1990. évi XC. törvény a köztársasági megbízott jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól [LÁBJEGYZET_1] A köztársasági megbízotti tisztség ellátása 1. § Köztársasági megbízottá az a büntetlen előéletű, cselekvőképes magyar állampolgár nevezhető ki, aki állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik. 2. § (1) A köztársasági megbízott a) nem lehet országgyűlési képviselő vagy helyi önkormányzati képviselő; b) másodállást, mellékfoglalkozást, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet, kivéve, ha az tudományos, oktatói, művészeti vagy jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységnek minősül; c) nem lehet tagja felügyelő bizottságnak és igazgató tanácsnak; d) a munkaköri feladataihoz kapcsolódó nyilvános szerepléséért tiszteletdíjat nem vehet fel. (2) A köztársasági megbízott pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat. (3) Az (1) és (2) bekezdésben írt összeférhetetlenség esetén a köztársasági megbízott nem nevezhető ki, illetőleg a tisztségéből fel kell menteni. 3. § A köztársasági megbízott megbízatása megszűnik a) a köztársasági elnök megbízatásának megszűnésével; b) felmentéssel; c) lemondással; d) a köztársasági megbízott halálával. 4. § A köztársasági megbízottra - az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - a címzetes államtitkárokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A köztársasági megbízott hivatala 5. § (1) A köztársasági megbízott hivatala államigazgatási feladatokat ellátó, állami költségvetésből gazdálkodó szervezet. Működési költségeit az állami költségvetés a Belügyminisztérium költségvetési fejezetében elkülönítetten biztosítja. (2) A köztársasági megbízott a régión belül megyénként területi hivatalt hoz létre. 6. § (1) A köztársasági megbízott hivatalát - a köztársasági megbízott irányításával - a hivatalvezető vezeti. A hivatalvezető gondoskodik a hivatal (területi hivatalok) működésében és tevékenységében a jogszabályok és a szakmai követelmények érvényesítéséről. (2) A köztársasági megbízottat akadályoztatása esetén a hivatalvezető helyettesíti. 7. § (1) A hivatalvezetőt a köztársasági megbízott határozatlan időre nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. (2) A belügyminiszter előzetes egyetértése szükséges a hivatalvezető kinevezésére, felmentéséhez és vele szemben a fegyelmi eljárás megindításához. (3) A hivatalvezetőre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az államigazgatási dolgozókra vonatkozó munkajogi szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a hivatalvezetőt minisztériumi főosztályvezetői besorolásúnak kell tekinteni. A köztársasági megbízott egyes feladatai 8. § (1) A köztársasági megbízott az állami törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat a) szervezete, a szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzatai összhangban vannak-e a jogszabályok és más belső szabályzatok rendelkezéseivel; b) működése, rendelete, határozata - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - összhangban van-e a jogszabályokkal és a belső szabályzatok rendelkezéseivel. (2) Nem terjed ki a köztársasági megbízott törvényességi ellenőrzési jogköre azokra a helyi önkormányzati határozatokra, a) amelyek alapján munkaügyi vitának, külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye; b) amelyek ellenőrzése külön jogszabályban meghatározott szerv hatáskörébe tartozik. 9. § A köztársasági megbízott a belügyminiszter felhatalmazása alapján közreműködik a belügyminiszternek az önkormányzatokkal, valamint a közigazgatás korszerűsítésével, a közigazgatási szakemberek képzésével, továbbképzésével, valamint a szakember utánpótlás megszervezésével kapcsolatos feladatai ellátásában. 10. § A köztársasági megbízott előzetes véleményét kell kérni működési területén a) a centrális alárendeltségű államigazgatási szerv illetékességi területének kijelöléséhez; b) a centrális alárendeltségű államigazgatási szerv vezetőjének kinevezéséhez. 11. § Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a köztársasági megbízottak képesítési feltételeiről szóló 84/1990. (XI. 13.) Korm. rendelet hatályát veszti. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1990. december 3-ai ülésnapján fogadta el.