1991. évi XXVIII. törvény

a szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről  [LÁBJEGYZET_1]

Az elmúlt társadalmi rendszerben hozott döntések következtében tisztázatlanná váltak a munkavállalói érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetek vagyoni viszonyai. A jogilag rendezetlen helyzet veszélyezteti e szervek működőképességét és gátolja a szervezkedési szabadság alkotmányos jogának érvényesülését. A helyzet megoldása érdekében az Országgyűlés az alábbi törvényt alkotja:
1. § E törvény hatálya kiterjed az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján nyilvántartásba vett valamennyi munkavállalói érdekképviseleti szervezetre (a továbbiakban: szakszervezet).
2. § (1) A szakszervezetek kötelesek a vagyonukkal elszámolni.
(2) Az elszámolási kötelezettség az alábbi vagyontárgyakra terjed ki:
a) ingatlanok;
b) állóeszközök, amelyeknek nyilvántartott értéke a törvény hatálybalépésének időpontjában a 200 000 forintot meghaladta;
c) védett műalkotások;
d) a szakszervezet által alapított vállalat, vagy a szakszervezet részvételével működő gazdasági társaságban a szakszervezeteket megillető tagsági, illetve tulajdonosi részesedés;
e) értékpapírok;
f) bankszámlán és egyéb módon kezelt pénzeszközök;
g) alapítványba bevitt vagyon.
3. § Az elszámolási kötelezettség az 1991. január 1-jén és a törvény hatálybalépésének napján fennálló vagyoni helyzetre terjed ki a törvény 1. számú mellékletében meghatározott módon.
4. § Az elszámolások teljességéért és valódiságáért az elszámoló felelős, a törvény 2. számú melléklete szerinti „Teljességi nyilatkozat” alapján.
5. § (1) Az elszámolásokat az Állami Számvevőszéknek 1991. augusztus 31-ig kell benyújtani.
(2) Az Állami Számvevőszék az elszámolásokat ellenőrzi, hitelességükről nyilatkozik, ezek eredményéről 1991. november 30-ig az Országgyűlésnek beszámol és az elszámolásokat megküldi a Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezetnek (a továbbiakban: VIKSZ).
(3) A beszámolót az Állami Számvevőszék köteles valamennyi szakszervezetnek megküldeni.
6. § (1) A 10. § (2) bekezdése szerinti törvény hatálybalépéséig a 2. § a) pontjában írt vagyontárgyakra elidegenítési és terhelési, a 2. § d) pontjában írt vagyontárgyakra elidegenítési tilalom áll fenn. E tilalmaktól csak a 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint lehet eltérni.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt korlátozás a 2. §a) és d) pontjaiban felsorolt vagyontárgyakra vonatkozó már megkötött szerződések tartalmát nem érinti.
7. § (1) Az elszámolás hatálya alá tartozó vagyon összességét a szakszervezetek között felosztandó vagyonnak kell tekinteni.
(2) A szakszervezetek között felosztandó vagyon végleges megosztásáig az alábbi vagyontárgyak tekintetében a 8. §-ban meghatározott jogokat a VIKSZ gyakorolja:
a) az 1990. március 2-a előtt a Szakszervezetek Országos Tanácsa tulajdonában lévő, a 2. § (2) bekezdésében felsorolt és a törvény hatálybalépésének időpontjában a szakszervezetek rendelkezése alatt álló vagyontárgyak;
b) minden olyan a 2. § (2) bekezdésében felsorolt vagyontárgy, melyre az elszámoló a bejelentési kötelezettséget teljesíteni elmulasztotta;
c) állami tulajdonban álló és a szakszervezetek ingyenes használatában lévő ingatlanok.
8. § A VIKSZ a munkavállalók szervezkedéséhez és szervezetei működési esélyegyenlőségéhez szükséges anyagi feltételek biztosítása, a közös szakszervezeti feladatok, a vagyon védelme és működési feltételeinek megteremtése érdekében jogosult:
a) a 7. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott vagyon felett rendelkezni, ideértve a terhelést és elidegenítést is;
b) a 7. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott vagyontárgyak használata tekintetében rendelkezni.
9. § (1) A VIKSZ tevékenységét négytagú Igazgató Tanács irányítja, melynek tagjai: a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége egy-egy képviselője, valamint az Érdekegyeztető Tanácsban képviselt többi szakszervezeti szövetség egy közös képviselője.
(2) Az Igazgató Tanács egyhangú határozata szükséges saját ügyrendjének elfogadásához, valamint a szakszervezeti tulajdonba tartozó vagyontárgy elidegenítéséhez.
(3) Az Igazgató Tanács a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül köteles megalkotni ügyrendjét.
(4) Az Igazgató Tanács mellett titkárság működik, amely a törvénnyel érintett szakszervezetek vagyonkezelő szervezeteit hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával megbízhatja, külön térítés biztosítása nélkül.
10. § (1) A szakszervezetek között felosztandó vagyon használatának ideiglenes megosztása a törvény hatálybalépésétől számított 1 éven belül tartandó szakszervezetek közötti választáson elért támogatottság alapján történik.
(2) A vagyon használatának ideiglenes megosztásáról törvény rendelkezik.
(3) A végleges vagyonmegosztásról az (1) bekezdésben foglalt elvek alapján az Országgyűlés külön törvénnyel rendelkezik.
11. § (1) A törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló 1990. évi LXX. törvény  3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § Az e törvényben biztosított használati jog alapján az ingatlan használata - törvény eltérő rendelkezése hiányában - másnak nem engedhető át.”

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1991. július 12-ei ülésnapján fogadta el. Megjelent a Magyar Közlöny 1991. július 17-ei számában.