1991. évi LXXXIX. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról [LÁBJEGYZET_1] A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) az alábbiak szerint módosul: 1. § A Flt. 8. §-ának (7) bekezdése helyébe a következőrendelkezés lép: „(7) Aki korengedményes nyugdíjban (19. §), munkanélküli járadékban (25. §), előnyugdíjban (30. §) vagy pályakezdők munkanélküli segélyében (32. §) részesül, az általa folytatott kereső tevékenységet és az ebből származó jövedelmet legkésőbb a munkakezdést megelőző napon, a kereső tevékenység megszűnését a megszűnést követő napon köteles a munkaügyi központnak bejelenteni.” 2. § A Flt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „9. § (1) A foglalkoztatási, valamint a képzési érdekegyeztetés ellátására a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseleti szervezetei és a Kormány képviselőiből álló Munkaerőpiaci Bizottság, valamint Országos Képzési Tanács működik. (2) A Munkaerőpiaci Bizottság és az Országos Képzési Tanács az ügyrendjét maga határozza meg.” 3. § A Flt. 10. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a következő g) ponttal egészül ki: [(2) A Munkaerőpiaci Bizottság a foglalkoztatáspolitikai érdekegyeztető tevékenység keretében:] „a) meghatározza a Foglalkoztatási Alap felhasználásának elveit és fő arányait, a képzések tekintetében az Országos Képzési Tanács véleményének meghallgatásával,” „g) értékeli a Foglalkoztatási Alap és a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja felhasználására vonatkozó ellenőrzések tapasztalatait.” 4. § A Flt. a 10. § után a következő címmel és a 10/A. §-sal egészül ki: „Országos Képzési Tanács 10/A. § Az Országos Képzési Tanács a munkaerőpiaccal összefüggő képzési érdekegyeztető tevékenység keretében: a) dönt a képzési célra a Foglalkoztatási Alapból a Munkaerőpiaci Bizottság által a hatáskörébe utalt, valamint a más forrásokból elkülönített pénzeszközök felhasználásának elveiről és arányairól, b) támogatja a munkanélküliek részére szervezett országos és helyi munkaerő-fejlesztő programokat, c) javaslatot tesz a munkaerő-fejlesztő és -képző központok létesítésére, a fejlesztésükre vonatkozó elvekre, előzetes véleményezési jogot gyakorol a munkaerő-fejlesztő és -képző központok igazgatóinak kinevezésével és felmentésével kapcsolatban, d) véleményezi a munkaerő-fejlesztő és -képző központok működését, e) hozzájárul képzési célú alapítványokhoz, f) véleményezi a képzést érintő jogszabálytervezeteket.” 5. § A Flt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „11. § A megyékben (fővárosban) a foglalkoztatási, valamint a képzési érdekegyeztetés ellátására, a megyei (fővárosi) munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, továbbá az önkormányzat képviselőiből álló Megyei (Fővárosi) Munkaügyi Tanács (a továbbiakban: Munkaügyi Tanács) működik.” 6. § A Flt. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A Munkaügyi Tanács a munkavállalók, a munkaadók és az önkormányzatok képviselőinek megegyezésével határoz. Megegyezés hiányában a Munkaerőpiaci Bizottsághoz, illetve a képzési feladatok ellátása tekintetében az Országos Képzési Tanácshoz fordulhat, amelynek képviselője közvetít a felek között, és javaslatot tesz a megállapodásra.” 7. § A Flt. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A korengedményes nyugdíjazás költségeinek egészben vagy részben a Foglalkoztatási Alap terhére történő átvállalása esetén szüneteltetni kell a korengedményes nyugdíj folyósítását, ha a nyugdíjas a korengedmény ideje alatt kereső tevékenységet folytat, és az abból származó jövedelem havi összege a minimális bért eléri. (4) A (3) bekezdésben meghatározott jövedelem eléréséről a munkaügyi központ a 8. § (7) bekezdésében előírt bejelentés alapján értesíti a folyósító szervet.” 8. § (1) A Flt. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az a legalább harminc munkavállalót foglalkoztató munkaadó, amely fél éven belül munkavállalói létszámát - a döntést megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámához képest - legalább 25%-kal, vagy legalább 50 fővel tervezi csökkenteni, e döntésről és annak indokairól köteles tájékoztatni a munkaviszony rendes felmondását megelőző három hónappal a létszámleépítéssel érintett telephelye(i) szerint illetékes munkaügyi központot (központokat), valamint a munkaadónál működő üzemi tanácsot, ennek hiányában a munkaadónál működő munkavállalói érdekképviseleti szervet.” (2) A Flt. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A munkaadó az illetékes munkaügyi központot a munkaerőigényéről és annak megszűnéséről folyamatosan, de legalább a betöltés esedékességekor - az Országos Munkaügyi Központ által meghatározott módon - tájékoztatja.” 9. § (1) A Flt. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A munkaadó minden olyan létszámleépítésre vonatkozó döntéséről, amely 30 nap alatt legalább tíz főt érint, a 22. § (1)bekezdésében meghatározott tájékoztatáson túlmenően az érintett munkavállalókat, továbbá az illetékes munkaügyi központot a rendes felmondást megelőzően 30 nappal tájékoztatja. A munkaadó egyúttal köteles közölni az elbocsátani kívánt dolgozók nevén kívül az utolsó munkakörét, szakképzettségét, átlagkeresetét, valamint a munkaügyi központ kérésére minden olyan információt, amely a munkavállaló újrafoglalkoztatását elősegíti.” (2) A Flt. 23. §-ának (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki: „A bizottság munkavállalói képviselőit, ha a munkaadónál üzemi tanács működik, e szerv jelöli ki.” 10. § (1) A Flt. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(1) Munkanélküli járadék illeti meg azt, aki] „c) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult,” (2) A Flt. 25. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A munkanélküli járadékban részesülő munkanélküli részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő alkalomszerű, vagy rövid időtartamú a 16. § (3) bekezdésében meghatározott közhasznú munkalehetőség is felajánlható.” 11. § A Flt. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „26. § (1) A munkanélküli járadék összegét a munkanélkülinek a munkanélkülivé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresete alapulvételével kell kiszámítani. Az átlagkereset számítására a munkajogi szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a személyi alapbért a kifizetésének időpontjában érvényes összeggel kell figyelembe venni. (2) Ha a munkanélküli a munkanélkülivé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, a munkanélküli járadék összegét valamennyi munkaadónál elért átlagkereset alapján kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani. (3) Ha a munkanélküli átlagkeresete az (1) bekezdésben meghatározott időszakban nem állapítható meg, a munkanélküli járadék összegét az általa a munkanélkülivé válását megelőzően betöltött utolsó munkakörben, illetőleg az ahhoz hasonló munkakörben elért kereset országos átlaga alapján kell megállapítani. (4) Az egy napra járó munkanélküli járadék alapja a munkanélküli havi átlagkeresetének harmincad része. (5) A munkanélküli járadék összege a folyósítás első szakaszában az (1)-(4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 70%-a, a folyósítás második szakaszában pedig a járadékalap 50%-a. (6) A munkanélküli járadék összegének alsó határa a megállapításakori minimális bér, a felső határa annak kétszerese. Ha az (1)-(3) bekezdés szerinti átlagkereset a minimális bérnél alacsonyabb, a munkanélküli járadék az átlagkeresettel megegyező összeg. A minimális bér emelése esetén az ennél alacsonyabb összegben folyósított járadékot a minimális bér növekedésének arányában - de legfeljebb a minimális bér összegéig - növelni kell. (7) Amennyiben a munkanélküli járadékra jogosult korábbi munkahelyén rehabilitációs keresetkiegészítésben részesült, úgy annak összegét a munkanélküli járadék alapját képező keresetbe be kell számítani. Az így megállapított munkanélküli járadék összege a keresetkiegészítés (5) bekezdésben meghatározott százalékával arányosan a munkanélküli járadék felső határát meghaladhatja.” 12. § (1) A Flt. 27. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „Az előbbiekben meghatározott négyéves időtartam kiszámításánál a sorkatonai szolgálat, a keresőképtelenséggel járó betegség, a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, a terhességi gyermekágyi segély, a gyermekgondozási segély, továbbá a gyermek gondozására kapott egyéb fizetés nélküli szabadság, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés, a javító-nevelő munka, a szigorított javító-nevelő munka és az elzárás büntetés időtartamát, valamint - ha a munkanélküli állapot ezen időtartam alatt is fennállt - az (5) bekezdésben meghatározott időtartamot figyelmen kívül kell hagyni.” (2) A Flt. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A folyósítási idő a járulékfizetési idő függvényében a következő: I. szakasz II. szakasz a) 360-479 nap járulékfizetési idő esetén 90 nap 45 nap b) 480-599 nap járulékfizetési idő esetén 120 nap 60 nap c) 600-719 nap járulékfizetési idő esetén 150 nap 75 nap d) 720-839 nap járulékfizetési idő esetén 180 nap 90 nap e) 840-959 nap járulékfizetési idő esetén 210 nap 105 nap f) 960-1079 nap járulékfizetési idő esetén 240 nap 120 nap g) 1080-1199 nap járulékfizetési idő esetén 270 nap 135 nap h) 1200-1319 nap járulékfizetési idő esetén 300 nap 150 nap i) 1320-1439 nap járulékfizetési idő esetén 330 nap 165 nap j) 1440 nap feletti járulékfizetési idő esetén 360 nap 180 nap ” (3) A Flt. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha a munkanélküli utolsó munkaviszonya a saját kezdeményezésére szűnt meg - ideértve a munkaviszonynak fegyelmi büntetéssel, valamint a munkanélkülinek felróható egyéb okból történő megszüntetését is - a megszűnést követő első alkalommal részére a munkanélküli járadék a munkaügyi központnál történő jelentkezését követő 90 naptári nap elteltével folyósítható, még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik. (5) Ha a munkanélküli utolsó munkaviszonyának megszűnésekor a munkaadótól végkielégítésben részesült, munkanélküli járadék részére a munkaviszony megszűnését követő annyi hónap elteltével folyósítható, ahány havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítésben részesül a Munka Törvénykönyve 27/A. §-a alapján. (6) Bármely járulékfizetési időszak csak egyszer jogosít munkanélküli járadék folyósítására. Ha a munkanélküli a munkanélküli járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező járulékfizetési időt, a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell. (7) A munkanélkülinek a munkaügyi központnál (illetőleg annak kirendeltségénél) történő jelentkezése és a munkanélküli járadék folyósításának a (4)-(5) bekezdésben foglaltak szerint megállapított kezdő napja közötti időtartam a munkanélküli járadék folyósításának idejébe nem számít be.” 13. § (1) A Flt. 28. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(1) Meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli] „c) kereső tevékenységet folytat, kivéve, ha a munkaügyi központ által ajánlott munkahelyen jövedelme havonta nem éri el a mindenkori minimális bért,” (2) A Flt. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(2) A munkanélküli járadék folyósítását az (1) bekezdés a) pontja szerint abban az esetben is meg kell szüntetni, ha a munkanélküli a 25. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő közhasznú munkára vonatkozó munkaviszony létesítését utasította vissza.” „(3) Ha a munkanélküli járadék folyósításának megszüntetése az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok miatt, valamint a keresőtevékenység folytatása miatt úgy történik, hogy a munkanélküli 8. § (7) bekezdése szerinti bejelentést elmulasztotta, a munkanélküli részére munkanélküli járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel egyébként rendelkezik.” 14. § A Flt. 29. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki: [(1) Szüneteltetni kell a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli] „c) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, szigorított javító-nevelő munka, javító-nevelő munka, elzárás büntetését tölti, kivéve ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg,” „e) a 25. §-a (4) bekezdésében meghatározott közhasznú munkavégzés alatt.” 15. § A Flt. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Szüneteltetni kell az előnyugdíj folyósítását, ha a munkanélküli olyan kereső tevékenységet folytat, amelyből származó jövedelem havi összege eléri a minimális bér összegét. Erről a munkaügyi központ értesíti a folyósító szervet.” 16. § (1) A Flt. 32. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(1) Pályakezdők munkanélküli segélyére az a munkanélküli jogosult, aki] „a) oklevelét felső vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán, illetőleg a felsőfokú oktatási intézmény esti, levelező tagozatán, a dolgozók középiskolájában másfél évnél nem régebben szerezte, továbbá, aki első szakképesítését az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásban másfél évnél nem régebben szerezte, és munkanélküli járadékra nem jogosult (a továbbiakban: pályakezdő), b) a munkaügyi központ a jelentkezést követően három hónap alatt nem tudott számára munkaviszonyba lépéséhez megfelelő munkahelyet felajánlani és” (2) A Flt. 32. §-a (3) bekezdésének bevezető mondatrésze helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az (1) bekezdésben meghatározott másfél éves határidőbe nem számít be a pályakezdő” (3) A Flt. 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A 25. § (4) bekezdésében foglaltakat a pályakezdők munkanélküli segélyében részesülő munkanélküli esetében is alkalmazni kell.” 17. § A Flt. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A pályakezdők munkanélküli segélye összesen hat hónapig folyósítható. Ezt a szabályt abban az esetben is alkalmazni kell, ha a pályakezdő másfél éven belül többször vált munkanélkülivé.” 18. § A Flt. a következő 36/A. §-sal egészül ki: „36/A. § Munkanélküli ellátás csak abban az esetben állapítható meg, ha a munkanélküli az igazoló lapot a munkaügyi központnak átadta. Az igazoló lap kiállítására, valamint annak tartalmára vonatkozó szabályokat a munkaügyi miniszter rendeletben állapítja meg.” 19. § A Flt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „40. § A munkaadó a munkavállaló részére adott nyugdíjjárulék-alapot képező bruttó kereset 5%-át köteles munkaadói járulékként fizetni.” 20. § A Flt. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A munkavállaló járulékként a főfoglalkozású munkaviszonya alapján a munkaadótól kapott nyugdíjjárulék alapot képező bruttó kereset 1%-át köteles fizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy egyébként arra jogosulttá vált.” 21. § A Flt. 42. §-ának (2) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(2) A munkaadói járulékot a munkaadó állapítja meg, vallja és fizeti be az állami adóhatóságnál kezelt számlára.” „(6) Az e törvény által nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a 32. § (1) bekezdésének, valamint a 2. sz. melléklete I. részének, a 100 000, illetőleg 10 000 Ft-ot el nem érő adóösszeg be nem fizetésére vonatkozó rendelkezése kivételével.” „(7) A munkaadói és a munkavállalói járulék befizetéséből befolyt összegről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal havonta tájékoztatja az Országos Munkaügyi Központot.” 22. § A Flt. a következő 44/A. §-sal egészül ki: „44/A. § (1) A Foglalkoztatási Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére pénzügyi keretet kell elkülöníteni. (2) Az (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi keret mértékét a Munkaerőpiaci Bizottság határozza meg. (3) Az (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi keret felhasználása tekintetében - a Munkaerőpiaci Bizottság véleményének meghallgatásával - a Munkaügyi Minisztérium dönt.” 23. § (1) A Flt. 47. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(1) A Munkaügyi Minisztérium)] „c) Irányítja és működteti a munkaerő-fejlesztő és -képző központokat,” (2) A Flt. 47. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A törvény hatályosulásának elősegítése érdekében a Munkaügyi Minisztérium ellenőrzi a Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatások felhasználását.” 24. § A Flt. 48. §-a a következő g) ponttal egészül ki: [48. § Az Országos Munkaügyi Központ a munkaerőpiaci szervezet központi szerve. Az Országos Munkaügyi Központ közreműködik a munkaügyi miniszter foglalkoztatási feladatainak ellátásában. Ennek keretében:] „g) ellenőrzést végez a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjából teljesített kifizetésekkel összefüggésben.” 25. § A Flt. 51. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „A munkaügyi központ a munkanélküli ellátásokra való jogosultság, valamint a munkanélküliség megelőzését, a foglalkoztatás elősegítését szolgáló támogatások felhasználása tekintetében hatósági ellenőrzést végez.” 26. § A Flt. az 53. § után a következő címmel és 53/A. §-sal egészül ki: „Munkaerő-fejlesztő és -képző központ „53/A. § (1) A foglalkoztatást elősegítő képzések biztosítására az Országos Képzési Tanács javaslata alapján a Munkaügyi Minisztérium és más szervezetek munkaerő-fejlesztő és -képző központokat (a továbbiakban: képző központ) létesítenek. (2) A képző központ maradványérdekeltségű költségvetési szerv. Létesítésének és alapszintű működésének költségeit az állami költségvetés biztosítja. (3) A képző központ képzési tevékenysége keretében: a) szakmai képzést folytat, szervez, b) képzési programokat, tananyagot fejleszt ki, c) elvégzi a képzésben részt vevő személyek szakmai alkalmassági vizsgálatát, tudásszint felmérését, d) az elhelyezkedés elősegítése érdekében személyiségfejlesztést, valamint a kisvállalkozóvá válást segítő képzést és tanácsadást folytat.” 27. § (1) A Flt. 58. §-a (5) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [(5) E törvény alkalmazásában] „a) munkaviszonyon: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, a biztosított bedolgozói és az ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, a köztisztviselői jogviszonyt, a fegyveres erőknél és a fegyveres testületeknél teljesített hivatásos és továbbszolgáló szolgálati viszonyt kell érteni,” „d) munkanélküli: az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy nem áll munkaviszonyban és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, valamint a munkaügyi központ munkanélküliként nyilvántartásba vette.” (2) A Flt. 58. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Ha a munkanélküli a munkanélkülivé válását megelőzően a kritikus foglalkoztatási körzetben nyújtott támogatás keretében állami végkielégítésben részesült, munkanélkülivé válását követően részére munkanélküli járadék annyi hónapig nem folyósítható, ahány havi átlagkeresetének az állami végkielégítés összege megfelelt. A folyósítás időtartamára a 27. § (7) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. Ez a rendelkezés a folyósítástól számított 3 évig alkalmazható.” 28. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően megállapított juttatásokra vonatkozóan kell alkalmazni. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1991. december 21-ei ülésnapján fogadta el.