1991. évi XXXI. törvény

a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről  [LÁBJEGYZET_1]

1. § A Magyar Köztársaság nagyra becsüli a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenységet. Ezek elismerésére az Országgyűlés Magyar Köztársasági Érdemrendet és Magyar Köztársasági Érdemkeresztet alapít.
2. § (1) A Magyar Köztársasági Érdemrendet a miniszterelnöknek a Kormány hozzájárulásával tett előterjesztésére, a Magyar Köztársasági Érdemkeresztet a feladatköre alapján illetékes miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza.
(2) Külföldi állampolgár esetében a külügyminiszter tesz javaslatot a miniszterelnöknek az előterjesztésre.
(3) Magyar állampolgár számára külföldi állami kitüntetés viselését a külügyminiszter előterjesztése alapján a köztársasági elnök engedélyezi.
3. § (1) A Magyar Köztársasági Érdemrendet és Érdemkeresztet a köztársasági elnök vagy személyes megbízottja adja át ünnepélyes körülmények között.
(2) A kitüntetett az adományozást igazoló okiratot kap.
(3) A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt adományozásáról szóló határozatot a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(4) A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt adományozásával kapcsolatos teendőket a Köztársasági Elnöki Hivatal látja el; az ezekkel összefüggő kiadások fedezetét a Hivatal költségvetésében kell biztosítani.
4. § A Magyar Köztársasági Érdemrenddel és Érdemkereszttel kapcsolatos részletes szabályokat az 1. számú mellékletben foglalt alapszabály tartalmazza.
5. § (1) E törvény 1991. augusztus hó 1-jén lép hatályba; ezzel egyidejűleg a törvény 2. számú mellékletében felsorolt jogszabályok és minisztertanácsi határozatok a hatályukat vesztik.
(2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően adományozott kitüntetések tovább viselhetők, kivéve a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérmet, az 1956 után adományozott Szabadság Érdemrendet, valamint azokat a kitüntetéseket, amelyeknek viselését jogszabály megtiltotta.
6. § E törvényt a Kossuth-díjra és a Széchenyi-díjra akkor kell alkalmazni, ha az e díjakról szóló 1990. évi XII. törvény eltérően nem rendelkezik.
7. § (1) A miniszter szakmai, az önkormányzat helyi jellegű kitüntető címet, díjat, oklevelet, plakettet stb. alapíthat és adományozhat, ezek azonban sem elnevezésükben, sem külső formájukban nem hasonlíthatnak a Magyar Köztársasági Érdemrendhez és Érdemkereszthez, illetőleg a Kossuth-díjhoz és a Széchenyi-díjhoz, valamint - a kitüntető cím kivételével - nem viselhetők.
(2) A belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, az igazságügyminiszter és a pénzügyminiszter a fegyveres erőknél, a rendőrségnél és a rendészeti szerveknél szolgálatot teljesítők részére szolgálati jeleket alapíthat.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint alapított elismerések közül csak a díjakkal jár jutalom, amely az általános szabályok szerint adóköteles.
8. § A miniszter, illetőleg az önkormányzat képviselő testülete 1991. december 31-ig köteles felülvizsgálni azokat a jogszabályokat, amelyekkel díjat, kitüntető címet, jelvényt stb. alapított, és mindazokat hatályon kívül helyezni, amelyek nem állnak összhangban e törvény rendelkezéseivel.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1991. július 9-ei ülésnapján fogadta el. Megjelent a Magyar Közlöny 1991. július 22-ei számában.