1992. évi LXV. törvény

a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény módosításáról  [LÁBJEGYZET_1]

1. § A bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló, az 1991. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1990. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, továbbá az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló jogszabályok az irányadók.”
2. § A Tv. 6. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A szolgálati időt - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a kinevezés, illetve alkalmazás (a továbbiakban: kinevezés) napjától kell számítani azzal, hogy a kezdő évet (töredékévet) egész évként kell figyelembe venni.
(2) Részben vagy egészben szolgálati időként lehet figyelembe venni:
a) a bírói, az ügyészi, a bírósági és ügyészségi titkári kinevezésig a jogi képesítéshez kötött más munkakörben a jogi szakvizsga megszerzésének napjától eltöltött időt;
b) a felsőfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő kinevezéséig a szakirányú végzettségnek megfelelő más munkakörben, illetve a bírósági vagy ügyészségi munkaviszonyban eltöltött időt;
c) a középfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő, továbbá az ügykezelő kinevezéséig a korábbi munkaviszony idejét.
(3) A kinevezéstől számított három éven belül a (2) bekezdés alapján figyelembe nem vett időt vagy annak egy részét kiváló munkavégzés esetén a szolgálati időbe be lehet számítani. Bíró esetében a beszámításra a kollégium tesz előterjesztést.
(4) A (2)-(3) bekezdés alkalmazásakor a szolgálati időt úgy kell meghatározni, hogy a következő fizetési fokozatba sorolás az adott év első napjával történjék.”
3. § A Tv. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (4) bekezdés helyébe (5) bekezdés megjelöléssel a következő rendelkezés lép, és a jelenlegi (5) bekezdés megjelölése (6) bekezdésre módosul:
„(4) Kiváló munkavégzés esetén a bírósági, ügyészségi fogalmazó részére az V. fizetési osztályon belül - egy alkalommal - magasabb személyi alapbér állapítható meg.
(5) A soron kívüli előrelépéseket - a (4) bekezdésben szabályozott eset kivételével - az év első napjával kell végrehajtani.”
4. § A Tv. 9. §-a a következő (2) és (8) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(6) bekezdés megjelölése (3)-(7) bekezdésre módosul:
„(2) A legalacsonyabb bírói, illetőleg ügyészi személyi alapbér (III. fizetési osztály 1. fizetési fokozata) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szerinti mindenkori illetményalap négyszerese.”
„(8) A Legfelsőbb Bíróságra az 1972. évi IV. törvény 56. §-ának (4) bekezdése alapján beosztott bíró a beosztás idejére továbbra is jogosult a beosztás elrendelésekor fennálló, illetve az azt követően jogosultságot szerzett alapbérére. Ennek folyósítása a Legfelsőbb Bíróság költségvetését terheli.”
5. § A Tv. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bírósági és az ügyészségi tisztviselőt a szakirányú iskolai végzettsége és a tényleges munkaköri beosztása alapján a VI., VII., VIII. fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba és fizetési csoportba kell sorolni.”
6. § A Tv. 14. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bírósági és az ügyészségi tisztviselő, valamint az ügykezelő személyi alapbérét a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának megfelelő személyi alapbér figyelembevételével, annak meghatározott szorzószámával kell megállapítani.”
7. § A Tv. 17. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A külön juttatás összege)
„b) az egyhavi személyi alapbér arányosan csökkentett része, ha a külön juttatásra jogosult bírósági vagy ügyészségi munkaviszonya a naptári évben a 6 hónapot elérte.”
8. § A Tv. 1. és 2. számú mellékleteinek helyébe a törvény 1. és 2. számú melléklete lép.
9. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - 1993. január 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény 1. és 2. számú mellékleteiben meghatározott személyi alapbéreket 1994. január 1-jével kell alkalmazni azzal, hogy az 1992. évi bértételek és az e törvény szerinti bértételek különbözetének az ötven százalékával kell - 1993. január 1-jétől - az 1992. évi bértételeket megemelni.
(3) A (2) bekezdés szempontjából az 1993. évben alkalmazandó illetményalap a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálybalépésekor megállapított összeg.
(4) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a bíróságok - ide nem értve a Legfelsőbb Bíróságot - létszám és bérgazdálkodására vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszterrel és az Országos Bírói Tanáccsal egyetértésben rendeletben határozza meg.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1992. október 27-i ülésnapján fogadta el.