1990. évi XC. törvény

a köztársasági megbízott jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól  [LÁBJEGYZET_1]

A köztársasági megbízotti tisztség ellátása

1. § Köztársasági megbízottá az a büntetlen előéletű, cselekvőképes magyar állampolgár nevezhető ki, aki állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik.
2. § (1) A köztársasági megbízott
a) nem lehet országgyűlési képviselő vagy helyi önkormányzati képviselő;
b) másodállást, mellékfoglalkozást, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet, kivéve, ha az tudományos, oktatói, művészeti vagy jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységnek minősül;
c) nem lehet tagja felügyelő bizottságnak és igazgató tanácsnak;
d) a munkaköri feladataihoz kapcsolódó nyilvános szerepléséért tiszteletdíjat nem vehet fel.
(2) A köztársasági megbízott pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben írt összeférhetetlenség esetén a köztársasági megbízott nem nevezhető ki, illetőleg a tisztségéből fel kell menteni.
3. § A köztársasági megbízott megbízatása megszűnik
a) a köztársasági elnök megbízatásának megszűnésével;
b) felmentéssel;
c) lemondással;
d) a köztársasági megbízott halálával.
4. § A köztársasági megbízottra - az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - a címzetes államtitkárokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A köztársasági megbízott hivatala

5. § (1) A köztársasági megbízott hivatala államigazgatási feladatokat ellátó, állami költségvetésből gazdálkodó szervezet. Működési költségeit az állami költségvetés a Belügyminisztérium költségvetési fejezetében elkülönítetten biztosítja.
(2) A köztársasági megbízott a régión belül megyénként területi hivatalt hoz létre.
6. § (1) A köztársasági megbízott hivatalát - a köztársasági megbízott irányításával - a hivatalvezető vezeti. A hivatalvezető gondoskodik a hivatal (területi hivatalok) működésében és tevékenységében a jogszabályok és a szakmai követelmények érvényesítéséről.
(2) A köztársasági megbízottat akadályoztatása esetén a hivatalvezető helyettesíti.
7. § (1) A hivatalvezetőt a köztársasági megbízott határozatlan időre nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
(2) A belügyminiszter előzetes egyetértése szükséges a hivatalvezető kinevezésére, felmentéséhez és vele szemben a fegyelmi eljárás megindításához.
(3) A hivatalvezetőre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az államigazgatási dolgozókra vonatkozó munkajogi szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a hivatalvezetőt minisztériumi főosztályvezetői besorolásúnak kell tekinteni.

A köztársasági megbízott egyes feladatai

8. § (1) A köztársasági megbízott az állami törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat
a) szervezete, a szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzatai összhangban vannak-e a jogszabályok és más belső szabályzatok rendelkezéseivel;
b) működése, rendelete, határozata - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - összhangban van-e a jogszabályokkal és a belső szabályzatok rendelkezéseivel.
(2) Nem terjed ki a köztársasági megbízott törvényességi ellenőrzési jogköre azokra a helyi önkormányzati határozatokra,
a) amelyek alapján munkaügyi vitának, külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye;
b) amelyek ellenőrzése külön jogszabályban meghatározott szerv hatáskörébe tartozik.
9. § A köztársasági megbízott a belügyminiszter felhatalmazása alapján közreműködik a belügyminiszternek az önkormányzatokkal, valamint a közigazgatás korszerűsítésével, a közigazgatási szakemberek képzésével, továbbképzésével, valamint a szakember utánpótlás megszervezésével kapcsolatos feladatai ellátásában.
10. § A köztársasági megbízott előzetes véleményét kell kérni működési területén
a) a centrális alárendeltségű államigazgatási szerv illetékességi területének kijelöléséhez;
b) a centrális alárendeltségű államigazgatási szerv vezetőjének kinevezéséhez.
11. § Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a köztársasági megbízottak képesítési feltételeiről szóló 84/1990. (XI. 13.) Korm. rendelet hatályát veszti.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1990. december 3-ai ülésnapján fogadta el.