza. A tanulóközösség, illetőleg a diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.
(7) A fegyelmi eljárás során a tanulónak joga van arra, hogy meghallgassák, és biztosítani kell, hogy védekezhessen, hogy az eljárásban a szülő vagy más megbízott jelen legyen, illetőleg képviselje.
(8) A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának - a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában - a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult.
(9) A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni.
(10) Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait jogszabály határozza meg.
77. § (1) A tanuló által tanulmányai folytatásával összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen okozott kárért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell helytállni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének
a) gondatlan károkozás esetén ötven százalékát,
b) szándékos károkozás esetén háromszorosát.
(3) Ha a tanulót az iskolai tanulmányai folytatásával összefüggésben vagy a gyakorlati képzés során kár éri, az iskola, illetve a gyakorlati képzés szervezője köteles a kárt megtéríteni. A kártérítésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az iskola, illetve a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
(4) Ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének, illetve a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések

78. § (1) Felnőttoktatás szervezhető - az e célra létesített iskolában vagy iskolai tagozaton, osztályban - a nem tanköteles tanulók részére.
(2) Kizárólag felnőttoktatás keretében kezdhetők meg, illetve folytathatók az iskolai tanulmányok attól a tanévtől kezdődően, amelyben a tanuló
a) általános iskolai tanulmányok esetén huszadik;
b) középiskolai és szakiskolai tanulmányok esetén huszonhatodik
életévét betölti.
(3) A nagykorúság elérése után a 13. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott jogokat a tanuló gyakorolja.
(4) A felnőttoktatásban az iskolai nevelés és oktatás a tanulók önképzésére épül.
(5) A nevelés és oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá a tanulók elfoglaltságához igazodó esti, levelező vagy más sajátos (pl. távoktatás) munkarend szerint.
(6) Ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, a százkilencven tanítási napot az önképzés keretében tanulásra szánt napokkal együtt kell számítani.

A nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok

79. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges.
(2) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratát, foglalkozási, illetve pedagógiai programját, továbbá azokat az okiratokat, amelyekből megállapítható, hogy a működés megkezdéséhez, a nevelő és oktató munkához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. A kérelem és mellékletei jogszabályban meghatározott formában nyújthatók be.
(3) Az engedély kiadásáról az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző dönt. A jegyző döntése előtt a (4) bekezdés a) pontja tekintetében beszerzi a tankerületi oktatásügyi központ szakértői véleményét.
(4) Az engedély kiadása akkor tagadható meg, ha a nevelési-oktatási intézmény
a) a foglalkozási, illetve a pedagógiai programja az e törvényben meghatározottaknak nem felel meg;
b) nem rendelkezik a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, illetőleg a költségvetésből nem állapítható meg, hogy a feladata ellátásához egy tanévre (nevelési évre) szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják.
(5) Ha a nevelési-oktatási intézmény tevékenysége, illetve székhelye megváltozik az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a fenntartónak ismételten be kell szereznie.
(6) Ha a jegyző elutasítja a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadását, a nevelési-oktatási intézmény nyilvántartásba vételét is meg kell tagadnia; ha a nevelési-oktatási intézményt már nyilvántartásba vette, törli a nyilvántartásból. Költségvetési szerv esetén megkeresi a Pénzügyminisztériumot a törlés céljából.
80. § (1) A jegyző látja el a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését.  [LÁBJEGYZET_2]
(2) A jegyző a hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési-oktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e.
(3) A jegyző a törvényességi ellenőrzés körében - megfelelő határidő biztosításával - felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére. Ha a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett, a jegyző kezdeményezheti a törvénysértő intézkedés, döntés, mulasztás bírósági megállapítását. A pert a törvénysértés megszüntetésére meghatározott határidő lejártától számított harminc napon belül kell kezdeményezni. Ha a bíróság megállapítja a törvénysértést, és azt a fenntartó a bíróság által megállapított határidőn belül nem szünteti meg, a jegyző a működéshez szükséges engedélyt visszavonja, és a nevelési-oktatási intézményt törli a nyilvántartásból, illetve költségvetési szerv esetén megkeresi a Pénzügyminisztériumot a nyilvántartásból való törlés céljából.
(4) A törvényességi ellenőrzést ellátó jegyző a nevelési-oktatási intézmény működését felfüggesztheti, ha az ott folyó nevelő és oktató munka a közbiztonságot, a közrendet, a közegészségügyet, a közerkölcsöt sérti, vagy mások jogai, szabadságjogai ellen irányul, továbbá, ha a nevelési-oktatási intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik. A működés felfüggesztése előtt - kivéve, ha a késedelem jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral, illetve veszéllyel járna - megfelelő határidő biztosításával fel kell hívni a fenntartót a kifogásolt tevékenység megszüntetésére, illetve a hiányosságok pótlására. A jegyző elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A jegyző a határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül - kivéve, ha annak oka megszűnt - köteles a (3) bekezdés szerint a pert megindítani, s az ott szabályozottak szerint eljárni.
(5) Ha nevelési-oktatási intézménynek a székhelyén kívül másik telephelye is van, a telephelyre a 79. §-ban foglaltak szerint engedélyt kell kérni a telephely szerint illetékes jegyzőtől. A jegyző a telephelyen működő tagintézmény tekintetében ellátja az (1)-(4) bekezdésben meghatározott hatáskört, azzal az eltéréssel, hogy a nyilvántartásból történő törlésről - megkeresésére - a székhely szerint illetékes jegyző intézkedik.
81. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve állami szerv tartja fenn
a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, illetve világnézeti tekintetbe elkötelezett intézményként is működhet;
b) a gyermek, tanuló felvételével kapcsolatos rendelkezések közül a 65. § (2) bekezdésében és a 66. § (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni;
c) az intézményvezető kiválasztására vonatkozó rendelkezéseket [18. § (8) bekezdés] nem kell alkalmazni;
d) a fenntartó meghatározott feladata elvégzését a feladat ellátásáért felelős helyi önkormányzattól - írásbeli megállapodással - elvállalhatja (a továbbiakban: közoktatási megállapodás). A megállapodás keretében a nevelés és oktatás a gyermek, a tanuló számára ingyenessé válik.
(2) Ha az (1) bekezdés d) pontja alapján kötött közoktatási megállapodás alapján az önkormányzati feladatellátásban olyan nevelési-oktatási intézmény működik közre, amelyik vallásilag vagy világnézetileg elkötelezett, a megállapodás megkötése nem mentesíti a helyi önkormányzatot a feladatellátási kötelezettsége alól azon gyermekek tekintetében, akiknek a szülei nem akarják vallási, illetve világnézetileg elkötelezett iskolába járatni gyermeküket. Ezekre a szülőkre, gyermekekre, illetve tanulókra a közoktatási megállapodás miatt aránytalan teher nem hárulhat.
(3) A közoktatási megállapodás tartalmát a felek szabadon állapítják meg azzal a megkötéssel, hogy a megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a nevelési és oktatási feladatokat;
b) a gyermekek, tanulók számát;
c) az óvodai nevelési feladatokban, illetve a tankötelezettség teljesítésével és az iskolai neveléssel és oktatással összefüggő feladatokban való részvételt, s ezzel összefüggésben a fenntartói irányítás egyes jogosítványai gyakorlásának a megbízóra történő esetleges átruházását;
d) azt az időszakot, amelyre a szerződést kötötték;
e) a fenntartó részére a feladatellátáshoz igénybe vehető forrásokat, valamint az ehhez nyújtott kiegészítő támogatás összegét, továbbá azokat a szolgáltatásokat, amelyek a megállapodás alapján a gyermekek, tanulók, szülők részére ingyenessé válnak.
(4) A megállapodásban kikötött időszaknak biztosítania kell, hogy az érdekelt gyermekek az óvodát, illetőleg a tanulók iskolai tanulmányaikat a megállapodás alapján be tudják fejezni. Iskola esetén ez az időszak tíz évnél nem lehet kevesebb.
(5) A közoktatási megállapodást a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(6) A művelődési és közoktatási miniszter is köthet a fenntartóval közoktatási megállapodást abban az esetben, ha a nevelési-oktatási intézmény sajátos lakossági igényt elégít ki, vagy tevékenysége kiterjed a székhely település határán kívülre és a fenntartó eredménytelenül kezdeményezte a megállapodás megkötését a székhely szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzatnál. Szakközépiskola vagy szakiskola esetén a művelődési és közoktatási miniszter a megállapodást a fenntartóval, a munkaügyi miniszterrel és a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben kötheti meg.
82. § Ha a pedagógiai szakszolgálat intézményét vagy a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményt
a) nem helyi önkormányzat vagy állami szerv tartja fenn, tevékenységére a 81. § (1) bekezdésének d) pontjában és (5)-(6) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell;
b) a jegyző vette nyilvántartásba, a 80. § (3) bekezdésében szabályozott eljárás szerint törölhető a nyilvántartásból.

Eljárási szabályok

83. § (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel.
(2) A tanuló, a szülő, az óvoda, az iskola, a kollégium döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését.
(3) Az eljárást megindító kérelem, ha
a) egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtják be, felülbírálati kérelem;
b) jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, törvényességi kérelem.
(4) A fenntartó képviselője jár el, és hoz másodfokú döntést
a) a törvényességi kérelem; továbbá
b) az óvodai felvételekkel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbírálati kérelem tekintetében.
(5) A felülbírálati kérelmet - a (4) bekezdésben felsorolt felülbírálati kérelmek kivételével - az iskolaszék, illetve, ha ilyen nem működik, a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, illetve a bizottság
a) a felülbírálati kérelmet elutasítja;
b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja;
c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja.
(6) A felülbírálati kérelem és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a fellebbezési eljárására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) A tanuló, a szülő a fenntartónak a törvényességi kérelem, továbbá - a 76. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában és a 76. § (5) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott fegyelmi ügyek kivételével - a felülbírálati kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással.
(8) A közoktatásban intézkedésre jogosult személy vagy szervezet a diákönkormányzat, a nevelőtestület, az iskolaszék javaslatára, harminc napon belül, a helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen érdemi választ köteles adni.
84. § (1) Ha a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programját vagy a szervezeti és működési szabályzatát nem hagyja jóvá, a nevelőtestület - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a döntés felülvizsgálatát - a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással - kérheti a bíróságtól.
(2) Az iskolaszék és a diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A fenntartó döntése ellen - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az (1) bekezdésben foglaltak szerint a bírósághoz lehet fordulni.
(3) Ha az (1)-(2) bekezdés szerinti döntést a nevelési-oktatási intézményt fenntartó önkormányzat képviselőtestülete (közgyűlése) hozta, a köztársasági megbízottnál törvényességi ellenőrzést lehet kezdeményezni.
(4) A 83. § (7) bekezdésében és az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bírósági ügyekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja.
(5) Az, aki nevelési-oktatási intézményben a közoktatással kapcsolatos döntés meghozatalakor egyetértési jog gyakorlója, nyilatkozatát harminc napon belül teheti meg. Ez a határidő - a határidő lejárta előtt, a másik félhez intézett nyilatkozattal, legfeljebb egy alkalommal - harminc nappal meghosszabbítható. A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak nincs helye. A határidő számítására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az egyetértési jog gyakorlása során az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti egyeztetéssel nem oldható meg, a nevelési-oktatási intézményben kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a nevelőtestület és az egyetértési jog gyakorlója. Három tagot pedig a nevelési-oktatási intézmény fenntartója kér fel - a nevelési-oktatási intézmény költségvetése terhére - az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közül. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja.

VI. FEJEZET

A KÖZOKTATÁS SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA

A közoktatás közfeladatai, a helyi önkormányzatok feladatellátási kötelezettsége

85. § (1) A helyi önkormányzatok az e törvényben meghatározottak szerint látják el a közoktatással kapcsolatos feladataikat.
(2) A közoktatás feladatainak megoldásában az állam intézmény alapításával és fenntartásával, illetve nem állami vagy nem helyi önkormányzati alapítású intézmény fenntartójával kötött megállapodással közvetlenül is részt vesz.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott közoktatási feladatok teljesítésében - nevelési-oktatási intézmény, illetve pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény létesítésével és fenntartásával - jogi személyek és természetes személyek is részt vehetnek.
86. § (1) A község, a városi, a megyei jogú városi és a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai nevelésről és oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és oktatásáról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség magában foglalja a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók ellátását is.
(3) Ha a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján tulajdonába került intézmény esetében a feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye, megyei jogú város, a főváros területén megoldatlan, a fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni
a) a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról;
b) a középiskolai és a szakiskolai ellátásról;
c) a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátásáról;
d) a felnőttoktatásról;
e) az alapfokú művészetoktatásról;
f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról.
87. § (1) A fővárosi, megyei önkormányzat köteles gondoskodni
a) az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatásról;
b) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható, illetőleg oktatható testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai, iskolai, továbbá kollégiumi ellátásáról;
c) a képzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételekről;
d) azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltásáról, akiknek az állandó lakóhelyén a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei;
e) korai fejlesztő, tanácsadó és gondozó szolgálatról és a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységről, továbbá a konduktív pedagógiai ellátásról;
f) a középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenységről;
g) a területi pedagógiai-szakmai szolgáltatásról.
(2) A fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni a fogyatékosság megállapításához szükséges országos szakértői és rehabilitációs tevékenység ellátásáról. Az országos szakértői és rehabilitációs feladatokat jogszabály határozza meg.
88. § (1) Az önkormányzatok feladataikat intézmények létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más fenntartókkal való megállapodás útján láthatják el.
(2) A helyi önkormányzat a kötelező feladatot ellátó közoktatási intézményét akkor szüntetheti meg, szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról, továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak és a szülőnek ne jelentsen aránytalan terhet.
(3) A helyi önkormányzat a tulajdonában lévő nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát részben vagy egészben akkor engedheti át világnézeti alapon szerveződő vagy más fenntartónak, ha azon gyermekek részére is, akiknek szülei nem akarják az elkötelezett, illetve az átadott nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermeküket, a fenntartó a nevelést és oktatást megfelelő színvonalon biztosítja, és annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet.
(4) Ha a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 107. §-a alapján tulajdonába került közoktatási intézménnyel a körzeti feladat ellátását nem vállalja, az intézmény vagyonát köteles használatra átengedni a fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzatnak. Az átadás időpontja - a felek eltérő megállapodásának hiányában - nevelési-oktatási intézmény esetén a bejelentést követő év július 1-je, más közoktatási intézmény esetén pedig a bejelentést követő év január 1-je.
89. § A közoktatási feladatok zavartalan biztosítása érdekében a fővárosi, megyei önkormányzat a főváros, megye területén működő önkormányzatokkal együttműködési megállapodás megkötését kezdeményezi a közoktatással összefüggő - körzeti jellegű - szolgáltatások megszervezésére, így különösen
a) a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatok (iskolahálózat kialakítása, a kilencedik, tizedik évfolyamon folyó oktatás biztosítása, beiratkozás, áthelyezés, a pedagógiai szakszolgálatok működtetése) ellátására;
b) a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók, továbbá a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai, iskolai ellátásának megoldására;
c) a képzési kötelezettséghez szükséges feltételek megteremtésére, az utazó gyógypedagógusi, logopédusi, konduktori hálózat működtetésére;
d) az iskolaváltás biztosítása különbözeti vizsga, illetőleg évfolyamismétlés nélkül azoknak, akiknek az állandó lakóhelyén nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei a tankötelezettség végéig;
e) a középiskolai és a szakiskolai felvételi ügyekkel kapcsolatos kérdések rendezésére, sajátos feladatok megoldására;
f) a körzeti szolgáltatást ellátó intézmény (fogyatékosok nevelését-oktatását ellátó iskola és diákotthon, kollégium, beszédjavító intézet stb.) működési (felvételi) körzetének megállapítására, fenntartásához, működtetéséhez szükséges hozzájárulás megállapítására.
90. § (1) A közoktatási intézményt fenntartó önkormányzat meghatározza az óvoda, az alapvizsgára felkészítő iskola, a pedagógia szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét, továbbá az óvoda nyitvatartásának rendjét, s a helyben szokásos módon gondoskodik azok közzétételéről.
(2) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek nevelését ellátó óvoda, óvodai csoport, valamint a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó iskola, iskolai csoport, osztály, tagozat, továbbá a beszédjavító intézet működési (felvételi) körzetének megállapítása előtt a fenntartó önkormányzat beszerzi az érdekelt önkormányzatok véleményét.
(3) A fővárosi, megyei önkormányzat által fenntartott, a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos tanulók nevelését, oktatását több megyére, országrészre kiterjedően ellátó nevelési-oktatási intézmény felvételi körzetének meghatározása előtt be kell szerezni a Művelődési és Közoktatási Minisztérium véleményét.
(4) A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását ellátó nevelési-oktatási intézmény működési körzetének meghatározása előtt a helyi önkormányzat beszerzi a nemzeti és etnikai kisebbség érdekképviseleti szervének a véleményét.
(5) A középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató elkészítéséhez be kell szerezni a fővárosi, megyei munkaügyi központtól az iskolákba felvehető tanulók létszámát befolyásoló információkat a foglalkoztatásszerkezet várható változásáról.
91. § A gyermek állandó lakóhelye szerint illetékes
a) polgármester a tankötelezettség ideje alatt segítséget nyújt a szülőnek gyermeke iskolai elhelyezéséhez és utaztatásához, ha a településen nem működik a tankötelezettség végéig nevelő és oktató iskola;
b) jegyző az óvodáskorú, a tanköteles és a képzési kötelezettség alá eső gyermekekről, tanulókról nyilvántartást vezet;
c) jegyző elrendeli az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvételt, a tankötelezettség teljesítését, a képzési kötelezettség teljesítését, ha a szülő nem tesz eleget kötelességének.

A miniszter

92. § (1) A művelődési és közoktatási miniszter e törvényben meghatározottak szerint ellátja a közoktatás ágazati irányítását.
(2) A művelődési és közoktatási miniszter ágazati irányító hatásköre kiterjed e törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet milyen intézményben, szervezetben látják el, illetőleg ki az intézmény fenntartója.
(3) A szakközépiskolában és a szakiskolában folyó szakképzés tekintetében az irányítási hatásköröket a szakképzési törvény határozza meg.
93. § (1) A művelődési és közoktatási miniszter
a) kiadja az Országos óvodai nevelési programot és - a Tantervi alapelvek kivételével - a Nemzeti alaptantervet, továbbá iskolatípusonként a kerettanterveket, és ellátja az azok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat;
b) ajánlott óvodai foglalkozási programot és ajánlott iskolai tantervet készíttet, külön a nemzeti és etnikai kisebbségi, továbbá a testi, érzékszervi, enyhe vagy középsúlyos értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos, továbbá a halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók nevelési-oktatási intézményeinek;
c) meghatározza az alapvizsga és az érettségi vizsga követelményeit, és ellátja az azok felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat;
d) ellátja - a szakképzés kivételével - az Országos szakértői névjegyzékkel és az Országos vizsgáztatói névjegyzékkel kapcsolatos feladatokat;
e) gondoskodik - a szakképzés szakmai, tartalmi kérdései kivételével - az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról;
f) dönt - a szakképzés szakmai tankönyvei kivételével - a tankönyvjegyzékbe történő felvételről, és gondoskodik azok nyilvántartásáról;
g) gondoskodik - a szakképzés szakmai, tartalmi követelményei kivételével - a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka szakmai ellenőrzéséről;
h) meghatározza a közoktatási intézmény tervezésével, egészséges és biztonságos üzemeltetésével, továbbá - a szakképzés kivételével - a berendezésével, taneszköz-ellátottságával kapcsolatos követelményeket;
i) javaslatot tesz statisztikai adatszolgáltatásra;
j) jóváhagyja - a szakképesítést tanúsító bizonyítvány, valamint a kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványok kivételével - az iskolák által használt bizonyítvány-nyomtatványokat és a kiállításuk alapjául szolgáló nyomtatványokat, engedélyezi előállításukat és forgalomba hozatalukat.
(2) A művelődési és közoktatási miniszter a tanév rendjében évenként meghatározza a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen a tanév kezdő és befejező napját, azt az időszakot, amelynek keretében az iskolai nevelés és oktatás folyik (szorgalmi idő, tanítási év), a tanítási szünetek szervezésének időszakát és időtartamát, az alapvizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga időszakát. A tanév rendjében foglaltak minden iskolára kötelezőek.
94. § (1) A művelődési és közoktatási miniszter szabályozza
a) a Tantervi alapelvek kivételével a Nemzeti alaptanterv bevezetését és kiadását, a kerettantervek kiadását;
b) a közoktatási intézmények működésének szakmai szabályait, a tanév rendjét, a kötelező óra keretében történő munkavégzést, a közoktatási intézmények vezetői megbízásával kapcsolatos eljárást; a nevelési-oktatási intézmények névhasználatával kapcsolatos kérdéseket, a diáksportegyesületek és a nevelési-oktatási intézmények kapcsolatát, a közoktatási intézmények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályait, valamint a tanügyi nyilvántartásokat, az adatkezelés rendjét,
c) a tankerületi oktatásügyi központok működését;
d) a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, vagy más fogyatékos gyermekek nevelésével és oktatásával kapcsolatos szakértői javaslat és vélemény, továbbá a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekekkel kapcsolatos szakvélemény készítésével összefüggő eljárást, a szakértői és rehabilitációs bizottság működését, az országos és más szakértői és rehabilitációs feladatokat;
e) a tankönyvvé nyilvánítás és a tankönyvtámogatás rendjét;
f) az iskolaelőkészítés, a tankötelezettség, a képzési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatokat, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos egyes kérdéseket, a tanulókat - a szakképzésben való részvétel alapján járó juttatások, kedvezmények kivételével - megillető juttatásokat, kedvezményeket, továbbá az általuk fizetendő díjak mértékét; a diákigazolvánnyal kapcsolatos kérdéseket;
g) a szakmai vizsgák kivételével a vizsgák rendjét;
h) a nem helyi önkormányzat által alapított nevelési-oktatási intézmény működése megkezdéséhez szükséges engedély kiadásával kapcsolatos mellékleteket, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásában való közreműködés feltételeit;
i) az Országos szakértői névjegyzék és az Országos vizsgáztatási névjegyzék elkészítését és a névjegyzékre történő felvétel eljárási kérdéseit, valamint a felvétel meghosszabbításának feltételeit;
j) a közoktatással összefüggő feladatok ellátását szolgáló képzéseket;
k) a bizonyítványok elismerésének és honosításának szabályait, a szakképesítést tanúsító bizonyítványok kivételével.
(2) A művelődési és közoktatási miniszter az (1) bekezdésben meghatározott jogkörét - a szakképzés tekintetében - a munkaügyi miniszterrel, illetve a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben gyakorolja.
95. § A művelődési és közoktatási miniszter közoktatásfejlesztéssel kapcsolatos feladata
a) a közoktatás hosszú és középtávú fejlesztési terveinek kidolgozása;
b) a szakmai vizsgák kivételével az országos vizsgarendszer fejlesztése és korszerűsítése;
c) az iskolahálózat és iskolaszerkezet alakulásához fejlesztési program kidolgozása, az átalakulása figyelemmel kísérése;
d) a közoktatásban jelentkező pedagógiai problémák vizsgálata, pedagógiai megoldások és eljárások kifejlesztése;
e) a neveléstudományi kutatások anyagi, intézményi feltételeinek biztosítása.

Az Országos Köznevelési Tanács

96. § (1) Az Országos Köznevelési Tanács a művelődési és közoktatási miniszter szakmai döntéselőkészítő, véleményező és javaslattevő országos szakmai testülete.
(2) Az Országos Köznevelési Tanács figyelemmel kíséri az oktatásügy helyzetét, javaslatot készít, állást foglal az oktatásüggyel összefüggő oktatáspolitikai, kutatási és fejlesztési kérdésekben. Erről évente jelentést készít, melyet nyilvánosságra hoz.
(3) Az Országos Köznevelési Tanács feladata különösen:
a) állást foglal a tantervi szabályozás kérdéseiben, javaslatot tesz a Tantervi követelményrendszer, az Országos óvodai nevelési program és a kerettantervek kiadására, ajánlást készít a tantervek és a tankönyvek elbírálásának rendjére;
b) figyelemmel kíséri az Országos óvodai nevelési program és a Nemzeti alaptanterv alkalmazását, véleményezi - a szakképzés tankönyvei kivételével - a tankönyveket, és javaslatot tesz a tankönyvjegyzékbe való felvételükre;
c) az országos pedagógus szakmai szervezetek véleményének kikérésével kidolgozza és közzéteszi a pedagógusokra vonatkozó szakmai és erkölcsi követelményeket;
d) figyelemmel kíséri a közoktatás színvonalának alakulását, a közoktatás fejlesztését szolgáló kutatási feladatokat kezdeményez;
e) javaslatot tesz a közoktatást érintő szakmai kérdésekben a művelődési és közoktatási miniszternek.
(4) Az Országos Köznevelési Tanácsnak huszonegy tagja van. Tagjait az országos pedagógiai szakmai szervezetek és a pedagógusképző felsőoktatási intézmények és a Magyar Tudományos Akadémia delegálják a következő eljárás szerint:
a) minden intézmény egy-egy jelöltre tehet javaslatot;
b) a jelöléseket a Művelődési és Közoktatási Minisztérium összegyűjti és megküldi a javaslattevőknek;
c) a javaslattevő megjelöli azt a huszonegy személyt, akit az Országos Köznevelési Tanácsba javasol;
d) az Országos Köznevelési Tanács rendes tagja az a huszonegy jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapta, póttagja a sorrendben következő tíz jelölt; azonos számú szavazatok esetén a sorrendet sorsolással kell eldönteni;
e) a szavazatok összesítését és a sorsolást - a közjegyző jelenlétében - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium végzi;
f) a tagokat és póttagokat a művelődési és közoktatási miniszter kéri fel - három évre - feladatuk ellátására.
(5) Az Országos Köznevelési Tanács megválasztja tisztségviselőit, meghatározza működésének rendjét.
97. § (1) Az Országos Köznevelési Tanács keretei között Tanterv-, Tankönyv- és Taneszköztanács, valamint Iskolai Testnevelés és Sporttanács, továbbá állandó és ideiglenes szakmai és szakértői bizottságok működnek. Állandó bizottságként létre kell hozni
a) a tankerületi oktatásügyi központok szakmai testületeinek elnökeiből álló bizottságot;
b) a nemzeti és etnikai kisebbségek országos érdekképviseleti szerveinek küldötteiből álló bizottságot;
c) a pedagógus képzési és továbbképzési bizottságot.
(2) Az Országos Köznevelési Tanács munkáját titkárság segíti. Az Országos Köznevelési Tanács működéséhez szükséges feltételekről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium gondoskodik.

A Közoktatáspolitikai Tanács

98. § (1) A Közoktatáspolitikai Tanács a művelődési és közoktatási miniszter közoktatáspolitikai döntéselőkészítő, véleményező és javaslattevő testülete.
(2) A Közoktatáspolitikai Tanács tagjai
a) az országos pedagógus szakmai szervezetek;
b) az országos pedagógus szakszervezetek;
c) az országos szülői szervezetek;
d) az országos diákszervezetek;
e) a helyi önkormányzatok érdekképviseleti szervezetei;
f) a nem önkormányzati iskolafenntartók
négy-négy; továbbá a
g) a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és más, az oktatásban érdekelt minisztérium, országos hatáskörű szerv egy-egy
delegált képviselője.
(3) A Közoktatáspolitikai Tanács megválasztja tisztségviselőit, meghatározza működésének rendjét.
(4) A Közoktatáspolitikai Tanácsot a művelődési és közoktatási miniszter hívja össze, és gondoskodik a működéséhez szükséges feltételekről.

A tankerületi oktatásügyi központok

99. § (1) A tankerületi oktatásügyi központ közreműködik a művelődési és közoktatási miniszter irányítási feladatainak ellátásában, segíti a nevelési-oktatási intézmények fenntartói irányítói tevékenységét és a nevelési-oktatási intézmények szakmai munkáját.
(2) A tankerületi oktatásügyi központ
a) vizsgálja, elemzi, értékeli a régió tanügyi helyzetét;
b) figyelemmel kíséri a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás helyzetét;
c) figyelemmel kíséri a tankönyv- és taneszközellátást;
d) végzi az iskolák szakmai tevékenységének értékelését;
e) részt vesz a vizsgarendszer működtetésében, országos versenyek szervezésében;
f) szakvéleményt ad a közoktatási intézmény alapításához, átalakításához, megszüntetéséhez, az oktatásellátás, az iskolaszerkezet és a képzési célok kérdéseiről;
g) vizsgálja az intézmények működési feltételeit, a szakmai követelmények és képesítési előírások megtartását;
h) közreműködik az oktatási statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátásában.
(3) A tankerületi oktatásügyi központ átfogó vizsgálatainak eredményeit nyilvánosságra hozza.
(4) A tankerületi oktatásügyi központ jegyzéket készít a területén működő közoktatási intézményekről. A jegyzék nyilvános.
100. § (1) A tankerületi oktatásügyi központot a művelődési és közoktatási miniszter létesíti és tartja fenn. Illetékességi területe azonos a köztársasági megbízott illetékességi területével. A tankerületi oktatásügyi központ együttműködik az illetékességi területén működő helyi önkormányzatokkal.
(2) A tankerületi oktatásügyi központ igazgatóságból és a régió pedagógusaiból választott szakmai testületből áll.
(3) A tankerületi oktatásügyi központ igazgatóját nyilvános pályázat útján a művelődési és közoktatási miniszter nevezi ki. A tankerületi oktatásügyi központ határozatlan időre, teljes munkaidőben kinevezett közalkalmazottainak alkalmazásához a művelődési és közoktatási miniszter egyetértése szükséges.
(4) A tankerületi oktatásügyi központ szervezeti és működési szabályzatát a művelődési és közoktatási miniszter hagyja jóvá.

Az Országos szakértői és vizsgáztatási névjegyzék

101. § (1) Az Országos szakértői névjegyzék tartalmazza azok nevét, szakterületét, lakcímét és munkahelyét, akik a nevelési-oktatási intézményben szakmai ellenőrzésben vehetnek részt.
(2) Az Országos vizsgáztatási névjegyzék az (1) bekezdésben szabályozottak szerint tartalmazza azok adatait, akik alapvizsgaelnöki vagy érettségi vizsgaelnöki megbízást kaphatnak.
(3) Az Országos szakértői névjegyzékbe az vehető fel, aki büntetlen előéletű és
- a vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) megbízáshoz szükséges pedagógusképesítéssel és pedagógus-, illetve oktatói munkakörben szerzett tíz év gyakorlattal rendelkezik, vagy a szakterületén kiemelkedő kutatómunkát végez, illetve
- szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves gyakorlattal rendelkezik, és szakterületének elismert képviselője.
(4) Az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe az vehető fel, aki megfelel a (3) bekezdés első fordulatában meghatározott követelményeknek.
(5) Az (1)-(2) bekezdésben említett névjegyzékbe való felvétel az első alkalommal öt évre szól, amely ismételten meghosszabbítható. A meghosszabbítást külön jogszabály továbbképzéshez, szakvizsga letételéhez kötheti.
(6) Az (1)-(2) bekezdésben említett névjegyzékbe nyilvános pályázat útján lehet felvételt nyerni. A pályázatokat a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a szakképzés szakértői névjegyzéke tekintetében a Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. A pályázatokat az országos pedagógus szakmai szervezetek, az egyetemek, főiskolák és a művelődési és közoktatási miniszter; szakképzés tekintetében továbbá a munkaügyi miniszter és a szakképesítésért felelős miniszter képviselőiből álló bizottság bírálja el. A bizottság tagjait a művelődési és közoktatási miniszter kéri fel és nevezi ki három évre. A kinevezés megismételhető.

A fenntartói irányítás

102. § (1) Ha a fenntartó három vagy annál több nevelési-oktatási intézményt tart fenn, köteles közoktatási ügyekkel foglalkozó bizottságot létesíteni és működtetni.
(2) A fenntartó
a) dönt a közoktatási intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról, az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról;
b) meghatározza a közoktatási intézmény költségvetését, továbbá a kérhető költségtérítés és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit;
c) ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását és működésének törvényességét;
d) megbízza a közoktatási intézmény vezetőjét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat;
e) jóváhagyja a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programját, valamint szervezeti és működési szabályzatát;
f) értékeli a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét.
(3) A fenntartó a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése előtt beszerzi az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai diákönkormányzati szervnek, a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul nevelő és oktató nevelési-oktatási intézmény esetén a fentieken kívül a nemzeti vagy etnikai kisebbség; szakközépiskola és szakiskola esetén a munkáltatók érdekképviseleti szervének véleményét.
(4) A magyar nyelvi előkészítés, illetve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt a képviselő-testület (közgyűlés) évente köteles felmérni az érdekelt nemzeti és etnikai kisebbség érdekképviseleti szervének bevonásával.
(5) A fenntartó a közoktatási intézmény részére új feladatot az ellátáshoz szükséges feltételek biztosításával állapíthat meg.
(6) A fenntartó - a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében - gondoskodik az iskolaszék működési feltételeiről.
103. § (1) A fenntartó a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. A szervezeti és működési szabályzatot, illetőleg módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén - ha a döntést a képviselő-testület (közgyűlés) hozza - a harmincadik napot követő első képviselő-testületi (közgyűlési) ülésen sem nyilatkozik.
(2) A fenntartó a foglalkozási, illetve pedagógiai program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az
a) nem felel meg az e törvényben előírt követelményeknek;
b) olyan többletfeladatokat tartalmaz, amelyekhez a feltételek nem biztosítottak, és annak megteremtését nem vállalja, illetve nem tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket - a szükséges feltételek biztosítása mellett - meghatározott.
(3) A foglalkozási, illetve pedagógiai programot, annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén - ha a döntést a képviselő-testület (közgyűlés) hozza - a harmincadik napot követő első képviselő-testületi (közgyűlési) ülésen sem nyilatkozik.
104. § (1) A törvényesség biztosítása keretében kell
a) ellenőrizni a házirend, valamint - a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kivételével - más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatokban foglaltak jogszerűségét, a működés és döntéshozatal jogszerűségét;
b) elbírálni a 83. § (4) bekezdésében meghatározott kérelmeket.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott ellenőrzés eredményeképpen a fenntartó felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét a jogszabálysértő döntés orvoslására. Ha a felhívás nem vezet eredményre, a jogszabálysértő döntést megsemmisíti, és a közoktatási intézmény vezetőjét új döntés, illetve az elmulasztott intézkedés meghozatalára utasítja. Ezeket a rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén is alkalmazni kell.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott jogkörben helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén a jegyző, főjegyző, más fenntartó esetén jogi egyetemen vagy Államigazgatási Főiskolán szerzett, illetve a döntéshozó nevelési-oktatási intézményben igazgatói munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy járhat el. Az eljárás eredményeképpen a döntés jogszabálysértés, egyéni érdeksérelem esetén megváltoztatható, illetve megsemmisíthető és a nevelési-oktatási intézmény új döntés meghozatalára utasítható.
(4) A fenntartó a foglalkozási, illetve pedagógiai program végrehajtását, a nevelési-oktatási intézményben folyó szakmai munka eredményességét
a) az e törvényben meghatározott ellenőrzés szabályai szerint a tankerületi oktatásügyi központ útján felkért szakértő által készített szakértői vélemény; illetve
b) a nevelési-oktatási intézmény által készített beszámoló;
c) az iskolaszék véleményezése
alapján értékelheti.
(5) A nevelési-oktatási intézmény tanévenként egy alkalommal kötelezhető arra, hogy tevékenységéről átfogó beszámolót adjon a fenntartónak.
105. § Azt a nevelési-oktatási intézményt, amelyiknek fenntartása közoktatási érdekből indokolt, de amelyet a fenntartó saját erejéből a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelően nem képes ellátni, a fenntartóval kötött megállapodás alapján állami fenntartású intézményként lehet működtetni. A megállapodás megkötéséhez a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.
106. § A fenntartói irányítás nem sértheti a nevelési-oktatási intézmény szakmai önállóságát, az intézmény szakmai döntési hatásköreit.

A közoktatási intézmény ellenőrzése

107. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szakmai ellenőrzésében az vehet részt, aki szerepel az Országos szakértői névjegyzékben.
(2) Ha a szakmai ellenőrzés nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetve nemzeti vagy etnikai kisebbségi és magyar nyelven nevelő és oktató nevelési-oktatási intézményben folyik, az ellenőrzést a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvét beszélő szakértő vezetheti. Ha nincs ilyen szakértő, a vizsgálatot nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén beszélő pedagógus bevonásával kell végezni.
(3) A szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal az ellenőrzés vezetőjének egyeztetnie kell a közoktatási intézmény vezetőjével és azzal, aki az ellenőrzést kezdeményezte, a szakmai ellenőrzés időtartamát, formáját, módszereit, az ellenőrzés időpontját, továbbá, hogy az érdekeltek milyen módon nyilváníthatnak véleményt az ellenőrzés megállapításairól.
(4) A szakmai ellenőrzés megállapításait megkapja az, akit az ellenőrzés érintett, továbbá az, akinek a kezdeményezésére az ellenőrzés indult. A szakmai ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával lehet nyilvánosságra hozni.
(5) Az, aki az ellenőrzés megállapításaival nem ért egyet, másik szakmai ellenőrzés keretében kérheti annak felülvizsgálatát.
(6) Az értékelés eredményeképpen a fenntartó - ha az intézkedésre nem ő jogosult - megfelelő határidő biztosítása mellett felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg.
(7) A pedagógiai értékelő tevékenység eredményeit nyilvánosságra kell hozni.
(8) A közoktatási intézményben folyó törvényességi ellenőrzésnél a (2)-(6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az előzetes egyeztetésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell megtartani, ha az az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti.
(9) A közoktatási intézményben szakmai ellenőrzést végző személynek és a tankerületi oktatásügyi központnak, illetve a törvényességi ellenőrzést végző személynek, szervezetnek nincs döntési, intézkedési jogköre.

VII. FEJEZET

NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ RENDELKEZÉSEK

Külföldi nevelési-oktatási intézmények Magyarországon, magyar nevelési-oktatási intézmények külföldön

108. § (1) Külföldi nevelési-oktatási intézmény Magyarországon akkor működhet - önállóan, más szervezet keretében vagy más szervezettel együttműködve -, illetve akkor adhat ki külföldi bizonyítványt, ha
a) abban az államban, ahonnan származik, az intézményt nevelési-oktatási intézménynek, az általa kiadott bizonyítványt pedig az ilyen nevelési-oktatási intézménynek megfelelő bizonyítványnak jogszerűen elismerik, s az elismerést hitelt érdemlően bizonyították; és
b) a művelődési és közoktatási miniszter a működést a nem állami, illetve nem helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó magyar jogszabályok alapján engedélyezte.
(2) Magyar állampolgár tankötelezettségét az (1) bekezdés szerinti iskolában is teljesítheti.
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt nevelési-oktatási intézmény Magyarországon a Művelődési és Közoktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján is működhet.
(4) Magyar állami óvodát, általános iskolát és középiskolát külföldön a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, szakiskolát a Munkaügyi Minisztérium létesíthet és tarthat fenn, ha a működés helye szerinti állam belső joga vagy nemzetközi megállapodás ezt lehetővé teszi.
(5) Magyar óvoda és iskola külföldön a Művelődési és Közoktatási Minisztérium - szakközépiskola és szakiskola esetén a Munkaügyi Minisztérium egyetértésével adott - engedélyével alapítható, ha a működés helye szerinti állam belső joga vagy nemzetközi megállapodás ezt lehetővé teszi.

Magyar állampolgárok külföldi tanulmányai

109. § (1) Magyar állampolgár hatósági engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön.
(2) Magyar állampolgár tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti.
(3) A belföldi állandó lakóhellyel rendelkező, tanköteles tanuló esetén a tanulmányok külföldön történő folytatását - a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából - be kell jelenteni az állandó belföldi lakóhely szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat jegyzőjének, illetőleg, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának.
(4) A belföldi állandó lakóhellyel rendelkező tanulónak a külföldi tanulmányok alatt szünetel a magyarországi tanulói jogviszonya.

Nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányai és a külföldön megkezdett tanulmányok magyarországi folytatása

110. § (1) Nem magyar állampolgár akkor tanköteles Magyarországon, ha legalább tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(2) Ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik, az (1) bekezdésben megjelölt nem magyar állampolgár a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett részesülhet nevelésben és oktatásban.
111. § (1) A nem magyar állampolgár felvételéről és külföldön végzett, befejezetlen tanulmányainak beszámításáról az iskola igazgatója dönt.
(2) Ha a beszámítás kérdésében az iskola igazgatója nem tud dönteni, beszerzi a művelődési és közoktatási miniszter, szakképzés esetén a szakképesítésért felelős miniszter véleményét.

Elismerés és honosítás

112. § (1) A külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Köztársaságban - nemzetközi szerződés alapján - egyenértékűnek elismert bizonyítvány a megfelelő hazai nevelési-oktatási intézményben szerezhető iskolai végzettséggel egyenértékű iskolai végzettséget tanúsít, és ehhez igazodó továbbtanulásra való jelentkezésre jogosít, illetve szakképesítést tanúsít, továbbá azzal azonos munkakör betöltésére vagy foglalkozás (tevékenység) gyakorlására jogosít.
(2) Ha a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány egyenértékűségét nemzetközi szerződés nem ismeri el, a bizonyítvány elismerésére vagy honosítására van szükség. Elismerés esetén a bizonyítvány a megfelelő hazai nevelési-oktatási intézményben szerezhető iskolai végzettséggel azonos iskolai végzettséget tanúsít. A honosítással egyenértékűnek elismert bizonyítvány a megfelelő hazai nevelési-oktatási intézményben szerezhető iskolai végzettséggel egyenértékű iskolai végzettséget, illetve szakképesítést tanúsít, és ahhoz igazodó továbbtanulásra való jelentkezésre, továbbá azzal azonos munkakör betöltésére vagy foglalkozás (tevékenység) gyakorlására jogosít.

Az oktatási intézmények iratainak külföldre vitele

113. § Ha az iskolák okiratait külföldön kívánják felhasználni, azokat hitelesíteni kell, illetve megfelelő felülhitelesítéssel kell ellátni, feltéve, hogy nemzetközi szerződés másképpen nem rendelkezik. A hitelesítést az iskola fenntartója, helyi önkormányzat által fenntartott iskola esetén a jegyző (főjegyző) végzi el, és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Külügyminisztérium és az okirat felhasználása szerinti állam magyarországi külképviselete hitelesíti felül.

VIII. FEJEZET

A KÖZOKTATÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK ELVEI

Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások

114. § (1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások:
a) az óvodában
- az óvodai foglalkozások [24. § (1) bekezdés] szükség esetén logopédiai, dyslexia-megelőző foglalkozás, a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermeknek napi két óra felzárkóztató foglalkozás,
- a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete,
- az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez;
b) az általános iskolában, illetve az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon minden esetben, továbbá - a 115-116. §-ban meghatározott kivétellel - a szakiskolában és a középiskolában
- a tanórai foglalkozások [52. § (3)-(5) bekezdés], továbbá - szükség esetén - a logopédiai, dyslexia-megelőző foglalkozás, a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermeknek ezenkívül napi két óra felzárkóztató foglalkozás,
- első szakképesítés megszerzésekor, továbbá szakképesítés hiányában a munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátításakor a gyakorlati képzés keretében biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz,
- az évfolyam megismétlése, ha arra nem a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt van szükség, továbbá a tizedik évfolyamig akkor is, ha a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt van rá szükség; a tizenegyedik évfolyamtól és a szakképzésben a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatti évfolyamismétlés az első alkalommal,
- az 52. § (4) bekezdésében meghatározott órakeret terhére szervezett tanórán kívüli foglalkozás,
- pedagógiai szakszolgálatok,
- a tanulmányi és szakmai versenyek, diáknapok,
- a tanítás kezdete előtti felügyelet, az étkezés ideje, továbbá a tankötelezettség fennállása alatt a napközis és tanulószobai foglalkozás,
- a rendszeres egészségügyi felügyelet,
- az énekkar és a pedagógiai programban szereplő más művészeti tevékenység,
- az iskolai sportkör, a mindennapos testedzés, házibajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok,
- az iskola létesítményeinek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő-létesítmények stb.) eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez,
- a felvételi vizsga, az osztályozóvizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, továbbá első alkalommal az alapvizsga és az érettségi vizsga, első szakképesítés esetén a szakmai vizsga, valamint e vizsgák esetében tantárgyanként egy-egy javítóvizsga;
c) a kollégiumban a b) pontban meghatározott oktatásban való részvétel esetén
- a kollégiumi foglalkozások [53. § (7) bekezdés],
- a tanulmányi és szakmai versenyek, diáknapok, az 53. § (7) bekezdésében meghatározott órakeret terhére szervezett tanórán kívüli foglalkozás,
- az énekkar,
- a kollégiumi sportkör, a mindennapi testedzés, a házibajnokságok, kollégiumok közötti versenyek, bajnokságok,
- a lakhatási feltételek biztosítása,
- a kollégium létesítményeinek, eszközeinek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő-létesítmények stb.) használata, az ingyenes szolgáltatások, a lakhatás igénybevételéhez,
- a rendszeres egészségügyi felügyelet,
- testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos tanuló esetén az állapotának megfelelő teljes ellátás.
(2) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos tanuló esetén az oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátás minden esetben ingyenes.

A térítésidíj-fizetési kötelezettség

115. § (1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások:
a) szakközépiskolában és szakiskolában a második és a további szakképesítés megszerzésekor, továbbá szakképesítés birtokában a munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátítását biztosító képzésben való részvételkor a 114. § (1) bekezdés b)-c) pontjában felsoroltak;
b) a 114. §-ban fel nem sorolt, tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai oktatás tizenegyedik évfolyamától és az iskolai szakképzési évfolyamon a napközis foglalkozás és a tanulószoba;
c) az alapfokú művészetoktatási intézményben
- heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, évenkénti egy meghallgatás (vizsga) és egy művészi előadás, egy alkalommal - tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt - az évfolyam megismétlése,
- az iskola létesítményeinek, felszereléseinek igénybevétele, használata e szolgáltatások körében;
d) a felnőttoktatásban a tizenegyedik évfolyamtól a gimnáziumban és a szakközépiskolában, valamint a szakközépiskolában vagy a szakiskolában első szakképesítés megszerzésekor, továbbá szakképesítés hiányában a munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátítása esetén a 114. § (1) bekezdés b)-c) pontjában felsoroltak;
e) gimnáziumban, szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a 114. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározottak;
f) az alapvizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt, második alkalommal történő megismétlése, ezeken a vizsgákon ilyen okból a javítóvizsga, továbbá az első alkalommal tett vizsgákon ilyen okból a második javítóvizsga.
(2) Az (1) bekezdés e)-f) pontjában foglaltakat a felnőttoktatásban részt vevők tekintetében is alkalmazni kell.
(3) A gyermek, tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet.

A tandíjfizetési kötelezettség

116. § (1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében tandíjért igénybe vehető szolgáltatások:
a) az alapfokú művészetoktatásban a 115. §-ban meghatározottakat meghaladó tanórai foglalkozás;
b) felnőttoktatásban a második és további szakképesítés megszerzésekor, szakképesítés birtokában a munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátításakor - beleértve az évfolyamismétlést is - a 114. § (1) bekezdés b)-c) pontjában felsoroltak;
c) az óvodában, az iskolában, a kollégiumban a pedagógiai programhoz, illetve a helyi tantervhez nem kapcsolódó vállalkozás alapján folyó nevelés, oktatás és az ezzel összefüggő más szolgáltatás;
d) gimnáziumban, szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá a szakközépiskolában vagy a szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlésekor - tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt az évfolyam, az alapvizsga, az érettségi vizsga megismétlésére vonatkozó rendelkezések kivételével - a 114. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározottak;
e) az alapvizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt, harmadik és további alkalommal történő megismétlése, ezeken a vizsgákon ilyen okból a javítóvizsga, továbbá az első alkalommal tett vizsgákon ilyen okból a harmadik és további javítóvizsga.
(2) Az (1) bekezdés d)-e) pontjában foglaltakat a felnőttoktatásban részt vevők tekintetében is alkalmazni kell.

A térítési díj és a tandíj mértéke

117. § (1) A térítési díj tanévenként, a szakfeladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának
a) hat-tizenkettő százaléka a 115. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott esetben;
b) három-hat százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven aluli tanulóknál;
c) hat-tizenkettő százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven felüli tanulóknál;
d) tíz-huszonöt százaléka a 115. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben;
e) huszonöt-ötven százaléka a 115. § (1) bekezdésének e)-f) pontjában meghatározott esetben.
(2) A térítési díjat - a fenntartó által meghatározottak szerint - a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell.
(3) A tandíj tanévenként nem haladhatja meg a szakfeladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíjat - a vállalkozás alapján folyó nevelés, oktatás kivételével - a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell.
(4) A fenntartó határozza meg azokat a szabályokat - a vállalkozás alapján folyó nevelés, oktatás, illetve az ezzel összefüggő más szolgáltatás kivételével -, amelyek alapján az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, a kollégium vezetője dönt a 114. §-ban meghatározottakon kívüli további ingyenes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.
(5) Az alapító okirat szerint vállalkozás alapján folyó nevelés és oktatás, illetve az ezzel összefüggő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos tandíjról, a kedvezményekről, és a befizetés módjáról az iskolaszék, ennek hiányában a nevelőtestület által meghatározott szabályok szerint az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, illetve a kollégium vezetője dönt.

A finanszírozás egyéb kérdései

118. § (1) A közoktatás rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja, melyet a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja és a közoktatási intézmény más saját bevétele egészíthet ki.
(2) A közoktatás feladatainak ellátását szolgáló költségvetési hozzájárulás összegét az éves költségvetési törvényben kell meghatározni.
(3) A költségvetési hozzájárulás összegének biztosítania kell az óvoda, iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, kollégium alapszolgáltatásainak ellátásához az 1. és 3. számú mellékletben meghatározottak szerint a feladatellátáshoz szükséges pedagógusok és egyéb közalkalmazottak, közalkalmazotti törvény szerinti illetményét, pótlékait és ezek járulékait.
(4) Költségvetési hozzájárulás jár
a) a helyi önkormányzatoknak és az állami költségvetési szerveknek;
b) más intézményfenntartóknak, ha az óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást közoktatási megállapodás keretében látják el.
(5) Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó - tanulói létszám alapján számítva - más célra fel nem használható támogatásként kap, a piaci áron forgalomba kerülő tanulói tankönyvek megvásárlásának támogatásához. A támogatás módjáról a nevelőtestület dönt, az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával. A döntésnél a tanulók szociális helyzete figyelembe vehető. A támogatás felhasználható a tankönyvek iskolai könyvtári elhelyezés céljára történő beszerzésére, ha könyvtári kölcsönzéssel biztosítják a tanulók ingyenes tankönyvellátását.
119. § (1) A megyei és a fővárosi önkormányzatnak a főváros, megye területén működő önkormányzatok közötti együttműködési megállapodás megkötésekor kezdeményezniük kell pénzalap létesítését az iskolai és kollégiumi körzeti feladatok pénzügyi támogatása, a kiemelkedő képességű, hátrányos helyzetben lévő tanulók segítése céljából.
(2) A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a szakképesítésért felelős minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium költségvetésében kell tervezni azt a többlettámogatást, amely a tankönyv, az ajánlott tantervek, a vizsgakövetelmények és más mérési programok készítéséhez szükséges. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetésében kell tervezni a közoktatás fejlesztésének segítésére, a fenntartók támogatására szolgáló összeget. A minisztériumok költségvetésében kell tervezni az általuk működtetett nevelési-oktatási intézmények költségvetési támogatását. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetésében kell tervezni az általa kötött állami megbízások alapján kifizetésre kerülő támogatás összegét. Az Igazságügyi Minisztérium költségvetésében kell tervezni a büntetés-végrehajtási intézetekben működő nevelési-oktatási intézményekben tanulók után számított költségvetési támogatást.

A magántanulóra, a képzési kötelezettséget teljesítőre és a pedagógiai szakszolgáltatást igénybe vevőre vonatkozó külön rendelkezések

120. § (1) Ha a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló vagy a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő tanuló szakértői vélemény alapján
- tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve
- a szülő otthoni ellátás keretében tesz eleget a képzési kötelezettségnek,
a szakértői véleményben megjelölt szakember foglalkoztatásának költségeit a szakértői véleményt készítő intézet fizeti.
(2) Meg kell téríteni
a) a pedagógiai szakszolgáltatást nyújtó intézmény, továbbá a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos gyermek nevelését és oktatását végző intézmény eléréséhez szükséges utazás költségeit, valamint a gyermek vizsgálatához szükséges szállás költségét, a gyermeknek, tanulónak és kísérőjének, továbbá
b) a szülő részére szervezett gondozói tanfolyam költségét.
(3) A szülőt a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott térítés az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével felmerülő utazási költségek megtérítésére vonatkozó rendelkezések szerint, a szolgáltatást nyújtó intézmény igazolása alapján illeti meg, melyet a társadalombiztosítási igazgatóság, illetőleg a társadalombiztosítási kifizetőhely fizet ki.
(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott térítést a tanfolyamot szervező közoktatási intézmény fizeti ki.
(5) A szülőt a pedagógiai szakszolgáltatáson, gondozói tanfolyamon való megjelenés, illetve részvétel napján átlagkeresete illeti meg.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

121. § (1) E törvény alkalmazásában
a) alapszolgáltatás: az óvodai foglalkozás, az iskola, a kollégium által - e törvény alapján - ingyenesen biztosított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás, a logopédiai és a dyslexia-megelőző foglalkozás, a mindennapos testedzés, a rendszeres egészségügyi felügyelet, a tanítás kezdete előtti és az étkezés alatti felügyelet, továbbá az iskolában, kollégiumban térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett biztosított tanórai és kollégiumi foglalkozás;
b) első szakképesítés: minden olyan szakképesítés, amely jogszabály rendelkezése alapján munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít;
c) felmenő rendszer: az iskolai nevelés és oktatás szervezési rendje, amely alapján tanulmányi és vizsgakövetelményekben változást az érintett legalacsonyabb iskolai évfolyamon kezdve lehet bevezetni;
d) felügyelet a nevelési-oktatási intézményekben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a foglalkozási, illetve a pedagógiai program részeként tartott kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt;
e) fenntartó: az a jogi személy (helyi önkormányzat, állami szerv, egyházi jogi személy, felsőoktatási intézmény, vállalat, szövetkezet, alapítvány, társadalmi szervezet, nemzeti és etnikai kisebbségi érdekképviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat, egyesület és más jogi személy), illetőleg természetes személy amely, illetve, aki a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges jogosítvánnyal rendelkezik, és az e törvényben meghatározottaknak megfelelően a közoktatási intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik;
f) iskolai évfolyam: a pedagógiai programban meghatározott követelmények oktatásának és elsajátításának pedagógiai szakasza;
g) fogyatékosok sajátos neveléséhez és oktatásához szükséges feltételek: a fogyatékos gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása;
h) jogszabály: a miniszteri rendelet és ennél magasabb szintű jogszabály, illetve a 39. § (2) bekezdése, a 40. § (2) bekezdése, az 56. § (3) bekezdése, az 57. § (1) bekezdésének j) pontja, a 60. § (3) bekezdésének a) pontja, a 64. § (2) bekezdésének a) pontja, a 68. § (3) bekezdése és a 115. § (3) bekezdése tekintetében a helyi önkormányzat rendelete is;
i) készségtantárgyak: az ének-zene, a rajz, a testnevelés, a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyak;
j) közoktatási érdek: ha az intézmény megszüntetésének következtében ellátatlan maradna olyan közoktatási feladat, amelynek ellátására helyi önkormányzat nem köteles, illetve amely fejlesztési célt szolgál;
k) más fogyatékos gyermek, tanuló: a halmozottan fogyatékos, továbbá az ép intellektusú és ép érzékszervű, a kapcsolatteremtésben, kommunikációban súlyosan gátolt gyermek, tanuló, mint például az autista, dyslexia-dysgráfiás, dyscalculiás, POS sindromás, dysphasiás, spina bifidás, astheniás;
l) második és további szakképesítés: az a szakképesítés, amely jogszabály rendelkezése alapján az első szakképesítéstől eltérő új munkakör betöltésére, tevékenység folytatására nyújt lehetőséget. Nem tekinthető második és további szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerzett szakképesítés;
m) nevelési év: az óvodában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tartó időszak;
n) tanév: az iskolában, kollégiumban általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tartó időszak;
o) tanítási nap: az egyes osztályokban a kötelező tanítási órák megtartására fordított nap;
p) tanórai foglalkozás: amelynek keretében a tananyag feldolgozása folyik. Tanórai foglalkozás elméleti és gyakorlati tanítási óra lehet. Elméleti tanítási óra minden olyan foglalkozás, amelynek keretében nem gyakorlati képzés folyik.
(2) Az általános iskolai oktatás a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-a (4) bekezdésének alkalmazásában az alapfokú oktatás.
(3) Tanulói viszony a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 30. §-a (2) bekezdésének alkalmazásában az óvodai nevelésben való részvétel, a tanulói jogviszony és a tanulószerződéses jogviszony.

Vegyes rendelkezések

122. § (1) A nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény pedagógusának kötelező óraszámára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott nevelési-oktatási intézményekre - a nyilvántartásba vétel és az onnan történő törlés kivételével - az állami nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) E törvénynek a nevelési-oktatási intézmények működésére vonatkozó rendelkezései - feladatukhoz igazodva - a gyermekgyógyüdülőkben, az egészségügyi intézményekben és a büntetés-végrehajtási intézményekben folytatott nevelésre és oktatásra is irányadók. Ezekben az intézményekben a nevelés és oktatás sajátos, a körülményekhez igazodó pedagógiai program szerint folyhat, és a tanév rendjére vonatkozó előírásoktól eltérhetnek.
(4) A fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben a tanulói képviseletre, a pedagógusok jogaira és kötelességeire, a tanulók jogaira és kötelességeire az alapító okirat, a működési szabályzat, a házirend a sajátosságoknak megfelelő eltéréseket állapíthat meg, illetve ebben a körben az illetékes miniszter - a művelődési és közoktatási miniszterrel közösen - rendeletet adhat ki.

Hatálybalépés

123. § (1) E törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivételekkel - 1993. szeptember 1. napján lép hatályba.
(2) Az iskolai évfolyamok számozására vonatkozó rendelkezéseket 1996. szeptember 1. napjától kell alkalmazni.
(3) A követelményrendszerre vonatkozó rendelkezések (8-9. §, 44-52. §) alkalmazása az Országos óvodai nevelési program és a Nemzeti alaptanterv kiadását követő harmadik év szeptember 1. napjától kötelező.
(4) E törvényben meghatározott osztály-, csoportlétszámokat az 1994/95. tanévtől felmenő rendszerben kell bevezetni.
(5) E törvénynek a térítési díjra és a tandíjra vonatkozó rendelkezéseit az 1994/95. tanévtől kell alkalmazni.
(6) Az 1. számú mellékletben foglaltak alkalmazása 1995. szeptember 1-jétől kötelező.
(7) Az e törvény alapján kialakítható iskolaszerkezet bevezetése a fenntartó döntésével történik. Az iskolaszerkezet átalakítása céljából többlet költségvetési támogatás nem igényelhető.
(8) A költségvetési hozzájárulásra vonatkozó rendelkezések [118. § (3) bekezdés] alkalmazása 1995. január 1-jétől, a tankönyvtámogatásra vonatkozó rendelkezések [118. § (5) bekezdés] alkalmazása 1994. január 1-jétől kötelező. A költségvetési hozzájárulás számításánál az e törvény 52. §-ban meghatározott tanítási, képzési időt, valamint a 3. számú mellékletben meghatározott osztály és csoport létszámhatárokat kell figyelembe venni.
(9) E törvény hatálybalépése nem érinti
a) a hatálybalépése előtt a nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmények működésének megkezdéséhez kiadott engedélyeket;
b) a hatálybalépésének napja előtt az általános iskola nyolcadik évfolyamának elvégzésével szerzett alapfokú iskolai végzettség érvényét. Az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező az iskolai oktatás kilencedik évfolyamán folytathatja tanulmányait, illetve a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint részt vehet a szakképzésben;
c) a szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában, szakiskolában szerzett szakképzettség, továbbá a gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány érvényét;
d) a középiskola negyedik osztályának elvégzésével - 1974 és 1986 közötti időszakban - szerzett középiskolai végzettség érvényét.
(10) E törvény hatálybalépése előtt szerzett érettségi és érettségi-képesítő bizonyítvány az e törvényben meghatározott módon felsőoktatási intézményben való továbbtanulásra jogosít.
(11) E törvény hatálybalépése napján hatályát veszti.
a) az oktatásról szóló 1985. évi I. törvénynek és az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény módosításáról rendelkező 1990. évi XXIII. törvénynek (a továbbiakban együtt: oktatási törvény) az óvodai nevelésre, az alap- és középfokú iskolai oktatásra, a diákotthoni kollégiumi nevelésre-oktatásra, az alapfokú művészetoktatásra vonatkozó rendelkezései, továbbá
b) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 96-106. §-a.

Átmeneti rendelkezések

124. § (1) Alapvizsgát a továbbtanulás feltételeként azoktól a tanulóktól lehet első ízben megkövetelni, akik az alapvizsga követelményének kiadását követő tanévben kezdik meg a tanulmányaikat az iskolai oktatás hatodik évfolyamán.
(2) E törvény hatálybalépését követő három évig a tankönyvfejlesztési támogatás összegének és módjának a Nemzeti alaptanterv követelményeire épülő tankönyvcseréket kell szolgálnia.
(3) A törvény hatálybalépését követő egy éven belül felül kell vizsgálni a hatálybalépést megelőző öt évben, a szülő kérésére a tankötelezettség idején belül az iskolai nevelés-oktatás szempontjából képezhetetlen tanköteles gyermek, tankötelezettség alóli felmentése tárgyában hozott döntéseket, a 30. § (6) bekezdése alapján.
(4) E törvény hatálybalépését követően
a) a fenntartó hat hónapon belül felülvizsgálja a közoktatási intézmény alapító okiratát, és megküldi nyilvántartásba vétel, illetve a nyilvántartás helyesbítése céljából a nyilvántartást vezető Pénzügyminisztériumnak, illetve jegyzőnek;
b) a jegyző ettől az időponttól számított kettő hónapon belül elkészíti az általa nyilvántartásba vett közoktatási intézmények jegyzékét, és megküldi a tankerületi oktatásügyi központnak;
c) a tankerületi oktatásügyi központ ettől az időponttól számított három hónapon belül elkészíti a közoktatási intézmények jegyzékét, és gondoskodik nyilvánosságra hozataláról.
(5) Az a tanuló, aki 1996-ig fejezi be az általános iskola nyolcadik évfolyamát, tankötelezettségét iskolarendszeren kívüli oktatásban való részvétellel is teljesítheti.
(6) 1993. szeptember 1-jétől addig az időpontig, ameddig a Nemzeti alaptanterv alkalmazása nem kötelező [123. § (3) bekezdés]
a) a kiadott nevelési-oktatási terveket a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programként, illetve helyi tantervként szabadon alkalmazhatják;
b) az általános iskolák a kilencedik és tizedik évfolyamon a speciális szakiskolák részére kiadott nevelési-oktatási terveket alkalmazzák;
c) a szakközépiskolák és a szakiskolák a pedagógiai programjuk elkészítésénél a közismereti és a szakmai elméleti tantárgyak oktatását átszervezik oly módon, hogy a szakképzés csak az iskola felsőbb évfolyamain folyjék;
d) az általános iskola nyolcadik évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít, és középiskolába, illetve szakiskolába való jelentkezésre jogosít.
(7) 1996. szeptember 1-jétől a szakképzésben a tankötelezettség megszűnését, az utolsó középiskolai évfolyamot, illetve az érettségi vizsgát követően indítható új első évfolyam [25. § (5) bekezdés].
(8) Az e törvény hatálybalépése előtt - az oktatási törvény 24. §-a alapján - egyedi megoldások alkalmazására, kísérletek folytatására adott engedély szerinti óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a Nemzeti alaptanterv, illetve az Országos képzési jegyzék kötelező alkalmazását követően új óvodai csoportban, illetve iskolai osztályban nem indítható. A már megkezdett óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a kiadott engedély alapján befejezhető. E tekintetben a fenntartó és a nevelőtestület kikéri a szülők véleményét.
(9) Az iskolában az iskolaszéket a törvény a hatálybalépését követő hat hónapon belül kell létrehozni. Addig az időpontig a hatáskörébe tartozó felülbírálati kérelmeket [83. § (5) bekezdés] a nevelőtestület tagjaiból álló - legalább háromtagú - bizottság bírálja el.
125. § (1) E törvény hatálybalépését követően öt tanévig, illetőleg öt nevelési évig tovább működtethető a helyi önkormányzat, illetve állami szerv által fenntartott, e törvény hatálybalépése előtt létrehozott világnézetileg elkötelezett nevelési-oktatási intézmény. Eddig az időpontig a fenntartói jogokat e törvényben foglaltak szerint rendezni kell.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt nevelési-oktatási intézményt nem állami, nem önkormányzati fenntartó átveszi, az átadó helyi önkormányzat, illetőleg, ha az nem vállalja, és a nevelési-oktatási intézmény fenntartása közoktatási érdeket szolgál, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium köteles az átvétel napjától számított húsz évig tartó időszakra közoktatási megállapodást kötni.
126. § E törvény hatálybalépése
a) a tanulóknak az oktatási törvény alapján létesített tanulói jogviszonyát - beleértve a kiegészítő képzésben részt vevőket is - nem érinti, tanulmányaikat a középiskolában, illetve a szakiskolában azokkal a szakmai feltételekkel folytathatják, illetve fejezhetik be, amelyekkel megkezdték. Az új vizsgarendszer bevezetéséig az oktatási törvény 78. §-ában, 80. §-ában, 82. §-ában, 84-86. §-ában, 134. §-ában, 138-139. §-ában meghatározott bizonyítványt kell kiállítani, amely a hivatkozott §-okban foglaltak szerint középiskolai végzettséget tanúsít, illetve munkakör betöltésére képesít. Az új vizsgaszabályzat hatálybalépéséig az alapvizsgára és az érettségi vizsgára vonatkozó rendelkezéseket (72. §) nem kell alkalmazni;
b) a közoktatási intézmények vezetőinek megbízását nem érinti.
127. § (1) Az alkalmazott alkalmazásakor főiskolai végzettségként kell figyelembe venni a felsőfokú intézményként alapított oktatási intézményben szerzett végzettséget, továbbá az óvónőképzőben, a tanítóképzőben, az állami zenekonzervatóriumban, valamint a szaktanárképzőben szerzett végzettséget.
(2) Szakközépiskolában és szakiskolában gyakorlati képzésre - a szakközépiskolai elméletigényes szakmai képzés kivételével - határozott időre alkalmazható középiskolai végzettséggel és szakirányú szakmai képesítéssel, valamint hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember, ha a feladatot felsőfokú szakképesítéssel rendelkező pedagógussal nem tudják ellátni.
(3) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, határozott időre alkalmazható
a) szakiskolában a szakmai elméleti tantárgyak oktatására technikusi, illetőleg szakközépiskolai szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember;
b) alapfokú művészetoktatási intézményben, művészetoktatási szakközépiskolában a gyakorlati és elméleti oktatáshoz középiskolai végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember.
(4) Iskolai, kollégiumi könyvtárosként, ha nem jelentkezett a 17. § (1) bekezdés j) pontjában előírt képesítéssel rendelkező szakember - határozott időre - alkalmazható középfokú könyvtárosi szakképesítéssel rendelkező, felsőfokú iskolai végzettségű szakember.
(5) A (2)-(4) bekezdés alapján, határozott időre megállapodás azzal köthető, aki vállalja a munkakör betöltéséhez szükséges - a 17. § (1) bekezdésben előírt -, a (3) bekezdésben meghatározott esetben a felsőfokú pedagógus szakképesítés megszerzését. Az alkalmazás legfeljebb a felsőfokú tanulmányok elvégzéséhez szükséges időre szólhat. A szerződés legfeljebb további két évre meghosszabbítható akkor, ha a pedagógus önhibáján kívül nem tudta tanulmányait befejezni.
(6) Tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazható a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a munkakörére előírt szakképesítést fogja megszerezni.
128. § (1) Ha a pedagógus szakképesítése e törvényben meghatározott képesítésnek nem felel meg, és e törvénynek a hatálybalépésekor a pedagógusnak
a) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél kevesebb ideje van, legfeljebb a nyugdíjkorhatár eléréséig változatlan munkakörben tovább foglalkoztatható;
b) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél több ideje van, e törvény hatálybalépésének napjától számított öt év után csak akkor foglalkoztatható tovább pedagógus-munkakörben, ha tanulmányait a felsőfokú pedagógus-szakképesítést nyújtó oktatásban megkezdte, illetve pedagógiai államvizsgát tett. Foglalkoztatására a 127. § (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) E törvény hatálybalépésétől számított öt évig alkalmazható a kollégiumban nevelőtanárként, aki hittudományi egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezik. Foglalkoztatására a 127. § (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(3) E törvény hatálybalépésétől számított öt évig alkalmazható az iskolai évfolyamnak megfelelő pedagógus végzettséggel és legalább „C” típusú középfokú nyelvvizsgával rendelkező pedagógus, idegen nyelv oktatására a 127. § (5) bekezdésben meghatározottak szerint.
(4) az óvónői szakközépiskolai szakon
a) a képzés e törvény hatálybalépését követő év szeptember 1-jétől óvodai és kollégiumi gyermekfelügyelői, pedagógiai asszisztensi, szabadidő szervezői szakra változik;
b) e törvény hatálybalépése előtt megkezdett tanulmányokat változatlan feltételekkel fejezheti be a tanuló, kérelmére azonban lehetővé kell tenni, hogy az érettségi-képesítő vizsga keretében gyógypedagógiai, továbbá közművelődési alapismeretekből levizsgázzon, és az új szaknak megfelelő végzettséget is megszerezze;
c) kiadott érettségi-képesítő bizonyítvánnyal - kivéve a 128. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételnek megfelelő pedagógust - utoljára az 1997. évben lehet óvónői munkakörben alkalmazni a 127. § (5) bekezdésében meghatározott feltételekkel;
d) kiadott érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkező, ha 1993. szeptember 1-jétől 1998. december 31-ig gyógypedagógia és közművelődési alapismeretekből vizsgát tesz, megszerzi a b) pontban meghatározott képesítést, a vizsgát az iskola az igényeknek megfelelően szervezi, a vizsgára való felkészülést az iskola kérésre konzultációs foglalkozások szervezésével segíti;
e) szerzett szakképzettség az oktatás finanszírozása tekintetében nem számít első szakképzettségnek.
(5) Ha az óvónői szakközépiskolai szakon érettségi-képesítő bizonyítványt szerzett óvónőt pedagógusként nem foglalkoztatják tovább, kérésére az óvoda gondozónőként köteles őt továbbra is alkalmazni.
(6) Ha a szakiskolában a gyakorlati képzést végző pedagógus nem rendelkezik középiskolai végzettséggel, és e törvény hatálybalépésekor
a) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatár eléréséig legfeljebb öt évre van szüksége, a nyugdíjkorhatár eléréséig változatlan munkakörben tovább foglalkoztatható;
b) a nyugdíjjogosultság eléréséhez öt évnél több, de tíz évnél kevesebb időre van szüksége, legfeljebb a nyugdíjkorhatár eléréséig változatlan munkakörben tovább foglalkoztatható, ha legalább tíz év iskolai vagy vállalati gyakorlati oktató munkában szerzett gyakorlata van, a szükséges gyakorlat hiányában e törvény hatálybalépésének napjától számított öt év után csak akkor foglalkoztatható, ha megszerezte a középiskolai végzettséget;
c) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél több, de tizenöt évnél kevesebb időre van szüksége, e törvény hatálybalépésének napjától számított öt év után csak akkor foglalkoztatható, ha megszerezte a középiskolai végzettséget;
d) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tizenöt évnél több időre van szüksége e törvény hatálybalépésének napjától számított öt év után a 127. § (5) bekezdésében meghatározott feltételekkel lehet foglalkoztatni.
129. § (1) A helyi önkormányzatok kötelesek a fenntartásukban lévő nevelési-oktatási
a) intézményeket 1995. március 1-jéig a művelődési és közoktatási miniszter által meghatározottak szerint felmérni és adatszolgáltatást teljesíteni;
b) intézményeket az éves költségvetési törvényben biztosított fedezet függvényében, az építési szabványoknak megfelelően korszerűsíteni.
(2) A helyi önkormányzatok kötelesek a nevelési és oktatási feladatok ellátására kötött állami megbízási megállapodásokat e törvény hatálybalépését követő egy éven belül e törvényben foglaltak szerint [81. § (3) bekezdés] felülvizsgálni. A felülvizsgálatkor a megállapodással érintett gyermekek, tanulók tekintetében azonban a megállapodás változatlanul fenntartható.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1993. július 12-i ülésnapján fogadta el.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítve: Magyar Közlöny 1993/128.