1990. évi LV. törvény az országgyűlési képviselők jogállásáról [LÁBJEGYZET_1] Az Országgyűlés az Alkotmány 20. §-a (5) és (6) bekezdésének végrehajtására a következő törvényt alkotja: A képviselőjelöltek munkajogi és társadalombiztosítási jogállása 1. § (1) Az országgyűlési képviselő (a továbbiakban: képviselő) jelöltet jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választásának befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig a munkáltató - kérésére - köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. (2) A fizetés nélküli szabadság időtartama munkaviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt a képviselőjelölt munkaviszonya a munkáltató által nem szüntethető meg. (4) A fegyveres erőknél, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a rendőrségnél és a rendészeti szerveknél szolgálati viszonyban a (továbbiakban: szolgálati viszony), valamint a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban álló képviselőjelöltre az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A képviselő mentelmi joga 2. § A képviselő és a volt képviselő bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a képviselő polgári jogi felelősségére. 3. § (1) A képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntető eljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani, vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni. (2) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez. Az indítványt a képviselő tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni. (3) Szabálysértési ügyben a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt - a szabálysértési hatóság megkeresése alapján - a legfőbb ügyész terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez. (4) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt az Országgyűlés elnöke haladéktalanul átadja megvizsgálásra az Országgyűlés Mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságának, és ezt az Országgyűlés következő ülésnapján bejelenti. (5) A Mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság a határozati javaslatát legkésőbb harminc napon belül terjeszti be az Országgyűléshez. (6) Az Országgyűlés az ügyben vita nélkül határoz, de az érintett képviselő jogosult ismertetni álláspontját. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a jelenlévő képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. (7) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt előterjesztették. 4. § (1) A képviselő mentelmi jogáról - a szabálysértési eljárás kivételével - nem mondhat le. E jogát mindenki köteles tiszteletben tartani. (2) A képviselő köteles mentelmi jogának megsértését az Országgyűlés elnökének haladéktalanul bejelenteni. Az Országgyűlés elnöke a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. 5. § (1) A mentelmi jog a képviselőt a megválasztása napjától illeti meg. (2) A képviselőválasztáson jelöltként igazolt személyt a 3. §-ban szabályozott mentelmi jog szempontjából úgy kell tekinteni, mintha képviselő lenne, a mentelmi jog felfüggesztéséről azonban nem az Országgyűlés, illetőleg annak Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottsága, hanem az Országos Választási Bizottság határoz. Az indítványt az Országos Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani. A képviselői tisztség összeférhetetlensége 6. § A képviselő - az Alkotmány 20. §-ának (5) bekezdésében foglalt eseteken túlmenően - nem lehet a) alkalmazottja az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az állampolgári jogok, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa hivatali szervezetének; b) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, elnökhelyettese, igazgatója; c) az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója és igazgató tanácsának tagja. 7. § (1) Az Országgyűlés elnöke és alelnöke más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el. (2) Ha a képviselő miniszterelnök, miniszter vagy politikai államtitkár, nem lehet az Országgyűlés elnöke, alelnöke, jegyzője és országgyűlési bizottság tagja. 8. § (1) A képviselő a mandátuma érvényességének megállapításától, az Országgyűlés elnöke és alelnöke az e tisztségbe való megválasztásától számított harminc napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni. Ennek megtörténtéig képviselői megbízatásából, illetőleg a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja, és tiszteletdíjra nem jogosult. (2) Ha a képviselő az (1) bekezdésben írt kötelezettségének az előírt ideig nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára az Országgyűlés a Mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság véleményének kikérése után határoz az összeférhetetlenség kimondásáról. A képviselőre irányadó egyéb szabályok 9. § (1) Az állami szervek kötelesek az országgyűlési képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni. (2) A képviselői igazolvány az államigazgatás valamennyi szervéhez, továbbá a közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít. A képviselő - a hatáskörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon - jogosult a fegyveres erők, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség és a rendészeti szervek működésére szolgáló területre is belépni. 10. § (1) A képviselő megbízatásának időtartama alatt - az Alkotmányban és e törvényben írt összeférhetetlenségi eseteket kivéve - munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állhat, illetőleg kereső foglalkozást folytathat. (2) A képviselőt mandátuma igazolásától a munkáltató - a dolgozó kérésének megfelelően - a képviselői megbízatásának időtartamára vagy annak egy részére köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. (3) A munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban álló képviselőkre az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (4) Ha a képviselő a megválasztása előtt bíró, ügyész, államigazgatási szerv dolgozója, fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja, valamint e törvény 6. § a) pontjában felsorolt hivatali alkalmazott volt, a képviselői megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt az eredeti munkakörébe, illetőleg szolgálati viszonyába vissza kell helyezni. 11. § (1) A képviselő társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy a képviselő tiszteletdíja társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem. A járulékfizetést, illetőleg elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást az Országgyűlés Hivatalának az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósággal kötött megállapodásában kell rendezni. (2) A képviselő megbízatásának időtartama - ideértve az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvény 9. §-ában meghatározott hat hónapra folyósított ellátás időtartamát is - munkaviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. 12. § (1) A képviselő a mandátuma érvényességének megállapításától számított harminc napon belül, majd megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül köteles az Országgyűlés elnökénél vagyonnyilatkozatot tenni. (2) A vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - képviselő tiszteletdíjban nem részesülhet. (3) A vagyonnyilatkozat tartalmára a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Záró rendelkezések 13. § (1) A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A munkaközösség tagjai országgyűlési képviselői megbízatásának ideje alatt tagsági viszonyát szüneteltetheti.” (2) Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az ügyvéd országgyűlési képviselői megbízatásának ideje alatt kamarai tagságát szüneteltetheti.” 14. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. (2) A 12. §-ban előírt vagyonnyilatkozat a jelenleg mandátummal rendelkező országgyűlési képviselők e törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül kötelesek megtenni az Országgyűlés elnökénél. [LÁBJEGYZET_1] A törvényt az Országgyűlés az 1990. július 23-ai ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1990. július 27.