1993. évi CIX. törvény

a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény módosításáról  [LÁBJEGYZET_1]

1. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Szatv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai és a szakiskolai (a továbbiakban együtt: szakképző iskolai) tanulók gyakorlati oktatásának költségeihez a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban meghatározott adóalany - a szakképző iskolát létesítő és fenntartó gazdálkodó szervezet kivételével - (a továbbiakban együtt: hozzájárulásra kötelezett) köteles hozzájárulni.”
(2) A Szatv. 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakképzési hozzájárulás mértéke a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél az éves beszámolóban, illetve az egyszerűsített éves beszámolóban kimutatott, az egyszeres könyvvitelt vezető és egyszerűsített mérleget készítő hozzájárulásra kötelezettnél a pénzforgalmi könyvvitelben elszámolt bérköltség (ide nem értve a tagok személyes közreműködésének ellenértékét) 1,5%-a. Az agrártevékenységet folytató hozzájárulásra kötelezettnél a szakképzési hozzájárulás mértéke a KSH mezőgazdasági és erdőgazdálkodási üzemek alaptevékenységének osztályozása szerinti alaptevékenység árbevétele és az összes árbevétel aránya szerint számított bérköltség 1%-a. Az arány számításánál árbevétel a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény előírása szerinti nettó árbevételnek az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozók teljesítményével csökkentett összege.”
2. § A Szatv. 2. § (5) bekezdés utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A törvényben előírt módon teljesített szakképzési hozzájárulás egyéb ráfordításként számolható el.”
3. § (1) A Szatv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Szakképzési Alapból hozzájárulást kell biztosítani a Nemzeti Szakképzési Intézetnek a szakmai oktatás érdekében végzett fejlesztő tevékenységéhez.”
(2) A Szatv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1)-(2) bekezdésben előírtak teljesítése után fennmaradó összeg a gazdasági társaságként működő tanműhelyben gyakorlati oktatásban részesülő szakképző iskolai tanulók alapképzésének költségeihez való hozzájárulás fedezetét; továbbá a hozzájárulásra kötelezettnek, a szakképző iskolának, valamint a szakképző iskolai tanulók gyakorlati oktatása ellátására együttműködési megállapodást kötött munkaerő-fejlesztő és -képző központnak a gyakorlati oktatás tárgyi feltételei fejlesztésére irányuló beruházásai támogatását szolgálja.”
(3) A Szatv. 5. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A szakképesítésért felelős miniszter által a szakképzés tartalmi fejlesztésére fenntartott fejlesztő-szolgáltató költségvetési intézménynek pályázat alapján nyújtható támogatás a gyakorlati oktatás korszerűsítéséhez szükséges tananyagfejlesztéshez és új képzési programok bevezetéséhez.
(8) A Szakképzési Alap működtetésével kapcsolatos közvetlen költségek - a bér és a bérjellegű költségek kivételével - a Szakképzési Alapot terhelik.”
4. § (1) A Szatv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Szakképzési Alappal a munkaügyi miniszter rendelkezik, a Szakképzési Alap pénzeszközei kezeléséről a pénzforgalmat lebonyolító pénzintézet gondoskodik.”
(2) A Szatv. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Szakképzési Alap felhasználásával kapcsolatos feladatokat a törvényben szabályozott Országos Képzési Tanács (a továbbiakban: OKT) látja el.”
(3) A Szatv. 6. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az OKT]
„a) ellenőrzi a Szakképzési Alap kezelését,”
(4) A Szatv. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdés b) pontja szerint a megyék és a főváros javára meghatározott összeg felhasználására vonatkozó pályázatokat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 11. §-ában meghatározott megyei (fővárosi) munkaügyi tanács írja ki és dönt a támogatás odaítéléséről.”
(5) A Szatv. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (6) bekezdésben meghatározott szerződést,
a) ha a támogatásról az OKT dönt, a Munkaügyi Minisztérium;
b) ha a támogatásról a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács dönt, a megyei (fővárosi) munkaügyi központ
köti meg a támogatásban részesülővel.”
5. § (1) A Szatv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Szakképzési Alap által nyújtott beruházási célú támogatást a hozzájárulásra kötelezett a tőketartalékba helyezi.”
(2) A Szatv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés alapján a Szakképzési Alap által nyújtott támogatással, illetve a 2. § (3) bekezdésében foglaltak szerint létrehozott ingatlanra 20 évig tartó elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni a Szakképzési Alap javára.”
(3) A Szatv. 7. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(3) Ha a kedvezményezett a támogatást nem a meghatározott célra fordítja, vagy a Szakmunkásképzési, illetőleg Szakképzési Alapból kapott támogatással megvalósított létesítményt a meghatározott idő előtt megszünteti vagy azt nem a rendeltetésének megfelelően használja, a kapott támogatást - beleértve a kamatokat is - a szerződésben foglaltak szerint vissza kell fizetnie.”
6. § A Szatv. 7/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a további működtetésre az (1) bekezdés szerinti lehetőség nem biztosítható, a létesítmény szükségessé váló elidegenítése esetén elővásárlási jog illeti meg a tanulók tanulóviszonya szerint illetékes szakképző iskola fenntartóját, illetőleg - ha a fenntartó nem él elővásárlási jogával - azt a hozzájárulásra kötelezettet, aki a létesítményt a tanulók gyakorlati oktatására tovább kívánja működtetni. A létesítmény további működtetésének indokoltsága tekintetében ki kell kérni a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács véleményét. Az elővásárlásra felajánlott létesítmény megvételéhez, a szükségessé váló átalakításhoz és felszereléshez a fenntartó, illetőleg a hozzájárulásra kötelezett a Szakképzési Alapból kamatmentes, legfeljebb 10 éves lejáratú kölcsönt igényelhet.”
7. § A Szatv. melléklete az alábbiak szerint módosul:
(Elszámolhatók...)
„4. a tanulók javára megkötött kötelező felelősségbiztosítás költségei.”
8. § (1) E törvény 1994. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg
a) a Szatv. 1. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint a 2. § (3) bekezdésében az „állóeszköz” kifejezés „tárgyi eszköz” szövegre változik;
b) a Szatv. 3. § (3) bekezdésében a „különféle” kifejezés „egyéb” kifejezésre változik;
c) a Szatv. 6. § (3)-(4) bekezdésében a „bizottság” szöveg helyébe az „OKT” szöveg kerül;
d) a Szatv. 6. § (4) bekezdésének első mondata hatályát veszti.
(2) Ahol a Szatv. „középfokú szakoktatási intézményt” említ, azon „szakképző iskolát” kell érteni.
(3) A 2. §-ban foglaltak az 1992. és 1993. évekre vonatkozóan is alkalmazhatók.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1993. december 14-i ülésnapján fogadta el.