1991. évi XLV. törvény a mérésügyről [LÁBJEGYZET_1] Az Országgyűlés a mérések hazai és nemzetközi egységességének és pontosságának biztosítása, a mérési - valamint ennek révén mind a kutatási és fejlesztési, mind a gyártási, mind a kereskedelmi - kultúra színvonalának emelése, továbbá a fejlett iparú országokkal kiépülő gazdasági kapcsolatok bővítésének, s ennek érdekében termékeink versenyképességének a minőségbiztosítás mérésügyi eszközei által is megalapozott elősegítése céljából az alábbi törvényt alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések A törvény hatálya 1. § E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén a mérésügyi szervezet tevékenységére, a mértékegységek használatára és a joghatással járó mérésekre terjed ki. Mérésügy, mérésügyi szervezet 2. § (1) A mérésügy a mérésekkel kapcsolatos tevékenységkörnek az a része, amelyet a mérések hazai és nemzetközi egységességének és pontosságának biztosítása céljából a jog eszközeivel kell szabályozni, és amelynek ellátásáról az állam gondoskodik. (2) A mérésügy országos hatáskörű, központi irányító, felügyeleti és ellenőrző szerve az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH), mely a Kormány felügyelete alatt áll, és önálló költségvetési szerv. Felügyeletét a Kormány által megbízott miniszter gyakorolja. Az OMH központja és területi szervei (a mértékhitelesítő hivatalok) tevékenységük során az e törvényben meghatározott állami feladatokat látják el a közigazgatási eljárás szabályainak alkalmazásával. (3) Az OMH élén elnök áll. A hivatal elnökét a miniszterelnök, elnökhelyettesét az OMH elnökének javaslatára a felügyeletet ellátó miniszter nevezi ki. (4) Az OMH belső szervezeti és működési rendjét a hivatal elnöke állapítja meg. Hatáskör és illetékesség 3. § (1) A hatósági jogkört első fokon az OMH főosztályainak vagy a mértékhitelesítő hivataloknak a vezetői, másodfokon az OMH elnöke gyakorolja. (2) Az eljárás lefolytatására az a mérésügyi szerv jogosult, amelynek illetékességi területén az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye (székhelye, telephelye) van. Helyhezkötött mérőeszköz esetében az eljárásra a telepítés helye szerint illetékes mérésügyi szerv is jogosult. A mérésügyi szervezet feladata 4. § (1) A mérések pontossága és egységessége érdekében az OMH a következő feladatokat látja el: a) gondoskodik a törvényes mértékegységek használatára vonatkozó szabályozás előkészítéséről, az országos etalonokról, azok nemzetközi összehasonlításáról és hazai továbbszármaztatásáról, valamint az e feladatok ellátásához szükséges mérésügyi kutatásról és fejlesztésről; b) meghatározza az egyes mérőeszközök mérésügyi követelményeit, kibocsátja a hitelesítési előírásokat, előkészíti a mérésügyi szabványokat és kidolgozza a műszaki irányelveket, ellátja a mérésügyi engedélyezési feladatokat, elvégzi a típusvizsgálatokat, a használati mérőeszközök hitelesítését, feljogosítja (akkreditálja) a kalibráló laboratóriumokat, gondoskodik a törvény és a végrehajtására kiadott mérésügyi jogszabályok megtartásának ellenőrzéséről; c) képviseli a Magyar Köztársaságot a nemzetközi mérésügyi szervezetekben, együttműködik más államok mérésügyi szerveivel, gondoskodik a nemzetközi mérésügyi egyezményekből adódó feladatok végrehajtásáról. (2) A mérésügyi szervezet a rendeltetésszerű működésével összeférő és az alaptevékenységét nem akadályozó egyéb mérésügyi feladatokat is ellát: különleges, nagypontosságú mérések végzését; használati etalonok, hiteles anyagminták készítését; nem kötelező hitelesítésű mérőeszközök típusvizsgálatát, hitelesítését és kalibrálását; szakvélemény adást, mérésügyi oktatást, mérésügyi kutatást és fejlesztést. II. fejezet Mértékegységek 5. § (1) Minden olyan mennyiség értékének kifejezésére, melyre e jogszabály törvényes mértékegységet állapít meg, ezt a mértékegységet kell használni. Az egyes fontosabb törvényes mértékegységeket e törvény 1. számú melléklete határozza meg. (2) Törvényes mértékegységek: a) a Nemzetközi Mértékegység-rendszer (SI) mértékegységei, b) az e törvény mellékletében meghatározott, SI-n kívüli mértékegységek, c) az SI mértékegységeiből és az SI-n kívüli törvényes mértékegységekből képzett mértékegységek, d) az a), b), c) pont alatti mértékegységeknek az e törvény mellékletében meghatározott módon képzett többszörösei és törtrészei. (3) A törvényes mértékegységeken kívül más mértékegységek is használhatók: a) a külkereskedelmi kapcsolatokban, b) nemzetközi megállapodások alapján, c) a tudományos kutatásban. III. fejezet Joghatással járó mérés és eszközei 6. § (1) Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására - a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására - vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel; továbbá az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén. (2) Joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni. (3) Hiteles az a mérőeszköz a) amelyet a mérésügyi szervek hitelesítettek, b) amelynek külföldi hitelesítését az OMH első belföldi hitelesítésként elismerte. IV. fejezet Kötelező hitelesítésű mérőeszközök Hitelesíttetési kötelezettség, felmentés 7. § (1) A hitelesíttetési kötelezettség az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben felsorolt kötelező hitelesítésű használati mérőeszközökre (a továbbiakban: kötelező hitelesítésű mérőeszköz) vonatkozik. (2) Kötelező hitelesítésű mérőeszköz csak érvényes hitelesítéssel forgalmazható, használható vagy tartható használatra kész állapotban. (3) A kötelező hitelesítésű mérőeszköz hitelesíttetéséről a) a belföldi forgalombahozatal előtt (első hitelesítés) a belföldi forgalombahozónak, b) javítás után (javítás utáni hitelesítés) a javítást végzőnek, c) meghatározott időközönként (időszakos hitelesítés) a mérőeszköz tulajdonosának, illetve használójának kell gondoskodnia. (4) A helyhezkötött mérőeszköz első hitelesíttetése az üzembehelyező szerv (személy) feladata. (5) Nem kötelező a mérőeszközök hitelesíttetése, ha azok nem kerülnek belföldi forgalomba, valamint nem kötelező a magánszemélyek által háztartási célra használt mérőeszközök időszakos hitelesíttetése. (6) Az OMH csak jogszabályban meghatározott esetekben adhat felmentést a hitelesíttetési kötelezettség alól. (7) A mérőeszközök sajátos használati körülményeire tekintettel az OMH - az általa meghatározott feltételek teljesülése esetén - feljogosíthat más szervet az időszakos javítás utáni mérőeszköz-minősítésre. A feljogosítás alapján végzett mérőeszköz-minősítés annak hitelesítését helyettesíti. Hitelesítési engedély, típusvizsgálat 8. § (1) A kötelező hitelesítésű mérőeszközök hitelesítési engedély alapján hitelesíthetők. A hitelesítési engedélyt az OMH típusvizsgálat alapján adja ki. (2) A hitelesítési engedély megszerzéséről a mérőeszköz belföldi forgalomba hozója, vagy ha ez nem állapítható meg egyértelműen, a mérőeszköz felhasználója tartozik gondoskodni. (3) A hitelesítési engedéllyel rendelkező mérőeszköztípuson változtatást csak akkor lehet végrehajtani, ha a forgalombahozó előzetesen gondoskodott a hitelesítési engedély módosíttatásáról. 9. § (1) A mérőeszköz típusvizsgálat célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköztípus megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak. (2) Nemzetgazdasági vagy más fontos érdekből az OMH egyes nem kötelező hitelesítésű mérőeszközök meghatározott célú használatát típusvizsgálat eredményétől teheti függővé. (3) Kötelező hitelesítésű mérőeszközök esetében az OMH felmentést adhat a típusvizsgálati kötelezettség alól. (4) A hitelesítési engedélyt az OMH visszavonhatja, ha a mérőeszköztípus az engedélyezési okiratban foglaltaktól eltér, illetőleg a további hitelesítést vagy mérőeszközhasználatot újabb feltételekhez kötheti. Hitelesítési eljárás 10. § (1) A mérőeszköz-hitelesítés célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköz megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak. (2) A kötelező hitelesítésű mérőeszközök hitelesítése a hitelesítési előírásban és/vagy a hitelesítési engedélyben meghatározott mérésügyi vizsgálatból és a hitelesítés tanúsításából áll. (3) A hitelesítés tényét a mérőeszközön elhelyezett hitelesítési bélyeg, egyéb jel és/vagy hitelesítési bizonyítvány tanúsítja. A mérésügyi szervek által használt tanúsító jeleket, a hitelesítési bélyegzők rajzát és alkalmazásának módját a 2. számú melléklet tartalmazza. (4) A kötelező hitelesítésű mérőeszközök mérésügyi követelményeit, a hitelesítés általános feltételeit és eljárási rendjét az OMH hitelesítési előírásban határozza meg. V. fejezet Feljogosítás kalibrálásra (akkreditálás) 11. § (1) A nem kötelező hitelesítésű mérőeszközök pontosságának kalibrálással történő ellenőrzéséről - az OMH-tól kapott feljogosítás alapján - a kalibráló laboratóriumok jogosultak kalibrálási bizonyítványt kiadni. E feljogosítás nélkül kalibrálás külső fél számára nem végezhető. (2) A kalibrálás nem hatósági tevékenység. VI. fejezet Mérésügyi ellenőrzés 12. § (1) Az OMH jogosult a mérésügyi és egyéb, mérésügyi feladatkörbe utalt tevékenységet érintő jogszabályok megtartásának ellenőrzésére. (2) Az OMH ellenőrzésre feljogosított dolgozói a magánháztartás kivételével ellenőrzést végezhetnek mindenütt, ahol joghatással járó mérés végzésére szolgáló mérőeszközt használnak. VII. fejezet Vegyes rendelkezések Hitelesített mérőeszközök használata 13. § (1) A hitelesített mérőeszközt úgy kell üzemben tartani és használni, hogy rendeltetésszerű működése, a mérési eredmények pontos leolvasása biztosítva legyen. (2) Ha a hitelesített mérőeszköz valamely méréstechnikai tulajdonsága a hitelesítés érvényének időtartamán belül megváltozik, vagy rendeltetésszerű működése kétségessé válik, a mérőeszköz használója köteles gondoskodni a mérőeszköz használaton kívül helyezéséről, javíttatásáról és hitelesíttetéséről. (3) A hitelesített mérőeszközt - az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája. Mérésügyi díjak 14. § (1) A mérésügyi szolgáltatások igénybevételéért igazgatási jellegű szolgáltatási díjat kell fizetni. (2) A mérésügyi díjkövetelés a gazdálkodó szervezettel szemben [Ptk. 685. § c) pont] azonnali beszedési megbízással érvényesíthető. VIII. fejezet Záró rendelkezések 15. § (1) Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a 8/1976. (IV. 27.) MT rendelet és az ezt módosító 61/1984. (XII. 13.) MT rendelet hatályát veszti. (2) Az e törvény hatálybalépéséig alkalmazott tanúsító jelek az időszakos hitelesítés érvényességi időtartamának lejártáig hatályosak. (3) A törvény végrehajtásáról a Kormány gondoskodik. [LÁBJEGYZET_2] [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1991. szeptember 2-ai ülésnapján fogadta el. Megjelent a Magyar Közlöny 1991. október 9-ei számában. [LÁBJEGYZET_2] Lásd: 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet.