1993. évi LXII. törvény a frekvenciagazdálkodásról [LÁBJEGYZET_1] Az elektromágneses rezgések rádiótávközlési és egyéb nagyfrekvenciás célokra szolgáló tartománya feletti rendelkezés az állam kizárólagos joga. A rádiófrekvenciás tartomány felhasználását nemzeti és nemzetközi szinten védeni, és a frekvenciákkal tervszerűen gazdálkodni kell. Ennek megvalósítására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. Fejezet A törvény célja 1. § (1) A törvény célja - összhangban a Magyar Köztársaság által nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségekkel - az állam és a frekvenciahasználók jogainak és kötelezettségeinek, továbbá frekvenciagazdálkodási és zavarvédelmi szempontoknak a megállapítása. (2) A frekvenciagazdálkodásra vonatkozó fogalmak meghatározását a törvény melléklete tartalmazza. II. Fejezet A törvény hatálya 2. § (1) A törvény hatálya kiterjed a rádiótávközléssel kapcsolatos frekvenciagazdálkodási tevékenységekre, valamint a rádiótávközlési és egyéb célból nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő dolgok előállítására, gyártására, behozatalára, forgalomba hozatalára, telepítésére, üzemben tartására és birtoklására. (2) A törvény hatálya kiterjed mindazokra, akik a) frekvenciagazdálkodási tevékenységet végeznek, vagy b) rádiótávközlő hálózatot terveznek, vagy c) rádiótávközlő berendezést, hálózatot vagy egyéb célból nagyfrekvenciás jelet, illetőleg nagyfrekvenciás mellékhatást keltő dolgot előállítanak, gyártanak, külföldről behoznak, forgalomba hoznak, telepítenek, birtokolnak, üzemben tartanak és ilyen berendezést használnak, vagy d) rádiótávközlő hálózat, rádióberendezés, valamint nagyfrekvenciás jelet, illetőleg nagyfrekvenciás mellékhatást keltő dolog tulajdonosai. III. Fejezet A frekvenciagazdálkodás állami feladatai és azok ellátása 3. § (1) A Kormány feladata: a) a frekvenciagazdálkodás általános elveinek a társadalmi és gazdasági követelmények alapján történő meghatározása; b) a különböző rádiótávközlő szolgálatokra vonatkozó jelenlegi és jövőbeni követelményeknek megfelelő távlati frekvenciagazdálkodási célok kijelölése, és azok rendszeres felülvizsgálata; c) a rádiófrekvenciás tartomány igénybevételének összehangolása, elosztása, a frekvenciasávok rádiószolgálatok közötti felosztása, polgári és kormányzati célú megosztása, ennek nyilvánosságra hozatala; d) a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának rendeletben történő megállapítása; e) a kormányzati célú frekvenciagazdálkodás szervezetének és működési feltételeinek, továbbá a kormányzati frekvenciagazdálkodás rendjének meghatározása; f) a kormányzati és polgári frekvenciagazdálkodó szervek együttműködési szabályainak, feltételeinek megállapítása; g) az igazgatási rádió világ- és körzeti értekezletekre a magyar álláspont kialakítása. (2) A miniszter feladata: a) a frekvenciahasználat műszaki, gazdasági és jogi feltételeinek meghatározása; b) a frekvenciahasználatra vonatkozó alapvető műszaki tervek, előírások, a szolgáltatások minőségi, műszaki és technológiai feltételeinek rendeletben történő szabályozása; c) a frekvenciahasználatból eredő állami tulajdonosi jogok gyakorlása, a rádiófrekvenciás tartomány igénybevételének összehangolása, elosztása, a frekvenciasávok felosztása, ennek nyilvánosságra hozatala; d) nemzetközi szerződések megkötése; e) a jogszabálysértések megszüntetése és szankcionálása; f) a Kormány frekvenciagazdálkodással kapcsolatos feladatainak előkészítése, illetőleg az abban való közreműködés; g) a rádiótávközléssel és frekvenciagazdálkodással foglalkozó értekezleteken, nemzetközi szervezetekben és más országok távközlési igazgatásainál a Magyar Köztársaság képviselete; h) a rádiótávközlő berendezések és hálózatok műszaki adatainak nemzetközi koordinációja. (3) A (2) bekezdés a)-h) pontjaiban foglaltak keretében kell szabályozni: a) a Rádiótávközlési Alap felhasználását; b) a frekvenciakijelölési eljárást, nyilvántartást és adatszolgáltatást; c) a frekvenciagazdálkodás hatósági feladatainak ellátását; d) a rádióállomások létesítésének és működésének engedélyezését, és ezek ellenőrzését; e) a rádióforgalmazást és ellenőrzését; f) a rádiótávközlő berendezések és a nagyfrekvenciás villamos berendezések gyártásának, behozatalának, üzemben tartásának frekvenciagazdálkodási szempontból történő engedélyezését és ellenőrzését; g) a minőségvizsgálatot és tanúsítás végzését a nagyfrekvenciás mellékhatást keltő dolgok gyártásánál, behozatalánál, illetőleg a gyártás, behozatal és forgalomba hozatal ellenőrzését; h) a rádiózavar-elhárítást; i) a frekvencialekötés és -használat díjának megállapítását és annak beszedését; j) a nemzeti és nemzetközi rádió-mérőszolgálati tevékenység végzését. 4. § (1) A 3. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatok közül: a) a polgári célú frekvenciagazdálkodási feladatokat a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter; b) a kormányzati célú frekvenciagazdálkodási feladatokat - a 3. § (2) bekezdésének a) és f) pontjai, továbbá a 3. § (3) bekezdésének b), d), e), f), h) és j) pontjai tekintetében - a honvédelmi miniszter látja el. A kormányzati célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó szervezeteket e törvény melléklete tartalmazza. (2) A 3. § (2) bekezdésének g) és h) pontjában felsorolt feladatokat a kormányzati célú frekvenciagazdálkodás területén - a honvédelmi miniszterrel történt egyeztetés alapján - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. (3) A frekvenciagazdálkodást végző szervezeteket - mind a kormányzati, mind a polgári célú frekvenciagazdálkodási tevékenység körében - kölcsönös adatszolgáltatási kötelezettség terheli a tervezési, zavarelhárítási és koordinációs feladatok tekintetében a rádiótávközlő berendezések, illetőleg a rádiószolgálatok jellemzőiről, műszaki, minőségi és forgalmi adatairól. Az erre vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. (4) A frekvenciagazdálkodás állami feladatainak végrehajtását a miniszter koordinálja. 5. § (1) A Kormány a kormányzati és polgári célú frekvenciagazdálkodás összhangjának biztosítására tizenegy tagból álló Nemzeti Frekvenciagazdálkodási Tanácsot (a továbbiakban: NFT) hoz létre. (2) Az NFT a Kormány bizottsága, véleményező, javaslattevő szervezet. (3) Az NFT a 4. § (1) bekezdése szerint illetékes miniszterek előterjesztése alapján javaslatot tesz a Kormánynak és véleményezi a) a frekvenciafelhasználás általános elveit; b) a rádiófrekvenciás tartomány polgári és kormányzati célú megosztását; c) a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatát; d) a két illetékes miniszter között - a frekvenciagazdálkodás körében - felmerült vitás kérdéseket. (4) Az NFT elnökét a miniszterelnök öt évre nevezi ki. Tagjai: a) a Kormány; b) a Honvédelmi Minisztérium; c) a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium; d) a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma; e) az Igazságügyi Minisztérium; f) a Magyar Tudományos Akadémia; g) az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság; h) a Távközlési Érdekegyeztető Fórum; i) a Hírközlési Főfelügyelet; továbbá j) az NFT elnöke által felkért egy-egy személy. (5) Az NFT elnöke a vizsgált frekvenciasávok igénybevételében, az ezekkel végzett szolgáltatásokban érdekelt szervezetek képviselőit tanácskozási joggal meghívhatja. (6) Az NFT akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt. (7) Az NFT működésének rendjét maga állapítja meg, működésének feltételeit a Miniszterelnöki Hivatal biztosítja. 6. § (1) A rádiófrekvenciás tartomány felosztását - az új rádiótávközlő hálózatok, eszközök, műszaki megoldások elősegítése céljából szükség szerint, de legalább három évenként - a Kormány köteles felülvizsgálni. (2) A Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának a polgári célú felosztását tartalmazó részében az egyes rádiótávközlési szolgálatok számára kiosztott, fenntartott, tervezett vagy tartalékolt frekvenciákat, frekvenciasávokat, valamint az üzemmódra és egyéb technikai jellemzőkre vonatkozó adatokat is fel kell tüntetni. A Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatát - az említett adatok feltüntetésével - a Kormány rendeletben teszi közzé. IV. Fejezet A frekvenciagazdálkodás szervezete 7. § (1) A frekvenciagazdálkodás polgári célú hatósági feladatait elsőfokon a miniszter irányítása és felügyelete alatt működő Hírközlési Főfelügyelet; másodfokon a minisztérium (a továbbiakban együtt: hatóság) látja el. (2) A hatóság hatás- és feladatkörét a Kormány állapítja meg. V. Fejezet A frekvenciakijelölés szabályai 8. § (1) Rádiótávközlő berendezést (hálózatot) belföldi felhasználásra fejleszteni, gyártani, behozni, forgalomba hozni (megszerezni), rádióállomást telepíteni (üzembe helyezni) csak frekvenciakijelölési határozat alapján szabad. (2) Ha a rádiótávközlő berendezést (hálózatot) nem belföldi felhasználásra állítják elő, annak ideiglenes üzembe helyezéséhez (kipróbálásához) is szükséges az (1) bekezdésben említett frekvenciakijelölés. (3) A frekvenciakijelölésre irányuló hatósági eljárást a 7. §-ban megjelölt hatóság a) az (1)-(2) bekezdésben említett jogcímen kérelmezők; b) a rádiótávközlő berendezés (hálózat) felhasználásával távközlési tevékenységet, illetőleg szolgáltatást végzők; c) a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. tv. 20. §-ának (3) bekezdésében szabályozott eljárás alapján szerzett jogosultság kedvezményezettjei kezdeményezésére; továbbá d) a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. tv. 39. §-ának (4) bekezdése alapján egybefoglalt eljárás keretében; illetőleg e) más - jogszabály által meghatározott - esetekben folytatja le. (4) A hatóság egyes rádiótávközlő hálózatok frekvenciakijelölési kérelméhez, tervezéséhez, az igénylő kezdeményezésére adatszolgáltatást nyújt. (5) A kísérleti felhasználást kivéve frekvenciát kijelölni csak a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának megfelelően szabad. 9. § (1) A frekvenciakijelölésnek meg kell felelnie a) a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának; b) a frekvenciasáv-felhasználás szabályainak. (2) A frekvenciakijelölést meg kell tagadni, ha a) a kérelem teljesítése műszaki okból lehetetlen; b) a műszaki, EMC vizsgálatok alapján az igény kielégítése a meglévő frekvenciahasználatot károsan befolyásolná; c) a frekvencia nemzetközi koordinációja nem vezetett eredményre; d) az igénylő nem rendelkezik a tervezett szolgáltatás vagy egyéb tevékenység végzéséhez szükséges - törvényben vagy más jogszabályban meghatározott - egyéb hatósági engedélyekkel. (3) Műsorszórási célra frekvenciakijelölést csak a külön törvényben meghatározott előzetes stúdióalapítási engedélyben megjelölt célra szabad kiadni. (4) A frekvencia kijelöléséről szóló határozat csak meghatározott időre - de legfeljebb egy évi időtartamra - érvényes. A frekvenciakijelölés határideje egy alkalommal - kérelemre - meghosszabbítható. Abban az esetben, ha a rádiótávközlő hálózat létesítése több ütemben folyik és két évnél hosszabb ideig tart, a frekvenciakijelölés a hálózat kiépítésének befejezéséig, de legfeljebb hét évig érvényes. (5) A hatóság a kijelölést - miniszteri rendeletben meghatározott esetekben - a kérelmező által benyújtott műszaki terv alapján adja ki. A tervezési jogosultság képesítési feltételeinek szabályait a miniszter állapítja meg. (6) A frekvenciakijelölési határozat jogosítottja azt másra nem ruházhatja át és nem engedményezheti. 10. § (1) A frekvenciakijelölést vissza kell vonni, ha a) a jogosított azt nem a kijelölési határozatban megjelölt célra használja fel; vagy b) a kijelölés iránti kérelem a valóságnak meg nem felelő, illetőleg megtévesztő adatokat tartalmazott; c) a jogosított a határozat visszavonását kéri; d) a jogosított a díjfizetési kötelezettségnek a felszólítást követő tizenöt nap elteltével sem tett eleget. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben kártalanításnak nincs helye. VI. Fejezet Rádióengedély 11. § (1) Rádióállomást üzemben tartani csak rádióengedély alapján szabad. A rádióengedélyt a hatóság - a miniszter által rendeletben megállapított - feltételek szerint adja ki. (2) Idegen honosságú rádióengedélyek magyarországi elismerésének feltételeit a miniszter állapítja meg. (3) Rádióengedély csak hatósági típusvizsgálaton vagy egyedi vizsgálaton megfelelt berendezésekkel létesült rádióállomásra adható. Kísérleti célra engedélyezett rádióállomás esetében az egyedi, illetőleg a típusvizsgálatot legfeljebb három hónap időtartamig mellőzni lehet. (4) Jogszabályban meghatározott berendezések használatára a hatóság rádióengedélynek minősülő általános engedélyt ad ki. (5) A rádióengedély - a miniszter által jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - jogerős frekvenciakijelölési határozat alapján, határozott időtartamra adható. (6) Azoknál a tevékenységeknél, amelyek végzéséhez rádiótávközlő eszköz használata szükséges, az arra vonatkozó engedélyt az eljáró hatóság csak a hírközlési hatóság előzetes véleményének megszerzésével adhatja ki. (7) A rádióengedélyben foglalt feltételek megtartásáért az engedélyes a felelős. 12. § (1) A rádióengedélyt vissza kell vonni, ha a) a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázata módosul; b) a nemzetközi kötelezettségek miatt a rádióengedély alapjául szolgáló frekvenciát más célra kell felhasználni; c) más jogszabály vagy a bíróság a hatóságot erre kötelezi; d) a rádióengedély iránti kérelem a valóságnak nem megfelelő, illetőleg megtévesztő adatokat tartalmazott; e) a 11. § (6) bekezdése alapján kiadott engedélyt az eljáró hatóság visszavonta; f) az engedélyes az engedély visszavonását kéri; g) az engedélyes e törvényben megállapított díjfizetési kötelezettségének a felszólítást követő tizenöt nap elteltével sem tett eleget. (2) Visszavonható az engedély, ha az engedélyes a rádióengedélyben meghatározott feltételeket az üzemeltetés során nem teljesíti. (3) Nem kaphat rádióengedélyt az eljárás jogerős befejezését követő három éven belül az, aki rádiótávközlő berendezést, valamint nagyfrekvenciás jelet, vagy mellékhatást keltő berendezést engedély nélkül üzemeltet. (4) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben az engedélyest a vagyonában beállott értékcsökkenés összegéig terjedő kártalanítás illeti meg. (5) A rádióengedély érvényességének lejárta, illetőleg annak visszavonása esetében a rádióállomás berendezéseit e törvény szabályainak megtartásával lehet ismételten használatba venni. (6) Ha az engedélyes a rádióengedély érvényességének lejártáig kéri, és a rádióengedély visszavonásának az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételei nem állnak fenn, a rádióengedély érvényességét meg kell hosszabbítani. A kérelem elbírálásáig a berendezés az eredeti engedély keretein belül üzemeltethető. (7) A rádióengedély át nem ruházható és nem engedményezhető. (8) Jogutódlás esetében a frekvenciahasználat a hatóságnál - a jogutódlástól számított harminc napon belül - tett bejelentés alapján folytatható. A bejelentés tudomásulvétele megtagadható, ha a rádióengedély visszavonható lenne. VII. Fejezet Adatszolgáltatási és díjfizetési kötelezettség 13. § (1) A frekvenciakijelölés igénylője, illetőleg a rádióengedély engedélyese a hatóságot - annak kezdeményezésére - köteles tájékoztatni a) a rádióállomás telepítési és sugárzási jellemzőiről; b) a rádióforgalmazás ellenőrzéséhez szükséges műszaki, forgalmi adatokról; c) a működéséhez szükséges okmányokról. (2) Az (1) bekezdésben foglalt eljárás rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg. (3) A hatóság az igénylő kezdeményezésére egyes rádiótávközlő hálózatok frekvenciakijelölési határozatának előkészítéséhez, a tervezés megkezdéséhez, vagy a kérelemmel összefüggésben bármikor, köteles tájékoztatás nyújtására és adatok szolgáltatására. (4) Az adatszolgáltatásért, a miniszter által - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - kiadott rendeletben meghatározott esetekben díjat, illetőleg költségtérítést kell fizetni. (5) A hibás adatszolgáltatásból eredő tényleges kárért az adatszolgáltató a felelős. (6) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok - törvényben meghatározott eseteket kivéve - nyilvánosak. 14. § (1) A frekvencia lekötéséért és használatáért - ha jogszabály kivételt nem tesz - a miniszter által - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - kiadott rendeletben meghatározott mértékű díjat kell fizetni. (2) A díjat a hatóság határozatban állapítja meg. A határidőben meg nem fizetett díjtartozás behajtására az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. VIII. Fejezet Nagyfrekvenciás villamos berendezések üzemben tartása 15. § (1) 50 VA-nál akár időszakosan is nagyobb teljesítményfelvételű nagyfrekvenciás villamos berendezés - amennyiben jogszabály kivételt nem tesz - csak a hatóság engedélyével tartható üzemben. (2) Üzemben tartási engedély csak típusvizsgálaton, vagy egyedi vizsgálaton megfelelt berendezésekre adható. IX. Fejezet Rádiótávközlő berendezés, illetőleg nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezések gyártása, behozatala, forgalomba hozatala 16. § Rádiótávközlő berendezést, nagyfrekvenciás villamos berendezést és minden olyan berendezést (gépet, készüléket, vezetéket, járművet stb.), amely működése közben nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást kelt, belföldi felhasználás céljára előállítani vagy külföldről behozni, értékesíteni, valamint forgalomba hozni csak a zavarvédelem teljesítéséhez szükséges berendezés-konstrukcióval, illetőleg rádiózavar-szűréssel ellátva szabad. 17. § (1) Rádiótávközlő berendezés a) egyedi előállításához, belföldi értékesítéséhez, közvetlen felhasználásra történő külföldről való behozatalához - a műsorvevő készüléket kivéve - frekvenciakijelölési határozat; b) magyarországi felhasználás céljára való sorozatgyártásához, behozatalához, forgalomba hozatalához - a 8. § szerinti frekvenciakijelölési határozat mellett - típus-, vagy egyedi engedély is szükséges. (2) A típusvizsgálat és engedélyezés, valamint a típusazonosság megállapításának rendjét a miniszter rendeletben határozza meg. 18. § (1) A forgalomba hozni kívánt rádiótávközlő berendezést - ha azt a gyártó típusvizsgálati azonosító jellel még nem látta el - a forgalomba hozónak kell ellátnia típusvizsgálati azonosító jellel. (2) Nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezés forgalomba hozatalához a hatóság hozzájárulása szükséges. X. Fejezet Rádióforgalmazás 19. § (1) A rádióforgalmazás szabályait - a Nemzetközi Rádiószabályzatban foglaltak szerint - a) a polgári frekvenciagazdálkodás tekintetében a miniszter; b) a kormányzati frekvenciagazdálkodás tekintetében a honvédelmi miniszter határozza meg. (2) Egyes rádiószolgálatok állomásainak üzemben tartója (tagja vagy alkalmazottja) - a miniszter által rendeletben foglalt szabályok szerint - kezelői vizsgát köteles tenni. XI. Fejezet Ellenőrzés 20. § (1) A hatóság az e törvényben meghatározottak végrehajtása érdekében hatósági ellenőrzést végezhet. Az ellenőrzési jogkör kiterjed a) a frekvenciakijelölési határozatban, a rádióengedélyben, valamint a típusengedélyben meghatározott előírások és feltételek megtartására; b) a rádióállomások és hálózatok rádióforgalmazásának, a forgalmazási szabályok megtartásának vizsgálatára; c) a rádiótávközlő berendezések vagy egyéb célból nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezések forgalomba hozatalával és használatával kapcsolatos feltételek megtartására; d) a vételzavart okozó vagy vételzavar okozására alkalmas berendezések, készülékek, vezetékek és egyéb létesítmények vizsgálatára. (2) A rádiótávközlő berendezés, a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezés tulajdonosa, birtokosa, bérlője, használója, telepítője köteles gondoskodni arról, hogy a hatóság arra feljogosított képviselője az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzési jogkörében szükséges feladatait elvégezhesse. (3) A rádiótávközlő berendezésekkel kapcsolatos ellenőrzésnél a hatóság - törvényben meghatározottak szerint - a rendőrség közreműködését igénybe veheti. (4) A hatóság a jogszerű használat ellenőrzése érdekében a működő rádióállomások műszaki és forgalmi ellenőrzését a sugárzott jelek rádióvétele útján is végezheti. (5) Az ellenőrzés során megfigyelt adás a (4) bekezdésben megjelölt cél érdekében rögzíthető és a rádiótávközlő berendezés használatával elkövetett jogsértés felderítése és bizonyítása során - külön törvényben foglaltak szerint - felhasználható. Az eljárás során fel nem használt felvételt - a rögzítéstől számított - harminc nap elteltével meg kell semmisíteni. (6) Az ellenőrzés szabályait nemzetközi szerződésen és jogszabályon alapuló diplomáciai kiváltságokat és mentességeket élvező természetes és jogi személyek, illetőleg társaságok, továbbá járművek tekintetében a Kormány állapítja meg. XII. Fejezet Rádiózavar-elhárítás 21. § (1) Rádiótávközlő berendezést, valamint minden olyan berendezést (gépet, készüléket, vezetéket, járművet vagy egyéb létesítményt), amely működése közben nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást kelt, úgy kell üzemben tartani, hogy az a rádiószolgálatokban zavart ne okozzon. (2) Antennát úgy kell létesíteni, hogy az a már meglévő antenna rendeltetésszerű használatát ne zavarja. (3) A frekvenciahasználat zavartalansága céljából a frekvenciagazdálkodóknak zavarelhárító szolgálatot kell fenntartaniuk és a rádiózavar-elhárítás érdekében együtt kell működniük. (4) A hatóság a zavart okozó berendezés tulajdonosát a) a berendezés zavarszűrésére; b) áthelyezésére; c) üzemidejének korlátozására; d) a rádiózavar más módon történő elhárítására kötelezheti. (5) A (4) bekezdésben foglalt intézkedések abban az esetben is alkalmazhatók, ha a berendezés megfelelő, kivéve, ha a rádiózavar költség nélkül vagy csekély költséggel - a zavart rádiótávközlő berendezés megváltoztatásával - megszüntethető. (6) A zavar elhárításának költségei a zavart okozó berendezés tulajdonosát terhelik. XIII. Fejezet Rádiótávközlési Alap 22. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott célokra Rádiótávközlési Alap jön létre, amelynek felhasználására és az azzal való rendelkezésre a miniszter jogosult. A Rádiótávközlési Alapot a miniszter kezeli. (2) A Rádiótávközlési Alap célja: a) a korszerű technológia bevezetéséhez szükséges esetenkénti sávátrendezések támogatása; b) a különböző okokból (pl. nemzetközi kötelezettségek) történő engedély-visszavonások során szükséges kártalanítások; c) közcélú szolgáltatások ellátottsága kiterjesztésének céltámogatása. (3) A Rádiótávközlési Alap forrásai: a) a frekvencia lekötéséért és használatáért befizetett, a miniszter által, a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendeletben megállapított díj meghatározott hányada; b) a költségvetésnek, állami vagy magánszervezeteknek, jogi személyeknek, magánszemélyeknek erre a célra visszterhesen vagy ellenszolgáltatás nélkül átengedett pénzeszközei; c) a 27. § (2) bekezdésének c) pontja alapján befolyt bírságok. XIV. Fejezet Vegyes és záró rendelkezések 23. § Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e törvényt kell alkalmazni a kormányzati frekvenciagazdálkodás tekintetében is. 24. § Rendkívüli állapot, szükségállapot, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek elhárítása érdekében - az Országgyűlés eseti felhatalmazása alapján - a miniszter a rádiótávközlési szolgálatokat átmenetileg korlátozhatja vagy szüneteltetheti. 25. § (1) Az e törvény alapján folytatott hatósági eljárásokra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az e törvényben szabályozott hatósági eljárás az ügy eldöntéséhez szükséges műszaki vizsgálatok és a nemzetközi koordináció befejeződéséig függeszthető fel. 26. § A miniszter, a távközlési szolgáltatásra kiírt koncessziós pályázatban megjelölheti a rádiótávközlő berendezések, illetőleg hálózatok működésére igénybe vehető frekvenciákat vagy frekvenciasávokat. 27. § (1) Ez a törvény, továbbá a postáról szóló 1992. évi XLV., valamint a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 1993. július 1-jén lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti - a postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény, - az 1983. évi 8. törvényerejű rendelet, valamint - az 1989. évi LVIII. törvény. (2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a) a postáról szóló 1992. évi XLV. törvény 15. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A postai szolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató köteles a jogszabályoknak, a szabványoknak és az üzletszabályzatnak megfelelő küldeményt és táviratot továbbítani, és a címzett részére kézbesíteni.” b) a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 36/A. §-sal egészül ki: „36/A. § A Hírközlési Főfelügyelet hatáskörébe tartozó frekvenciagazdálkodási szabálysértés miatt elsőfokon a Hírközlési Főfelügyelet területi szervei, másodfokon a Főfelügyelet jár el.” c) a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 104. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „Rádióállomásokkal kapcsolatos kötelességek megszegése 104. § (1) Aki a) a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvényben foglaltakkal ellentétben rádiótávközlő berendezést, valamint nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezést engedély nélkül vagy engedélytől eltérően üzemeltet, vagy b) az a) pontban említett berendezések használatával olyan zavart okoz, amely a közrendet, illetőleg a közlekedés biztonságát veszélyezteti ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Azt a rádiótávközlő berendezést, amellyel az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a Hírközlési Főfelügyelet területi szervei, illetőleg a Főfelügyelet hatáskörébe tartozik.” [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés 1993. április 27-i ülésnapján fogadta el.