1990. évi XCIX. törvény

a vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvények módosításáról  [LÁBJEGYZET_1]

Az Országgyűlés a vállalkozási nyereségadóról szóló, az 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvényekkel módosított 1988. évi IX. törvényt és az állami vagyon utáni részesedésről szóló, az 1990. évi L. törvénnyel módosított, 1989. évi XLIII. törvényt a következők szerint módosítja:

I. fejezet

A vállalkozási nyereségadóról szóló törvény módosítása

1. § A vállalkozási nyereségadóról szóló, az 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvényekkel módosított, 1988. évi IX. törvény (a továbbiakban: tv.) 1. §-ának (3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adókötelezettség a vállalkozási tevékenység megkezdésének napján kezdődik és a vállalkozási tevékenység megszűnésének napjáig tart. A vállalkozási tevékenység megszűnése, cégbírósági bejegyzés hiánya nem érinti a tevékenység folytatásából származó adókötelezettséget. A cégbírósági bejegyzés végleges elmaradása esetén az adókötelezettséget a megszűnésre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni.”
„(5) Ha a 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott adóalany tevékenységét a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény 19. §-a (5) bekezdésében meghatározott egyéni vállalkozóként, vagy a 14. § szerinti mezőgazdasági kistermelést folytató magánszemélyként kívánja tovább folytatni, adókötelezettsége e szándéka adóhatóságnál való bejelentése évének utolsó naptári napjával szűnik meg.”
2. § A tv. 2. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában adóalany:)
„e) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény 19. §-a (5) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott egyéni vállalkozó, valamint a 14. §-a szerinti mezőgazdasági kistermelést folytató magánszemély, ha e törvény hatálya alá adóalanyként az adóhatóságnál bejelentkezett.”
3. § A tv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A lakásszövetkezet - ha törvény másként nem rendelkezik -, a társadalmi szervezet, az egyház, továbbá az alapítvány, a költségvetési szerv - a szakképzést nyújtó oktatási intézmény kivételével -, a jogi személyiséggel rendelkező, jogi képviseletet ellátó munkaközösség és a víziközmű társulat a vállalkozási tevékenységéből származó - a gazdálkodásának rendjére vonatkozó külön jogszabály szerint megállapított - eredménye után a 12. §-ban meghatározott mértékű adót köteles fizetni. E szervezetek igénybe vehetik az e törvényben meghatározott adókedvezményeket, egyébként rájuk a törvény hatálya nem terjed ki.”
4. § A tv. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő h) ponttal egészül ki:
(Az eredmény megállapítása során a költségek, illetve a ráfordítások között számolhatók el a következők is:)
„b) az adóalany által a vállalkozási tevékenységével összefüggő érdekképviselet, egyesület tagjaként fizetett tagdíj, fenntartási hozzájárulás, valamint az egyesülés működési költségeihez nyújtott hozzájárulás összege;”
„h) a mezőgazdasági termelők külön törvényben meghatározott jövedelemkockázati alapjához való hozzájárulás.”
5. § (1) A tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a megállapított eredmény negatív, akkor annak összegét (veszteség) az adóalany saját döntése alapján - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - legfeljebb a következő két évre átviheti.”
(2) A tv. 8. § (3) bekezdésének számozása (4) bekezdésre változik és ezzel egyidejűleg a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az az adóalany, amely nem jogutódlással, vagy kiválás útján jött létre, az alapítás költségeit öt évre elhatárolhatja. Nem számítható az alapítás költségeihez a fogyóeszközök első beszerzése.”
6. § A tv. 11. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A megállapított, illetve módosított eredmény csökkenthető:)
„g) a külföldön elért - és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés (egyezmény) alapján a külföldön fizetett (költségként elszámolt) adóval csökkentett - pozitív eredménnyel.”
7. § A tv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adó mértéke az adóalap 40%-a (a továbbiakban: számított adó).”
8. § A tv. 13. § (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az adóalanyt a KSH Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási üzemek alaptevékenységének osztályozása szerint alaptevékenységnek minősülő mezőgazdasági, erdőgazdasági és elsődleges faipari tevékenységek eredményére jutó adóból 35%-os mértékű - adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezmény illeti meg.
(3) A számított adóból az (1)-(2) bekezdésben meghatározott tevékenységek eredményére jutó adót az e tevékenységekből származó árbevétel és az adóalany összes árbevételének aránya alapján kell megállapítani. A (2) bekezdésben felsorolt tevékenységeknél az összes árbevételt és a kedvezményezett tevékenységből származó árbevételt is növelni kell az eredménybe beszámítható támogatások összegével.”
9. § A tv. a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) A (4) bekezdésben meghatározott adóalanyok 1991., 1992. és 1993. években a számított adóból - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 50%-os mértékű - adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezményben részesülnek.
(2) Az (1) bekezdésében meghatározott, működését megkezdő, újonnan, nem jogutódlással létrejött adóalany által - a törvény 9. számú mellékletének 11. pontjában foglaltakra is figyelemmel - az (1) bekezdés szerint igénybe vehető adókedvezmény mértéke a működésének első évében 60%.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény azon naptári napokkal arányosan vehető igénybe, amelyeken a belföldi magánszemélyek részesedési hányadára vonatkozó feltétel fennáll.
(4) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt adókedvezmény igénybevételére jogosult adóalanyok:
a) az egyéni vállalkozó, a szerződéses üzemeltető, feltéve, ha bejelentkezett a vállalkozási nyereségadó törvény hatálya alá;
b) az 1982. január 1. után kizárólag tagok vagyoni hozzájárulásából alakult kisszövetkezet, a szakcsoport, a felsőoktatási intézményekben működő iskolai szövetkezeti csoport;
c) a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó minden olyan társaság, amelynek tagjai kizárólag belföldi természetes személyek, illetve amely társaságok 100%-ban belföldi természetes személyek tulajdonában vannak.”
10. § A tv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A gazdasági társaságot, ha
a) éves árbevételének
aa) több mint a fele termékelőállításból vagy
ab) a gazdasági társaság által épített szálloda üzemeltetésből
származik, és mindkét esetben az alapítói vagyon meghaladja az 50 millió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább 30%, akkor a számított adóból a feltételek együttes meglététől számított első öt évben 60%-os, a hatodik évtől a tizedik év végéig 40%-os;
b) éves árbevételének több mint a fele a 8. számú mellékletben meghatározott tevékenységekből származik és az alapítói vagyon meghaladja az 50 millió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább 30%, akkor a számított adóból a feltételek együttes meglététől számított első öt évben 100%-os, a hatodik évtől a tizedik év végéig 60%-os mértékű - adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezmény illeti meg.
(2) a) Az (1) bekezdésben meghatározott adókedvezmény az ott megjelölt időtartamon belül is csak valamennyi feltétel fennállásáig, illetve azon naptári napokkal arányosan vehető igénybe, amelyeken az (1) bekezdésben meghatározott alapítói vagyonra és külföldi részvételi arányra vonatkozó feltételek együttesen fennállnak.
b) Ha a külföldi részvételű társaság jogosult volt az (1) és (4) bekezdésekben meghatározott kedvezményekre és a feltételek változása következtében ismételten, vagy a korábbitól eltérő mértékben lesz jogosult azok igénybevételére, úgy ezekben az esetekben első évnek a korábbi kedvezmény első igénybevételének éve számít.
c) Az (1) bekezdésben foglalt termékelőállítás alatt a KSH termékjegyzékeiben (ITJ és METJ) szereplő termékek előállítását, bérmunkában végzett ipari termékek előállítását, valamint a 8. számú mellékletben felsorolt szolgáltatásokat kell érteni. A gazdasági társaság által épített szállodának minősül az olyan felújítás is, amely a korábban szállodának nem minősülő épület szállodai minősítését, illetve a szálloda magasabb osztályba sorolását eredményezi.
(3) Ha a külföldi részvételű gazdasági társaság külföldi tagja (részvényese) az őt megillető osztalék (részesedés) egészét, vagy egy részét
a) az alapítói vagyon emelésére fordítja vagy
b) Magyarországon már működő vagy újonnan alakuló gazdasági társaságba fekteti be,
akkor az alapítói vagyont emelő, a már működő, illetve az újonnan alakuló gazdasági társaság az ezen összegre jutó - a befektetés évét terhelő - adójával megegyező - adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezményben részesül.
(4) Az 1990. december 31. előtt már működő, illetve az olyan gazdasági társaság, amelynek a társasági szerződését (alapító okiratát) az alapítók 1990. december 31. napjáig megkötötték, alapszabályát elfogadták és a cégbírósághoz bejegyzés céljából 1991. január 30. napjáig benyújtották - az alapítói vagyonra 1991. január 1. napja előtt előírt feltételek változatlan fennállta esetén - az 1990. december 31-ig hatályos rendelkezések szerinti adókedvezményt a következő határidőig változatlanul igénybe vehetik:
a) az 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelő feltételekkel rendelkező társaságok 1995. december 31-ig;
b) az 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott, valamint az 1989. évi XLIV. törvény 25. §-ának (4) bekezdése szerinti feltételekkel rendelkező társaságok az adókedvezményre jogosító feltételek meglététől számított 10 évig;
c) az 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. § (3) bekezdése szerint 1990. december 31-ig megállapított adókedvezmény az engedély lejártáig, de legfeljebb a kedvezmény igénybevételének első évétől számított 10 évig.”
11. § (1) A tv. 15. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő h) ponttal egészül ki:
(A 9. számú mellékletben meghatározott mértékű - adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezmény illeti meg:)
„f) a Kormány által meghatározott, gazdaságilag elmaradott vagy központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett településen belüli székhellyel vagy nyilvántartott telephellyel működő, vagy az e településekhez tartozó - a tulajdonában levő, illetve számára használatra vagy bérbe átadott - termőterülettel, illetve művelés alól kivett területtel rendelkező; és”
„h) egyes különösen fontos környezetvédelmi beruházást vagy műemlékhelyreállítást beruházóként megvalósító adóalanyt.”
(2) A tv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adóalanyt a legalább két éve tulajdonában levő állóeszközök - ideértve az érték nélkül nyilvántartott termőföldet és erdőt is - és befektetett eszközök értékesítéséből elért összes ellenérték és nyilvántartási érték pozitív különbözete 20%-ának megfelelő összegű - adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezmény illeti meg.”
12. § A tv. 20. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés n) és r) pontjaiban felsorolt kifizetéseket legfeljebb a 19. §-ban foglaltakkal növelt, és a 20. § (1) bekezdés a)-m) pontjaiban és o)-p) pontjaiban foglaltakkal csökkentett, továbbá a tartalékvagyon felhasználásával kiegészített adózott eredmény pozitív összegéig lehet teljesíteni.”
13. § A tv. 23. § (1) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóalany a pénzeszközét más adóalanynak, az 1990. évi V. törvény szerinti egyéni vállalkozónak, illetve egyéb jogi személynek ideiglenesen vagy véglegesen átadhatja.”
14. § A tv. 25. § (3) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A felhalmozott vagyont növeli:)
„m) a gazdasági társaság alapításakor és az alaptőke emelése esetén a részvény kibocsátási árának és a névértéknek a különbözete.”
15. § A tv. VI. fejezetének címe és a 26-27. §-ai helyébe a következő cím és rendelkezések lépnek:

„Eljárási és adóelőlegfizetési szabályok

26. § Az adózással kapcsolatos eljárás során - az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
27. § (1) Az adóalany adóelőleget köteles fizetni, amelynek az alapja:
a) a tárgyévet megelőző teljes évben változatlan formában működő, továbbá - a b) pontban foglalt kivétellel - a jogutód adóalanynál az előző évi tényleges nyereségadófizetési kötelezettség;
b) a tárgyévet megelőző évben, illetve a tárgyévben egyesült, szétvált, kivált, beolvadt (a továbbiakban: szervezeti változással létrejött) adóalanynál a tényleges nyereségadófizetési kötelezettségből számított egyesített, illetve a megosztott - az adóhatósághoz bejelentett - összeg;
c) az a)-b) pont alá nem tartozó, továbbá a tárgyévet megelőző évben, vagy az adóévben létrejött adóalanynál az adóhatóságnak bejelentett, az adóévben várható nyereségadó.
(2) Az (1) bekezdésben említett adóalany adóelőlegének összegét az adóhatóság az adóalannyal fizetési meghagyásban közli. Az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban említett, az előző évben is működő adóalany az éves bevallás benyújtására előírt időpontig, az előző évben még nem működő adóalany a szervezeti változást, illetve az adóköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül jelenti be az adóhatóságnak a számított, illetve a várható adó összegét.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett, kettős könyvvitelt vezető adóalany előlegként az előző évi tényleges nyereségadó-kötelezettsége egyhuszonnegyed részét fizeti az újabb fizetési meghagyás időpontjáig - az (5)-(6) bekezdésekben foglalt kivétellel - havonta kétszer.
(4) A (3) bekezdésben említett adóalany az adóév június 30-ai főkönyvi kivonat adatai alapján számított - a kedvezményekkel csökkentett - nyereségadó és a június 28-áig esedékes előleg különbözetét fizeti be illetve igényli vissza.
(5) A (3) bekezdésben nem említett, továbbá annál az adóalanynál, akinek az előző évi tényleges nyereségadó-kötelezettsége a 3 millió forintot nem érte el, - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével -, az (1) bekezdésben meghatározott összeg 25-25%-a az I., II., III. negyedévben az adóelőleg összege.
(6) A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási népgazdasági ágazatba sorolt adóalanyok nyereségadó előlegének összege az (1) bekezdésben meghatározott összegnek az első negyedévben 10%-a, a második negyedévben 20%-a, a harmadik negyedévben 30%-a.”
16. § A tv. 29. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő f), g) és h) pontokkal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„a) árbevétel: a vállalkozási tevékenység általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékének pénzben kifejezett összege; a 13. § (3) bekezdése, valamint a 14. § és a 9. számú melléklet 7/b) pontjának alkalmazásában árbevétel: az árbevételnek árkiegészítéssel növelt, a fogyasztási adóval, az eladott áruk beszerzési értékével, valamint az alvállalkozói teljesítményekkel csökkentett összege;”
„f) a tevékenység kezdésének napja: az 1. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel az adóhivatalhoz adóalanyként való bejelentkezés, vagy az első értékesítés, illetve beszerzés napja közül a korábbi időpont;
g) a statisztikai besorolási számra való hivatkozással meghatározott termékek (építmények) és szolgáltatások vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzékének (ITJ), Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzékének (METJ), Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzékének (SZTJ) valamint Építményjegyzékének (ÉJ), továbbá a Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási üzemek alaptevékenységének osztályozása tekintetében az 1990. november 1. napján érvényes besorolási rendet kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg;
h) a beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultja a beruházó (aki a beruházást aktiválni fogja).”
17. § (1) A tv. 1. számú melléklete e törvény 1. számú melléklete szerint módosul.
(2) A tv. 2. számú melléklete e törvény 2. számú melléklete szerint módosul.
(3) A tv. 6. számú melléklete e törvény 3. számú melléklete szerint módosul.
(4) A tv. 8. számú melléklete e törvény 4. számú melléklete szerint módosul.
(5) A tv. 9. számú melléklete e törvény 5. számú melléklete szerint módosul.

II. fejezet

Az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvény módosítása

18. § Az állami vagyon utáni részesedésről szóló, az 1990. évi L. törvénnyel módosított, 1989. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: ÁVR) 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Magyar Távközlési Vállalat a fizetendő részesedést a távközlés fejlesztése céljára visszatarthatja.”
19. § Az ÁVR 5. §-a előtti cím és az 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Eljárási és előlegszámítási szabályok

5. § (1) A részesedés fizetésére kötelezettek a fizetendő részesedést maguk állapítják meg és fizetik be.
(2) A részesedés fizetésével kapcsolatos eljárás során - az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az állami vagyon utáni részesedésre év közben a következők szerint előleget kell fizetni:
a) a tárgyévet megelőző évben működött állami vállalatnál, a trösztnél - ha a tröszt létesítő határozata másként nem rendelkezik - a tröszti vállalatnál - a b) és c) pontban foglaltak kivételével - az előleg havonta az előző adóévi tényleges részesedésfizetési kötelezettség egytizenketted része;
b) az a) pontban említett kettős könyvvitelt alkalmazó részesedésfizetésre kötelezett a június 30-i főkönyvi kivonat adatai alapján számított kötelezettség és a június 15-ig esedékes előleg különbözetét fizeti be, illetve igényli vissza;
c) a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási népgazdasági ágazatba sorolt, az a) pont alatt említett kötelezetteknél az előző évi tényleges részesedésfizetési kötelezettségének az I. negyedévben 10%-a, a II. negyedévben 20%-a, a III. negyedévben 30%-a az előleg összege;
d) a társasággá átalakult, részesedés fizetésére kötelezett a magánál tartott üzletrészek (részvények) állománya, szövetkezet a nála állami vagyonként nyilvántartott vagyonrész után csak akkor fizet előleget, ha év közben a tulajdonosoknak osztalékelőleget fizet. Ekkor a fizetendő részesedéselőleg összege azonos a tulajdonosoknak fizetett osztalékelőlegnek a tulajdonosok tulajdonára vetített százalékos mérték alapján számított összeggel;
e) a tárgyévben történt szétválás, kiválás, egyesülés és beolvadás esetén (a továbbiakban szervezeti változás) a tényleges részesedésfizetési kötelezettségből számított, az adóhatóságnak bejelentett (megosztott, illetve összesített) adatok figyelembevételével, az a) és c) pontokban előírtak szerint kell az előleget meghatározni;
f) az adóévben újonnan alapított (alakult) részesedés fizetésére kötelezettnek előleget nem kell fizetnie.
(4) A (3) bekezdés a), c) és e) pontokban említett részesedés fizetésére kötelezett részesedési előlegének összegét az adóhatóság fizetési meghagyásban közli. A (3) bekezdés e) pontjában említett kötelezettek a szervezeti változást követő 15 napon belül az adóhatóságnak bejelentik a számított részesedésfizetési kötelezettségüket.”

III. fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

20. § (1) Az adóalany, illetve a részesedés fizetésére kötelezett az 1991. évben - amíg az adóhatóság fizetési meghagyásban nem közli az előleg összegét - 1990. december 28-ig felmért éves várható nyereségadó, illetve részesedés alapján köteles előleget fizetni.
(2) Az adóalany 1991. január 1-jével választhat a 2. számú melléklet V. részének A. és B. pontjában meghatározott leírási lehetőségek között.
(3) Az 1991. január 1. előtt megkezdett, a tv. 9. számú melléklet 8. pontja alapján adókedvezménnyel megvalósuló beruházások - az adóhatósághoz benyújtott bejelentéssel egyezően - a megkezdéskor érvényes feltételek szerint fejezhetők be.

Záró rendelkezések

21. § (1) E törvény 1991. január 1-jén lép hatályba.
(2) Rendelkezéseit - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - azonban az 1990. évi nyereségadó kötelezettségre nem lehet alkalmazni.
(3) A 6., a 14. és a 16. §-sal módosított tv. 29. § a) pontjában foglalt rendelkezéseket az 1990. évi eredmény megállapítása és elszámolása során is kell alkalmazni.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a tv. 11. §-a (1) bekezdésének a), b), c) pontjai, 13. §-ának (4) bekezdése, 17. §-a, 28. §-a, 1. számú melléklete II. Különös szabályok fejezetének 1/c) pontja, 5. és 7. számú mellékletei, az 1989. évi XLIV. törvény 25. §-ának (4) és (7) bekezdése, az ÁVR 7. §-a, valamint a 92/1988. (XII. 22.) MT rendelet 1. §-a.
(5) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről, és egyes jogszabályok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló az 1989. évi XXVII. törvénnyel módosított 1988. évi X. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A VA. hatálybalépése előtt jegyzett és befizetett részjegy utáni osztalék összegével a vagyonarányos eredménnyel azonos mértékben - legfeljebb azonban a mérleg szerinti eredmény 20%-áig terjedően - az 1991. évi eredményelszámolás során a vállalkozási nyereségadó-alap csökkenthető.”

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1990. december 22-ei ülésnapján fogadta el.