1991. évi LXXXVI. törvény a társasági adóról [LÁBJEGYZET_1] Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a gazdasági feltételek egységesítése, a tőkebefektetés elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az adókötelezettség 1. § (1) A jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) folytató adóalanyt (2. §) az e törvényben meghatározottak szerint társasági adó (a továbbiakban: adó) terheli. (2) Az adókötelezettség a vállalkozási tevékenység megkezdésének napján kezdődik és a vállalkozási tevékenység befejezésének napjáig tart. A cégbírósági bejegyzés hiánya vagy a vállalkozás megszűnése nem érinti a tevékenység gyakorlásából származó adókötelezettséget. A cégbírósági bejegyzés végleges elmaradása esetén az adókötelezettséget a megszűnésre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni. (3) Az adókötelezettség magában foglalja az e törvényben, a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, könyvvezetési, adóbevallási, adómegállapítási, adóelőleg-fizetési, adófizetési, bizonylatmegőrzési és adatszolgáltatási kötelezettségeket. (4) A vállalkozási tevékenység megkezdésének napja az első kötelezettségvállalás időpontja, befejezésének napja a kötelezettségvállalás utolsó pénzügyi rendezésének időpontja. Az adó alanya 2. § (1) E törvény alkalmazásában adóalany a belföldi székhelyű a) gazdasági társaság, b) a szövetkezet a lakásszövetkezet kivételével, c) állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, tröszt, a tröszti vállalat ha a tröszt létesítő határozata másképp nem rendelkezik, a vízgazdálkodási társulat a víziközmű társulat kivételével, vízgazdálkodási társulatok társulása, egyes jogi személy vállalata és a leányvállalat, d) ügyvédi iroda, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, és a művészeti alkotóközösség, e) megszűnéséig az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport és a mezőgazdasági szakcsoport, f) a vállalkozási nyereségadó hatálya alá 1991. december 31-éig bejelentkezett egyéni vállalkozó és mezőgazdasági kistermelő mindaddig, amíg a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá átjelentkezik, de legkésőbb 1993. december 31-éig, g) a lakásszövetkezet, a társadalmi szervezet, az egyház (ideértve a társadalmi szervezet, illetve az egyház alapszabályában önálló jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), az alapítvány és a víziközmű társulat, ha vállalkozási tevékenységet végez. (2) E törvény alkalmazásában adóalany a külföldi tulajdonában lévő, belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet ha belföldön telephellyel rendelkezik (a továbbiakban: külföldi vállalkozó). (3) A belföldön telephellyel nem rendelkező külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet (a továbbiakban: külföldi szervezet) a részére belföldi személy által a vállalkozási tevékenységért kapott ellenértéket alapul véve a 6. számú melléklet D. fejezetében foglaltak szerint megállapított jövedelem után a 9. §-ban meghatározott mértékű adót köteles fizetni, ha a jövedelemszerzés helye a Magyar Köztársaság. E szervezetekre - a 17. § kivételével - e törvény más rendelkezései nem terjednek ki. (4) Nem terjed ki a törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra, az Állami Fejlesztési Intézetre, a Pénzintézeti Központra, a költségvetési szervre és az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetésvégrehajtási vállalatra. Értelmező rendelkezések 3. § E törvény alkalmazásában 1. lízing: a termék átadása olyan szerződés alapján, amely a termék határozott időre szóló, de legalább 365 napot meghaladó bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi. 2. kapcsolt vállalkozás: ha egyik adóalany, illetőleg adóalanynak nem minősülő természetes személy jelentős vagy többségi részesedéssel rendelkezik másik adóalany jegyzett tőkéjében, vagy döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol a másik adóalany felett. 3. jóléti intézmény: a bölcsőde, az óvoda, a napközi és adiákotthon, a munkahelyi étkezést biztosító létesítmény, a sport, a kultúra, az üdülés célját szolgáló létesítmény, a szolgálati lakás. 4. a beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultja: a beruházó, aki a beruházást várhatóan aktiválja. 5. statisztikai besorolás: az 1991. augusztus 31. napján érvényes KSH besorolási rend. 6. alapítói vagyon: a számviteli törvény 1. számú mellékletének 14. pontjában meghatározott jegyzett tőke, a vagyonjegy és a szövetkezeti részjegy összessége. 7. árbevétel: a számviteli törvény 45. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, valamint az alvállalkozói teljesítmények értékével. 8. természetbeni juttatás: az ellenérték nélkül juttatott termék, nyújtott szolgáltatás. 9. vásárolt készletek készletváltozása: az adóévet megelőző év és az adóév december 31-i záró leltár értékének különbsége. A készletváltozás számításánál a leltári készletértékből nem vehető figyelembe az adóévben ki nem egyenlített és a beruházási célra beszerzett készlet. II. fejezet AZ ADÓALAP MEGÁLLAPÍTÁSA 4. § (1) Az adó alapja a) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a számviteli törvény előírásai alapján megállapított adózás előtti eredmény módosítva a (2) és (3) bekezdésben foglaltakkal, b) az egyszeres könyvvitelt vezető adóalanynál a pénzforgalmi nyilvántartás alapján kimutatott eredmény (az adóévi árbevétel és bevétel, valamint az adóévi termelési és kezelési költségek és egyéb ráfordítások különbsége) csökkentve az adóévben a számviteli törvény alapján számított értékcsökkenési leírással és változtatva a 3. § 9. pontja szerinti vásárolt készletek készletváltozásának értékével (a továbbiakban: adózás előtti eredmény) módosítva a (2) és (3) bekezdésben foglaltakkal, valamint c) a külföldi vállalkozónál a 6. számú mellékletben meghatározott összeg (a továbbiakban: adóalap). [LÁBJEGYZET_2] (2) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor csökkenti: a) az előző év(ek)nek a 6. §-ban foglaltak szerint elhatárolt veszteségéből - az adóalany döntése szerint - az adóévre eső veszteség, b) a számviteli törvény 45. §-a (5) bekezdésének előírása szerint az adóévben egyéb bevételként elszámolt előző évi céltartalék, továbbá az adóévben az e törvény 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint figyelembe vett összeg, c) értékcsökkenési leírásként és terven felüli értékcsökkenési leírásként legfeljebb az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott módon és mértékekkel számított összeg, d) a számviteli törvény 39. §-a alapján az előző adóév(ek)ben elszámolt és eszközcsoportonként (készletek, befektetések, értékpapírok) nyilvántartott értékvesztésből az adóévben az e törvény 5. § (3) bekezdésének figyelembevételével a felhasználásra, értékesítésre, selejtezésre arányosan jutó összeg, e) a számviteli törvény 2. számú mellékletének 21. pontja alapján bevételként elszámolt kapott osztalék és részesedés összege, kivéve a befektetett eszközként nyilvántartott egy éven túli lejáratú pénzkövetelés után kapott az adózás utáni eredményből fizetett kamat, f) az 1991. évben és az azt megelőző években az eredményből fizetett - ráfordításként el nem számolt - és az adóévben visszatérített, a bevételek között elszámolt adó összege, valamint a visszatérített társasági adó, g) a belföldi székhelyű alapítvány céljára (Ptk. 74/A.-74/E. §) és a közérdekű kötelezettségvállalásra (Ptk. 593-596. §) átadott pénzeszköz, ha az adóhatóság előzetesen hozzájárult, hogy az alapítvány a befizetésről a levonásra jogosító igazolást adjon, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalást levonhatónak minősítette. Az adóhatóság a hozzájárulást kérelemre akkor adja meg, ha 1. az alapítvány, a közérdekű kötelezettségvállalás betegségmegelőző és gyógyító, tudományos, kutatási, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, kulturális, oktatási, diák- és tömegsport, vallási célt, a közrend, közbiztonság védelmét, az öregek és a hátrányos helyzetűek, illetőleg a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos előbbi célok megvalósítását, menekültek megsegítését, a törvényhozói munka elősegítését szolgálja, továbbá [LÁBJEGYZET_3] 2. az alapítvány működési szabályzata, valamint az alapítványi, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalási pénzeszközök felhasználása alapján egyaránt kizárható, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben, előre meghatározott vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják, h) az érték nélkül, a megváltási áron, illetve a külön törvényben meghatározott értéken nyilvántartott termőföld és erdő értékesítéséből származó ellenérték, i) a szakmunkástanuló-képzést végző adóalanynál az oktatási intézménnyel kötött szerződés alapján foglalkoztatott szakmunkástanulók után tanulónként - minden megkezdett hónap után - havi ezer forint, j) az egy éven túli lejáratú kötelezettség után fizetett - ráfordításként el nem számolt - kamat. (3) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor növeli: a) a számviteli törvény 47. § (3) bekezdése alapján az adóévben a várható veszteség fedezetére ráfordításként elszámolt céltartalék összege, b) a számviteli törvény 37. és 38. §-ai alapján költségként elszámolt értékcsökkenési leírás és terven felüli értékcsökkenési leírás összege, c) a számviteli törvény 39. §-a alapján az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés összege, d) magánszemélynek kamatmentesen vagy a jegybanki alapkamatnál, illetőleg a törvényes kamatnál [Ptk. 232. § (2) bekezdés] alacsonyabb kamat mellett nyújtott kölcsönnek az 5. § (4) és (5) bekezdése szerint számított kamatkülönbözete, e) az eszközök fenntartására, beszerzésére, karbantartására fordított költségnek - ide értve az eszköz értékcsökkenési leírását is - azon arányos része, amely nem a vállalkozási tevékenységhez kötődik, és nem az adóalany bevételszerző tevékenységével kapcsolatban merült fel, figyelemmel az 5. § (6) bekezdésében foglaltakra is, f) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartási értéke, kivéve, ha a térítés nélküli átadásra a (2) bekezdés g) pontjában meghatározott célra és feltételekkel kerül sor, vagy ha a kötelező átadást jogszabály írja elő, g) 1992. december 31-étől a vállalkozás tagja, alkalmazottja személyes, illetőleg családi szükségletének kielégítésére fordított természetbeni juttatás költségként, ráfordításként elszámolt összege, a Kormány rendeletében meghatározottak kivételével, h) az olyan adóhiány, amelyet abban az adóévben, amelyre a megállapítás vonatkozik ráfordításként nem számolhatott el az adóalany, valamint a bírságok, büntetések, és az adózás rendjéről szóló törvény szerinti jogkövetkezmények ráfordításként elszámolt összege az önellenőrzési pótlék kivételével, i) az ellenérték nélkül vagy névérték alatti térítés ellenében adott részvény, vagyonjegy névértékének illetve a névérték és a térítés különbségének megfelelő összeg, j) lízing esetén a bérbevevőnél az áfa-mentes bérleti díj adott évre jutó részének a tárgyi eszköz utáni teljes bérleti díj 36 százalékát meghaladó része, ingatlan esetén a 13 százalékát meghaladó része, import lízing esetén ezenfelül az adóévet terhelő bérleti díj 20 százalékának megfelelő összeg, k) a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott, értékesített termőföld és erdő nyilvántartási értékének megfelelő összeg, l) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 3. §-a (3) bekezdésében a meghatározott szerencsejáték szervezésre létrehozott gazdálkodó szervezetnél az egyes szerencsejátékok közvetlen és közvetett költségének és a 38. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott költségnek a különbsége, ha az előbbi a nagyobb, m) a ráfordításként elszámolt földadó összege, n) külön jogszabályban meghatározott bérnövekmény összege, o) a bérleti díj a bérbevevőnél, ha a termék átvétele olyan szerződés alapján történik, amely a termék 366 napon belüli bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi. 5. § (1) A kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a fizetési határidőn túli követelések, a kétes követelések, valamint az előlegként adott összegek miatti várható veszteségek fedezetére ráfordításként elszámolt céltartalékból az adóalap számításánál - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb a december 31-én a) 90-180 napos késedelemben lévő követelések 2 százalékának; b) 181-360 napos késedelemben lévő követelések 5 százalékának; c) 360 napon túli késedelmekben lévő követelések 25 százalékának megfelelő összeg vehető figyelembe. (2) A pénzintézetnél a határidőn túli kintlevőségekre az adóévben képzett kockázati céltartalék, a biztosító intézetnél pedig a hosszú távú kötelezettségek fedezetére és az évek közötti káringadozások kiegyenlítésére a külön jogszabályban előírtak szerint képzett biztosítástechnikai tartalék teljes összege vehető figyelembe az adóalap számításánál. (3) Nyilvántartott értékvesztésnek számít az előző adóévekben elszámolt és az adó alapjánál figyelembe nem vett értékvesztés halmozott összege. Az adóalap csökkentéseként ennek olyan hányada számolható el, amennyit a felhasználás, értékesítés, selejtezés értéke képvisel a nyitóállomány és az adóévi állománynövekedés együttes értékéből. (4) A magánszemély részére a jegybanki alapkamatnál, illetőleg a törvényes kamatnál alacsonyabb kamat mellett nyújtott kölcsön kamatkülönbözete: a szerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat, illetőleg törvényes kamat [Ptk. 232. § (2) bekezdés] és a szerződés alapján fizetendő kamat különbségének az adóévre eső része. (5) Nem kell a 4. § (3) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezést alkalmazni a jogszabály alapján nyújtott lakáscélú hitel, az állami tulajdon megvásárlásához nyújtott hitel és a forgalmazó által nyújtott áruvásárlási, valamint olyan kölcsön esetében, amelynek kamatához vagy törlesztő részletéhez a költségvetés támogatást nyújt, vagy ha a kölcsönnyújtáshoz szükséges forrást a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes kamat mellett biztosítja a pénzintézetnek. (6) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adóalany által alkalmazottjának, tagjának, nyugdíjasának juttatott segély, munkaruha, egyenruha, védőruha, a pénzben vagy természetben nyújtott étkezési hozzájárulás, a belföldi üdülési hozzájárulás, a személygépkocsi átengedése személyes célra, a jóléti intézmények költségei, a külön törvényben meghatározott munkavállalói nyugdíjalapba (3. számú melléklet) befizetett összeg, a munkavállaló javára kötött biztosítás díja, továbbá a reprezentációs költségek. Veszteségelhatárolás 6. § (1) Amennyiben a 4. § szerinti adóalap bármely adóévben negatív (a továbbiakban: elhatárolt veszteség), úgy ezzel az összeggel az adóalany a következő öt adóévben - döntése szerinti megosztásban - csökkentheti az adóalapját. (2) Az adóév elhatárolt veszteségét a korábbi évekről áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt veszteségek levonásánál - a (3) bekezdés kivételével - a korábbi évekről áthozott veszteségeket kell először figyelembe venni. (3) Az e törvény hatálybalépését követően jogelőd nélkül létrejött adóalany a vállalkozási tevékenység megkezdése évének és az azt követő két évnek a veszteségét - kivéve a számviteli törvény szerint aktiválható alapítási, átszervezési költséget - korlátlan ideig elhatárolhatja. (4) A mezőgazdasági ágazatba sorolt adóalany az elhatárolt veszteséget az adóévet megelőző két adóévben befizetett adójának önellenőrzéssel való módosításával is rendezheti, oly módon, hogy a megelőző két adóév adóalapját csökkenti az elhatárolt veszteség összegével. Ha ezzel nem él, vagy ha a veszteségének csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére, a fennmaradó részre az (1)-(3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók. (5) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt veszteségelhatárolást pénzintézet nem alkalmazhatja. Egyéb elszámolási szabályok 7. § (1) Az adóalanynak jogutód nélküli megszűnésekor - kivéve, ha arra felszámolással kerül sor - a tulajdonában lévő összes eszközt az adott időpontban érvényes - erre feljogosított szakértő által meghatározott - piaci értéken adóalapnövelő tételként kell elszámolnia a nyilvántartási érték adóalap-csökkentő tételként számbavétele mellett. (2) Az adóalany székhelyének Magyarországon kívülre helyezését e törvény alkalmazásában megszűnésnek kell tekinteni. (3) Az egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági kistermelőnek a megszűnésre előírtak szerint kell eljárnia, ha a társasági adótörvény hatálya alól kikerül. Nem kell a megszűnésre vonatkozó szabályokat alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó vagy a mezőgazdasági kistermelő a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá átjelentkezik, és erre a következő év január 1-jével kerül sor. 8. § Amennyiben a kapcsolt vállalkozásban az adóalanyok, illetőleg a létesítő szerv és az adóalany közötti szerződésekben - ideértve a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos szaktanácsadást és a műszaki-gazdasági szolgáltatást, valamint a kölcsönnyújtást is - magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független partnerek esetén érvényesítenek, úgy az adóhatóság az erre feljogosított szakértő által meghatározott piaci értéket veheti figyelembe ellenértékként, és ennek megfelelően állapítja meg az adóalapot. III. fejezet AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA Az adó mértéke 9. § Az adó a pozitív adóalap 40 százaléka (a továbbiakban: számított adó) Adómentességek és adókedvezmények 10. § Nem kell az adót megfizetnie a) a lakásszövetkezetnek, a társadalmi szervezetnek, az egyháznak, az alapítványnak, a víziközmű társulatnak, ha - gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint nyilvántartott - a vállalkozási tevékenységéből elért bevétele nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot; b) a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására kijelölt célszervezetnek, gyógyító célú foglalkoztatást végző szervezetnek, ha osztalékot, részesedést nem számol el. 11. § A számított adóból - legfeljebb annak mértékéig - adóvisszatartás formájában adókedvezmény vehető igénybe a 12-14. §-ban és a 19. §-ban meghatározott feltételek szerint. Külföldi részvételű gazdasági társaságok adókedvezménye 12. § (1) A külföldi részvételű gazdasági társaságot, ha a) az éves árbevételének több mint a fele termékelőállításból származik, továbbá az alapítói vagyon meghaladja az 50 millió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább 30 százalék, akkor a feltételek együttes meglététől számított első öt évben 60 százalék, a hatodik évtől a tizedik év végéig 40 százalék; b) az éves árbevételének több mint a fele a 4. számú mellékletben meghatározott tevékenységekből származik és az alapítói vagyon meghaladja az 50 millió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább 30 százalék, akkor e feltételek együttes meglététől számított első öt évben 100 százalék, a hatodik évtől a tizedik év végéig 60 százalék adókedvezmény illeti meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adókedvezmény az ott megjelölt időtartamon belül is csak valamennyi feltétel fennállásáig, illetve azon naptári napokkal arányosan vehető igénybe, amelyeken az (1) bekezdésben meghatározott alapítói vagyonra és külföldi részvételi arányra vonatkozó feltételek együttesen fennállnak. (3) Ha a külföldi részvételű gazdasági társaság jogosult volt az (1) és (6) bekezdésekben meghatározott kedvezményekre és a feltételek változása következtében ismételten, vagy a korábbitól eltérő mértékben lesz jogosult azok igénybevételére, úgy ezekben az esetekben első évnek az első kedvezmény igénybevételének éve számít. (4) Az (1) bekezdésben foglalt termékelőállítás alatt a KSH termékjegyzékeiben (ITJ és METJ) szereplő termékek előállítását, bérmunkában végzett ipari termékek előállítását, valamint a 4. számú mellékletben felsorolt egyéb termékeket és szolgáltatásokat kell érteni. A külföldi részvételű gazdasági társaság által épített szállodának minősül az olyan értéknövelő beruházás is, amely a korábban szállodának nem minősülő épület szállodai minősítését, illetve a szálloda magasabb osztályba sorolását eredményezi. (5) Ha a külföldi részvételű gazdasági társaság külföldi tagja (részvényese) az őt megillető osztalék (részesedés) egészét, vagy egy részét a) az alapítói vagyon emelésére vagy b) Magyarországon már működő vagy újonnan alakuló gazdasági társaságba fekteti be, akkor az alapítói vagyont emelő, a már működő, illetve az újonnan alakuló gazdasági társaság az ezen összegre jutó - a befektetés évét terhelő - adójával megegyező adókedvezményben részesül. Az adókedvezményt az arra jogosult által az e kedvezmény nélküli adókedvezményekkel és a földadóval csökkentett számított adó, valamint az adóalap hányadosaként számított arány és a befektetett összeg szorzataként kell kiszámítani. A befektetés éve az az év, amelyikben az osztalék fizetésére hozott döntést követően a tényleges befektetés megtörténik és azt a külföldi részvételű gazdasági társaság a cégbíróságnak bejelenti, vagy a részvénykönyvbe bejegyzi. (6) Az 1990. december 31-e előtt már működő, illetve az olyan külföldi részvételű gazdasági társaság, amelynek a társasági szerződését (alapító okiratát) az alapítók 1990. december 31. napjáig megkötötték, alapszabályát elfogadták és a cégbírósághoz bejegyzés céljából 1991. január 30. napjáig benyújtották - az alapítói vagyonra 1991. január 1. napja előtt előírt feltételek változatlan fennállta esetén - az 1990. december 31-éig hatályos rendelkezések szerinti adókedvezményt a következő határidőig változatlanul igénybe vehetik: a) a vállalkozási nyereségadóról szóló 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelő feltételekkel rendelkező társaságok 1995. december 31-éig; b) a vállalkozási nyereségadóról szóló 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott, valamint az 1989. évi XLIV. törvény 25. §-ának (4) bekezdése szerinti feltételekkel rendelkező társaságok az adókedvezményre jogosító feltételek keletkezésétől számított 10 évig; c) a vállalkozási nyereségadóról szóló 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. § (3) bekezdés szerint 1990. december 31-éig megállapított adókedvezmény az engedély lejártáig, de legfeljebb a kedvezmény igénybevételének első évétől számított 10 évig. (7) Ha a külföldi részvételű gazdasági társaság korábban a vállalkozási nyereségadóról szóló az 1989. évi XLIV., az 1990. évi XLIX. és az 1990. évi XCIX. törvényekkel módosított 1988. évi IX. törvény, (a továbbiakban: VA) vagy a külföldi részvétellel működő gazdasági társulásokról szóló 28/1972. (X. 3.) PM rendelet alapján vett igénybe adókedvezményt, úgy az adókedvezmény kezdő évének e kedvezmény igénybevételének első évét kell tekinteni. (8) Az e §-ban szabályozott adókedvezmények igénybevétele nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a külföldi részvételő gazdasági társaság a külön jogszabályban meghatározott támogatásokban részesüljön. A társaság e támogatások elnyerése ellenében az őt megillető adókedvezményekről lemondhat. (9) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott adókedvezmény igénybevételére a jogosultságot 1993. december 31-éig lehet megszerezni és az (1) bekezdésben megjelölt időtartamon belül és feltételek mellett lehet igénybevenni. (10) Az (5) bekezdésben meghatározottak alapján adókedvezményt utoljára az 1993. évi eredményből járó osztalékra lehet érvényesíteni. Struktúrapolitikai döntésekhez kapcsolódó adókedvezmény 13. § A számított adóból az alább felsorolt hitelcéloknál a hitel- és kölcsönkamatok alábbi arányának megfelelő adókedvezmény vehető igénybe a következők szerint: Adókedvezmény az aktivált a költségként elszámolt kamat százalékában a) Az export árualapok bővítését szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó hitelek, a hitelfeltételek szerint 60 25 b) Az exportképes árualapok bővítését szolgáló beruházásokhoz kapcsolódó középlejáratú hitelek 38 12 c) A víztakarékossági és vízminőség védelmi, környezetvédelmi beruházásokra nyújtott hitel 33 11 d) Középlejáratú exportfővállalkozási céghitel export árualap bővítéssel összefüggő hitelrésze 38 12 e) Az export követeléseket finanszírozó rövid lejáratú hitel (a kamat csökkentve a lejárt külföldi követelések miatt fennálló hitel kamatával) 38 12 Közszolgáltató, egészségügyi, kulturális és sporttevékenységek adókedvezménye 14. § (1) Az adóalanyt 1992. évben az 5. számú mellékletben meghatározott közszolgáltató, egészségügyi, kulturális és sporttevékenységek utáni adójából 40%-os mértékű adókedvezmény illeti meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységekre jutó adót az e tevékenységekből származó árbevétel és az adóalany összes árbevételének aránya alapján kell megállapítani. Kettős adózás elkerülése 15. § (1) Az adóalanynak a külföldről származó, a forrásország jogszabályai szerint nem osztalék típusúnak minősülő - az ott megfizetett adót is tartalmazó - jövedelmét az adóalapba be kell számítani. (2) Az adóalany az adókedvezményekkel és a földadóval csökkentett számított adóból a forrásországban megfizetett adót adóvisszatartás formájában levonhatja. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg az adókedvezményekkel és a földadóval csökkentett számított adónak azt a hányadát, amennyit - az (1) bekezdés szerinti - külföldi jövedelem az adóalapban képvisel. (3) Az adóalanynak a külföldön működő, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságból származó jövedelmét az osztalékra vonatkozó szabályok szerint kell az adóalap meghatározásánál figyelembe venni. (4) Amennyiben a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény másként rendelkezik, mint e törvény, úgy az adó megállapítására az egyezmény feltételei az irányadók. Fizetendő adó 16. § (1) A fizetendő adót a számított adóból - legfeljebb annak mértékéig - az adókedvezmények, és a befizetett földadó levonásával, valamint a 15. § (2) bekezdése szerint visszatartott adó különbözeteként kell megállapítani. (2) Az adóalanynak az adót magyar forintban kell megfizetni. (3) A vámszabadterületi társaságnak a fizetendő adót az év utolsó munkanapján, a befizetett adóelőleget a befizetés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett deviza vételi árfolyamon kell átszámítania magyar forintra. IV. fejezet ELJÁRÁSI ÉS ADÓELŐLEGFIZETÉSI SZABÁLYOK 17. § (1) Az adózással kapcsolatos eljárás során - az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - az adózás rendjéről szóló törvényben nem szabályozott kérdésekben - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A 2. § (3) bekezdése szerinti külföldi szervezet adófizetési kötelezettségének a kifizető által történő levonással tesz eleget. 18. § (1) Az adóalany adóelőleget köteles fizetni. (2) A 2. § (1) bekezdése szerinti adóalanynál az előző adóévről benyújtott adóbevallás alapján megállapított jogerős fizetési meghagyástól az adóévről benyújtott adóbevallás alapján megállapított fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az adóelőleg alapja: a) az adóévet megelőző teljes évben változatlan formában működő adóalanynál az előző adóév fizetendő adója, b) az adóévet megelőző évben jogelőd nélkül létrejött, illetve az átalakult, a szétvált, az egyesült, a beolvadt és a kivált adóalanynál az előző adóév fizetendő adójából a működés naptári napjai alapján egész évre számított összeg, c) az adóévben szétvált, egyesült, beolvadt vagy kiválással létrejött adóalanynál a jogelőd részére fizetési meghagyásban közölt kötelezettségből számított (egyesített, megosztott) összeg, d) az adóévben átalakult adóalanynál a jogelőd részére fizetési meghagyásban közölt összeg, e) az adóévben jogelőd nélkül létrejött adóalanynál az adóévben várható adó. (3) Az adóhatóság a (2) bekezdésben meghatározottak alapján az adóelőleg összegét és az egyes részletek esedékességét fizetési meghagyásban közli. (4) A 2. § (2) bekezdése szerinti külföldi vállalkozó adóelőlegének alapja az előző évben fizetett adó vagy ha az előző teljes évben nem működött, működése naptári napjai alapján egész évre számított összeg. Az adóelőleget a külföldi vállalkozónak kell kiszámítani, bevallani és megfizetni. (5) Az adóelőleget - kivéve a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba sorolt adóalanyt és a külföldi vállalkozót - havonta kétszer, egyenlő részletekben kell megfizetni. (6) Annál az adóalanynál, akinek az előző évi tényleges adókötelezettsége a 3 millió forintot nem érte el, - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a (2) bekezdésben meghatározott összeg 25-25%-a az I., II., III. negyedévben fizetendő adóelőleg összege. (7) A külföldi vállalkozót kivéve a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba sorolt adóalany az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 1,6 százalékát, a második negyedévében 3,3 százalékát, a harmadik negyedévében 5 százalékát, a negyedik negyedévében 6,7 százalékát köteles havonta két alkalommal megfizetni. (8) A 2. § (2) bekezdése szerinti külföldi vállalkozó negyedévenként fizet adóelőleget egyenlő részletekben. (9) Az adóhatóság által előírt adóelőleget az adóalanynak - a külföldi vállalkozó kivételével - a várható éves fizetendő adó összegére ki kell egészíteni. (10) Nem kell az (1)-(9) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni a lakásszövetkezetnek, a társadalmi szervezetnek, az egyháznak, az alapítványnak és a víziközmű társulatnak. V. fejezet ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 19. § (1) Az az adóalany, aki/amely 1991-ben az eredményt a naptári évben elszámolt bevétel, valamint a naptári évben elszámolt költségek és ráfordítások különbözeteként állapította meg, a számviteli törvény szerint az 1992. évben saját termelésű készletként állományba vett eszközértékből a tőketartalékkal szemben veheti készletre az egyszerűsített kettős könyvvitelre történt áttéréskor a vagyonnal szemben kivezetett saját termelésű készlet értékének megfelelő összeget. (2) Az adóalapot 1992-ben meg kell növelni a VA 10. § b) pontja alapján az 1989-1991. években számított összegnek azon részével, amely után a vállalkozási nyereségadót - adóalap hiányában - az adóalany nem fizette meg. (3) Amennyiben az adóalany a (2) bekezdésben meghatározott összeg teljes egésze után 1992-ben sem fizeti meg az adót, a különbözettel a következő évek adóalapját kell megnövelnie, mindaddig, amíg az adó megfizetése meg nem történik. (4) Az az adóalany, aki/amely a VA 13/A. §-ában, vagy a 9. számú mellékletének 7/b. pontjában meghatározott adókedvezmény igénybevételére a jogosultságot 1991. december 31-éig megszerezte, az adókedvezményt a hivatkozott rendelkezésekben meghatározott feltételek szerint és időpontig igénybeveheti. E jogosultság 1993. december 31-e utáni fennállása esetén az adókedvezményt az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő adóalany a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény előírása szerint veheti igénybe. (5) A VA 15. §-a (1) bekezdésének g) és h) pontja szerinti adókedvezményt az adóalany az eredeti feltételek szerinti határidőn belül a társasági adóból visszatarthatja, ha 1991. december 31-éig a beruházást megkezdte, illetve a hitelszerződést megkötötte. (6) A vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évi X. törvény még hatályos rendelkezéseit azzal kell alkalmazni, hogy az eredmény vagy adóalap csökkentésként előírtakat az adóalap csökkentéseként, a vállalkozási nyereségadóból visszatartható kedvezményt a számított társasági adóból levonható adókedvezményként kell számba venni. (7) E törvény 18. §-a (2) bekezdésének a)-d) pontja szerinti adóalany 1992. évi adóelőlegének összegét az 1991. évi számított vállalkozási nyereségadó és az e törvényben meghatározott jogcímeken 1991-ben számított adókedvezmények, valamint az 1991. évi számított földadó különbségeként kell meghatározni. (8) Az adóalany 1992. évben - amíg az adóhatóság fizetési meghagyásban nem közli az új adóelőleg összegét - a VA 27. §-ának (2), (3), (5) és (6) bekezdésében foglaltak szerint köteles adóelőleget fizetni. (9) A 2. § (2) bekezdés szerinti külföldi vállalkozó 1992. évi adóelőlegének alapja az 1991. évi társulati adó összege. (10) Az adóalany az 1992. évről december 31-ei fordulónappal legkésőbb az adóévet követő év február 15-éig az adó megállapítása céljából könyvviteli zárlatot köteles készíteni. A kettős könyvvitelt vezető adóalany a főkönyvi kivonat, az egyszeres könyvvitelt vezető adóalany a pénzforgalmi nyilvántartások lezárása alapján a 4. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével köteles meghatározni az adóalapot és a számított adót. Az adóévben előlegként befizetett adó és a fizetendő adó különbözetét pénzügyileg rendezni kell. (11) Az e törvény hatálybalépésének napja előtt keletkezett és még nem rendezett veszteséggel az adóalapot a 6. § (1)-(2) és (4) bekezdésében foglaltak szerint lehet csökkenteni. (12) Az az adóalany, aki 1991. évben a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. XLV. törvény hatálya alá tartozott és 1992. január 1-jétől e törvény rendelkezéseit alkalmazza, a) az 1991. december 31-éig keletkezett és még nem rendezett veszteség elszámolásánál a (11) bekezdés előírásai szerint járhat el; b) az 1991. év december 31-éig költségként elszámolt és a leltárban készletként kimutatott összeget érték nélkül kell figyelembe venni az adóalap meghatározásakor; c) kettős könyvvezetésre történő áttérés esetén a számviteli törvény 81. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárnia. (13) A törvény hatálybalépésekor működő alapítványnak a 4. § (2) bekezdésének g) pontjában meghatározott előzetes hozzájárulást legkésőbb 1992. február 15-ig kell kérnie az adóhatóságtól. Az alapítványokra a törvény hatálybalépése és 1992. március 15-e között történő befizetés az adóalapból levonható. VI. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 20. § (1) Ez a törvény 1992. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - első ízben az 1992. évi adóalap megállapítására és az 1992. évi adókötelezettségre kell alkalmazni. (2) A 4. § (3) bekezdésének d) és j) pontjában, valamint az 1. számú melléklet 15. pontjában előírt rendelkezéseket az 1992. január 1-je után megkötött szerződésekre kell alkalmazni. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló 1988. évi XXIV. törvény 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „14. § (1) A külföldi részvétellel működő gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) törvényben meghatározott módon társasági adót köteles fizetni. A társaság eredményét a központi költségvetés javára más befizetési kötelezettség nem terheli. (2) A társaság jogosult az e társaságokra külön meghatározott, valamint egyéb feltételek fennállta esetén mindazokra az adókedvezményekre, amelyek más belföldi gazdasági társaságot megilletnek. Az adókedvezmény a számított adóból - legfeljebb annak mértékéig - adóvisszatartás formájában vehető igénybe.” (4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa az alapítvány, és a víziközmű társulat vállalkozási tevékenységét, gazdálkodásának rendjére vonatkozó szabályokat. (5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa a 4. § (3) bekezdés n) pontja szerinti bérnövekmény tartalmára, feltételrendszerére vonatkozó szabályokat. (6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény, valamint az azt módosító 1989. évi XLIV., az 1990. évi XLIX. és 1990. évi XCIX. törvény, a II. fejezete kivételével; b) a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évi X. törvény 2. §-ának (1) és (3) bekezdése, a 8. §-ának (6) bekezdése, valamint a 17. §-a; c) a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 15., 16., 29. §-a és melléklete, valamint az 1990. évi XCVIII. törvény 13. §-ának (3) és (4) bekezdése. (7) Ahol jogszabály vállalkozási nyereségadót említ, ezen a társasági adót kell érteni. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1991. december 27-ei ülésnapján fogadta el. [LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1992/16. [LÁBJEGYZET_3] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1992/16.