1990. évi LXXXV. törvény

a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról  [LÁBJEGYZET_1]

1. § A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény (a továbbiakban: Bsz.) 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § (1) A népi ülnököket a bíróság illetékességi területén állandó lakóhellyel (a továbbiakban: lakóhely) és választójoggal rendelkező magyar állampolgárok, a bíróság illetékességi területén működő helyi önkormányzatok képviselőtestületei, társadalmi szervezetek - kivéve a pártokat - jelölik.
(2) A fiatalkorúak büntetőügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeit a bíróság székhelyén működő alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézmények jelölik.
(3) A katonai bíróságok népi ülnökeit a fegyveres erők és a rendőrség illetékes parancsnokai jelölik.
(4) Az (1)-(2) bekezdés esetében a jelölt a jelölés elfogadásáról írásban nyilatkozik. A nyilatkozat tartalmazza a születési helyét és idejét, anyja nevét, családi állapotát, iskolai végzettségét, szakképzettségét, foglalkozását, munkahelye nevét és címét, havi átlagkeresetét.
(5) A jelölt lakóhelye szerint illetékes polgármester megállapítja, hogy a jelöltnek van-e választójoga. A jelölt büntetlen előéletét a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányság igazolja.”
2. § (1) A Bsz. 74. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi bíróság népi ülnökeit a bíróság székhelye szerint illetékes települési önkormányzat képviselőtestülete, a megyei bíróság és a munkaügyi bíróság népi ülnökeit a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés a bíróság illetékességi területe szerinti települések lakosságszámának megfelelő arányban választja meg. A kerületi bíróságok népi ülnökeit a bíróság illetékességi területe szerinti települési önkormányzatok képviselőtestületei a lakosság számának megfelelő arányban, a Budakörnyéki Bíróság népi ülnökeit a Pest megyei Közgyűlés választja meg. A választás módjára a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 12. §-ának (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(2) A katonai bíróság népi ülnökeit, rendfokozatuknak megfelelően tisztigyűlésen, tiszthelyettesi gyűlésen választják.
(3) A népi ülnökök megbízatása négy évre szól.”
3. § A Bsz. 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A népi ülnökök választását a köztársasági elnök tűzi ki.”
4. § A Bsz. 76. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A népi ülnököt tisztsége gyakorlásának idejére a munkabére (munkadíja), illetőleg tiszteletdíj illeti meg, amelyet a bíróságok költségvetésének terhére meg kell téríteni.”
5. § A Bsz. 77. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A népi ülnököt a bíróság elnökének javaslatára az őt megválasztó szerv hívja vissza.
(3) A katonai népi ülnök megbízatása lejár, ha szolgálati viszonya fegyelmi úton szűnik meg.”
6. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Népi ülnökök közreműködése nélkül jár el a bíróság (egyesbíró) a következő perekben:
a) a szellemi alkotással kapcsolatos perekben,
b) a tulajdonjoggal kapcsolatos perekben,
c) a kötelmi jogviszonyból származó perekben,
d) az öröklési jogviszonyból származó perekben,
e) a tartás iránti perekben,
f) a házassági vagyonjogi perekben, ha nem a házassági perrel együtt vagy annak folyamán indították,
g) a végrehajtási eljárással kapcsolatos perekben,
h) ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben,
i) a sajtóhelyreigazítási perekben,
j) a társadalmi szervezet tagja által, valamint az ügyész által a társadalmi szervezet ellen indított perekben,
k) azokban a perekben, amelyekről jogszabály így rendelkezik.”
7. § (1) Ez a törvény - a 6. § kivételével - a kihirdetése napján lép hatályba; a folyamatban levő ügyekben a törvény hatálybalépése előtt választott népi ülnökök is eljárhatnak.
(2) Az Országgyűlés a helyi (városi, kerületi), a megyei (fővárosi), a munkaügyi bíróságok, valamint a katonai bíróságok hivatásos és továbbszolgáló állományú, 1985-ben megválasztott népi ülnökeinek a megbízatását 1991. március 31-ig meghosszabbítja.
(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Bsz. 72. §-ának (2) bekezdése, a 76. §-a (4) bekezdésének második mondata, a Pp. 333. §-a (1) bekezdésének második mondata, továbbá a 386. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, a külföldre utazásról és az útlevélről szóló 1989. évi XXVIII. törvény 16. §-a (3) bekezdésének, valamint a ki- és bevándorlásról szóló 1989. évi XXIX. törvény 11. §-a (3) bekezdésének első mondatából a „népi ülnökök közreműködésével” szövegrész, továbbá a 9/1973. NET határozat, a 6/1980. NET határozat és a 15/1985. NET határozat a hatályát veszti.
(4) E törvény 6. §-a 1991. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

[LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1990. november 20-ai ülésnapján fogadta el.