1990. évi LXXXVIII. törvény a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról [LÁBJEGYZET_1] I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó előmenetelét és javadalmazását e törvény alapján kell megállapítani. (2) E törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet dolgozóinak előmenetelére és javadalmazására is. (3) E törvény hatálya nem terjed ki az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra. 2. § E törvény alkalmazásában a) bírósági és ügyészségi dolgozó: a bírósági és az ügyészségi titkár, a bírósági és az ügyészségi fogalmazó, a bírósági és az ügyészségi tisztviselő, az ügykezelő, b) bírósági és az ügyészségi tisztviselő: a közép- vagy felsőfokú végzettségű, érdemi feladatot végző ügyintéző, c) ügykezelő: az ügyviteli feladatot végző dolgozó. 3. § E törvényben nem szabályozott kérdésekben a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendeletei, valamint az igazságszolgáltatási és ügyészségi dolgozók munkaviszonyáról szóló jogszabályok az irányadók. 4. § A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó e törvény alapján a következő javadalmazásokra jogosult: a) személyi alapbérre, b) pótlékra, c) különjuttatásra. 5. § A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó személyi alapbérének megállapítása a tényleges munkaköri beosztása és szolgálati ideje alapján fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba - egyes esetekben a fizetési fokozaton belül fizetési csoportba - való besorolással történik. 6. § (1) A szolgálati időt a) a bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi titkár, továbbá a bírósági és az ügyészségi fogalmazó esetében - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kinevezés napjától, b) a felsőfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő esetében a diploma megszerzésének napjától, illetve ha munkaviszonyt csak később létesített akkor annak napjától, c) a középfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő, továbbá az ügykezelő esetében a munkaviszonya kezdetének napjától kell számítani. (2) A bírói, az ügyészi, a bírósági és az ügyészségi titkári kinevezésig más munkaterületen dolgozó esetében a jogi képesítéshez kötött munkakörben töltött időt, valamint az (1) bekezdés b) pontjában említett bírósági és ügyészségi tisztviselő esetében a bírósági vagy ügyészségi munkaviszonyban töltött időt - részben vagy teljes egészében - szolgálati időként lehet figyelembe venni. 7. § (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó - a bírósági, ügyészségi fogalmazó és a kezdő bírósági és ügyészségi tisztviselő kivételével - a fizetési osztályon belül négyévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. (2) A kezdő bírósági és ügyészségi tisztviselő az első évet követően magasabb fizetési fokozatba lép. 8. § (1) A helyi bírót és a helyi ügyészt 12 év szolgálati idő után a II. fizetési osztály 1. fizetési fokozatába kell besorolni. (2) Kiváló munkavégzés vagy tudományos fokozat megszerzése esetén az (1) bekezdés szerinti szolgálati idő legfeljebb 8 évre csökkenthető (soron kívüli előrelépés). (3) Ha a helyi bíró megyei, illetve fővárosi bírósági bírói (a továbbiakban: megyei bíró), valamint a helyi ügyész megyei, illetve fővárosi főügyészségi ügyészi (a továbbiakban: főügyészségi ügyész) beosztásba kerül, a már elért fizetési fokozatánál alacsonyabb fizetési fokozatba nem sorolható. II. FEJEZET BESOROLÁS ÉS JAVADALMAZÁS Fizetési osztály, fokozat és csoport 9. § (1) A bírót, az ügyészt, a bírósági és az ügyészségi titkárt, valamint a bírósági és az ügyészségi fogalmazót az öt fizetési osztály valamelyikébe, ezen belül fizetési fokozatokba kell sorolni. (2) A javadalmazás és a tisztséghez fűződő egyéb jogosultság tekintetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke az Alkotmánybíróság elnökével azonos beosztásúnak minősül. (3) A legfőbb ügyész személyi alapbérét az I. fizetési osztály 3. fizetési fokozata alapján kell megállapítani. (4) A besorolást a következők szerint kell elvégezni: a) az I. fizetési osztályba kell sorolni a legfelsőbb bírósági bírót és a legfőbb ügyészségi ügyészt, b) a II. fizetési osztályba kell sorolni a megyei bírót és a főügyészségi ügyészt, c) a III. fizetési osztályba kell sorolni a helyi bírót és a helyi ügyészt, d) a IV. fizetési osztályba kell sorolni a bírósági és az ügyészségi titkárt, e) az V. fizetési osztályba kell sorolni - az oklevél minősítésétől függően - a bírósági és az ügyészségi fogalmazót. (5) A legfelsőbb bírósági fogalmazót a Legfelsőbb Bíróság elnöke - kivételesen - a IV. fizetési osztály 1. fizetési fokozatába sorolhatja. (6) A fizetési osztályokat és fizetési fokozatokat, a hozzájuk tartozó személyi alapbérrel az 1. számú melléklet tartalmazza. 10. § Ha a bíró és az ügyész magasabb fizetési osztályba kerül, a következő fizetési fokozat megszerzéséhez szükséges szolgálati idő újra kezdődik. 11. § (1) A bírósági és az ügyészségi tisztviselőt az iskolai végzettsége alapján a VI., VII., VIII. fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba kell sorolni. (2) A VI. fizetési osztályba a szakirányú egyetemi végzettségű, a VII. fizetési osztályba a szakirányú főiskolai végzettségű, a VIII. fizetési osztályba a középfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő tartozik. (3) Kivételesen a VII. fizetési osztályba sorolható a nem szakirányú felsőfokú végzettségű bírósági és ügyészségi tisztviselő. 12. § A fizetési fokozatán belül külön fizetési csoportba tartozik a Legfelsőbb Bíróságon, a Legfőbb Ügyészségen, valamint az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetben dolgozó tisztviselő. 13. § Az ügykezelőt a IX. fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba kell sorolni. 14. § A bírósági és az ügyészségi tisztviselő, valamint az ügykezelő személyi alapbére a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatának megfelelő személyi alapbér meghatározott százaléka. A fizetési osztályokat, a fokozatokat és csoportokat, a hozzájuk tartozó személyi alapbérrel a 2. számú melléklet tartalmazza. Bírói, ügyészi pótlék 15. § (1) A bíró bírói, az ügyészi ügyészi pótlékra jogosult. (2) A bírói és az ügyészi pótlék összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott bíró és ügyész esetében a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatára megállapított személyi alapbér 10%-a, a részfoglalkozású bíró és ügyész esetében ennek a munkaidővel arányos része. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pótlék alapbér jellegű. Vezetői pótlék 16. § (1) Vezetői pótlékra jogosult a) a bírósági elnök, az elnökhelyettes, a kollégiumvezető, a Fővárosi Bíróság kollégiumvezető helyettese, a bírósági tanácselnök, a csoportvezető és a csoportvezető helyettes bíró, b) a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettese, a főosztályvezető ügyész, a főosztályvezető-helyettes ügyész, a megyei főügyész, a megyei főügyészhelyettes, a legfőbb ügyészségi, a megyei főügyészségi osztályvezető ügyész, a megyei főügyészségi csoportvezető ügyész, a helyi vezető ügyész és vezetőhelyettes ügyész, c) az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet igazgatója, d) a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető, az osztályvezető-helyettes és a csoportvezető, e) irodavezető. (2) A vezetői pótlék összegét a 3. számú mellékletben foglaltak szerint kell megállapítani. (3) A vezetői pótlék alapbérjellegű. Külön juttatás 17. § (1) A bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó minden naptári évben az egy havi személyi alapbérének megfelelő összegű külön juttatásra jogosult. (2) Nem részesíthető külön juttatásban az, a) aki 6 hónapot meghaladó ideig ténylegesen nem végzett munkát, ide nem értve a fizetett szabadság és keresőképtelenség idejét, b) akinek a felmondása folyamatban van, kivéve, ha a felmondás oka a nyugdíjjogosultság megszerzése. (3) A külön juttatást január 31-éig kell kifizetni. Kizárás egyes előnyökből 18. § (1) A 8. § szerinti magasabb fizetési osztályba sorolás, a magasabb fizetési fokozatba sorolás, valamint a külön juttatás a bírót, az ügyészt, illetve a bírósági és az ügyészségi dolgozót nem illeti meg, ha a) ellene fegyelmi eljárás van folyamatban, b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, c) a fegyelmi eljárás jogerős befejezése előtt a munkaviszonyát egyoldalúan megszüntette. (2) Az (1) bekezdés szerinti előnyök a dolgozót visszamenőleg megilletik, ha a fegyelmi felelősségét nem állapították meg. III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 19. § (1) Ez a törvény 1991. január 1-jén lép hatályba. (2) A törvény szerinti javadalmazást 1991. december 31-ig - fokozatosan - kell bevezetni, ennek ütemezéséről külön törvény rendelkezik. Átmeneti rendelkezések 20. § (1) A törvény hatálya alá tartozó dolgozókat 1991. február 28-áig a törvény rendelkezéseinek megfelelően kell besorolni. (2) A törvény szerinti első besorolásnál a szolgálati időt a) a legfelsőbb bírósági bírónál, a legfőbb ügyészségi ügyésznél az e munkakörbe kinevezése napjától, b) a megyei bírónál, a főügyészségi ügyésznél, a helyi bírónál, a helyi ügyésznél, a bírósági és az ügyészségi titkárnál - 2 év levonásával - az oklevél megszerzésének napjától, c) a bírósági és az ügyészségi fogalmazónál e munkakörbe való kinevezésük napjától, d) a bírósági és az ügyészségi tisztviselőnél és ügykezelőnél a munkaviszonya kezdetének napjától kell számítani. (3) A megyei bíró, illetve a főügyészségi ügyész esetében a szolgálati időt az e munkakörbe való beosztás napjától kell számítani, ha ez számára kedvezőbb. Megyei bírói, illetve főügyészségi ügyészi beosztásnak kell tekinteni a helyi bíróság elnöki, elnökhelyettesi, csoportvezetői és a csoportvezető-helyettes bírói, a helyi ügyészségen vezetői és helyettesi, valamint az Igazságügyi Minisztériumban jogi képesítéshez kötött munkakörben töltött időt is. (4) A törvény szerinti első besorolásnál a bíró, az ügyész, a bírósági és az ügyészségi dolgozó a munkavégzés színvonalától függően vagy más méltányolható körülményre figyelemmel eggyel magasabb vagy eggyel alacsonyabb fizetési fokozatba sorolható, de a jelenlegi személyi alapbére nem csökkenhet. (5) A bíró és az ügyész (4) bekezdés szerinti besorolásánál a munkavégzés színvonalát 2 évnél nem régebbi minősítésnek kell igazolnia. (6) A szolgálati idő számítását a (2) bekezdés b) pontja esetében a III. fizetési osztály 1. fizetési fokozatától, a (3) bekezdés esetében pedig a II. fizetési osztály 1. fizetési fokozatától kell kezdeni. (7) A szolgálati idő számításánál a kezdő évet (töredék évet) egész évnek kell tekinteni. 21. § Az első besorolásról a) a Legfelsőbb Bíróság elnöke, általános elnökhelyettese, elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese esetében a választásukra, illetve a kinevezésükre jogosult, b) a fővárosi, illetve a megyei bíróság elnöke esetében az igazságügyminiszter, c) a Legfelsőbb Bíróság bírái és dolgozói esetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke, d) a legfőbb ügyészségi ügyész, a fővárosi, illetve a megyei főügyész, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet igazgatója, a Legfőbb Ügyészség dolgozói esetében a legfőbb ügyész, e) a bíró és bírósági dolgozó esetében a fővárosi, illetve a megyei bíróság elnöke, f) az ügyész és az ügyészségi dolgozó esetében a fővárosi, illetve a megyei főügyész, g) az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet dolgozói esetében az igazgató dönt. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1990. november 26-ai ülésnapján fogadta el.