1992. évi LXXXIX. törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről [LÁBJEGYZET_1] Az Országgyűlés az önkormányzatok beruházási feladataihoz nyújtandó címzett és céltámogatásokról a központi pénzeszközök hatékony és ellenőrizhető felhasználásának igényével, az önkormányzatok fejlesztési tevékenysége stabilitásának megteremtése érdekében az alábbi törvényt alkotja: I. Fejezet Címzett támogatások 1. § (1) Az önkormányzatok címzett támogatást igényelhetnek a kiemelt fontosságú - a kórházfejlesztés kivételével céltámogatási körben nem támogatott - vízgazdálkodási, egészségügyi, oktatási és kulturális önkormányzati feladatok ellátását szolgáló beruházások, rekonstrukciók megvalósítására és létesítmények megvásárlására (a továbbiakban: beruházás), költséghatár nélkül. (2) A válsághelyzetek problémáinak kezelésére az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő körben is adható támogatás. (3) Az önkormányzatnak a beruházási koncepcióját a szakminisztérium szakmai programjával egyeztetni kell. 2. § A címzett támogatás mértéke legfeljebb a beruházási összköltségnek az önkormányzati saját forrásból nem fedezett része. 3. § (1) A következő évi költségvetésben az április 14-ig benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések vehetők figyelembe. (2) Az 1993. évi igények benyújtásának határideje 1993. május 14. (3) Az Országgyűlés - a Kormány javaslata alapján - egy alkalommal dönt a beruházás teljes időszakára a címzett támogatásról, a külön jogszabályban szereplő beruházási adatlapon feltüntetett éves támogatási ütemeknek megfelelően. II. Fejezet Céltámogatások 4. § (1) Céltámogatás az e törvény mellékletében hároméves időtartamra meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelő beruházások megvalósításához igényelhető. (2) Céltámogatás nyújtása 1995. évtől a szakminisztériumok által kidolgozott, évenként felülvizsgált fajlagos költségek alapján történik, kivéve a működő egészségügyi intézmények gép-műszer beszerzését. (3) 1993-1995. évekre az (1) bekezdésben említett támogatási célokat és az igénybejelentés feltételeit a törvény melléklete tartalmazza. 5. § A beruházás befejezéséig a támogatás aránya nem változtatható. 6. § (1) A céltámogatással megvalósuló beruházásokhoz az elkülönített állami pénzalapokból is igényelhető támogatás. (2) A társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott, valamint az országos átlag kétszeresét meghaladó munkanélküliségi arányú és külön jogszabályban felsorolt települések - szükség szerint - a saját forrás egy részét a Céltámogatási Kiegészítő Keretből megpályázhatják. A keret összegét az Országgyűlés - önálló előirányzatként - a költségvetési törvényben határozza meg. A keretet a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kezeli. 7. § (1) Települési önkormányzatok közös beruházása esetén a céltámogatás a törvényben meghatározott mérték 10% ponttal - az 1000 fő alatti állandó lakosú községek önkormányzatai számára 20% ponttal - emelt összege. (2) Az igényelt állami támogatások a céltámogatással együtt a beruházási összköltség 100%-át nem haladhatják meg. 8. § (1) A feltételeknek megfelelő céltámogatási igények kielégítésére fordítható pénzügyi fedezetet az éves költségvetési törvény határozza meg. (2) A költségvetés helyzetétől függően az új induló céltámogatási igényekre vonatkozóan az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben szűkítheti a célok körét, módosíthatja a támogatási arányokat, illetőleg felfüggesztheti a céltámogatási rendszer működését. (3) Ha az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek megfelelően benyújtott új igényre, akkor - a Kormány javaslatára - az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben rangsorolja a támogatandó célokat. Az éves támogatási keret felosztása a rangsorolt és még kielégíthető utolsó célnál a jogosulttá váló önkormányzatok állandó népességszám szerinti növekvő sorrendjében történik. A ki nem elégített igények fedezetéről a következő évi költségvetési törvényben kell gondoskodni. (4) A következő évi költségvetésben a március 14-ig benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentéseket kell figyelembe venni. (5) Az 1993. évi igények benyújtásának határideje 1993. április 14. 9. § A céltámogatások jegyzékét - a beruházás teljes időszakára vonatkozóan egy alkalommal a külön jogszabályban szereplő beruházási adatlapon feltüntetett éves támogatási ütemekkel - a Kormány teszi közzé. III. Fejezet A címzett és céltámogatás finanszírozása és elszámoltatása 10. § Címzett és céltámogatás a cél szerinti alapfunkció ellátását szolgáló beruházásra igényelhető. 11. § Címzett és céltámogatásban (a továbbiakban: központi támogatás) még nem részesült, folyamatban lévő beruházáshoz támogatás csak a támogatás juttatásának évétől kezdődően, a még hátralévő beruházási összegre igényelhető. 12. § (1) Az egyes években a központi támogatás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a jóváhagyott összeghatárig vehető igénybe. (2) A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az év végén az Állami Fejlesztési Intézet a központi költségvetésből lehívja. Ezt az önkormányzat a következő évben, illetőleg a beruházás tervezett befejezését követő év végéig használhatja fel. 13. § A központi támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a címzett és céltámogatás felhasználásáról a beruházás befejezését követő évben - a finanszírozó pénzintézet bevonásával - el kell számolnia. 14. § (1) Az önkormányzat a központi támogatás felhasználására a jogosultságát elveszíti, ha a kivitelezést a támogatás első évében nem kezdi meg. Az így felszabaduló központi támogatás az adott évben az önkormányzatok részére meghatározott, az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok támogatását növeli. (2) A központi támogatással megkezdett, de be nem fejezett beruházás esetén a támogatás további részéről lemondó önkormányzat ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz nem nyújthat be új céltámogatási igényt. 15. § A központi támogatás címzettje a beruházás megvalósítása időszakában nem változhat. 16. § (1) A beruházás műszaki tartalmának változtatásából, az ár- és árfolyamváltozásból, valamint a kivitelezés átütemezéséből származó többletköltség miatt az önkormányzatot a beruházás elfogadott összköltségéhez képest további központi támogatás nem illeti meg. (2) Közösen elkezdett beruházás finanszírozásából való kiválás esetén - ha a beruházást egy települési önkormányzat folytatja és fejezi be - a többlet-céltámogatást a központi költségvetésbe vissza kell fizetni. A felmerülő többletköltségekre egyik támogatási forma esetében sem jár többlet központi támogatás. 17. § (1) A beruházó önkormányzatnak finanszírozási szerződést kell kötnie - címzett támogatás esetén az Állami Fejlesztési Intézettel, - céltámogatás esetén az önkormányzat számlavezető bankjával. (2) A számlavezető bank a céltámogatást a központi költségvetésből az Állami Fejlesztési Intézeten keresztül hívja le. (3) Az Állami Fejlesztési Intézet vagy a számlavezető bank (a továbbiakban együtt: pénzintézet) a központi támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával. Fővállalkozói előleg központi támogatásból nem adható. (4) A finanszírozási szerződésnek felhatalmazást kell tartalmaznia az önkormányzat részéről arra, hogy a pénzintézet az arányos központi támogatáson felüli összeget minden számla kiegyenlítésekor leemeli az önkormányzat számlájáról. (5) A központi támogatással megvalósuló beruházások pénzügyi adatairól a pénzintézet az éves költségvetéshez és a zárszámadáshoz kapcsolódóan, szükség szerint a belügyminiszter és a pénzügyminiszter részére tájékoztatást ad. IV. Fejezet Vegyes, záró és értelmező rendelkezések 18. § A központi támogatással közösen megvalósított beruházás esetében a keletkezett vagyon megosztásában a felek megállapodása az irányadó. Ennek hiányában pénzügyi hozzájárulásuk arányában oszlik meg az állami támogatásnak megfelelő tulajdoni hányad. 19. § (1) A központi támogatással keletkezett vagyonnak a beruházás befejezésének évét követő tíz éven belül nem helyi önkormányzat részére történő elidegenítése, vagy a beruházási céltól eltérő hasznosítása esetén a központi támogatást vissza kell fizetni az állami költségvetésbe. (2) Az (1) bekezdésben említett kötelezettség biztosítására a központi támogatással megvalósuló, illetőleg támogatással beszerzett ingatlant a központi támogatás mértékéig és a megvalósítástól, illetve a beszerzést követő 10 évig a magyar állam javára jelzálog terheli. A jelzálog ingatlannyilvántartásba történő bejegyeztetéséről az önkormányzat gondoskodik. 20. § (1) A központi támogatással megvalósított létesítmények és fejlesztések működtetéséről az önkormányzat - egészségügyi beruházás esetén a társadalombiztosítással közösen - gondoskodik. (2) Közös beruházással megvalósított létesítmény működtetéséről a felek megállapodnak. 21. § (1) E törvény rendelkezéseit az 1993. évi címzett és céltámogatási javaslatok kialakításánál kell első ízben alkalmazni. (2) E törvény 6. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés 1993. január 1-jétől lép hatályba. 22. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a címzett és céltámogatás igénybejelentésének, döntéselőkészítésének és elszámolásának rendjét, továbbá a Területi Államháztartási Közigazgatási és Információs Szolgálat és a Fővárosi Államháztartási Közigazgatási és Információs Szolgálat (a továbbiakban együtt: TÁKISZ) ezekkel kapcsolatos feladatait rendeletben szabályozza. 23. § E törvény alkalmazásában: a) Kivitelezés kezdése: az építési napló megnyitásának időpontja. b) Alapfunkció: az önkormányzati feladat ellátását szolgáló létesítmény építésügyi, illetve ágazati szabványok által kötelezően előírt szakmai-műszaki tartalma. c) Saját forrás: központi támogatás szempontjából a támogatáson kívüli teljes összeg, függetlenül attól, hogy milyen jogcímen jutott hozzá az önkormányzat (átvétel, hitel, kötvény, elkülönített állami pénzalapok stb.). d) Állandó népesség: az önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező polgárok száma. e) Belterület: Központi belterület: az a belterületi település, amelynek területén az igazgatási szervek és általában az ellátó intézmények többsége található. Egyéb belterület: a központi belterülettel földrajzilag általában nem összefüggő város-, illetve községrész(ek), amely(ek)nek fejlesztése a belterületre érvényes szabályok szerint történik. f) Külterületi lakott hely: a város, község közigazgatási határa, valamint a belterületek határai közötti településrészek. g) Beruházási költség: a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény és a 179/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a beruházás fogalmához kötődő, a központi támogatás szempontjából elismerhető ráfordítás. h) Beruházási összköltség: a beruházási költség vissza nem igényelhető ÁFÁ-val növelt összege. i) Vízhálózat-építés részének tekintendő: a vízkezelési technológiához nem tartozó tárolótérfogat építése. j) Szennyvíztisztító telep: a közcsatorna-hálózaton keresztül összegyűjtött és a szennyvizek, illetve települési folyékony hulladék kezelésére szolgáló műtárgy vagy műtárgyak sorozata, valamint a hozzátartozó kiszolgáló létesítmények összessége. k) Főgyűjtő szennyvízcsatorna: a szennyvízgyűjtő területről szennyvíztisztító telepre vezető legtöbb szennyvízmennyiséget szállító szennyvízcsatorna szakasz. l) Közös beruházás: önkormányzatok közös finanszírozásával megvalósított és közösen használt létesítmény, gép-műszer. A közműves vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás beruházása - az előbbieken túl - akkor tekinthető közösnek, ha a településeket ellátó rendszerek között műszaki kapcsolat van. Közös beruházásban részt vevő önkormányzatoknak külön-külön meg kell felelniük az igénybevétel feltételeinek. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1992. december 22-i ülésnapján fogadta el.